Népszabadság, 1970. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) Tíz órakor vörös nyakkendős úttörők szaladtak a felvonulási térre és virágcsokrokkal köszön­tötték a párt- és az állami veze­tőket, a külföldi vendégeket. Ez­után fanfárok adtak jelt a május elsejei felvonulás megkezdésére. Nagyszerű látványt nyújtott a felvonulás éle; hatalmas betűkből formálták ki a jelmondatot: „Él­jen május­­!” Nyomában 350 if­júkommunista vörös zászlókat lengetett, majd élőkép alakult ki: „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog!" A proletár nemzetköziséget jelképezte az a hatalmas föld­gömb, amely körül egy stilizált szputnyik keringett. Az ünnepi­­ demonstráció jellegét fejezték ki­­ azok a feliratok, amelyek a szo­­­­cialista országok népeinek egysé­gét, a magyar—szovjet barátsá­got, a világ népeinek az imperia­lizmus elleni harcát, a békét, tár­sadalmunk vezető erejét, a Ma­gyar Szocialista Munkáspártot és a nemzetközi proletárösszefogást éltették. A nézők nagy tapssal fe­jezték ki egyetértésüket, amikor feltűnt a hatalmas transzparens, amely a vietnami néppel vállalt nemzetközi szolidaritást hangoz­tatta. Felszabadulásunk negyed­­százados évfordulóját szimbolizál­ta a nemzetiszínű és vörös zászlók­kal övezett hatalmas 25-ös szám, amelyet fiatalok hoztak a térre. Mögötte a Magyar Népköztársa­ság óriási címere tűnt fel, mellet­te kék overallba öltözött szak­munkástanulók haladtak. Ezután az ifjúgárdisták egyenruhás osz­lopa vonult el a díszemelvény előtt, majd az úttörők serege ara­tott tapsot a nézők körében. Rövid szünet után megindult a főváros lakosságának sokszínű menete. A felvonuló tömeg élén vezető párt- és állami személyisé­gek, miniszterek, a társadalmi szervezetek vezetői, a termelő­­munka, a tudomány és a művé­szetek kiemelkedő képviselői ha­ladtak. A kerületek csoportjai közül először Angyalföld, Újpest, Kőbánya, a VIIl. és IX. kerület, Óbuda és az V. kerület képvise­lői tűntek fel. A különböző üze­mek, intézmények munkájuk, ter­mékeik szimbólumait emelték a magasba, ötletes makettek, a ter­melés eredményeiről számot adó táblák, tarka májusfák, a mun­kásmozgalom klasszikusainak, a magyar párt és állam vezetőinek s arcképei, vörös és nemzetiszí­­­­nű lobogók, léggömbök emelked­tek a magasba, s tették ezer­szí­nűvé ezt a felvonulást. Szinte vé­­geérhetetlenül áramlott a tömeg, a fővárosi üzemek, vállalatok, in­tézmények dolgozóinak vidám felvonulása. Feliratok, táblák je­lezték, melyik üzem, vállalat, in­tézmény vagy hivatal képviselői haladnak át a téren. A változatos jelszavak, feláratok arról tudósí­tottak, hogy egy-egy gyár, válla­lat milyen nagyszerű eredményt ért el a termelésben. Csak pillanatokra tűnt elő a nap, az egyébként felhős, hűvös időben felvonuló több százezer ember nagyszerű május elsejei demonstrációja mégis vidám, hangulatos volt. Majdnem három órán át tartott az idei májusi se­regszemle. Nem sokkal 1 óra előtt kiürült a tér néhány percre, majd a zá­rókép, ennek a májusi sereg­szemlének egyik leglátványosabb tömegjelenete következett. A ze­ne dallamaira több ezer, színes melegítőbe öltözött fiatal sorako­zott fel a díszemelvény előtt, ahol különböző gyakorlatokat mutat­tak be. Közben a Gorkij fasor torkolatából befutó népi táncosok négy májusfa alatt táncoltak. Ez­után a tér közepén vörös zászló­erdő alatt fehér melegítős fiata­lok hatalmas betűkből jelszót for­máltak ki. Tovább a lenini úton! A menet a dísztribünről nézve. Veteránok a menetben Lenin szellemében. A fővárosi dolgozók többszázezres felvonulása. MÁJUS 1-ÉT ÜNNEPELTE AZ ORSZÁG Kádár János nyilatkozata A budapesti dolgozók május elsejei seregszemléje alkalmából Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára nyilatkozatot adott. — A májusi seregszemlében — amely szemmel láthatóan az idén is szép és lelkes hangulatú ünnepség — mindig van valami állandó és egyben új vonás is. Szép hagyomány benne a mun­kásosztálynak immár nyolc évti­zede megnyilvánuló nemzetközi szolidaritása, új vonását pedig az adott esztendő újabb és újabb eseményei jelentik. Idei május el­sejénk például szorosan kapcso­lódik hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. év­fordulójához, továbbá ahhoz, ami ezekkel a jubileumokkal össze­függ. Szolidaritásunk, amely e lelkes tömegfelvonuláson kifejezésre jut, szintén kétoldalú. Pártunk, öntu­datos munkásosztályunk, egész dolgozó népünk együttérez a szo­cialista országok népeivel, a nem­zetközi munkásosztállyal, a sza­badságukért küzdőkkel, bárhol is éljenek a világon. S érvényes ez fordítva is: a világ minden hala­dó embere szolidáris népünkkel, velünk érez és lelkesedik, sikert kíván nekünk. Ez minden nem­zetközi találkozón — így legutóbb a moszkvai jubiláns Lenin-ün­­nepségen is — igen meggyőzően nyilvánult meg, s ez nagy erőfor­rás számunkra. Híven tükrözi e seregszemle dolgozó népünk öntudatát és mun­kakészségét is. A felszabadulás 25. évfordulója alkalmával készí­tett számvetés megmutatta, hogy bár egyáltalán nem volt könnyű dolgunk az elmúlt negyedszázad­ban, a mérleg mégis kitűnő. Le­het és érdemes tehát dolgozni. S ha előre nézünk, gondoljunk min­dig arra, hogy most már kitapo­sott úton járunk, kialakult, szi­lárd a politikai vonalunk, ame­lyet követünk, ezt fejlesztjük, erősítjük, s ennek megfelelően dolgozunk. Az idei első negyedév munkája biztatóan, jól indult — ezen az úton kell továbbmen­nünk. Egész népünkre értve mondhatjuk, hogy ahogyan dol­gozunk, olyanok lesznek az ered­ményeink, örömeink, olyan lesz előrehaladásunk. Ami engem illet, mint mindig, most is optimista vagyok, biza­kodva tekintek a jövőbe és sze­rintem minden gondolkodó embe­rünk ezt teheti. Megragadom az alkalmat és a munkásszolidaritás e nagy ünnepén szívből köszön­töm munkásosztályunkat, paraszt­ságunkat, értelmiségünket, a kommunistákat és a pártonkívü­­lieket, egész népünket, a rádió és a televízió dolgozóit, hallgatóit, nézőit, mindazokat, akik a szocia­lizmusért készek és — mint az eredmények mutatják — tudnak is dolgozni — fejezte be nyilatko­zatát Kádár János elvtárs. Na‹‡‹ t,% síl(‘*‹ok, felvonulások, népünnepélyek vidéken Szerte az országban felvonulá­sokkal, nagygyűlésekkel, vidám majálisokkal köszöntötték a mun­ka ünnepét. A „híres város”-ban — Kecskeméten — a tanácsháza előtt felvonták a vörös, a nem­zeti­ s a város piros-fehér-kék szí­nű zászlaját. A Szabadság téri díszemelvényről a megye és a (Folytatás a 3. oldalon.) A zárókép: Tovább a lenini úton.

Next