Szabad Nép, 1952. február (10. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-21 / 43. szám
§ A Pravda cikke a „Gyarmat a föld alatt" című filmről A Pravda február 19-i számában közli a Galanov elvtárs alábbi írását. A „Gyarmat a föld alatt” című filmet Moszkvában a magyar filmhét megnyitása alkalmából mutatták be. A vonatok rendszertelenül jár- Wlnak” című német és a „Győz az élet” című román film után filmszínházainkban megjelent a „Gyarmat a föld alatt” című új magyar film. Ez országok tehetséges, fejlődő filmművészetének e három alkotását közös téma egyesíti: felhívják a szabadságszerető népeket az éberségre, leleplezik az új világháború gyújtogatóinak mesterkedéseit. Ezzel betöltik a filmművészet egyik legfontosabb feladatát , segítenek a béke megvédésében és megszilárdításában. A szovjet nézők látták a Német Demokratikus Köztársaság vasutasainak és népi rendőrségének a Berlin nyugati övezetéből küldött kártevő banda elleni harcáról szóló filmet, látták a hazájukat szerető román tudósokról szóló filmet, akik aktívan hozzájárultak a saját területükön az amerikai ügynökök leleplezéséhez. Most a magyar film mesterei mondják el, milyen hősiesen akadályozták meg a magyar munkások az olajiparban a szabotázst és kártevést. E filmek forgatókönyvének a valóság élőlényei szolgáltattak alapot, és ez meggyőző erővel tölti meg a filmeket. A „Gyarmat a föld alatt” szerzői nem véletlenül figyelmeztetnek a film elején arra, hogy azok az események, amelyekről a filmben szó lesz, nem kitalált események. 1949-ig a MAORT nevű magyar-amerikai társaság — melyet a filmben MAKIRT- nak neveznek —, olajtelepei gyakorlatilag az amerikai milliárdosok, a Standard Oil Co. of New Jersey urainak ellenőrzése alatt állott. A MAKIRT történetét az üzletemberek klikkje bűnös üzelmeinek egész hálózata fonja be. 1944-ben az amerikai koncesszió telepein 800.000 tonna olajat termeltek a hitleri hadigépezet számára. Az amerikai kapitalisták, akik az ellenségnek szállított stratégiai nyersanyagon szemérmetleenül meggazdagodtak, a háború idején energikusan bővítették a termelést. Miután Magyarországon létrejött a népi demokratikus államhatalom, ugyanolyan energikusan csökkentették az olajtermelést, gazdasági szabotázst szerveztek, utcára dobták a magyar munkásokat, hazug híreket terjesztettek a források kiapadásáról. Minnek a politikának lényege az volt, hogy megfossza a magyar népet a saját olajától. A társaság Dalton nevű vezérigazgatója a magyar olajtelepeket amerikai gyarmatnak nevezi, „gyarmatnak a föld alatt”, és azt követeli cinkosaitól, hogy minél tovább „őrizzék meg ezt a kincset lent”, amikor majd megváltozik a helyzet — magyarázza cinikusan — „az olaj a felszínre jön, az ő rendszerük pedig elmegy oda, ahol az olaj volt”. De Dalton és társai alaposan tévednek, amikor azt gondolják, hogy sikerül nekik a magyar népre rákényszeríteni akaratukat. Az olajtelepek főmérnöke, Barla, felhasználva egy orosz tudós, Guszev tanácsait, kidolgozza az új olajkutak fúrásának tervét és szívós küzdelmek árán eléri terve megvalósítását. Igen nagy segítséget nyújt neki ebben Nyerges, az új termelési felügyelő, akit a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata alapján küldtek az olajtelepekre. A telepek sorsáért aggódik Kovács mérnök, akit az amerikaiak elbocsátanak a munkából „nyugtalan jelleme” miatt, Simics fúrómester, s az olajmunkások, Magyarország egyszerű emberei, akik országuk gazdáivá váltak és akiknek létérdeke a munka termelékenységének emelése, az olajtermelés fokozása, Magyarország gazdasági jólétének megszilárdítása. A „Gyarmat a föld alatt” című film a fiatal magyar filmművészet kétségtelen fejlődését bizonyítja. Ez a művészet realisztikusan, igazságosan akarja tükrözni a filmvásznon napjaink eleven valóságát. Meggyőzően mutatja a film, hogy a magyar nép, amely Szabadságot és nemzeti függetlenséget kapott a szovjet népnek a hitleri megszállók felett aratott történelmi győzelmének következtében, határozottan meggátolja az angolamerikai imperialisták minden olyan kísérletét, hogy újra külföldi rabságba döntsék az országot és megakadályozzák a boldog és szabad élet építését. A magyar filmművészet dolgozói, amikor a magyarországi amerikai koncesszió történetéhez nyúltak, hozzáértéssel használták fel az eredeti okmányokat és tényeket, amelyek az amerikaiak gazdálkodásának valódi értelmét tárták fel, s ezzel időszerű publicisztikailag éles művet alkottak igen magasfeszültségű, érdekesen kibontakozó témával. Azonban a film alkotói némelykor tisztán külsőleges hatásokkal dolgoznak és felhasználják a cselekményben a detektívfilm egyes elemeit, így például a film végén a bűnösök után folytatott hajsza teljesen felesleges, miután a repülőtéren már mindent előkészítettek a kártevők lefogására. A film igazságos eszméje és a rendezők realisztikus művészete nem ilyen jelenetekben nyilvánul meg, amilyenek egyébként nem sokszor fordulnak elő a filmben, hanem a háborús gyújtogatók politikájának éles leleplezésében és az új Magyarország dolgozóinak, a dolgozók munkahőstetteinek igazságos ábrázolásában, a sikeresen fényképezett tömegjelenetekben. Kár, hogy a film alkotóinak nem mindig sikerül meggyőzően jellemezni hőseik lelkivilágát. Ez nemcsak a mellékszerepekre, hanem a főszerepekre is vonatkozik, mint például Nyerges felügyelőé (Ladányi Ferenc), vagy Budai államvédelmi őrnagyé (Benkő Gyula). Az ő alakításukban időnként hiányzik az az élő, megkapó vonás, amelyben például a Szabóné, a Kis Katalin házassága alakjai és néhány már korábban bemutatott film hősei és hősnői bővelkednek. Barla mérnök alakjában (Bihari József) megtalálható az a megnyerő emberiesség, annak az embernek éles és fellobbanó, s ugyanakkor lelkes lénye, aki forrón szereti hazáját, népét és hivatását. " Telvesen ábrázolja a film az amerikai üzletembereket és azok kiszolgálóit , a magyar nép árulóit, Mányai Lajos Dalton gonosz, szatirikus képmását alkotja meg; ennek a durva, kemény, korlátolt nyerészkedőnek, az új háború nyílt hirdetőjének arcképét, akiről a veszély pillanatában egyszerre lehull minden fennhéjázás és arcátlansági Más színeket használ Ajtay Andor, aki Pápay igazgatót alakítja. Pápay szintén, a demokratikus Magyarország esküdt ellensége, de különösen veszélyes azért, mert álcázott, körültekintő ellenség, aki ért ahhoz, hogy óvatosan, számítóan cselekedjék. A Magyar Népköztársaság filmművészete még nagyon fiatal. De rövid idő alatt megalapozta hagyományát, stílusát; első lépéseivel úgy mutatkozott be, mint az igaz élet művészete szorosan összeforrva a nép érdekeivel. És ezek a realista hagyományok minden új filmmel nőnek, erősödnek, fejlődnek. A „Gyarmat a föld alatt” film bemutatójával megnyílt a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság filmfesztiválja. Az új filmet hazánk filmszínházaiban más olyan magyar filmekkel egyidejűleg mutatják meg, amelyeket már jól ismernek a szovjet nézők. Éppen ezekben a napokban szemléltetően lehet megítélni, milyen sikereket ért el az utóbbi években a magyar filmművészet, milyen sokoldalúan jelentkezik a realista irányzat mestereinek alkotásaiban. Bocsássuk a termelés rendelkezésére az üzemekben heverő anyagot Üzemeinkben az egyes cikkek határidőre történő előállítását gátolta az, hogy az anyagok, főként hengereltárufajták nem álltak teljes mértékben rendelkezésre. Ugyanakkor a szükséges hengereltáru-anyagok más üzemekben kihasználatlanul hevernek. A kohó- és gépipari minisztérium akciót indított a hengereltáruanyagok felkutatására és visszajuttatására az ipari termelésbe. Miniszteri megbízottak nyújtottak segítséget a vállalatok vezetőinek az ilyen anyagok felkutatásához. Az eredmények máris mutatkoznak. A Magyar Felvonógyárnak felvonók készítéséhez tartóvasakra, a Vörös Csillag Traktorgyárnak pedig traktoralkatrészek készítéséhez 100 milliméteres bugákra van szüksége. A Darugyár a Magyar Felvonógyár részér© 4000 kiló tartóvasat, a Vörös Csillag Traktorgyár részére pedig 3360 kiló bugát szállított. A Ganz Vagongyár egyszerre öt üzem tervének teljesítését segítette elő a felhasználatlan anyag átadásával. A Magyar Elektromosgyár tízezer kiló dinamólemezzel segítette a Ganz Vezérlőberendezések Gyáránaktervteljesítését. A Darugyár 5000 kiló U-vassal segítette a Mérleggyár dolgozóit. (MTI) A begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési versenyről A vágómarhabegyűjtés eredménye az elmúlt héten tovább javult. Borsod és Szabolcs megye már 100 százalékon felül teljesítette a vágómarhabegyűjtés februári tervét. Elmaradt a vágómarhabegyűjtésben Bács, Vas és Veszprém megye. A hízottsertésbegyűjtésben Pest megye érte el eddig a legjobb eredményt. Veszprém, Vas és Somogy megyék elmaradtak februári tervük teljesítésében. A hízottsertésbegyűjtés versenyének február havi állása: 1. Pest, 2. Komárom, 3. Heves, 4. Hajdú, 5. Borsod, 6. Csongrád, 7. Békés, 8. Zala, 9. Szolnok, 10. Baranya, 11. Bács, 12. Nógrád, 13. Fejér, 14. Tolna, 15. Győr, 16. Szabolcs, 17. Somogy, 18. Vas, 19. Veszprém. A vágómarhabegyűjtési verseny februári eredményei: 1. Borsod, 2. Szabolcs, 3. Csongrád, 4. Komárom, 5. Heves, 6. Szolnok, 7. Somogy, 8. Tolna, 9. Győr, 10. Fejér, II. Zala, 12. Nógrád, 13. Baranya, 14. Békés, 15. Hajdú, 16. Pest, 17. Veszprém, 18. Vas, 19. Bács. A tojásbegyűjtésben februárban eddig a legjobb eredményt Békés megye érte el. A baromfibegyűjtésben e hónapban a legeredményesebben továbbra is Szolnok megye dolgozott. Jól halad a begyűjtés még Baranya, Csongrád és Békés megyében. Február folyamán eddig 12 megye 100 százalékon felül teljesítette tejbegyűjtési tervét. Különösen jó eredményt ért el Szabolcs, Borsod, Fejér és Vas megye. Pest, Tolna, Csongrád, Borsod, Nógrád, Hajdú, Szolnok megyékben a tsz-ek és tszcs-k a tejbeadásban túlteljesítették a tervek Korszerű épületeket kap a kaposvári gépállomás Két évvel ezelőtt régi, düledező épületekben kezdte meg működését a kaposvári gépállomás Tíz erőgépe volt a hozzá szükséges munkagépekkel Azóta erőgépeinek száma 37-re, munkagépeinek száma 63-ra növekedett. A korszerű gépek között van egy szovjet mintájú arató-kévekötő-, 22 cséplő-, egy silótöltő-, egy szártépő és négy selektálógép. Ez a nagyarányú fejlődés új állomás építését tette szükségessé. A korszerű épületek, amelyekre államunk 920.000 forintot fordított, már befejezés előtt állnak. Az új gépállomáson az irodák és a különféle gépszínek mellett egy ikerlakóház és ,egy korszerű maunkáspihenő is épül. (MTI) SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1952. FEBRUÁR 19 A moszkvai rádió adásai a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából, február 21-től február 26-ig A moszkvai rádió a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából közvetítendő adásait a szokásos magyar adásai keretében sugározza mindennap 13.00, 17.00, 19.00 és 21.00 órakor, vasárnap 13.15 órakor is. Csütörtökön, február 21-én A kolhozban, ahol a magyar parasztok jártak (riport a Rosztov-területi Bugyonnij-kolhozból) — közvetítés a magyar parasztság számára. Pénteken, február 22-én így élnek és dolgoznak a moszkvai konfekcióipari munkások (riport a „Bolsevicska” gyárból abból az alkalomból, hogy Magyarországon nemrég üzembehelyeztek egy új nagy konfekcióüzemet Zalaegerszegen). A Szovjet Hadsereg — felszabadító hadsereg (rádióösszeállítás). Szombaton, február 23-án A Szovjet Hadsereg Színházának műsora a Magyar Néphadsereg Színháza részére (a "Néphadsereg Színházának Budapesten történt megnyitása tiszteletére). „Levelesláda." Vasárnap, február 24-én Bővülnek és szilárdulnak a szovjet és magyar tudósok közötti kapcsolatok (Dubinyin akadémikus előadása). Magyarországon járt művészek hangversenye (közreműködik Liszician, Doluhanova, Ojsztrah és Merzsanov). Hétfőn, február 25-én Moszkvai sztahanovisták — a magyar sztahanovistáknak (Bikov, Ananyeva és Filimonov — a magyar újítókongresszus vendégei — részvételével. A kongresszus második évfordulója alkalmából). Magyar irodalom a Szovjetunióban (rádióközvetítés). Kedden, február 26-án: Magyarország a szovjet sajtó hasábjain (lapszemle). A kommunizmus építkezésein (rádióösszeállítás). — Az Államvasutak közli, hogy a hóakadályok valamennyi vasútvonalon megszűntek. (MTI) — A MÁVAUT felhívja az utazóközönséget, hogy a készülő hivatalos menetrendkönyvvel kapcsolatban az autóbuszjáratokra vonatkozó kívánságokat február 25-ig juttassák el az illetékes MÁVAUT őrfőnökséghez, vagy a MÁVAUT igazgatóságához. Budapest, xnr., szabolcs-u., 17.mtd A túrkevei Vörös Csillag tsz tagjai az ürömi kőbányában termelik ki építkezéseikhez a követ A túrkevei Vörös Csillag termelőszövetkezetben már az elmúlt évben is sokat építkeztek. A szövetkezet fejlődése, az állattenyésztés további fejlesztése azonban az eddiginél nagyobb arányú építkezéseket követel Úgy tervezik, hogy az idén 200 szarvasmarhának, 100 növendékmarhának, 100 lónak istállót, kilenc 300 férőhelyes sertéshizlaldát, két 100 vagonos magtárt, tíz 10 vagonos górét, 5000 baromfi részére tíz baromfiólat, egy víztornyot, gombatenyésztéshez pincét, három helyen pedig brigádszállást építenek. Mindehhez a nagy építkezéshez sok építőanyag, elsősorban tégla szükséges. Elhatározták, hogy szénporos téglát égetnek. Az agyagot már kitermelték és összekeverték a szénporral. A téglaégetést azonban csak április végén, május elején kezdhetik meg. Az építkezést pedig folytatni kell, hiszen most érnek rá leginkább. A szövetkezet tagjai közül többen olvasták: a szovjet kolhozok tagjai télen messze vidékre is elmentek, hogy az építkezéseikhez szükséges fát kitermeljék, így született meg az elhatározás: kőbányában termelnek követ az építkezésekhez. Csípő István elvtárs, a szövetkezet elnökhelyettese, ifj. Bodnár Ferenc, az építési brigád vezetője az agronómussal együtt elindult, hogy megnézze az ürömi kőbányát. Először csak arra gondoltak: 15—20 vagon követ szállítanak haza az épületek alapjához. Az ürömi Béke tszben azonban látták, hogy a lapos kőtáblákat felhasználták a hizlalda kifutójának kövezésére, sőt még épületek emelésére is. Elhatározták tehát, hogy amikor kevesebb a munka másutt. A tagság így megértette, miről van szó, így kerültek a túrkeveiek Ürömre. Néhány napja már az ürömi Béke tsz vendégei. Ők biztosítottak számukra szállást, még rádiót is adtak. Úgy érzik itt magukat, mintha otthon volnának. Még a tsz értekezletére is eljárnak. Első napokban szokatlan volt a kőfejtés. Néhányan a túrkeveiek közül, mint Rácz Kálmán és Kovács Sándor már dolgoztak valamikor kőbányában, ők oktatják most a többieket: „Mindig egylágert’ (két repedés közötti szakaszt) kezdjetek el fejteni! A hegy oldalára szórjátok a törmeléket, így sorjában gyorsan halad a kőfejtés.” Így is dolgoznak. Megtanulták a többiek is a kőfejtést. Sárkány István, Debreceni Lajos, akik odahaza növénytermelésben dolgoztak, már a harmadik napon úgy fejtették a követ, mint igazi szakértők. Lelkesítette valamennyieket az, hogy munkájuk eredményeként újabb épületekkel erősödik a szövetkezet. Jól szervezték meg a munkát. Két csapatban dolgoznak. Egy részük a követ fejti, a másik a törmeléket takarítja és a teherautót rakja, amely az állomásra szállítja a követ. Esténként a szálláson gyakran beszélgetnek arról, hogy hány munkaegységet érhetnek el ezen a munkán. Ábrahám Lajos bácsi kiszámította, hogy egy hónap alatt 60 munkaegységet is teljesíthet. Rácz Kálmán, az egyik csapat vezetője és még egynéhányan azt is kiszámították, hogy mennyit takarítanak meg munkájukkal a szövetkezetnek. Egy köbméter kő termelésére és szállítására 114 forintot fordítanak. A tervbevett 1400 köbméter kő tehát 159.600 forintba kerül. Ilyen mennyiségű kő beépítve 560.000 téglának felel meg. Ez háziégetéssel 168.000 forintba kerülne. Az 1400 köbméter kő kitermelésével tehát 8400 forintot takarít meg a szövetkezet. Ha vásárolnák a téglát, akkor az említett menynyiség 299.600 forinttal kerülne többe. Büszkéi is a túrkeveiek. A kőfejtés lehetővé tette, hogy az építőbrigád odahaza rövidesen megkezdje az építkezést. Valahányszor munkaközisen erről beszélgetnek, nemcsak a kőbányát látják maguk előtt, hanem az épülő magtárt, górét, az új istállókat is. Jókedvűen dolgoznak, mert tudják, hogy ezzel tovább erősítik a szövetkezetet. Rácz Mihály Szorgalmasan dolgozik a túrkevei Vörös Csillag termelőszövetkezet kőfejtői brigádja kétszáz vagon követ ........ ürömről Túrkevére. Néhány nappal a vezetőség látogatása után a Vörös Csillag tagjai közül huszonheten elmentek Ürömre. Először különösnek érezték, hogy többszáz kilométerre kellett utazniok otthonuktól. Az elmúlt néhány év alatt megszokták, hogy odahaza dolgoztak a szövetkezetben. Már tevését gondoltak arra az időre, amikor a kubikmunka során napokig rótták az országutat. Voltak, akik idegenkedtek a hosszú úttól. Csípő elvtárs megmagyarázta: 800.000 tégla szükséges az építkezéshez. Házilag mindössze 600.000-t tudnak előállítani. Ezt is csak a tavaszi sürgős munkák idején. A kőtermelést azonban elvégezhetik télen is, 11121114 Idio/Airas A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás ma estig: Néhány helyen havazás, havaseső, eső. Mérsékelt, helyenként élénk szél. A hőmérséklet alig változik. A FŰTÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ NAPI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET: Ma a várható napi középhőmérséklet az ország egész területén 4 fok alatt lesz. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL CSÜTÖRTÖK: KOSSUTH-RÁDIÓ: 7.45*. üzemi tudósítóink jelentik. — 11.30: Becsület. Elbeszélés. — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 12.33* Kórusok. Hangi. — 13.15: Szőrekeztetó zene. — 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora. — 14.50: Novva Huta — a béke erődje összeállítás. — 15.30: Magyar népdalok. — 16.15: Rádió Politikai Kör. Népgazdaásgunk ötéves terve. VII. rész. — 16.50: Orosz lakodalmas. — 17.10: A Néphadsereg Híradója. — 17.30: Jó munkáért szép muzsikát! — 18.00: Ifjúság Hangja. — 18.20: Az Állami Népi Együttes ének- és zenekarának műsorából. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Hangos Újság. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Operaelőadás, a stúdióban. Donizetti: Lammermoori Lucia — 22.10: Hírek. Sport. — 23.25: Népdalok és táncok. — 34.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 7.00: Védd a békét, ifjúság — kantáta. — 7.35: Francia balettzene. Hangi. — 8.30: A Szovjetunió a szocializmus országa. — 8.40: A rádió daljátékaiból. 9.20: Orosz nyelvlecke. — 9.40: Úttörő-sporthíradó. — 10.00: Hírek. — 10.50: A rádió népi zenekara játszik. — 15.00: Fiatalok zenei újságja. — 15.50: Úttörő-mikrofonnal az országban. — 16.10: Smetana műveiből. Hangi. — 16.40: Tarimenes áttérése. Regényrészlet. — 17.00: Mozart: C-dúr zongoraverseny. Hangi. — 17.30: Hírek. — 17.40: A munkásparaszt szövetség békeharcunk egyik erőssége. — 17.55: Bartók: VI. vonósnégyes. Hangi. — 19.00: Az ötéves terv nyomában! Hogyan segíti a terv a dolgozó háziasszonyt. — 19.15: Sportnegyedóra. — 19.30: Tánczene. — 21.30: Zsák a foltját. Rádiójáték. — 22.10: Magyar művészek muzsikálnak. SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Vili, Blaha Lujza tér 3. Tel. *343—100, *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest V., József nádor tér 1 Tel.: 180— 850, vidéken a helyhírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal Előfizetés: üzemi tel.: 189—644, 189—653, 180—607. Egyéni tel.: 189—786, 189—767, 189—787 Expedíció telefon: 330—552. Előfizetési díj: havi N Ft. SZIKRA Lapnyomda.