Népszabadság, 1968. július (26. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-13 / 163. szám

1968. július 13. szombat ZSEPSZABADSAG Mtutaérkésett Japánból as Orsat­teros MSekcrantics kü­kd­ü esetje Az Országos Béketanács kül­döttsége, amely a Japán Békebi­zottság meghívására Bugár Já­­nosnénak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárhelyet­tesének vezetésével tíz napot töl­tött a távol-keleti országban, ha­zaérkezett Budapestre. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, az Afro­ázsiai Szolidaritási Bizottságnak és az Országos Béketanácsnak a képviselői fogadták. — Küldetésünk célja az volt — mondotta a megérkezés után Bu­gár Jánosné —, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzünk a ja­pán békemozgalomról és kapcso­latokat építsünk ki a benne köz­reműködő erőkkel. Bár meghí­vónk a Japán Békebizottság volt, alkalmunk nyílott arra, hogy más szervezetek vezetőivel és a japán közélet egyes kiemelkedő szemé­lyiségeivel is találkozhassunk. A gazdag programból is ki­emelkedik látogatásunk a Japán Kommunista Pártnál, amely egész tevékenységével támogatja a bé­keszerető japán erők törekvéseit, akcióit. Ugyancsak látogatást tet­tünk a Japán Szocialista Pártnál, találkoztunk a Sok­yo szakszerve­zet képviselőivel is. A fővároson, kívül Hirosimában és Kyotóban jártunk, küldöttségünket fogadta dr. Ninobe professzor, Tokió kor­mányzója, valamint Kono úr, a japán szenátus alelnöke is. Úgy véljük, küldetésünk elérte cél­ját és hozzájárult a két ország békemozgalma közötti kapcsola­tok további erősödéséhez — mon­dotta befejezésül Bugár Jánosné. (MTI) A J­cntet­ti óm­an i­­n Párt tan­ulm­án­yi küldu­tista fgcatok látasí­tása hazánkba­n A Magyar Szocialista Munkás-­­­párt meghívására 1968. július 4. és július 11. között Willi Mohn­­ elvtársnak a politikai bizottság tagjának, a központi bizottság tit­kárának vezetésével látogatást tett hazánkban a Német Kommunista Párt tanulmányi küldöttsége.­­ A küldöttséggel Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja és Pullai Árpád, a Központi Bizottság tit­kárai, valamint a Központi Bi­zottság más vezető beosztású kép­viselői ismertették a Magyar Szo­cialista Munkáspárt tevékenysé­gét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozások alkalmával a német elvtársak tájékoztatást adtak arról a harcról, amelyet a Német Kommunista Párt folytat vala­mennyi haladó és demokratikus erő összefogásáért, a reakció, az újnácizmus és militarizmus ellen, a Német Kommunista Párt tör­vénytelen betiltásának felfüggesz­téséért, a békéért, a demokráciáért,­­ a szociális haladásért folytatott új politika megvalósításáért a Német­­ Szövetségi Köztársaságban. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kép­viselői ismételten szolidaritásuk­ról biztosították a német kommu­nistákat. A delegáció találkozott a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának vezetőivel, ellátogatott a Veszp­rém megyei Pártbizottságra, a ne­mesvámosi termelőszövetkezetbe, a Ganz-MÁVAG-gyárba és meg­tekintette Budapest nevezetessé­geit. A küldöttséget elutazása előtt fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára. A küldöttség július 11-én eluta­zott Magyarországról. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztá­lyának vezetője búcsúztatta a ven­dégeket. Pénztárgépgyártás NDK-szerszámokkal Az Irodagépipari Vállalat és a Secura együtt­működése Új profillal gazdagszik az Iroda­­gépipari és Finommechanikai Vál­lalat: a KGST-n belüli kétoldalú szakosítás keretében, NDK műsza­ki dokumentáció alapján, az NDK- ból átvett szerszámokkal megkez­dik az A/20 típusú pénztárgép gyártását. Az NDK-beli Secura­­gyárral kötött szerződés értelmé­ben a német gyár már az idén csökkenti és 1970-re teljesen be­szünteti a pénztárgépgyártást, és 1970 után már az NDK teljes pénztárgépigényét — évi 6000 darab — a magyar ipar elégíti ki. Tekintve, hogy Csehszlo­vákia és Lengyelország is eddig jórészt Secura-kasszákat használt, ezeknek az orszá­goknak az igényével is számol­nunk kell. Így egyáltalán nem ir­reális, hogy már a közeli évek­ben évi legalább 10 ezer darabos szériában gyártsa az IGV a pénz­tárgépeket. A most gyártásra át­vett típus továbbfejlesztéseként az NDK-ban már egy fejlettebb, több gyűjtős rendszerű (több el­adó vagy pincér forgalmát külön összegezni képes) gép prototípusa is elkészült. Ennek rajzait és né­hány, már elkészült szerszámot is átadják. Az új, fejlettebb gép gyártását a magyar gyár 1973—74- től tervezi. Prenek József, az IGV főosztály­­vezetője az együttműködésről el­mondta, hogy az olcsóbbá és gyor­sabbá tette a gyártmány beveze­tését és kiindulópontja lehet a további műszaki fejlesztésnek. A következő években a pénztárgép a ma még igen sokféle cikket gyártó vállalat legfontosabb gyártmányá­vá válik. A nagyarányú gyártás­hoz a gyár mai kapacitása nem elegendő, ez is indokolja, hogy a jövő év kezdetén átveszik a Kecs­keméti Finommechanikai Vállala­tot. Günter Stania, a Secura igazga­tója tudósítónknak adott nyilat­kozatában az együttműködés köl­csönös hasznát hangsúlyozta.­­ Az A/20-as pénztárgép át­vételével az IGV egy biztonságo­san működő, közepes teljesítmé­nyű, nemzetközileg elismert és ke­resett pénztárgép gyártását kezd­heti meg. A fejlettebb típus átvé­tele egyúttal a gépi adatfeldolgozó berendezések gyártása felé is lé­pés lehet. Természetesen az együttműködés számunkra is elő­nyös. A tudományos technikai for­radalom a gyártási profil erőtel­jes szűkítését követeli meg. Ilyen körülmények között a pénztárgép­gyártás beszüntetése nálunk lehe­tővé teszi, hogy erőinket még ha­tározottabban az adatfeldolgozó technika fejlesztésére összponto­sítsuk. A pénztárgépeknek Ma­gyarországról történt vásárlása ugyanakkor elmélyíti országaink kereskedelmi kapcsolatait, s mind­két fél számára előnyös munka­­megosztás. Egyetlen kérésünk, hogy az általunk átadott fejlet­tebb, mindegy tekintetben világ­­színvonalú típus gyártása is mi­előbb megkezdődjön. Ehhez ma­gyar barátainknak minden segít­séget megadunk. F. L ITJ Lufthansa-járat Budapestre A Lufthansa péntektől Magyar­­ország és az NSZK között új légi járatot indított Düsseldorfból. Az Új járat Düsseldorf—Budapest— Belgrád között, Münchenen át közlekedik. A Lufthansa, amely 1967. augusztusa óta a MALÉV- val sikeresen együttműködve re­pül Magyarországra, tekintettel a két ország közötti nagy forgalom­növekedésre, most már kétszer annyi utast szállíthat, mint 11 hó­nappal ezelőtt. A járat megnyitá­sa alkalmából Düsseldorf főpol­gármestere Sarlós Istvánnak, a fő­városi Tanács VB-elnökének üd­vözletét küldte. Az üdvözletet és az ajándékot a repülőtéren rende­zett Coctail Partyn Günter A. J. Hehn, a düsseldorfi Lufthansa ki­­rendeltség igazgatója adta át. GYAPJÚMOSÓ- ÉS SZÖVŐGYÁR: Al­­­gyári silányok, új gyártási eljárások A Gyapjúmosó- és Szövőgyár­ban hét közben azért drukkoltak az asszonyok, hogy szombaton végre essen az eső, s jobb legyen a termés, na meg azért, mert hű­vösebb időben könnyebb lesz ott­hon elvégezni azt a házimunkát, ami a hét folyamán felgyülem­lett, s amit eddig vasárnaponként csináltak. Vasárnap viszont le­gyen napos idő, mert a vasárnap most már teljesen az övék lesz. Hogy ez megvalósulhatott, jó­részt a műszaki vezetésnek kö­szönhető: a hatszázalékos mun­kaidő-kiesésből a 4,5 százalék műszaki intézkedések révén meg­térül, és csak az 1,5 százalék ere­jéig van szükség a munkaintenzi­tás növelésére, a szilárdabb munkafegyelemre. Mire összpontosították a mű­szaki intézkedéseket? Balázs László műszaki főosztályvezető és Balatoni Pál üzemgazdasági fő­osztályvezető elmondták, hogy nem a mennyiség növelését tűz­ték célul, hanem a piaci igények­nek, a keresletnek megfelelően egyes árucikkek színvonalának, használhatóságának emelését, s olyan új cikkek termelésének be­vezetését, amelyekkel befolyásol­hatják a divatot . Ha csak a piaci igények szerint dolgozunk, akkor csak kullogunk a kereslet után, viszont ha mi némileg meg­változtatjuk a gyártmányok ösz­­szetételét, értékesebb, tetszetős cikkekkel rukkolunk ki, a vevők igénye ezek felé fordul — mond­ják. Eddig a termékeknek mintegy 30—40 százaléka változott éven­ként, ezentúl mintegy 60—70 szá­zalékuk. A budapesti és a pomázi gyár újonnan önállósított minta­tervező részlege versenyez egy­mással minél divatosabb termél­­ kék kialakításában, s hogy ez a , , verseny máris sikeres, mutatja,­­ hogy negyedik negyedévi kapaci-­­­tásuknak csak egy töredéke nincs­­ lekötve, s így a tervezett évi 40 millió forintnyi nyereség, a rövi­debb munkahét ellenére, máris realizáltnak tekinthető. Néhány műszaki intézkedés, ami lehetővé tette a rövidebb munkahét beve­zetését . A konfekciógyárak számára eddig 140 centiméter széles szö­veteket gyártottak, most 150—160 széleseket, így azonos vetésszám­mal, több négyzetméter anyag ké­szül el. Bevezették továbbá a körhurkolt eljárást, ennek révén nyolc munkafolyamat eltűnik, ugyanakkor a minőség javul. S végül, de nem utolsósorban egy­más után gyártják az új, értéke­sebb cikkeket, az igényeknek megfelelően, így például magas mohairtartalmú, hosszú szálú szö­veteket, és hattal növelték a ma­gasabb szintetikus tartalmú, két­szeresen időálló szövetek gyártá­sát, elhagyva a kevésbé kereset­tek termelését Gy. L GANZ-MÁVAG: Termelékenyebb gépek, nagyobb fegyelem A több, mint 18 ezer emberit számláló Ganz-­MÁVAG is áttért július elsején a 44 órás munka­hétre. Három alapvető tényezőt tartottak szem előtt: a népgazda­sági érdeket, a vállalat jobb gaz­dálkodását és a dolgozók kerese­tének a biztosítását. A vállalat vezetőségének ösz­tönzésére a gyáregységiek önállóan kidolgozták a zavartalan átállás tennivalóit. Figyelembe vették és hasznosították a dolgozók t több száz észrevételét és javaslatát Ál­talában arra törekedtek, hogy a 44 órás munkahét fedezetét fele részben műszaki intézkedésekkel és műszaki fejlesztéssel biztosít­ székesfehérvári KÖNNYŰFÉMMŰ: A páratlan h­ét végén nincs harmadik műszak Az állandóan fejlődő Székesfe­hérvári Könnyűfémműben 2525 dolgozót érint a munkahét-rövidí­tés. Az átállást a gazdasági veze­tők és a társadalmi szervek már­ciustól kezdték előkészíteni. A rö­vidített munkahét előkészítéséről és a problémák megoldásáról Ber­talan Ferenc, a termelési főosztály vezetője és Both Ernő munkaügyi osztályvezető adott felvilágosítást . Az előkészületek során felhí­vást készítettünk, amelyet minden dolgozó megkapott. Ebben arra kértük őket, hogy tegyenek javas­latot a munkaidő-csökkentésre, éz ésszerű munkaszervezésre. A ja­vaslatok alapján a következő meg­oldást találtuk: a páros hetek szombatján szünetel az üzem munkája, a páratlan heteken pe­dig megszüntetjük a harmadik műszakot. Reméljük, ezzel von­zóbbá válik üzemünk a felvételre jelentkezők előtt, s enyhül a mun­kaerőhiány. Az in­té­zkedésekkel az éjszakai műszakban dolgozók ideje 42,7 órára, a más területe­ken dolgozóké pedig heti 44 órá­ra csökkent. Felméréseink szerint a mu­k­­­kahét-rövidítéssel a második fél­évben 230 ezer óra esik ki. Az üzemvezetők bevonásával munka­tervet készítettünk, hogy milyen intézkedésekkel lehet pótolni ezt a csökkenést. Az ésszerű javasla­tok és intézkedéseik többsége 2000 —6000 órás megtakarításokat je­lent, a legnagyobb tétel azonban a karbantartási munka átállítása. Eddig egész üzemrészeknek kel­lett leállni­uk, ha a karbantartóik­ megérkeztek. Most a karbantartá­si munkákat a szabad szombato­kon végezzük el Ezzel körülbelül 30 százalékkal csökkentjük a ki­eső munkaidőt. Jelentősek az üzemben a bér­ügyi intézkedések is. Mivel a 44 órás dolgozóknál 8,3 százalékot, a 3 műszakosoknál pedig 11,2 száza­lékot csökkent a ledolgozandó órák száma, úgy döntöttek, hogy ugyanilyen százalékarányban nö­velik a dolgozók alapbérét. A ter­melői munkakörben dolgozók ré­szére ezt az órabéremelést jú­lius 1-től alkalmazzák. Július 13-án tehát a Székesfe­hérvári Könnyűfémműben is sza­badnap járna a kollektívának. A dolgozók azonban úgy döntöttek, (üzemrészenként 85—87 százalékos többségben), hogy az első szabad szombatot a harcoló vietnami nép­nek ajánlják fel és külön műsza­kot tartanak. K. L . Július elsejével ismét több százezer dolgozó tért át a 44 órás munkahétre, s ma az első szabad szombat örömeit élvezi. Tudósí­tóink arról adnak hírt, hogyan teremtették meg négy vállalatnál a munkaidő-csökkentés előfeltételeit, milyen intézkedésekkel biztosít­ják azt a kettős követelményt, hogy a termelés és a keresetek szín­vonala a rövidebb munkaidő alatt se csökkenjen. ATHENAEUM NYOMDA: Lét­szám-átcsoportosítás, jobb munkaszervezés Ha egyes, egészségre ártalmas munkakörökben, valamint a gép­szedőknél volt is már részleges munkaidő-csökkentés, tömegesen első ízben a mai napon élvezik a szabad szombatot az Athenaeum Nyomda dolgozói. Július elsejétől mintegy 1300-an kapnak kéthe­tenként még egy szabadnapot. Legalább féléves előkészítés vezetett el ehhez. A munkaidő­csökkentés miatt havonta 21 700 em esik ki a termelésből, olyan intézkedéseket kellett tehát hoz­ni, amelyek ezt pótolják­, és a munkaidő-kedvezmény fedezetét tartósan biztosítják. Amikor a vállalat vezetősége meghirdette, hogy július elsejével célszerű lenne bevezetni a csökkentett munkaidőt, minden osztály és részleg vezetője az érintett kol­lektívákkal megtárgyalta, mit tudnak tenni azért, hogy a rövi­debb idő alatt is biztosítsák a változatlan, sőt valamelyest ma­gasabb termelést. Szinte műve­letről műveletre megvizsgálták az egyes munkaterületeket, hol le­het időt, munkát megtakarítani. Sok olyan ötlet gyűlt így össze, amelyeket eddig az ösztönzés hiá­nya miatt, vagy egyszerűen azért, mert a szükség nem kényszerí­­tett rá, nem hasznosították. Így készült el a 41 intézkedést tartalmazó felkészülési terv, amely főleg műszaki, szervezési változtatásokat tartalmaz, néhány területen azonban a műszaki nor­mákat is módosítják. Megszer­vezték például az előrevíziót úgy, hogy a nagy kapacitású gépek ál­lásideje kevesebb legyen. A cso­portvezetők már nemcsak a mun­ka befejezése után, hanem menet közben ellenőrzik a szedéseket, így egy munkát nem kell több­ször kézbe venni és átrakni, s ez is időmegtak­rítást eredményez. A meglevő létszám minimális ki­egészítésével, inkább azonban át­csoportosítással, új állandó jelle­gű munkát vállaltak. Több terme­lést várnak a fiatal gépszedők gyakorlottságának növekedésétől, és számoltak az utolsó éves ipa­ri tanulók szakmai fejlődésével, a termelésben való foglalkoztatódá­sukkal. Hogy ne csökkenjenek a kere­setek, a munkaidő-csökkentés mértékét (8,3 százalék) valame- l­­yest meghaladó arányban, 8,5­­ százalékkal emelték a dolgozók törzsbérét és prémiumát. Így azo­­­­nos termelés mellett a rövidebb munkaidő alatt is azonos kerese­tet érnek el. A dolgozók zöme a páros heteken veszi ki a szabad­­ szombatot, de hogy a termelés, a napilapok előállítása és szállítása zavartalan legyen, és a karban­tartás is rendben menjen, ilyen­kor inspekciósok lesznek az üze­mekben, ők a páratlan hetek szombatján szabadok. S. E. sák. Több helyen, például az an­­tödegyáregység mintaüzemében, új gépeket állítanak be a mun­ka megkönnyítésére és termelé­kenyebbé tételére. A Ganz-MÁVAG-bam ■ gond a túlóráztatás. A 44 órás munkahét feltételei között ennek csökken­tése is szerepel; az idén négy, a jövőre további négy százalékka­­l kimondták, hogy víkendnapo­­kon tilos a túlóra. A dolgozók keresetét úgy bizto­sítja a vállalat vezetősége, hogy egyetértésben a szakszervezeti ta­náccsal, az időbérben és a teljesít­ménybérben dolgozóknak a mun­kaidő-csökkentés mértékében ki­egészítést számolnak el kéthetenként, tehát a páros szombatokon tartanak víkendet a gyár dolgozói. A karbantartóiknak is szabadnapjuk van, vasárnap viszont körülbelül 150-en jönnek be, hogy megteremtsék a hétfői munkakezdés műszaki feltételeit Július 13-a az első szabad szom­bat. Távolról sem babonásak. Tudják, hogy ez alapjában jót jelent, többet pihenhetnek, szóra­kozhatnak. D. M. Tudósítóink jelentik a munkaidő-csökkentés kiterjesztéséről

Next