Népszabadság, 1967. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-01 / 153. szám
1967. július 1, szombat N 1. PSZ. ABADIAG Az ifjúságot érdeklő és érintő kérdésekről tanácskozik a KISZ kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának nagytermében pénteken folytatta munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusa. Az ülésen megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az agitációs és propagandabizottság elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk sok más vezetője, kiválósága is. A délutáni ülésen megjelent Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Kádár János elvtárs beszédet mondott, amelyben átadta a kongresszusnak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága üdvözletét. A részvevők hosszan ünnepelték a pártot, s az elnöklő Perger Lajos, a KISZ Győr megyei bizottságának első titkára a kongresszus és az ifjúkommunisták nevében ismét ígéretet tett, hogy a magyar fiatalság továbbra is hű marad a párthoz. Kedves színfoltja volt a kongresszus második napjának az úttörők üdvözlete. Úttörőharsonák sorakoztak fel az emelvény előtt, s miután hangszereiken jelt adtak, egy úttörőzenekar muzsikájának hangjaira vörös- és kéknyakkendős, egyenruhába öltözött úttörők és kisdobosok vonultak a terembe. Egy-egy úttörő kislány és kisfiú, s egy kisdobos köszöntötte a kongresszust, s kérte a KISZ-istákat: továbbra is gondoljanak rájuk kisebbekre. Ezután átadták a magukkal hozott vörös szekfűcsokrokat az elnökség tagjainak és a kongresszusi küldötteknek. A teremben helyet foglalók nagy tapssal köszönték meg az úttörők bizalmát és ajándékát. Iegysék még székbe az átörőéletet Az úttörőköszöntőre azután került sor, hogy Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének titkára, a KISZ kb intéző bizottsági tagja elmondta korreferátumát, amelynek elején utalt rá: milyen sokféle módon, s milyen nagy örömmel készültek a KISZ gyermekszervezetének tagjai az ifjúsági szövetség kongresszusára. — Az úttörők átérzik az igaz ügyért folyó harc nagyszerűségét — folytatta. — De hogyan jutnak el az igazság felismeréséhez? Milyen módon ismertethetjük meg velük igazunkat? A legtöbb, a legjobb, amit e téren tehetünk az, hogy őszinte választ adunk a gyerekek kérdéseire, és lehetővé tesszük, hogy érzelmeiket cselekvéseikben kifejezzék. A szabadságért, a társadalmi haladásért folyó önzetlen harcról szerzett élmények maradandó nyomot hagynak a kisdobosokban és az úttörőkben. Közülük százezrek mutatták meg együttérzésüket a hős vietnami nép gyermekeivel. Az összegyűjtött hasznos anyagok árából, uzsonnapénzekből sok-sok játék, egészségügyi felszerelés, ruha indult útnak a Vöröskereszt segítségével a vietnami gyerekekhez. Igen, ezek az erők nagy élmények,döntő befolyással vannak gyermekeink eszmei, politikai, világnézeti fejlődésére. Mégis gyakran érzéketlenül megyünk el az olyan lehetőségek mellett, amelyekkel megerősíthetnénk a gyermekekben a szépet és a jót. Hangsúlyozta: az úttörőmozgalom fejlődése figyelemre méltó, de a gyermekek iránti felelősség azt igényli, hogy a színes, sokrétű úttörőtevékenység még több gyerekre terjedjen ki. — Kérjük a társadalom még fokozottabb támogatását a szövetség mukájához — mondotta. — Társadalmunknak féltett kincse a gyermek. Szocialista intézmények hálózata, mondern iskolák, új játszóterek, korszerű gyermeküdülők, és más ezernyi anyagi jelét lehet felsorolni a szeretetnek. Mégis, még mindig kevés a játszási lehetőség, különösen a nagyvárosokban; nincsenek úttörőotthonok, ahol a gyermekek összejöveteleiket tarthatnák, a felszerelés hiánya, a magas költségek miatt viszonylag kevés gyermek jut el táborba. Évek óta nem készült magyar gyermekjátékfilm, kevés az új, gyermekeknek szóló korszerű dal, vers, regény. A kongresszus vitájából Pénteken folytatódott a vita a központi bizottság beszámolója, a revíziós bizottság jelentése és az új szervezeti szabályzat felett. A vitában felszólalt Kovács Sándor, a KISZ Borsod megyei bizottságának első titkára, Fodor Margit, a füzesabonyi Petőfi Tsz KISZ- titkára, Ács Mihály, a Kossuth bánya KISZ-szervezetének titkára, RÓCZ Lídia, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium tanulója, az iskola KISZ-bizottságának titkára, Scheidl Lajos, a madocsai termelőszövetkezet elnöke, Vass János, az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó vegyészmérnöke. Horváth István, a Győri Vagon- és Gépgyár SKISZ-bizottság kétnapos vita szerteágazó problémákról folyt. Hogyan segítheti a KISZ a maga erejével a gazdasági mechanizmus úi reformját? Miként vehetnek részt a fiatalok a falvak fejlesztésében? Milyen a fiatal szakemberek helyzete, milyen lehetőségek nyílnak alkotóképességük kibontakoztatására? Hogyan lehetne újabb tartalékok feltárásával javítani a lakáshelyzeten? Mi a módszere a KISZ-tagokkal szemben támaszának titkára, Pálmai László, a KISZ váci városi bizottságának titkára, Szakács József főhadnagy, Horváth Mária, a Kőszegi Mezőgazdasági Technikum tanulója, Bálint Valér, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kutatólaboratóriumának vezetője, Károly László, a KISZ fehérgyarmati járási bizottságának titkára, Ingics Jánosné, a Finomkerámiaipari Országos Vállalat KISZ-bizottságának titkára, Bartha István, országgyűlési képviselő, a Hajdúsági Iparművek KISZ-bizottságának titkára, Sebestyén János, a KISZ Heves megyei bizottságának első titkára és Sips Sándor határőrtizedes, tett követelmények emelésének? Ezeken kívül sok más probléma is szóba került a vitában, amelyből a továbbiakban részleteket közlünk. „A gazdasági irányítás új rendszere a szocialista társadalom teljes felépítését szolgálja, amely a dolgozók, alkotó emberek tudatos és összehangolt munkája nyomán válik valósággá. Ebben a folyamatban a KISZ-nek és a fiataloknak megvan a speciális feladatuk. Azt kell felismernünk, hogy a gazdaságirányítás új rendszere tág teret biztosít a fiatalok alkotókészségének és tenni vágyásának.” (Németh Antal, a miskolci városi KISZ-bizottság titkára.) „Győr város, a Magyar Vagon és Gépgyár ifjúsága, KISZ-fiataljai megbízásából kérem a vietnami delegációt, tolmácsolja üzenettüntet harcoló testvéreinknek, és mondják el? Győr város fiatal■ jai, a győri vagongyár ifjúmunkásai, dolgozói a KISZ kezdemé- nyezésére újra vietnami műsza-kokat és vasárnapokat szerveznek, és azok eredményeként egy■ millió forint értékben küldünk . Vietnamba fegyvereket, gyógyi szexet. Ifjúmunkásaink, IKISZ-fiai faijaink internacionalista kötelességüknek érzik, hogy segítség Iget nyújtsanak nektek mindaddig, amíg végleg ki nem kergetitek az agresszort hazátokból.’ (Horváth István, a Győri Vagon- és Gépgyár KISZ-bizottságának titkára.) „A fiatal írók egyik új feladata szerintem, hogy szenvedélyes realista művekkel, érzelmileg hitelesítsék és mélyítsék el az ifjúságban az ésszel felismert igazságot s az elvontabb fogalmakat. Manapság új tartalommal kell feltétődniük az ilyenfajta fogalmaknak, mint például hősiesség, bátorság, becsületesség, hazafiság stb. Az irodalomnak ezt a jó értelemben vett etikai erjedést is segíteni kell a maga eszközeivel...” (Baranyi Ferenc költő.) „A KISZ ereje nemcsak taglétszámában, hanem mindenekelőtt tagjainak öntudatában, felkészültségében, aktív munkájában, a tagság összeforrottságában,egységes akaratában van. Jelenleg az a helyzet, hogy a KISZ-tagok nagy többsége, ifjúkommunistához méltóan, sokat vállal és sokat dolgozik. Tagságunk egy része viszont keveset vállal, és még kevesebbet tesz. Egyesek pedig jóformán semmiféle KISZ-munkát nem végeznek. Ez így nincs rendjén. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy minden KISZ-tagnak legyen megfelelő konkrét munkája, megbízatása, amelyet teljesíteni és értékelni lehet. Az elvégzett munka szerint illesse a KISZ-tagot elismerés, dicséret kértsm a munkára, az új feladatokra A bevonuló úttörőket üdvözlik a küldöttek. A lakásépítési akká *eredményízi é*n tjoulji* „1963-ban a KISZ városi bizottsága patronálásával létrehoztuk az első KISZ lakásépítési társulást 30 részvevővel. Már kezdettől fogva gondot jelentett állami kivitelező vállalat biztosítása. Ezen úgy segítettünk, hogy a városi bizottság a KISZ központi bizottsága ifjúmunkás osztályának közbenjárására az Építésügyi Minisztériumtól engedélyt kért a tervek házilagos kivitelezésére. Az építkezéshez szükséges területet a városi tanács biztosította. Néhány napja már a negyedik KISZ lakásépítési társulás is befejezte munkáját, a századik KISZ-lakás épült fel városunkban. Javasoljuk a kongresszusnak, vegyék fontolóra a házilagos kivitelezési engedélyek intézményes biztosítását a KISZ építőközösségek számára. Javasoljuk továbbá, hogy a központi bizottság az arra hivatott szerveknél járjon el, hogy a KISZ lakásépítési munkákon dolgozó nyugdíjasok ne csak 500 forintig végezhessenek munkát.” (Pálmai László, a KISZ váci városi bizottságának titkára.) „Szeretnék beszélni a KISZ lakásépítési akciókról. A Mecseki Szénbányászati Tröszt fiataljai vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére fál év alatt felépítenek egy 16 lakásos épületet. Vállalták a tervezését és felépítését is. A mecseki szén tröszt anyagiakban segített volna bennünket, de háromnegyed év nem volt elég arra, hogy megkapjuk a megfelelő területet, és megkezdhessük a lakások építését. Szeretnénk, ha a KISZ központi bizottsága nagyobb hatást gyakorolna azokra az állami vezetőkre, akik ezekkel az ügyekkel foglalkoznak. Más probléma is van a KISZ-lakásépítéseknél. A korábbi kedvezményes lakásépítési akciók esetében 15— 20 százalék volt az előre befizetendő összeg, ezzel szemben a KISZ-lakásépítéseknél 25 százalék. Ez nagyon sok. (Ács Mihály vájár, a Kossuth-bánya KISZ- szervezetének titkára.) „Termelőszövetkezetünkben 300 fiatal dolgozik, s közöttük 250 a huszonöt éven aluli. Úgy gondolom, hogy az országban a mi tsz-ünkben a legalacsonyabb az átlagos életkor. A tsz-hez való ragaszkodásunkat főleg az segíti elő, hogy havonta biztosítják részünkre az előleget, a betervezett öszszeg 80 százalékát. Így minden hónapban tudunk vásárolni magunknak és szórakozásra is van pénzünk. De kapunk kedvezményeket is. 1960-tól kezdve bevezették termelőszövetkezetünkben a házassági segélyt, ami azt jelenti, hogy a fiatalok háromévi tagság után 3000, kétévi munka után 2000, egy év után 1000 forintot kapnak. Megteremti a tsz vezetősége a fiatalok szórakozási lehetőségét is.” (Katona Rózsa, a földesi Rákóczi Termelőszövetkezet KISZ-titkára.) A külföldi fántulok üdvöshik A kongresszus második napján további testvérszervezetek delegációinak vezetői és képviselői köszöntötték a magyar ifjúkommunistákat. Üdvözölte a kongresszust Kurt Christensen, a Dán Kommunista Ifjúsági Szövetség országos vezetőségének tagja, Yrjö Paaianen, a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség központi bizottságának tagja, Francois HUsum, a Francia Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára, a Görög Lambrakisz Ifjúsági Szövetség képviselője, Kim Csang Szuk, a Koreai Szocialista Dolgozó Ifjúsági Szövetség központi bizottságának alelnöke, Eulogio Rodriguez, a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség képviselője, Jerzy Grzybczak, a Lengyel Ifjúsági Szervezetek delegációjának vezetője, a Lengyel Falusi Ifjúsági Szövetség főtitkárhelyettese, Nacagdorzs, a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szövetség központi bizottsága másodtitkára, George Bridges, az Angol Ifjú Kommunista Szövetség londoni titkára, Frank Bochow, a Szabad Német Ifjúság központi tanácsának titkára, a Német Kommunista Párt ifjúsági szekciójának képviselője, Walter Rudert, a Nyugat-berlini Szabad Német Ifjúság képviselője, Michele Figarelli, az Olasz Kommu- nista Ifjúsági Szövetség titkárságának tagja, Ion Popescu, a hormán Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának titkára, a Spanyol Kommunista Ifjúsági Szövetség képviselője, Philippe Maillard, a Svájci Szabad Ifjúság alelnöke és Fausto Sabatucci, a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja ifjúsági szervezetének képviselője. A KISZ VII. kongresszusa ma folytatja munkáját. s vagy kritika.” (Somogyi Imre, a KISZ budapesti bizottságának első titkára.) „A fiatal műszakiak igyekeznek megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket elébük állítanak, hiszen ez érvényesülésük feltétele. Vegyük figyelembe azonban, hogy sem a szakmai, sem a politikai nevelőmunka nem fejeződik be az egyetemen, kész, s politikailag érett szakembereket a gyakorlati munka nevel. A fiatal műszakiak formálása a gyakorlati életben tovább folytatódik, s erről sajnos számos gazdasági és KISZ- vezető megfeledkezik.” (Vass János, az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó vegyészmérnöke.) „A fiatal szakemberekre szükség van a mezőgazdaságban. Mégis az egyetemről, a főiskolákról kikerült fiatalok vándormadárként szállnak egyik tsz-ből a másikba, mert munkájukra nem tartanak igényt. Mégis azt halljuk, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek nagyon sok szakembert keresnek, s ennek ellenére sok fiatal agrárértelmiségi van, akik, nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak, nem abbban a felelős beosztásban, amit ténylegesen el tudnának látni.” (Márta Katalin, a Lajta-Hansági Állami Gazdaság KISZ-szerveze-tének titkára.) Ngyiátás a munkában „Kezdem az 1964-es esztendő- vel, amikor először találkoztam a ■ KISZ-építőtáborokkal. Abban az évben nálunk, a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban, befutott az első igazán nagy kajszibaracktermés. Nagy gondban voltunk, mert kevés volt a munkáskéz. Kaptunk egy KISZ-tábort pesti lányokkal. Mi, gazdaságvezetők, azt gondoltuk, mit kezdünk ezekkel a pesti kislányokkal? Hiszen a barackkal legjobb esetben a KÖZÉRT-ben találkoztak. És kérem, ezek a lányok leszedtek 6000 mázsa kajszibarackot rövid idő alatt. És utána 1965-ben, 1966-ban még sok ezer mázsa barackot szedtek le nálunk és a Bács megyei állami gazdaságokban mindenütt.” (Katona István, a KISZ központi bizottságának tagja, Bács-Kiskun megyei küldött.) „Megerősítve látjuk azt, hogy a védnökségvállalások továbbra is fontos feladatként szerepelnek a KISZ-munkában. Miért örültünk ennek? Mert össze tudjuk egyeztetni a termelési feladatokat nevelési céljainkkal. Őszintén megmondom, néhány hónappal ezelőtt felvetődött a KISZ-vezetők egy részében a kérdés, vajon szükség lesz-e védnökségvállalásra ezután? A gazdaságirányítás új rendszere — egyesek szerint — ezeket a problémákat anyagi ösztönzéssel megoldja. Nekem az volt az érzésem — és sokunknak —, hogy ez teljes egészében nem történhet így. Vannak az anyagi érdekeltségen túl a termelésnek olyan területei, ahol öntudatból valami pluszt is kell adni ahhoz, hogy a munka jobban menjen. Ebben nagy szerepük van a fiataloknak.” (Leshóczky Csaba, a Komáromi Kőolajipari Vállalat dolgozója.)