Népszabadság, 1958. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
2 1358. március 1, szombat A magyar párt- és kormányküldöttség találkozása Bukarest népével (Folytatás az 1. oldalról.) nagy győzelmét jelentette, s ■ugyanakkor nagy szolgálatot tett Európa és az egész világ békéjének. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének látogatása hazánkban, valamint azok a határozatok, amelyeket ez alkalommal közösen hoztunk, jelentős határkövek a román és a magyar nép törhetetlen barátsága szüntelen fejlesztésének, erősítésének és testvéri együttműködésének útján. • Amint tudják, eszmecserénk során tüzetesen megvizsgáltuk a két ország kapcsolatai állandó fejlesztésének kérdéseit, valamint a népeinket érdeklő legfontosabb nemzetközi kérdéseket is. Örömmel közölhetjük önökkel, hogy a két kormány és a két párt között az összes megvitatott kérdésekben teljes az egyetértés és a nézetek azonossága, s ez a szerdán aláírt közös nyilatkozatban kifejezésre jut. A Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kinyilvánítja szilárd elhatározását, hogy a jövőben is minden módon erősíti a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységét. Mint ahogyan a küldöttségeink tárgyalásairól szóló nyilatkozatból kitűnik, a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között fennálló baráti kapcsolatok szüntelen elmélyítésének és fejlesztésének legszebb biztosítékát a Román Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt gyümölcsöző testvéri együttműködése alkotja. A magyarországi ellenforrás Kedves Gheorghiu-Dej elvtársi Kedves elvtársak! Barátaink! Bukaresti dolgozók! Küldöttségünk minden tagja rendkívül örül annak, hogy eljöhetett a baráti Román Népköztársaságba, annak szép és fejlődő fővárosába, örülünk annak, hogy ezen a nagygyűlésen személyesen találkoztunk a bukaresti dolgozók képviselőivel és őszinte hálával köszönjük azt a baráti fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. Mi rendkívül fontos és személyünkre nézve megtisztelő feladatnak tartjuk küldetésünket, a pártjaink, államaink és népeink közötti jó együttműködés még további fejlesztését, a román—magyar barátság további erősítését. Teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy barátságunk ma, mind pártos állami kapcsolatunk, mind népeink közvetlen kapcsolatainak vonalán tiszta, igaz, felhőtlen barátság. Mi politikai meggyőződésünket illetően kommunisták vagyunk. Kissé ismerjük a marxizmusleninizmu® tételeit és törekszünk, hogy az emberi társadalom törvényeit feltáró eme nagyszerű tudományt még jobban megismerjük. De amikor utazunk, akkor mi is csak ugyanolyan élmények iránt fogékony emberek vagyunk, mint bármelyik utasember és azt gondolom, hogy ez még nem elhajlás a párt fő irányvonalától a liberalizmus felé. Hogy is van egy utazó ember az élményekkel? Ha útjában komor sziklába ütközik, elkomorul maga is. Ha szép tájat lát, felderül. Ha barátságos embert lát, az ő szíve is felderül. Mit láttunk mi és mit éreztünk ezen az útunkon Bukarest, felé? A magyar állomásokon fiatalok, meglett emberek és öregek, férfiak és nők kívántak nekünk jó utat, sikert. Ugyanez az akarat, a testvéri összefogás akarata sugárzott ki azokból a szívélyes üdvözletekből, a meleg fogadtatásokból, amelyekkel a Román Népköztársaság városaiban és falvaiban részesítettek bennünket. Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, és más vezető román elvtársak, halom tanulságai újból megmutatták a szocialista országok munkáspártjainak hogy legfontosabb kötelességük harcolni minden olyan kísérlet ellen, amelynek az a célja, hogy gyengítse a pártnak a társadalmi élet minden területén érvényesülő vezető szerepét. A nemzetközi helyzetről szólva Gheorghiu-Dej elvtárs rámutatott: A fegyverkezési hajsza és a hidegháború fokozása, az új és veszélyes tűzfészkek, amelyeket az imperialisták a világ különböző részein előidéznek, a szocialista országok körül létesített katonai támaszpont-rendszer a népek jogos aggodalmát váltja ki. Figyelembe véve ezt a helyzetet, a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság teljes erejével hozzájárul a varsói szerződés szervezetének megszilárdításához. Ez a szervezet az összes szocialista országok függetlenségének és biztonságának őrzője annak az elvnek alapján, hogy „mindenki egyért, egy mindenkiért”. A román és a magyar kormány teljes mértékben támogatja a szovjet kormánynak az összes országok békés együttélésére és újabb háború megelőzésére irányuló akcióit. A két kormány támogatja a szovjet kormánynak a kormányfői csúcsértekezlet öszszehívására irányuló javaslatát és mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a Szovjetunió a béke 1956 novemberében és 1957. január elején jártak nálunk. Ők a román munkásosztály, a Román Népköztársaság népének testvéri segítségét, hozták el akkor hozzánk. A román elvtársaknak e két látogatása hálával töltött el bennünket és sokáig emlékezetes marad, mert a szolidaritásuk nagy segítség volt számunkra. Azzal pedig, hogy a román nép nagy baj idején nyújtotta baráti kezét a magyar nép felé, bebizonyosodott, hogy ez a barátság nemcsak a szép napokra szól, hanem vihar idején is kiállja a tűzpróbát. Kádár elvtárs ezután az ellenforradalomról beszélt, majd kijelentette: " A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány célja az volt, hogy megvédelmezzük a szocializmus és a béke ügyét Magyarországon és ennek érdekében az ellenforradalmi puccsot leverjük, a Magyar Népköztársaság törvényes rendjét helyreállítsuk és megtartsuk az országot az őt védelmező erők, a Szovjetunió, a szocialista országok tábora oldalán. E célok megvalósítása érdekében újjászerveztük a népi rendszer fő erejét, a munkásosztály forradalmi pártját.A revizionisták a párt soraiba nagy zavart vittek be, az ellenforradalom pedig megölte pártunknak sok hű fiát, de a pártot mégsem tudták megsemmisíteni. A magyar munkásosztály forradalmi pártja él, edzettebb, egységesebb, tapasztaltabb, erősebb, mint az ellenforradalmi támadás előtt volt. Harc közben olyan tapasztalatokat szereztünk, hogy a jószándékú tévedőket türelemmel és jó szóval kell meggyőzni, de az ellenség táborába átment árulókat nem agitálni, hanem ütni kell az ellenséggel együtt. Azt tapasztaltuk, hogy jobb, ha a gyakran ingadozók nincsenek a pártban. A párt számszerűen most kisebb, mint volt, de egységesebb, harcosabb és így nagyobb a tekintélye is, ereje is, mint az ellenforradalmi támadás előtt volt, megszilárdítása és a népek biztonsága céljából javasol A két küldöttség újra kijelentette, hogy mindenben egyetért azokkal a kezdeményezésekkel, amelyek az európai nemzetközi feszültség enyhítésére irányulnak, támogatja a lengyel kormánynak a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság által elfogadott javaslatát, hogy létesítsenek atommentes övezetet ezekben az államokban, valamint a Német Szövetségi Köztársaságban. Melegen üdvözöljük a Kínai Népköztársaság kormányának kezdeményezését, hogy a kínai önkéntesek kivonulnak Koreából. Elvtársak! Meg vagyunk győződve róla, hogy megbeszéléseink gyümölcsöző eredményeit és határozatainkat egyhangúlag és lelkesedéssel jóváhagyják népeink, amelyek marxi-leniai pártjaink vezetésével, vállvetve, kéz a kézben haladnak a szocializmus felépítésének útján és nem kímélnek semmi fáradságot, hogy erősítsék és fejlesszék az országaink, valamint az összes szocialista országok testvéri együttműködését. Éljen és virágozzék a román és a magyar nép testvéri barátsága és együttműködése! Éljen a Szovjetunió vezette legyőzhetetlen szocialista tábor megingathatatlan egysége! Éljen a népek békéje! Gh. Gheorghiu-Dejnek, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának nagy tapssal fogadott beszéde után Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter emelkedett szólásra. A múlt hibái nyomán levont egyik legfőbb tanulságunk, hogy a párt és a dolgozók széles tömegei közötti élő kapcsolat, kölcsönös bizalom a párt, a népi rendszer legfőbb és nélkülözhetetlen ereje. Tapasztaltuk, hogy a párt tagjain kívül a becsületes, a népi rendszerhez hű állampolgárok milliói élnek az országban és bűnt követ el az, aki megengedi, hogy a személyi kultusz átkaival, a tömegek lebecsülésével, szektariánus elzárkózással, hatalmaskodással bárki is éket verjen a párt és a tömegek közé. A párt csak úgy harcolhat sikerrel, ha azoknak a tömegeiknek erejére és aktív támogatására támaszkodik, amelyeknek érdekeiért küzdenie történelmi hivatása. A párt vezetésével, a tömegek támogatásával megerősítettük a proletárdiktatúrát, elnyomva ellenségeit, helyreállítottuk a munkások és parasztok államát, a Magyar Népköztársaságot. A Magyar Népköztársaságról is nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy most erősebb, mint az ellenforradalmi támadás előtt volt és szilárdan ott áll a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista táborban, mint e tábornak egyenjogú és megbecsült tagja. Népgazdaságunk az ellenforradalom által okozott károkat általában helyreállította, a magyar nép normális életét éli és alkotó munkáját végzi — a szocializmust építi. A Magyar Népköztársaság külpolitikai elszigetelésére irányuló imperialista terv megbukott. 41 országgal diplomáciai és 103 országgal kereskedelmi kapcsolatunk van. Az imperialisták legfőbb kudarca pedig talán abban van, ami a magyar népnek a legjobb, hogy népi államunk baráti, testvéri kapcsolata a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, a népi demokratikus országokkal, ezek sorában a baráti Román Népköztársasággal ma bensőségesebb és erősebb, mint bármikor volt. Amint belpolitikánk lényege a magyar dolgozó tömegekkel való legszorosabb kapcsolat, úgy külpolitikánk lényege a szocialista országok népeivel való legszorosabb, az egyenjogúságon és kölcsönös segítségen alapuló kapcsolat és az ehhez az egységhez való törhetetlen ragaszkodás. Népünk az ellenforradalom felett aratott győzelmét is a szocialista országok népei egységének és támogatásának köszönheti. örülünk, hogy most a bukaresti dolgozók képviselői előtt személyesen van alkalmunk megköszönni azt az értékes segítséget, amelyet nekünk a nehéz napokban a Román Munkáspárt, a Román Népköztársaság kormánya és népei nyújtottak. Kedves elvtársak! Barátaink! Bukaresti dolgozók örülünk, hogy személyesen láthatjuk most a Román Népköztársaság dolgozó népének eredményeit. Mi ezekről az eredményekről be fogunk számolni a magyar népnek. Egymás eredményeinek jobb ismerete önmagában is erősíteni fogja a román és a magyar nép barátságát. Kádár elvtárs ezután a múlt nemzetiségi uszításáról beszélt, valamint a román és a magyar nép közös harcáról elnyomóik ellen. Majd így folytatta: Gondolnunk kell arra, hogy még nem haltak ki azok az emberek, akik a burzsoá nacionalizmus mérgezett nyilával készen állnak mindig arra, hogy megkíséreljék népeink viszonyát megzavarni. De ezeknek mi nem engedünk teret és zavart keltő kísérleteiket az igazság erejével és világos hirdetésével lehetetlenné tesszük. Mi, magyar kommunisták büszkén, hazafias érzéssel emlékezünk nemcsak Dózsa György és az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcosaira, hanem Rákóczi és Kossuth harcaira is. Ugyanakkor nem felejtjük el, hogy az irredentisták által a két világháború között sokat emlegetett régi Magyarország mennyország volt ugyan a régi világ urainak, de pokol volt a magyar munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak, éppen úgy, mint a tízmillió román, szlovák, horvát és más nemzetiségű dolgozó embernek. Ebben a szellemben mondjuk, hogy a Magyar Népköztársaságnak nincs egy országgal szemben sem területi, sem más igénye. Aki ilyet felvet, nemcsak a velünk testvéri barátságban élő szomszéd népköztársaságok ellensége, hanem halálos ellensége elsősorban a Magyar Népköztársaságnak, és az urak miatt oly sokat szenvedett magyar dolgozó népnek. Mi a magyar nemzeti érdekek védelmében vetjük el teljes határozottsággal az úgynevezett „magyar felsőbbrendűséget” és a nemzeti gyűlölködés fasiszta eszméit. Azt tartjuk, hogy a nemzetté vált dolgozó nép érdekeinek legjobb szolgálata a szocializmus, a népek barátsága, a béke ügyének szolgálata és a Magyar Népköztársaság erősítése. A tőkéseknek és a nagybirtokosoknak, bár mindig a szájukon volt a haza, sohasem fájt a fejük, mindig csak a saját zsebükön járt az eszük. Mindig eladták a népet és a hazát, hol a Habsburgoknak, hol az antantnak, hol Hitlernek. A kiseprűzött urak most az amerikai nagytőkéseknek kínálgatják az országot. Azonban gazda nélkül csinálnak számvetést. A magyar nép nem adja el hazáját senkinek, mert független hazában és békében akar élni, és tudja, hogy azt csak a népi haza biztosíthatja számára. A magyar nép öntudatos tömegei tudják, hogy hazánk függetlenségét, a szocialista társadalom felépítését csak a szocialista tábor országainak és népeinek szoros barátsága és együttes ereje tudja biztosítani. Ezért hívei a magyar dolgozók a magyar—román barátságnak is. Ezt az érdeket kívánta szolgálni pártunk és kormányunk akkor is, amikor bennünket Bukarestbe küldött barátságunk és együttműködésünk további erősítésének feladatával. Ebben a szellemben és eredménnyel tárgyaltunk. Külpolitikai célkitűzéseinkről szólva Kádár elvtárs kijelentette: helyeseljük a nemzetközi tárgyalások és megegyezések módszerét és hisszük, hogy a kormányfők találkozója, amit a Szovjetunió kormánya javasolt, létrejön és minden nép érdekében szükséges és fontos eredményeket tud elérni. Támogatjuk azt a követelést, amely a tömegpusztító fegyverekkel való kísérletek megtiltását kívánja. A magyar kormány minden pozitív javaslatot támogat, ezek közül is különösen azokat, amelyek közvetlenül érintik a magyar nép életbevágó érdekeit. Hármat emelek ki a javaslatok közül: 1. A Német Demokratikus Köztársaság javaslatát a két német állam békés, demokratikus, igazságos alapon történő egyesítésére; 2. a lengyel kormánynak — a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság által támogatott — javaslatát, amely szerint Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság területén létesítsenek atom- és hidrogénfegyvermentes zónát; 3. a Román Népköztársaság kormányának javaslatait a Románia, Bulgária, Albánia, Jugoszlávia, Görögország és Törökország jóviszonyának és a Balkán tartós békéjének megteremtésére. Kedves elvtársak, elvtársnők! Drága barátaim! Államaink, pártjaink erősek. Barátságunk erős és állandóan tovább fejlődik. Szocialista táborunk erős és egységes. Politikánk helyes és igazságos. Céljaink a népek, a dolgozó tömegek akaratát, kívánságát és vágyait fejezik ki. Ezért támogatnak bennünket a népek, a dolgozó tömegek, ezért győzedelmeskedik ügyünk. Aláírtuk az álláspontunkat és a közös törekvéseinket kifejező nyilatkozatot. Mindent megteszünk, hogy amit aláírtunk, valóra is váltsuk. Erősödjék még jobban barátságunk, érvényesüljön még jobban a kölcsönös előny és a kölcsönös segélynyújtás szocialista elve népeink javára. Tiszta szívből kívánunk egész népünk nevében további sok sikert a Román Munkáspártnak, a Román Népköztársaságnak, Románia népének, minden dolgozójának. Érjenek el újabb győzelmeket a szocializmus építésében és a béke védelmében. Legyen küszöbönálló néptanácsi választásuk a haladás erőinek újabb elsöprő győzelme. Éljen a Román Munkáspárt és annak Központi Bizottsága! Éljen a Román Népköztársaság és annak testvéri népe! Éljen és erősödjék a megbonthatatlan román—magyar barátság! Éljen a szocializmusnak, a békének a Szovjetunió által vezetett egységes és legyőzhetetlen tábora! A román és a magyar nép vezetőinek beszédét hatalmas éljenzéssel fogadta a nagygyűlésen jelenlevő több tízezernyi részvevő. A stadion visszhangzott a két nép barátságát, a Szovjetunió által vezetett hatalmas szocialista tábor egységét hangoztató felkiáltásoktól. Kádár János és Gheorghiu-Dej a jelenlevők lelkes tapsa közepette megölelte egymást, kifejezésre juttatva a román és a magyar nép kölcsönös baráti érzelmeit. Fogadás a bukaresti magyar nagykövetségen Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csütörtökön este a bukaresti Hadsereg Házában fogadást adott a Román Népköztársaságban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A fogadáson a román párt és állam vezetői is nagy számban megjelentek. A rendkívül szívélyes, baráti légkörben lefolyt fogadáson pohárköszöntőt mondott Keleti Ferenc és Avram Bunaciu, a Román Népköztársaság külügyminisztere. KÁDÁR JÁNOS: Bebizonyosodott, hogy barátságunk nemcsak a szép napokra szól, vihar idején is kiállja a próbát