Szabad Nép, 1956. május (14. évfolyam, 122-151. szám)
1956-05-12 / 132. szám
Eredményhirdetés után a filmfesztiválon Cannes, május 11. (Tudósítónktól.) Csütörtökön éjjel 2 órakor befejeződött a kilencedik cannes-i nemzetközi filmfesztivál. Az ünnepi esten — az eredményhirdetés előtt — a fesztivál utolsó versenyfilmjét, az olasz De Sica A tető című filmalkotását vetítették. (A zsűri természetesen már előbb megtekintette a filmet, hogy a döntésnél számbavehesse.) De Sica filmje rendkívül mély, igaz emberi történet egy fiatal munkásházaspárról, akiknek a luxusépítkezésekkel teli Rómában nem jut lakás. Úgy jutnak végül is fedél alá, hogy a fiatal férj barátai — kőművesek, mert ő is az építkezéseken dolgozik — egy éjszaka alatt a tiberisparti grundokon felhúznak egy aprócska házat. A közönség tüntetően nagy tapssal ünnepelte a jelenlevő De Sicát és Gavattinit, a forgatókönyv íróját. S ez egyben már tüntetés is volt a zsűri ellen, amely — más, érdemes filmekkel együtt — A tetőt sem díjazta. Ugyanis, bár a zsűri döntésének ünnepélyes kihirdetése csak a film vetítése után következett, ekkor már ismeretes volt, hogy milyen filmek kaptak díjat. A zsűri délután hatkor fejezte be munkáját és utána néhány perccel az újságírók már tudták az eredményt. Nos, az eredmény. A fesztivál nagy díját, arany pálmát a francia A csend világa című film kapta. A további díjak: a rendezői díjat a szovjet Szergej Jutkevics, az Othello című filmért, a költői humor díját a svéd Egy mosolygós nyári éjszaka, az emberiesség dokumentumának a díját az indiai Father Panchali, a legjobb női színjátszás díját az amerikai Susan Hayward kapta az Egy asszony a pokolban című film főszerepéért. Díjat kapott még — a zsűri különleges díját — a franciák Picasso-rejtély című filmje. A rövidfilmek arany pálma nagydíját a francia Piros léggömb című film kapta, a nagyfilmek zsűrijének azzal a külön dicsérő megjegyzésével, hogy sajnálják, amiért a fesztivál szabályai nem tették lehetővé, hogy ez a hosszú filmek valamelyik díját kapja ... Kisfilmekért díjat kapott még a Szovjetunió, Olaszország, Belgium, és dicséretet Csehszlovákia (Jiri Trnka egyik bábfilmje) és még két-három ország. Sajnos mi — eléggé általános vélemény szerint teljesen igazságtalanul — kimaradtunk a díjazottak sorából; sem a Körhinta, sem a kisfilmjeink (Cigánytánc, Kati és a vadmacska) nem kaptak díjat. S ezt annál keserűbb szájízzel kellett tudomásul vennünk, mert szinte a legutolsó percekig teljesen valószínűnek, már-már bizonyosnak látszott mindenekelőtt a Körhinta díjazása. Mi tette ezt teljesen valószínűvé? Először is az, hogy a Körhinta sajtója nagyon jó volt, egy-két lap (az Aurore és a Franc Tireur) enyhén csipkelődő kritikáján kívül, minden jelentős francia újság nagy dicsérettel beszélt a filmről. Ugyanígy több angol és amerikai lap is. (A Times, az Observer, a New York Varieté stb.) Az újságírók körében majdnem teljesen egyöntetű volt a vélemény, hogy a Körhintának díjat kell kapnia. Tegnap és tegnapelőtt több nagy francia lapban neves kritikusok „cikklistái“ jelentek meg a díjak várható odaítéléséről és ezekben majdnem kivétel nélkül szerepelt a Kerki vita is. És tegnap délelőtt már a francia rádió is interjút kért Fábry Zoltántól, mint akinek a filmje minden valószínűség szerint a díjazottak között lesz.. . • Amikor a kora esti órákban kiszivárgott a díjazások híre, sok külföldi újságíró keresett meg bennünket és mondta el azt a véleményét — ki szenvedélyesebben, ki higgadtabban! —, hogy igazságtalannak és a fesz-tiválról kialakult általános képpel összeegyeztethetetlennek tartják Magyarország teljes mellőzését. A zsűri munkáját, döntéseit különöben — nemcsak a Körhinta esetében! — több vonatkozásban, erősen bírál-! ják. Jellemző, hogy már teg- nap este, az ünnepélyes eredménykihirdetéskor is több díjnál csapott fel az ellenzés, a helytelenítés! szenvedélyes zaja. Szerintünk — de sokan mások szerint is — például nem érdemelt díjat a svédek Egy» mosolygós nyári éjszakája. Hol van ebben a hálószobatitkokat gusztustalanul kiteregető, szerelmi négyszög történetben a díj címében említett» lírai humor? (Mellesleg: ilyen elnevezésű díj a múltban nem is volt a cannes-i filmfesztiválon.) Nem lehet] ettől a filmtől eltagadni egyfajta rendezői szellemmességet és ötletességet, de a díjazás, enyhén szólva túlzás. A kiszivárgott hírek szerint a zsűriben] nagy vita folyt a görögök Fekete- ruhás lány című filmjje és a Kör-] hinta díjazása körül. Mind a két film-nek erős tábora volt, és a végén, ahogyan ez nemegyszer lenni szokott, egy harmadik, a svédek filmje „futott be” váratlanul, s tegyük hozzá: érdemtelenül... Megmondom: még annak is jobban örülnénk — mert sokkal igazságosabb lenne — ha a vitából nem egy nevető harmadik, hanem a görög film került volna ki győztesen. Sok kritikussal együtt ugyancsak igazságtalannak tartjuk mi is az amerikai Susan Hayward kitüntetést a legjobb női filmjátszás díjával. Susan Hayward valószínűleg jó színésznő, néhány remek pillanata van ebben a különben nagyon bárgyú amerikai filmben is. (Egy asszony a pokolban, amelyről a legtöbb lap elítélő bírálatot irt.) De a legjobb ltef° , Coltás díja? . - - Többek között a mi számunkra értelmetlen és érthetet. , bátran merem mondani: mulenetellenes sztárkultusz egyik kiveszetelenes^ ^ a díjazás A sztár„ .rlv“ kzé amelynek számára nem a kultuszé, amelynek a szemléletema a tor nem a mű szelleménekben a szi^részi tolmácsolásáért van, hűséges a film is, a cse, hanem ma körítés a sztár kelekmény is, csa^ tes dicsfényé kose. A zsűri döntései között persze sok olyan van, amellyel mélyen egyet lehet érteni. Lehet talán vitatkozni azon, hogy helyes volt-e az arany pálma nagydíjat A csend világa című francia filmnek adni. Talán hívebben jelölte volna meg a műhelyét, jellegét a zsűri különleges díja. Annál is inkább, mert ez a film inkább dokumentumfilm. De nem vitás, hogy ez a mélytengerek életéről készült film kivételesen nagyszerű, roppant izgalmas és mindenféle szempontból újszerű alkotás. Ugyancsak megérdemelte a rendezés díját a kiváló szovjet rendező, Jutkevics Othellója. A kritika és a közönség teljes egyhangúsággal fogadta ezt a döntést is. Szép film és méltán kapott díjat az indiaiak Father Panchalija, amely tiszta realizmusával az emlékezetes Két hektár föld útját követi. Részben jobb, mert mélyebb annál — részben gyengébb, mert kissé vontatott, néhol már-már unalmas, de egészében véve igen szép művészi film Azzal is mindenki egyetért, hogy nagyon megérdemli a kisfilmek arany pálmáját és még a kiemelő dicséretet is a franciák Piros léggömbje. Egy kis párizsi külvárosi gyerek és egy piros luftballon története ez a miniatűr remekmű: a valóság és a mese, a bűbájos humor és a költészet nemes ötvözete ... Örülünk — többek között — a kitűnő csehszlovák művész, Jiri Trnka kitüntetésének is. Befejezésül annyit, hogy, rendkívül tanulságos volt a mi számunkra ez a fesztivál. Egy mély ellentmondásokkal teli világ sok érdekes, izgalmas tapasztalatával megyünk innen haza. Úgy érezzük — és sok láthatójelét is tapasztaltuk ennek —, hogy szereplésünk a fesztiválon mindent egybevéve pozitívnak mondható: megbecsülést és új híveket szereztünk a fejlődő magyar filmművészetnek. A nagy angol konzervatív lap, a Times ,két-három nappal ezelőtt egyik cikkében, amelynek ilyen címei voltak: A kelet-európai film ráüti bélyegét Cannes-ra. A magyar film átütő ereje, a Körhintát és a Szakadékot dicsérve ezt a következtetést vonta le: „...Magyarországon egy új nemzeti filmművészet van indulóban, amelytől még sok nagy filmet lehet remélni.“ Az ugyancsak angol Observer pedig így írt: „Minden fesztiválnak megvan a maga revelációja. Az ez évi kétségtelenül a magyaroktól jött, hivatalos bevonulásként a Körhintával és versenyen kívül egy másik filmmel, a Szakadékkal...“ Érdekes azt is megemlíteni, hogy néhány olyan ország is megvette az elmúlt napokban a fesztiválon szerepelt filmjeinket, ahová az új magyar film eddig még nem jutott el, például Kanada, Japán, Belgium, Svájc. Cannes-ban már nincs fesztiválhangulat — a vendégek elutaztak, vagy útra készülődnek. Viszont Párizsban vasárnap, a francia filmművészek szövetségének rendezésében — a békemozgalom támogatásával — megnyílik egy nagyszabásúnak ígérkező nemzetközi konferencia, amelyen mintegy 150 meghívott filmművész, rendező, író vesz részt a világ minden tájáról. Témája: „A művészi kifejezés szabadságának védelméért.” Magyarországot Fábry Zoltán képviseli ezen a tanácskozáson. A magyar lovasok készülnek az olimpiára (Tudósítónktól.) Húsz év után újra ott lesznek a legjobb magyar lovasok az olimpiai játékokon. De nem Melbourne-ban, hanem Stockholmban. A lovas olimpiát ugyanis, kivéve az olimpiai műsorból, a nyáron a svéd fővárosban rendezik meg, mert Ausztrália kormánya még az olimpia kedvéért sem volt hajlandó megváltoztatni a lóbehozatali törvényt. A magyar lovassport legjobbjai lelkiismeretes, fáradságos, hosszú munka után jutottak el odáig, hogy részt vehetnek az olimpián. A felszabadulás utáni években először a megtizedelt magyar lóállományból kellett kiszemelni néhány olyan lovat, amely alkalmasnak látszott arra, hogy többet követeljenek tőle, mint a kocsihúzás A legjobb magyar sportló, az „Aranyos“ származását ma is sűrű homály fedi, a „Hóvirág“ kocsilónak indult, az „Arab“ a felgyői ménesből származik. A lovasok a lovászgyerekek, istállófiúk közül kerültek ki. Azóta legjobb lovasaink és lovaink nevét megismerte a nemzetközi sportélet. Lovasaink első nagyobb nemzetközi versenye 1953-ban Bukarestben volt, ezen a díjugratók szerepeltek a legjobban, több versenyszámot megnyertek. Az érdeklődés e versenyág felé fordult, s ebben is fejlődtek a legtöbbet az utóbbi években. Tavaly nyáron Bukarestben Szatola Albert megnyerte a legnehezebb versenyt, s néhány héttel később Belgrádban is jó eredményeket értek el a magyarok. A téli hónapokban teljes erővel megkezdődött az olimpiai előkészület. A Kossuth Akadémia fedett pályáján gyűjtötték össze az ország legjobb lovait, s kora reggeltől folyt az edzés. Az olimpián hat aranyéremért folyik a lovasok küzdelme, három versenyágban avatnak egyéni és csapatbajnokot. A díjlovaglás tulajdonképpen iskola-lovaglás, a lovasnak pontosan előírt feladatokat kell elvégeznie. A díjugratásban igen nehéz akadálypályán, 140—160 centiméteres akadályokon versenyeznek a lovasok. A harmadik versenyszám, a háromnapos verseny (military), a kitartás, az állhatatosság vizsgája. Az első napon díjlovaglás a feladat, másnap 35 kilométeres nehéz tereplovaglás, s a versenyben maradó lovasok a harmadik napon még díjugratásban is bemutatják felkészültségüket. A magyar lovasok a díjugratásban és a háromnapos versenyen indulnak. Olimpiai kiküldötteink egy része, a díjugratók csoportja már nincs itthon. A múlt hét végén volt a drezdai nagydíjért megrendezett verseny. Drezdából jó hírek jöttek a magyarokról. Szatola Albert megnyerte a nagydíjért folyó korlátugratást, a nehéz díjugratásban második lett Velicu román versenyző mögött, és végeredményben elnyerte a „legeredményesebbversenyző' számára kiírt díjat. Szatola lova, az immár hírneves „Aranyos“ nagy elismerést aratott a Drezdában összegyűlt szakemberek körében. Ugróink még a lengyelországi Sopotban állnak rajthoz az olimpia előtt, a militaryban részvevő magyarok pedig itthon készülődnek az olimpiára. Olimpiai győzelmeket, aranyérmeket aligha várhatunk versenyzőinktől a stockholmi olimpián, hiszen ezen a versenyen sokéves gyakorlattal rendelkező lovasok, régóta betanított ugró lovak lesznek ott. De azt bízvást elvárhatjuk, hogy fiatal lovasaink, többek között Szatola Albert, Somlai Lajos, az öttusázó Szondy István, Karcsú Imre és Makkos Vilmos, a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság kitüntetett dolgozója bemutatják lovassportunk fejlődését és gazdag tapasztalatokkal térnek majd haza. A június 10 és 17 között sorra kerülő olimpia bizonyára újabb lendületet ad a magyar lótenyésztésnek, amely a felszabadulás óta eltelt néhány év alatt is olyan kitűnő képességű lovakat tenyésztett, mint „Aranyos“, „Pillangó“, „Regöly“, „Formás“ és a többiek. Szatola Albert Aranyos nevű lován. (Bojár Sándor felvétele, MTI Foto) A budapesti népfront-bizottság ankétja a második ötéves terv irányelveiről A Hazafias Népfront budapesti bizottsága pénteken délután ankétot rendezett a második ötéves terv irányelveiről. Az ankétot Gál Jenő, a népfrontbizottság munkatársa nyitotta meg, dr. Dullin Jenő ügyvéd, a szén gazdaságos felhasználásával foglalkozott. Horváth Tibor, a Központi Statisztikai Hivatal dolgozója arról beszélt, hogy az új lakások ezreinek építésénél a tervezőknek fokozott gondot kell fordítaniuk a nagyobb kényelemre, így például a beépített bútorok, szekrények nemcsak nagy mennyiségű faanyag megtakarítását eredményeznék, hanem költözködésnél sokkal kevesebb gondot okoznának. Balogh Sándor mérnök a peremkerületek fejlesztésének jelentőségét hangsúlyozta. Sajtófogadáson mutatták be a ma megnyíló Mozart-emlékkiállítást A Petőfi Irodalmi Múzeumban pénteken bemutatták a sajtó képviselőinek a ma délután 5 órakor megnyíló Mozart-emlékkiállítást. Major Ervin zenetudós ismertette a nagy zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából bemutatásra kerülő anyagot. SZABAD NÉP Ötszázötven művészeti együttes vesz részt az ifjúsági seregszemle budapesti döntőin A Kilián György kulturális seregszemle kerületi döntőin legjobban szerepelt üzemi és iskolai művészeti együttesek — amelyek ezért aranyplakettet kaptak — május 12 és június 10 között tartják a seregszemle budapesti döntőit. Ezeken a bemutatókon 550 együttes és mintegy TOO szavaló szerepel. Az általános iskolák ének-, zene- és táncegyüttesei a döntőt szombaton délután 2 órakor tartják a Rákosi Mátyás Művelődési Házban és a Móricz Zsigmond Művelődési Otthonban. A legjobb gyermekszavalók budapesti versenyét vasárnap délelőtt 9, illetve délután 3 órai kezdettel a KPDSZ Wesselényi utcai művelődési otthonában rendezik. (MTI) Zeneéletünk híres Rossini Hamupipőke című kétfelvonásos vígoperáját adja elő a Zeneművészeti Főiskola operastúdiója vasárnap este fél 8-kor a Néphadsereg Központi Tiszti Háza színháztermében. Rossininak ezt a vígoperáját — amely mintegy „édestestvére” a Szevillai borbélynak legutóbb a firenzei Theatro Commonale társulata játszotta Budapesten. Az előadást Erős Péter vezényli, rendezője Huszár Klára. A Liszt emlékév alkalmából Antal István érdemes művész Liszt-hangversenyt rendez május 22-én a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Nagyszabású gazdag műsorán a többi között bemutatja a Nagy koncertszóló című Lisztalkotást is. Érdekes matinét rendez Liszt, Bartók és Kodály műveiből az árvízkárosultak javára május 20-án a Népművészeti Intézet. A műsoron kórusművek, hegedű- és zongoradarabok szerepelnek. A hangverseny második felében a Fővárosi Énekkar és a MÁV Szimfonikus Zenekar előadja Kodály Budavári Tedeumát is. Két hegedű-zongora szonáta est lesz május második felében a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Garay György és Hajdú István Bach E-dur szonátáját Beethoven Kreutzer-szonátáját és Franck A-dur szonátáját szólaltatja meg a május 17-én rendezendő hangversenyen. A másik est 24-én lesz, ezen Vadas Ágnes és Kurtág György Bach h-moll szonátáját, Brahms G-dur szonátáját játssza Vadas Ágnes ezenkívül előadja Bartók Szólószonátáját. Az Állami Operaház együttese hétfőn este Sztálinvárosban vendégszerepel Ezúttal már a Bartók-teremben tartják az előadást. Verdi Traviatája kerül színre, a főszerepeket Osváth Júlia, Udvardy Tibor és Reményi Sándor énekli. Vezényel Simon Albert. Napjaink és a jövő atomenergiája Kurcsatov akadémikus nyilatkozata a termonukleáris energia békés felhasználásának lehetőségéről A szovjet kormányküldöttség angliai tartózkodása idején I. V. Kurcsa ■tov akadémikus, a kiváló szovjet fizikus előadást tartott Harwellben, az ■ angol atomközpontban. Előadásában többek között azzal a kérdéssel is fog■lalkozott, hogyan lehet a hidrogénbomba energiáját úgy hasznosítani, hogy ■ az ott lezajló, úgynevezett termonukleáris reakciót gázfkisülésben hozzák létre. Kurcsatov akadémikus előadása rendkívüli hatást keltett. A New York Times londoni tudósítója kijelentette, hogy Kurcsatov „elképesztette a ■ 300 legkiválóbb angol atomfizikust”. A Christian Science Monitor című ame■rikai lap úgy írt az előadásról, mint „a legfontosabb nyilatkozatról, amely ■a termonukleáris energia békés felhasználásáról valaha is elhangzott". Az - Izvesztyija szerkesztősége megkérte a Moszkvába visszatért Kurcsatov akadémikust, hogy ismertesse előadásának főbb gondolatait. Az alábbiakban az Izvesztyija cikke alapján részleteket közlünk Kurcsatov nyilatkozatából. — Előadásom első részében körvonalaztam a szovjet atomenergetika -munkálatok, fejlődésének fő irányait. Energiaforrásaink a legközelebbi évtizedekre elegendőek. A távolabbi jövőben azonban az atomenergia válhat azzá a gyakorlatilag kimeríthetetlen és viszonylag olcsó energiaforrássá, amely a Szovjetuniónak a természetes energiaforrásokban szegényebb európai részén is biztosítja az energiabőséget. Feladatul tűzzük ki az olyan atomenergia-gazdaság megteremtését, amely legalábbis a Szovjetunió európai részében gazdaságilag előnyösebb lesz, mint a szénenergia-gazdaság. Nagy atomerőműveket akarunk építeni. Kapacitásunk eleinte körülbelül 400—600 ezer kilowatt lesz,hogy így tapasztalatokat szerezhessünk a hasadóanyagok tömeges gyártásáról és előkészítéséről. Világos, hogy csakis a nagy atomerőművekben lehet elérni az atomenergia-gazdaság előnyös mutatószámait. A nagyteljesítményű atomerőműveken kívül 1959—1960-ban felépítünk és üzembehelyezünk több kisérleti atomberendezést, amelyek egyenként 50 000—70 000 kilowatt elektromos teljesítményűek lesznek. E berendezések közé tartozik többek között egy mérsékelt sebességű , neutronokkal dolgozó, vízmoderátorral működő reaktor, amelynél, turbinája közvetlenül a reaktorból ; kikerülő gyengén rádióaktív gőzzel ;dolgozik; egy hasadóanyag bővített , újratermelésére alkalmas homogén treaktor amely urán-233 — tórium;232 ciklusban dolgozik —; itt a hasadóanyag nem rudak vagy lelmezek formájában, hanem nehézvízben lebegő finom por alakjába kíván jelen; egy mérsékelt sebességi neutronokkal működő grafitmoderátoros reaktor, amelynek nátrium , 1 hőkicserélője; egy gyors neutronokkal működő, olvasztott fém (nátrium) hűtésű reaktor, amely szintén hasadóanyag bővített újratermelésére szolgál, de a plutónium—239— uránium—238 ciklusban dolgozik. A hasadóanyag bővített újratermelésének fogalma magyarázatra szorul. A közönséges fűtőanyagtól — a széntől és az olajtól — eltérően a reaktorokban elégetett hasadóanyag lehetővé teszi új anyagok — plutónium és urán—233 — előállítását, amelyek a természetben nem fordulnak elő, de szintén „magfűtőanyagok“. Ez a hasadóanyag újratermelésének folyamata. Az így képződött új anyagok mennyisége a láncreakció körülményeitől függ. Bizonyos körülmények között nagyobb menynyiségű új hasadóanyag képződik, mint amennyi a láncreakció során elégett. Ez a bővített újratermelés folyamata. Ez az új hasadóanyag annak eredményeként képződik, hogy a reaktor üzemanyagának hasadásra nem képes része, az urán—238 vagy a tórium—232, elnyeli a neutronokat és a rádióaktív bomlási folyamat eredményeként hasadóanyaggá — plutónium—239-cé vagy urán—233-má válik. Az atom- és a magfizikában végzett elméleti és kísérleti, kutatások az utóbbi években új utak keresésére is vezettek az atomenergia békés felhasználása terén. A termonukleáris reakciókra gondolok, ahol az atommagban rejlő energia nem az urán vagy a tórium nehéz atommagjainak hasadása útján, hanem szintézis eredményeként, az olyan anyagok, mint a deutérium vagy a tritium könnyű atommagjainak egyesülése folytán szabadul fel. Jelenleg a hidrogénbombában meg tudjuk teremteni a deutérium héliummá való átalakulásának feltételeit. Ez a termonukleáris reakció. S hogy a reakciót szabályozhatóvá tegyük, olyan utakat kell keresnünk, amelyek a reakció pusztító, robbanásszerű jellegét megszüntetik. A termonukleáris reakció csupán abban az esetben következik be, ha az anyag hőmérséklete rendkívül nagy. Különösen nagy érdeklődésre tart számot a termonukleáris reakció létrehozása deutériumban vagy deutérium és tritium keverékében. Ez esetben ugyanis a számottevő hatás eléréséhez alacsonyabb hőmérséklet is elegendő. De még ebben a legkedvezőbb esetben is több millió fokra kell növelnünk az anyag hőmérsékletét, hogy legalább a termonukleáris reakció küszöbéhez eljussunk. A deutérium ilyen hőmérsékleten csupán plazma, azaz olyan közeg formájában fordulhat elő, amely elektronokból és az elektronburkoktól megfosztott csupasz atommagokból áll. A nagy intenzitású, szabályozható termonukleáris reakció gerjesztésével kapcsolatos feladatok megoldására a különböző lehetőségek széles skálája áll előttünk. E lehetőségeken belül a kutatások egyik csoportja arra irányul, hogy kidolgozza a stacionér (folyamatos) termonukleáris reakciók előidézésének módszereit. A másik kutatási irány alapeszméje: igen rövid, impulzusszerű folyamatok segítségével a hőmérséklet pillanatnyi megnövelése. De bármelyik irányt is választjuk, mindig ugyanaz a kérdés merül fel: hogyan szigeteljük az igen magas hőmérsékletre felhevített plazmát annak az edénynek a falaitól, amelybe a plazmát zártuk. Más szavakkal: hogyan tartsuk meg a plazmában a gyors részecskéket, hogy azok ne szökjenek meg, hogy a hőenergiát ne adják át az edény falainak. Emellett még a gyors részecskéket annyi ideig kell a plazmában tartani, hogy lehetőség nyíljon a részecskék egymás közötti kölcsönhatására. E kérdéssel kapcsolatban felmerült elgondolás szerint a plazma hőszigetelésére mágneses teret kell felhasználni. Arról van szó, hogy a mágneses tér döntő módon megváltoztatjaa töltött részecskék, tehát a plazmában levő elektronok és atommagok mozgásának jellegét. E részecskék az eddigi egyenesvonalú pálya helyett kis átmérőjű spirálpályán kezdenek haladni. A hőszigeteléshez mágnes® teret úgy létesíthetünk, hogy ritkított gázon néhány százezer amper erősségű áramot bocsátunk át. Közben két foolyamat megy végbe: a plazma felbeívül és összeszorul. Ha a gázban erőselektromos kisülést idézünk elő, akkor várható, hogy az anyag a kisülési térben a másodperc milliomod részei alatt a kamra falával nem érintkező; vékony, vakítóan fényes plazmafo-;nallá préselődik és igen magas hő-; fokra hevül. Ha ez a kisülés deuté-riumban megy végbe, akkor kellő; áramerősség esetén a termonukleáris reakció eredményeként keletkező; neutronok’kilépése figyelhető meg. A szovjet fizikusok ilyen elképzelések alapján kísérleteket végeztek a gázokban végbemenő erős elektromos kisülések tanulmányozására. A kisülési áram maximális erőssége elérte a kétmillió ampert. E kísérletek során, a plazmában felszabaduló maximális pillanatnyi teljesítmény elérte a 40, millió kilowattot. A kisülés létrehozzására nagyfeszültségű kondenzáto- rókát alkalmaztak. A pillanatnyi, áramimpulzus folytán felhevített plazma tulajdonságainak tanulmányodzására a fizikusok gyorsan működői oszcillográfokat (másodpercenként sok tízezer kilométeres sebességű, „elektronikus tollakat“), rendkívüli gyorsan működő filmfelvevő gépeket (másodpercenként kétmillió felvétel), modern részecskeszámlálókat használtak fel. A kísérletek azt mutatták, hogy a ritkított gázon néhány százezer am- per erősségű áramot átbocsátva a plazmában képződő fonal valóban* többmillió fokos hőmérsékletre felhevíthető. Ilyen hőmérsékletet labora-tóriumokban eddig még senkinek sem sikerült előállítani. Magasabb* hőmérséklet csupán a hidrogénbom-* bábán érhető el. Az említett kísérle* tekben azonban a kisülési térben le-vő felizzított vékony plazmafonal a* környezetre nézve veszélytelen, mi-* vel kevés anyagot tartalmaz. * Nem kevésbé érdekes eredmény:* 1952-ben e kutatások arra a felfededezésre vezettek, hogy az elektromos* kisüléskor igen nagy áthatolóképes-; ségű neutronok és röntgensugarak* lépnek ki. Igaz, hogy a neutronsu- gárzást ebben az esetben nem te- kinthetjük a termonukleáris reakció eredményének, mivel ez a sugárzás, úgy látszik, főleg a plazmában vég-;bemenő, régebben ismeretlen új fo lyamatokon alapul. A kísérletek eredményei sok mindenben megvál- toztatták azt a képet, amelyet elein- te az elméleti elgondolások megraj- zoltak. Csakis a további kutatások adhat- nak választ arra a kérdésre, hogy vajon ezen az úton haladva sikerül-e előidézni nagyintenzitású szabályoz- ható termonukleáris reakciót. ! A MAI SPORTMŰSOR kiemelkedő eseményei: Atlétika: A Eperus Meteor I., II., III osztályú versenye, Csömöri út. 16 óra. — Birkózás: Beke Kupa szabadfogású csapatbajnok mérkőzések, Tüzér u.. 10. — Céllövés: önműködő sportpisztoly- kispuska-verseny. Marczibányi tér,ló. Koronglövő verseny. Margitsziget. 14. — Repülés: Vitorlázó repülőverseny. Dunakeszi. — Torna: Magyarország 1956. évi III. észt férfi és női csapatbajnoksága. Sportcsarnok. 14. — úszás: Úszóverseny az olimpiai keret tagjainak részvételével leger. 17. — Vívás: Budapest 1956. évi egyéni felnőtt Párbajtőr-bajnoksága Pasaréti út, 9, illetve 17. — Spartakiád: Az úttörő Intézmények IV. spartakiádjának döntői. Margitsziget, úttörő-stadion, 10. IDŐJÁRÁS Erősödő éjszakai lehűlés A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: nyugaton változó felhőzet, keleten erősen felhős idő, sok helyen eső, esetleg zivatar. Élénk észak-északkeleti szél Az éjszakai lehűlés fokozódik. A nappali hőmérséklet alig változik Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 13—16 fok között. A Duna vízállása pénteken reggel Budapestnél 380 centiméter. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Varázsfuvola (T-bérlet, 8. előadás, 7). — Az Operaház Erkel Színháza Figaro házassága (15. bérlet, 7. előadás, 7. — Nemzeti Színház: Tavaszi áradás (bemutató: Bartos-bérlet, 7. előadás, 7). — Katona József Színház: Pygmalion (Megyeribérlet, 7. előadás, 7). — Madách Színház Romeo és Julia (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Egy pohár víz (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Topaze (7). — József Attila Színház: Makrancos hölgy (7) — József Attila Színház vendégjátéka a Dallos Ida Kultúrotthonban (XI. Fehérvári út 471. A tisztességtudó utcalány. A művésznő hintája (7), Kossuth Akadémia színháztermében (Üllői út 80): Nagymama (7). — Petőf Színház: Don Carlos (fél 7). — Jókai Színház: Énekes madár (7) — Fővárosi Operettszínház: Szabadság,szerelem (7). — Blah: Lujza Színház: Balkezes bajnok (7). — Déryné Színház (Nagymező u. 11): Karrier (7) - Zeneakadémia: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye (E-bérlet 2. sz .). — Bartók-terem: 1 000 000 fontos hang. Jegy . . . (fél 6) A Schumann-versenyre induló fiatal művészek hangversenye (8) — Vidám Színpad: Mi van a függöny mögötti (7). — Kis Színpad: Bukfenc (fél 8) — Budapest Varieté: Humorexpressz * (fél 6 fél 9) — Kamara Varieté: Mindent egy helyen (fél 4, 6. fél 9). — Állami Bábszínház: pesti mesék (fél 8, — Fővárosi Nagycirkusz: A Szovjet Cirkusz vendégjátéka (48). A RADIO MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.35—8.90-ig: Zenés műsor. — Közben 5.00: Falurádió. — 5.30: őrjárat. — 6.00: Hírek. — 6.05: Falusi híradó. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 8.10: Reggeli hangverseny — 9.00: Beszélgetés ifjú meteorológusokkal. — 9.15: A Ceglédi Zeneiskola tanulóinak műsora. — 9.49: Operettkettősök. — 10.00: Hírek. — 10.10: Operakórusok — 10.40: Népi zene 11.10: Aleksza Santics szerb költő versei. — 11.29: Fiatal művészek hangversenye. — 12.00: Hírek — 12.10: Operettrészletek. — 13.00: Falusi* híradó. — 13.15: Művészlemezek. — 14.15: Könnyűzene. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kamarazene. — 15.45: Válaszok a hallgatóknak. — 16.00: Kórushangverseny. — 16.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 17.00: Hírek. — 17.15: Tánczene. — 18.00: Porció . — 18.15: Az Állami Néni Együttes zenekara játszik — 19.00: Rimszkij-Korszakov: Májusi éj — nyitány. — 19.10: Közvetítés a József Attila Színházból: A kalóz Komédia három felvonásban. — Közben: 19.52: Jóéjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Híradó. — 20.20: A színház közvetítés folytatása. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthíradó — 22.30: Tánc éjfélig. — 21.00: Hírek. — 0.10: Népdalok. PETŐFI-RÁDIÓ: 7.00—n.ST-ig- Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 14.00: a Taraffo-fivérek gitároz- J ak- Wagner: A bolygó hollandi ismerteti: Kroó György - 15.10: Bélyeg«**?* pt, P“0'; ~ «TS’ Lengyel, német és francia népdalok. - 16.10: Karel Vladima zenekarának hangversenye. — 17.25: Előadás Emlékezés Leos Janacekre Előadás — 18.20: Vígszínház: emlékek — 18.45: Ján5.CZew , ~ 19-20: külpolitikai kalauz ,9-SínesVel’ter: 11 vonósnégyes (fisz-moll). „0.0* Magyar népdalok. — 30.45: Alidon Zaku Cajupi albán költő verseiből. — 21.00: Képeslapokról képek nélkül. — 21.10: Operaeszletek. 22.00: Zenekari hangverseny. SZOMBAT, 1956. MÁJUS 11 ☆ HÍREK &☆ A magyar—jugoszláv fövegyesbizottság ülése A határincidensek megelőzésére és kivizsgálására alakult magyar— jugoszláv fövegyesbizottság, amelyet a Bajén 1953. augusztus 28-án kötött egyezmény értelmében állítottak fel, 1956. május 7—XI között Budapesten tartotta 7. ülésszakát. A fővegyesbizottság egyhangúlag megállapította, hogy az 1955 októberében megtartott 6. ülésszak óta a helyzet a magyar—jugoszláv határon kedvezően alakult. (MTI) — Női szandálokat készít PVC-fedésű bőrből 30 budapesti és vidéki szövetkezet. A nyári idényre 60—80 ezer ilyen erős, olcsó női szandált hoznak forgalomba. — Bolgár népművelési szakemberek érkeztek hazánkba: Dimitr Todorov, a bolgár kulturális ügyek minisztériuma titkára és Koszta Kncsev, a poljanovgrádi járási tanács népművelési osztályának vezetője. — Kipróbálták a Palatinus-strandon a nemsokára forgalomba kerülő sport- és közlekedési eszközt, a „vízibiciklit“. — 20 000 montevideói munkás és tisztviselő lépett csütörtökön sztrájkba bérkövetelésük teljesítése miatt. — Mohács-sziget egyik újjáépülő községének Homorúdnak terveit készítette el társadalmi munkában az Építőipari Műszaki Egyetem városépítési tanszékének mérnök-brigádja. A Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal május 14—19 között tartja évi rendes ülésezését Párizsban. Az ülésszakon Magyarországot dr. Ósz .Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium állatorvosa képviseli. — Négyszázezer fej saláta érkezett pénteken az Alföldről a Nagyvásártelepre. — Somogyi László Kossuth-díjas kiváló művész nagysikerű bulgáriai vendégszereplése után Bukarestbe utazott. A magyar—román kulturális egyezmény alapján több hangversenyt vezényel a Román Népköztársaságban. — Húsz kilométeres kisvasút épült, hétmillió forintos költséggel a Mezőhídvégi Állami Gazdaságban. — Megnyitásának százötvenedik évfordulóját üli meg július 1-én a Tolna megyei gyönki gimnázium. — 1 millió 30 ezer fő Varsó lakosságának száma. — Száz éves az ózdi gyártelepi iskola. A jubileumi ünnepség előkészületei már megkezdődtek. — Szabó Zoltán Kossuth-díjas akaadémiai levelező tag a Bunsen-társaság ezévi ülésére a nyugat-németországi Freiburgra utazott. — A XX. század külföldi irodalmáról adott ki olvasókönyvet a szovjet tankönyvkiadó. A kötetben, amely a világirodalom 1917—1945 közti terméséből közöl szemelvényeket, a magyar irodalmat többek közt Móricz, József Attila, Zalka, Illés Béla és Illyés Gyula írásai képviselik. — 100 tonna finomlemezt hengereltek már ebben a hónapban terven felül a borsodnádasdi hengerészek, akik esedékes havi tervüket 111,5 százalékra teljesítették. — Emlékkiállítás nyílt Bihari Sándor festőművész alkotásaiból május 11-én, pénteken délután a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárában (V., Egyetem utca 16.). — Lossonczy Tamás festőművész stúdió-kiállítása május 14-én délben 12 órakor nyílik meg a Művészeti Szövetségek Házában. (VII., Kertész u. 36.) — AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA közli, hogy Honthy Hanna megbetegedése miatt a május 13-i Egy csók és más semmi délutáni és esti előadásait június 3-ra halasztották. Június 3-án tehát a május 13-i jegyek érvényesek. Megnyílt a csehszlovák textilművészeti kiállítás A Kultúrkapcsolatok Intézete és a Műcsarnok rendezésében pénteken az Iparművészeti Múzeumban megnyílt a csehszlovák textilművészeti kiállítás. A megnyitó ünnepségen megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, továbbá társadalmi és művészeti életünk számos képviselője. Ott volt Eduard Razga, a Csehszlovák Köztársaság magyarországi nagykövetségének tanácsosa, a nagykövetség több munkatársa, valamint a budapesti diplomáciai testület számos tagja. A kiállítást Luzsicza Lajos, a Népművelési Minisztérium osztályvezetője nyitotta meg. Ezután Karel Lapka, a prágai iparművészeti főiskola tanára mondott beszédet. A lengyel kerékpárosok vezetnek a Varsó-Berlin-Prága versenyen Körülbelül a „félidőnél” tart a kerékpáros békeverseny, amelynek hagyományos útvonala Varsó—Berlin— Prága. Az eddigi nyolc versenynapon mind Lengyelországban, mind a Német Demokratikus Köztársaságban hatalmas érdeklődés kísérte a küzdelmet. A versenyzők csütörtökön futottak be Karl Marx-Stadtba, s ott töltötték a pénteki pihenőnapot. A békeverseny nyolc szakasza után az első helyen a lengyel Krolak van, Gyuricza nyerte a bolognai nemzetközi tőrvívóversenyt A bolognai Giovannini Kupa nemzetközi tőrvívó-verseny döntője csütörtökön a késő éjszakai órákban fejeződött be. A nyolc részvevő között négy magyar — Gyuricza, Somodi, Tilly és Fülöp —, két olasz, így egy francia és belga versenyző küzdött a továbbjutásért — a versenyt ugyanis a legjobb tizenhattól kieséses formában bonyolították le. A magyar vívók a továbbiakban is nagyszerűen szerepeltek. A döntőt két fiatal magyar versenyző, Gyuricza és Fülöp vívta. Gyuricza—Fülöp 5:4, 5:3. 38 óra 02 perc 48 másodperces idővel, mögötte a szovjet Kolumber (38:03:33) és a finn Nyman (38:03:52) következik. A magyar versenyzők közül Török 45., Szabó 68., Török 80., Csikós 88. A csapatversenyben is a lengyelek vezetnek (114 óra 12 perc 32 másodperc), 2. Szovjetunió 114:14:45, 3. Német Demokratikus Köztársaság 114:35,11. Magyarország a tizenötödik helyet foglalja el, utána még hét csapat következik. Francia sportvezetők érkeztek Budapestre Budapest Főváros Tanácsa vendégeként pénteken reggel francia sportvezető-küldöttség érkezett Budapestre, amelynek tagjai: Mme Bardey, a párizsi városi tanácsnál működő sportigazgatóság titkára, René Barrau , a sportbizottság munkatársa, valamint Pierre Giraud, Roger Pinoteau, Albert Boisseau, Mme Faber és Paul Faber, a párizsi sportbizottság tagjai. BARCZA GEDEON nemzetközi nagymester ma este fél 7 órakor előadást tart az Élsakkozói Körében (Aulich utca 7.) a sakk világbajnok-jelöltek amszterdami versenyéről. ZIKRA Lapnyk*da. SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100. *142—220 Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor tér 1. Tel.: 180—■ 850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. — A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi 12 Ft.