Népszabadság, 1969. június (27. évfolyam, 125-149. szám)
1969-06-01 / 125. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Itt old.! — Ára: 1 forint NÉPSZABADSÁG 1969. június 1. vasárnap A MAGYAK SZOCIALISTA MIRKASPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXVII. évfolyam, 125. szám Ma: elnökválasztás Franciaországban Merénylet Poher főhadiszállása és Defferre lakása ellen Több mint 29 millió francia szavazópolgár járulhat vasárnap urnákhoz, hogy megválasszák az április 27-i népszavazás eredménye miatt lemondott De Gaulle elnök utódát. Az elnökválasztás közvetlen általános választással történik. Ha az elnöki tisztért versengő hét jelölt — Jacques Duclos kommunista, Georges Pompidou gaulleista, Alain Pyher centrista, Gaston Defferre szociáldemokrata, Michel Rocard anarchista—PSU, Alain Krivine trockista, Louis Ducatel független — bármelyike megkapná a leadott szavazatok abszolút többségét — 50 százalék, plusz egy szavazat —, megválasztott elnöknek , tekintendő. Ennek azonban nagyon kicsi a valószínűsége, így két hét múlva sor kerül , a második fordulóra, ahol már csak a két legjobb helyezést elért jelölt áll versenyben. Claude Essier, a Mitterrand vezetése alatt álló köztársasági intézmények konvenciójának egyik vezetője bejelentette, hogy több politikai barátjával együtt Duclasra adja szavazatát, mert benne látják a baloldal reményét. Szombatra virradó éjjel plasztikbombás merényletet követtek el Poher párizsi választási főhadiszállása ellen. A robbanás anyagi kárt okozott és egy utcaseprőt megsebesített. Hasonló merényletet követtek el Defferre párizsi lakása ellen is. A tettesek ismeretlenek. A választási kampány szombaton már tilos volt, így csak a lapok próbáltak meg egy utolsó nyomást gyakorolni a választókra, hogy befolyásolják döntésüket. Kovács István Példátlan méretű sztrájk Argentínában Fegyveres összetűzések Córdoba utcáin, 16-an meghaltak Perón elnök 1955-ben történt, megbuktatása óta Argentína nem élt át olyan nagyméretű sztrájkot, mint a mostani. Buenos Aires pénteken félig kihalt város látványát nyújtotta. A gyárnegyedekben a munka szünetelt, mert a dolgozók eleget tettek a szakszervezetek 24 órás sztrájkra szóló felhívásának. Harminc év óta először a közszállítási vállalatok dolgozói is csatlakoztak a gyári munkásokhoz és így az utcákon csupán magángépkocsik közlekedtek. A kormány által kiadott számadatokból is megállapítható, hogy az argentin iparban a sztrájk majdnem 100 százalékos. A kereskedelmi dolgozók túlnyomó többsége szintén sztrájkol. A fővároson kívül a sztrájk igen nagy méretű Alendorában, Tucumánban, Rosarióban és Córdobában. Córdobában a karhatalom a légi úton odaszállított csapaterősítésekkel együtt harcban áll a katonai rendszer ellen tüntető munkásokkal és diákokkal, akik a város számos pontján felbarikádozták magukat. Péntek délután a hatóságok ugyan azt jelentették, hogy a karhatalom ura a helyzetnek, de nem sokkal ezután újabb lövöldözések kezdődtek. Az előrenyomuló katonaság csak igen lassan tudja felszámolni az ellenállási fészkeket. Épületállványokról, háztetőkről lőnek a karhatalomra. A hatóságok által elrendelt kijárási tilalom gyakorlatilag hatástalan maradt, annak ellenére, hogy a karhatalom parancsnokló tábornoka utasította katonáit: felszólítás nélkül lőjenek bárkire, akit a kijárási tilalom idején az utcákon látnak. A szakszervezeti vezetők szerint a munkabeszüntetés „teljes sikerrel járt”, a kormány a sztrájkot „illegálisnak” minősítette és „következményekkel” fenyegetődzik. Nagy sietséggel katonai bíróságokat állítottak fel, amelyek Ongama elnök utasításának megfelelően „tárgyalni” fogják a tüntetések során letartóztatott személyek ügyét. Hírügynökségi jelentések szerint csütörtökön és pénteken öszszesen 16-an vesztették életüket és több mint százan sebesültek meg. A kijárási tilalom rendelkezéseit a lakosság csak részben tartja be, a nagyvárosok utcáin szórványos lövöldözés hallatszik. Az anyagi kár igen jelentős, csupán Córdobában, amely ipari központ, 14 millió dollárra becsülik. A megmozdulások argentin Várost érintettek. (AFP) MAI SZÁMUNKBAN: Kádár János látogatása az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (3—4. oldal.) Komócsin lottón nyilatkozata a moszkvai tanácskozás elkészítő bizottságának befejező ülésszakáról (5. oldal.) A szakszervezet vétóval élt(6. oldal.) Fórum Válaszok jogi és jogpolitikai kérdésekre (6. oldal.) Déry Tibor: Tavaszi jegyzetek (8—9. oldal.) Mindennapi terünk (10. oldal.) Befejeződött Fock Jenő ausztriai látogatása Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, aki az osztrák kormány meghívására hivatalos látogatást tett Ausztriában, és a kíséretében levő személyiségek szombaton reggel ellátogattak a bécsi magyar nagykövetségre, ahol találkoztak az osztrák főváros magyar kolóniájának tagjaival. A vendégeket Simó Jenő nagykövet üdvözölte. Fock Jenő, felesége és kísérete szombat délelőtt utazott haza ötnapos ausztriai hivatalos látogatásáról Budapestre. A vendégek búcsúztatására a bécsi nyugati pályaudvaron megjelent Klaus kancellár és felesége, Platzer, a külügyminisztérium főtitkára, ott volt több szocialista ország bécsi diplomáciai képviseletének vezetője. Fock Jenő Klaus kíséretében ellépett a felsorakozott díszőrség előtt, elhangzott a magyar és az osztrák himnusz. A különvonat pontosan 11 órakor indult el Budapestre. Fock Jenő és kísérete szombat délután hazaérkezett. A miniszterelnök kíséretének tagjai voltak: dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Paja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, Kurján Sándor, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, dr. Simó Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete, Rácz Pál, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője, dr. Randó Jenő, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője, Kovács Sándor, a Minisztertanács elnöke titkárságának vezetője és dr. Szatmári István, a Külügyminisztérium osztrák referense. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron megjelentek: Fehér Lajos és dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Biró József külkereskedelmi, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Ács Árpádné, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, továbbá a Minisztertanács titkársága és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Jelen volt az érkezésnél az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetségének több képviselője. Megérkezése után Fock Jenő a pályaudvaron adott rövid nyilatkozatában egyebek között a következőket mondotta: — Nagy várakozással indultunk el Ausztriába, hogy Klaus kancellár két évvel ezelőtti magyarországi látogatását viszonozzuk. Most, a látogatás befejeztével azt mondhatom — és szívesen mondom —, hogy az ötnapos látogatás kellemes is volt, s úgy érzem, hasznos is. Természetesen a konkrét eredmények majd később mutatkoznak meg. Ez a látogatás — várakozásom szerint — bizonyára felkelti a figyelmet, az érdeklődést és mindenki előtt világossá teszi a magyar kormány álláspontját, azt, hogy Ausztriával minden szempontból erősíteni, bővíteni kívánjuk kapcsolatainkat. A nemzetközi kérdések között egyik legfontosabb téma — a tárgyalás időtartamát tekintve is — az európai biztonsági értekezlet kérdése volt. Emellett természetesen egyéb égető problémákat is megtárgyaltunk, így a vietnami helyzetet, a közel-keleti helyzetet. Az európai biztonság kérdésében a két kormánynak — úgy érzem — lényegében azonos az álláspontja. Mindkét kormány szeretné, ha minél előbb létrejönne a kormányszintű találkozó. Az is világos: mindkét kormány véleménye szerint szükséges, hogy ezért minden érdekelt ország cselekedjék is; jöjjenek létre két- vagy többoldalú tanácskozások, az országok parlamentjeinek, kormányainak megbízottai tanácskozzanak egymással. Sokoldalúan készítsük elő, hogy eredményes kormányfői értekezlet jöhessen létre. A látogatás befejeztével Fock Jenő és Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese táviratban üdvözölte Klaus kancellárt és Waldheim külügyminisztert. Fock Jenőt hazaérkezése után a Nyugati pályaudvaron fogadja Fehér Lajos és dr. Ajtai Miklós. Magyar—osztrák záróközlemény Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, dr. Josef Klaus szövetségi kancellár meghívására 1969. május 27-től 31-ig hivatalos látogatást tett Ausztriában. Útjára elkísérte dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Baczoni Jenő, a külkereskedelmiminiszter első helyettese, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, Kurján Sándor nagykövet, a Külügyminisztérium csoportfőnöke. Fock Jenő miniszterelnököt fogadta Franz Jónás szövetségi elnök, látogatást tett dr. Josef Klaus szövetségi kancellárnál, dr. Hermann Wilhelm alkancellárnál és dr. Kurt Waldheim külügyminiszternél. A magyar Minisztertanács elnöke látogatása során kulturális intézményeket, lakó-és ipartelepeket tekintett meg. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és dr. Josef Klaus szövetségi kancellár tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok- ról és az országaikat érintő nemzetközi kérdésekről. A magyar kormány képviselői és az illetékes osztrák szakminiszterek külön megbeszéléseiken elsősorban a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésével foglalkoztak. Az eszmecserék légkörét a két ország jószomszédi viszonya jellemezte. A hivatalos tárgyaláson magyar részről Block Jenő miniszterelnök és kísérete, valamint dr. Simó Jenő Magyarország ausztriai nagykövete, osztrák részről dr. Josef Klaus szövetségi kancellár, dr. Kari Waldheim külügyminiszter, Otto Mitterer kereskedelem- és iparügyi miniszter, Karl Pisa, a szövetségi kancellári hivatal államtitkára, a szövetségi kan(Folytatás a 2. oldalon.)