Népszabadság, 1964. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
1964. február 1. szombat N KI* SZABADDSÁG A költségvetés vitájával folytatódott az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) munka. A párt és a kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politikai vonalát következetesen megvalósítsa, és attól a jövőben sem térjen el. Minél többen teszik benső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, annál biztosabban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes felépítésében, a népjólét növelésében. Országunk fejlődése annál biztosabb, minél szilárdabb társadalmunk egysége. Az alapvető politikai célok tekintetében általában egész társadalmunk egységes: megszűnt a belső széthúzás, s minden erőnket az építőmunkára fordíthatjuk. A Hazafias Népfront-mozgalom szerepe és hatóköre nő. S legfőbb feladata most az, hogy országépítő terveink meg-valósítására mozgósítsa a dolgozó milliókat. A tavasszal összeül a Népfront kongresszusa. Bízunk abban, hogy meghatározza a mozgalom további feladatait, s újabb száz- és százezreket von be a mozgalom értékes tevékenységébe. , környékének ipartelepei rövid tárolás után a Séd patakba engedik a káros vegyi anyagokkal fertőzött vizet, s ez beszennyezi a Nádor-csatornát, a Sió alsó szakaszát és a Dunát is. 1962 óta, amikor átadták rendeltetésének a dunai vízkitermelő művet, és a Mohácsot Péccsel összekötő csővezetéket, jelentősen megromlott a város ivóvize. Helyes lenne, ha a pécsi vízmű korábban használt, úgynevezett tortyogói területi kútjainak jó minőségű vizét ismét a háztartások ellátására fordítanák, az ipartelepeket pedig más forrásokból látnák el, vezessék el Pécs nyugati részébe is a Duna-vizet. A felszólaló az erre szükséges hat és fél kilométeres vezeték megépítéséhez a Nehézipari Minisztérium segítségét kérte. A szofitilista építőmunka új atikermnel iiiiimpálják hazánk felszabadussájának 20. évfordulóját Befejezésül hangsúlyozta, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, amikor megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánk felszabadult a fasizmus rabsága alól és elindulhatott a demokratikus fejlődés útján. Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére léptek a felszabadító szovjet hadsereg első egységei. 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben az ideiglenes nemzeti kormány. A jövő év március 15-én érkezünk 20. évfordulójához annak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új, demokratikus hatalom segítségével diadalra vitte az ezeréves port, s megkezdte a földreform megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk történelmének legnagyobb eseményét, Magyarország teljes felszabadulásának 20. évfordulóját. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló, végül is közel értünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját ez évi terveink pontos végre-hajtásával, a szocialista építő- munkában elért újabb eredményekkel ünnepelhetjük méltóképpen — mondotta nagy tapssal fogadott beszédében Kállai elvtárs. Ezután Nagy Richárd budapesti képviselő szólalt fel. v . i. ibmdián a budapesti képviselő A képviselő hangsúlyozta: az országgyűlés honvédelmi bizottsága a népgazdasági összérdek harmonikus figyelembevételét látja abban is, hogy a honvédelmi tárca 1964-ben az összes kiadásoknak csupán 6,8 százalékát javasolja honvédelmi célokra a tavalyi 7,4 százalékkal szemben. A csökkentési javaslatok összhangban állnak a Varsói Szerződésben foglalt kötelezettségeinkkel, a fegyveres erők védelmi képességének és harckészültségi színvonalának fenntartásával s népgazdaságunk más irányú igényeivel. A bevonulási korhatár 18 évre történő előbbre hozása megköveteli, hogy a gyakorlati megvalósítást nagy gonddal, körültekintéssel, fokozatosan hajtsuk végre. Fel kell mérni a társadalmi, szociális háttért, biológiai-anatómiai csoportvizsgálatokat kell végezni, és foglalkozni kell a 18 évesek életkorából adódó sajátos pszichológiai problémákkal. A módszereket tekintve változtatni kell a harckiképzés menetén is, fejleszteni kell annak tanító, nevelő jellegét. A tömeges honvédelmi nevelés és előképzés bázisait a területi szervezetekből át kell helyezni a középiskolákba és iparitanuló-intézetekbe is. Egész társadalmunk összehangolt tevékeny-ségére van szükség, hogy a bevonulási korhatár előbbre hozásából semmiféle zavar se keletkezzék a fegyveres erők rendszeres kiegészítésében, az iskolarendszer működésében s a népgazdaság munkaerő-ellátásában. Nagyobb, jelentősebb helyet kell kapnia a KISZ-ben a honvédelmi nevelő- és szervező munkának. A felszólaló a továbbiakban a hazai cellulózhordozók jobb felhasználásának lehetőségével foglalkozott. Hazánkban 1963-ban négyszer nagyobb volt a papírfogyasztás, mint 1938-ban. Tavaly azonban már mintegy 200 millió devizaforintért kellett papírt és cellulózt importálnunk. A prob-,léma enyhítéséért tettünk már intézkedéseket a többi között az erdőgazdálkodás fejlesztésével, a papírnyárfélék elterjesztésével. De még a teljesen akadálytalan szalmaellátás esetén is indokolt a hazai nádféleségek papír- és cellulózipari hasznosítása. Ha a nagy erdőterületekkel rendelkező Szovjetunió és Románia sem hagyja kiaknázatlanul nádvagyonát, milyen nagy luxus a mi hazánk számára túl sokáig veszni hagyni ezt a rendkívül értékes cellulózvagyont. DR. SZABÓ BÁL ZOLTÁN , Baranya megyei képviselő Az élővizek tisztaságának védelmében emelt szót. Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint 1954—1963 között mintegy 45 százalékkal romlott a Duna vizének minősége. Pécsett a szennyezettség növekedése hatványozottan jelentkezik. Fűzfő és I LLEK LÁSZLÓ Békés megyei képviselő A képviselő a művelődésügyi tárca költségvetési tételeivel foglalkozott hozzászólásában, s en- nek során kiemelte: kevés állam dicsekedhet azzal, hogy népének kulturális fejlődésére — százalékos arányban — olyan magas összegeket költ, mint hazánk. De az évről évre emelkedő művelődésügyi kiadások indokolják is ezt, hiszen a dolgozó nép életében mind nagyobb szerepet játszik a kultúra iránti igény. A képviselő ezután számokkal, adatokkal illusztrálta megyéje kulturális fejlődését. Megemlítette, hogy az utóbbi három évben 28-ra emelkedett a megyében a középiskolák száma és 45 százalékkal nőtt a középfokú oktatási intézmények tanulóinak száma. Érdemes azonban felfigyelni arra, hogy ez a z ülésteremben a képviselők nagy figyelemmel hallgatják a felszólalókat. YAHIJA UYLILA Zala megyei képviselő A költségvetési tervezet egyes fejezeteiről szólva, örömmel emlékezett meg arról, hogy a közlekedés és a hírközlés fejlesztésére 4,6 milliárd forinttal több jut az idén, mint tavaly. Ez remélhetőleg " lehetővé teszi majd a Zalaegerszeg és Budapest közötti vonatközlekedés és a helyi hírközlés meggyorsítását, így a zalaegerszegi távbeszélő-központ automatizálását is, ami a megyeszékhely dolgozóinak jogos kívánsága. A kulturális kiadások kérdésével foglalkozva hangoztatta: a költségvetés lehetőséget nyújt új oktatási intézmények létesítésére. A többi között Nagykanizsán 16 tantermes gimnázium, Zalaegerszegen 150 főt befogadó középiskolai diákotthon, a megye több községében pedig korszerű új általános iskola építésére és használatba vételére kerül sor. Helyes, hogy a költségvetésből idén nagyobb összegek jutnak a rádió és televízió műsoridejének növelésére és a műsor javítására. Amennyiben az előirányzat lehetővé teszi, meg kell erősíteni a Kab-hegyi televízióközvetítő állomás adását, hogy a nézők Nyugat- és Dél-Dunántúlon is zavartalanul élvezhessék a műsort. Szünet után Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Az Indiai Köztársaság elnökének távirata Dobi Istvánhoz Dr. S. Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság elnöke, táviratban fejezte ki köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, India nemzeti ünnep® alkalmából küldött jókívánságokért. Nagykövetségi szintre emelték a magyar—svéd diplomáciai kapcsolatokat A Magyar Népköztársaság és a stockholmi, illetőleg budapesti Svéd Királyság kormánya közös követségét nagykövetségi rangmegegyezéssel elhatározta, hogyra emeli. fejlődés több helyen súlyos terheket ró a pedagógusokra, mert például Békés megyében egy-egy középiskolai tanárnak 35 órát kell tartania átlagosan hetente. Jogos az aggodalom, hogy ez a megterhelés a szakmai munka rovására megy. A képviselő helyeselte a szakközépiskolák hálózatának kiépítését, de hangsúlyozta: jobban, ésszerűbben is gazdálkodhatnának sok helyütt a beruházási pénzzel. Előfordul például, hogy olyan helyeken is ipari szakközépiskolákat szerveznek, ahol a helyi követelmények inkább mezőgazdasági iskola létesítését indokolnák. Nem számolnak a szakmunkásszükségletekkel, a helyi üzemek befogadóképességével, s végső soron a jó szándék, az anyagi áldozat nem hozza meg a kívánt hasznot. DR. BÉSI FHMti YKS budapesti képviselő A képviselő tudományos életünk néhány problémájával foglalkozott. Ennek során rámutatott, hogy szakembereink, kutatóink sokat várnak a Magyar Tudományos Akadémia tavalz közgyűlésétől. Mindenekelőtt olyan határozatokat várnak, amelyek tudósainkat nemcsak a tudomány fejlesztésére, hanem arra is ösztönzik, hogy eredményeiket alkalmazzák a népgazdaság gyakorlatában. , . Végre valahára meg kellene szűnnie azoknak a végeredményben könnyebb ellenállásból fakadó panaszoknak, hogy a tudós azért nem tudja kutatásainak eredményeit gyakorlatilag realizálni, mert az ipar, a mezőgazdaság, a gyakorlat szakemberei nem akarják őket megérteni. Az akadémiai kutatóintézeteknek sem lehet más feladatuk, mint az, hogy tudományos eredményeik mielőbb a termelési folyamatok szerves elemeivé, a népgazdaság gyorsuló ütemű fejlődésének forrásaivá váljanak. Ami pedig az Akadémia legfőbb feladatait illeti, bizonyos, hogy az eddigieknél intenzívebben kell folytatni a termelés fejlesztését közvetlenül ösztönző kutatásokat. A képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy szükség lenne bizonyos változtatásokra az Akadémia szervezetében, elsősorban az akadémiai osztályok szerkezetében. Az a szervezeti forma, amely például a matematikát, a fizikát, a csillagászatot és más természettudományi ágakat egy osztály keretében egyesíti, ma már elavult, mert e tudományterületek annyira szétágazóak, hogy egységes irányításuk szinte lehetetlen. Még inkább érvényes ez a műszaki osztályra, amelynek önállósága egyébként azt is jelenti, hogy a technikai tudományokat e szervezeti formában elszakítottuk éltető forrásoktól, a természettudományoktól. Az új struktúra létrehozására azt javasolta a képviselő, hogy első lépésként alakítsák ki a lényegében azonos elméleti és gyakorlati területen kutató szakemberek együttesét. Az osztályaiknak a tudomány szűkebbű ágazataira kell specializálódniuk, s vezetésüikben részt kell venni valamenynyi alapvető tudományág képviselőjének. SZABADY BÉLÁNÉ Veszprém megyei képviselő A képviselőnő a vegyipar problematikájához szólt hozzá. Elöljáróban megállapította, hogy a vegyipar fejlesztésére fordított összegek jóval gyorsabban térülnek meg, mint más iparágak beruházásai. De felhívta a figyelmet arra, hogy a vegyipar fejlesztésén nem szabad csupán a termelési értékek és a mennyiségek abszolút nagyságának növekedését érteni. S önmagában a termelékenység emelése sem hozza meg a kívánt eredményt, s csak akkor tehetjük termelékenységben és önköltségben versenyképessé vegyiparunkat, ha új eddig nem ismert vagy nem alkalmazott, korszerű technológiákat és nyersanyagbázisokat keresünk és aknázunk ki. Beruházásainknál mindenütt a világszínvonalnak megfelelő, legkorszerűbb berendezéseket kell beépíteni, és el kell érni, hogy a fejlesztésben részt vevő egyéb iparágak időben felkészüljenek feladataik megoldására. Növelni kell a műszerekhez, az automatikához jól értő szakemberek számát is. Egyetemet végzett vegyipari dolgozóinknak ma még csupán egynegyede rendelkezik gépész-, villamos- stb. képzettséggel. Ez azonban kevés. Ezért helyes lenne, ha a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, a vegyészképzés mellett, a nappali tagozaton megindítanák a vegyipari gépészképzést — javasolta a képviselő, majd ár(Folytatás a 4. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására néhány napos látogatásra pénteken hazánkba érkezett Alekszandar Rankovics elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára, Ivan Gosnjak, Gyúró Pucar, Jovan Veszelinov elvtársak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagjai és Dobrivoje Vidics elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja. A vendégeket Biszku Béla, Gáspár Sándor és Nemes Dezső ,elvtársak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai fogadták a Keleti pályaudvaron. A vendégek fogadásánál jelen volt dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Hazánkba érkezett Alekszandar Rankovics elvtárs