Szabad Nép, 1954. március (12. évfolyam, 60-90. szám)

1954-03-04 / 63. szám

Úti jegyzetek az épülő Koreából Nemrégiben magyar ipari szakértők egy csoportja utazott Koreába. A csoport ve­zetője küldte az alábbi cikket. Phenjan­, 1954 február. Amikor az utas áthalad a széles falu­­folyó jeges medre fölött az ideiglenes f­a­­hídon, szinte egyik pillanatról a másikra új világba kerül. Koreának a hároméves pusztító háborúban sokat szenvedett tá­jai már az első pillantásra is érzékeltetik a határon átlépővel a háború és a béke megrázó kontrasztját. A virágzó, forgal­mas és az új, vidám életet millió formában hirdető kínai föld után kétségtelenül komor látványt nyújtanak Szinidzsunak kiégett, földig lerombolt házai. Az első lépés Korea földjén felidézi azoknak a sötét, tengeren­túli hatalmasságoknak igazi arcát, amelyek hasznot húztak minden — Korea békés vá­rosaira ledobott — bombából, az ártatla­nul kiontott vérből is. Szinidzsu A látvány komor és nyomasztó, amíg messziről nézi az ember az első határmenti koreai várost. Közelebbről a pusztítás ké­pei mellett szembetűnik az épülő Korea új életének száz és száz megnyilvánulása. A város utcáin lerombolt házak, iskolák csupasz falai, egy kiégett kórházépület romfalai között járunk és megborzongat a kísérő koreai elvtárs megjegyzése, hogy Szinidzsu egyike a viszonylag leginkább épségben maradt városoknak Koreában. De nemcsak a romokat látjuk, hanem azt is, hogy már füstölögnek a gyárkémények a város határában, mindenütt folyik az épí­tőmunka: új épületek falai emelkednek a régiek puszta helyén. A koreai ember magabiztossága, opti­mizmusa és elhatározottsága is segít elfe­ledtetni az elmúlt három év lépten-nyomon elénk táruló emlékeit. Korea népe, Korea munkásosztálya, mintha már nem is a múltat idéző romok között, hanem a jövő vagy még csak tervekben meglévő városainak falai között élne. Szinidzsu népi bizottságának elnöke csak röviden beszél arról, hogy az első váratlan légitámadás alkalmával többezer békés lakost pusztított el a légikalózok számító kegyetlensége. Annál részletesebben szól arról, hogy a Koreai Munkapárt területi bizottságának segítségével sikerült megindítaniuk a vá­rosnak és környékének néhány üzemét, melyek ma már mind az újjáépítésért dol­goznak. A helyi téglagyárat például né­hány héttel ezelőtt szerelték fel azokkal a téglaprésekkel, amelyeket Szinidzsu egyik most megindult üzemében készítettek. Szinidzsu közelében megnéztünk egy-két üzemet. Az üzemek mindegyikében csak­nem kizárólag ifjúmunkások és ipari ta­nulók dolgoznak. Az ipari tanulók között nem kevés olyan fiú és leány is van, aki alig éli fel a szerszámgépeket. A munka mégis fegyelmezetten és serényen folyik. Az egyik gépüzem igazgatója, Li Ik Csa elvtárs büszkén mondja, hogy az üzem hó­napról hónapra túlteljesíti a tervét. Végig­járjuk az öntödét, a kovácsműhelyt és a forgácsolóműhelyt, s közben önkénytelenül is a mi ipari tanulóink szép tanműhelyeire gondolok. Ezek az üzemek itt súlyosan sérült, félig lebombázott csarnokokban vannak elhelyezve, tető alig van, némelyik épületnek az oldalfalai is hiányoznak és csak nádfüggöny választja el a munkahe­lyet a csikorgó,­­fagyos­­ udvartól. Mégis, milyen vidáman és öntudatosan dolgoznak ezek az olajoskezű, kormosarcú, csillogó­szemű koreai gyerekek, akik között bizony sok az árva. A gyárban sok magyar szerszámgép dol­gozik, a magyar nép ajándékai Korea új­jáépítéséhez. Az igazgató, a párttitkár és minden egyes dolgozó tud erről és most, hogy velünk találkoztak, örömmel dicsérik a Rákosi Mátyás Művek és a DIMÁVAG gépeit. Az egyik ipari tanuló, aki színes vi­rágcsokorral köszöntött bennünket, a gyár kollektívája nevében üdvözletét küldi azoknak a messze magyarországi munká­soknak, akik ezeket a gépeket gyártották. A gyári termelés problémái erősen em­lékeztetnek a mi 1945-ös gondjainkra. A nehézségek itt persze nagyobbak, mivel a pusztítás mértéke is lényegesen nagyobb. A termelés rendkívül nehéz körülmények között folyik, mert egyidőben kell a ro­mokat eltakarítani, építeni és az új szak­munkásokat betanítani. A termelési terve­ket pedig teljesíteni kell! Ennek ellenére senki sem panaszkodik. Minden vezető és munkás a nehézségek és megoldatlan kér­dések tömege közepette is biztos abban, hogy teljesíti a nagyon komoly feladatot jelentő 1954. évi terveket. Az első, Koreában töltött estén megláto­gattak bennünket Szinidzsu vezetői. Arról beszéltek, milyen lesz egy-két év múlva a városuk. A szép tervek valóraváltásának egyik biztosítéka az a koreai ifjúság, amelynek képviselőit ma ott láttuk a mun­kapadoknál. De jóleső érzés arra gondolni, hogy segít ebben azoknak a szovjet, kí­nai, csehszlovák, német, lengyel és ma­gyar gépeknek a sora is, amelyeket a ba­ráti országok küldenek a hősi Koreának. Hírünk Koreában A háború előtt a koreai nép nemigen tudott Magyarországról. Ma már a leg­­eldugodtabb faluban is ismerik hazánkat és népünket. A Rákosi-kórház magyar or­vosai sokezer embert gyógyítottak meg a front és a légitámadások sebesültjei közül. Ma is messze vidékről jönnek a betegek Szongnimba, a magyar kórházba, ahol nem­csak gyógyítás folyik, hanem sok fiatal koreai orvos, felcser és ápolónő is tanul. Hírt kapnak Magyarországról a nálunk tanuló koreai diákoktól is. Sokan érdek­lődtek nálunk a budapesti Kim Ir Szén­ás Pak Den Al-iskolákról, ahol a hősök árvái tanulnak. A legtöbben azonban arról a segítség­ről beszélnek, amelyet a Magyar Népköz­­társaság nyújt a koreai népgazdaság­ hely­reállításához. Kim Ir Szen elvtárs decem­beri országgyűlési beszédében részletesen foglalkozott azzal a világméretű segítség­gel, amelyet a Szovjetunió, a Kínai Nép­­köztársaság és a többi népi demokratikus or­szág nyújt az imperialista agresszorok által feldúlt Korea új, boldog és virágzó életének megteremtéséhez. A többi közt elmondta, hogy a Magyar Népköztársaság szerszámgépgyárat, mérleggyárat és egy szerves­ vegyipari üzemet épít Koreában 1954-től 1957-ig. Ezenkívül fontos felsze­relési cikkek szállításával és egyéb mű­szaki segítséggel járul hozzá Korea újjá­építéséhez. Száz és száz kérdéssel ostromolnak, amer­re csak járunk: hol lesznek a gyárak, mi­lyenek lesznek az épületek, lesz-e ott böl­csőde, tanműhely, hányan fognak benne dolgozni? Százszor is elmondják fiatal és idősebb munkások, férfiak és asszonyok, hogy mennyire szeretnének majd ezekben az üzemekben dolgozni. Ebben a meleg ér­deklődésben nemcsak az tükröződik, hogy a koreai nép világosan látja a baráti or­szágok segítségének jelentőségét, hanem az a szeretet is, amelyet a koreai nép érez a magyar dolgozók iránt, akiket a nagy tá­volság ellenére is oly közeli barátnak is­mert meg. Vannak ennek a barátságnak egészen megható megnyilvánulásai. Az itt élő ma­gyarok például patronálnak egy koreai is­kolát. Ennek az iskolának a tanulói «abodzi»-nak szólítanak minden magyart, aki meglátogatja őket. «Abodzi» magyarul azt jelenti: apa. A gyerekek, akiknek apjuk elesett a háborúban, azokat a magyar elv­­társakat érzik szüleiknek, akik nem egy­szer gondoskodtak ruhájukról, iskolasze­reikről és mindig nagy szeretettel foglal­koztak velük. A koreai és a magyar nép közös harca a békéért, gyermekeink jövő­jéért: nagyon erős alapja ez a két nép ba­rátságának. Vályi Péter Szovjet művészek érkeztek Buenos-Airesbe, a nemzetközi filmfesztiválra Buenos-Aires, március 3. (TASZSZ) Az 1954 március 7-én kezdődő nemzet­közi filmfesztiválra szovjet küldöttség ér­kezett Buenos-Airesbe. A delegáció vezetője P. Zimin, a kül­döttség tagjai S. Sztoljarov, Sz. Bondarcsuk, A. Larjonov, N. Medvegyeva filmszíné­szek, A. Selenkov operatőr, D. Ojsztrah, T. Nyikolajeva, V. Jampolszkij zenészek, és Paramonova játékfilmíró. A küldöttséget a repülőtéren G. Rezanov, a Szovjetunió argentínai nagykövete, az Argentin-Szovjet Kultúrkapcsolatok Inté­zetének felelős munkatársai és több mint 3000 argentin fogadta. Amerikai-angol ultimátumok Franciaországnak Tavaly februárban Dulles amerikai kül­ügyminiszter körutazást tett a nyugateuró­­pai országokban, s átnyújtotta a francia, a nyugatnémet, az olasz, a belga, a holland és a luxemburgi kormányoknak az Eisen­­hower-kormány ultimátumát: 75 napon be­lül ratifikáltassák nemzetgyűléseikkel az «európai védelmi közösségről» szóló szerző­dést. Nem 75, hanem ötször 75 nap telt el azóta, de még ma is majdnem ugyanaz a helyzet, mint tavaly februárban: a hat nyugateurópai ország parlamenti házainak nagy része mind a mai napig nem hagyta jóvá ezt a szerződést, amely szentesítené Nyugat-Németország újrafelfegyverzését. Különösen Franciaországban áll rosszul­­ a szerződés ratifikálásának ügy­e. Két kor­mány váltotta egymást az ultimátum óta, s mindkettő elodázta a ratifikálást. Azért történt-e ez, mintha ezek a kormányok nem akarták volna jóváhagyatni a szerződést? Korántsem. René Mayer, majd Lamel kor­mánya tényekkel igazolhatja, hogy a leg­messzebbmenő erőfeszítéseket tette Wash­ington kívánságának teljesítésére — még­sem volt merszük a parlament elé állni, mert attól féltek, hogy kellő «tüzérségi elő­készítés» nélkül, a közvélemény ellenséges hangulatára való tekintettel, a parlament elutasítja a szerződés jóváhagyását. E «tü­zérségi előkészítés» szerepét részben az úgynevezett «pótjegyzőkönyveknek», vagyis a szerződéshez csatolandó kiegészítéseknek kellett volna betölteniök. René Mayer an­nak idején buzgón reklámozta a «pótjegyző­könyveket», s az azok által kikötött sze­gényes biztosítékokról azt állította, hogy ezekkel kihúzzák az újjáélesztendő Wehr­macht méregfogát, s általuk Franciaország-­ nak különleges helyzete lesz az «európai védelmi közösség» kebelében. A francia kormány azonban póruljárt: mire hosszas parázs vita után sikerült a «pótjegyzőköny­veket» az eljövendő «védelmi közösség» öt másik tagállamával elfogadtatnia, a francia közvélemény előtt teljesen lelepleződött, hogy csupán politikai szélhámosságról van szó a közvélemény félrevezetésére, s így -- az «európai hadsereg» franciaországi ellen­zéke csak tovább erősödött. A francia kormány ettől kezdve állan­dóan két malomkő között őrlődött. Washing­tonból Londonból és Bonnból egymást ér­ték a különböző felszólítások, amelyek lé­nyege mindig egy volt: haladéktalanul ra­­tifikáltatni! Másrészt a közvélemény szün­telenül ostromolta a kormányt: utasítsa el a Franciaországra oly veszélyes szerződést. A francia kormány szorult helyzetében igyekezett időt nyerni, s elodázni a parla­menti ratifikálást. Laniel kijelentette, hogy amíg nem rendezik a Saar-kérdést, s Ang­lia nem ad biztosítékokat arra az esetre, ha az újjáélesztendő Wehrmacht kivonja magát az «európai védelmi közösség» fel­ügyelete alól — Franciaország nem rati­fikál. Közben pedig a francia kormány lá­zasan kereste azt a csodaszert, amely meg­fordítja a közhangulatot, s az «európai hadsereg» ellenzőit legalább is leszereli. Az «európai hadsereg» franciaországi szerve­zői a berlini értekezlettől várták ezt a «csodaszert». Hasonlóan vérmes reményeket fűztek a berlini konferenciához a washingtoni és londoni háborús körök is. Haditervük ez volt­ minden módon megakadályozni, hogy az értekezlet bármiféle előrehaladást érjen el a német kérdés rendezésében, kudarcba fullasztani a konferenciát, hogy ezt a ku­darcot perdöntő érvként lobogtathassák meg a francia közvélemény előtt. Ezek a tervek azonban­­ füstbe mentek. Bár a ber­lini értekezlet után megkíséreltek politikai pecsenyét sütni abból, hogy a német kér­désben a külügyminiszterek nem értek el megegyezést — a tárgyalásokba vetett re­mény Berlin után nem hogy­ csökkent vol­na, hanem növekedett. Az «európai védelmi közösség» tekintélyét és vonzóerejét sem si­került egy jottányival sem megnövelniük, annál is kevésbbé, mert a közvélemény igen nagy része világosan látja, hogy éppen e közösség káros terve akadályozta meg a né­met kérdésben való megegyezést Berlinben. Pár nappal a berlini értekezlet után a «Der Bund» című burzsoá lap már így írt: «Németországot és Ausztriát illetően a berli­ni értekezlet ugyan kudarcba fulladt, de az európai védelmi közösség híveinek száma nem gyarapodott». A «Neue Zürcher Zei­tung» című svájci burzsoá lap pedig rámu­tatott, hogy a genfi értekezlet összehívása, amelyben a nagyhatalmak külügyminiszte­rei Berlinben megegyeztek, «ha a jelek nem csalnak, arra vezet, hogy a francia nemzet­­gyűlés ismét elhalasztja az állásfoglalást az európai védelmi közösség kérdésében­. Az agresszív köröket azonban mindez csak arra ösztönzi, hogy fokozzák erőfeszí­téseiket az «európai hadsereg» felállításá­ra. A napokban Washingtonban és Lon­donban gondosan összehangolt hadjáratot indítottak, amelynek célja, hogy meggyőz­ze a francia közvéleményt és a nemzet­­gyűlést az «európai hadsereg»-szerződés ra­tifikálásának szükségességéről. E hadjárat a legkülönbözőbb eszközökkel folyik. Adenauer bonni kancellár például, hogy «jobb belátásra» bírja a francia nemzet­gyűlést, a minap kijelentette: kész tár­gyalni a francia kormánnyal a Saar-kérdés­­ről. Londonból pedig egyre-másra hallat­szanak olyan szirénhangok — egyelőre konkrét kötelezettségvállalás nélkül — hogy Anglia esetleg kész biztosítékokat adni a nyugatnémet felfegyverzés miatt aggódó franciáknak. De a «meggyőzés» más formáival is ta­lálkozhatunk. Nemrégiben a «Milwaukee Journal» című amerikai helyi újságban napvilágot látott egy cikk, amely annyira jellemző az amerikai kormánykörök állás­pontjára, hogy a «New York Herald Tri­bune» című vezető amerikai lap európai kiadása is átvette. «Az újraf­elf­egy­vérzett Németországtól való félelem — írta a lap — a fő oka annak, hogy a franciák ellene szegülnek az európai védelmi közösségnek. Ez a félelem érthető, a franciák tétlensége azonban nem. Németország — mondja ki kereken a lap — fel fog fegyverkezni a közeljövőben... Franciaországnak látszó­lag két választása van: 1. Jóváhagyja az európai védelmi közösséget... 2. Francia­­ország el is utasíthatja az európai védelmi közösségre vonatkozó egyezményt. Ez azon­ban kétségtelenül a német nemzeti had­sereg (értsd: az önálló Wehrmacht) vissza­állítását jelentené. E hadsereg fölött pe­dig Franciaországnak nem volna sem be­folyása, sem ellenőrzése. De Franciaország csak látszólag választhat a kettő között, mivel tulajdonképpen Franciaországnak egyáltalán nincs választása». Vagyis: Nyu­­gat-Németországot így vagy úgy, fel fog­ják fegyverezni, s Franciaország legjobban­­ teszi, ha együtt üvölt a farkasokkal, mert különben... Ezt az «érvet» a legkülönbözőbb formák-­­­ban ismételgetik az óceánontúlról. Sokat beszélnek arról is, hogy van egy «tarta­lék-terv» arra az eshetőségre, ha Francia­­ország továbbra is ellenzi az «európai had­sereg» felállítását. Ezt a «tartalék-tervet» részletesen az «Acht Uhr Blatt» című nyu­gatnémet újság ismertette. Mint a lap megírta, lényegében Bonn, London és Washington hármasszövetségéről lenne szó. Ez a katonai szövetség azonban már nem 12, hanem 20 nyugatnémet hadosztály­ra épülne fel, hogy ezzel pótolja a francia alakulatokat. «A három állam egyesített fegyveres erői — írta az «Acht Uhr Blatt» — az amerikai tervnek megfelelően erős légitámogatást kapnának az Egyesült Álla­moknak Európa perifériáján — elsősorban Spanyolországban és Írországban — lévő támaszpontjairól. A továbbiakban az ame­rikai szárazföldi alakulatokat német csa­patok váltanák fel­, így fest az amerikai «tartalék-terv». Közzététele kétségtelenül azzal a céllal történt, hogy megzsarolják a francia vezető köröket, s nyomást gyakorol­janak Franciaországra. Ezek azonban csak az enyhébb eszközök. Az «európai hadsereg» szervezői sokkal dur­vább módon is próbálják befolyásolni a francia nemzetgyűlést. A «The New York Times» című amerikai burzsoá lap a minap parancsoló hangnemben a következő utasí­tást intézte a francia kormányfőhöz: «La­­niel feladata, hogy új többséget toborozzon össze, hogy ... elfogadtassa az egyezményt a francia parlamenttel». A párizsi amerikai nagykövet felkereste Laniel francia minisz­terelnököt, s követelte: javítsa meg a francia közvélemény «hangulati beállított­ságát» a bonni és a párizsi szerződések ratifikálásának biztosítására. Dulles pedig a napokban új ultimátummal fordult Fran­ciaországhoz, s kijelentette: elvárja, hogy a francia nemzetgyűlés április vége előtt ratifikálja az «európai hadsereg»-egyez­­ményt. Az angol kormány készséggel kont­­rázik mindenhez. Eden angol külügymi­niszter alsóházi nyilatkozatában a követ­kező, félre nem érthető figyelmeztetést in­tézte Franciaország címére: «Az európai védelmi közösség rövid időn belüli felállí­tására számítunk». «Elvárjuk», «számítunk rá...» — ez a rosszízűen parancsolgató hangnem, ez a durva beavatkozás Franciaország belügyei­­be vérig sérti a francia nemzeti önérzetet. Mert az, hogy ratifikálja-e a francia nem­zetgyűlés vagy sem az­ «európai védelmi közösségről» szóló szerződést ,— Franciaor­szág belügye. De mit tesz ez ellen az ille­téktelen külső beavatkozás ellen Franciaor­szág kormánya? Még csak nem is tiltakozik a durva beavatkozások ellen, hanem min­dent elkövet, hogy eleget tegyen az ulti­mátumoknak. A parlament külügyi bizott­ságában a napokban már napirendre is tűz­ték a ratifikálás kérdését (igaz, hogy ed­dig ebből a francia kormánynak nem sok öröme volt: az előadói jelentés a párizsi szerződés éles bírálatát tartalmazta). Franciaországban nagy számmal vannak hazafiak, akik a francia nemzet nevében megadják a méltó választ az ultimátumok­ra. Egész Franciaországban egymást köve­tik a tömeggyűlések, amelyeknek legkü­lönbözőbb pártállású és világnézetű rész­vevői felhívásokkal fordulnak a francia parlamenthez: ne hagyja jóvá a francia nemzeti érdekekkel ellentétes szerződést. Ez Franciaország népének igazi akarata, s ez a válasza az «európai hadsereg» szerve­zőinek. Arkay István A RADIO MŰSORÁBÓL PÉNTEK KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.35—8.20-1­0: Reggeli zenés műsor. — Közben: 4.50: Hírek. — 5.5: Falurádió. — 0.45: A „Szabad Nép» vezércikke. — 7.00: Hírek. — 8.20: Zenekari muzsika. — 9.20: Ifjúsági rádiójáték. — 10.00: Hírek. — 10-10: Cembalóművek — 10.30: Óvodások műsora. — 10.50: Gyermekrádió. — 11.00: A rádió népi zenekara játszik.­­T­ 12.00­: Hírek. Belföldi lapszemle — 12.15: Déli hangverseny. — 13.00: A magyar-szovjet barát­ság hónapja. Szovjet szerzők operettjeiből. Bemutató. — 13.30: Távol-Kelet muzsikája. — 14.00: Hírek. 14.20: Úttörő-híradó. — 14.45: Szórakoztató román és lengyel muzsika. — 15.30: Bush: Gordonkaverseny. — 16.00: Orosz nyelvlecke az általános iskolák V. osz­tályának tankönyve alapján. — 16.20: Fiatalok sport­­híradója — 16.40: Válaszok falusi hallgatók kérdé­seire — 17.00: Hírek. — 17.10: A rádió népi Zenekara játszik. — 17.45: Mit kell tudni a gyümölcsösök tele­pítéséről a gyümölcsfák ültetéséről. Berend István előadása — 18-00: Fodor József, Vág István és Földeák János költeményei. — 18.10: Tánczene — 19.00: Költemények a tavaszról — 19.30: Jó munká­ért szép muzsikát •­ 20.00: Hírek - 20.10: Esti krónika. —­ 20.55: «Emberi szivekben . . .» Emlék­­műsor Sztálin elvtárs halálának évfordulóján. — 22.00: Hírek Sport — 22.10: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A magyar-szovjet barátság hónapja. Hazánk zenei életéből. — 23.21: Tánczene. — 34.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: Indulók fúvószenekarra. — 6.30: A kis­iskolá­sok műsora. — 6.50: Színes reggeli muzsika. — 7.10— 11.30-ig: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: Operettmuzsika. — 14.40: A magyar-szovjet barátság hónapja. Filipenko: II. vonósnégyes (Ukrán Villám­­vonósnégyes). — 15.15: Klasszikus operettekből — 16 00: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.45: Nemzet­közi kérdések. — 17.00: A magya­r operett mesterei. Somogyi Vilmos előadása. — 17.30: Rokonok közt. Gergely Sándor Kossuth-díjas író elbeszélése. — 17.45: Filmdalok. — 18.30: A kettő ahatalom Orosz­országban az 1917-es februári forradalom után. Előadás, a párttörténeti tanfolyam 1 éves hallgatói­nak. — £ 18.50: Operettnyitányok. — 19.10: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.40: Sporthír­­adó — 20.00: Tánczene. — 21.00: Az Állami Népi Együttes műsorából. — *2:00: Operarészletek. J SZABAD NÉP A Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elfogadta a genfi értekezletre szóló szovjet meghívást Peking, március 3. (Új-Kína) A Szovjetunió kormánya a berlini érte­kezleten létrejött megegyezésnek megfele­lően meghívta a kínai kormányt az ápri­lis 26-án kezdődő genfi értekezletre, és felkérte, hogy a fent említett időpont előtt küldje el teljhatalmú képviselőjét Genfbe. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elfogadta a Szovjetunió kormá­A Travankor-Kocsin indiai államban le­zajlott választások eredményeként 117 man­dátumot töltenek be. Az eddigi eredmé­nyek szerint — jelenti a «­Reuter» — a par­lament 117 mandátumából 107 mandátum sorsa dőlt el. Az egyesült baloldali frontnak az eddigi eredmények alapján többsége — 54 mandátuma — van. Az egyesült baloldali Párizs, március 3. (TASZSZ) A «Paris Presse-l Entransigeant» című lap beszámol arról, milyen nehéz helyzet­be került a vietnami nép ezen háborút folytató francia expedíciós hadtest. «Indokínában —– írja a lap — Van Nguen Ziap tábornok — a vietnami néphadsereg főparancsnoka — három hónapja kezében tartja a kezdeményezést... Megállás nél­kül veti be hadosztályait a dzsungelekben egymástól többszáz kilométerre lévő terü­leteken. Navarre tábornok (a francia expe­díciós hadtest főparancsnoka) kénytelen volt hamarosan feladni a megerősített pon­tokat, hol itt, hol ott vett igénybe erőst­Sanghaj, március 3. (TASZSZ) Amint a «Vietnami Tájékoztató Iroda» közli, a vietnami néphadsereg sikerei nagy hatással vannak a Bao-Daj-féle hadsereg katonáinak erkölcsi állapotára. E csapatok­ból napról napra többen és többen szöknek meg. A középvietnami Fu-Vang térségében (Tua-Tien tartomány) a baodajista csapatok Párizs, március 3. (MTI) Párizsba érkezett jelentések szerint a vietnami néphadsereg erős osztagai, a la­kosság támogatásával, sikeresen rajtaütöt­tek a tonkini deltában fekvő, százezer la­kosú Nam-Dinh városon, amely a franciák Karacsi, március 3. (TASZSZ) Az «Associated Press of Pakistan» hír­­ügynökség delhi tudósítójának jelentése szerint India kormánya tájékoztatta az ENSZ főtitkárát arról, hogy a «katonai nyának meghívását és beleegyezett abba, hogy elküldje teljhatalmú képviselőjét a genfi értekezletre. A Szovjetunió kormánya egyidejűleg ha­sonló meghívást küldött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának is. A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormánya is hozzájárult ahhoz, hogy részt vesz a genfi értekezleten, frontban tömörült pártok mandátumai így oszlanak meg: India Kommunista Pártja 20, a Pradzsa szocialista párt és a forra­dalmi szocialista párt 26, a függetlenek cso­portja 8 mandátumot kapott. A nemzeti kongresszus párt eddigi mandátumainak száma 43. A Tamilnad kongresszus párt 10 mandátumhoz jutott. A további 10 mandá­tum sorsa még nem dőlt el. (MTI) réseket. Minden támadó tervéről le kellett mondania. A francia csapatok most elcsigázottak, szét vannak szórva egész Indokínában. Szállításukhoz és ellátásukhoz óriási «légi­­hidakat» kellett létesíteni. A rendkívül nehéz körülmények között végzett állandó repülések miatt a gépek tönkremennek, a személyzet kimerül... A védelmi vona­laink mögé került hatvanezer Vietmind­­katona (így nevezik a franciák a néphad­sereg harcosait) —­ folytatja a lap — még soha nem tanúsított ilyen aktivitást, kétszáz katonája állt a nép oldalára, az ugyancsak középvietnami Kuang-Tri tarto­mányban pedig 120 katona. A délvietnami To-Van térségében (Szok- Trang tartomány) január első, hetében 113 újonc hagyta el az ellenség állásait. Ke-Szat vidékén (Szok-Trang tartomány) az erőszakkal toborzott 400 fiatal katona kö­zül 396 megszökött a franciák állásaiból, által még megszállt területen fekszik. A felszabadító hadsereg katonái éjnek idején beszivárogtak a városba és a hajnali órák­ban megtámadták a francia katonai beren­dezéseket és teljesen lerombolták azokat, majd elhagyták a várost. megfigyelői a minőségben Kasmírban tar­tózkodó amerikai tisztek nem elfogadhatók többé az indiai kormány számára. Ezzel kapcsolatban az indiai kormány követelte az említett amerikai «megfigyelők» leváltá­sát bármilyen más ország képviselőivel. Az egyesült baloldali front előretörése a tracankor-hoesini ró rassz ti so­kon Francia lap a vietnami néphadsereg sikereiről Napról napra többen szöknek meg Bao-Daj hadseregéből A vietnami néphadsereg osztagainak sikeres rajtaütése egy százezer lakosú város francia megszállóin India követeli az amerikai katonai megfigyelők eltávolítását Kasmírból JÓNAPOT, ELEFÁNT! Nehru, India miniszterelnöke és ex Indiei parlament visszautasította az Eisenhower által Indiának felkínált amerikai segélyt. Va' CSÜTÖRTÖK, 1954 MÁRCIUS 4 Véget ért az állatorvostudományi kongresszus Az állatorvostudományi kongresszus har­madik napján, szerdán Kotlán Sándor Kossuth-díjas akadémikus elnöki megnyi­tója után Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus tartott előadást az emlős házi­állatok gümőkórja elleni védekezésről. A vitában felszólalt Abdon Stryszak, a varsói mezőgazdasági főiskola tanára, Ar­thur Ketz, a lipcsei Karl Marx-egyetem élelmiszerhigiénés intézetének igazgatója,­­Ssigmond Laszlo vezető állatorvos, Kertay Sándor, az állatorvostudományok kandidá­tusa is. A szerdai vita eredményét Manninger Rezső foglalta össze, majd Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyette­se mondott záróbeszédet. Ezzel az állatorvostudományi kongresszus véget ért. (MTI) I. J. Gluscsenko elvtárs a napokban meglátogatta Kisfaludi Stróbl Zsigmondot, a kiváló szobrászművészt, s hosszasan elbeszélgetett vele. Képünkön a házigazda ” , megmutatja egyik alkotását Gluscsenko elvtársnak. ••••••••••••••••••a­­Rév Miklós felvétele-' A fővárosi mozik műsora 1954 március 4-10 között D*S A HEGYEKBEN: VÖRÖS CSILLAG (Lenin­­krt. 45.) 15, h1, 9,­­ 13; SZABADSÁG (Bartók Béla­­út 64.) 10, 12, 2, 4, n7, 19; DÓZSA (Rób­ert Károly­­krt. 59.) 15. ht 9 v. n3. ALKOTMÁNY (Újpest) 14. he. 8; TÁNCSICS (Csepel) 16, h8. v. n4; JÓ­ZSEF ATTILA (R.-palota) 16. h8. v. n4; ATTILA (B.-fok) 16. h8. V. n4; SZABADSÁGHEGYI (Evetke­u. a.) 10-én: 6. 8 — VISSZATÉRT SZERELEM: COR­VIN (Kisf­ahidy-köz) h4 6. T9; MÁJUST (Mártírok útja 55.) 4. n7. 19; MUNKÁS (Kápolna-u 3-b) n6. f8. v. 3; HUNYADI (Kispest)­­ n9 . h4; BRIGÁD (P.-l Brine) ts. h8. v. n4. — BARAK­ BECSÜLET (kísérőműsor: Száguldó sílécek): SZIKRA (Léhin-KH. 120.) f1O 112, h2. 4, n7, 19; VÖRÖSMARTY (uniói­ út 4.­ 10, 12, n3, 15, h7. 9; MAGYAR OPTIKAI MŰ­VEK (Csörsz­ u. 18.) 10-én: 3 n6, 18 — EZÜSTSZÍNŰ POR: URANIA (Rákóczi-út 21.) 4, n7, 19; TÁTRA (P.­erzsébet) 16, h8, v. n4; PETŐFI (Pongrácz-u 9.) n6, 18. — VARÁZSBOLT: FELSZABADULÁS (Pló­­b­án-tér 3.) f4, h6, 8; ZUGLÓI (Angol-u 26.) 14, h6, n9; BÁSTYA (Lenin-krt 8.) 11 1 3 5 7 9. MAGYAR OPTIKAI MŰVEK (Csörsz­li 18.) 7-én: 3, n6, f8 1­ RÁKÓCZI HADNAGYA: PUSKIN (Kos­suth Lajos-u. 18.) 4. hétre prof. 10, fia, f2, 14, h6. 8; DUNA (Fürst Sándor­ u. 7.) 15, h7. 9. v 13. ÚJVILÁG (R.-keresztúr) h6. 8,­ v 14, szerda szün­nap. — MÁJUSI ÉJSZAKA és II. SZ. SZÍNES MA­GYAR PLASZTIKUS HÍRADÓ: TOLDI, plasztikus mozi (Bajcsy-Zsilinszky­ út 36.) 5. hétre prol 16 18. sz., v. 14. — ÖRS A HEGYEKBEN: GORKIJ (orosznyelvű mozi) (Akácfa-u 4.)­­6. 8, v. 14. — A HAZA DALAI (kísérőműsor; Boldog gyermekkor): FÁKLYA (Lenin-krt. 88.) 4, 6, 8. ’FÉNY (Újpest) 6, 8, v. 4. — I. Magyar híradó, 2. Szovjet híradó, 3. 1. sz. Sport-világhiradó, 4. Egy kisfiú kalandja a Jeges-tengeren: HÍRADÓ : (Lenin-krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Város a tengeren (kísérőműsor: őserdő mélyén): ADY (Tanács-krt. 3.) 14. 16. 8; JÓKAI (R.-hegy) 5—7, 16, 18, V. 3. — ALBÁNIA (kísérőműsor: A magyar sport nagy éve): TATRA (Üllői­ út 63.) 4—5, 13, 15, 17. 19; ZRÍNYI (Lenin-krt. 26.1­7—8, 4, n7, 19. — Zenés filmhét: ÓBUDA (Selmeci­ u. 14.) 4-én: Nagy koncert. 5-én: Muszorgszkij, 6-án: Hangverseny Kievben, 7-én: Táncosnő, 8-án: Nagy muzsikás, 9-én: Táncmester, 10-én: Muzsika szárnyán, 4, n7, 19 — Megvédjek Corierit: KOSSUTH (Váci­ út 14.) 8-án, 15, h7, 9. — Feledhetetlen 1919: KOSSUTH (Váci-út 14.) 9-én: 15, h7, 9. — Puskás ember: KOS­SUTH (Váci-út 14.) 10-én 15. h7, 9. — Vidám ver­seny és költözik a hivatal: KOSSUTH (Váci-út 14.) 4—7, f5, h1. 9, V. h3; MIKSZÁTH (Sashalom) 5. n­. v. 3. szerda szünnap: SZIGET (Csepel) 16, h8, v. n4. — Napoleon ellen: SPORT (Thököly-út 56.) 14. h­. 8. VERSENY (Szt László-tér 14.) 16. h8, v. ni. — Kiskrajcár (kísérőműsor, Péntek, 13.): TANÁCS (Szt István-krt. 10.) prol. 16, 11­3, f6. 8: JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) 3. hétre prol. 14, 6. f9: MARX (Landler Jenő­u 39.) prol 14. h6 n9: TINÓDI (Nagymező-u. 3.) 8—1.0: 14, 6, f 9: ÉLMUNKÁS (Kispest) 16, h 8, V. n4: BÉKE (R.-palota) 16, h8, v. m­, esti­, szünnap. — Forró szivek (kísérőműsor: Miénk a Balaton): CSOKONAI (Népszínház-u 13.) 10 12. 2, 4, 6. 8; SZABADSÁGHEGYI (Eveike-U. 2. ) 6-áll és 7-én: 6 8, v 4; MÓRICZ ZSIGMOND KULTÚROTTHON (Jókai-u. 2.) 3—7, h6, 8, V. 14. — A vitorlás titka (kísérőműsor: Országjáró úttörők): UGOCSA (Ugocsa-U. 10.) f4, h6 8, V 13, 15, f7, 19; HALADÁS (Bartók Béla-Út 123.) f4 h6 8. PARTI­ZÁN (Üllői­ út 101.) 4, n7, 19; MA VÁG KULTÚROTT­ A magyar asztaliteniszválogatott 11:5-re győzött a román válogatott ellen Szerdán este volt a budapesti Sportcsar­nokban a magyar és a román férfi asztali­­teniszcsapatok mérkőzése. A magyar válo­gatott nagy küzdelemben 11:5-re győzött. Részletes eredmények: Sidó győzött Pesch ellen 2:1-re, Popescu el­len 2:1-re, Gar­tner ellen 2:1-re Reiter ellen 2:1-re. Gyetvai győzött Popescu ellen 2:1-re Gant­­ner ellen 2:1-re. Reiter ellen 2:0-ra, vesztett Pesch ellen 0:3-re. Péterfi győzött Gantner ellen 2:0-ra, Pesch ellen 2:1-re, Popescu ellen 2:0-ra, vesztett Rei­ter ellen 0:2 re. Árvas győzött Pesch ellen 2:0-ra, vesztett Reiter ellen 0:2-re, Popescu ellen 1:2-re ,Gan­t­­ner ellen 1:2-re. A SZOVJET ÉPÍTŐMŰVÉSZETI KIÁL­LÍTÁS megnyitását technikai okok miatt elhalasztották. A bukaresti sakkverseny Bukarest, március 3. (MTI) A IV. nemzetközi sakkverseny 4. forduló­ját kedden a késő esti órákban bonyolítot­ták le. Ez alkalommal is izgalmas, érdekes játszmák alakultak ki. A Korcsnoj (szovjet)—Kluger (magyar) játsz­mában­­ bonyolult középjáték után a magyar­­sakkozó finom gyalogáldozattal kezdeménye­zéshez jutott, később visszautasította ellenfele döntetlen ajánlatát, ügyes húzással tisztet nyert és a 40. lépésben győzött. A Pachman (cseh­szlovák)—Sándor (magyar) játszmában a cseh­szlovák­ versenyző erős támadóállást épített ki, majd kettős tisztáldozattal — a verseny eddigi legszebb játszmájában a 31. lépésben feladásra kényszerítette Sándort. További eredmények- Wade (újzélandi)—Holmov (szovjet) 1:0, Furman (szovjet)—Troianescu (román) 1:0, Voiculescu (román)—Nyezsmetgyinov (szovjet) 0:1 A többi játszma függőben maradt. A negyedik forduló után Pachman vezet há­rom ponttal. Kluger az első fordulóban döntet­lenül végzett Holmovval, a második forduló­ban legyőzte Stahlberg nagymestert, Furman elleni játszmája függőben maradt. Ezzel két és fél pontot gyűjtött össze és Nyezsmetgyinovval együtt a második helyen van. HQN (Delej-u. 51.) 5, 7, 9—10: 6 óra — Táncosnő: ZRÍNYI (Lenin-krt. 26 ) 4—6 és 9—10: 4 az f9. — Asszonysorsok: BETHLEN (Bethlen Gábor-tér 3.3 4. n7, f9. — Szerelmi disital: TINÓDI (Nagy­mező-u. 8.) 7-ig: prof. 14. h6. 8 — Szerzője ismeretlen: RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (József Attila­ tér 4.) n6. f8. sz. f5, v. h6, 18, szerda szünnap? SZABADSÁG (Újpest) h6, 8. v. f4; KOSSUTH (P.­erzsébet) h6 8 v f4 — Mexikói lány: KÖLCSEY (Kispest) h6,­ 8,­ v. f4; RÁKÓCZI (Csepel) h4. h6, 8. — Az óceán jegén: CSILLAG (Cs.-hegy) h6, 8, v. f4, szerda szünnap. Májusi éjszaka (kísérőműsor: Alekszandrov­­együttes) : VILÁG (R.-mihály) h6 8 v f4, szerda szünnap; TAVASZ (R.-palota) 6,' n 9, v' h 4. — Hajókkal a bástyák ellen (kísérőműsor: A szabad­ságért) ; BEM (Mártírok útja 5/b) fn­, f1 f3, f5, f7, f9; KULTÚR (Kinizsi-u 28.) f4, h6 8; SZABAD­SÁG (R.-liget) f6, h8, V. m­. csüt. szünnap: TÜNDÉR (Újpest) 5—7, h6, 8, v. f4, csüt. szünnap — Szökik a menyasszony: PENTELE (Lenin-krt 39.) 10 12, 2­4, 6, 8; IPOLY (Csáky­ u. 65.) 14, h6, 8. — Őfen­sége levest főz: ALKOTÁS (Alkotás­ u. 11.) 10. 12, 2, 4, n7, f9. — Királylány a feleségem: RÁKÓCZI (Rákóczi-út 68.) 3. hétre prof. 11, 1, 3, 5, 7, 9; VAS­VÁRI (Kerepesi-út 44.) h4, fi6, 8. — Orsa( csomó­pont: HONVÉD (Rákóczi-út 82.) ill. f1, f3, f5, f7, f9. — Csuk és Geri (kísérőműsor: Kutyakötelesség és Kastanka) : ÉVA (Erzsébet kir.-né-út 36/b) f4, h6, 8; BÉKE (Szt. László-u 48.) 4—7, 4, 6, 8, v 5 7, 9; KOSSUTH (Cinkota) 6—7: f8, v. f2 f4 f6, f8 — Álruhás szultán: TÁTRA (Üllői­ út 63.) 6—10, f3 f5, f7, f9; OTTHON (Soroksár) 4—7: f6, h8, v. n4. — Úri muri: NAP (Népszínház­ u. 31.) f4, h6, 8. —■ Gyöngyvirágtól lombhullásig (kísérőműsor: Szépség és erő ünnepe): ÚJLAKI (Bécsi­ út 69.) f4. h6, 8; CORVIN (P.-erzsébet) h6. 8. v. f4; KULTÚRA (Pest­­hidegkút) h6. 8. csüt. szünnap. — A revizor: DIA­DAL (Krisztína-krt 155.) h5, f8. v 2, 5 8; JÓKAI (R.-hegy) 8—10. n6, f8; SZABADSÁG (P.-Imre) f1, 8. v. h4. csüt. szünnap. — Bátrak arénája (kísérő­­műsor: Beszélnek a színek): ÁRPÁD (Kerepes­.-út 146.) n6, f8, v. n4 csüt. szünnap: FORUM (P.-lő­­rinc) h6 8, v.­ f4.­ SZABADSÁG (Cs.-liget) f6, h8, v n4, csüt. szünnap: CSABA (R.-csaba) n6, f8, v. 3, csüt. szünnap. — Az utolsó padban: OTTHON (Beniczky-u 3—5.) f4 h6. 8. PAMUTTEXTIL KUL­TÚROTTHON (Fehérvári­ út 47.) 7-én: f4, h­6, 9-én-4, n7. — Rimszkij Korszakov: ELŐRE (Delej­ u. 41.) f6, h8, v. n4. — Elveszett melódiák: HAZAM (Váci­­út 150.) 4, n7, f9, v 2. — Borodinói győzelem: ÁR­PÁD (B.-fok) 4—7, 6, 8, v. 4. — Trubadúr: ÁRPÁD (Soroksár) h6, 8, v. f4. — A város alatt (kisérő­­műsor: Liszt: NI. rapszódia, Háromugrós-tánc) : VI­LÁGOSSÁG (P.-erzsébet) 4—7, f6, h8. v. f4. — Ki­vételes törvény: SZIGETHY (Albertfalva) f6. h8, v. n4, csüt szünnap — Békés napok: PETŐFI (N.­­tétény) 4—7, h6, 8. v. f4. — Ifjú gárda JÓKAI (B.-tétény) 6—7, 7, V. f4, 7. — Rettegett Iván: KELEN (K.-völgy) 4—7: f6, h8, v. 14. —Néma barikád: SZABADSÁGHEGYI (Evetke-u. 2.) 4-én: 6, 8. — A dalnok esküje: BÉKE (Szt. László-u. 48.) 8—10, 4­6, 8. — Találkozás az Elbán: VILÁGOSSÁG (P.-erzsébet) 8—10: f6, h8 — Leszámolás: TERV (P.-újhely) 4—7, 6, v. 14, 7. LENARUGYÁR KUL­TÚROTTHON (Cs.-hegy) 7—10: h6. 8. v. 14. — D.­*­­magyar: TERV (P.-újhely) 8—10: f6. h8. — Győzhe­tetlen brigád: OTTHON (Soroksár) 8—10: f6. h8. — Jónapot elefánt (kísérőműsor: Matyóföldön): PE­TŐFI (N.-tétény) 8—10: h6. 8. — Eső után napsütés: TÜNDÉR (N.-tétény) 8—10: h6 8. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: borult, párás, többfelé ködös idő Sok­felé eső. Mérsékelt délnyugati szél. A hőmérséklet nyugaton és északon emelkedik, máshol alig vál­tozik. A fűtés alapjául szolgáló várható napi közép­­hőmérséklet ma 4 fok fölött lesz. A Duna vízállása szerda reggel­ Budapestnél 243 centiméter A budapesti színházak mai műsora Operaház: a keszkenő (C. G.. 7). — Az Operahir Erkel Színháza: «Béke és barátság», a Szovjetunió Állany Népi Táncegyüttesének műsora (7). — Nem­zeti Színház: Vihar 17). — Katona József Színház: Volpone (7). — Madách Színház: Hűség (7). — A Magyar­ Néphadsereg Színháza: Sevillai borbély (7). — F®v.ir°si Operettszínház: Álruhás kisasszony (7). Ifjúsági Színház: A kőszívű ember fiai (7). — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Szeleburdi (7). — Zeneakadémia: a magyar rádió szimfonikus ze­nekarának hangversenye Szvjatoszlav Riktór Sztálin­­díjas zongoraművész vendégfelléptével (8). — A magyar néphadsereg szimfonikus zenekarának hang­versenye március 25-re elhalasztva. — Fővárosi Víg Színház: Szombat délután (7). — Fővárosi Kim Színpad (Jókai-tér 10.): Tréfa az egész (1). — Állami Faluszínház (Madách-tér): Ki a hibám? (7). — Vidám Színpad: Nem a tükör­görbe (7). — Déryné Színpad (Váci­ út 63.): Gül Baba (fél 7). — Állami Bábszínház: 2:0 a Javunkra (fél 8). — Kamara Varieté: Nem teszik a kirakatba! (fél 7, fél 9). — Budapest Varieté (VIII., Kálvária-tér 6). Gyüjtsd a humort (fél 6, 8). SZABAD NÉP A Dolgozók Pártjának küzponti Szerkeszti » Szerkesztőbizottság Kiadj» a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség­ét kiadóhivatal. Budapest, vm., Biall Lujza-tér 3. Tel.: *343—100. *142—330. SZIKRA Lapnyomda.

Next