Népszabadság, 1966. augusztus (24. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-23 / 198. szám

VILÁG PR.­MtT.*itJAI, EGYESÜLJETEK! 10rp ' n i r O % \ €. ti % % j VILÁG PROI^TIrtJAI, EGYESÜLJETEK! \\ Ara GO fillér A HI ALVA II SZOCIALISTA HI LAK ASPAIST KÖZPONTI LAPJA XXIV 1966. augusztus 23, kedd am, 198. szám 1966. augusztus 23, kedd A MÁLTÁK SZOCIALISTA MUNKÁSS­ÁGÁT KÖZPONTI LAPJA XXIV. évfolyam, 198. szám Az amerikai háborúellenes erők erkölcsi sikerét A washingtoni kormányzat „nem tart időszerűnek" új törvényt a békeharcosok ellen Washingtoni tudósítónk jelenti. Hétfő délelőtt az Amerika-elle­­nes Tevékenységet Vizsgáló Bi­zottság képviselőházi albizottsága folytatta az úgynevezett tanúki­hallgatásokat a vietnami szabad­ságharcosokat támogató amerikai állampolgárok elleni új törvény­­javaslat ügyében. Miután a bizott­ság múlt heti tevékenysége 50 háborúellenes fiatal letartóztatá­sán és a kormány vietnami hábo­rúja elleni vádbeszédeken kívül alig eredményezett valamit, ezen a héten a hírhedt albizottság olyan tanúkat kíván felvonultatni, akiknek az volna a feladatuk, hogy „bizonyítsák” egy ilyen tör­vényjavaslat „szükségességét”. Így az eredeti terv az volt, hogy hét­főn és kedden elsősorban a kor­mány magas rangú hivatalnokait szólítják a tanúk padjára. Időközben azonban nyilvánva­lóan megváltozott a kormány tak­tikája, mert Fred B. Smith, a pénzügyminisztérium főtanácsosa az első hétfői tanú, bár rokon­­szenvét fejezte ki a törvényjavas­lat iránt, kijelentette, hogy arra nincs semmiféle szükség. Smith azzal érvelt: a jelenlegi törvények már lehetőséget adnak arra, hogy mindazokat az amerikai állam­polgárokat, akik „segítik az ellen­séget”, tízezer dollár pénzbünte­téssel és tízévi börtönnel sújtsák. A. Pool, a bizottság elnöke által javasolt új törvény húszezer dol­lár pénzbüntetéssel és húszévi börtönnel kívánja sújtani azokat a békeharcosokat, akik anyagi se­gítséget nyújtanak a vietnami szabadságharcosoknak vagy a VDK-nak. Smith azt mondotta, hogy az új törvényjavaslat csak arra nyújtana alkalmat, hogy­­ „olyan színezete legyen a dologo­k­nak, mintha korlátozni akarnák a­­ szólásszabadságot és más alkot­­­­mányos jogokat”. A hírek szerint­­ hasonlóan a törvény szükségtelen voltáról beszél majd kedden az­­ igazságügy-minisztérium megidé­zett szakértője. A kormányzatnak ez a hirtelen pálfordulása annál inkább szem­betűnő, mivel a múlt hét elején az igazságügy-minisztérium még közbelépett, hogy hatálytalanítsa a rossz emlékű bizottság kihall­gatásait felfüggesztő bírói dön­tést, s így szabad utat nyisson a boszorkányüldözés felélesztése előtt. Ennek megfelelően még a múlt hét csütörtökjén is a kali­forniai főügyészhelyettes a bizott­ság előtt síkraszállt egy új tör­vény szükségessége mellett.­ Azt állította, hogy ilyen törvény híján csupán „utcai szemetelésért” tud­ták megbüntetni azokat, akik há­borúellenes röplapok osztogatásá­val igyekeztek „engedetlenségre” izgatni a katonákat. Csütörtök és hétfő között azonban nyilván­valóvá vált, hogy a háborúellenes csoportok és a hírhedt bizottság összecsapásaiban a békeharcosok arattak erkölcsi győzelmet. S a közvélemény annyira a bizottság­­ellen fordult, hogy a kormányzat jónak látta, ha ez idő szerint nem szorgalmazza a törvényjavaslat elfogadását. Pool, a bizottság elnöke azon­ban nem akarja elismerni a tak­tikai fordulat szükségességét, hi­szen a bizottsági szereplése része a­­választási hadjáratnak, amelyet texasi képviselői mandátumának újra való megszerzéséért folytat a novemberi kongresszusi válasz­tásra. Ezért közölte, hogy min­denképpen előterjeszti törvény­­javaslatát. Washingtoni újságíró­körökben megjegyzik, hogy még ha Pool törvényjavaslatát a kép­viselőház elfogadja is, minden bi­zonnyal megfeneklik a szenátus útvesztőiben, mivel a közvéle­mény szembefordulása a hírhedt bizottság működésével elriasztja a jóváhagyástól a szenátus veze­tőit. A bizottság tevékenysége kö­rüli botrány arra a szokatlan cse­lekedetre késztette Mansfieldet, a szenátus demokrata és Dicksent, a szenátus republikánus csoport­­vezetőjét, hogy elítéljék a bizott­ság múlt heti kihallgatásait. Ez azért keltett különösen nagy fel­tűnést Washingtonban, mert a szenátus vezetői eddig óvakodtak attól, hogy bármiféle bírálatban részesítsék a törvényhozás másik házának testületeit. Árkus István Gazdag programmal, jó hangulatban ünnepelt az ország népe Dobi István alkotmány napi köszöntője — Nagygyűlések, munkás—paraszt találkozók Új létesítményeket avattak — Pompás tűzijáték zárta az ünnepet Szerte az országban sok szí­nes programmal ünnepelték meg augusztus 20-át. Az alkotmány napjának reg­gelén — a hagyományoknak megfelelően — Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke köszöntötte a rádión és a televízión keresztül az or­szág népét. Beszédében vázolta a szocializmus építésében eddig megtett történelmi utat.­­ — Büszkeséggel és megelége­déssel tölthet el bennünket — mondta a többi között —, hogy megbecsült tagjai vagyunk a szocialista országok nagy, test­véri közösségének. A világ leg­haladóbb erőivel szövetségben és a vezető szocialista világhata­lommal, a Szovjetunióval meg­bonthatatlan barátságban szol­gáljuk a béke és a haladás ügyét. Beszéde végén Dobi elvtárs hangsúlyozta, hogy amikor al­kotmányunkat ünnepeljük, ezt eredményeinknek örülve és gondjainkról sem megfeledkez­ve tesszük; világos előttünk az út, határozottak a terveink. Jó re­ményekkel, a párt és a nép egy­más iránt érzett kölcsönös és teljes bizalma jegyében, szoros nemzeti egységbe forrva mun­kálkodunk a szocializmus teljes felépítésén, hazánk felvirágozta­tásán. Alkotmány napi nagy­gyű­lések Népköztársaságunk alkotmá­nya törvénybe iktatásának 17. év­fordulóján sokfelé rendeztek munkás-paraszt találkozókat, gyűléseket, ünnepségeket, műso­ros összejöveteleket. Zalaegerszegen, a város köz­pontjában tartott nagygyűlésen mintegy 15 ezren vettek részt. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mél­tatta az alkotmány törvénybe iktatásának jelentőségét, ismer­tette a kül- és belpolitikai hely­zetet. Cegléden a zászlódíszbe öl­tözött Szabadság téren volt a nagygyűlés, amelynek elnöksé­gében helyet foglalt a hazánk­ban tartózkodó Agostino Novel­la, , az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, az Olasz Szakszervezeti Szövetség főtitkára is. A nagygyűlésen Gáspár Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott ünnepi beszédet. A karcagi nagygyűlés ünnepi szónoka Czinege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter, a kiskun­félegyházi alkotmány napi nagy­gyűlése pedig dr. Korom Mi­hály, a Központi Bizottság titká­ra volt. Sokfelé­­ rendeztek munkás- paraszt találkozót. Pest megyé­ben például a termelőszövetkeze­tekben a patronáló üzemek dol­gozói és a szövetkezeti gazdák találkoztak baráti összejövetelen. Kedves vendége volt a tiszafü­redi alkotmány napi ünnepség­nek F. G. Kiva, a battonyai és a tiszai felszabadító harcok egyik hőse, az egykori 26. rohamzász­lóalj parancsnoka ünnepelt együtt vendéglátóival. Kőszegen jól sikerült ifjúsági­­napokat tar­tottak, Székesfehérvárott a vi­dámparkban egész napos nép­ünnepély szórakoztatta a város lakóit. Hajdú-Biharban is együtt ünnepeltek a tsz-ek és a patro­náló üzemek, a hajdúszovátiak például a Gördülőcsapágy-gyár dolgozóinak küldöttségét látták vendégül. Veszprém megyében, a tihanyi Biológiai Kutató Intézetben egy­milliószoros nagyítású elektron­­mikroszkópot helyeztek üzembe. Győr-Sopron megyében szintén több új létesítményt adtak át az építők. Fertőszentmiklóson új is­kolát, Bágyogszovátán művelő­dési házat; a Csongrád megyei Mártély községben szélesvásznú mozit; a baranyai Óbányán és Kisújbányán több kilométernyi bekötő utat adtak át rendeltetésé­nek. Új nevezetességgel gyara­podott újdonsült városunk, Szi­getvár: a vár szomszédságában mesterséges csónakázótavat létesí­tettek, amelynek építéséhez a lakosság több százezer forint értékű társadalmi munkával já­rult hozzá. Dunaszekcsőn új filmszínházat, Kozármislényben pedig művelődési házat nyitottak meg. Százezrek gyönyörködtek a tűzijátékban. (név Miklós felvétele.) A brit szakszervezeti főtanács közzétette kongresszusi jelentését Wilson gazdasági világválsággal fenyegette a szakszervezeteket, ha nem fogadják el a bérbefagyasztást Londoni tudósítónk jelenti. Hétfőn közzétették a brit szakszervezetek idei — szep­temberben Blackpoolban meg­tartandó — kongresszusának határozati javaslatait és a főta­nács évi jelentését A jelentés­ben, amely több mint 300 olda­las könyv, kellett a TUC-nak megmagyaráznia, hogy miért támogatta a kormány bérbefa­gyasztó intézkedéseit A jelentés­nek ez a része meghökkentő le­leplezésekkel szolgált. Kiderült, hogy Wilson miniszterelnök az­zal ijesztgette a szakszervezete­ket: ha nem fogadják el a bér­befagyasztást, a font összeroppan, ez pedig gazdasági világválságot idéz elő. Wilson miniszterelnök bizal­mas beszélgetésben közölte ve­lünk — hangzik a jelentés —, hogy „A kormánynak nincs más választása ... Ha nem cselekszik, olyan nemzetközi válság bekö­vetkeztét sietteti, amelyben a munkanélküliek szám­a ebben az országban talán a kétmilliót is el­éri”. A miniszterelnök kifejtet­te, hogy az ország belső gazdasá­gi nehézségeit a nemzetközi pénzpiacon fizető- és rövid le­járatú hiteleszközökben mutat­kozó hiány súlyosbította. „A miniszterek biztosítottak ben­nünket — hangzik tovább a je­lentés —, hogy a bérbefagyasz­tás nemcsak a brit, hanem kül­földi kormányok véleménye sze­rint is elengedhetetlen része a meghozandó intézkedéseknek." A jelentésből kitűnik, hogy a kor­mány a szaktanáccsal való elő­zetes tanácskozás nélkül, sőt korábbi ígéretei ellenére vette bele az ár- és jövedelempolitiká­ról szóló törvénybe azt a rendel­kezést, amely pénz- és börtön­­büntetéssel sújtja a béremelést követelőket. A jelentés részletesen kifejti, hogy a háború óta Angliában ismételten alkalmazott, pénz­szűkét előidéző gazdasági in­tézkedések nem csupán az egyes kormányok rossz gazdálkodása miatt következtek be, hanem közvetlen következményei an­nak, hogy Anglia erejét meg­haladó szerepet vállal a nem­zetközi politikában és a nemzet­közi kereskedelmi és pénzügyi élet finanszírozásában. Mindeb­ből azonban a jelentés azt a meglepő következtetést vonja le, hogy más országoknak nagyobb terheket kell vállalnia Anglia „világcsendőri” szerepe költsé­geinek fedezésében, és hiteleket kell adniuk az angoloknak mind­(Folytatás a 2. oldalon.) A Új létesítmények augusztus 20-ra Augusztus 20-án sok új léte­sítményt adtak át szerte az or­szágban rendeltetésének. A Fejér megyei Csákberény­­ben művelődési házat, Sárosd— Alsótöbörzsökön szépen berende­zett klubot, Martonvásáron új sportpályát, Bács-Kiskun me­gyében, Dánodon szélesvásznú filmszínházat, Hartán korszerű iskolát; a Heves megyei Füzes­abonyban új áruházat, Tarna­­szentmiklóson művelődési házat; Nógrádban, Balassagyarmaton új sporttelepet; a Vas megyei Vas­váron 12 tantermes gimnáziumot, Olbő községben művelődési há­zat, Döbörhegyen, Hegyhátsálon és Salköveskúton egy-egy új klubházat kaptak a helybeliek. Sok százezer nézője volt a tűzijátéknak Augusztus 20-án este feketél­­lett Budapesten a Duna-part az emberektől. Elsősorban a Sza­badság­ és az Erzsébet-híd között volt nagy a zsúfoltság: a hosszú idő után ismét sorra került tűzi­játékokra volt kíváncsi sok száz­ezer érdeklődő. S nem csalódtak, akik gyerekeikkel együtt kimen­tek a Duna-partra. A rendezők nagyszerű rekordot javítottak. Már az is kellemes meglepetés volt, hogy az eredetileg 20 per­cesre jelzett program több mint félórás lett, s mintegy 1100 cső­ből röpítették az ég felé a röp­pentyűket. (Eddig a legnagyobb tűzijáték 400 „csöves” volt.) Nagy tetszést aratott az Erzsébet- és a Szabadság-híd egymás felőli olda­lánál, valamint a Citadellánál rögtönzött pompás „vízesés”, s nem hiányzott a hagyományos piros-fehér-zöld bengáli tűz sem. A népköztársaság állami zász­laját, amely augusztus 20. tiszte­letére két napon át lengett a Par­lament előtti Kossuth téren, ka­tonai tiszteletadás közben ünne­pélyesen levonták. Ugyancsak ünnepélyesen vonták le a nem­zeti lobogót és a munkásmoz­galom vörös zászlaját a gellért­hegyi Felszabadulási Emlékmű­nél.

Next