Népszabadság, 1970. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! !« «»_«| - Arat ! forint NÉPSZABADSÁG 1970. január 1. csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXVIII. évfolyam, 1. szám Boldog új esztendőt Az idő homokóráján újra leper­gett egy esztendő. Szilveszter éj­szakáján, amikor az óra az éjfélt üti, még zúgnak a rotációs gépek, s amikor az olvasó asztalára kerül a lap, már új évet írunk. Ezek azok a pillanatok, órák, amikor mindenki egy pillanatra számve­tést csinál. Az egyének számveté­séből pedig összeáll az ország, a nép számadása, egy nép munkája, terve, akarata. Mit is emelhet ki e rengetegből az ünnepi megemlé­kezés? Nemcsak a hatvanas évektől búcsúzunk és lépünk át a hetve­nes esztendőkbe, hanem felsza­badulásunktól számítva egy ne­gyedszázadot is magunk mögött hagyunk 1970-ben. Tavasszal ün­nepeljük meg hazánk felszabadu­lásának huszonötödik évforduló­ját. Negyedszázada annak, hogy népünket az úri, burzsoá elnyo­más alól felszabadította a Szov­jetunió. Huszonöt éve annak, hogy elkezdődött az­ új Magyarország története: a szocialista erők győ­zelme után ler­áktuk a szocializ­mus alapjait, s ma e nagy mű fel­építésén munkálkodunk — hála a párt elvhű és állhatatos politiká­jának, a párt és a nép őszinte és mély kapcsolatának­ kiegyensú­lyozott, az állandó és sok­oldalú haladást biztosító körülmények között. A számvetés a nagy útról, ame­lyet megtettünk, majd elkészül a maga idejében. S ez a számvetés nem lesz formális. A felszabadu­lás évfordulóján a tanulságokat is levonjuk, a tapasztalatokat is ösz­­szegezzük. Itt most csak az elmúlt évről egypár sort. A gazdaság­­irányítás reformjának immár má­sodik évét hagytuk magunk mö­gött. A nemzeti jövedelem 1969- ben hat, az ipari termelés mint­egy négy, a mezőgazdasági terme­lés 5,6 százalékkal emelkedett. Még nagyobb meggyőződéssel valljuk, hogy a reform jól szol­gálta célunkat, a szocializmus építését, gazdaságilag előbbre tartunk, mint a reforrrt előtt. A termelés közelebb került az igé­nyekhez, a fogyasztókhoz; jobban szolgálja azt, amiért tulajdonkép­pen van: az embert. Alig két éve még gyakori volt — nem merülhet hát feledésbe — az az aggodalom, hogy a reform­mal együtt jár majd a munka­nélküliség, infláció keletkezik, anarchia lép fel a termelésben. Egyik sem következett be, sőt a foglalkoztatottság tovább nőtt, né­mileg emelkedtek a bérek is; je­lentősen megnőtt és minden vi­szonylatban aktív egyenlegű kül­kereskedelmi mérlegünk. Ezekre az eredményekre joggal vagyunk büszkék. Ugyanakkor in­dokolt és indokolatlan áremelések is történtek. A kifizetett bérek sem mindenben szolgálták a ter­melés növelését; a munkaerő­vándorlás egy része is kedvezőtle­nül befolyásolta a munka terme­lékenységét. Az év utolsó hónap­jaiban olyan hírek terjedtek el, miszerint felemelik a fogyasztói árakat, emelkednek a lakbérek, a szolgáltatások árai. Ezek a híresz­telések nem bizonyultak valónak. Igaz, hogy létező problémákról van szó, és a társadalom külön­féle köreiben szóba is kerültek ezek, amelyek megoldása, az ará­nyok helyes kialakítása a követ­kező ötéves tervvel együtt kerül majd napirendre. Ezt a Központi Bizottság novemberi ülése is ha­tározottan leszögezte. A fogyasz­­tóközönséget tehát nem éri ilyesfajta megterhelés, sőt bizo­nyos mértékig és bizonyos kategó­riáknál valamelyest javítottunk a kereseteken és a nyugdíjakon. Ugyanakkor az is igaz, hogy a keresetek, a munkabérek széles körű növelése nem a párt vagy a kormány jóakaratán, szándékán, hanem a lehetőségeken múlik. Nyilvánvaló, hogy­­csak azt le­het elosztani, amit megtermelünk, ami rendelkezésre áll. Az idei év a harmadik ötéves terv­ utolsó esztendeje, amelynek teljesítésé­től sok minden függ, s már ki kell dolgoznunk a­­következő ötéves tervet. Ezzel egyidőben sok min­dent meg lehet tervezni, tovább lehet lépni a reform útján, hogy az még jobban szolgálja a szocia­lizmus építését. A hangsúly az al­kotómunkán van. A rend, a fe­gyelem további megszilárdítása, az egyenletes, magas színvonalú munka biztosítása a döntő, csak így lehet megteremteni az előre­lépés feltételeit. Terveink megvalósítása szoro­san összefügg a nemzetközi hely­zettel. Visszatekintve 1969-re, mit mondhatunk erről? Folytatódott ebben az esztendőben is az ame­rikaiak agressziója a vietnami néppel szemben. Izrael sem tett eleget a Biztonsági Tanács felhí­vásának, és továbbra is megszáll­va tartja az agresszióval elfoglalt arab területeket. Bár az imperia­listaellenes és békéért küzdő erők Párizsban a tárgyalóasztalhoz kényszerítették az agresszort, megegyezés nem jött létre, tovább folyik az amerikaiak szennyes vietnami háborúja és a Közel- Keletről új izraeli provokációk híre érkezik nap mint nap. A szocializmus, a béke erői azonban növekedőben­­vannak; ezt igazolta 1909 számos esemé­nye is. Egyik kiemelkedő ese­ménye volt a júniusban 75 kom­munista és munkáspárt részvéte­lével megtartott moszkvai nagy tanácskozás, amely egyetértésre jutott abban, hogy az eddiginél jobban kell tömöríteni a kommu­nista és az összes haladó erőket az imperializmus elleni harcra. Fontos álfommás volt 1969 az eu­rópai biztonság gondolatának új­bóli napirendre tűzésében. Éppen a tavaszi budapesti tanácskozás­ról indult el a szocialista országok felhívása, amely nagy visszhangra talált. Az európai biztonságot szolgálná, ha sikerülne a két né­met állam között a nemzetközi jog szerint normalizálni a kap­csolatokat. Az NSZK új kormá­nya hivatalba léptekor kijelentet­te, hogy realista politikát kíván folytatni. E szavakat természete­sen tetteknek kell alátámasztaniuk. A hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folytatott helsinki tárgyalás a Szovjetunió és az Egyesült Államok között ugyan­csak jele lehet egy pozitív fejlő­désnek, ha folytatása beváltja, amit a kezdet ígért. Ugyancsak a béke érdekét szolgálja a szovjet —kínai tárgyalások megkezdése. Van tehát remény arra, hogy az 1970-es esztendő a nemzetközi po­litikában további enyhülést hoz, de ennek legfőbb feltétele, hogy tovább erősödjenek a szocializ­mus, a haladás erői. Nem ünnepelhetjük meg mél­tóbban felszabadulásunknak 25. évfordulóját, mint azzal, hogy a jubileumi évben fokozzuk erőfe­szítéseinket az építésben, szocia­lista hazánk felvirágoztatásában. Az eddig lezajlott helyi ünnepek, az évfordulóra tett felajánlások, a gazdasági életben elért eredmé­nyek mind azt bizonyítják, hogy népünk szívvel-lélekkel a magáé­nak érzi e negyedszázad vívmá­nyait, és minden bizonnyal 1970- ben is teljesíteni fogja, amit saját érdeke is megkíván; a párt vezetésével, azzal összeforrva újabb eredményeket ér majd el. Ehhez kívánunk jó erőt, egész­séget, gazdag, békés, boldog új esztendőt elvtársainknak, minden jóakaratos embernek! fo­mattol t) ló X­S­V / Ifi 7®. JANUA tt 1-tti népszámlálás Magyarországon A ftatímlúlölfialntt ffttttlttitti — Kiről hat ItombüI tnUUtvivőírl ? f Vt/.o.v tttitilttk, rstth sitit­i.sBtiktti t­f Int Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete értelmében január 2-án az egész ország területén meg­kezdődik az általános népszámlá­lás. A munkát a tanácsi dolgozók közül kijelölt népszámlálási fele­lősök irányítják, az összeírás nyomtatványait számlálóbiztosok töltik ki, munkájukat felülvizs­gálók ellenőrzik. A számlálóbiz­tosok­­és a felülvizsgálók írásbeli megbízást kapnak, amely egyúttal igazolványul is szolgál. Zöld és barna összeíróív A lakosság 75 százalékánál az adatfelvétel kevesebb kérdést tar­talmazó zöld színű összeíróíven, 25 százalékánál a részletesebb adatokat tudakoló barna színű nyomtatványon történik. Magát az összeírást holnap kezdik meg, s legkésőbb január 12-ig fejezik be. (Hogy olvasóink az össze­írásig is megismerkedhessenek a kérdésekkel, egy összeírólap kli­séjét lapunk 12. oldalán közöljük.) A kérdőíveket — kikérdezés htján — a számlálóbiztosok töl­tik ki. Ők a kérdéseket a lehető­ség szerint az összeírásra kerülő személyekhez intézik, a kiskorúak adatait a szülőktől tudakolják meg. Ha a család valamelyik tag­ja az összeírás idején nem tartóz­kodik otthon, adatait a hozzátar­tozók is megadhatják. Ha a szám­lálóbiztos a lakást zárva találja, illetőleg csak kiskorúak­­ tartóz­kodnának otthon, értesítést hagy hátra, hogy melyik napon, milyen időpontban kísérli meg ismét az összeírást. Ha a számlálóbiztos többszöri felkeresés után sem ta­lál senkit otthon, az összeíráshoz szükséges nyomtatványokat hát­rahagyja, s Tudnivaló önkitöltők részére jelzésű nyomtatványt is mellékel, megjelölve, hogy mikor jön el a kitöltött nyomtatványo­kért. Az éjféli állapot szerint A népszámlálással kapcsolatos összeírások körébe tartozó adato­kat mindenki köteles a valóság­nak megfelelően, és az előírt ha­táridőben megadni. Aki az adat­szolgáltatást megtagadja, vagy hamis adatokat szolgáltat, azt a törvény bünteti. Az összeírt ada­tok titkosak, kizárólag statiszti­­­­kai célra használják azokat; sze­mélyre, lakásra, házra vonatkozó­­ adatokat a számlálóbiztosok nem bocsátanak illetéktelen személyek rendelkezésére, az adatokat egyé­nileg nem hozzák nyilvánosság­ra és más hivatal sem használhat­ja fel adminisztratív célokra. Az összeírásnak a népszámlá­lás eszmei időpontjában érvényes — 1969. december 31-e és 1970. január 1-e közötti, éjféli, illetve 0 órai — adatokat kell tükröz­nie.. Például: az eszmei időpont után házasságot kötött személyt még nőtlenként, illetve haladón­ként írják össze, a január 1-én nyugdíjba vonuló személyt pedig aktív kereső foglalkozása alapján. Ha külföldön tartózkodik is A számlálóbiztosok általában munkaidő után, a délutáni, esti órákban keresik fel a lakosokat. Össze kell írniuk a lakásokban valamennyi, rendőrségileg állan­dó vagy ideiglenes bejelentővel tartózkodó személyt, tekintet nél­kül arra, hogy a népszámlálás eszmei időpontjában a lakásban tartózkodott-e vagy sem. Felve­szik az adatokat az állandó beje­lentővel rendelkező személyekről akkor is, ha máshova ideiglenesen be van jelentve, s az ideiglenesen bejelentett személyekről akkor is, ha bejelentett állandó lakásuk másutt van. Összeírják azokat is, akik az eszmei időpontban rend­őrségi bejelentés nélkül tartóz­kodtak valamely lakásban. Elvég­zik az adatfelvételt azokról a sze­mélyekről is, akik rövidebb-hosz­­szabb ideig tartó látogatás, diplo­máciai, kereskedelmi, tudomá­nyos és egyéb megbízatás miatt vagy munkaerő-kooperáció kere­tében tartózkodnak külföldön. Lo­vorrrs/ Pu­l­­tiffi kosannie/& Az­ új év alkalmából Losoncit Pál, az Elnöki Tanács elnöke kö­szönti hazánk lakosságát. Az új­évi köszöntőt a televízió ma 12 órai kezdettel, a Kossuth rádió 13 óra 15 perces kezdettel köz­vetíti. " Brazzaville-Kongó: népi köztársaság Brazzaville-Kongó szerdán a Kongói Népi Köztársaság­ nevet vette fel. Az új nemzeti lobogó vörös színű, középen sarló és ka­lapács van, valamint két zöld pál­ma és a bal felső sarokban egy­­ sárga csillag. Az ország nemzeti himnusza az Internacionálé lesz. (AP) MAI SZÁMUNKBAN: Világpolitikai remények (3. oldal.) Ez történt Jubileumi pályázatunk (4. oldal.) Boldizsár Iván: A fogékonyság (1. oldal.) A jogszabályalkotás mérlege és tervei Interjú dr. Korom Mihály igazságügy-miniszterrel (5. oldal.) A „nagy társadalom " közelről Washingtoni tudósítónk riportja (0. oldal.) Abody Bélát Úton-útfélen (8. oldal.) Kérek egy jó sztorit! Történetek 1969-ből (10. oldal.)

Next