Szabad Nép, 1952. február (10. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-21 / 43. szám

§ A Pravda cikke a „Gyarmat a föld alatt" című filmről A Pravda február 19-i számában közli a Galanov elvtárs alábbi írását. A „Gyarmat a föld alatt” című filmet Moszkvában a magyar filmhét megnyitása alkalmából mu­tatták be. A vonatok rendszertelenül jár- W­l­nak” című német és a „Győz az élet” című román film után film­színházainkban megjelent a „Gyarmat a föld alatt” című új magyar film. Ez országok tehetséges, fejlődő film­művészetének e három alkotását kö­zös téma egyesíti: felhívják a szabad­ságszerető népeket az éberségre, le­leplezik az új világháború gyújtoga­­tóinak mesterkedéseit. Ezzel betöltik a filmművészet egyik legfontosabb fel­adatát , segítenek a béke megvédé­sében és megszilárdításában. A szovjet nézők látták a Német De­mokratikus Köztársaság vasutasainak és népi rendőrségének a Berlin nyu­gati övezetéből küldött kártevő banda elleni harcáról szóló filmet, látták a hazájukat szerető román tudósokról szóló filmet, akik aktívan hozzájárul­tak a saját területükön az amerikai ügynökök leleplezéséhez. Most a ma­gyar film mesterei mondják el, milyen hősiesen akadályozták meg a magyar munkások az olajiparban a szabotázst és kártevést. E filmek forgatókönyvének a való­ság élő­lényei szolgáltattak alapot, és ez meggyőző erővel tölti meg a fil­meket. A „Gyarmat a föld alatt” szer­zői nem véletlenül figyelmeztetnek a film elején arra, hogy azok az ese­mények, amelyekről a filmben szó lesz, nem kitalált események. 1949-ig a MAORT nevű magyar-amerikai tár­saság — melyet a filmben MAKIRT- nak neveznek —, olajtelepei gyakorla­tilag az amerikai milliárdosok, a Standard Oil Co. of New Jersey urai­nak ellenőrzése alatt állott. A MAKIRT történetét az ü­zletem­­berek klikkje bűnös üzelmeinek egész hálózata fonja be. 1944-ben az amerikai koncesszió telepein 800.000 tonna olajat termeltek a hitleri hadi­gépezet számára. Az amerikai kapi­talisták, akik az ellenségnek szállított stratégiai nyersanyagon szemérmetle­­­e­nül meggazdagodtak, a háború idején energikusan bővítették a termelést. Mi­után Magyarországon létrejött a népi demokratikus államhatalom, ugyan­olyan energikusan csökkentették az olajtermelést, gazdasági szabotázst szerveztek, utcára dobták a magyar munkásokat, hazug híreket terjesztet­tek a források kiapadásáról. Minnek a politikának lényege az volt, hogy megfossza a magyar népet a saját olajától. A társaság Dalton nevű vezérigazgatója a magyar olaj­telepeket amerikai gyarmatnak nevezi, „gyarmatnak a föld alatt”, és azt kö­veteli cinkosaitól, hogy minél tovább „őrizzék meg ezt a kincset lent”, ami­kor majd megváltozik a helyzet — magyarázza cinikusan —­ „az olaj a felszínre jön, az ő rendszerük pedig elmegy oda, ahol az olaj volt”. De Dalton és társai alaposan téved­nek, amikor azt gondolják, hogy sike­rül nekik a magyar népre rákényszerí­teni akaratukat. Az olajtelepek főmér­nöke, Barla, felhasználva egy orosz tudós, Guszev tanácsait, kidolgozza az új olajkutak fúrásának tervét és szívós küzdelmek árán eléri terve megvalósí­tását. Igen nagy segítséget nyújt neki ebben Nyerges, az új termelési fel­ügyelő, akit a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határo­zata alapján küldtek az olajtelepekre. A telepek sorsáért aggódik Kovács mérnök, akit az amerikaiak elbocsáta­nak a munkából „nyugtalan jelleme” miatt, Simics fúrómester, s az olaj­munkások, Magyarország egyszerű emberei, akik országuk gazdáivá vál­tak és akiknek létérdeke a munka ter­melékenységének emelése, az olajter­melés fokozása, Magyarország gazda­sági jólétének megszilárdítása. A „Gyarmat a föld alatt” című film a fiatal magyar filmművé­szet kétségtelen fejlődését bizonyítja. Ez a művészet realisztikusan, igazsá­gosan akarja tükrözni a filmvásznon napjaink eleven valóságát. Meggyő­zően mutatja a film, hogy a magyar nép, amely Szabadságot és nemzeti függetlenséget kapott a­ szovjet nép­nek a hitleri megszállók felett aratott történelmi győzelmének következtében, határozottan meggátolja az angol­amerikai imperialisták minden olyan kísérletét, hogy újra külföldi rabságba döntsék az országot és megakadá­lyozzák a boldog és szabad élet épí­tését. A magyar filmművészet dolgozói, amikor a magyarországi amerikai kon­cesszió történetéhez nyúltak, hozzá­értéssel használták fel az­ eredeti ok­mányokat és tényeket, amelyek az amerikaiak gazdálkodásának valódi értelmét tárták fel, s ezzel időszerű publicisztikailag éles művet alkottak igen magasfeszültségű, érdekesen ki­bontakozó témával. Azonban a film alkotói némelykor tisztán külsőleges hatásokkal dolgoz­nak és felhasználják a cselekmény­ben a detektívfilm egyes elemeit, így például a film végén a bűnösök után folytatott hajsza teljesen felesleges, miután a repülőtéren már mindent elő­készítettek a kártevők lefogására. A film igazságos eszméje és a ren­dezők realisztikus művészete nem ilyen jelenetekben nyilvánul meg, amilyenek egyébként nem sokszor fordulnak elő a filmben, hanem a háborús gyújto­gatók politikájának éles leleplezésében és az új Magyarország dolgozóinak, a dolgozók munkahőstetteinek igazságos ábrázolásában, a sikeresen fényképe­zett tömegjelenetekben. Kár, hogy a film alkotóinak nem mindig sikerül meggyőzően jellemezni hőseik lelkivi­lágát. Ez nemcsak a mellékszerepekre, hanem a főszerepekre is vonatkozik, mint például Nyerges felügyelőé (La­dányi Ferenc), vagy Budai államvé­delmi őrnagyé (Benkő Gyula). Az ő alakításukban időnként hiányzik az az élő, megkapó vonás, amelyben például a Szabóné, a Kis Katalin házassága alakjai és néhány már korábban be­mutatott film hősei és hősnői bővel­kednek. Barla mérnök alakjában (Bi­hari József) megtalálható az a meg­nyerő emberiesség, annak az embernek éles és fellobbanó, s ugyanakkor lel­kes lénye, aki forrón szereti hazáját, népét és hivatását. " T­elvesen ábrázolja a film az ame­­­­rikai üzletembereket és azok ki­szolgálóit , a magyar nép árulóit, Mányai Lajos Dalton gonosz, szati­rikus képmását alkotja meg; ennek a durva, kemény, korlátolt nyerészkedő­nek, az új háború nyílt hirdetőjének arcképét, akiről a veszély pillanatában egyszerre lehull minden fennhéjázás és arcátlansági Más színeket használ Ajtay Andor, aki Pápay igazgatót ala­kít­ja. Pápay szintén, a demokratikus Magyarország esküdt ellensége, de kü­lönösen veszélyes azért, mert álcázott, körültekintő ellenség, aki ért ahhoz, hogy óvatosan, számítóan cselekedjék. A Magyar Népköztársaság filmmű­vészete még nagyon fiatal. De rövid idő alatt megalapozta hagyományát, stílusát; első lépéseivel úgy mutatko­zott be, mint az igaz élet művészete szorosan összeforrva a nép érdekeivel. És ezek a realista hagyományok min­den új filmmel nőnek, erősödnek, fej­lődnek. A „Gyarmat a föld alatt” film be­mutatójával megnyílt a Szovjetunió­ban a Magyar Népköztársaság film­­fesztiválja. Az új filmet hazánk film­színházaiban más olyan magyar fil­mekkel egyidejűleg mutatják meg, amelyeket már jól ismernek a szovjet nézők. Éppen ezekben a napokban szemléltetően lehet megítélni, milyen sikereket ért el az utóbbi években a magyar filmművészet, milyen sokol­dalúan jelentkezik a realista irányzat mestereinek alkotásaiban. Bocsássuk a termelés rendelkezésére az üzemekben heverő anyagot Üzemeinkben az egyes cikkek határ­időre történő előállítását gátolta az, hogy az anyagok, főként hengereltáru­fajták nem álltak teljes mértékben rendelkezésre. Ugyanakkor a szüksé­ges hengereltáru-anyagok más üze­mekben kihasználatlanul hevernek. A kohó- és gépipari minisztérium akciót indított a hengereltáru­­anyagok felkutatására és vissza­juttatására az ipari termelésbe. Miniszteri megbízottak nyújtottak se­gítséget a vállalatok vezetőinek az ilyen anyagok felkutatásához. Az ered­mények máris mutatkoznak. A Magyar Felvonógyárnak felvonók készítéséhez tartóvasakra, a Vörös Csillag Trak­torgyárnak­ pedig traktoralkatrészek készítéséhez 100 milliméteres bugákra van szüksége. A Darugyár a Magyar Felvonógyár részér© 4000 kiló tartó­vasat, a Vörös Csillag Traktorgyár részére pedig 3360 kiló bugát szállí­tott. A Ganz Vagongyár egyszerre öt üzem tervének teljesítését segí­tette elő a felhasználatlan anyag átadásával. A Magyar Elektromosgyár tízezer kiló dinamólemezzel segítette a Ganz Ve­zérlőberendezések Gyárának­­tervtelje­sítését. A Darugyár 5000 kiló U-vas­­sal segítette a Mérleggyár dolgozóit. (MTI) A begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési versenyről A vágómarhabegyűjtés eredménye az elmúlt héten tovább javult. Borsod és Szabolcs megye már 100 százalékon felül teljesítette a vágómarhabegyűj­­tés februári tervét. Elmaradt a vágó­­marhabegyűjtésben Bács, Vas és Veszprém megye. A hízottsertésbegyűjtésben Pest me­gye érte el eddig a legjobb ered­ményt. Veszprém, Vas és Somogy me­gyék elmaradtak februári tervük tel­jesítésében. A hízottsertésbegyűjtés versenyének február havi állása: 1. Pest, 2. Komárom, 3. Heves, 4. Hajdú, 5. Borsod, 6. Csongrád, 7. Bé­kés, 8. Zala, 9. Szolnok, 10. Baranya, 11. Bács, 12. Nógrád, 13. Fejér, 14. Tolna, 15. Győr, 16. Szabolcs, 17. So­mogy, 18. Vas, 19. Veszprém. A vágómarhabegyűjtési verseny feb­ruári eredményei: 1. Borsod, 2. Szabolcs, 3. Csongrád, 4. Komárom, 5. Heves, 6. Szolnok, 7. Somogy, 8. Tolna, 9. Győr, 10. Fejér, II. Zala, 12. Nógrád, 13. Baranya, 14. Békés, 15. Hajdú, 16. Pest, 17. Veszp­rém, 18. Vas, 19. Bács. A tojásbegyűjtésben februárban ed­­d­ig a legjobb eredményt Békés megye érte el. A baromfibegyűjtésben e hó­napban a legeredményesebben tovább­ra is Szolnok megye dolgozott. Jól halad a begyűjtés még Baranya, Csongrád és Békés megyében. Február folyamán eddig 12­ megye 100 százalékon felül­ teljesítette­­ tej­­begyűjtési tervét. Különösen jó ered­ményt ért el Szabolcs, Borsod, Fejér és Vas megye. Pest, Tolna, Csongrád, Borsod, Nóg­rád, Hajdú, Szolnok megyékben a tsz-ek és tszcs-k a tejbeadásban túl­teljesítették a tervek Korszerű épületeket kap a kaposvári gépállomás Két évvel ezelőtt régi, düledező épü­letekben kezdte meg működését a ka­posvári gépállomás Tíz erőgépe volt a hozzá szükséges munkagépekkel Az­óta erőgépeinek száma 37-re, munka­gépeinek száma 63-ra növekedett. A korszerű gépek között van egy szov­jet mintájú arató-kévekötő-, 22 cséplő-, egy silótöltő-, egy szártépő és négy selektálógép. Ez a nagyarányú fejlődés új állo­más építését tette szükségessé. A kor­szerű épületek, amelyekre államunk 920.000 forintot fordított, már befeje­zés előtt állnak. Az új gépállomáson az irodák és a különféle gépszínek mellett egy­­ ikerlakóház és ,­egy kor­szerű maunkáspihenő is épül. (MTI) SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1952. FEBRUÁR 19 A moszkvai rádió adásai a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából, február 21-től február 26-ig A moszkvai rádió a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából közvetí­tendő adásait a szokásos magyar adá­sai keretében sugározza mindennap 13.00, 17.00, 19.00 és 21.00 órakor, va­sárnap 13.15 órakor is. Csütörtökön, február 21-én A kolhozban, ahol a magyar parasz­tok jártak (riport a Rosztov-területi Bugyonnij-kolhozból) — közvetítés a magyar parasztság számára. Pénteken, február 22-én így élnek és dolgoznak a moszkvai konfekcióipari munkások (riport a „Bol­­sevicska” gyárból abból az alkalom­ból, hogy Magyarországon nemrég üzembehelyeztek egy új nagy kon­­fekcióüzemet Zalaegerszegen). A Szovjet Hadsereg — felszabadító hadsereg (rádióösszeállítás). Szombaton, február 23-án A Szovjet Hadsereg Színházának mű­sora a Magyar Néphadsereg Színháza részére (a "Néphadsereg Színházának Budapesten történt megnyitása tisz­teletére). „Levelesláda." Vasárnap, február 24-én Bővülnek és szilárdulnak a szovjet és magyar tudósok közötti kapcsola­tok (Dubinyin akadémikus előadása). Magyarországon járt művészek hangversenye (közreműködik Liszician, Doluhanova, Ojsztrah és Merzsanov). Hétfőn, február 25-én Moszkvai sztahanovisták — a ma­gyar sztahanovistáknak (Bikov, Ana­nyeva és Filimonov — a magyar újító­kongresszus vendégei — részvételé­vel. A kongresszus második évfor­dulója alkalmából). Magyar irodalom a Szovjetunióban (rádióközvetítés). Kedden, február 26-án: Magyarország a szovjet sajtó hasáb­jain (lapszemle). A kommunizmus építkezésein (rádió­összeállítás). — Az Államvasutak közli, hogy a hóakadályok valamennyi vasútvonalon megszűntek. (MTI) — A MÁVAUT felhívja az utazóközönsé­­get, hogy a készülő hivatalos menetrend­­könyvvel kapcsolatban az autóbuszjáratokra vonatkozó kívánságokat február 25-ig jut­tassák el az illetékes MÁVAUT őrfőnökséghez, vagy a MÁVAUT igazgatóságához. Budapest, xnr., szabolcs-u., 17.­­mtd A túrkevei Vörös Csillag tsz tagjai az ürömi kőbányában termelik ki építkezéseikhez a követ A túrkevei Vörös Csillag termelő­­szövetkezetben már az elmúlt évben is sokat építkeztek. A szövetkezet fejlő­dése, az állattenyésztés további fej­lesztése azonban az eddiginél na­gyobb arányú építkezéseket követel Úgy tervezik, hogy az idén 200 szarvasmarhának, 100 növendékmar­hának, 100 lónak istállót, kilenc 300 férőhelyes sertéshizlaldát, két 100 va­­gonos magtárt, tíz 10 vagonos górét, 5000 baromfi részére tíz baromfiólat, egy víztornyot, gombatenyésztéshez pincét, három helyen pedig brigád­szállást építenek. Mindehhez a nagy építkezéshez sok építőanyag, elsősorban tégla szüksé­ges. Elhatározták, hogy szénporos téglát égetnek. Az agyagot már kiter­melték és összekeverték a szénporral. A téglaégetést azonban csak április végén, május elején kezdhetik meg. Az építkezést pedig folytatni kell, hi­szen most érnek rá leginkább. A szövetkezet tagjai közül többen olvasták: a szovjet kolhozok tag­jai télen messze vidékre is elmen­tek, hogy az építkezéseikhez szük­séges fát kitermeljék, így született meg az elhatározás: kő­bányában termelnek követ az építke­zésekhez. Csípő István elvtárs, a szö­vetkezet elnökhelyettese, ifj. Bodnár Ferenc, az építési brigád vezetője az agronómussal együtt elindult, hogy megnézze az ürömi kőbányát. Elő­ször csak arra gondoltak: 15—20 va­gon követ szállítanak haza az épü­letek alapjához. Az ürömi Béke tsz­­ben azonban látták, hogy a lapos kőtáblákat felhasználták a hizlalda kifutójának kövezésére, sőt még épü­letek emelésére is. Elhatározták tehát, hogy amikor kevesebb a munka másutt. A tagság így megértette, miről van szó, így kerültek a túrkeveiek Ürömre. Néhány napja már az ürömi Béke tsz vendégei. Ők biztosítottak számukra szállást, még rádiót is adtak. Úgy ér­zik itt magukat, mintha otthon volná­nak. Még a tsz értekezletére is eljár­nak. Első napokban szokatlan volt a kő­fejtés. Néhányan a túrkeveiek közül, mint Rácz Kálmán és Kovács Sándor már dolgoztak valamikor kőbányában, ők oktatják most a többieket: „Mindig egy­­lágert’ (két repedés közötti sza­kaszt) kezdjetek el fejteni! A hegy oldalára szórjátok a törmeléket, így sorjában gyorsan halad a kőfejtés.” Így is dolgoznak. Megtanulták a többiek is a kőfejtést. Sárkány István, Debreceni Lajos, akik odahaza növénytermelésben dolgoztak, már a harmadik na­pon úgy fejtették a követ, mint iga­zi szakértők. Lelkesítette valamennyie­ket az, hogy munkájuk eredményeként újabb épületekkel erősödik a szövet­kezet. Jól szervezték meg a mun­kát. Két csapatban dolgoznak. Egy ré­szük a követ fejti, a másik a törmelé­ket takarítja és a teherautót rakja, amely az állomásra szállítja a követ. Esténként a szálláson gyakran beszélgetnek arról, hogy hány mun­kaegységet érhetnek el ezen a munkán. Ábrahám Lajos bácsi kiszá­mította, hogy egy hónap alatt 60 munkaegységet is teljesíthet. Rácz Kálmán, az egyik csapat vezetője és még egynéhányan azt is kiszámították, hogy mennyit takarítanak meg mun­kájukkal a szövetkezetnek.­­ Egy köbméter kő termelésére és szállításá­ra 114 forintot fordítanak. A tervbe­vett 1400 köbméter kő tehát 159.600 forintba kerül. Ilyen mennyiségű kő beépítve 560.000 téglának felel meg. Ez háziégetéssel 168.000 forintba ke­rülne. Az 1400 köbméter kő kitermelésé­­vel tehát 8400 forintot takarít meg a szövetkezet. Ha vásárolnák a téglát, akkor az említett meny­­nyiség 299.600 forinttal kerülne többe. Büszkéi­ is a túrkeveiek. A kőfejtés lehetővé tette, hogy az építőbrigád odahaza rövidesen megkezdje az épít­kezést. Valahányszor munkaközisen erről beszélgetnek, nemcsak a kőbá­nyát látják maguk előtt, hanem az épülő­ magtárt, górét, az új istállókat is. Jókedvűen dolgoznak, mert tud­ják, hogy ezzel tovább erősítik a szö­vetkezetet. Rácz Mihály Szorgalmasan dolgozik a túrkevei Vörös Csillag termelőszövetkezet kőfejtő­­i brigádja kétszáz vagon követ ........ ürömről Túrkevére. Néhány nappal a vezetőség látoga­tása után a Vörös Csillag tagjai kö­zül huszonheten elmentek Ürömre. Először különösnek érezték, hogy több­száz kilométerre kellett utazniok ott­honuktól. Az elmúlt néhány év alatt megszokták, hogy odahaza dolgoztak a szövetkezetben. Már tevését gondol­tak arra az időre, amikor a kubik­­munka során napokig rótták az or­szágutat. Voltak, akik idegenkedtek a hosszú úttól. Csípő elvtárs megma­gyarázta: 800.000 tégla szükséges az épít­kezéshez. Házilag mindössze 600.000-t tudnak előállítani. Ezt is csak a tavaszi sürgős munkák ide­jén. A kőtermelést azonban elvé­gezhetik télen is, 11121114 Idio/Ai­r­a­s A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás­ ma estig: Néhány he­lyen havazás, havaseső, eső. Mérsékelt, he­lyenként élénk szél. A hőmérséklet alig változik. A FŰTÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ NAPI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET: Ma a várható napi középhőmérséklet az ország egész területén 4 fok alatt lesz. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL CSÜTÖRTÖK: KOSSUTH-RÁDIÓ: 7.45*. üzemi tudósítóink jelentik. — 11.30: Becsület. Elbeszélés. — 12.00: Hírek. Han­gos Újság. — 12.33* Kórusok. Hangi. — 13.15: Szőre­kezte­tó zene. — 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora. — 14.50: Novva Huta — a béke erődje összeállít­ás. — 15.30: Ma­gyar népdalok. — 16.15: Rádió Politikai Kör. Népgazdaásgunk ötéves terve. VII. rész. — 16.50: Orosz lakodalmas. — 17.10: A Néphadsereg Híradója. — 17.30: Jó mun­káért szép muzsikát! — 18.00: Ifjúság Hangja. — 18.20: Az Állami Népi Együttes ének- és zenekarának műsorából. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Hangos Új­ság. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Operaelőadás, a stúdióban. Donizetti: Lammermoori Lucia — 22.10: Hírek. Sport. — 23.25: Népdalok és táncok. — 34.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 7.00: Védd a békét, ifjúság — kantáta. — 7.35: Francia balettzene. Hangi. — 8.30: A Szovjetunió a szocializmus országa. — 8.40: A rádió daljátékaiból. 9.20: Orosz nyelvlecke. — 9.40: Úttörő-sporthíradó. — 10.00: Hírek. — 10.50: A rádió népi zene­kara játszik. — 15.00: Fiatalok zenei új­ságja. — 15.50: Úttörő-mikrofonnal az or­szágban. — 16.10: Smetana műveiből. Hangi. — 16.40: Tarimenes áttérése. Regényrészlet. — 17.00: Mozart: C-dúr zongoraverseny. Hangi. — 17.30: Hírek. — 17.40: A munkás­paraszt szövetség békeharcunk egyik erős­sége. — 17.55: Bartók: VI. vonósnégyes. Hangi. — 19.00: Az ötéves terv nyomában! Hogyan segíti a terv a dolgozó háziasszonyt. — 19.15: Sportnegyedóra. — 19.30: Tánc­zene. — 21.30: Zsák a foltját. Rádiójáték. — 22.10: Magyar művészek muzsikálnak. SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Vili, Blaha Lujza­ tér 3. Tel. *343—100, *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest V., József nádor­ tér 1 Tel.: 180— 850, vidéken a hely­hírlapterjesztéssel fog­lalkozó postahivatal Előfizetés: üzemi tel.: 189—644, 189—653, 180—607. Egyéni tel.: 189—786, 189—767, 189—787 Expedíció tele­fon: 330—552. Előfizetési díj: havi N­ Ft. SZIKRA Lapnyomda.

Next