Szabad Nép, 1951. június (9. évfolyam, 126-151. szám)
1951-06-07 / 131. szám
B SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1951. JÚNIUS 7 ......................................................-------------- — A magyar régészeti kutatás újabb értékes eredményei A magyar régészet nem szűkölködik haladó hagyományokban. A múlt század legismertebb kutatói: Römer Flóris, Pulszky Ferenc és Hampel József Európaszerte becsült nevet szereztek a magyar régészek munkájának. A későbbi időkben és főleg Horthyék negyedszázados uralma alatt azonban ez a tudomány, nemcsak hogy nem fejlődött, de valósággal elkorcsosult. Fontos ágazatait — mint például a hazánk területén a honfoglalás idején élt szláv lakosság emlékanyagának kutatását — szándékosan elhanyagolták; nem foglalkoztak a honfoglalás korának régészeti feltárásával — hiszen ez könnyen felboríthatta volna a ,,hivatalos” történetírás által népünk eredetére, vándorlására és letelepedésére kidolgozott hamis nacionalista „elméletet”. 1945 után a megújhodott magyar régészeti kutatás felismerte ezeket a hibákat és a szovjet tapasztalatok felhasználásával nagy lendülettel látott hozzá elmaradottságánakfelszámolásához. Mai régészetünk elvileg más alapokon dolgozik, mint a régi. A régészetet a történeti kutatás segédtudományának tekintik, az előkerülő emlékanyagot történetileg szemlélik. Megkezdődött a kutatások tervszerű irányítása is és ez hatalmas eredményeket hozott. A magyar régészet alig két-három év alatt túlszárnyalta az elmúlt negyedszázad eredményeit. Az utolsó egy-másfél év során végzett kutatások különösen gazdag eredményeket hoztak. Hadd említsük meg a legfontosabbakat. Az ősember jégkorszak alatti és utáni életmódjára vet fényt a Bükkhegységben, az istállóskői barlangban feltárt szálláshely. A gazdag leletanyag (50 kő-, 80 csonteszköz, 7 barlangimedve-koponya) nemcsak a korszak embereinek életéről, hanem állat- és növényvilágáról is fontos adatokat nyújt. Tápé határában, a lebői halmon folytatott ásatások eredményei a kőkorszak végét ésa’fémek felfedezésének hajnalát mutatják be. Az itt feltárt, időszámításunk előtti 2500—3000 év körüli időből való telephelyen világosan láthatók a tűzhelyek nyomai,sőt a háztartások felszerelései is. Igen sok a halászeszköz (horog, szigony, stb.), halcsont; ezek és az előkerült vaddisznó-, szarvas- és tulokcsontok arra mutatnak, hogy a telep lakói halászattal, vadászattal foglalkoztak. A nagyszámú kőeszköz e kőben szegény vidéken a más vidékek lakóival folytatott cserekereskedelmet bizonyítja. A kialakulóban levő osztálytársadalom érdekes dokumentumait mutatja a Történeti Múzeum kutatói által Nagybátonyban feltárt bronzkori temető. Itt már a gazdag, sok edénynyel teli sírok területileg élesen elkülönülnek a szegényebb síroktól. Az elmúlt év legnagyobb ásatási eredménye a kimmer nép Szentes határában megtalált lótemetőjének gazdag leletanyaga. Ez a lovasnép az időszámításunk előtti 1. évezred elején a Kaukázus vidékéről vándorolt ide. Lovaikat díszesen felszerszámozva, az egyik sír tanúsága szerint kocsival együtt temették el. Megtalálták a lócsontváz mellett a kocsikerék abroncsait, szögeit, kerékagyait. A világraszóló leletet a Történeti Múzeumban a látogatóközönség nemsokára eredetiben is megtekintheti. A lelet bizonnyal értékes adatokat nyújt majd a szovjet régészeknek is, az egykori kaukázusi népről. Albertfalván a Fővárosi Régészeti Intézet kutatói az eraviszkusz-törzs telepének nyomaira bukkantak. A törzs — amelynek eredeti, telephelye a Gellért-hegy volt — fegyvert fogott a római hódítók ellen és büntetésből került e sík vidékre, ahol földbevájt kunyhókban lakott. E lelet legérdekesebb része, az a négy méter mély kút, amelynek dongabélését az iszapos talaj kitűnően konzerválta. Fővárosunk ókori történetének megismerése szempontjából nagyjelentőségű az az aquincumi katonai kőtábor, amelynek nyomait több évtizeden át hiába keresték, s amelynek falait most az ottani múzeum kutatói az Ék-utca 9., Kerék-utca 18. és 33. számú telkeken fedezték fel. A múltévi aquincumi ásatások másik érdekessége a Kiscelli út 10—12. számú telken feltárt gazdag polgári lakóház. A vízvezetékrendszerrel, fürdőmedencékkel, központi fűtéssel ellátott épület falait borító színes falfestményeket is sikerült összeállítani. Ezek a falfestmények íját feszítő vadászt, rohanó vadállatokat, fákat, színes madarakat ábrázolnak. A magyar nép történetére vonatkozó ismereteinket gyarapítják a tiszalöki duzzasztómű építési helyén végzett ásatások. A kutatók előtt feltárult a XIII. századbeli Raazon-földjének élete (a nevet a Tiszafák határában fekvő Rázom-major máig is megőrizte) — a földbeásott putrilakások és az itt élt jobbágylakosság szegényes házi felszerelése. Kevés gazdasági szerszám került elő; ez arra mutat, hogy a telep lakói inkább halászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak, mint földműveléssel. A közeli temetőben talált pénzek alapján a telep keletkezési ideje a XI—XII. századra tehető; a falut valószínűleg a tatárjárás pusztította el. A ranzoni jobbágyok szegényes életmódjával merőben ellentétes képet nyújtanak a Visegrádon feltárt királyi palota leletei. Mátyás király egykori 350 szobás palotájából a múltévi ásatások egy teljes emeletsort tártak fel, az udvaron álló, vörösmárvényből készült csodálatos kútta együtt. Még ebben az évben rekonstruálják az egyik függőkertet tartó oszlopos folyosót is. A feltárási munkák során kibontakozó palota egyik értékes műemlékünk lesz. E néhány példa is szemléltetően mutatja, hogy a leletek feldolgozása mennyi fontos történeti adatot szolgáltat. Ötéves tervünk hatalmas építkezései régészeti kutatóinkra is igen nagy feladatokat rónak, s ugyanakkor az egész tudományágnak hatalmas lendületet adnak, hiszen egymás után, váratlanul kerülnek elő újabb és újabb telephelyek, leletanyagok. Állami szerveink, hatóságaink számos jelét adják annak, mennyire megértik e leletek megmentésének fontosságát. A Dunai Vasmű építkezésénél és az Óbudai Hajógyárban mind akár több mint fél esztendő telt el azóta, hogy a dolgozókbizalmából a fővárosi tanács tagja lettem. A múltban soha még választójogom sem volt. Megválasztásom óta minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy megfeleljek a dolgozók, a Párt bizalmának. Most, a félév elmúltával — hasonlóan a többi tanácstaghoz — beszámoltam ennek az időszaknak a munkájáról. Beszámolómat figyelemmel hallgatták. Elmondottam, hogy a Fővárosi Tanács azzal bízott meg, hogy az állandó bizottságokkal foglalkozzam. Beszéltem arról, hogyan épülnek ki a tanács állandó bizottságai, az állandó bizottságok mellett az albizottságok; hogyan nőtt, szélesedett az üzemi dolgozókból, MNDSZ-asszonyokból, békebizottsági tagokból, fiatalokból álló aktívahálózat." Beszámoltam munkájukról: kerületünkben a nyolc állandó bizottság mellett ma már 18 albizottság és 418 állandó aktivista működik. Az ezekben a bizottságokban dolgozók — a tanácsnak, az államhatalom helyi szervének érhálózata. Ők látogatják a kerület intézményeit, közvetítik , a kerület dolgozóinak kívánságait, panaszait, javaslatait. Ahol az állandó bizottság nem dolgozik, ott a tanács — csak hivatal. Elmondtam, hogy a pénzügyi bizottság tagjai meglátogatták a kerület intézményeit és megállapították, hogy egyes helyeken nem gazdálkodnak tervszerűen, pazarolnak. A minisztertanács takarékossági határozatának szellemében javaslatot tettek és ennek eredményeként több mint 4 ezer mázsa szenet takarítottunk meg a kerületi intézményeknél. A kereskedelmi állandó bizottság tagjai nem egyszer leplezték le az áruhalmozó, feketéző ellenséget. Ennek a bizottságnak tagjai közvetítették a tanácshoz a dolgozók javaslatait, melyek alapján a legutolsó negyedévben hét új KÖZÉRT, több ruházati bolt, TEJÉRT, IIUSÉRT és egyéb üzlet nyílt a kerületben. A dolgozók kérték, hogy a kerület egyes részeit parkírozzuk, fákat ültessünk. Ezért az építési állandó bizottság javaslatára az építési osztály még ebben az évben három új parkot létesít. Ennek a bizottságnak a kezdeményezésére készítik most a kerület lakói a virágos, utcai kiskerteket is. A közlekedési állandó bizottság megállapította, hogy a kerület villamosközlekedése nem kielégítő, villamosai túlzsúfoltak, a 9-es és a 42-es autóbusz pedig nem a legforgalmasabb útvonalakon közlekedik. Javaslatukra a fővárosi tanács intézkedett és a szűk Práter utca helyett már a József utcában és a Mátyás téren közlekedik a 9-es autóbusz. Az egészségügyi állandó bizottság három új körzeti orvosi rendelő létesítésére tett javaslatot. Az oktatási állandó bizottság javaslatai nyomán már építik a Bacsó Béla utcai iskola tornatermét. Itt és a köztársaság téri iskolában körterraszt is építenek, hogy jó időben a szűk udvar helyett itt tornászhassanak a gyerekek. A tisztasági mozgalomba a kerület csaknem valamennyi dolgozóját bevonta a tanács és a kerület rövid idő alatt 70 ezer köbméter törmeléktől, szeméttől szabadult meg. Igen sok választó szólalt fel a gyűlésen. Szavaik bizonyítják, hogy a dolgozók figyelemmel kísérik a tanács munkáját. Jóváhagyták és helyeselték mindazt, amit érdekükkormány, mind az építkezések vezetőségei messzemenően támogatja a régészek munkáját. Sajnos, kivételek is akadnak. A Zalaegerszegi Útkarbantartó Vállalat munkálatai során például, figyelmeztetés ellenére is elpusztították egyik értékes középkori temetőnk egy részét. Maguk a dolgozók is segítségükre vannak tudósainknak a műértékeket feltáró és megőrző munkában. A dunapentelei építkezés dolgozóihoz intézett, a leletek megőrzését és bejelentését kérő felhívás után, számos bejelentés érkezett az ország különböző részein előkerült leletekről. Egy jelenleg Budapesten dolgozó, Tatárszentgyörgyről való építőmunkásleány hívta fel például kutatóink figyelmét a falu határában elterülő és pusztuló avar temetőre. Újra és újra bebizonyosodik: régészeink csak akkor végezhetnek eredményes munkát, ha ebben — az illetékes hatóságok mellett — maguk a színhelyeken dolgozók támogatják őket, ha a párt- és a tömegszervezetek felvilágosító munkájukkal fogékonnyá teszik dolgozóinkat a hazánk földjéből előkerülő, felbecsülhetetlen tudományos értékű leletek megmentése iránt s ha a tudósok felfigyelnek a dolgozóktól érkező bejelentésekre, ha munkájuk összeforr népünk építőmunkájával. Fülep Ferenc ben elvégeztünk,, de élesen megbírálták a még meglévő bürokratikus ügyintézést. Gyetvainé például elmondotta, hogy vidékről jött Budapestre dolgozni és a tanács bürokratikus ügyintézése miatt két hét óta nem tudja bejelenteni magát. Javasolta, hogy vizsgálják felül a tanács ezzel kapcsolatos intézkedéseit. A kerület egy másik lakója felhívta a tanács figyelmét, hogy a Farkas István utcában és az Orczy-úton nappal is égnek a villanyok. — A tanács jobban ügyeljen a mi értékeinkre és ne tűrje a pazarlást sehol — mondta. Mások kérték: gondoskodjék a tanács a tejelosztás jó megszervezéséről. A kerületben kevés a TEJÉRT-fiók, sorbanállás nélkül nem jutnak tejhez az asszonyok. A kerület lakói megbírálták az egyik körzeti orvos munkáját, aki felületesen, gondatlanul kezeli a betegeket. A hozzászólók szavaiban kezdeményezőkészség, segíteni akarás nyilvánult meg. Sokan személyes kéréseiket mondták el bizalommal. A közérdekű kéréseket, javaslatokat nyomban továbbítottam. Beszéltem a kerületi tanács elnökével, aki ígéretet tett arra, hogy a kereskedelmi osztály állandó bizottsága mégegyszer a helyszínen megállapítja, hol van legnagyobb szükség új TEJÉRT- fiókra s, ha a dolgozók kérése indokolt, rövidesen teljesítik. A gyűlésen feltárt bürokratikus huzavonát a panasz után nyomban meg is szüntettük. A magam munkájában érzem, milyen segítséget jelentett számomra ez a találkozás. Az én feladatom az, hogy az állandó bizottságokon keresztül is még élőbbé, még közvetlenebbé váljék a tanács és a dolgozók kapcsolata. Még több asszonyt, még több fiatalt, még több békebizottsági tagot kell bekapcsolni , a munkánkba, hogy még inkább eleget tehessünk mindannak, amit a dolgozók tőlünk várnak: tovább fejlesszük, építsük fővárosunkat, országunkat s ennek az építésnek erős fegyverévé tegyük a tanácsot. Rubka Gézáné, a fővárosi tanács tagja. VÁLASZTÓIM ELŐTT A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL PÉNTEK: KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. — 5.30: Hírek. Lapszemle. — 5.40: Női szemmel ... — 6.45: Hírek. — 7.05: Kórusok. — 7.45: Lapszemle. Műsorismertetés. — 11.30: Részlet Veres Péter ..Pályamunkások“ c. művéből. — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 12.30: A Rákosi Művek Ének- és Zenekara játszik. — 14.10: Úttörő-hiradó. — 14.25: Szórakoztató zene. — 15.30: Beethoven: Tavaszi szonáta. — 15.50: Műsorismertetés. — 15.55: Zenekari művek. Hangi. — 16.20: Iskolások rádiója Orosz nyelvlecke. — 17.00: Hírek — 17.10: Dolgozók zeneiskolája: A szimfónia. — 17.40: így építjük a budapesti földalatti vasutat. Széchi Károly előadása. — 18.00: Alapfokú politikai iskola. (Területi.) Rákosi Mátyás kongresszusi beszédének feldolgozása. III. rész. A Párt fejlődése. — 18.30: Liszt: VI. magyar rapszódia. Hangi. — 20.00: Hangos Újság. — 20.40: Versenyben az ország kenyeréért. — 20.45: Szovjet népek dalai. — 21.00: Rádiózenekar — 22.00: Hírek. Sport. — 22.25: Magyar népzene. — 23.10: Szórakoztató műsor a Lengyel Rádió hallgatóinak * PETŐFI-RÁDIÓ: 5.30: Szovjet muzsika. — 6.05: üzemi lapok szemléje. — 7.00: Három román népdal. — 7.10: Az orosz birodalom megalakulása. Előadás. — 7.35: Dalok. — 9.20: Iskolások rádiója. — 10.00: Hírek. — 10.10: Debussy: Három nocturne. Hangi — 10.35: Chopin: h-moll szonáta. — 15.00: Népdalok. — 15.40: Román és bolgár zene. — 17.30: Hírek. — 17.40: Operarészletek. Hangi. — 18.00: Ifjúsági rádió: Gárdisták, előre! — 18.40: Honvéd Művészegyüttes férfikara. — 19.00: Végvári Vitézek. Előadás. — 19.15: Sportnegyedóra. — 19.30: Egy falu — egy nóta. — 19.50: Szovjet dalok. Hangi. Országszerte folyik a toborzás: rendőrségünk soraiba állnak azok a fiatal férfiak és nők, akik szocialista államunk rendjének, a szocialista tulajdonnak védelmét választották hivatásukul. A laktanya kapujában Király Emma rendőrhadnagy, a tanosztály parancsnokság nevében üdvözli az újonnan bevonultakat: Mónusz Ilonát (Esztergom), Borkász Margitot (Mezőgyán), Pásztor Máriát (Pátroha, Szabolcs megye), Laurinyecz Jánost (Békés) és társait. A toborzás folyik tovább június közepéig: minden becsületes 18 és 30 év közötti férfi vagy nő felöltheti rendőrségünk szép egyenruháját, ha elhivatottságot érez erre. A labdarúgóbajnokság első szakasza után... Mit mutat a tavaszi forduló mérlege? Az új rendszerű tavaszi-őszi labdarúgóbajnokság első szakasza lezárult. A legkiválóbb labdarúgók izgalmas, váratlan fordulatokban bővelkedő mérkőzésein kitűnt, hogy a csapatok sikeresen térnek át arra a stílusra, amelyet a 90 percig tartó szakadatlan mozgás jellemez, úgyszólván valamennyi együttesnél megfigyelhető volt, hogy ebben az idényben már sokkal alaposabban, tervszerűbben készültek az egyes mérkőzésekre, tovább tökéletesítették a labdarúgósport taktikáját és technikáját. Több egyesületben nagy gondot fordítottak arra, hogy a játékosok sportszerű életmódot folytassanak és megfelelő erőben vehessék fel a küzdelmet a sokszor nehéz, fárasztó mérkőzéseken. A céltudatos munka eredménye jelentkezett abban, hogy sok játékos olyan erényeket sajátított el, mint a váratlan helycserés támadások végrehajtása, a helyzetek gyors felismerése, mindkét láb egyformán jó használata, a labdakezelés biztonsága. Az eddig lezajlott 13 bajnoki forduló kézzelfoghatóan bizonyította a magyar labdarúgósport színvonalának növekedését. A tavaszi idényben a legnagyobb sikert a Bp. Bástya és a Bp. Honvéd csapata érte el. Különösen szépen fejlődik Államvédelmi Hatóságunk népszerű együttese, a Bp. Bástya, amely most a rangsor élén áll. A Bp. Bástya játékosai egyenletesen, nyugodtan és egymás kölcsönös segítése szellemében játszanak. A nagyszerű eredményekben igen nagy része van Bukovi Márton edzőnek, aki kialakította a csapat stílusát és mindig gondot fordít arra, hogy egyenként is foglalkozzék a játékosokkal. A Bp. Bástya kifogástalanul sportszerű magatartásával is példát mutat a többi csapat számára. A tavalyi bajnok, a Bp. Honvéd egy ponttal többet vesztett, mint az első helyezett. Ennek az a magyarázata, hogy nem volt mindig megfelelő a csapatmunka, néha hiányzott a kellő energia, támadóerő és győzniakarás. Előfordult, hogy két olyan kitűnő játékos, mint Kocsis és Budai, több mérkőzésen megközelítőleg sem nyújtotta azt a teljesítményt, amelyet joggal várni lehet tőlük. A harmadik helyezett Dózsa, nagyon jól kezdett, de azután váratlanul visszaesett. Ebben része volt annak, hogy Henni, Nagymarosi és Deák megsérült és a fiatalok még nem tudták pótolni őket. A budapesti, győri, csepeli és diósgyőri Vasas-csapatok váltakozó játékot mutatták A Bp. Vasas ugyan már igen sokat javult küzdőszellemben, de még mindig voltak olyan mérkőzései, amikor fásultan játszott. A Gy. Vasas otthonában mindig igen veszélyes volt, idegenben viszont elvesztette nyugodtságát. Így történt a Bp. Bástya elleni mérkőzésen is, amikor a csapat „saját magát győzte le” azzal, hogy,helytelenül, már a másodikfélidő elején védekezésbe ment át. A Vasas-csapatok edzőinek jobban kellene élniök azzal a lehetőséggel, hogy ugyanazon nagy, szakszervezeti sportegyesülethez tartoznak, kicseréljék tapasztalataikat, s hasznosítsák őket saját sportköreik együtteseinél. Sok szép sikert ért el a tavaszi fordulóban a fiatalokból álló Bp. Kinizsi, a lendületes Salgótarjáni Bányász, a stílusos Dorogi Bányász, és az I. osztályban újonc Sz. Honvéd és Sortex is. Mindössze két csapat van, amelynek játéka nem érte el a megfelelő színvonalat. Az egyik a Szombathelyi Lokomotiv, amelynél az edző állandóan csereberélte a játékosokat. A Szegedi Petőfinél sem az edző, sem a csapat nem végzett olyan lelkiismeretes munkát, hogy sikerrel vehette volna fel a harcot a többi csapat ellen. A tavaszi forduló mérkőzései során számos csapatban bátran előtérbe állították a fiatalokat, akik közül többen szilárdan biztosították helyüket a legjobbak között, így az élvonalba került a Bp. Dózsából Gulyás, Sólyom, Samus, a Bp. Kinizsiből Csoknyai, Guba, a Csepeli Vasasból Kóczián II., a Győri Vasasból Kalmár, Kárpáti, a Dorogi Bányászból Varga. A vezető csapatok edzőinek a jövőben arra kell törekedniük, hogy oktató és nevelő munkájukat még jobban kiszélesítsék és minden csapatnál gondoskodjanak arról, hogy a második vonalban teljes értékű tartalékok legyenek. Az idén először alkalmazták az előzetes játékvezető-küldést. A futballbírók már az idény kezdete előtt tudták, hogy melyek azok a mérkőzések, amelyeket vezetni fognak és így megfelelően készülhettek a felelősségteljes feladatra. Számos fiatal futballbíró (Zsolt, Bihari stb.) jól megállta a helyét, egyeseknél azonban látszott, hogy elhanyagolták az edzéseket. Olyan régi bírók, mint Major II., Pósa és Dorogi több ízben is, határozatlanok voltak és hibát követtek el. Általában a bajnoki mérkőzések iránt igen nagy mértékben megnövekedett az érdeklődés. Hétről hétre tízezrek keresték fel asporttelepeket, hogy a legjobb labdarúgók játékában gyönyörködjenek. A sporttelepek vezetőinek munkájában, azonban voltak hiányosságok. A legritkább esetben fordult elő, hogy a megafonon közölték volna a pályára lépő csapatok összeállítását és sokszor megtörtént az is, hogy a mérkőzéseket félórás késésekkel kezdték, úgyhogy sötétben fejezték be őket. Most a játékosok nyári pihenőre térnek, azután felkészülnek, hogy fokozzák tudásukat és továbbfejlesszék a labdarúgást, azt a sportágat, amely valamennyi között a legnépszerűbb. 1 - L. M derürtím SOKFELÉ ESŐ A Meteorológiai Intézet, jelenti: Hazánkban kedden, változó felhőzettel sokfelé volt zivataros eső. Különösen a Dunántúlról jelentettek nagyobb mennyiségű csapadékokat: Farkasgyepün 26, Siófokon 27, Misinatetőn 30 millimétert mértek. Napközben a hőmérséklet a nyugati határszélen 20, egyébként 21—24 a keleti megyékben 25 fokig emelkedett. Hajnalban általában 13— 15, a keleti megyékben még 16 fok alá ,sóra hűlt le a levegő. Budapesten szerdán déli 12 órakor a hőmérséklet 18 fok. Várható időjárás ma estig. Felhős idő, sokfelé újabb esővel, esetleg zivatarral. Mérsékelt, időnként megélénkült szél. A hőmérséklet alig változik. Az Épületfuvarozó Vállalat állandó budapesti , munkára rakodómunkásokat keres. Jelentkezés naponta reggel 8-tól délután 4 óráig. Paulay fide-u. 56. Munkaerőgazdálkodás. SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártja központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság I Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII Blaha L.-tér 3. Tel.: *343—100, *142—220. Terjeszti Posta Központi Hírlapirodája, Budapest V. József-te: 1—3. Tel.: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. Előfizetés: üzemi tel.: 189—644 189—653, 189—307. Egyéni tel.: 189—786, 189— 766, 119—787. Expedíció telefon: 137—551 . Előfizetési díj: havi 11 Pt. SZIKRA Lapnyomda.