Népszabadság, 1966. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-18 / 143. szám
1966. június 18. szombat Nagy részvéllel temették el Gergely Sándort A Farkasréti temetőben pénteken mély részvéttel kísérték utolsó útjára Gergely Sándor Kossuth-díjas írót. Több száz ember gyűlt össze a ravatalnál, hogy végső búcsút vegyen az irodalmi élet, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségétől: a gyászoló család, a barátok, tisztelők sorában ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége képviselői, az irodalmikulturális élet sok ismert személyisége, a munkásmozgalom veteránjai, az elhunyt egykori harcostársai. Részt vett a temetésen a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselője is. A gyászinduló hangjai után dr. Perényi Imre építésügyi miniszterhelyettes a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, a főváros kommunistái nevében mondott búcsúszavakat. — Egész életedre elkötelezted magad a magyar nép forradalmi harcához. Műveidben megmutattad, hogy azok az igazi hősök, akik bátran vállalták minden elnyomott nép sorsának megváltoz- t tatását. Emigrációd idején a Szovjetunióban alkottad meg a Vitézek és hősök című nagyszerű drámádat. Ott írtad, s a felszabadult hazában fejezted be Dózsa György harcba induló parasztjairól szóló nagy trilógiádat. Szilárd, állhatatos volt szellemed és eszméid, amelyeket a magyar nép sorsáért küzdő hőseid képviselnek. Hőseid velünk maradnak, mint erőt adó testvéreink, elvtársaink, a múlandó időben múlhatatlanok, és velük együtt te is közöttünk maradsz, szilárd, megingathatatlan kommunista hiteddel — mondotta a többi között Perényi Imre. A Magyar Írók Szövetsége nevében Garai Gábor vett búcsút az elhunyttól: " — Mi, fiatalabbak, megfogadjuk itt a ravatalnál, hogy tovább visszük az irodalomban is a kommunista forradalom fáklyáját, amit te és legjobb társaid vittek előttünk. Ezután a gyászoló közönség elkísérte a koporsót, amelyet az Internacionálé hangjai mellett helyeztek végső nyughelyére. A sírhalmot elborították az emlékezés, a kegyelet koszorúi. KISZ-ista építőbrigád utazik Mongóliába (Tudósítónktól.) Annak a 31 tagú ifjúsági munkacsapatnak a tagjai, akik július első napjaiban Ulánbátorba utaznak, hogy a KISZ központi bizottságának f megbízásából részt vegyenek az ott magyar segítséggel épülő ruhagyár építésében, péntek délelőtt találkoztak a KISZ kb székházában. A nagy utazástól és feladattól izgatott fiúk és a sajtó képviselői előtt Nádor György, az ifjúsági szövetség középiskolai és szakmunkástanuló osztályának vezetője ismertette a munkacsapat útját és feladatait. Hazánk segítséget nyújt a mongol fővárosban épülő ruhagyár építkezéséhez. Már most magyar műszaki vezetők és szakmunkások irányításával, magyar tervek alapján folyik az építkezés. A KISZ és a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szövetség közötti tárgyalások alapján határozták el, hogy három hónapra fiatal magyar szakmunkásokból álló brigád utazik az építkezésre. A csoport tagjait A szakma kiváló tanulója mozgalom idei legjobbjai közül válogatták ki, kőművesek, vasbetonszerelők, épületasztalosok, ácsok, állványozók és villanyszerelők találhatók benne. Utazik a csoporttal két másik fiatal szakmunkás is, akiknek foglalkozása alaposan elüt társaiétól: egy szakács és egy cukrász. A csoport tagjai egyenruhát és munkaruhát kapnak, s még az utazás előtt megismerkednek a mongol nép életével, történelmének legfontosabb eseményeivel. A felkészülés során arra is gondot fordítanak, hogy a távoli baráti ország fiataljai előtt be tudják mutatni a magyar népdalokat, a magyar népi táncokat. A fiatalokkal utazik parancsnokként Such Sándor, a Békés megyei KISZ-bizottság szakmunkástanuló-felelőse, és szakmai vezetőként Varga József, a szolnoki MÜM-intézet szakoktatója. termelhették, így tavaly az az elképesztő helyzet alakult ki, hogy a Béke Tsz 20 holdján 514 ezer forint értékű virágmag termett, ennek a társaságnak a 4,5 holdján pedig 403 ezer forint értékű. A Béke Tsz vezetői is sejtették, hogy a virágmagtermesztés ilyen „újszerű”, szokatlan megszervezésénél nincs minden rendben. Nem is hoztak soha helyeslő határozatot, de eltűrték a visszaéléseket, mert úgy gondolták, hogy a vállalat lekötelezett emberei előnyökhöz juttathatják a tsz-t is. Elég összehasonlítani a Béke Tsz-szel és az ugyancsak helybeli Dózsa Tsz-szel szerződött virágmagvak árbesorolását, és kitűnik, hogy a Béke Tsz-szel valóban kivételeztek. Talán senkit sem lep meg, hogy a tsz vezetőségén belül Horváth Sándor főagronómus volt az, aki leginkább palástolta a vállalati emberek üzelmeit. Kevésbé hittek volna a főagronómusnak, ha tudják, hogy ő is részt vesz a „vállalkozásban” — másnak a nevén. Kevésbé hallgattak volna a főagronómusra, ha tudják, hogy ő — a hatáskörét túllépve — egy hivatalosnak álcázott levélben írta meg a Vetőmagtermeltető Vállalatnak, hogy a tsz-szel kötött virágmagszerződésből milyen magánszemélyek részesednek, és kinek melyik mag ellenértékét küldjék meg. ÍGY „FALAZOTT” Horváth Sándor a többi áltermelőnek. És a héttagú társaság nem volt hozzá szűkmarkú. Bár Horváth Sándor virágmagtermesztő tevékenységet egyáltalán nem folytatott, sőt — ezt tőle hallottam — még messzire el is kerülte a „háztáji” virágmagparcellákat, mégis tavalyi „szolgálataiért” 44 ezer forintot kapott. A napszámosok elvégezték a munkát, a „háztáji” termelők pedig felvették a pénzt. Bokor Andor vállalati főmérnök, teljesen megszolgálatlanul 103 ezer forint, Komár Sándor 88 ezer forint, Zabrák István 88 ezer forintjövedelemhez jutott. Berta Ferenc bevétele 32 ezer forint, Héjjá Lajosé 70 ezer forint, Sárközi Sándoré 22 ezer forint volt. Ilyenek társaságába került Héjjá Lajos. Az ő részvételét és hallgatását a vállalati emberek fontosnak tartották, hiszen lényegében ő intézte a virágmagtermesztés minden ügyét a Béke Tsz-ben. Eleinte Héjjá Lajos bizonyára nem is sejtette, hogy a lejtőre lépett, inkább csak a könynyű pénzszerzési lehetőség csábította ... Mindenesetre — ez mellette szól — ő dolgozott munkacsapatának tagjaival együtt. Viszont végül , ő is élvezte a jogtalan előnyöket. Hiába hitték persze az áltermelők, hogy háttérben maradhatnak. Mind szélesebb körben terjedt el a híre ennek a különös virágmagtermesztésnek. Végül a botrány kitört. Házkutatás, kihallgatás a rendőrségen — ahogy az ilyenkor lenni szokott. Héjjá Lajos talán igazán csak ekkor döbbenhetett rá, hogy mit tett. Leginkább a lakásán talált öt kilogrammnyi virágmag nyugtalaníthatta, mely a tsz vetőmagvaiból maradt meg. Olyanok mondták, akik látták, hogy a házkutatás egész idején szinte remegett ez az erős ember. A rendőrségi kihallgatás után kerülte a tsz-tagokat. Bizonyára úgy érezte, hogy ezek után nem képes munkacsapata tagjainak a szemébe nézni. Hiszen ő volt az, aki néhány szál virágot se engedett elvinni a tsz földjéről, aki az egyik asszonnyal egy fél maréknyi virágmagot is kirakatott a kötényzsebéből, mondván, mit szólna a többi tag, ha látná. Nem akart tehát a tsz-tagokkal találkozni. „Ehhez én nem vagyok szokva” — mondta az egyik ismerősének, mikor a baj már beütött. Felindulása, szégyenérzete oly nagy volt, hogy nem tudta elviselni. Kamrájukban ott találták két kosárban a saját kertjükből piacra szánt százszorszép- és árvácskatöveket. Mert Héjjáné szorgalmasan járta a piacokat, örült minden haszonnak. SÍRJUK MELLETT eszembe jut: ha ez a szomorú végű emberpár megkapná a sorstól azt a kegyet, hogy az utóbbi öt évet újra leélhesse, akkor futna-e annyira a pénz után, és szóba állna-e a pénzéhes emberekkel. Most elvesztették életüket, oda a becsületük is. Amit vásároltak, spóroltak, azon osztozkodtak a rokonok. Láttam az elhagyott házat a Móra Ferenc utcában, az üres szobákat. Nem maradt ott egy gombostű sem. Orosházán ez az ügy nagy felháborodást váltott ki. A városi pártbizottság viszont mindent megtett az igazság és a tisztesség érvényesüléséért. A város közvéleménye helyesli, hogy az érintett vállalati embereket és a tsz főagronómusát azonnali hatállyal elbocsátották. A kertészeti brigádvezetőt pedig leváltották. A bűnösök bíróság elé kerülnek. Még egyszer visszatekintek a széles, friss, rendben tartott sírra. A rokonok nyilván szépen gondozzák majd. Szem előtt van, közel a halottasházhoz. A Héjjá házaspár sírja — figyelmeztetés. Tóth Benedek NÉPSZABADSAG A helyi erőforrások hasznosítása A társas- és családi házak építéséhez s a közművesítéshez természetesen nemcsak pénz, hanem anyag és kapacitás is szükséges. S ennek tartalékait igen sok életrevaló ötlettel, javaslattal tárhatják fel a magánlakás-építési bizottságok. Kezdeményezhetik például a különböző vállalatoknál átmenetileg szabad kapacitások, építő-, szerelőbrigádok átcsoportosítását, megszervezhetik az olcsó helyi építőanyagok nagyobb arányú gyártását, felhasználását, elősegíthetik az állami, tanácsi vállalatok gépkölcsönzését a társasházat építő helyi ktsz-eknek, csoportos építőközösségeknek stb. Hivatalból és társadalmi segítséggel A bizottságok — amelyeknek elnöke rendszerint a helyi tanács illetékes vb-elnökhelyettese — megalakulásuk után azonnal munkához láttak, határozatokat hoztak, ellenőrzik a végrehajtást, s nagy figyelmet fordítanak rá, hogy az állami lakásépítéssel együtt a magánlakás-építkezés is elsősorban a városok és a fejlődő települések lakásgondjait enyhítse a következő években. A Szabolcs megyei bizottság legutóbbi ülésén az illetékes vállalatok bevonásával már ennek alapján vitatta meg az építőanyagok ésszerűbb, gazdaságosabb vasúti és közúti szállítását, elfogadta az új vályogvetési helyek kijelölésére vonatkozó javaslatokat, s megtárgyalta építési területük előkészítésének legsürgősebb tennivalóit. Sok jel mutatja: bízhatunk benne, hogy az új bizottságok, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a magánerőből építkezők ügyeit, hivatalból intéző emberekét és a társadalmi szervezetek képviselőit, nemcsak formálisan, hanem egész munkájukkal szolgálják majd a rájuk bízott rendkívül fontos társadalmi ügyet.Érdemes tehát figyelni, s központilag is határozottan támogatni a magánlakásépítési bizottságok tevékenységét, hogy minél teljesebben megfeleljenek azok bizalmának és várakozásának, akik anyagi áldozatokat vállalva családi házat, saját otthont kívánnak építeni, s ezzel közvetlenül hozzájárulnak az állam erőfeszítéseihez, az országos lakásgondok mielőbbi megoldásához. Oroszi István A BORSODI VEGYI KOMBINÁT ÉRTESÍTI a kórházakat és közegészségügyi intézményeket, hogy az altatógáz-ellátás folyamatos biztosítására megnyitotta budapesti dinitrogénoxid lerakatát. Ügyintézés: hétköznap 8—16, szombaton 8—12 óráig BVK. Budapesti Kereskedelmi Szolgálat Budapest XI., Kende u. 12. Telefon: 468 — 391 Hivatalos idő után rendkívüli esetben a 479 — 931 szám hívható. Árukiadás: kedden és pénteken 9 — 12 óráig Budapest IX., Soroksári út 97. sz. telepen Több lakást magánerőből Bizottságok alakultak az építtetők támogatására A második ötéves terv tapasztalatai figyelmeztetnek: legfőbb ideje végérvényesen szakítani azzal a némely központi szervnél is megnyilvánult gyakorlattal, amely a magánlakás-építést az állami lakásépítés mellett kevésbé fontos, mellékes feladatnak tekinti. Ezért történt már eddig is több kezdeményezés, jelentős kormányintézkedés a saját erőből építeni szándékozók támogatására, az építőanyagellátás megjavítására, a kiviteli kapacitás bővítésére, s a Gazdasági Bizottság határozata alapján ezért alakultak meg a legutóbbi hónapokban országszerte a megyei, városi és sok helyütt a járási magánlakásépítési bizottságok. Összehangoltan és tervszerűen Magánerőből a második ötéves terv idején összesen 180 ezer lakás épült fel. Ebből több mint 110 ezer úgy, hogy az állam lakásonként átlagosan körülbelül 60 ezer forint hosszú lejáratú, kedvezményes kölcsönnel támogatta az építtetőket, további 70 ezer lakás építéséhez pedig közvetett módon, építőanyagokkal, típustervekkel stb. nyújtott segítséget. Ismeretes azonban, hogy a fejlődés üteme gyorsabb lehetett volna, ha központilag és helyileg is nagyobb erőfeszítések történnek a magánlakás-építés anyagiműszaki feltételeinek megteremtéséért, s a sokat panaszolt bürokratikus akadályok elhárításáért. A helyi tanácsok képviselőiből, valamint az állami és kisipari építővállalatok, a tervező szervek, az OTP, aTÜZÉP, továbbá a Hazafias Népfront, a KISZ és más társadalmi szervezetek megbízottaiból alakult magánlakásépítési bizottságok célja, feladata éppen az, hogy intézményesen segítsék mindazokat, akik állami kölcsönnel vagy anélkül saját lakást akarnak építeni. Eddig ezek a szervek általában elkülönülten foglalkoztak a hozzájuk fordulók kéréseivel, problémáival, s ez még a legjobb szándék esetén is óhatatlanul odavezetett, hogy az építkezni akarók többnyire csak hosszas huzavona után tudták megszerezni a különféle engedélyeket, anyagot stb. S miközben sokszor még a tanácson belül is az egyik hivatali szobából a másikba kilincseltek, jogosan érezték, hogy végeredményben sehonnan sem kapnak elegendő támogatást, útbaigazítást. A bizottságok létrejöttével a tanácsok most jobban összehangolhatják az említett szervek munkáját. Lehetőség van rá, meg szükséges is, hogy ne csak alkalomadtán, hanem tervszerűen foglalkozzanak a területükön folyó magánlakásépítkezésekkel, csökkentsék a bürokráciát, jobban tájékoztassák az érdekelteket az építkezések lebonyolításával összefüggő tennivalókról, a korszerű, gazdaságos kivitelezési formákról, a típustervekről, s általában több gyakorlati tanácsot, segítséget adjanak az építtetőknek. Jobban előkészített építkezési területen Szó sincs arról, hogy most minden probléma egy csapásra megoldódhat. A bizottságok létrejötte önmagában még nem változtat azon, hogy egyelőre, s még belátható ideig, a kelleténél kevesebb az építőanyag, a munkáskéz, a korszerűbb építkezésekhez szükséges gép, s gondot okoz, s főként a városokban a telekkérdés is. A feltételek mégis sok tekintetben kedvezőb-bek a korábbiaknál. A tanácsok a városrendezési és községfejlesz- t tési tervek keretében ugyanis a tavalyi esztendő második felében hozzákezdtek a magánlakás- építésre, s ezen belül a korsze- r rűbb, többszintes társasház-épít- kezésekre alkalmas területek ki- j jelöléséhez, új telkek kialakításá- hoz, a kisajátítások előkészítéséhez. Felülvizsgálják és a lehetőség szerint feloldják a magánlakás-építést korlátozó, illetve tiltó rendelkezéseket az olyan területeken, amelyeknek más célú felhasználására a korábbi elképzelésekkel ellentétben esetleg csak a távoli jövőben kerül sor. A magánépítkezésekhez szükséges területek előkészítésére hoszszú idő után most először került sor ilyen átfogóan és körültekintően. E rendkívül szerteágazó s nagy anyagi eszközöket is igénylő munka elvégzését megkönnyíti, hogy a tanácsok saját községfejlesztési alapjuk kiegészítéseként tízéves kamatmentes hitelt kaphatnak az OTP-től az építési területek kisajátítására, parcellázására, közművesítésére. S ha a területelőkészítést és a kivitelezést körültekintően összehangolják, ez lehetővé teszi a KISZ és más társadalmi szervek eredményesebb közreműködését, a lakosság önkéntes társadalmi munkájának nagyobb arányú megszervezését az utak, a csatornák építésében, a terep rendezésében, s mindenütt, ahol ezzel gyorsabbá és olcsóbbá lehet tenni a lakások építését. A harmadik ötéves tervben halaszthatatlan feladat a magánlakás-építkezések korszerűsítése a telkek, s főleg a közművesített területek gazdaságosabb kihasználását eredményező többszintes, többlakásos házak építése. Ennek megfelelően Gyöngyösön például 370 sor- és társasház-lakás építési területét készítik elő az OTP-vel együttműködve, s kijelölték a hasonló korszerű formában létesülő további ezer lakás helyét. Szombathelyen több mint ezer, magánerőből épülő lakáshoz, s ezen belül 360 társasházlakás létesítéséhez jelölték ki a beépíthető, s több vagy kevesebb költséggel közművesíthető, lakótelepszerűen, koncentráltan felhasználható területeket. Szabolcs- Szatmár megyében a magánlakás-építési bizottságok a második ötéves terv tapasztalatait hasznosítva, elsősorban a megyei és a járási székhelyeken kívánnak az eddiginél többet tenni azért, hogy a falusias, egylakásos családi házakon kívül minél több egy-két-három emeletes korszerű, városias jellegű lakóház épüljön.