Népszabadság, 1959. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-13 / 37. szám

6 Ellenforradalmár csoportot lepleztek le Drezdában Drezdában több személyből álló ellenforradalmár csoportot tettek ártalmatlanná. Az államellenes csoportot Bauer és Schreiter, a drezdai technikai főiskola két hallgatója szervezte és vezette. A csoport szoros kapcsolatot tartott fenn a bonni össznémetügyi mi­nisztérium nyugat-berlini tagoza­tával és a „harci csoport az em­bertelenség ellen’­ elnevezésű kémszervezettel. A csoport célja az volt, hogy rendszeres üzelmekkel aláássa a Német Demokratikus Köztársaság szocialista vívmányait és ellen­­forradalmi fordulatot készítsen elő. A kispolgári származású fiata­lokból álló csoport uszító röpira­­tokat készített a Német Demok­ratikus Köztársaságban fennálló társadalmi rend ellen és a bonni militaristák terveit követve ellen­forradalmat készített elő. A múlt év végén a csoport tagjai elhatá­rozták, hogy e cél érdekében ka­tonai jelleget adnak a csoport­nak. Az állambiztonsági szervek a csoport tagjainak letartóztatása­kor lőfegyvereket és lőszereket találtak, köztük Nyugat-Berlin­­ből származó revolvereket és töl­tényeket. (ADN) Átadta megbízólevelét az angol királynőnek a Magyar Népköztársaság londoni követe 11. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak-Írország királynője fogad­ta Szilágyi Bélát, a Magyar Nép­­köztársaság londoni rendkívüli követét és meghatalmazott mi­niszterét, aki átadta megbízóleve­lét. Nixon nyitja meg Moszkvában az amerikai kiállítást? Washington, február 12. (Reuter) Az amerikai sajtó hírt adott ar­ról, hogy Nixon alelnök a nyáron esetleg a Szovjetunióba utazik, hogy július 4-én megnyissa a Moszkvában megrendezendő ame­rikai kiállítást. Nixon még nem nyilatkozott erről. A sajtójelentés szerint az alelnök végső döntése a nemzetközi helyzettől, elsősor­ban a berlini probléma alakulásá­tól függ. népszabadság 1959. február 13. péntek Macmillan nagyobb kísérettel utnalt Moskvába London, február 12. (DPA) Macmillan miniszterelnököt és Selwyn Lloyd külügyminisztert február 21-én harminc tanácsadó kíséri el Moszkvába — közölték szerdán Londonban.­­ A kíséret­hez tartozik Sir Norman Brook, a kabinetiroda vezetője, az angol külügyminisztérium több keleti szakértője, Macmillan sajtófőnö­ke és több más funkcionárius. (MTI) Az angol hatóságok „dél-arábiai föderációt" alakítottak Mint a DPA jelenti: Lennox- Boyd angol gyarmatügyi minisz­ter jelenlétében szerdán az adeni brit protektorátus nyugati térsé­gében levő tizenkilenc arab her­cegség úgynevezett dél-arábiai föderációban egyesült. Az aláírt egyezmény értelmében „más dél­­arábiai hercegségek is csatlakoz­hatnak a föderációhoz”. A szövet­séghez tartozó hercegségek „köl­csönös barátsági és védelmi” szer­ződést kötöttek Nagy-Britanniá­­val. A szerződésben Anglia bizto­sította magának a föderáció kül­politikai ,,képviseletét”. A Reuter-iroda jelentése sze­rint Hasszana, az Arab Liga fő­titkára a brit védnökség alatt lé­tesített dél-arábiai föderációról szerdán ezeket mondta: „Mindaz, amit erőszakkal kényszerítenek a népre, elkerülhetetlenül kudarcra van kárhoztatva.” Hozzáfűzte, hogy az Arab Liga felszólította tagjait, hogy akadályozzák meg a föderációs tömörülést. A kérdést az Arab Liga márciusi tanácsülése elé terjesztik. (MTI) Utoléri. (A moszkvai Krokogyil karikatúrája.) A „gyér fű sivataga" végnapjait éli Beszélgetés Kazahsztán miniszterelnökével az Irtisz Karaganda-csatornáról Hruscsov elvtárs, a XXI. kong­resszuson mondott előadói beszé­dében „komoly figyelmet érdem­lő” gondolatnak nevezte Kunajev elvtárs, a Kazah SZSZK Minisz­tertanácsa elnöke és más kazahsz­táni személyiségek javaslatát az Irtis—Karaganda-csatorna felépí­téséről ... Magam elé képzeltem a végte­len kazah sztyeppét — ahogy a nagy költő, Abajev nevezte: a „gyér fű sivatagát” —, mely fe­lett órákig halad a repülőgép anélkül, hogy az utasok folyók vagy tavak üdítő kékjét lát­nák. Másfél esztendővel ezelőtt Alma-Atában nyilatkozatot kér­tem Kunajev miniszterelnök­től a feltört szűzföldek jövőjé­ről. Emlékszem, milyen élénken magyarázta: csak az ostobák kételkedhetnek abban, hogy ezt a tájat néhány éven belül al­maligetek és veteményeskertek teszik majd barátságossá és gaz­daggá. Beszélt a „gyér fű sivata­ga” alatt felfedezett föld alatti tengerről, melyet akkor már két ponton is feltártak, majd tréfásan megjegyezte: mi lenne, ha ezt a vidéket keresztülvágnánk egyet­len hatalmas csatornával, de olyannal, amilyet még a világ nem látott? Akkor ez még csak álom volt, néhány merészen gondolkodó tu­dós és közgazdász álma. Most pe­dig maga az SZKP első titkára ajánlotta a XXI. kongresszus fi­gyelmébe mint fontos és életre­való javaslatot. A csatorna: párthatározat A kongresszus sok-sok más nagyszabású elképzeléssel együtt ezt a javaslatot is elfogadta. A hétéves tervben teljes egészében megépítik az Irtisz Karaganda­­csatornát. Kunajev elvtárs még Moszkvá­ban tartózkodik és szívesen eleget tesz kérésünknek, hogy tájékoz­tassa a Népszabadság olvasóit: hogyan született a csatorna terve és mi a jelentősége. — A kazahsztáni szakembereket régóta foglalkoztatja az öntözés problémája — mondotta Kunajev miniszterelnök. — Amikor hoz­zákezdünk a szűzföldek feltöré­séhez, először arra gondoltunk, hogy az Ob vizét kellene a sztyep­pére vezetni. Voltak más tervek is. De 3—4 évvel ezelőtt minden terv valószerűtlen volt, mert olyan roppant mennyiségű gépet, amennyi egy ilyen csatorna lét­rehozásához kell, az ország akkor még nem adhatott. Földünk leghosszabb csatornája — Az Irtás—Karaganda vonal kidolgozásában az vezetett ben­nünket, hogy túl a szűzföldek fel­törésén, az iparfejlesztés vízszük­ségleteit is figyelembe vettük. Megtanácskoztuk a Szovjetunió Állami Tervbizottságával, hogy mely újonnan feltárt nyersanyag­lelőhelyek kihasználása kerül a közeljövőben előtérbe. A bese­­kulszkiji rézlelőhelyek bekapcso­lása jelentette a legnagyobb prob­lémát. Ismeretes, hogy a rézbá­nyászat és a feldolgozás sok vizet igényel. Vízre van szükség az ekubasztuszi szénbányák és kok­szolók üzembe helyezéséhez. Víz kell a most épülő majkadei, mai­­kaiii és karagandai nagy ipari objektumokhoz is. Mindez az Ir­­tis—Karaganda vonal mellett szólt. — A végleges döntést a Szovjet­unió III. kohászati bázisának meghatározása hátráltatta. Ha Észak-Kazahsztánon kívül esik a bázis, felül kell vizsgálni tervein­ket. Ezt a kérdést aligha dönthette volna el nagyobb testület, mint az SZKP kongresszusa. A döntés már ismeretes: a III. kohászati bázis egyik súlypontja a kuszta­­naji körzet és Karaganda. A csa­torna megépül. Megkértem Kunajev elvtársat, közöljön néhány előzetes adatot a csatornáról. — Ez lesz a világ leghosszabb csatornája. A hétéves terv végére készen áll a maga teljes 450 kilo­méteres hosszúságában, vagyis pontosan kétszer akkora lesz, mint a Föld mai legnagyobb csa­tornája, a Fehér- és a Balti-ten­gert összekötő Sztálin-csatorna. Földünk rangsorban legnagyobb csatornái méreteiket tekintve mind messze elmaradnak majd az irtis—karagandai mögött, hiszen a Moszkva—Volga-csatorna „csak" 128 kilométer, a Szuezi-csatorna 165 kilométer és a Panama-csa­torna 81 kilométer hosszú. ■— És a gépi berendezések? — Elmondhatom, hogy a csator­na maximálisan gépesített építé­séhez minden eszközünk megvan. A Panama- vagy a Szuezi-csator­­na építése — megannyi népván­dorlás és lakosság-átcsoportosítás története. Mi az Irtis—Karagan­­da-csatornát úgy építjük fel, hogy szinte kizárólag helyi mun­kaerőt veszünk igénybe, leszámít­va a műszakiakat és a gépészek egy részét ! Gyümölcskert-övezet a pusztában — Mi lesz a csatorna gazdasági jelentősége — hangzott a követke­ző kérdés. — Az ipari következményeket már említettem — válaszolta Ku­najev elvtárs. — A mezőgazda­ságban kettős jelentősége lesz a csatornának. Az egyik: elősegíti a szűzföldek újabb millió hektár­jainak meghódítását. A másik — és ez a fontosabb, hogy biztosítsa a szűzföldi gazdaságok jelenté­keny részének belterjesítését. Ahol a csatorna átvonul, ott gyümölcs és zöldség terem, virág­zik a kertkultúra, meghonosodik a baromfitenyésztés, a takar­mánytermesztés, tejgazdaságok és konzervgyárak jönnek létre. Ez persze mind visszahat az iparra is, hiszen kiszélesedik az épülő nagy keleti ipari objektumok dol­gozóinak élelmiszerbázisa. Ezen­kívül van a csatornának bizonyos közlekedési jelentősége is, de a csatornaépítés technikai kivitele­zésében egyelőre ez a szempont nem játszik fontos szerepet. Emlékeztettem Kunajev elvtár­sat, hogy másfél évvel ezelőtt fel­hívta a föld alatti tengerre a fi­gyelmemet, és láttam is az első feltárás helyén keletkezett tavat. — Van ennek szerepe a csatorna­­építésben? — kérdeztem. — Nincs. Oda építjük a csator­nát, ahol más módon nem lehet komoly mennyiségű vízhez jutni. A föld alatti tenger más ügy, de szintén igen fontos ügy. — Hány új ponton tárták fel a tengert? Kunajev elvtárs nem állta meg mosoly nélkül ezt a kérdést. — Ezt sajnos nem tudom nap­ról napra fejben tartani. Olyan jó, mint amilyet ön 1957 nyarán látott, azóta több mint 300 van. Hetenként két-három ponton érik el a föld alatti víztömeget. Lehet, hogy mire hazaérek Alma-Atá­­ba, már 400 feltárásunk lesz. Ma már nem az a gond, hogyan jus­sunk el a vízig, hanem az, hogyan hasznosítsuk a feltárásokat. A kertek öntözéséhez gépek kelle­nek, magukhoz a kertekhez sok­ezer palánta, gyümölcsfa-csemete és sok minden más ... És nevetve hozzátette: — A gazdagság bizony gonddal jár. De ezeket a gondokat szíve­sen viseljük. Szabó István A francia miniszterelnök visszatért Algériából A gyarmatosítók a hadsereg erősítését követelik Párizs, február 12. (MTI) Michel Debré francia minisz­terelnök csütörtökön reggel Pá­rizsba érkezett. A miniszterelnök Algírból való elutazása előtt nyilatkozatot tett, amelyben „új formulát” talált Al­géria és Franciaország egybetar­­tozásának kifejezésére: „Nem le­het elképzelni Franciaországot Algéria nélkül, Algériát Francia­­ország nélkül.” A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a francia kor­mány kötelessége megadni a tel­jes támogatást az Algériában har­coló francia hadseregnek. A szélsőjobboldali Aurore sze­rint a algériai francia hadsereg vezetői közölték a miniszter­elnökkel, hogy a francia had­seregnek további 70 000 em­berre van szüksége. Debré algériai útjával , egyidő­­ben a felkelők megélénkült tevé­kenységéről érkeznek hírek Pá­rizsba. Szerdán délután a Biskra— Constantine-vonalon a felkelők kisiklattak egy kőolajat szállító vonatot. A vasúti forgalom a vo­nalon megszakadt. Bougie közelé­ben egy személyvonatot a felke­lők géppuskatűz alá vettek, egy utas megsebesült. A felkelők áttörtek a Morice-vonalon Algír, február 12. (AP) Megbízható forrásból ismeretes­sé vált, hogy szerdára virradó éj­jel a tuniszi határtól körülbelül 30 kilométerre több száz algériai felkelő átvágta magát az áttörhe­­tetlennek tartott Morice-vonal aknamezőin és villamossággal te­lített szögesdrót-útvesztőjén. Harcok Hondurasban San Salvador, február 12. (AP) A hondurasi felkelők rádiójá­nak jelentése szerint a kormány ellen harcoló felkelő egységek az országban négy frontot nyitottak. A rádió kedd esti jelentésében közölte, hogy a felkelők 1. sz. frontja a nicaraguai határ köze­lében van, ahol Armando Velas­­quez Cerrato, a felkelés vezetője irányítja a harcokat. A 2. sz. front a Salvadori határ, a harmadik a guatemalai határ közelében, a negyedik pedig Te­­gucigalpától, a fővárostól északra húzódik. A felkelők valamennyi front­szakaszon elfoglalták a kis váro­sokat és most csapaterősítéseket várnak.* Morales hondurasi elnök csütör­tökön kijelentette, hogy csapatai visszaverték a felkelő erőket (MTI) Pakisztáni fegyveres provokációk India határán Delhi, február 12. (TASZSZ) Asszam indiai állam kormánya tiltakozott a kelet-pakisztáni kor­mánynál, mert pakisztáni csapa­tok tűz alá vették Bhangabazar és Hantakitila indiai helységeket. Az asszami kormány követeli, haladéktalanul vizsgálják ki a határincidenseket és büntessék meg a felelősöket. Hivatalos for­rások szerint a pakisztáni csapa­tok február 9-én és 10-én erős tűz alá vették Hartakitilát. Laksmi Menen indiai külügy­miniszterhelyettes szerdán az ál­lamok tanácsában kijelentette, hogy az indiai kormány megfele­lő intézkedéseket tesz Asszam állam határvidékének védelmére. Közölte azt is, hogy a pakisztáni csapatok által még mindig meg­szállt Tukergram községben csapatösszevonások folynak. Az indiai kormány tiltakozott a pa­kisztáni kormánynál a cselekmé­nyek miatt. Külföldi Események Ho Si Minh vezetésével haza­utazott Pekingből a Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttsége, amely az SZKP XXI. kongresszu­sa után Kínában időzött. A repü­lőtéren Csou En-laj és Csen Ji búcsúztatta a delegációt. (Új- Kína) A hétszázezer tagot számláló brit bányászszakszervezet vezetői követelték, hogy a kormány állít­sa le a nukleáris erőművek építé­sét, mert ezzel is megakadályoz­hatja a szénipari pangás fokozó­dását. (Reuter) Hatszáz algériai fogoly a gyori Saint-Paul fogházban háromna­pos éhségsztrájkba kezdett. Jobb bánásmódot, több élelmet és me­leg takarót követelnek. (MTI) Hruscsov az SZKP Központi Bizottságának első titkára, Kiri­­csenko és Szuszlov, a központi bizottság titkárai, valamint Pono­­marjov, a központi bizottság tag­ja szerdán fogadta a Francia Kommunista Párt Moszkvában tartózkodó küldöttségét. (TASZSZ) Von Brentano külügyminiszter interpellációra válaszolva közöl­te, hogy 1955. májusától 1958. szeptemberig a Német Szövetségi Köztársaság területén állomásozó idegen csapatok hadgyakorlatai 83,5 millió márka kárt okoztak. (DPA) Nicolas Guillen, a híres kubai költő, a kiváló békeharcos hatévi száműzetés után Argentinából ha­zaérkezett Kubába. (TASZSZ) Vincent Auriol volt francia köz­­társasági elnök kilépett a szo­cialista pártból. (MTI) A nyugatnémet haditengerészet öt újabb torpedórombolót kap az Egyesült Államok tartalék-flottá­jából — jelentette szerdán a had­ügyminisztérium. (AP)

Next