Népszabadság, 1969. július (27. évfolyam, 150-176. szám)
1969-07-22 / 168. szám
Lengyelország nagy jubileuma Nagy ünnep virradt Lengyelországra: ma van 25 esztendeje, hogy kibocsátották a nevezetes Júliusi Manifesztumot. Chelm volt az első lengyel város, amelyet a szovjet katonák lengyel fegyverbarátaikkal együtt felszabadítottak a fasiszta uralom alól. Hinnek a kicsiny szabad földdarabnak a kivételével az egész országot a megszállók birtokolták. Még füstöltek Oswiecim és Maidenek embermilliókat elemésztő kemencéi. A hitleristák még nem mondtak le arról a tervükről, hogy Varsót beszántják a földbe, s a lengyeleket, mint nemzetet, megsemmisítik. A Chelmben közzétett úgynevezett Lublini Kiáltvány Lengyelország ezeréves történelme legnagyobb fordulatának a kezdetét jelzi. 1914. július 22-én a lengyel történelem első népkormánya fordult kiáltvánnyal a nemzethez. A népi Lengyelország ettől a naptól számítja történelmét. A manifesztum meghatározta az ország további fejlődését, amidőn meghirdette a népi hatalom szerveinek létrehozását, a tartós szövetséget és barátságot a Szovjetunióval, az elszakított nyugati területek visszacsatolását az egységes lengyel éllámhoz, a demokratikus szabadságjogok biztosítékait és a földreformot. A felszabadulást megelőző burssoá-földesúri kormányzás húsz esztendejének a legnyilvánvalóbb eredménye az ország függetlenségének elvesztése volt. Csődbe jutott az úri Lengyelország külpolitikai szövetségi rendszere: a nyugati hatalmak kiszolgáltatták lengyel híveiket a hitleri Németországnak. A lengyel tragédia 2075 napos pusztulást hozott: itt kezdődött és végződött a háború. A szocialista negyedszázad lengyel történelem legeredményesebb, legnagyszerűbb 25 esztendeje. Hogy érzékeltessük a dinamikus fejlődést, hadd álljon itt egyetlen adat: a mai Lengyelországban a háború előtti 42 kilogrammos egy főre jutó acéltermelés már 340 kilogrammra emelkedett, s 11 millió tonnás évi termelésével Lengyelország a világ kilencedik acélgyártója lett. Most, a Bugtól az Oderáig, a Balti-tenger partjaitól a Beszkidek csúcsáig terül el az erős, független, virágzó szocialista lengyel állam. A népi Lengyelország nyugati határának, az Odera—Neisse-vonalnak a sérthetetlensége az európai biztonság megszilárdulásának már szinte jelképe. Az európai biztonság megteremtéséért kifejtett erőfeszítései, belső szilárdsága és megalapozott fejlődése, a Szovjetunióhoz, a szocialista országok közösségéhez fűződő szövetségi viszonya szilárd helyzetet és nagy nemzetközi tekintélyt biztosít a Lengyel Népköztársaságnak. Országainkat, népeinket és pártjainkat a szocializmus építésének megbonthatatlan kötelékei fűzik össze, s a nemzetközi helyzet és munkásmozgalom problémái megítélésében a teljes nézetazonosság jellemzi szemléletünket. A közelmúltban aláírt új magyar— lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a marxizmus—leninizmushoz, a proletár internacionalizmushoz való hűségen alapuló barátságunk fejlődésének újabb fejezetét nyitotta meg. Nagy nemzeti ünnepén szívből köszöntjük a testvéri lengyel népet és további sikereket kívánunk hazája, s a haladás szolgálatában végzett nagyszerű munkájához. VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ár»; somw, NÉPSZABADSÁG 1969. július 22, kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XV. évfolyam, 168. szám Armstrong és Aldrin eredményes holdraszállása és a holdséta uton a Föld felé — újra együtt a holdkomp és az űrhajó Washingtoni tudósítónk jelenti: Az Apollo—11 asztronautái eredményesen teljesítették utazásuk fő feladatát. Mialatt Collins űrhajós az anyaűrhajón a Holdtól körülbelül 110 kilométerre rótta égi köreit. Armstrong és Aldrin, magyar idő szerint hétfő hajnalban, a vasárnap este Holdat ért holdkompról kiszállt. Előbb az űrhajóparancsnok, majd társa lépett ki a Holdra, s eredményesen végrehajtották a tudományos programot; ezt jól láthatták világszerte, hazánkban is a tv-nézők. Ezután visszaszálltak a holdkompba: Armstrong, aki elsőként hagyta el a kompot, összesen 2 óra 11 percet töltött a Holdon. Hétfőn este, 10 óra után a Holdról visszatérő holdkompot újra összekapcsolták az anyaűrhajóval. A történelmi jelentőségű holdraszállás közvetlen előkészítéseképpen az Apollo—11 szombaton ellipszis alakú pályára tért a Hold körül. A pályát később csaknem kör alakúra módosították, a Holdtól mintegy 110 kilométerre keringett az űrhajó. A holdkompra — vasárnap, magyar idő szerint délután, a tizenegyedik Blold körüli keringés során — először Aldrin ment át, majd negyvenöt perccel később Armstrong. Megkezdték a rádióbeszélgetések során Sasnak nevezett holdkomp berendezéseinek előkészítését az út döntő szakaszára. A tizenharmadik Hold körüli keringés során elválasztották az anyaűrhajótól a holdkompot, a kettőnek egymástól való távolsága ekkor még nem volt több 10— 15 méternél. Ismételt alapos műszaki ellenőrzés után a Holdra szállító berendezés hajtóművének működtetésével mintegy 300 méterre növelték meg a távolságot a Kolumbiának nevezett anyaűrhajó s a holdkomp között. Magyar idő szerint este 7 óra 50 perckor a houstoni űrközpont utasítást adott a Sasnak: induljon el az úgynevezett leszállópályára ... S tizenkét perccel később a Sas megkezdte útját. Röviddel kilenc óra után került sor arra a manőverre, amely lefékezte a Lunar Module Holdra szállító szerkezetet: ez most már lefelé, a Nyugalom tengere felé repült. A hajtóművek segítségével a Holdhoz rohamosan közeledve, a holdkompsebességet eredményesen csökkentették. Armstrong és Aldrin pillanatnyi szünet nélkül közölte a Földdel gyorsan csökkenő magasságuk, s az úgynevezett beesési szög koordinátáit. Armstrong hangja csak az út végén emelkedett fel: — Houston, itt, a Nyugalom tengere bázis, a Sas leszállt... Magyar idő szerint ekkor este 9 óra 17 perc volt. Az út utolsó perceiben oly kevés idő maradt a beszélgetésre, hogy Armstrong csupán a leszállás után közölte a Földdel, hogy a leereszkedés utolsó szakaszában kikapcsolta az automatikai és kézi irányításra tért át. Az ok: a Sas a Holdon nyílegyenesen egy futballpálya nagyságú kráter s a tőszomszédságában levő sziklák csoportja felé tartott... A veszélyt sikerült elkerülni, s mint az űrhajóparancsnok Holdról küldött első jelentéséből kiderült, a komplábak csaknem sima, egyenletes talajon álltak. — Az ablakon kinézve magunk körül sziklákat látok, mindenféle formát, szabályos és szabálytalan alakot, amit csak el lehet képzelni, nem sok az árnyalat, csupán néhány érdekesebb színt látni. Ahol állunk, ez viszonylag sík felület, egy sor 5 és 50 láb közötti átmérőjű kráterrel ... Egy-két láb átmérőjű mikrokráterek ezreit látjuk. Előttünk egy dombvonulat, amely talán egy fél mérföldre vagy egy mérföldre lehet tőlünk ... (A leszállás előtt végrehajtott módosítás következtében hosszabb ideig nem tudták megállapítani a holdratérés pontos helyét. Végül kiderült, hogy a kijelölt leszállási körzettől mintegy 6—8 kilométere értek Holdat.) Neil Armstrong első lépésén a Holdon a tervezettnél hamarabb került sor. A holdkomp űrhajósainak kérésére a pihenést s alvást kiiktatták a programból. Az űrhajósok felöltötték a „Holdöltözéket", amely lehetővé teszi a Holdon való mozgást, s a kapcstlat fenntartását a Földdel. Ezt követően fokozatosan megszüntették a túlnyomást a holdkompban, majd kinyitották a Holdra vezető „kijárati ajtót”. Magyar idő szerint hétfő hajnali 3 óra 52 perc volt, amikor a holdkomp alja (Folytatás a 2. oldalon.) Aldrin (balról) a napszélvizsgálót kezeli, Armstrong (háttal) a holdkomp felé tart. A magyar és a trngvrl népet igaz barátság fűzi egybe Minappi tudapostvn M.•• tisfff4*I»rszsifjf*»Isbts<ilásának 23. vriurda htján. (Tudósítónktól.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Lengyelország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából barátsági nagygyűlést rendezett hétfő délután Kőbányán, az Egyesült Villamosgépgyár művelődési házában. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Böjti János külügyminiszter-helyettes, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, Timmer József, a SZOT titkára, Szakall József, a X. kerületi pártbizottság első titkára és Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Részt vettek a — A hitleri fasizmus uralma alóli felszabadulás évfordulója minden évben kiemelkedő eseménye a Lengyel Népköztársaságnak — mondotta bevezetőjében Apró Antal elvtárs —, de most különösen az: negyedszázaddal ezelőtt kezdődött az a nagy történelmi fordulat, amely elvezetett a mai nagygyűlésen a társadalmi és tömegszervezetek képviselői és a budapesti dolgozók küldöttei. Bugár Jánosnénak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárhelyettesének, a nagygyűlés elnökének bevezető szavai után Apró Antal elvtárs mondott ünnepi beszédet. szocialista Lengyelországhoz. A lengyel nép aktívan részt vett a második világháború harcaiban; a szovjet és lengyel katonák közösen hullott vére jelképezte a szovjetlengyel fegyverbarátságot és pecsételte meg a két nép testvéri összefogását. (Folytatás a 3. oldalon.) és pró Antal iknnvpi bessiiio