Népszabadság, 1958. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-18 / 65. szám
4 A Kossuth-díjas Tátrai-vonósnégyes , a két hegedűs, egy brácsás és egy csellista összeül, s betanul, eljátszik egy kvartettet, vonósnégyesnek nevezik őket az emberek. De hogy meddig maradnak együtt, meddig jutnak el az első művek vagy az első szereplés vitán, az végső soron a muzsikusoknak a kamarazene iránti odaadásától, szeretetétől függ. Mert a kamaramuzsikus különös fajtája a zenészeknek. Nem kevésbé művész, nem kevésbé virtuóz játékosa a hangszerének, mint a többiek, s igazi „kamarásság az ezekhez járuló plusz, a művészi és emberi fegyelmezettség, a közös muzsikálás iránti különleges érzék teszi. Ilyen muzsikusok mellére került az idén a Kossuth-díj koszorúja. S ha Tátrai Vilmos és Banda Ede, Iványi József és Szűcs Mihály nevét külön-külön említi le a felsorolás, a kitüntetésre kiváló egyéni munkájukon, tehetségükön és teljesítményükön kívül azzal a művészi tevékenységgel szolgáltak rá, amelyet együttes munkával, vonósnégyesként végeztek a magyar kamarazenekultúra javára. Csaknem tizenkét évvel ezelőtti dátum, 1946 október 8-a nyitja meg imponáló rendszerességgel vezetett szereplési naplójukat. 1946 nyarán alakultak, tehát alig néhány hónap alatt vált a kvartett pódiumképessé. Ez azért volt lehetséges, mert egyikük sem volt kezdő a kamarazenélésben. Tátrainak például már a diákkorában vonósnégyese volt, s többek között a híres Waldbauer-vonósnégyesnek is ő volt a másodhegedűse. Waldbauerék távozása után úgy érezte, hogy — mint maga mondja — neki kell felvennie az árván maradt zászlót, tovább őrizni a magyar kamarazene-kultúra, különösen a vonósnégyesek hosszú évtizedeken át kialakult jó hírét. Hozzá is kezdett a szervezéshez, s így alakult meg a Tátraivonósnégyes, abban is követve a világszerte kialakult szokást, hogy az együttes első hegedűse nevét viselje. Ma már mintegy kétszáz művet ölel fel a repertoárjuk. A szereplésük első időszakában, az akkori légkörnek megfelelően, ők is a korábban „tiltott gyümölcsökhöz”, a szovjet és a modern nyugati szerzők műveihez fordultak a legnagyobb érdeklődéssel. Sosztakovics, Sebalin, Prokofjev, Mjaszkovszkij, a nyugatiak közül Milhaud, Bliss és mások műveit tanulmányozták és játszották, s ma már egész nyomtatott oldalt tesz le az együttes műsorán levő művek jegyzéke, mely nagyszámú klasszikussal és magyar művel gyarapodott s növekszik ma is. A közfigyelem — bár addigi szerepléseik is sikereket hoztak — 1948- ban, a Bartók-verseny első díjával fordult feléjük. S amióta a Filharmónia állami státusa anyagilag is függetlenné tette őket, igen sok hangversenyt adnak Budapesten is, vidéken is. Munkabírásuk rendkívüli: a kvartettezésen kívül Tátrai és Iványi az Állami Hangversenyzenekarban, Szűcs Mihály az Operaház zenekarában, Banda Ede a Zeneművészeti Főiskola tanszakvezetőjeként is dolgozik. A szolgálat, amelyet ez a kiváló együttes művészetével szocialista hazájának tesz, igen nagy. A legmagasabb rendű zeneművészet hazai megszerettetésével és terjesztésével népünk kulturális felemelkedéséhez járulnak hozzá. Több mint tíz éve külföldön is sikereket aratnak. Kezdetben inkább a baráti országokba jártak, az utóbbi években Nyugaton is gyakran megfordulnak, bizonyítékául annak, hogy a magyar kamarazene-hagyomány s annak világhíre ma is méltó folytatókra talál. Nem kell különösebben bizonygatni annak jelentőségét sem, hogy mit jelentett tavaly, amikor a nyugati újságolvasó, miután kedvenc lapja első oldalain a hazánkban uralkodó „felfordulásról”, „terrorról”, „a kultúra üldözéséről"s egyebekről olvasott, hátrább, a zenei rovatban a zenekritikus elismerő sorait látta arról, hogy a mai Budapesten olyan kiváló vonósnégyes működik, mint a Tátrai-kvartett, amely jobb, mint a mostani legjobb német vonósnégyesek. S ha a nyugatnémet zenekedvelők megvásárolják majd Beethoven mind a tizenhat vonósnégyesét, a hamburgi Telefunken—Dekka-cég hanglemezén Tátraiék előadásában, az is a mai magyar zenekultúra jóhírét öregbíti. (Csak magyar hanglemezen nem kapható Bartók és Kodály valamennyi, velük felvett vonósnégyese. Vajon miért?) A brüsszeli világkiállításra is alig küldhetnénk zenekultúránk jobb követeit, mint őket. Csaknem tizenkét esztendős, munkában eltöltött, sikerekben gazdag szakaszt zárt le e kiváló együttes életében az 1958. március 14-i — kivételesen hangszer nélküli — szereplés, a Kossuthdíj átvétele. K. L. Az Állami Népi Együttes műsorából A Magyar Állami Népi Együttes március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából Debrecenben a KISZ díszünnepségén lép fel. Március 23-án hosszabb szünet után az Erkel Színházban újból bemutatják a Kisbojtárt. Március 29-én a csepeli kulturális napok eseményeiben, a csepeli sportcsarnokban ad műsort az együttes, március 30-án pedig az együttes székházában az énekkar hangversenyére kerül sor. Novella- és verspályázat a nőnap alkalmából A Magyar Nők Országos Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából pályázatot hirdet olyan mai tárgyú novellára vagy versre, amelynek mondanivalója, szelleme a mai nő szerepét a családi és a társadalmi életben, valamint a családi élet tisztaságát, melegét fejezi ki. A legjobb pályamunkákat megjelentetik a Nők Lapjában. A novellák legfeljebb 4—5 gépelt oldal terjedelműek lehetnek. Az I. díj 3000. a 11. díj 2000. a III. díj 1000 forint. A pályázatokat 1958. június 1-ig kell beküldeni a Magyar Nők Országos Tanácsához (VI., Népköztársaság útja 124.) (MTI) A Duna Művészegyüttes Békés megyében A Duna Művészegyüttes Járóka Sándor és népi zenekarának közreműködésével Békés megye városaiban és falvaiban vendégszerepel. A népi együttes és a világotjárt népi zenekar már a megye több községében bemutatkozott. Víztelenítő szivattyút motorral együtt, lehetőleg 4000 1/perc, 40 m szívómagassággal keresünk bérbe vagy megvételre. Erőmű Beruházási Vállalat, Bp., V., Széchenyi rakpart 3. Telefon: 122—455. Hunor. NÉPSZABADSÁG 1958. március 18. kedd Svejk, a derék katona Csehszlovák film Kevés olyan népszerű regénye van a két világháború közti korszaknak, mint Jaroslav Hasek Svejkje. Milliók olvasták és zárták szívükbe Svejk derűs és sokatmondó figuráját. Érthető várakozás előzte meg tehát a Hasek-regény filmváltozatát. A téma igényessége mellett bizonyára ez a nagy várakozás is megnehezítette a film alkotóinak dolgát. Svejkről mindenkinek van egyéni elképzelése, mindenki más és más vonását őrizte meg élesebben. Rudolf Hrusinsky jó színész és érdekes, szellemesen megrajzolt Svejket állít elénk, de nem olyat, hogy mindenki megtalálja benne a „maga Svejkjé”, azt, akit a regény nyomán elképzelt. A Hasekregény Svejkje annyira összetett, hogy nagyon nehéz filmen is egyesíteni egyetlen figurában ezt a „nem hétköznapiévi köznapi embert Hasek — Svejk figurájának segítségével — az imperialista háborúk, a militarizmus szatíráját írta meg. Az ő „derék katonája” képviseli ebben a háborúban az egyszerű prágai polgárt, aki nagyon szeretné, ha semmi baja nem történne, igyekszik, sőt túlságosan igyekszik lojálisnak mutatkozni a monarchiával szemben. Hasek éppen ezzel a minden józan kereten túlmenő lojalitással rajzol zseniális gúnyképet a monarchiáról. Hogy Svejk mindig úgy is gondolja-e, ahogy mondja? Aligha. Néha tehetetlen mérgében túloz, s szatíra ilyenkor a leggyilkosabb. (Bevonulás a tolókocsin.) A film azonban mintha megpróbálná tovább vinni, aktívabbá formálni a figurát: Hrusinsky leginkább a tudatosságot húzza alá Svejkben, szinte egészen a forradalmiságig. Svejk alakja ebben a felfogásban emellett túlságosan intellektuális lesz és sokat veszít népies eredetiségéből, zamatéból. A film többi személye, különösen Katz tábori lelkész (Kopeczky) és Lukas főhadnagy (Benes) gazdagon megrajzolt alakok. Karel Stekly, a forgatókönyvíró és rendező, a filmben alapjában megtartotta a regény elbeszélő módszerét és kevés kísérletet tett arra, hogy Hasek mondanivalóját filmszerű megoldásokkal közvetítse. Nehéz eldönteni, hogy ez a különleges tisztelet a regény iránt egyértelmű negatívan hat-e a filmen, mert hiszen eredetiben élvezhetjük Hasek szellemes párbeszédeit, ami önmagában is kitűnő szórakozás. A Svejk első része még jobban felcsigázza az érdeklődést a most készülő második rész iránt, amelynek forgatásánál a hírek szerint már hasznosítják a film első részének csehszlovákiai kritikáit. Sz. L Zenei hét Mosonmagyaróvárott Márciusban ünnepli megalakulásának második évfordulóját a Mosonmagyaróvári Városi Tanács százhúsz tagú zene- és énekkara. Ebből az alkalomból március 23— 29-ig zenei hetet rendeznek a városban. A zenei héten fellépnek a helybeli állami zeneiskola tanárai és növendékei, a városi egyesített ifjúsági zene és énekegyüttesek, valamint a járás legkiválóbb énekkarai. (MTI) Új műsorfüzet Április 1-én a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kiadásában új műsorfüzet jelenik meg, amelyben magyar nyelven először kerül kiadásra Trenyov A Néva partján című művéből részlet, Ocsertnij Ojévi ajándék című, egyfelvonásos, Koganov A nagyravágyó Mitrofán és Dlhovicsnij—Laszkin—Szlobodszkij Expressz tisztítás című jelenete. A műsorfüzet az AKV- nál kapható, előfizetés útján is megrendelhető. (MTI) Vidám illemtan, leányregény-sorozat, érdekes életrajzi művek a Móra Ferenc Könyvkiadó második negyedévi tervében A Móra Ferenc Könyvkiadó a második negyedévben a sok kedves leporellón, mesekönyvön kívül , melyek között ott találjuk ,majd a régen várt Doolittle-sorozat első kötetét, Szepes Mária Pöttyös Parmijának harmadik könyvét F. Győrffy Anna vidám, színes illusztrációival és még sok más meglepetést legfiatalabb olvasóink számára — érdekes olvasmányokat jelentet meg a serdülő ifjúság számára. Ezek között különös érdeklődésre tarthat számot Kovács Judit—Fedor Ágnes—Osváth Katalin: Vidám illemtan kezdőknek és haladóknak című munkája. A humoros hangú írás 12 leckében rávezeti az ifjú (és idősebb) olvasót, hogy a jó modor elsajátítása elengedhetetlen követelmény. Kaján Tibor kaján rajzai illusztrálják ezt az ügyes, szellemes könyvet. Régóta „hiánycikk” a kislányoknak való olvasmány. A Móra Ferenc Könyvkiadó ebben az évben több kiadvánnyal igyekszik megoldani ezt a problémát. Mindenekelőtt megindul a „Leányregény”-sorozat, melynek első kötetét az ismert leányregényírónő, Kosáryné Réz Lola írta. Címe: Leányfurfang. Az illusztrációkat Demjén Zsuzsa készítette. A sorozat következő köteteiben ott találjuk Baggamby András: Kikszi című kedves történetét és Altay Margit: Amit az óra mesél című új regényét. Leányregényt írt Gergely Márta is, egy modern jampec kislányról, Szösziről. A vidám, színes írást Szőnyi Gyula kitűnő rajzai díszítik. Nemcsak a lányok fogják megszeretni A pesti lányt — Kőszegi Imre regényének hősnőjét — hisz a szép szerelmi történetben sok emlékezetes diákalakkal és a fiatalság komoly problémáival is találkozunk majd a regény lapjain. Ehhez a korosztályhoz szól Sárközi Márta: Zsófi könyve című leány-enciklopédiája, mely az öltözködéstől a háztartásig felöleli mindazokat a kérdéseket, amelyek a 12—16 éves kislányokat érdeklik. A Móra Ferenc Könyvkiadó évek óta nagy sikerrel ad ki életrajzi regényeket. Kempelen Farkas, Franklin Benjámin, Reguly Antal és mások életének, korának megismerése után most Csokonai Vitéz Mihály sorsa, szerelme elevenedik meg Csathó Kálmán: Földiekkel játszó égi tünemény című munkájában, amely a huszas évek nagy könyvsikere volt. Az új kiadást Benkő Sándor rajzai illusztrálják. Leonardo da Vinci életrajzregénye a nagy reneszánsz művész eredeti ifjúkori munkáinak reprodukcióival most jelenik meg A firenzei varázsló címmel. A könyvet Murányi-Kovács Endre írta. Batsányi Jánosnak ifjúságát, korának és kortársainak izgalmas történetét írta meg Vajda Endre: Vigyázó szemetek Párizsra vessétek című regényes életrajzában. Három kitűnő író rövidesen megjelenő novelláskötete gazdag élményt jelent majd a fiatal olvasóknak. Szerafimovics: Vihar a tengeren című kötetében az ember és a természet találkozásának történetét mondja el lírai hangú elbeszélésekben, amelyekhez Szász Endre készített művészi illusztrációkat. Thury Zsuzsa gyermekkori élményeit eleveníti fel sok érdekes, szomorú és humoros epizóddal Ördögtánc című kötetében. Füst Milán könyve Konstantin úrfi ifjúsága címmel jelenik meg. A költői elbeszéléseket Barta László festőművész színes rajzai gazdagítják. A felsoroltakon kívül számos érdekes, kalandos, valamint történelmi regény és a Világirodalom Gyöngyszemei, a Móra-sorozat, az Ifjúsági Kiskönyvtár további kötetei is megjelennek. Szergej Obrazcov előadóestje Salgótarjánban Szergej Obrazcov, a hazánkban tartózkodó kiváló szovjet bábművész első vidéki előadóestjét vasárnap tartotta Salgótarjánban. A művészt az előadás előtt úttörők üdvözölték, majd Cser Gyula, a megyei tanács elnöke fogadta több párt- és tanácsi vezetővel együtt Szergej Obrazcov — felesége zongorakíséretével — kis bábjeleneteket, dramatizált énekszámokat adott elő, amelyeket nagy tetszéssel fogadott a közönség. Az előadás után a város dolgozói ajándékokkal kedveskedtek az Obrazcov-házaspárnak. (MTI) Magyar-német művészest Pécsett Pécsett vasárnap este magyarnémet művészestet rendezett a Neue Zeitung, a magyarországi német dolgozók demokratikus szövetségének lapja. A művészesten, amelyet a Pannónia Szálló színháztermében tartottak, többek között fellépett Bulla Elma, Kossuth-díjas érdemes művész, | Groh Júlia operaénekesnő és a budapesti Madách Színház több tagja. A művészek nagy sikert arattak az előadott német és ma-gyár dalokkal, zeneszámokkal, versekkel és jelenetekkel (MTI) Harminchat új tantermet építenek az idén Fejér megyében Fejér megyében az idén jelentős oktatási beruházásokhoz kezdettek. A megyei tanács ebben az évben harminchat általános iskolai tantermet, ezenkívül több nevelői lakást építtet és további ötven óvodai helyet létesít. A megye az idén több mint tíz - és félmillió forintot fordít az iskolahálózat fejlesztésére. Székesfehérváron, a Béke téri nyolctan- 1 termes iskola további nyolc tan- 1 termet kap. Folyamatban van Sztálinvárosban 32 tantermes új iskola építése. Ez a hatalmas, kor- I szerűen berendezett iskola lesz az ország legnagyobb általános iskolája. Már az idén tizenhat tanterem megnyitását tervezik. (MTI) 1 — Petko Bojadzsiev bolgár festőművész négyheti tanulmányútra Budapestre érkezett. 1 — Takis Muzenidis rendező, az Athéni Népszínház igazgatója 100 napra Budapestre érkezett, a magyar színházak életének tanulmányozására.