Népszabadság, 1963. július (21. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-18 / 166. szám
8 Munkatársunk telefonjelentése Moszkvából: A „második félidő” filmjei Moszkva, július 17. SS-EKRŐL ÉS GYEREKEKRŐL, számoltam be legutoljára, kifogásolva, hogy a fesztiválon túlontúl sok a háborús és a gyerekekről szóló film. A lista azóta bővült. Háborús film Elmar Klos és Jan Kádár Nincs bocsánat című partizánharcos műve, a gyerekfilmek pedig a svédek Nils Holgersson csodálatos utazásával képviseltették magukat. Az előbbi hőse egy ifjú partizán, Pável, aki a háború utolsó pillanataiban sebesül meg. Kórházba kerül, ahol betegágyán felidézi a hősi harcok emlékeit, fegyveres akciókat és árultatásokat, megtorló kivégzéseket, halálos veszélyeket. És most a háború végeztével lázas víziói közben felteszi magának a kérdést: érdemes volt-e harcolni, érdemes volt-e az emberáldozat, joga volt-e ölni és igazságtalanul ítélkezni, ha a harci helyzet megkívánta. Pável emlékképei kötetlen képzettársításokban bukkannak elénk. Múlt és jelen idő egymás mellett áll a keményen montírozott képsorokban. Az az érzésünk, mintha Mereszjev, a hős pilóta, Resnais Szerelmem Hirosimájának ködösen bonyolult asszociációi szerint monologizálna. • Mereszjev és a Szerelmem Hirosima? Igen, némi kizáró ellentmondást találunk a film tépelődő hőse és az alkotók által választott belső monológforma közt. Túl finomkodónak, túl ernyedten meditálónak hat a falusi fiú képzeletében felmerülő, keresetten bizarr epizódok sorozata. Tagadhatatlan, hogy egyes részletekben erőfeszül, hogy Rudolf Milk operatőri munkája nagyszerű, hogy olyan színészi alakításokat láthatunk, mint a fiatal Jan Kacser Pavel szerepében és Ezard Hausmann eddig ritkán látott hiteles emberségű kivégzett német hadnagya. Végső soron azonban a film szerteomlik parányi mozaikkövecskékre, az egész konstrukció a néző szeme láttára morzsolódik széjjel, mert nem íveli át a filmet az ön- és történelemértékelés őszinte szenvedélye. "" A NOBEL-DÍJAS Selma Lagerlöf jó néhány regénye került eddig megfilmesítésre. A Nils Holgersson csodálatos utazása azonban mindeddig csak egy szovjet rajzfilmen elevenedett meg. A törpévé varázsolt csintalan kisfiú megjavulásának és a vad lovakkal való repülésének története most Kenne Fant rendező keze nyomán kapott moziéletet. A Piros léggömb és a nálunk is bemutatott Utazás a léggömbön című filmek alkotója a francia Albert Lamorisse volt a svédek konzultánsa, és az ő felszerelésével készültek a légi felvételek is. Kár, hogy Lamorisse-től csak a kameráját és nem a költészetét kérték kölcsön a svédek. Max Vilsén tájképei valóban csodálatosak, lágyan párázó megannyi akvarell kép látható zöld mezőkről, selymesen hullámzó fűszálakról, csillogó tükörtavacskákról, fodrozódó tengerről, kedves állatokról, babaházikónyi tanyácskákról. Vagyis a Nils Holgersson IBUSZ-film: töltse a nyarat Svédországban felhívással. A vetítés előtt bemutatkozott Nils Holgersson-ruhában, kis piros satyakkal a fején Sven Lundberg, a film kisfiú-főszereplője. És ha a felnőtt sztárokat Sztrizsenov, Rumjanceva és a többi szovjet filmszínész köszönti a színpadon, akkor helyénvaló volt, hogy a parányi Lundberg urat a Meszszi utca Szerjózsája, Borja Barbatov talpraesett beszéddel üdvözölte. A rövidnadrágos, sárga csíkos trikós Borja szónoklatának sikere volt, a filmnek nem. Bemutatták a románok versenyfilmjét is, Mircea Dragan rendezésében, a Lupény 29-et. Az 1929-es Zsil völgyi bányászsztrájkról szóló szélesvásznú filmalkotás — amelynek Kica Gheorghiu a főszereplője — megrendítően szép tömegjeleneteket tartalmaz. Egy vérbe fojtott sztrájk és egy némaságában fenséges temetés a vége felé magasra emeli a kissé didaktikus mű érzelmi hőfokát. KEDD DÉLELŐTT Csehszlovákia moszkvai követségén tartottak fogadást, ahol Danyil Hrabovickijjel, a Tisztaségbolt forgatókönyvírójával beszélgettem. Hrabovickij teljesen felhagyott az újságírással és filmcsinálásra adta fejét. Forgatókönyveinek sikere után Mihail Romm segédrendezője volt az Egy év kilenc napja című filmnél. Most fejezte be új forgatókönyvét a Gyufa lángja címmel. A moszkvai emberekről szól, mire gondolnak, mire vágynak, milyen problémáik vannak az egyszerű moszkvaiaknak — ez a film témája. Szeptemberben saját maga önállóan fog neki a film forgatásának. Versenyen kívül bemutatták a csehek Amikor jön a macska című színes mesefilmjüket. A cannes-i versenyben indult mű, Vojtech Jasny alkotása, a színesfilmtechnika bravúrosan alkalmazott lehetőségeivel egy népmese, szürrealista játék és a prágai politikai kabaré között billegő, elbájoló szatirikus mese. Jan Werich, a nagyszerű művész (A császár pékje kettős szerepében láthattuk) egy elegáns és egy rongyos csavargó tükörszerepében szeretetten humanizmussal műveli a különféle csodákat, és javítja a városka embereit, akik félnek a macska minden jellemhibát felfedező szemétől. Molnár G. Péter Tizenhárom folytatásból áll az új magyar televíziós film Forgatják „A Tenkes kapitányát“ Tizenhárom részből álló folytatásos film — ilyet még nem gyártottak Magyarországon. Az elsőt most, ezekben a napokban kezdte forgatni Fehér Tamás rendező, Orsi Ferenc A Tenkes kapitánya című forgatókönyvéből. A folytatásos filmet ez év végén a televízió képernyőjén láthatjuk, tizenhárom héten át pereg majd a romantikus, fordulatos történet. Egy-egy folytatás félórás lesz. A rekkenő kánikulában dolgozó „stábot” a Farkas-hegyi erdős lankákon kerestük fel. Száguldó kuruc lovasok, tollas lövegek, villanó kardok, amott egy „csatakígyó”, azaz hatalmas, a völgy torka felé ásító ágyú — nem nehéz kitalálni, hogy II. Rákóczi Ferenc legendás szabadságharcát, a labancok, az osztrák hódoltság ellen fegyvert fogó kurucok korát eleveníti fel Mezei István operatőr képeivel az új, folytatásos magyar televíziós film. — Filmünk 1704-ben játszódik — beszéli a forgatás lélegzetnyi szünetében Fehér Tamás rendező. — Az osztrák csapatok, s a labancok elfoglalták Siklós várát, ám a jobbágyok megtagadták a Tenkes-hegység melletti sasfészek Új urainak a terménybeadást, a munkát. Inkább a környező erdőkbe, mocsarakba bujdostak. Ennyi a történetünk történelmi magva, Örsi Ferenc ebből romantikus, izgalmas forgatókönyvet kerekített. Eke Máté kuruc kapitány, a „Tenkes kapitánya”, elrejtőzik az ellenség hátában, s jobbágyokból, bujkáló" szegénylegényekből szabadcsapatot szervez, ez a maroknyi csapat aztán állandó meglepetésszerű rajtaütéseivel nagy ellenséges haderőt köt le. Izgalmas rajtaütések, hadicselek, a forgatókönyvben — szerintem — jól megformált figurájú egyszerű emberek hősi helytállása, a hadiaakadémia paragrafusait az erdők mélyén is érvényben levőnek hivő osztrák tisztek komikus felsülése — futja mindebből bőven a tizenhárom folytatásra. Mindezt tetézi az Eke Máté és az osztrák várparancsnok szolgálója, Veronika közt szövődő romantikus, ezer veszélyt legyőző szerelem. Szokványos kérdés lenne: mi a film mondanivalója?, ám Fehér Tamás erre kérdezetlen válaszol: — Filmünket elsősorban a tv ifjú nézőinek szánjuk, de annak is örülünk majd, ha az idősebbek sem húzódnak el a képernyőtől A Tenkes kapitánya adásaikor. Izgalmas és humoros, az ifjúság kalandszomját kielégítő filmmel szeretnénk helytállásra, hazafiságra, becsületességre és bajtársiasságra nevelni. A film „tizenhárom felvonásos” főszerepét, a Tenkes kapitányát Zenthe Ferenc alakítja, mint mondja, nagy kedvvel, szeretettel. Partnerét, Veronikát a főszerepben első ízben látott, főiskolás Vajda Márta formálja. Molnár Tibor egy ízes, okos, megfontolt szavú, idősebb jobbágyot alakít, Szabó Gyula pedig egy bővérű szegénylegény figuráját viszi a képernyőre. Az osztrák várparancsnokot Ungvári László, feleségét Krencsey Marianne, segédtisztjét Basilides Zoltán alakítja. A Veronika és a kuruc kapitány szerelmét egyengető cigánylány szerepét Pécsi Ildikóra, s egy osztrák tábornok karakterfigurájának megelevenítését Kovács Károlyra bízták. Sz. S. NEPSZABADYSAG 1963. július 18. csütörtök KULTURÁLIS HÍREK JÚLIUS 29-ÉN nyílik meg a pécsi nyári szabadegyetem, amelyet a TIT Baranya megyei szervezete, a pécsi orvostudományi egyetem, a pécsi tudományegyetem állam- és jogtudományi kara és a pécsi tanárképző főiskola védnöksége alatt rendeznek. * A LENGYEL TELEVÍZIÓ megvásárolta a Balázs Béla Stúdió két rövidfilmjének vetítési jogát. A napokban sugározzák majd a Retten féllábon és az Oda-vissza című kisfilmeket★ BULGÁRIÁBAN a filmszínházak műsorra tűzik Palásthy György rendező Meztelen diplomata című vígjátékát. * AZ ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ együttese visszaérkezett Nyugat- Berlinből, ahol az egyetem mellett működő általános diákbizottság (ASTA) nyári ünnepi fesztiválján mutatkozott be. A magyar bábegyüttes az Aladdin csodalámpája című mesejátékot a zsúfolásig megtelt egyetemi színházban adta elő, nagy sikerrel . A BÉKÉSCSABAI BALASSI TÁNCEGYÜTTES és a franciaországi Poitiers városka népi együttese között megállapodás jött létre kölcsönös vendégszereplésre. MOTOROSOK FIGYELEM? 250 cm3 SIMSON SPORT motorkerékpáralkatrészek, BMW, V CZETKA, SIMSON speciálméretű tűgörgők érkeztek a 35. sz. (Bpest VI., Liszt Ferenc tér 2. Telefon: 420—367.) szaküzletünkbe. •_ ______________________ DKfiPERMVOI A NAP Pallas tv tudományos figyelő A szokásosnál tartósabb szünet után a tv Pallas tudományos figyelő újszerűen összeállított műsorral jelentkezett. Az eddigi tudományos figyelőket leginkább a „sok témakörből keveset” törekvés jellemezte. Most azonban csupán egy témát dolgoztak fel a Napról: ahogy az égitestet a régész, a csillagász, az orvos, a meteorológus és az építész látja, s megszólaltattak vele kapcsolatban filozófust és megidézték a művészetet is. A műsor nemes hangvétellel indult, a Napról Illyés Gyula szép verse vallott. Ezután — a bemutatott nagy anyagra gondolunk — igen tömény, de mégsem fárasztó tanulságban volt részünk. Híres ásatások ritkaságait vonultatták fel a képernyőn; a Nap-motívumok díszítőelemeit Magyarországon — Szalacska-pusztán — kiásott római emlékekben is felfedezhetjük. Beláthattunk a régész, a kutató tudományos műhelyének titkaiba, választ kaptunk a „hogyan fedezte fel” kérdésre közvetlenül a tudóstól (ez a forma egyúttal a műsor közvetlenségét és hitelét is szolgálta). Tájékoztattak emellett arról is, hogy a bemutatott ásatási leletek a Magyar Nemzeti Múzeum új, régészeti kiállításán tekinthetők meg. A következőkben a Debreceni Napkutató Intézet vezető csillagásza tartott röpke, tudományos szabadelőadást a Napról, mint égitestről. Távcsövön (filmről) figyelhettük a napkitöréseket s néhány szó esett a megfigyelés, a jelenségek fényképezésének technikájáról is. De a lényeg, amely feltehetően megragadt a fülekben, az volt, hogy a Nap, a földi élet forrása és éltetője bizony „csak” átlagcsillag távolabbi rokonai között. Ezután új tudományág, a „heliobiológia” kifejlesztéséről beszélt egy orvoskutató. Értesültünk az időjárás, a naptevékenység, az idegrendszer működése közötti meglepő összefüggésekről. Megfigyelték például a járványok (agyhártyagyulladás, diftéria, influenza stb.) előfordulását és lefolyását, s tapasztalták, hogy az nagyjából megegyezik a napfolttevékenység 11 éves lefolyásával. Kifejlesztik ennek alapján az orvosi meteorológiai szolgálatot és az időjáráséhoz hasonlóan, az egészségi előrejelzést. A műsor következő része a Nap és a filozófia, a művészet, valamint az építészet viszonyát fejtegette. A filozófiai részben a Sartre egzisztencializmusáról tartott előadás váratlanul érte az embert (azt kérdeztük hirtelen: „hogy kerül ide?”) önmagában világos volt ugyan, amit a filozófus róla elmondott: az egzisztencialista összetéveszti a látszatot a valósággal, illetőleg azonosítja a kettőt. Ellensége tehát a tudományos megismerésnek, amely pedig a korszerű világkép és világszemlélet kialakulásának mozgatórugója. Sajnos, a műsor szerkesztője csak attól a filozófiailag képzett tv-nézőtől várhatta, hogy megértse Sartre filozófiája és a műsor belső tartalmának ellentmondását, aki amúgy is tisztában volt vele. Mindenki másnak — nyilván a többségnek — jobban megfelelt volna, ha például a régész, de még inkább a csillagász néhány találó szóval utal tudományos anyagának s a filozófiának kölcsönös kapcsolataira. Éppen világképünk évezredes, sokszor drámai világnézeti küzdelmekkel teli tisztulása adott volna ehhez természetes alapot. A filozófus erre az alapra azután feltehette volna a koronát a mai egzisztencializmus jellemzésével és bírálatával. Ugyancsak elevenebb és érthetőbb lehetett volna a rövid képzőművészeti bemutató (a Nap a festészetben), amely egyébként a képernyőn színeitől megfosztva, sajnos, ráadásul még el is szürkült. Érdekes újdonságnak hatott ezeket követve egy lengyel építész témája az épületek úgynevezett „benapozásának” problémájával. Az építész bebizonyította, hogy épülő házaink térbeli elrendezése legtöbbször nem felel meg a „benapozottság” feltételeinek. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a tudományos ismeretterjesztésben bátran kísérletező televízió máskor még az ilyen csábítóan érdekes „betétért” se adja fel, szakítsa meg a műsor egészének vonalát, mondanivalóját. Nem az érdekesség ellen szólunk persze, sőt nagyon is pártoljuk, de ez esetben a „benapozás” technikája külön — műszaki jellegű — téma volt, amely „kilógott” a tudományos műsorból. A „Nap-műsor” éppen azzal ragadta meg figyelmünket, hogy részismeretek közlése mellett a legfontosabb tudományos eredményeken keresztül igyekezett megmutatni a tudományok egységét, lényegbeli öszszefüggéseit. Végül néhány megjegyzés a Pallas tudományos figyelő helyéről és jelentőségéről általában a tv műsorában Ez a fontos műsor nézetünk szerint jobb helyet érdemelne a programban. Nem ártana az sem, ha — legalábbis az őszi hónapokkal kezdve — sűrítenék. Most csak nagy ritkán láthatja a néző, kevés vele a kapcsolata, s így ismeretterjesztő, nevelő hatásának fonalát hamar elveszíti. Szluka Emil A lengyel kultúra hete a rádióban A Magyar Rádió július 22-től 28-ig rendezi meg a lengyel kultúra hetét. A hét csaknem valamennyi napján sugároznak műsort lengyel művészek műveiből, illetve azok közreműködésével. A megnyitó műsort július 22-én, hétfő este közvetíti a Kossuthadó. Az összeállításban bemutatják a mai lengyel művészeti élet legkiválóbb alakjait — zeneművészeket, festőművészeket, operaénekeseket, filmrendezőket és színművészeket. Kedden tánczenei, csütörtökön pedig könnyűzenei műsort sugároznak lengyel szerzők műveiből, lengyel együttesek és előadóművészek tolmácsolásában. Pénteken Molnár Antal professzor Szymanowsky zeneszerzői arcképe címmel tart előadást. Szombaton lengyel művészek operahangversenyét közvetíti a rádió, vasárnap pedig lengyel népzenei összeállítással fejeződik be a lengyel kultúra hete a rádió hullámain. (MTI) AZ EURÓPA KIADÓ TERVEIBŐL Az Európa Kiadó harmadik negyedévi tervében mintegy húsz kötete szerepel, köztük a Modern Könyvtár, a Kincses Könyvtár, a Milliók Könyve, a Világirodalom klasszikusai, s más népszerű sorozatok legújabb darabjai. A mai szovjet irodalmat Nyikolaj Csukovszkij Hercegzugoly című novelláskötete és Arkagyij Vasziljev A hétfő bajjal jár című szatirikus műve képviseli. A Modern Könyvtár sorozat legújabb kötete Friedrich Dürenmatt műveit tartalmazza. Kiadják Miroslav Krleza A horvát hadisten című könyvét, s a Nobel-díjas Ivo Andric két kisregényét. Megjelenik Karl Heinz Jakobs Egy nyár története című regénye, valamint Jan Otcenasek Romeo—Júlia és a sötétség című könyve, amelynek filmváltozatát már ismeri a magyar közönség. A klasszikus művek közül Titus Livius Római története jelenik meg a harmadik negyedévben, a Világirodalom klasszikusai című sorozatban Az ezeregyéjszaka meséinek új válogatását adják ki.