Népszabadság, 1965. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-03 / 79. szám
1965. április 3. szombat NÉPSZABADSÁG Adatok és tények felszabadult hazánk történetéből • Mindent az emberért A népgazdaság fejlődése az a biztos alap, amelyre népünk jóléte épül. A népgazdaság fejlődését pedig legátfogóbban a nemzeti jövedelem fejlődése mutatja. Míg 1923—1938 között évente átlagban nem egész 2 l.s -kai nőtt a nemzeti jövedelem, 1949—1964 között az átlagos évi növekedés 7% volt. 1964-ben a nemzeti jövedelem 3,2-szerese volt a háború előttinek. De nemcsak a beruházások növekedtek, hanem jelentősen, 1949- hez képest, 2,3-szeresére nőtt a nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztása. A fogyasztás növekedésének egyik forrása a keresők számának gyarapodása volt. Míg 1949-ben mindössze 4,4 millió volt a keresők száma, 1964-ben már mintegy 5,6 millió keresőt tartottak számon. A keresők számának növekedése azt jelentette, hogy míg 1930-ban 100 keresőnek 117 családtagot kellett eltartania, ma 100 keresőre mindössze 76 eltartott jut. A keresőkön belül a leggyorsabban nőtt a munkások és az alkalmazottak száma, és egy új kereső réteg jelent meg, a szövetkezeti dolgozóké. Az összes keresők között másfél évtized alatt csaknem háromszorosára nőtt a nyugdíjasok száma. A tsz-nyugdíjak bevezetésével csaknem minden dolgozó nyugdíjjogosulttá vált. A végbement változások eredményeként alapvetően megváltozott társadalmunk osztályszerkezete. Az ország iparosítása eredményeként megváltozott a népgazdaság egyes ágai hozzájárulásának aránya. Míg 193i-ban a nemzeti jövedelemnek csak 37 százaléka származott az iparból, addig 1964-ben már a nemzeti jövedelemnek 63 százalékát termelte az ipar. A nemzeti jövedelem gyarapodása alapján 1949—1964 között 4,3-szeresére nőtt az állóalapok növelésére fordított összeg. 1930— 1964 között összesen 450 milliárd forintot fordítottunk beruházásra. A beruházások eredményeként az ország nemzeti vagyona 1949— 1964 között 307 milliárd forintról 695 milliárd forintra, tehát több mint a kétszeresére növekedett. A foglalkoztatottság, a keresők reálbérének növekedése s a különféle kedvezményes vagy ingyenes állami juttatások eredményeként így alakult az életszínvonal: A parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke Az életszínvonal javulását jól szemléltetik a fogyasztás adatai. Népünk ma jobban táplálkozik, többet költ bútorra, ruhára, kultúrára, szórakozásra, mint bármikor korábban. 1950—1964 között a kereskedelmi forgalom 2,4-szeresére, ezen belül az élelmiszerek forgalma 2,2-szeresére, az iparcikkeké pedig 2,7-szeresére nőtt. A felszabadulást követő években a napi átlagos élelmiszer-fogyasztás nem haladta meg az 1800 kalóriát s ma 3000 kalóriánál is többet fogyasztunk. A növekvő vásárlás eredményeként 1964 végén több mint egymillió mosógép, mintegy 160 ezer villamos hűtőszekrény, 350 ezer porszívó és 90 ezer padlókefélő gép volt a lakosság birtokában. Nagy gond ma még hazánkban a lakáskérdés. Annak ellenére így van ez, hogy 1942 és 1964 között csaknem 7 és fél százezer lakás épült az országban, így másfél évtized alatt mintegy kétmillióan költöztek új lakásba. Nőtt a lakások nagysága és felszereltsége is. Az új lakásoknak több mint kétharmada két és több szobás, míg 1949-ben a lakásoknak csak 17%-ában volt folyóvíz, 46%ában villany és 10%-ában fürdőszoba, az 1960- as lakásösszeírás idején a megfelelő számok 22,5%, 74%, 16%. A népi demokratikus rend éveiben kultúrforradalom zajlott le hazánkban. Általánossá vált a nyolcosztályos iskola, mintegy nyolcszorosára nőtt a középiskolai tanulók, és csaknem nyolcszorosára az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A felszabadulás óta ezrek és ezrek végezték el munkájuk mellett a különböző iskolákat, s mindennek következtében a lakosság átlagos iskolai végzettsége jelentősen növekedett. Míg 1949- ben a megfelelő korú népességnek csak 20,6%-a végezte el a nyolc általánost, 5,5%-a érettségizett s csak 1,7%-nak volt felsőfokú végzettsége, 1963-ban a megfelelő számok: 38,2%, 10% és 2,9%. A községek 80 százalékában van művelődési ház, s a művelődési autók a legtávolabbi tanyai településeket is felkeresik. A kiadott könyvek példányszáma ötszörösére, a mozilátogatók száma mintegy hatszorosára nőtt. A két évtized fejlődésének talán legszebb fejezete népünk egészségügyi viszonyainak megváltozása. A háború előttihez képest egyharmadára csökkent a csecsemőhalandóság. Míg 1938-ban minden ezer csecsemőből 131 nem érte meg az egyéves kort, tavaly 1000 újszülöttből csak 40 halt meg egyéves kora előtt. Ma szinte az ország egész lakosságára kiterjed a társadalombiztosítás. Ennek s a javuló életviszonyoknak eredményeként 1941 óta mintegy 10—11 évvel hosszabbodott meg az emberek átlagos életkora. A nők átlagos életkora napjainkban 70, a férfiaké 65 év. Két évtized eredményeit vettük számba s mutattuk meg ezúttal a számok nyelvén, mit is hozott népünknek a felszabadulás. Két évtized alatt mindig tele volt a kezünk munkával, s lesz teendőnk a következő éveikben, évtizedekben is. A mindennapi munka sodrában nem árt azonban néha megállni, számba venni, mit tettünk, hogy erőt merítsünk újabb feladataink végrehajtásához. A nemzeti jövedelem növekedése (1949 — 100) Az egyes népgazdasági ágak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez (%-ban) Az 1950 és 1964 között beruházott 450 milliárd forint megoszlása A népesség százalékos megoszlása A munkás- és alkalmazottlakosság egy főre jutó reáljövedelme A tanulók számának alakulása A könyvek példányszámának, a mozilátogatók és a televízió előfizetőinek alakulása Az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás Néhány tartós fogyasztási cikk forgalmának alakulása A kórházi ágyak száma Az orvosok száma Cikksorozatunkat készítették: ALMÁSI IstvÁn, Faragó JENŐ, FÖLDES ISTVÁN, GYÖRGY ISTVÁN, KOVÁCS JÓZSEF, MÁTÉ GYÖRGY, NEMES JÁNOS, OROSZI ISTVÁN, PINTÉR ISTVÁN, RÓZSA LÁSZLÓ, SZABÓ L. ISTVÁN, TAMÁS ISTVÁN ÉS TÓTH BENEDEK.