Szabad Nép, 1949. december (7. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-15 / 291. szám
CSÜTÖRTÖK, 1049 DECEMBER 15 SZABAD KÉP ROSSZ MUNKASZERVEZÉS, ELHANYAGOLT VERSENYMOZGALOM A BÉKE UTCAI ÉPÍTKEZÉSEN A Béke utcában 187 új, kényelmes munkáslakás épül. Tervezője a FÓTI, kivitelezője a Fővárosi Lakásépítő Községi Vállalat. Szén a ház, a lakások is, a tervezésben — első pillanatra — nem látszik pazarlás. De ha alaposan körülnézünk, észrevesszük: ugyanez az épület elkészülhetett volna jóval olcsóbban is. Csak néhány nap előtt történt, hogy a házban lévő gyógyszertár építkezésére egyetlen délelőtt háromféle rendelkezést adtak ki. Végül is le kellett bontani az imént húzott közfalat. Ez munkabér, malter, villanyszerelési költséget jelentett — felesleges pénzkidobást Gondosabb tervezéssel, előkészítéssel el lehetett volna kerülni. Gondosabb tervezés előbb rájött volna arra is, hogy ha a lépcsőházi ajtókat kinyitják, úgyszólván lehetetlen a közlekedés— tehát az ajtók nem nyílhatnak kifelé. A már beillesztett ajtókat újra ki kellett verni —és átalakítani úgy, hogy befelé nyíljanak. Ez is újabb költséget és késést jelentett. Gondosabb, tervszerűbb munka szervezést ! Már az építőiparról hozott minisztertanácsi határozat hangsúlyozta: „A munkahelyen belüli szervezettség megteremtésének első lépéseként meg kell állapítani az építkezés összes részmunkáinak, az anyagbeszerzésnek, a munkaerő felhasználásának pontos időtervét. E terv elkészítése a Tervező Intézet és a kivitelező vállalat feladata." Ilyenfajta pontos tervet azonban itt nem kaptak. Persze, a vezetőségnek terv híján is idejében be kellett volna az anyagot szereznie. És hogy késett a burkolóanyag, az ólom- Cső s hogy még mindig nincs a helyszínen a lépcsőkorlát, stb. — a vállalatvezetőség hibája. Mindez egész sor egyéb munkát is késleltet! Utólag helyezték be a falba a Bargmann-csöveket, a villanyvezetéket — újra kellett vésni a falat újra bevakolni. Súlyosbítja a felelőtlenséget az, hogy az építés-vezetőség tudta, hogy újra vésik a falat, újra vakolhatnak — mégis folytatta a munkát, nem várt a Bergmann-cső, a villanyvezeték beszerelésére. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a pótmunka költsége úgysem az építőipari vállalatot terheli, hanem a későn szállító szerelővállalatot! «Elfelejtkezett” arról, hogy a szerelési vállalat is nemzeti vállalat — egyformán a népgazdaság kára, akármelyik vállalat terhére megy is a felesleges költség! Tervszerűtlen a munkaerő felhasználása. Néhány hete még sokkal több munkásra lett volna szükség az épületben. Nem kaptak. Most viszont sok a munka nélkül lézengő az épületben és a malterhordók, ha egy-egy ládával odavitték az anyagot a kőművesnek, utána nem egyszer háromnegyed óra- hosszat álldogálnak. A sok feleslegessé vált munkaerőt mégsem irányítják át más munkahelyre. Miért nem fejlődik a versenyt Az építési iroda ralitábláján kilenc egyéni versenyző neve olvasható. Vannak közöttük kiváló teljesítményűek: Kenéz Sándor például 215 százalékot teljesít, Balogh Sándor 201 százalékot, Bense 179 százalékot, Csuzi 189százalékot. De az egyéni versenyzők összlétszáma megdöbbentően kevés: mindössze 13. Mi gátolja az egyéni verseny kiszélesedését? A dolgozók nagy része brigádban van. Ezek általában jól is dolgoznak, hiszen például a Bódir brigádnak 195, a Szabó-brigádnak 171, ,Kiss Paláknak 183, Kovácséknak 247 százalék volt a teljesítményük az utolsó héten. De a brigádokon belül nincs egyéni teljesítménybérezés: az alap-órabértől eltekintve (ez, persze, különböző), a brigádtagok egyformán osztozkodnak, az átlag-teljesítmény alapján. ■ Csak az egyéni versenyzőknek van egyéni teljesítmény-bérezésük. Az építés vezetőség, a pártszervezet és a műhelybizottság ugyanis azt a téves nézetet vallja hogy csak azoknak számítják ki az egyéni normát, csak azoknál vezetik be az egyéni teljesítmény-bört, akik egyéni versenybe lépnek. Pedig nyilvánvalóan fordítva kellene csinálni! Ha előbb vezetnék be az egyéni teljesítmény-bért — több volna az egyéni versenyző s a brigádokon belül is megszűnne az, hogy a jobb munkást visszafogja a gyengébb. (A gyenge, vagy lusta pedig nem adja teljes tudását, mert úgyis kiviszi az ő bérét a jó munkás teljesítménye .) .A pártszervezetnek, az ÜB-nek többet kellene törődnie a jó munkásokkal. Segíteni kell őket, hogy képességeiket kifejthessék, hogy versenyzőkké válhassanak. Akárcsak a legtöbb építkezésnél , itt sem hajtották végre az építésügyi miniszter rendeletét, a jó munkás jutalmazását! Egy munkás se kapott jutalmat. Az újítási mozgalom sem kap elég támogatást. Két nap előtt újítóértekezlet volt a vállalat központjában, de 60 újító közül csak hat jelent meg. Az újítókat ugyanis elkedvetleníti az, hogy hónapokig fektetik újításaikat elintézetlenül — még választ sem kapnak a vállalat központjától. A békeutcai építkezés viszonylag nem a rosszak közül való. De ennek az építkezésnek a példája azt is mutatja: építőiparunk távolról sem tett eleget mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a Párt és a minisztertanács határozata óta a magyar népgazdaság fokozottan elvár. Használt ízt lépek?*, összré- és szerzi gépeket priváttól vennénk. SZABADSAG LAPKIADÓVASLALAT VIII., József-körút 5. Telefon: 276—288. SZOCIALISTA TERMELÉS Elindult a ferencvárosi pályaudvar ezredik 2000 tonnás vonata Szerdán reggel 8 óra 45 perckor indult el a Ferencvárosi pályaudvarról az ezredik 2000 tonnás vonat. Ez a pályaudvar már több sztahanovista mozdonyvezetőt nevelt ki: Vörös János, Tóth III, János, Kéke Béla, Lőcsei János és többen mások, akik a 2903 tonnás mozgalomban jelentős eredményeket érek el. A 103 kocsiból álló, egy kilométer hosszú és 2239 tonna súlyt szállító szerelvényt Bordán Vilmos elvtárs, sztahanovista mozdonyvezető vezeti. Elmondta: boldog örömmel indul immár harmadik ilyen útra és a szovjet sztahanovista mozdonyezetők példáját igyekszik követni. Különösen azért örül, hogy ő vezetheti a Ferencvárosi pályaudvarról Induló Jubileumi, ezredik szerelvényt, mert ezt Sztálin elvtárs születésnapjára ajánlották fel. A szerelvényt a MÁV vasútpolitikai oszályáról Benkovics Dezső elvárt bensőséges ünnepség kérésében indította útnak. Beszédében elmondotta, hogy a 2303 tonnás mozgalom júniusban indult meg. Azóta már szép eredmények születek. A mozgalom kezdete óta 650 ezer tonnás szerelvény údaindíását takarítottuk meg. A kocsifordulót sikerült három és fél napra lerövidíteni s derék vasutasaink ezáltal jelentős mértékben csökkenteték a vonattorlódást is. A legfontosabb azonban az, hogy az őszi csúcsforgalmat minden zavar nélkül tudtuk lebonyolítani. Holyatt fejlödött a hároméves terv forán a három Dara-gyár? A szocialista építés a hároméves terv keretében nemcsak újjáépített, hanem újat is alkotott A hároméves terv végére számos üzemünk lényegesen modernebb lett, mint azelőtt volt A három Ganz-gyár is nagy fejlődésen ment keresztül. Például a Ganz Hajógyár hajóépítőcsarnoka porrá égett a háború alatt A hároméves terv első évében kezdték meg az új csarnok felépítését, mely sokkal korszerűbb és nagyobb a réginél. Már nemcsak kis dunai hajókat, hanem tengerjáróhajókat is tudnak benne építeni. Újonnan épült fürdő- és mosdóhelyiségek, valamint kultúrterem szolgálja a dolgozók egészségét és szórakozását. A Ganz villamossági gyár régi gépparkja 70 százalékát rendbehozta. Az igazgatósági épületet teljesen újjáépítették. A gyár legnagyobb jelentőségű beruházása az ötemeletes, korszerű vasbetonszerelő-műhely és transzformátor-műhely felépítése és felszerelése volt Ezerszemélyes öltözőt és mosdót is építettek. A Ganz Vagon és Gépgyár helyreállította tönkrement daruit és az elhurcolt szerszámgépek helyett újakat szerzett be. Az első tervévben helyreállították az acélöntvény-tisztítót és megkezdték a szárító és lágyító kemencék korszerűsítését. A második tervévben elkészült az új vagonszerelde, korszerű egészségügyi berendezésekkel és étkezőhelyiségekkel. A Szovjetunió segítségével felfejlődött a szerszámgépipar s megkezdték a motorgyártás precíziós gépműhelyének építését is. A harmadik tervévben teljesen elkészült az új asztalos gépműhely. Ebben az évben a motorvonat kipróbálásához szükséges vágányzat is elkészül Már most, a harmadik tervév végén, hatalmas kemence építkezését kezdték el, amelyet az ötéves terv első évében helyeznek szembe. A nagyteljesítményű modern szovjet munkagépek segítségeivel lényegesen emelkedett az általános gépgyártás termelékenysége. Alumínium tanműhely nyílt meg Az alumíniumipar fejlődésével a megmunkálás terén is egyre több szakmunkásra van szükség. Ezt a célt szolgálja az alumíniumipar és kereskedelmi bizottság által megnyitott első alumínium-tanműhely is. Reggel 8 órától délután 4 óráig a különböző iparostanuló-iskolák növendékeit, délután 4-től este 8-ig pedig üzemek alumriniumbrigádjának tagjait oktatják a tanműhelyben. Itt mindenben felvilágosítást kapnak az aluminium megmunkálásával kapcsolatban, sőt esetleges újításaik kidolgozására is lehetőség nyílik. A tanműhelyben a dolgozókat teljesen ingyen látják el nyersanyaggal és szakirodalommal. Hazai szükségleteink tökéletes ellátása mellett az alumíniumból jelentős mennyiséget tudunk exportálni is. Áruforgalmunk emelkedésére jellemző, hogy a Metanglobus NV, amely az alumínium félkészáruk eladásával foglalkozik, 135 százalékra teljesítette áruforgalmi tervét, a Vasért NV pedig néhány hónap alatt megkétszerezte alumínium cikkeinek eladási forgalmát Az ipar termelésének emelkedése 261 1938 1949 X11. 1950 Vill. 1954 Iparunk nemcsak teljesítette hároméves tervét, hanem már eddig is jelentősen túlteljesítette. A hároméves terv 1950 augusztus elsejére, a hároméves terv végére az 103- as ipari termelés 27 százalékos emelését irányozta elő. Ezzel szemben most, 1919 decemberében már 40 százalékkal termel többet iparunk, mint az utolsó békeévben. Az ötéves tervben hatalmas mértékben emelkedik az ipari termelés és 1954 végére 161 százalékkal lesz magasabb, mint 1938-ban. letérési évfordulója A pénzreform megvalósításának és a jegyrendszer megszüntetésének második évfordulójáról emlékezik meg a napokban a szovjet nép. 1947. év decemberében ezzel az intézkedéssel a mérhetetlen áldozatokkal járó háború egyik következménye tűnt el. Amíg a tőkés országok máig sem tudták kiheverni a háború következményeit, a szocializmus országa két és fél évvel a fasiszta vandálok szétzúzása és egy példátlanul súlyos szárazság után — elsőnek az összes volt hadviselők közül — felszabadította a közszükségleti cikkek forgalmát. A szovjet rend kimeríthetetlen életerejének, a háború utáni ötéves terv első két évének eredménye volt ez a tervnek, amely nemcsak begyógyította a háború okozta sebeket, hanem olyan mérföldes lépésekkel viszi előre a szovjet népet a bőség útján, amilyenre még nem volt példa az emberiség történetében. Sztálin elvtárs a háború utáni ötéves terv megindulásakor ezt mondotta: „...különös figyelmet fogunk szentelni a közszükségleti cikkek termelése kiszélesítésének, a dolgozók életszínvonala emelésének, az árak következetes csökkentése útján." E sztálini utasítás azóta pompás gyümölcsöket termett 1947 decemberében megszűnik a jegyrendszer és ezzel együtt általánosan csökkentik az árakat. Ez volt az első lépés. A következő év áprilisában, júniusában, augusztusában újabb részleges árcsökkenésekről ad hírt a szovjet sajtó és rádió. Egy év alatt a szovjet vásárlóközönség megtakarít 85 milliárd rubelt. A rubel vásárlóereje kétszeresére, a szovjet dolgozók reálbére a fizetés egyidejű emelkedésével több mint kétszeresére nő. 1949 március 1-én, a szovjet kormány újból általánosan csökkenti a kiskereskedelmi árakat — ez 71 milliárd megtakarítást jelent a szovjet embereknek Rohamosan emelkedik az üzletek forgalma, ugrásszerűen nő a fogyasztás. 1948-ban a cukorfogyasztás például kétszeresére, a textilárué másfélszeresére nő. A szovjet emberek életszínvonalának töretlenül felfelé ívelő vonala 1949-ben újabb magaslatokat ér el Ez év harmadik negyedében cukrot csaknem kétszer annyit fogyasztanak, gyapjúszövetből háromnegyedével vásárolnak többet, mint az előző év megfelelő időszakában. Emellett a szovjet dolgozók mind több és több pénzt tudnak forrdítani gramofon, rádió, kerékpár, motorkerékpár, bútor, óra vásárlására De vájjon megszüntethette volna a szovjet kormány ilyen rövid idő alatt a korlátozásokat, ha a tervévek alatt nem épül újá az ország? Ha 1946-ban nem emelkedik 20, a következő évben újabb 22, majd megint 27 százalékkal az ipari termelés? Vájjon elérhette-e volna a szovjet nép más gazdagságát, ha a termelés nem haladja túl már ez év októberében azt a színvonalat, amelyet a terv csak 1950 végére ír elő? A szovjet áruházak ragyogó transzparenseire láthatatlanul ez van írva: a szovjet ipar másfélszer annyit termel ma, mint a háború előtt, a mezőgazdaság túlhaladta az 1940-es színvonalat és a hároméves állattenyésztési terv nagyszerű iramban elindult a megvalósulás útján. A tervjelentések számai mögött üzemek, vállalatok, kolhozok harcos küzdelme, országot átfogó sztahanovista mozgalmak nagyszerű lendülete van: „Négy év alatt teljesítjük az ötéves tervet!” Ez a lendület teremt árubőséget, emeli a szovjet dolgozók jövedelmét , viszi magával az életszínvonalat A szovet ötéves terv eredményei azonban nemcsak a szovjet emberek számára jelentenek diadalmas örömet A szovjet nép és állam erősödése, gazdagodása a béke táborának erősödését is jelenti Mindenekelőtt azért, mert a béke legfőbb támasza lesz minden hónappal, minden negyedévvel még hatalmasabb, mert az imperialista kalandorokat fékentartó szovjet hatalom lesz még szilárdabb bástyája a békének és szabadságnak." Mindezt jól látja a tőkés országok dolgozó népe- tátja és mind jobban megérti a negyvenmillió teljes vagy részleges munkanélküli és sok-sok munkástársuk, akik nem tudják, mikor kerülnek az utcára. Jól látják a marshallizált Franciaország dolgozói, akik — hogy csak a legújabb jelentésekből idézzünk — október óta majdnem egyharmadával fizetnek többet disznózsírért és 20 százalékkal többet főzelékféléért, 10-zel cipőért, szénért; az olasz családok, akiknek kétharmada a létminimum alatt keres. Mind jobban megértik az angol munkások, mert amerikai pórázon tartott országukban nem csökkentik, hanem szigorítják a jegyrendszert és azt akarják velük elhitetni, hogy földimogyoró termesztésével pótolhatják a zsirkjártyt. A marshallizált országok ipara még ma sem érte el a háború előtti, színvonalat, vagy akörül topog, a Marshallterv szülőhazája pedig egy minden eddiginél nagyobb válság szakadékénál tántorog. A Szovjeunió páldáig (és bátran hozzátehetjük, hogy mind nagyobb mértékben a népi demokráciáidé is) hatalmas anyagi erővé válik a még , tőkés uralom alatt ..élő t,,tömegekben. Százmillióknak bizonyítja be a szrealista rend mérhetetlen fölényét, mit mutat a szabadságukért harc rörök. A mai nap a bőségnek, a sztálini gondoskodásnak az évfordulója. Szán elvtárs vezeti ezen a felfelé ívelő ti., -i a szovjet népet. Szlátn elvtárs mt a az utat a világ minden népinek az .j, s nagyszerű élet felé. . 7., „ÁTALAKÍTJUK A TERMÉSZETET“ Bálint Andor egyetemi tanár előadása Bálint Andor, a Mezőgazdasági Tudományos Központ tagja, kedden este a Természettudományi Társulatban előadást tartott: „Az ember átalakítja a természetet" címmel. Rámutatott arra hogy a kapitalista államokban rablógazdálkodás folyik a föld természeti kincseivel, a talajjal, amire legjobb példa az Egyesült Államok, ahol 100 millió acre termőföld pusztult el. Ezzel szemben a szocialista mezőgazdaság teljes mértékben tudatában van a talajmegóvás fontosságának. A szocialista állam lehetővé teszi, hogy a természet erőit céltudatosan fejlesztve, a nép boldogulásának, gazdasági fejlődésének szolgálatába állítsuk. Bálint Andor ezután rátért mezőgazdaságunk ötéves tervére. " Az ötéves terv nemcsak az életszínvonal emelkedését, iparunk fejlődését biztosítja, hanem megváltoztatja egész országunk képét és mezőgazdaságunk arculatát is. Sokkal több öntözött területünk lesz, hiszen 118 ezer holddal növeljük az öntözhető terület nagyságát. Sokkal több erdőnk lesz, mert majdnem 1 millió 200 ezer hold területet erdősítünk. Megváltozik a tájak képe, mi is megkezdjük a mezővédő erdősávok létesítését. De a természet átalakítását nemcsak ezek a külsőleg könnyen észlelhető változások fejezik ki, hanem a talaj termőképességének nagymértékű megváltozása is, melyet elsősorban az ötéves terv folyamán megvalósuló növénytermesztési rendszerünk, a füves vetésforgó bevezetésével biztosítunk Búzából kukoricából, burgonyából új fajok születnek meg, új, eddig nem termett növényeket honosítunk meg s egyes termények egész más mennyiségi és minőségi eredményt hoznak. — Az ötéves terv során meghonosítjuk az ugarbúzát, amelynek termésmennyisége lényegesen nagyobb — holdanként 35—40. mázsa —, mint ez eddigi fajtáké, így az eddigi búzatermő-területnél jóval kevesebb elegendő a szükséges gabona megtermelésére. Ezáltal félszoba,mi majd több, mint 1 millió hold, amelyen ipari és takarmánynövényeket lehet termelni. Ezek közt új szintet jelent mezőgazdaságunkban a gyapot termesztése. Megkezdjük az átalakító munkát a gazdasági állatok tenyésztésében is, mégpedig nemcsak a ló, szarvasmarha, sertés, juh nemesítésével, hanem különböző prémes állatok és halak tenyésztésével is. Minden területen megkíséreljük jobb termőképességű, minőségi fajta előállítását. Javítjuk sertésfajtáinkat. Elérjük, hogy a takarmányt sokkal jobban értékesítik, mint az eddig tenyésztett fajták, ami a több és olcsóbb hús és zsír révén megint csak az életszínvonal emelkedését teszi majd lehetővé-Az ember igenis át tudja alakítani a természetet — mondotta befejezésül Bálint Andor. — Nincs alávetve a természet vak erőinek. A tudomány segítségével meg tudjuk változtatni a természetet, a tudomány eredményeinek felhasználását azonban csak a szocialista rendszer tudja biztosítani a népek számára, csak a tervgazdaság célkitűzéseinek megvalósításával tehetjük lehetővé nálunk is a természet olyan átalakítását, amilyenre a magyar nép történetében még nem volt példa. f*árth irvti HELYREIGAZTAS! Az alap- és haládifokú szemináriumo k tematikájáról a Szabad Nép dac. 14-i számában ma'ieént közleményébe sajtóhiba csúszott be. A hol-és fogalmszás a következő: 1. „A falusi és városi alapfokú sz'mináriumok 1943 okt. 16 tól 1950 jan. 1 ig a következő anyagokat árgyalják, illetve tárgyalják meg.” 2. ,,A falusi és városi hiradófo.'-a sgmnáriumok 1949 okt. 16-tól 1250 jan. 1-ig a kövekező anyagokat tárgyaltták, illetve tárgyalják neg.”