Népszabadság, 1967. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-22 / 171. szám
1967. július 22. szombat NÉPSZABADSÁG frtcrfiEIJSZETES TURGENYEV: REGGELI A MARSALLNÁL (Vasárnap 20.40) Tv-vígjáték. — Turgenyevet nemegyszer nevezték „mélabúsnak”, és legtöbb művére valóban rá is illik a jelző — mondja Békés István, aki a fordítás és a televízióra alkalmazás munkáját is végezte. — A legtöbb olvasó is erről az oldaláról ismeri őt, ezért is fog érzésem szerint meglepetést kelteni ez a Magyarországon még színre sem került egyfelvonásos, amely a nagy író ritka, szatirikus művei közé tartozik. A téma, vagyis inkább a közeg viszont ugyanaz, amelyet epikai szélességgel számtalanszor és számtalan formában vizsgált: a múlt századi Oroszország nemesi társadalmának világa. A szarkasztikus gúnnyal megírt játék egy békítő misszió történetét tárja a nézők elé, amelynek keretében a nemesek marsallja megkísérli kibékíteni egymással az egy hagyatéki kérdésen összekülönbözött két felet. Ám egyikük, aki egyébként fennen hangoztatja, hogy mindenfajta egyezségbe belemegy, gyakorlatilag semmilyen megegyezésre sem hajlandó. Az anyagi kérdések megoldhatatlannak bizonyulnak, aminthogy megoldhatatlan az egész osztály problémája. A múlt század derekán íródott, néhol a bohózatot megközelítő vígjátékában Turgenyev a ma közönsége számára is élvezetesen gúnyoros hangot használ. A zenés, szatirikus műsor részleteinek közvetítése az Irodalmi Színpad előadásából, felvételről. Az Irodalmi Színpad elmúlt évadi előadásai közül az egyik legsikeresebb A pénz komédiája, amelyben az összeállítók azt tűzték maguk A PÉNZ KOMÉDIÁJA (Kedd, 20.20) elé, hogy bemutassák a pénz ördögi szerepét, kissé gúnyolódva, torzítva és a képtelenségig vive egyes lehetséges következményeit, és a szatíra eszközeivel világítva rá annak az elvnek a kisszériűsé- gére, amely szerint az emberi bol-dogság elérésének egyetlen esz-köze a pénz. A műsorban helyet kapott Johanne d’Orliac A királyné számlái című írása, egy musicalesített részlet Ben Jonson Volpone című darabjából — ez utóbbit Illyés Gyula fordításában láthatjuk —, egy érdekes összeállítás Hotel a Telizsebhez címmel Bertolt Brecht verseiből, és néhány vers, magánszám, valamint részletek az ötletes cirkuszi keretjátékból. A rendező, Megyeri Gabriella a következőket mondta: — Adásunk ezúttal két vidám könyvet mutat be és a Panoráma-sorozatban most megjelent néhány útikönyvet. Ez utóbbiak Miskolcot, Pécset és Esztergomot ismertetik meg. A két vidám könyv: Karinthy Frigyesé és Gombó Pálé; mindkettőből egyegy tévésített jelenetet is láthatnak a nézők. Az albérlő című Karintffy-krokit és Gombó Pál Karrierológia című könyvéből azt a részt, amelyben négy utas leharapja a nyelvét az autóbuszon egy rázkódáskor, és az orvosok tévedésből mindegyiknek a másikét varrják vissza, ami által valamennyien a másik „nyelvén” kezdenek beszélni. Csapó Györggyel interjút készítettünk az útikönyvírásról és Levantei utazás című könyvéről, befejezésül pedig Bokodi Béla könyvét ismertetjük, amely a szemlő-hegyi barlangexpedícióról szól. J. Gy. A TV KÖNYVESBOLTJA (Csütörtök, 18:15) Szörpüzemet létesít a tokodi Aranykalász Termelőszövetkezet (Tudósítónktól.) Az idén a tokodi tsz nyolc és fél hold földön 636 mázsa földsepret termelt. A szép, jó minőségű gyümölcs egy részét friss állapotban adták át a tokodiak a felvásárló kereskedelemnek. A többit, mintegy 350 mázsát, a balinkai tsz csőri szörpüzemében dolgoztatták fel szörpnek. A vállalkozás jól sikerült. A szörp a gyártási szabványnak megfelelő, jó ízű, kitűnő minőségű. Még csak második hete kapható a dorogi járás földművesszövetkezeti boltjaiban, és már híre van, sokan csak ezt vásárolják. Két hatalmas tartályban érkezett meg a szörp Tokodra. A palackozást ugyanis már a tokodi tsz végzi. A 600 mázsa szörpöt félliteres és hét és fél decis, valamint ötliteres üvegekben hozzák forgalomba. Gondoltak arra is, hogy ízléses címkével lássák el az üvegeket. A „csomagolás” külön érdekessége, hogy az üvegek műanyag dugóit a tsz maga állította elő. Kényszerhelyzetben voltak, nem tudtak sehol se megfelelő dugót beszerezni, nem volt más megoldás: gyártott dugót a tsz országosan ismert gombkészítő részlege, így most 100 ezer dugót készítenek a maguk céljaira, de hajlandók másokon is segíteni. Az eddigi tapasztalatok szerint a tokodi szamócaszörpnek sikere lesz. Jól jár a fogyasztó és a tsz is. Ez a vállalkozás mintegy 200 ezer forinttal növeli az Aranykalász Tsz idei jövedelmét. Gondos számítások és tapasztalatcsere-látogatások után — megnézték a tokodiak a szabadkígyósa technikum tangazdaságának konzervüzemét is — úgy határoztak, hogy jövőre már saját üzemükben készítik el a különféle szörpöket, az idei mennyiség tízszeresét. Az új üzem előreláthatólag egymillió forintba kerül. A beruházás egy részét a Komárom megyei MÉK magára vállalja, és ugyancsak a MÉK előre, szerződésben biztosítja a tokodi szörpök értékesítését. A nyersanyag előteremtése nem jelent gondot. Csak földieperből 17 hold telepítése van a tsz-nek, melyből 8,5 hold már az idén termett. Szépen teremnek a tsz málna- és ribizlitelepei is. Említésre méltó, hogy a váci országos gyümölcskiállításon a tokodi Aranykalász Tsz málna- és ribizlitermése két első és egy második díjat nyert, és ők kapták meg a termelői nagydíjat is. Az új szörpüzem nyersanyagellátását szolgálja az is, hogy a tokodiak 25 hold málna-, 25 hold ribizli- és 20 hold földi eper-telepítést is elhatároztak. Ennyi minden megelőzte és ennyi minden követi a tokodi szörpüzem létesítését. Megerősített postai szolgálat a Balaton partján A Balaton partján, ahol a főszezonban több mint 100 000 ember tartózkodik egyszerre, és hét végén a kirándulók száma megközelíti a negyedmilliót, kettőzött feladatot lát el a posta. A postások legnehezebb teendője a mozgószolgálat. Autóposta és motoros kézbesítő keresi fel azokat az idegenforgalmi helyeket, campingeket, szabad strandokat, ahol nincs postahivatal. A tó 42 nyaralótelepén idénypavilonokkal és mozgószolgálattal többszörözték meg a hírlap-, bélyeg- és képeslapárusító helyek számát. Ezenkívül több mint 150 képeslap- és bélyegárusító automata működik. II ..Jiep/Jia eipjjze.if phpcpiikjtp Egy kis történelem Külföldi rendszámú ..autó áll meg a járda mellett, szép nagy masina, olyan, amilyet talán méterszámra árulnak. Vezetője tétován hajol ki az ablakon, elnézést kér a zavarásért, de merre is találná meg a Váci utcát? Egy csapásra több lelkes idegenvezető is mutogat. Hát hogyne tudnák, merre van a nevezetes utca! Valamikor, erről tanúskodik az emléktábla, az utca végén állott a Váczi-kapu, Pest városának északi kapuja, ahonnan a Vác felé vezető út elindult. Innen a neve. A kaput már vagy 180 éve elsöpörte a terjeszkedés, az egykori városszéli környék ma Budapest legforgalmasabb üzleti utcája. Valamelyest megváltozott a jellege is, kirívó luxusról már nem beszélhetünk vele kapcsolatban, ha van is benne néhány különlegesen magas színvonalú üzlet, szalon. A pestiek, ha szidják is egyik-másik maszek árait, azért szívesen benéznek ide is, örülnek, ha a háborúban sokat szenvedett utcában valami újat fedeznek fel, egy új üzletet, egy vonzó kirakatot, egy modern portált vagy akár csak egy végre helyrehozott kapualjat. Manapság már mind több eredménnyel járnak az ilyen felfedező séták. A Váci utca megint eleven, főleg az új Erzsébet-híd megnyitása óta, amikor nemcsak sétautcává lépett elő, hanem a városrendezés is kezdett vele törődni. Nem is ok nélkül. Nemrég az egyik tekintélyes nyugatnémet újság, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, teljes lepedőoldalt szentelt annak a témának, hogy a nyári évadban útrakelők hol vásárolhatnak a legjobban Európában. A cikk kilenc európai főváros leghíresebb üzleti utcáit mutatta be; olyan hírességek, mint a bécsi Kammerstrasse, a zürichi Bahnhofstrasse, a londoni Oxford Street, a koppenhágai Streget és mások között ott volt a Váci utca, mint „a kétmilliós Budapest nemzetközileg legismertebb üzleti utcája". Az írás a többi között felhívta a figyelmet a Váci utca különleges áruira, a divatszalonokra, a kézművesekre, az idegen nyelvű irodalmat is árusító könyvkereskedésekre, a Csók Galériára, az eszpresszókra, no és a színes korzóra. Eddig rendben van. Csak azután kezdődött a baj, amikor rátért a Váci utca elhanyagoltságára. Pedig nemcsak a cikk kevésbé hízelgő megjegyzéseiből lehetne rájönni arra, hogy a Váci utcában — szeplők is vannak szép számmal, ha a kozmetikázás már megkezdődött is. Notesszal, ceruzával mentem végig tegnap a Váci utcán. Nem megerőltető túra. Az igazi Váci utca — mennyi is lehet, kétszáz—háromszáz méter? — tulajdonképpen csak a Vörösmarty tértől a páros oldalon a Haris közig, a túloldalon pedig a Pesti Barnabás utcáig tart. (Már nemegyszer szóba került a teljes Váci utca, tehát a Tolbuhin körútig terjedő folytatás felvirágoztatása is. De ez nem reális terv. Ezen a részen olyan épületek, objektumok vannak, amelyek ki nem fizetődő, valósággal reménytelen vállalkozássá tennék üzletsorok létrehozását.) Maradjunk tehát a hagyományos, híressé vált Váci utcánál. Árgus szem sem kell hozzá, hogy az ember összeállítsa hibajegyzékét. Ha a Vörösmarty tértől indul el az ember, rögtön szembe tűnik, hogy ennek a rövid, páros oldalon mindössze 15 háznyi utcaszakasznak nem kis részét palánkok fedik el. A 2. számú házban épül, épülget, mint valami városi Luca széke három üzlet (Ofotért, Férfidivat, Óraékszer). Nem is csak arról szólva, hogy az utcaképet zavarja a hoszszadalmas tatarozás, hogyan is lehet oly könnyen eltűrni három üzlet évekig tartó kikapcsolását éppen ezen a frekventált, forgalmas környéken ? Megakadunk a Türr István utcánál is, ahol a Váci utcára is kiterjeszkedik az ÉM Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat vasrácsos, szürke irodasora, ami természetesen nem ide való. S nem ide való vele szemben az, hogy a Paris Divatszalon több kirakatában modellek helyett hatalmas érettségi tablókat talál a szemlélődő. Ám jobb ezt abbahagyni. Ha az ötlettelen, ízléstelen portálokat, primitív cégtáblákat, semmitmondó homlokzatokat, poros, gyér kirakatokat, elhanyagolt kapualjakat mind megkísérelnénk összeírni, gyorsan elkopna a ceruza. Különösen a Váci utca mellékutcáira jellemző ez nagymértékben, s e tekintetben hozzátartozik, hozzászámítják. Pedig ezeket, nem is nagy áldozatokkal, orvosolni lehetne. Ami költségesebb, és ami, sajnos, az egész Váci utcára rányomja bélyegét, az négy háborús maradvány, romház, földszinti „szükségüzletekkel”: négy ház, Váci utca 16., 20., 19. és 21. (Ezt a legutóbbit most kezdték bontani.) Örvendetes, hogyne volna az, hogy néhány nagyon szép üzlethelyiség épült a legutóbbi esztendőkben, tessék csak megnézni. Megszaporodott a modern cégérek, világítótestek száma. De az újdonságok mellett még inkább kiugranak az elhanyagolt részek. A Váci utcának — az ember úgy gondolná —, főleg a foghíjak beépítésénél, elsőbbség jár, hisz hol, ha nem itt találkoznék össze a városépítés, az idegenforgalom, a kereskedelem, a lakásgyarapítás érdeke? Érdeklődtünk a Váci utca jövője felől. Az általános rendezési terv megvan, nagyon szép dolgokat tartalmaz. Az építészek nagy buzgalommal foglalkoznak a Váci utcai kép kialakításával, házak, üzletházak megtervezésével, hiszen ezek egyedi építkezések lesznek, csak itt képzelhetők el, tehát igen szép feladatokat állít a szakember elé. A Váci utca 21. számú ház helyén, ahol most már a csákányok dolgoznak, olyan új épület lesz, amelynek legalább a földszintje és az első emelete a kereskedelem és a vendéglátóipar rendelkezésére áll majd. Az említett tervezővállalatnak új székhelyet keresnek a városban, s így a komor, rácsos részen is ide tartozó „valami” lehet majd. A foghíjakat rendezik, beépítik, mégpedig úgy, hogy ezek belső területén kis üzletutcácskák alakuljanak ki, amelyek összekötik a Váci utcát a párhuzamos Petőfi Sándor utcával és az Aranykéz utcával, más világvárosok üzleti negyedeinek mintájára. Nem pontos számítás szerint, akár 8000—10 000 négyzetméter alapterülettel gazdagodhatna ennek a résznek az üzlethálózata a következő öt évben. Ahol lehet, árkádosítanak, ez is a járókelők, a vásárlók kényelmét szolgálná. A Váci utca kiépítése természetesen magával húzza a környék rendezését is, mindenekelőtt a Martinelli téri templom tőszomszédságában levő, elképesztően rút front eltüntetését, itt a Posta építkezne. Napirendre kerülnek a portálok, a kapualji vitrinek, az utcai feliratok, reklámok is, mert ebbe is bele kell szólni. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy szép, szép, de menynyi idő kell mindehhez, mikorra lesz olyan a Váci utca, amilyennek szeretnénk? Mert például a Váci utca 21-et bontják, de a folytatásról, a 19-es házról még hallgat a fáma. A belvárosi rendezés egyik kitűnő szakértője azt jósolja, hogy ha úgy haladnak, mint eddig, még tíz év is eltelhet, amíg a Váci utca teljes rendezése befejeződik. Tíz év... Ezt mindenképpen soknak érezzük. Számolni kell, persze, lehetőségeinkkel, mennyit tudunk rendelkezésre bocsátani erre! De az ütemet jó lenne gyorsítani. Még az se lenne baj, ha e cél érdekében, a Váci utca esetében, a zsebükbe nyúlnának az itt mégiscsak igen jól prosperáló vagy itt üzletet nyitni szándékozó állami vállalatok, szövetkezetek és magánvállalkozók is. Vető József Nyugati szemmel Séta közben Megvannak a tervek... ...de hány évre? Déli forgalom a sétáló- és bevásárlóutcában. LEGYEN MINDIG JÓL ÁPOLT HASZNÁLJON KÖLNIVIZET