Szabad Nép, 1949. december (7. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-01 / 279. szám

SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1949 DECEMBERT Csungking felszabadult A berlini rádió jelenti: A Kínai Néphadsereg csapatai felszabadították Csungkingot. A csapatok bevonulása a városba teljes rendben megy végbe. A város lakossága nagy örömmel fogadta a felszabadító csapatokat. Mint a londoni rádió jelenti, hétfőn este a Kuomintang részéről elismerték Csungking elestét. Azt hiszik, hogy a Kuomintang ti „főváros", Csang-Tu két héten belül szintén kénytelen lesz megadni magát a Néphadsereg erőinek.A Csungking városának 500 esztendős falaira kitűzték a Kínai Népköztársaság, a kínai népi diktatúra államának zászlóit. A felszabadító sereg a félévezredes falu kapuján át özönlött a városba és a sereg élei már messze északnyugatra, Csengtu irányában járnak, ahol a Kuomintang-bábkormány szánalmas maradékai kerestek menedéket. A katonai és politikai helyzet vizsgálata azt mutatja, hogy ezzel megkezdődik a kínai felszabadító szabadságharc utolsó szakasza. Csungking felszabadulása óriási jelentőségű „önmagában“ is. Egész Belső-Kína leggazdagabb, legnépesebb (50 millió) tartományának, Szecsuannak milliós fővárosa került a nép kezére. Az a város, amelyet ráadásul a második világháború során éppen kulcshelyzete miatt építettek ki a tengerparti ipari gócokból hátraszállított felszerelés segítségével egész Belső- Kína legnagyobb ipari központjává, Csungking volt az utolsó rabságban sínylődő kínai nagyváros. Ma már az egész Kuomintang-területen a 400 ezres Csengtu a legnagyobb város. Csungking felszabadulását azonban — akárcsak a többi nagyvárosét ■— nem lehet elszigetelten értékelni. Az események azt mutatják, hogy Csungkinggal katonailag eldőlt Belső-Kína óriási területeinek sorsa, hogy a felszabadító népi hadsereg ma már az összes frontokon általános támadásban van, hogy az utolsó csapás következik. Miért van ez így? Teézzük a katonai helyzetet. A Csungking felszabadulását megelőző szakasz hadműveleteit az jellemezte, hogy a néphadsereg legfontosabb közvetlen stratégiai célpontja Kántori városa volt. Ennek a következő harci szakasz szempontjából az volt az igazi jelentősége, hogy teljes hosszában felszabadította egész Kína legfontosabb észak-déli irányú vasútvonalát, a Hankati-Kantoni vonalat. Ezzel kettészakadt a Kuomintang délkínai frontja és megteremtették a délnyugati és nyugati irányú többfrontos támadásfeltételeit. A Hankau-Kanton vasútvonal ugyanis 1200 kilométeres frontvonalon tette lehetővé a néphadsereg csapatainak, felszerelésének és utánpótlásának rendkívül gyors mozgatását. A délnyugat-nyugati irányú támadás a Kuomintang-kézen maradt területek felé három főfronton indult meg. Az első főfront Csungkingtól északra 180 kilométernyire, a második a várostól délre 300, a harmadik ugyancsak délre 500 kilométernyire. November utolsó napjaiban ez a három támadó ék nagy gyorsasággal haladt előre. 27-ig a Csungkingtól északra 180 kilométernyire támadó csoportok mélyen beléptek Szecsuan tartományba és elfoglalták Sihcsu városát, a két déli felszabadító sereg pedig a jünani fennsíkon levő Anszin városáig, illetve Kvangszi tartomány egyik legfontosabb csomópontjáig, Liucsauig jutott. Ezzel a támadássorozattal a felszabadító sereg átvágta és tekintélyes darabon birtokába jutott a burmai álnak. Ez az útvonal az egyetlen komolyan használható szállítási utat jelentette a megmaradt Kuomintang-erők számára , és egyben a délkínai kikötők elvesztése után a szárazföldről érkező esetleges újabb amerikai hadiszállítmányok egyetlen útját. A burmai út Jünan tartományon keresztülhaladva Kveijang és Csungking városán át halad Először néhány nappal ezelőtt Kveijangnél vágták át az utat, most pedig Csungking felszabadításával az egész burmai út kulcspontja került a felszabadítók kezére A néphadsereg ezután nyugat felé tartó támadó ékeit Belső-Kína legjobban kiépített útvonalán keresztül láthatja el utánpótlással Ezek a seregek — elsősorban a gépesített osztagok — egész Kína egyik legjobb autóútján száguldhatnak délnyugati irányban, a burmai határ felé. Csungking felszabadulása katonailag tehát azt jelenti, hogy a burmai út döntő szakaszainak kézbentartása után semmiféle amerikai segítség nem juthat el többé szárazföldön sem a Kuomintang-csapatok maradékaihoz; azt jelenti, hogy ez a hadsereg, közvetlen stratégiai célként állíthatja maga elé az ,,utolsó csapást", Kína területének teljes felszabadítását. A csungkingi győzelem nemcsak katonai kérdés. Politikai, forradalmi súlya is hatalmas. Hatalmas azért, mert Csungking minden kínai számára a Kuomintang és az amerikaiak rabló-együttműködésének jelképe — éppen úgy, ahogyan például Sanghaj a Kína feletti gyarmati uralom jelképe volt. Hatalmas azért is, mert ebben a városban volt a Kuomintang- Gestapo és az amerikai titkosszolgálat közös főhadiszállása, ez a város volt tehát a Kínára kiáradó amerikai terror fészke. Hatalmas azért is, mert az amerikaiak egészen a legutóbbi hetekig azzal vigasztalták magukat, hogy „a kommunisták csak a tengerparton tudnak előrehaladni, Csungking éppen olyan bevehetetlen az ő számukra, mint a japánok számára volt“. (A japánok Vakban nem tudták bevenni Csungkingot. A legmélyebb japán betörés idején, 1940 végén is csak Tusán városáig jutottak, amely mintegy 500 kilométernyire van Csungkingtól.) A felszabadító sereg most ismét megmutatta az oly nehezen tanuló amerikaiaknak: a nép hadserege számára nincs „bevehetetlen város". Hatalmas végül a csungkingi győzelem politikai és forradalmi súlya azért, mert ennek a városnak a felszabadítása után a 450 millió kínaiból alig 50 millió él csak a még fel nem szabadított területeken. A néphadsereg előtt Szecsuan és Kueicsau tartomány egyes részeitől eltekintve már csak Kína legritkábban lakott tartományai állanak, a következő csapás tehát egy ellenállás szempontjából jelentéktelen területen keresztül, közvetlenül Burma és India határaira viszi a nemzeti felszabadító harc zászlaját. Ezért írta olyan aggodalommal három nappal ezelőtt a londoni Times Csungking várható „elestéről“: „Mindez azt jelenti, hogy a forradalom — a történelemben először — elérkezik India északi határaira és mi nem tudjuk, hogyan állítsuk meg." Ezért mondottuk, hogy Csungking felszabadulása valóban a szabadságharc utolsó szakaszának a kezdetét jelenti. A néphadsereg ezúttal nem még egy „fővárosból’ , hanem a legutolsó fővárosból kergette ki a Kuomintang szétzüllött maradványait. Csu-En-Laj elvtárs figyelmeztetése a Kuomintangreakciósoknak menedéket adó kormányokhoz Csu-En-Laj elvtárs, a Kínai Népköztársaság kormányának külügyminisztere, kedden nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy Kuomintang reakciósok a szomszédos országokba próbálnak menekülni. A nyilatkozat kijelenti: A Kínai Népköztársaság felszabadító hadserege gyorsan folytatja a Kuomintang-erők maradványainak megsemmisítését, Dél- és Délkelet- Kína nagy területeinek felszabadítását és ennek során közeledik országunk délnyugati határához. A Kuomintang reakciós hordája, amelynek élén Csang-Kaj-Sek, Li-Csang-Sen, Pai-Csung-Hszi és Jü-Hem-Mu ti//, most megkísérli, hogy a Kínával határos helyeket megvert csapatainak és tisztjeinek menedékhelyéül használja fel és támaszponttá alakítsa át. Tekintettel erre a körülményre, a Kínai Népköztársaság kormányának nevében ünnepélyesen felhívom a francia kormánynak és a Kínával szomszédos más területek kormányainak figyelmét: kormányunk politikájának rendíthetetlen célja, hogy a Kuomintang minden reakciós fegyveres erejét teljesen megsemmisítse. Bárhová meneküljenek is a megvert Kuomintang reakciós erői, a Kínai Népköztársaság kormányának jogában van, hogy foglalkozzék ezzel a kérdéssel, az a kormány pedig, amelynek országa menedéket ad a reakciós Kuomintang haderőknek, felelős cselekedetéért és viselnie kell a felelősséget minden ebből származó következményért. A Reuter jelentése szerint a Kuomintang menekülése továbbfolyik és Csungking felszabadulása után a Kuomintang máris hozzákezdett a negyedik „főváros”, Csengtu kiürítéséhez. Ezeket a híreket a Kuomintang Csungkingból Hongkongba érkezett tisztviselői hozták. Mane abékéért • Nemzetközi Újságírósztivetség a haladtó lapok üldözése ellen A Nemzetközi Újságíró Szövetség táviratot intézett Argentína igazságügyminiszteréhez, melyben tiltakozik az ellen, hogy a rendőrség fellépett a haladó lapok ellen. Különös nyomatékkal tiltakoznak a La Hora című lap és Varella elvtárs, a lap szerkesztője ellen intézett eljárás miatt. A La Horá-nak, az Argentin Kommunista Párt lapjának szerkesztőségét a rendőrség megszállta .A lap ugyanis megírta, hogy a rendőrség megtámadta az Októberi Forradalom évfordulóját ünneplő tömeget, annak ellenére, hogy az ünnepséget hivatalosan engedélyezték. A Nemzetközi Újságíró Szövetség titkársága felkérte a Finn Újságíró Szövetséget, hogy indítson vizsgálatot Kansan Tahto és a Satakuman Yhteistyo című haladó lapok üldözése tárgyában. A két lap ellen eljárást indítottak, mert a nemrég lezajlott korni sztrájkban a sztrájkolók pártját fogta és állást foglalt a finn kormány durva elnyomó lépései ellen .Az ausztrálai írók békekongresszusa Az ausztráliai írók rövidesen békevédelmi kongresszust tartanak Melbourneben a legismertebb ausztráliai írók — Walter Murdich, Katherine Susanna Prichard, Eleanor Dark — vezetésével. A kongresszust a világ minden részéből számosan biztosították támogatásukról, közöttük a béke világkongresszus főtitkára. A békemozgalom gyorsan terjed egész Ausztráliában, naponta alakulnak a béketanács szervezetei a gyárakban, iskolákban, szakszervezetekben. Nyugat Németország népe harcol az egységért! Nyugat-Németország ifjúsága tiltakozik az egységes demokratikus Németország belső ellenségeinek mesterkedése ellen. A Szabad Német Ifjúság duisburgi értekezletén Erich Honecker elnök beszédében kijelentette, hogy a Szabad Német Ifjúság Nyugatnémet Szövetségének feladata: megszilárdítani a német dolgozó ifjúság egyégét és megakadályozni Nyugat-Németország átalakítását angolamerikai gyarmattá. Az értekezlet többi szónokai egyhangúlag kiemelték, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fejlődése nagy hatást gyakorolt a Szabad Német Ifjúság Nyugatnémet Szövetségének munkájára. Az értekezleten résztvett küldöttek örömmel fogadták meghívásukat a jövő év nyarán Berlinben tartandó általános német ifjúsági találkozóra. A Németország egységéért alakult és az amerikai megszállási övezetben lévő Hesseni Bizottság most hozott határozatában követeli Németország minden részének ugyanolyan szuverén jogok biztosítását, mint amilyenekkel a Német Demokratikus Köztársaság rendelkezik. Azonkívül követeli a békeszerződés megkötését és valamennyi megszálló katonaság kivonását Németországból. Ugyanakkor a Bizottság tiltakozik a Ruhr-vidék külföldi tőkéseknek való átengedése ellen. 3 millió amerikai munkás vett részt az idei sztrájkmozgalmakban Az Egyesült Államokban hatalmas méreteket ölt a sztrájkmozgalom. A munkaügyi minisztérium közlése szerint azoknak a munkásoknak a száma, akik sztrájkokban vettek részt, az idén jelentős mértékben megnövekedett a tavalyival szemben. A minisztérium adatai szerint az év első tíz hónapjában az USA-ban 3150 sztrájkot rendeztek, amelyben több, mint 3 millió munkás vett részt. Ugyanezen idő alatt az elmúlt évben 3059 sztrájk volt 1.800.000 ember részvételével. Az amerikai villamos és rádióipari szakszervezet jobboldali frakciója november 28-án Philadelphiában „kongresszust“ hívott össze azzal a szándékkal, hogy szakadást idézzen elő e fontos ipar munkásainak szervezetében. E törekvésük azonban kudarcot vallott. A szakszervezet tagjainak túlnyomó többsége a haladó szakszervezeti vezetőket támogatja. Fitzgerald szakszervezeti elnök sajtónyilatkozatában kijelentette: „A 600.000 villamos- és rádióipari munkás elsöprő többsége támogatja szakszervezetünket 14 éves működése alatt elért sikerei alapján. A szakszervezet tagjai nem hajlandók olyan szervezeteket támogatni, amelyek eszközök a vállalatok kezében és amelyeket a CIO vezetői azért létesítenek, hogy a munkások háta mögött összepaktáljanak a gyárosokkal." Az albán kávéi fogadása Petro Papi, az Albán Népköztársaság budapesti követe az albán felszabadulási emlékünnep alkalmából fogadást adott. A fogadáson megjelent Szakasits Árpád elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, a komány tagjai közül számosan, a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet képviselői, valamint a diplomáciai testület tagjai, élükön a szovjet ügyvivővel. A szabad Albánia öt éve Felszabadulásának ötödik évfordulóján a magyar nép őszinte rokonszenvvel, meleg barátsággal fordult az Albán Népköztársaság dolgozói felé. Albánia is, mi is, sokszáz esztendős rabság után a Szovjetunió világtörténelmi győzelmének eredményeképpen szabadultunk fel. Akárcsak a magyar nép, az albán dolgozók sem nyugodtak bele a rabszolgasorsba és egész történelmük folyamán harcoltak szabadságukért. Mindkét ország népe a Kommunista Párt vezetésével vette fel a harcot a fasiszta elnyomók ellen, ez a párt viszi a felszabadulás óta győzelemről-győzelemre népeinket. Albánia, Magyarország dolgozói a marxizmusleninizmus diadalmas zászlaja alatt haladnak a szocializmus felé: ez teszi széttörhetetlenné a két nép barátságát. Azok a harcok, amelyeket Albánia népe ma vív az imperialista betolakodók ellen, azok a győzelmek, amelyeket a termelés frontján ér el, a mi harcunk, a mi győzelmünk is, hiszen közös cél az, mely felé országaink haladnak. Albánia is a mélypontról indult el a felszabadulás után. Lakosságának 2,48 százalékát veszítette el. A megszállók lerombolták a házak 37 százalékát, a hidakat, utakat, gyárakat, petróleumkutakat. A mezőgazdasági termelés felére csökkent a fasisztadúlás következtében. A kommunisták pártja, a A Munkapárt, Enver Hodzsa elvtárs vezetésével látott hozzá az albán nép az építés nagy munkájához. Végrehajtották a földreformot, államosították a bankokat, a gyárakat. Az albán nép építő akarata, a népgazdaság egyre fokozódó ereje adott lendületet az építéshez. A királyi udvartartás és a karhatalom fenntartása az elmúlt rendszerben az albán költségvetés 80 százalékát emésztette fel. Ez a hatalmas összeg most az iparosításra, az országnak az elmaradottságból való felemelésére jut. Kocsi Dzodze-nak és titoista kémbandájának kártevő tevékenysége ellenére hatalmas eredmények jelzik a felszabadult albán nép nagyszerű sikereit. Az élelmezési ipar 280, a textilipar 240, a bőr-, cipő- és kaucsukipar 717, az épületanyag-ipar 148, a faipar 3230, a dohányipar 616, a vegyipar 268, az elektromosipar 587, a petróleumipar 198, a krómérc-termelés 458, a természetes bitumentermelés 146, a szénbányászat 1172, a vörösrézérc-termelés 164 százaléka a háború előtti eredményeknek. Ez év júniusában fogadta el az Albán Népi Nemzetgyűlés a kétéves tervet, mely közel egymilliárd forint beruházással soha nem látott fejlődést indít meg Albánia iparában, mezőgazdaságában, kultúrájában és lerakja a szocializmus alapjait. Az Albán Népköztársaság egyik főproblémája a képzett szakmunkások és az értelmiség hiánya, öt évvel ezelőtt Albánia még az analfabéták hazája volt. Ma 1862 elemi iskolájában közel 3000 tanító működik és 163.000 gyerek tanul. Tizennégy középiskolája van, 2700 növendékkel és az elmúlt esztendőben megnyílt az első albán pedagógiai főiskola is. Többszáz diák tanul a Szovjetunió és a népi demokráciák egyetemein. Az írástudatlanság elleni hadjárat hatalmas eredményekkel járt már eddig is. Érthető, hogy a demokratikus Albánia sikerei dühöt és haragot keltenek a nemzetközi reakció táborában, mely a Balkánt újra Európa puskaporos hordójává akarja változtatni. Az imperialisták lehetetlenné akarják tenni, hogy az albán nép felépítse új, boldog életét. De Albánia népe is leleplezte a titoista kémbandát, mely Kocsi Dzodze vezetésével Albániát vissza akarta fordítani a szocializmus felé vezető útról, meg akarta dönteni a népi demokratikus rendszert és az országot imperialista gyarmattá akarta változtatni. Az albán nép, a Munkapárt, Enver Hodzsa elvtárs ébersége halomra döntötte ezeket a terveket. Az angol-amerikai kémeket leleplezték és ártalmatlanná tették, Tito bandája, a görög monarcho-fasiszták azonban nem szüntették be a támadást. Továbbra is határincidensekkel, kémek, szabotálok beküldésével igyekeznek az albán népet megfélemlíteni. Akárcsak Hitler, ők is azt igyekeznek elhitetni az albán dolgozókkal, hogy az alig egymilliós Albánia nem harcolhat a hatalmas fasiszta országok gyűrűjében. De Albánia ma már nem egymilliós, kiszolgáltatott ország. Felszabadítója, a hatalmas Szovjetunió, barátai, a népi demokráciák védik, támogatják és nem engedik, hogy a rablók ismét leigázzák. A szocializmus alapjainak lerakásáért, egy új, gazdag, erős, fejlett és boldog Albánia felépítéséért, a béke megvédésére folytatott küzdelemben ez a barátság egyre jobban meg fog erősödni. A nép ereje és elszántsága, a Szovjetunió és a népi demokráciák segítsége, a Párt és Enver Hodzsa elvtárs vezetése a biztosítékai annak, hogy az imperialista rablók tervei Albániával kapcsolatban továbbra is csődöt mondanak.? az albán nép, melyről öt esztendővel ezelőtt a Szovjet Hadsereg törte le a bilincset, továbbhalad, új győzelmek felé, a béke, a szocializmus útján- Szfion elviére üűvérlő Sévig’sate Enver Hodzsa elvtárshoz Enver Hodzsa elvtárs Albánia felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából a következő üdvözlőtáviratot kapta Sztálin elvtárstól: „Albánia felszabadulásának ötödik évfordulója nemzeti ünnepén legszivélyesebb üdvözletemet tolmácsolom Önnek, Miniszterelnökör, valamint az albán kormánynak és az albán népnek. További sikereket kívánok az Albán Népköztársaságnak a gazdasági és kulturális építés útján.’’ Dr. Omer Nisani, az albán népi nemzetgyűlés elnöke a következő üdvözlőtáviratot kapta Nikoláj Svernik elvtárstól, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökétől: „Az albán felszabadulás ötödik évfordulójának nemzeti ünnepén kérem, Elnök úr, fogadja a magam és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége nevében üdvözletünket és legfőbb kívánságainkat az albán nép számára." HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKRÓL KÍNA Peking, Sanghaj és Kanon ipari üzemei már teljes erővel ternyinek A népi demokrácia győzelme Kínában széleskörű gazdasági és kulturális fejlődésnek vetette meg alapját. A kormány nagyszabású iparosítási terv keretében megszervezte a Kuomintang által lerombolt üzemek helyreállítását. A népi hatóságok rendkívüli figyelmet szentelnek a nehézipar fejlesztésének, amely az ország iparosításának alapja. Igen rövid idő alatt helyreállították Mukden, a hatalmas mandzsuriai ipari központ legfontosabb üzemeit. A sokmilliós ipari városok munkásai széleskörű mozgalmat indítottak új és magasabb termelési rekordok etetésére és ez a mozgalom gyorsan terjed valamennyi üzemben. Ez mondotta Li-Pu-Csin, a pekingi ázsiai szakszervezeti értekezleten — a munkához való új viszonyt jelzi. Pengben, Sanghajban és Kantonban a legfontosabb ipari üzemeket már helyreállították és ezek már teves erővel termelnek. A gyárak legtöbbje a megállapított munkaterveket túlteljesíti. Így például a sanghaji vasút dolgozói a terven felül négy mozdonyt javítottak ki. A gépgyárak már nagy megrendeléseket teljesítenek. Pekingben ipari kiállítás nyílt meg, amelynek gazdag anyaga a kínai népgazdaság fejlődésének sikereit mutatja be. Gyors ütemben, halad a vasutak helyreállítása is. A fővonalakat már teljesen újjáépítették. Ezeken a vasútvonalakon Észak-Kínából és Mandzsúriából szakadatlanul folyik a koksz, szén és vasérc, élelmiszerek és nyersanyagok szállítása Sanghajba és más ipari központokba. Tanintézetek, kulturális intézmények széles hálózata épül ki , országszerte, hogy a legrövidebb időn belül megszüntessék az analfabétizmust. Csak Mandzsúriában 36.000-re szaporodott az elemi iskolák száma Ez másfélszer több, mint amennyi a Kuomintang kormányzat idején volt Ezekben az iskolákban több mint 3,5 millió gyermek tanul, akiknek 90 százaléka munkás- és parasztszármazású. Kormányszerv alakult a kínai írás reformjának előkészítésére. A kínai munkások és parasztok népgazdaságuk helyreállításában és kiépítésében nagy szomszédjuk, a Szovjetuniótól tanulnak. ROMÁNIA Munkafelajánlások Sztálin elvtárs születésnapjára A petrillai bányászok vállalták, hogy a megnövelt évi tervet december 9-ig elvégzik, Sztálin elvtárs születésnapjáig pedig 20.000 tonna szenet termelnek a tervelőirányzaton felül. A dernatatarosi bányák dolgozói kötelezték magukat, hogy az utolsó három hónap átlagához viszonyítva öt százalékkal emelik a munka termelékenységét, négy százalékkal csökkentik az önköltséget.