Szabad Nép, 1955. március (13. évfolyam, 59-89. szám)
1955-03-31 / 89. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZABAD NÉP MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM AHA 11» FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955. MÁRCIUS 31 . Mit tesz a győztes ? Kié lesz a felszabadulási serleg?tatásának, győzelmének anyagi erő-Melyik üzem, melyik bánya ünnepli április 4-ig a legméltóbban szabadságunk, függetlenségünk, megváltozott életünk tizedik születésnapját? Mindinkább időszerűvé válnak ezek a kérdések most, az áprilisi ünnepe előtti napokban. Mert amelyik üzem — eredménye alapján — tegnap még méltán tarthatott igényt az elsőségre, ma már talán a harmadik vagy éppen az ötödik a versenyben. És a sereghajtók közül nem egy üzem dolgozói számolták fel a versenyben az elmaradást, s kerültek a legesélyesebbek közé. Ez a lelkes verseny, ez az állandóan váltakozó sorrend azt tükrözi, hogy valósággá válik a jelszó: „érd utol a legjobbakat, érj el általános emelkedést“. Világosan megmutatkozik ez most a felszabadulási műszak legforróbb napjaiban. Sok ember figyeli például a közép-dunántúli és a pécsi bányászok között folyó küzdelmet a felszabadulási serlegért. A felszabadulási műszak kezdete óta állandóan váltakozó eredményekkel dolgozó közép-dunántúli és pécsi bányászok szombat reggelig egyaránt 106,1 százalékra teljesítették márciusi esedékes előirányzatukat, s a legutóbbi jelentések szerint mindössze egytized százalék a két tröszt között a különbség a pécsiek javára. Hasonlóan izgalmas verseny folyik az ózdi, borsodnádasdi, diósgyőri kohászok között is; a gépiparban az Április 4 Gépgyár és a Láng Gépgyár dolgozói egyaránt számítanak az elsőségre. Az Április 4 Gépgyár dolgozói március 23-án befejezték első negyedévi tervüket, a Láng-gyáriak pedig ugyanakkor 114,3 százalék exportterv-teljesítéssel büszkélkedtek. Jóval határidő előtt készítették el a sztálinvárosi és a borsodi turbinákat s túlteljesítették a közszükségleti cikkek gyártására vonatkozó vállalásukat is. A pamutipari vállalatok szövődéi között folyó versenyben például úgyszólván mindennap váltakozik a sorrend. Március 14-én a Győri Pamutipar szövődeinek dolgozói vezettek, 15-én a Szombathelyi Pamutipar szövői voltak az elsők, de 16-án mindkettőt megelőzték a Kőbányai Textilgyár szövői. Hány tonna acél, szén, hány gép, mennyi közszükségleti cikk és exportáru születik és született ebben a versenyben! Március közepe óta a pécsi és a közép-dunántúli bányászokon kívül az egész alumíniumipar, a kohászati és a könnyűipari üzemek ■3§3S2 sasa .jelenti nap nap utáni-teljesítettük a negyedévi tervet! A jelentéssel egyidejűleg új vállalások, fogadalmak születnek. A Kőbányai Textilipar dolgozói például negyedévi tervük teljesítése után megfogadták: az eredetileg terven felül vállalt 220 000 méter textiláru helyett 320 000 métert készítenek április 4-ig. Nem kevésbé fontos az azonban, hogy a tervek mennyiségi teljesítésén kívül teljes erővel harcoljunk a termelés gazdaságosságának biztosításáért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért. De nemcsak a versenylendület fokozódása, nemcsak ezek a hatalmas eredmények mutatják a felszabadulási verseny színvonalát és tartalmát. A felszabadulási verseny első eredményeiből születtek a jobb, szervezetforrásai. A nehézipari, kohászati alapanyag-gyártó és energiaüzemeink dolgozói megértették, hogy az ő jó munkájuk az alapja az első negyedévi tervek túlteljesítésének. Bebizonyosodott ismét az is, hogy a dolgozó tömegek lelkesedését a műszaki előfeltételek biztosítása és az alulról jött kezdeményezések felkarolása segíti legjobban. Ezt segítette a műszaki dolgozók versenye, s ezt kell tovább erősíteni április 4 után. A felszabadulási verseny anyagi és műszaki előfeltételeinek biztosításán kívül a versenylendület igen fontos tényezője a Minisztertanács és a SZOT határozata a versenyben legjobb üzemek és dolgozók jutalmazásáról. „A győztes üzemek a felszabadulási serleg és az élüzem-vándorzászló elnyerésével egyidejűleg az élüzem kitüntetéssel járó pénzjutalom kétszeresében részesülnek“ — mondja a határozat. Ez az országraszóló dicsőséget jelentő versenydíj és a vele járó pénzjutalom jobb munkára serkenti azokat a dolgozókat is, akiknek neve most első ízben került a legjobbak közé. Az ország összes bányászai ismerik már a felszabadulási versenyben feltűnt Husztics Lajos pilisi vájár nevét, aki új munkamódszerével a feltárásoknál ért el kimagasló eredményeket. A Rákosi Művek Gépgyárában ezekben a hetekben vált ismertté Pék András ifjúmunkás fogadó, aki újításának segítségével 200 százalékon felüli átlagteljesítménynyel dolgozik. A Beloiannisz-gyár legjobbjai közé került Horváth József, a XI-es műhely lakatosa, aki az elmúlt hetekben több mint kétszeresére — 236 százalékra — növelte teljesítményét. A Láng Gépgyárban Pajter Imre esztergályos, a Klement Gottwaldban Jung Józsefné szigetelő, a Ducás-gyárban Dézsi Sándor szerelőlakatos kitűnő minőségű munkával, magas teljesítménnyel került az élre. Az Óbudai Hajógyárban dolgozó Rákosi-brigád tagjai a hajók mennyezetét befedő molinóvászon 407 méteréből egyetlen hajónál 40 métert takarítottak meg. A Kőbányai Textilgyár olyan dolgozók munkája alapján várományosa a felszabadulási serlegnek, mint Bencsik Erzsébet, aki 110 százalékos vállalását rendszeresen 140 százalékra teljesíti. S most, a felszabadulási verseny utolsó napjaiban minden eddiginél gyakrabban hangzik el a kérdés: ki lesz az első? Talán a pécsi bányászok vggy. a közép-dunántúliak? AjdíjRele- * zi-e a Láng-gyárat az Április 4 Gépgyár? A zalaegerszegi vagy a Vörös Október Ruhagyár dolgozói nyerik-e el a dicsőséget és a jutalmat? ... Ma még nem lehet végleges választ adni ezekre a kérdésekre, hiszen a harc még nem ért véget, sőt ezekben az órákban lángol legjobban. Ki lesz az első? Aki a legtöbbet tesz a termelés fokozásáért, a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért. De válaszoljanak eme kérdésre maguk az üzemek, bányák dolgozói. Válaszoljanak rá az elkövetkező napokban, órákban még jobb munkával. Munkával, amelytől ismét gazdagabb lesz tíz éve szabad hazánk, s gazdagabb lesz e szabad hazának minden dolgozója. több munka, a verseny sikeres foly(Holliizer Béla felvételei, Magyar Foto) A Láballani Cement- és Mészművek dolgozói jó eredményeket érnek el a felszabadulási versenyben. Három nap alatt 102 tonna klinkerrel, 115 tonna cementtel és 21 tonna égetett mésszel termeltek többet az előirányzottnál. A képen a gyárépület, előtérben a külső forgókemencék. A gyár kőbányája március 17-én 230 vagon kőanyagot termelt. A gyár fennállása, 1876 óta ez volt a legmagasabb termelés. A képen Sümegi József kőfejtő-brigádja munka közben. Februári átlagteljesítményük 127 százalék. Felajánlásuk: január 1-től április 4-ig terven felül 420 vagon kőanyagot termelnek. Március közepéig már 599 vagon követ termeltek ki. A felszabadulási serlegért CSEPEL AZ ÉLEN Sok gyár esélyes a felszabadulási serleg elnyerésére ... Esélyes az Acélmű és a Varrógépgyár, az Erőmű és az Egyedi Gépgyár ... Hiszen a hatalmas csepeli kombinát — önmagukban is óriási — gyárai egymást megelőzve küldik jelentéseiket, hogy befejezték negyedévi tervüket, s napok óta e terv túlteljesítésén dolgoznak. Befejezte negyedévi tervét az Acélmű, de annak egyik nagy gyárrészlegében, a Durvahengerműben már lassan el is felejtik, mióta dolgoznak a második negyedévi terven. A Durvahengermű az Erőművel együtt március 24-én hagyta maga mögött ezt a negyedévet, s egy napra rá ugyanezt Az „operatív bizottság“ megítélése szerint az alapanyagokat termelő üzemek élén az Acélmű áll. Március 28-ig 107,5 százalékra teljesítette havi tervét. Az Acélmű több üzeme párját ritkító eredményeket ért el. A Martinacélműben még a hónap elején is komoly akadályok álltak a sikeres munka útjába. Egy kemence elromlott. Gyenge és kénes volt a tüzeléshezrendelkezésre álló olaj. S emiatt az első kéthavi mérleg aggasztó , 600 tonna adósságot mutatott. A csepeli martinászok azonban ezúttal is hősöknek bizonyultak. Egyetlen kérésük volt csupán: jobb olajat. Megkapták. S most a felszabadulási műszak utolsó napjaiban már nem adósok, hanem élenjárók. Az átlagidőket nem kevesebb mint 20 százalékkal csökkentették. Az eseAz RM Kombinát gépgyárai közül a Varrógépgyár a legesélyesebb a fel.l szabadulási serlegre. Mivel vívta ki ezt a helyet? – tette a Szerkezet- és Emelőgépgyár, majd az Öntödegyár... A Rákosi Mátyás Művek pártbizottsága, szakszervezeti bizottsága és igazgatósága „operatív bizottságot“ alakított a termelés eredményeinek helyes értékelésére. Különösen az utóbbi napok bizonyították be, milyen fontos intézkedés volt ez. A dolgozók minden üzemben világosan akarják látni, milyen helyet vívnak ki maguknak napról napra. S hogy a gyárak össze is hasonlíthassák munkájukat, külön csoportban értékelik az alapanyagot termelő, a készterméket gyártó és a kiszolgáló üzemek eredményeit. dékés havi tervet 886 tonna acéllal túlteljesítették. S ott áll mellettük az Acélmű többi üzeme is. Így az Elektroacélmű és a Durvahengermű! A Durvahengermű ezertonnákban méri a terven felül adott ■ hengerelt árut. A többi alapanyagot termelő üzem sem maradt hátra. .Közvetlenül az Acélmű nyomában halad a Fémmű, a Csőgyár, a Kovácsológyár, az öntő-,dőgyár. Vegyünk közelebbről szemügyre egyet közülük. A Fémmű e havi — 28-ig esedékes — tervét 103,2 százalékra teljesítette. Kooperációs kötelezettségeinek példamutatóan tett eleget, s egyetlen gyárban sincs panasz. Miattuk nem szenved hátrányt egyetlen dolgozó munkája sem — és ez nagy szó. Kevés olyan üzem van az országban, melynek termékei csaknem 100 százalékig exportra készülnek. A Varrógépgyár jelenleg ilyen üzem. Negyedévi exporttervét március 25-re befejezte, s méghozzá 107 százalékos eredménnyel. A felszabadulási műszak azóta eltelt napjaiban 1000 varrógépfej terven felüli elkészítésén dolgoznak. A Varrógépgyár túlteljesíti tervét — vezetői és dolgozói mégsem elégedettek. A legfőbb törekvésük, hogy mint a Kerékpárgyár, ők is egyenletesen dolgozzanak. Ma még ez nincs így. A gépgyárakban is éppúgy, mint az alapanyagokat termelő üzemeknél az első helyért küzdő üzemeket szorosan nyomon követi a többi. A Kerékpárgyár nagyszerűen szervezett egyenletes munkájával tűnik ki. Mindennap a havi terv 4 százalékát teljesítik. A Szerkezet- és Emelőgépgyár a terv nagyarányú túlteljesítésével került az élvonalba. 28-ig esedékes havi tervét 119,5 százalékra teljesítette. A Rákosi Művek dolgozói januárban és februárban teljesítették felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére tett ígéreteiket. Ebben a két hónapban 12 millió helyett 17,5 millió forint értékű gyártmányt adtak terven felül a hazának. E nagyszerű eredményen felbuzdulva, a harmadik hónapban, márciusban hozzáláttak, hogy felajánlásukat kétszeresen teljesítsék. A célért ezrek küzdenek. Ez a legbiztatóbb ígérete annak, hogy március 31-én siker koronázza ezt az elhatározást is! Szerda esti jelentés: Az RM Vas- és Fémművek egésze március 30-án délután 2 órakor befejezte első negyedévi befejezett termelési tervét. Ezzel a felszabadulási versenyben tett többtermelési vállalását jelentősen túlteljesítette. A kohászatban a Martin vezet A gépgyárak között a Varrógépgyár az első! A könnyű- és a helyi ipar legesélyesebb üzemei A Könnyűipari Minisztérium jelentése szerint iparáganként a következő üzemek érték el eddig a felszabadulási versenyben a legjobb eredményt és ezért a legesélyesebbek a felszabadulási serleg elnyerésére (az itt közölt sorrend nem jelent helyezési sorrendet is): BŐRIPAR Pécsi Bőrgyár, Díszműbőrgyár, Újpesti Bőrgyár, Pannónia Szőrmeárugyár. CIPŐIPAR Tisza Bőrtex Cipőgyár, Cipőgyár, Szigetvári Cipőgyár, Sport Cipőgyár. BÚTORIPAR Debreceni Hajlítottbútorgyár, Budapesti Minőségi Bútorgyár, Szék- és Faárugyár, Angyalföldi Bútorgyár, Budapesti Bútorgyár, Cardo Bútorgyár, Újpesti Asztalosárugyár. NYOMDAIPARI Révai Nyomda, MUMiAKAK | Globus Nyomda. HELYI IPARA Vas Budapesti és Szerelőipari Tröszt irányítása alatt: Vasöntő és Tűzhelygyár, Gázkészülékgyártó Vállalat, Központi Fűtés- és Redőnyjavító Vállalat. A Budapesti Textil-, Bőr- és Szőrmeipari Tröszt irányítása alatt: Gyermekruhakészítő Vállalat, Mértékutáni Cipőkészítő Vállalat, Női Cipőkészítő Vállalat. A Budapesti Vegyesipari Tröszt irányítása alatt: Budapesti Faárugyár, Budapesti Állami Fodrászat, Budapesti Városi Tanács Faipari Szerszám, és Fagyapotgyártó Vállalata. A Kézműipari Tröszt irányítása alatt: XXI. kerületi Kézműipari Vállalat, XIV. kerületi Kézműipari Vállalat, VIII. kerületi Kézműipari Vállalat és a VII. kerületi Kézműipari Vállalat. IVJTYN | VEGYES FAIPAR Tűzoltószer- és endrei Kocsigyár, Műszaki Faárugyér, Létragyár, Szent| PAPÍRIPAR | Másolópapírgyár, gozó Vállalat. * Csepeli Papírgyár, Kartonlemezgyár, Ozalid Papírfeldol Testvéri üdvözlet a szocializmust építő és a békéért küzdő népi demokratikus országok dolgozóinak! ! A vasút legesélyesebbjei A felszabadulási versenyben eddig elért kimagasló teljesítményeik alapján — a vasút területén — a következő vasúti csomópontok, állomások, járóműjavító üzemi vállalatok a legesélyesebbek a felszabadulási serleg elnyerésére. (A sorrend nem jelent helyezési sorrendet is.) VASÚTI CSOMÓPONTOK: Szolnok, Miskolc, Ferencváros, Debrecen. ÁLLOMÁSOK: Rákosrendező állomás. JÁRÓMŰJAVÍTÓ ÜZEMI VÁLLALATOK: MÁV Szombathelyi Járóműjavító Üzemi Vállalat. A Gheorghin-Dej Hajógyárban Goronkinil bocsátottak vízre egy 1100 tonnás tengerjáró hajót A Gheorghin-Dej Hajógyár dolgozói a felszabadulási műszakban gyáruk történetében még alig látott eredményt értek el. Az egyik 1100 tonnás tengerjáró hajót április 10 helyett március 30-án vízrebocsátották. A tengerjáró hajók építési ideje a sójatéren általában öt,öt és fél hónap. Most ezt a hajót négy és fél hónap alatt készítették el. Jobban kell hasznosítani a traktorok erejét a lajosmizsei határban Az idén későn tavaszodott a lajosmizsei határban is. Iparkodni kell hát mindenkinek a munkával, hogy behozza a késedelmet, hiszen „minden csak időben jó“ — tartja a régi paraszti mondás is. Ahogy kisütött az első tavaszi napsugár, megélénkült ennek a nagy alföldi falunak a csaknem 30 000 holdas határa. Megindult a tavaszi munka. Szántanak-vetnek, nyitják, sőt egyesek már metszik is a szőlőt, permetezik a gyümölcsfákat. De mégsem megy minden úgy, ahogy kellene. Itt vannak például a traktorok. A lajosmizsei határban a Kerekegyházi Gépállomásnak 17 traktora szánt, nyolc a termelőszövetkezetek, kilenc az egyénileg dolgozó parasztok földjén. Azaz hogy az egyéni gazdáknak dolgoznak is a traktorok, meg nem is. A gépállomás lajosmizsei brigádszállásán azt®a felvilágosítást adja Kelemen elvtárs, az itt dolgozó brigádok irányítója, hogy a kilenc gépből egy leállt valami hiba miatt, de a többi nyolc „teljes gőzzel“ szánt. Nos, gyorsan, csak úgy találomra válasszunk ki három gépet a kilenc közül, s nézzük meg munkájukat! Az első gép, amellyel Darázsi István traktoros és váltótársa szántja Skultéti László nyolcholdas dolgozó paraszt földjét, igazán szép munkát végez, s napi normáját is száz százalék fölött teljesíti. De csak ma, mert most van hatholdnyi szántanivalója. Hogy holnap mi lesz, hol fog dolgozni a gép, azt csak a jó ég tudja, a traktoros nem. A brigádvezető nem adott Darázsinak menetirány-tervet, nem jelölte ki napokra előre, hová menjen szántani. Ugyanezt a hibát találjuk a másik gépnél is, amellyel két „gyerekember“, a 18 éves Fekete Béla és a 19 éves Fekete István szántogat. Minőségileg semmi kifogás nem lehet munkájuk ellen, megvan a szántás kötelező mélysége, s az eke után akasztott korona szépen porhanyóssá teszi a talajt. Csakhogy ez a gép egész nap csupán fél holdat szántott fel. Ez nem a két fiatal traktoros hibája, hanem brigádvezetőjüké, aki nekik sem adott menetirány-tervet, sőt elég szántanivalót sem. A harmadik gép pedig, amelynek Kelemen elvtárs szerint az alsólajosi határrészen, Sinka Mihály földje körül kellett volna dolgoznia — egész nap egyetlen barázdát sem szántott fel. Baj van tehát Lajosmizsén a traktorok erejének kihasználásával. A brigádvezetők arra hivatkoznak, hogy az egyénileg dolgozó parasztok földjén nagyon sokat kell forognia a traktornak, nincs tehát sok értelme, hogy itt erőltessék a gépi munkát. Súlyos hiba ez! Hiszen ennek a nézetnek köszönhető, hogy a gépek, melyeknek segítsége nagyon előrelendítené a tavaszi munkát Lajosmizsén , nagyon kevéssé segítik az egyénileg dolgozó parasztokat. A termelőszövetkezetekben dolgozó 8 gép jól ellátja az öt lajosmizsei tsz-t, a termelőszövetkezetek több gépet foglalkoztatni nem tudnak. Mit csináljon hát a többi traktor? Igaz, hogy a kis parcellákat jóval nehezebb — és nem is olyan gazdaságos — felszántani, mint a termelőszövetkezetek tábláit. De a párt és a kormány éppen azért küldött a falu dolgozóinak annyi traktort, hogy a termelőszövetkezetek segítésén kívül a gépek erejével az egyénileg dolgozó parasztokat is segítse. A többi közt, hogy letörjük az igauzsorát. Itt van például Pintér Ferenc kisparaszt esete. Pintér Ferenc földje közvetlenül Skultéti Lászlóé mellett van. Skultéti földjén traktor — Pintéren meg két fekete bivaly szánt. Az sem a Pintéré, mert Pintér 200 forintot fizet a bivalyok gazdájának azért, hogy felszántsa a földet. Jó volna, ha Pintér most kinn járna a határban, s összehasonlítaná a kétféle szántást: a traktorét meg a bivalyokét. A bivallyal való szántás minősége jóval gyengébb a traktorszántásénál. A boronálásról pedig ne is beszéljünk, mert a bivalyok persze nem húznak boronát az eke után, a traktor pedig húz és szépen elegyengeti a szántást. Hozzá kell tenni azt is: a bivallyal való szántás több mint 200 forintba kerül holdanként, a traktorszántás feleannyiba. Csakhogy erről ez idáig senki sem beszélt Pintér Ferenccel. Lajosmizse a Kerekegyházi Gépállomáshoz tartozó legnagyobb község, s a gépállomás vezetői és a brigádvezetők mégsem tartják kötelességüknek, hogy meggyőzzék a gépi munka előnyeiről a lajosmizsei dolgozó parasztokat. Persze, azt senki sem várja a Kerekegyházi Gépállomás vezetőitől, sem a brigádvezetőktől, hogy személyesen bekopogtassanak mind a 3000 lajosmizsei dolgozó paraszt portájára, s külön-külön mindenkivel beszéljenek. De az már öreg hiba, hogy a gépállomás vezetői és a lajosmizsei határban dolgozó brigád vezetők nem kérik a községi pártszervezet és a községi tanács segítségét. Igaz, hogy a lajosmizsei pártszervezet és tanács vezetőinek is többet kellene törődniük a gépi munkával. Erre azonban ez ideig kevés gondot fordítottak. Tizenhét traktor: hatalmas erő. Ahhoz, hogy mind a 17 gép teljesítőképességét a lehető legjobban kihasználják, most az szükséges, hogy a Kerekegyházi Gépállomás vezetői szakítsanak hibás nézetükkel, s a lajosmizsei pártszervezetnek és a tanácsnak is legyen gondja rá, hogy a gépállomás traktorosai minél több dolgozó parasztot segítsenek. Pincési Pál Győzelmi jelentések a negyedévi terv teljesítéséről A felszabadulási serlegért folyó kemény harc során bányáink, üzemeink óráról órára jelentik: határidő előtt teljesítettük negyedévi tervfeladatainkat. Március 30-án — szerdán — a nógrádi, a Mátra vidéki és a komlói szénbányászati trösztök jelentették negyedévi tervük határidő előtti teljesítését. A csékúti bányászok — a váratlan bányatűz okozta nehézségek ellenére — kedden éjszaka teljesítették negyedévi tervüket. A kohó- és gépipar területén a legjelentősebb a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek jelentése, amely arról számol be, hogy a csepeli kombinát dolgozói 30-án délután teljesítették első negyedévi befejezett termelési tervüket. A Vörös Csillag Traktorgyár dolgozói negyedéves tervük befejezése után 29-én már a terv 103,2 százalékos túlteljesítésénél tartottak. Az első negyedéves terv felett aratott győzelmükről adtak hírt a Lőrinci Hengermű és a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói is. Szerdán délben 12 órakor a Magyar Vegyiművek dolgozói jelentették negyedévi teljes és befejezett tervük teljesítését. A könnyűipari üzemek közül 30-an a Ládaipari Vállalat, a Sátoraljaújhelyi Bútorgyár, a Kecskeméti Cipőgyár, a Szalagárugyár és a Révai Nyomda dolgozói jelentették az első negyedévi terv sikeres teljesítését. Az építőipar vállalatai közül az ÉM 42. számú Állami Építőipari Tröszt dolgozói március 25-én, a 2. Építőanyagfuvarozó Vállalat dolgozói pedig március 26-án befejezték első negyedévi tervüket. A közlekedési vállalatok és üzemek közül a Közlekedési Építővállalat 12 nappal a határidő előtt, az Autótaxi Vállalat pedig március 29-én teljesítette a negyedévi tervet. A SZABAD NÉP POSTÁJÁBÓL Ünnep előtt a földeken Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója jobb munkára lelkesítette a falvak dolgozóit is. Levelezőink beszámolnak arról, hogyan készül a falu népe az ünnepre, milyen eredményeket ért el a felszabadulási versenyben. Készülődés Magyarbánhegyesen — Mi, egykori napszámosok, kisparasztok, sokat köszönhetünk az elmúlt tíz esztendőnek — írja egyebek közt Stacz Ádám, a magyarbánhegyesi Dózsa TSZ elnöke. — Megváltozott az életünk. A termelőszövetkezetben jobban élünk, több a jövedelmünk. Szeretjük a szövetkezetét, s állandóan arra törekszünk, hogy még nagyobb eredményeket érjünk el. Szövetkezetünk elsők között csatlakozott a felszabadulás ünnepére indult versenymozgalomhoz. Vállalásunkat már csaknem teljesítettük is. Jól haladunk a tavaszi munkával. Mihelyt kisütött az első tavaszi nap , rhunkanot láttunk, mem ülünke tétlenül, nem vártuk, hogy a sült galamb a szánkba repüljön. Március 18-ig 220 hold őszi vetésre kiszórtuk a pétisót. Azóta már elvetettünk 2 hold zöldséget, s földben van a borsó, a tavaszi árpa és a zab vetőmagja. Megfogásoltunk 35 hold lucernát, s a traktorok javában készítik a talajt a cukorrépa és más tavaszi kapásnövények alá. De nemcsak kint a határban, földjeinken halad jól a munka. Erre az alkalomra rendbehoztuk házunk táját is. Úgy akarunk ünnepelni, mint ahogy ez a nagy ünnepeken szokás. Kitataroztuk, rendbehoztuk a gazdasági épületeket, istállókat. A frissen meszelt falak már messziről hirdetik, hogy ünnepre készülünk. A központi tanya környékén 270 fiatal facsemetét ültettünk el, így dolgozunk, ünnepelünk, így mutatjuk meg, mit érzünk felszabadulásunk tizedik évfordulóján. Ki a legjobb traktoros Cegléden ? Szabó Ferenc, a Ceglédi Gépállomás pártszervezetének titkára a traktorosok versenyéről ír. Ki a legjobb traktoros Cegléden? Ez a kérdés foglalkoztatja most a gépállomás valamennyi dolgozóját. — Gépállomásunk irodájába mindennap befutnak a jelentések a traktorosok teljesítményéről. Nehéz lenne eldönteni, ki jár az élen, melyik traktoros ér el a felszabadulási versenyben legjobb eredményt. Minden traktoros iparkodik, hogy április 4-ig teljesítse ígéretét. A legjobbak fej fej mellett haladnak, egyforma jó az eredményük. Darányi György például nem egészen két hét alatt több mint száz normálholdnyi talajmunkát végzett. Kiss László meg a Nagy Sztálin TSZ-ben több mint kétszáz hold őszi vetést fogásolt meg. Szőcs Sándor 30 holdat tárcsázott meg egy nap alatt. Normáját 220 százalékra teljesítette. Károly Sándor, Kartali György s még többen is napi műszaknormájukat rendszeresen 150 —160 százalékra teljesítik. A legjobbak példája serkenti a gyengébb, a kezdő traktorosokat is. Hajdú Sándornak, a gépállomás egyik fiatal traktorosának kezdetben nehezen ment a munka. Első napokban az előírt műszak normáját csak nagy üggyel-bajjal tudta 50—60 százalékra teljesíteni. Most már ő is felsorakozott a legjobbak mögé: homokos területen 105—110 százalékot is elér. A gyors munka közben traktorosaink nem feledkeznek meg a munka minőségéről sem. Nemcsak az a céljuk, hogy a tavaszi munkát ripszropszra minél hamarabb elvégezzék, hanem arra is ügyelnek, hogy a tavasziak alá jó magágyat készítsenek, a hengerezés, a fogasolás, a műtrágyaszórás kifogástalan legyen. A termelőszövetkezetek eddig még nem emeltek kifogást a gépek munkájára. Sőt, dicsérik a traktorosokat. S ez valamennyiünknek jólesik. Tudjuk: felszabadulásunk tizedik évfordulóját nemcsak azzal ünnepelhetjük méltóan, ha a földeken gyorsan elvégezzük a munkát, hanem azzal is, ha gondos munkával már most megvetjük az alapját a jó termésnek, gépeink nyomában bőségesebb lesz az aratás, jobban terem a föld. Magyar újító a leningrádi sztahanovisták között A napokban érdekes összejövetel volt Leningrádban a Tudományos Technikai Propaganda Házában, amelyet Darvas Józseffel, a Magyar Népköztársaság népművelési miniszterével együtt felkeresett a Szovjetunióban tartózkodó kulturális küldöttség tagja, Komáromi Lajos szerszámlakatos is. A találkozón leningrádi sztahanovisták vettek részt, hogy kicseréljék tapasztalataikat a magyar sztahanovistával. A leningrádi Tudományos Technikai Propaganda Házában a legkorszerűbben felszerelt laboratóriumok és bemutatótermek állnak a szakmai továbbképzés rendelkezésére. Nagyon sok — azóta már széles körben elterjedt — újítás született meg ott. Érthető, hogy Komáromi elvtárs nagy izgalommal készült munkamódszerének bemutatására. Ivan Leonov, a Kirov-gyár Leninrenddel kitüntetett sztahanovistája másfél évvel ezelőtt elküldte Komáromi elvtársnak egy újítás rajzát. Az újítás lényege az volt, hogy a szabványmaróktól eltérően csak négyélű marót használt a szovjet sztahanovista. Az újítás Komáromi elvtárs munkájában is bevált: teljesítményét kétszeresére emelte, sőt tovább is fejlesztette L Leonov módszerét. A vágóéleket magyar elektródák felhasználásával készítette, így sok jó minőségű gyorsacélt takarított meg. Emellett háromszorosára növelte — a szabványmarókhoz viszonyítva — az új marók teljesítményét. Ezt a marót, s ezt a munkamódszert mutatta be Komáromi elvtárs a leningrádi sztahanovistáknak a március 26-i összejövetelen. A bemutatót nagy elismeréssel fogadták a jelenlévők, sőt megkérték Komáromi elvtársat, hogy jöjjön el még egyszer egy szélesebb körű bemutatóra. Március 28-án csaknem minden leningrádi üzemből eljöttek az élenjáró munkások, hogy megismerkedjenek a magyar sztahanovistával és munkamódszerével. I. Leonov elvtárson kívül megjelent Bortkievics elvtárs, a nálunk is jól ismert gyorsvágó sztahanovista, a Szverdlovszk Gyár forgácsoló laboratóriumának vezetője és több más leningrádi üzem küldötte. Ez alkalommal Komáromi elvtárs megismételte az előzőleg bemutatott munkamódszereket, majd bemutatta saját újítását: két előmaró szerszám használatát. A nagysikerű bemutató után a szovjet szakemberek kezében kézről kézre jártak Komáromi elvtárs szerszámai, munkamódszerének leírásai, és a gépről lekerült forgácsok darabjai. A szovjet sztahanovisták részletesen érdeklődtek a munkamódszerek felől. I. Leonov elvtárs összeölelkezett Komáromi elvtárssal és örömét fejezte ki, hogy ilyen eredménynyel fejlesztette tovább az ő munkamódszerét. Búcsúzáskor a laboratórium vezetője Komáromi elvtárs lelkére kötötte, hogy minél előbb küldje el munkamódszerének és újításainak technikai leírását. I. Leonov és Komáromi elvtársak pedig megállapodtak, hogy a Technika Háza, illetve a Magyar—Szovjet Társaság közvetítésével a továbbiakban rendszeresen tájékoztatják egymást munkájukról, problémáikról és eredményeikről. Kállai Magda