Népszabadság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1957. február 1. péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA II. évfolyam, 27. szám Ára 60 fillér Bulganyint és líruscsovot meghívták Finnországba RIPORT EGY MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODÁBÓL A szovjet népgazdaság újabb sikerei — a statisztikai hivatal jelentése A sajtó Ma 15 éve, 1942 február elsején jelent meg először ezernyi veszély közepette a kommunista párt lapja, az illegális Szabad Nép. A Magyar Kommunista Párt és egyben a függetlenségi harc nagyon fontos fegyvere született e napon. Ennek emlékére ünnepeltük meg 1952-ben először február elsején a magyar sajtó napját. Ennek emlékét idézzük ma is, mint azóta minden február elsején. S ha valaha, akkor ma nagyon is időszerű a hősi múltú illegális kommunista sajtó emlékét idézni. Óriási munka, nagy feladat áll most előttünk. Sajtónknak segítenie kell abban, hogy országunk erőteljesen haladjon előre a szocialista konszolidáció útján. A kommunista eszmét meg kell tisztítani mindattól, amivel a múltban beszennyezték. Segíteni kell eloszlatni a zűrzavart, amit a múltbeli hibáinkat kihasználva az ellenforradalom hazai és külföldi erői keltettek a nép jelentős részében. Segíteni kell abban, hogy az ellenforradalom mielőbb és minél teljesebb mértékben vereséget szenvedjen az eszmei harcban is. Segíteni kell abban, hogy a szocialista építés országunk sajátságainak megfelelően fellendüljön, hazánk felvirágozzon. A nép ügyét ihűen szolgáló magyar újságíróik büszkén vállalják ezt a feladatot. Sajtónkat, s így az újságíróikat is nagy felelősség terheli a nemzet sorsáért, jövőjéért. Az elmúlt időszakban voltak olyan újságírók, akik felelőtlenül vagy részben nagyon is tudatosan a zűrzavar, az anarchia, az ellenforradalom javára forgatták tollukat. Voltak, akik a múlt hibái miatt zavarodtak meg annyira, hogy eltompult politikai éberségük az ellenforradalmi veszéllyel szemben, meggyőződésük — miután az gyöngének bizonyult — megingott. Voltak viszont, akik tudatosan terjesztették a nyugati imperialisták zavartkeltő propagandáját. Ma is vannak nem kis számmal, akik még sok mindent nem látnak tisztán és vannak tudatos zavartkeltők. Jobban vigyázzunk, mint eddig, hogy az újság, a nép újságja soha többé ne válhasson népellenes törekvés hirdetőjévé. Jobban vigyázunk, mint eddig, a forradalmi munkásság sorainak harci egységére, és szívósabban küzdünk, mint eddig a munkásosztály és a parasztság szövetségéért, a népi demokratikus hatalom védelméért és erősítéséért. A nép igazi érdekeit szolgálva, tántoríthatatlanul hívek maradunk a marxizmus—leninizmus nagy eszméihez, a népek testvériségéhez és egyben nemzetünk haladó hagyományaihoz. De nemcsak hívek maradunk ehhez, hanem jobban fogjuk fejleszteni is, mind a népek összefogásának eszméjét, mind pedig nemzeti múltunk haladó örökségének ápolását. Ma, amikor az ellenforradalom fegyveres erejének leküzdése után elsősorban az eszmék frontján folyik a harc a haladás és a nép ellenségeivel, különösen fontos, hogy a sajtó betöltse nagy hivatását. Legyen a mi sajtónk biztos iránytűje olvasóinknak, segítsen eligazodni a hamis hírverés, az ellenséges agitáció megannyi zavart keltő kísérlete közepette. Mutassa meg, hogyan lesz a bányászok, a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek mindennapos kemény erőfeszítése útján szebb az élet, hogyan kerüljük el a múlt hibáit és hogyan tesszük örökre lehetetlenné, hogy a külső és belső ellenforradalmi erők ismét visszavessék hazánkat, újra a nyomor útjára taszítsák nemzetünket. Legyen a mi sajtónk a nemzetközi békéért és hazánk békéjéért folyó nagy küzdelem szilárd fegyvere, a nemzetközi munkásszolidaritás, a haladás, a szocializmus bátor és fáradhatatlan szószólója. A Népszabadság büszkén vallja magát az illegális kommunista sajtó által vívott dicső harcok folytatójának. Ugyanakkor átveszi az egész magyar sajtó demokratikus, haladó örökségét, felhasználja értékeit, hogy minél élvezetesebb, minél hasznosabb olvasmánya, segítőtársa, szellemi fegyvere legyen népünknek! Ismét hazánkon át közlekedik az Arlberg-expressz és a Bait-Orient-expressz A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy február 4-től kezdve Budapest — Prága — Berlin, Budapest—Varsó, Budapest—Belgrád —Szófia —Ankara és Budapest—Bukarest között ismét közlekedik a Bait-Orient-expressz. A vonat Budapest, Nyugati pályaudvarról Berlin és Varsó felé 9 órakor, Belgrád —Szófia felé 20 órakor, Bukarest felé pedig 19.06 órakor indul, Berlin és Varsó felől 18.18 órakor. Szófia — Belgrád felől 7.30-kor, Bukarest felől pedig 8.20-kor érkezik a Nyugatipályaudvarra. Ugyancsak február 4-től közlekedik az Arlberg-Orient-expressz is. Ez a vonat Budapest, Keleti-pályaudvarról Bécs, Zürich, Párizs felé 21.50-kor, Bukarest felé 8.40-kor indul. Párizs, Zürich, Bécs felől 8.00 órakor, Bukarest felől 20 órakor érkezik. Rendezik a házfelügyelők fizetését Ma ülést tart a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága mai ülésének napirendjén szerepel a házfelügyelők bérezésének és jogviszonyának rendezéséről szóló javaslat. Ugyancsak a mai ülésen tárgyalnak a főváros főútvonalain megsérült épületek helyreállításáról és újjáépítéséről, valamint az idén épülő lakások területi elosztásáról. A kormány csütörtöki ülése A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány csütörtökön ülést tartott. A kormány meghallgatta Dégen Imrének, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének jelentését az ország árvízvédelmi helyzetéről és felkészültségéről. A kormány tudomásul vette,hogy az árvíz elhárítására való felkészültség a szomszédos országokkal kiépített együttműködés, az árvízvédelem céljára juttatott jelentős gépállomány és helyes szervezeti változtatások eredményeként jobb mint a múlt év azonos időszakában volt. A kormány határozatokat hozott az árvízvédelem szervezetének és hatékonyságának további jav£tására. A kormány elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsához a tiltott határátlépés elkövetésére irányuló hírverés, vagy a tiltott határátlépéshez való üzletszerű segítségnyújtás büntetésének megszigorítására. A javaslat a többi között a tiltott határátlépéshez rendszeresen vagy üzletszerűen segítséget nyújtók büntetésmértékének emelésére és emellett teljes vagyonelkobzás kimondására irányul. Ülést tartott a munkásönkormányzatot előkészítő bizottság A munkásönkormányzatot előkészítő bizottság január 30-án ülést tartott. Az elnöklő Apró Antal iparügyi miniszter bevezetőjében többek között hangsúlyozta, hogy Magyarország, mint szocializmust építő állam csak tervszerűen gazdálkodhat, s ez feltételez bizonyos központi irányítást. — Határozott nézetünk — mondotta —, hogy a tervgazdálkodást fenn kell tartani, s az ipart továbbra is a minisztériumoknak kell irányítaniuk, de a termelés irányítását demokratikusabbá kell tenni. A kormány úgy látja, hogy a tervgazdálkodás, a központi irányítás, a bizonyos mértékű decentralizálás és demokratikusabb irányítás, nem mondanak ellent egymásnak még akkor sem, ha a jelen pillanatban — a gazdasági vezetés tényleges demokratizálásához szükséges tapasztalatszerzési idő miatt — átmenetileg nem kaptak még kellő tartalmat a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet egyes pontjai. Apró elvtárs szólt arról, hogy egyes kormányintézkedések — mint ezt többen is felvetették — még nem a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendeletben adott jogkörök realizálása irányában hatnak. Ez azonban csak átmeneti, a mostani gazdasági helyzetből következő jelenség. A kormány a január 6-i nyilatkozatában utalt arra, hogy — amíg nehézségeink jelentős részét leküzdjük — különösen az anyag- és energiaellátásban erős központi irányításra van szükség, de azt is megmondta, hogy a munkástanácsok azok a szervek, amelyeken keresztül a termelők — választott képviselőik útján — részt vesznek az üzemek gazdasági irányításában. Voltak olyan elképzelések, hogy a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet valóra váltása jelentősen csökkenti a minisztériumok feladatait. A minisztériumok, továbbra is gazdálkodó, irá-nyító szervek, többségükben meg-tartják régi feladataikat, de a kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak, hogy egyes minisztériumokat szüntessen meg, illetve vonjon össze és elrendelje a minisztériumok létszámának 40—50 százalékos, vagy még ezt is meghaladó csökkentését. A munkástanácsok létrehozása gyakorlatilag azt jelenti, hogy — a szocialista államigazgatásra jellemző — kettős irányítás érvényesül. A vállalat igazgatóját a minisztérium is és a helyi munkástanács is irányítja. De a vállalat vezetése teljes egészében az igazgató feladata. Apró elvtárs foglalkozott a munkásönkormányzatot előkészítő bizottság feladataival és javasolta, hogy a bizottság szerezzen minél több konkrét tapasztalatot a magyarországi munkástanácsok tevékenységéről, általánosítsa a jól működő munkástanácsok tapasztalatait, tanulmányozza a baráti országok munkásönigazgatási szerveinek működését, törekedjék arra, hogy a hazai tapasztalatok és a külföldi szakirodalom alapján dolgozzon ki javaslatokat az iparvezetés demokratizálásának sajátos magyar rendszerére. A bizottság megvitatta Kossa István pénzügyminiszter javaslatát a vállalati gazdálkodás egyes kérdéseiről és a munkástanácsok ezzel kapcsolatos feladatairól, hatásköréről. Több módosítást javasolt, s egyetértett azzal, hogy az átdolgozott rendelet-tervezetet a pénzügyminiszter terjessze a kormány elé. A bizottság helyesnek tartja, hogy a szakszervezetek vállaljanak szerepet a munkástanácsok megerősítésében, sokirányú támogatásában. Felülvizsgálta január 4-i ülésén kialakított állásfoglalását és úgy határozott, hogy a népgazdaság jelenlegi helyzetében nem kíván javaslatokat tenni az 1956. évi 25-ös számú, a munkástanácsok működését szabályozó törvényerejű rendelet hatályának más — a rendeletben fel nem sorolt — vállalatokra és szervekre való kiterjesztésére. Éjfélig szabad a kijárás A Népszabadság január 27-i számában megemlítettük: helyes lenne, ha éjfélig meghosszabbítanák a szabad kijárást. Most örömmel ismertetjük az erről szóló közleményt.* Az Országos Rendőrfőkapitányság vezetője a budapesti üzemek, vállalatok és hivatalok zavartalan munkájának biztosítása érdekében — a szovjet katonai parancsnoksággal egyetértésben — Budapesten a szabad mozgást 1957. február 1-től kezdve hajnali 4 órától este 24 óráig engedélyezte. A Kábel- és Műanyaggyár hanglemezgyártó-részlegénél a legújabb zene- és táncszámokról készült felvételeket préselik lemezre. A képen Szalai Sándorné préselő a kész lemezt emeli le a gépről