Népszabadság, 1970. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

18­­1. június 2. kedd Kállai Gyu­la elvtárs 60 éves A Népköztársaság Elnöki Taná­csa Kállai Gyulának, az ország­­gyűlés elnökének, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának több évtizedes munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elismeré­séül, 60. születésnapja alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság Ér­demrendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jó­Hatvanadik születésnapján sze­retettel, szívből köszöntjük Kállai Gyula elvtársat, a magyar forra­dalmi munkásmozgalom kiváló harcosát, pártunk Politikai Bi­zottságának tagját, országgyűlé­sünk és a Hazafias Népfront elnö­két. Mindössze 21 éves volt a sok­­gyermekes falusi cipészmester te­hetséges fia, amikor tagja lett az akkor még mély illegalitásban küzdő KMP-nek. Azt a forradal­mi hitet és lelkesedést, amely az élcsapat soraiba vitte, e nehéz harcokkal teli négy évtized alatt töretlenül megőrizte, kommunista meggyőződését a bonyolult küz­delmekben szerzett gazdag ta­pasztalatok csak tovább mélyítet­ték. Odaadó munkája a párt és a nép ügyének szolgálatában, át­fogó marxista-leninista tudása, rendíthetetlen elvhűsége nagy ér­téke mozgalmunknak és a szocia­lizmust építő egész magyar társa­dalomnak. Kora ifjúságától a népéhez hű, forradalmi értelmiség útját vá­lasztotta, sorsa így fonódott össze a hazánk szabadságáért, a demok­ráciáért, a szocializmusért vívott küzdelemmel. Először a budapesti tudomány­egy­etem bölcsészkará­nak hallgatójaként, a munkás- és diák fiatalokat tömörítő Márciusi Front szervezőjeként jegyzi be nevét a két világháború közötti hazai munkásmozgalom lapjaira. Horthyék nemzetvesztő, népelle­nes háborújának éveiben már mint neves, harcos újságíró kelt országos visszhangot antifasiszta cikkeivel. Az ő nevéhez is fűződik a Népszava nevezetes 1941 kará­b­a-volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és Ben­­csik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. csányi számának létrejötte, és az 1942-ben alakult Történelmi Em­lékbizottság tevékenysége, amely a nemzeti­ összefogás gondolatát szegezte szembe a fasizmus nem­zetáruló erőivel. Szervezője az 1942. március 15-i történelmi je­lentőségű béketüntetésnek. A felszabadulás után Kállai Gyula elvtárs — publicisztikai te­vékenységének folytatása mellett — vezető párt- és állami tisztsé­gek egész sorát látja el. Tagja a párt Központi Vezetőségének, mi­niszterelnöki államtitkárként, majd a magyar kultúra újjászüle­téséért dolgozik, egy ideig a kül­ügyi tárcát vezeti. Kállai elvtárs alkotó éveiből is jó néhányat el­raboltak a személyi kultusz ide­jén elkövetett törvénysértések. Csak az ötvenes évek közepén tér­hetett vissza a közéletbe, ahol új­ra a hazai kultúra, a szocialista ideológia, a történet- és társada­lomtudomány élenjáró művelői között találjuk. Az ellenforrada­lom leverésének időszakában min­den erejét a párt újjászervezésé­nek szenteli, a Központi Bizottság titkáraként, a Politikai Bizottság tagjaként, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a kormány, néhány éve pedig az országgyűlés elnökeként népköztársaságunk és az MSZMP felelősségteljes, ma­gas tisztségeiben járul hozzá szo­cialista társadalmunk építéséhez. Hatvanadik születésnapján azt kívánjuk Kállai Gyula elvtárs­nak, hogy tudását, tapasztalatait egészségben, erőben még hosszú ideig kamatoztassa népünk érde­kében, pártunk ügyéért. S­ock Jenő jugoszláviai látogatásának belgrádi előkészületei (Belgrádi tudósítónktól.) Belgrádban befejeződtek az előkészületek Fock Jenő magyar miniszterelnök hivatalos, baráti látogatásával kapcsolatban. A magyar kormányfő Mitja Ribi­­csicsnek, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) el­nökének meghívására látogat Ju­goszláviá­ba. Belgrád­ban immár elkészült az utazás, a tárgyalások és a láto­gatások, a protokolláris és munka­jelleges találkozók részletes prog­ramja. A magyar és a jugoszláv kormány feje több alkalommal találkozik egymással a tárgyaló­­asztalnál a szövetségi végrehajtó tanács belgrádi palotájában, s Fock Jenőt fogadni fogja Joszip Broz Tito köztársasági elnök is. A jugoszláv sajtóban nagy publicitást kapott Dragoljub Vu­­jicának­, a külügyminisztérium hivatalos szóvivőjének nyilatko­zata, amelyben megállapítja, hogy Jugoszlávia és Magyarország vi­szonya, a két ország közötti együttműködés az egyenjogúság, a szuverenitás és az integritás tel­jes tiszteletben tartása, a kölcsö­nös megértés és a be nem avatko­zás elvei alapján minden terüle­ten fejlődik, s közölte, hogy a magyar—jugoszláv miniszterel­nöki eszmecsere felöleli a nem­zetközi kérdéseket és a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. Konensta miniszter az új ceyloni kormányban Bandaranaike asszony programja Bandaranaike asszony, Ceylon új miniszterelnöke vasárnap is­mertette kormányának összetéte­lét. A kormány ugyanaznap letette az esküt. A Ceyloni Kommunista Párt, amely Bandaranaike asszony egy­séges frontjának színeiben indult a választáson, története során elő­ször, minisztert küld a kormány­ba. Alapítóinak egyikét, Pieter Keunemant, Bandaranaike asz­­szony a lakásfej­lesztési miniszté­rium vezetésével bízta meg. Három miniszteri tárcát kapott a szocialista párt (amelyet a nyu­gati hírügynökségek következetesen „trockista—kommunista pártnak” ne­veznek) . Bandaranaike asszony ceyloni sza­badságpártja 16 tárcával rendelkezik. A kormányfő magának tartotta meg a hadügyi, külügyi és tervezési tár­cát. Mint a miniszterelnök már ko­rábban is jelezte, az új kormány radikális változtatásokra készül mind a bel-, mind a külpolitiká­ban. Tervbe vették a bankok és a nagykereskedelem államosítá­sát, a bel- és külföldi tőke haté­kony ellenőrzését, a munkások jogainak az alkotmányban való rögzítését. Ami a külpolitikát illeti, Ceylon visszatér az 1956-tól 1965-ig ter­jedő időszak — azaz Bandara­­naike miniszterelnök és Bandara­naike asszony kormányzása — el­veihez. Ezek a következők: el nem kötelezettség; minden olyan lépés támogatása, amely az egye­temes béke és a leszerelés irányá­ba mutat; az imperializmus és a kolonializmus ellen folyó nemzeti felszabadító harc támogatása. NÉPSZABADSÁG IMRIM IMRE TÁJÉKOZTATÓJA a bel- és az­árra által okosott mezőgazd­asági károkról A lata­s­i határ ígérete­i ,nem lesznek zavarok a lakosság áruellátásában (Tudósítónktól.)­­ Hétfő délelőtt Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Parlament épületé­ben tájékoztatta a sajtó képvise­lőit az időszerű mezőgazdasági­­ kérdésekről és a lakosság várha­­­­tó ellátásáról. Emlékeztetett arra,­­ hogy a belvízzel borított terület­­ április közepe táján elérte a 300 ezer holdat. A belvíz levezetésére fordított erőfeszítések ellenére az ártéren kívül még mindig mint­egy 100 ezer hold szenved a bel­víztől. A miniszter a továbbiakban az árvíz eddigi következményeiről, elsősorban a szatmári helyzetről szólt. A Felső-Tolsna és mellékfo­­l­lyóinak áradása mintegy 115 ezer hold mezőgazdasági területet — melyből 75 ezer hold a szántó­t öntött el. Az összefüggő víztömeg 100 ezer holdról már levonult. A mélyebb fekvésű részeket tehát még víz borítja; ezeknek a terü­leteknek a mentesítéséhez még 10—12 nap szükséges. A talaj­­ nagymérvű átázása miatt ezeken , a területeken a mezőgazdasági munkákat csak lassú ütemben, fokozatosan lehet megkezdeni. Az árvíz mintegy 20 ezer hold őrzi­­ vetést érintett. Ezeknek és a ta­vaszi vetéseknek jelentős része tönkrement, így a földeket újra kell vetni. Számolni kell azzal is, hogy a mélyebb fekvésű részeken csak ősszel lehet majd vetni. A miniszter azt is közölte, hogy az árvíz az állatállományban és a mezőgazdasági épületekben is je­lentős károkat okozott Elpusztult 800 szarvasmarha, 2500 sertés, 6000 juh és jelentős számú ba­romfi, vagyis a terület állatállo­mányának 20 százaléka. Az ösz­­szedőlt 5500 lakóház és az erősen megrongálódott 4000 lakóház mel­lett a mezőgazdasági üzemekben tönkrement 5500 szarvasmarha­férőhely, 8500 sertésférőhely, va­lamint 14 500 juhférőhely. A mi­nisztérium operatív bizottságot hozott létre az árvízproblémák gyors és hatékony rendezésére, intézkedtek a hízó állatok hala­déktalan felvásárlásáról, a nö­vendék-, valamint a tenyészálla­tok elhelyezéséről. Gondoskodtak a szükséges abrak- és szálas ta­karmányról. Az állategészségügyi teendőiket elvégzik. A vállalatok tartalékolják az újra vetéshez szükséges rövid tenyészidejű nö­vények vetőmagjait. Utalt a miniszter a többi között arra a nagyszabású segítő akció­ra, amelyet a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa és a tsz területi szövetségek kezdeményez­tek. Ennek az akciónak a kereté­ben a tsz-ak természetbeni ado­mányaikat közvetlenül a kárt szenvedett szövetkezeteknek jut­tatják, pénzfelajá­nlásai­kat pedig a TDT által nyitott számlára fi­zetik be. A tavaszi munkákról és a nyári teendőikről való felkészülésről szólva Dimény elvtárs elmondot­ta, hogy a kedvezőtlen körülmé­nyek okozta három-négy hetes ké­sést a mezőgazdasági üzemek — a kora tavaszi vetésű növények kivételével — május végéig lé­nyegében behozták. Az április végi, május eleji éjszakai fagyok jelentősebb károkat nem okoztak. A mezőgazdasági üzemek a vetést gyors ütemben végezték. Május végéig a megművelhető területe­ken a kukoricát is elvetették. Az őszi kalászosok tervezett vegy­szeres gyomirtását — a szeles időjárás és a felázott föld miatt — csak 60 százalékben végezték el. A cukorrépa 90 százalékát saras­odták meg és eddig a felét egyelték ki. A lucerna első ka­szálása jó termést ad és jól halad a betakarítása is. Az őszi vetések kipusztulása az ismert kedvezőtlen körülmények miatt nagyobb a szokásosnál. Előreláthatóan az őszi vetéseknek mintegy 8 százaléka pusztult el, ez 210—220 ezer kat.­holdnyi te­rületet tesz ki. Az őszi kalászosok a múlt évinél — főleg a ritkább állomány miatt — kedvezőtlenebb képet mutatnak. A tavaszi vetésű növények közül a rostnövények, a cukorrépa, az időben elvetett kukorica, a napraforgó és a bur­gonya fejlődése kedvező. A gyü­mölcsök közül az alma jól mutat, a korai csonthéjasoknál — cse­resznye, meggy, kajszibarack — a jelenlegi kilátások a múlt évinél gyengébbek. Több témáit — így a gépesítést, az állattenyésztést — érintett még a miniszter, majd a várható élel­miszerellátásról szólt. A hosszú tél és a hűvös tavasz miatt a ko­rai zöldségfélék háromhetes ké­sedelemmel jelentek meg a piaco­kon. A tavalyi termésből tárolt készleteik azonban jó ellátást tesz­nek lehetővé. A fogyasztói árszín­vonal a zöldségnél, burgonyánál, aknánál a lakosság számára ked­vezőbb a tavalyinál. Az új ter­més megjelenéséig a következő hetekben sem kell tartanunk ellá­tási nehézségektől. Ennek ellenére kelkáposztából, karalábéból, zöld­hagymából kiesések várhatók. Zöldborsóból jelentősebb tételek­re csak egy hét múlva, az új bur­gonya tömeges és folyamatos meg­jelenésére csak június közepétől számíthatunk. A jelenlegi kilátások alapján összességében az várható — ál­lapította meg végül Dimény Imre —, hogy a központilag felvásár­lásra kerülő árumennyiségek és a közvetlen termelői értékesítés ebben az évben is jó belső ellátást tesz lehetővé és teljesítjük az ex­portfeladatokat is. Migl­esan­ és a pi­ H­ n­yi kérdéseiről Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsának elnöke, az MNB és a TOT veze­tőinek részvételével hétfőn meg­beszélést tartott a termelőszövet­kezeteket érintő pénzügyi kérdé­sekről. Ezen belül véleménycse­rét folytattak a termelőszövetke­zetek beruházási hitelezésének helyzetéről és lehetőségeiről. Megállapodtak a területi tsz-szö­­vetségek és a bank kapcsolatai­nak további erősítéséről. 3 —■.fr., -. yer-r .----------------------------------*— ............................................. ........ .., . - A kollektív szerződésekről, a lakásépítésről tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfői ülé­sén a többi között megtárgyalta a kollektív szerződések módosításá­nak tapasztalatait. Az erről szóló jelentés szerint a vállalatok álta­lában határidőre elkészítették módosított kollektív szerződésü­ket, miután a tervezetet a dolgo­zókkal széles körben megtárgyal­ták. A fő figyelmet a részesedési alap felosztásának szabályozására fordították. A módosított kollek­tív szerződésekben fokozottan megbecsülik a mnkahelyükhöz hű dolgozókat. Ugyanak­kor a jelen­tés bírálja azokat a vállalatokat, ahol nem törekednek a kereseti arányok megfelelő differenciálá­sára. Egyes helyeken ugyanis a b­érem­elésre felhasználható össze­gek jelentős részéből az új dolgo­zóikat túlfizetik, s nem emelik megfelelően a régi, jól dolgozók bérét. A jelentés megállapítja, hogy gyermekintézmények fenntartásá­ra, szociális, kulturális, sportcé­lokra a vállalatok körülbelül ugyanolyan összegeket kívánnak költeni, mint az előző években. Nem megfelelő azonban a dolgo­zók lakásépítésének vállalati tá­mogatása. Az utóbbi témával az elnökségi ülés egy másik napirendje külön is foglalkozott, amelyben megálla­pította, hogy tavaly a vállalatok lakásépítés alapra alig 20 száza­lékát fizették be annak az összeg­nek, amit egyébként a jogszabá­lyok lehetővé tennének. A SZOT elnöksége tárgyalt a szakszervezeti vezető testületek újjáválasztásáról, s megvizsgálta a szakszervezeti lapok munkáját. A SZOT elnöksége foglalkozott azzal a súlyos helyzettel, amelyet az árvíz okozott. Jóleső érzéssel vette tudomásul, hogy az árvízká­rosultak megsegítésére megmoz­dult az ország. Az elnökség igen nagyra értékeli a dolgozók nemes segítőkészségét. Helyesli és támo­gatja azt a kezdeményezést, amelyben a dolgozók egynapi munkájukat, keresetüket felajánl­ják az árvíz okozta súlyos károk mielőbbi rendbehozására. (MTI) A huszadik évforduló megünneplésére készülnek Dunaújvárosban (Tudósítónktól.) Dunaújváros alapításának kö­zelgő 20. évfordulója alkalmából hétfőn a város és a vasmű veze­tői sajtótájékoztatón ismertették a két évtized történetét, a város eddigi fejlődését, az acélgyártó kombinát eredményeit és pers­pektíváját. Sudár Iván, a városi pártbizott­ság titkára arról beszélt, hogy Du­naújváros, amelynek építésében sok ezer ember vett részt, a szo­cialista építőipar bölcsője is volt; a felszabadulás utáni legnagyobb hazai építkezésről sok olyan szakmunkás, mérnök és szervező került ki, aki ma az ország más városaiban hasznosítja itt szer­zett tapasztalatait. Elmondta, hogy a csaknem 50 ezer lakosú város (lakóinak több mint 50 százalé­ka 26 évesnél fiatalabb) a kör­nyék kereskedelmi, művelődési centrumává vált, és beilleszkedett a magyar városok sorába. Répássy Gellért, a Dunai Vas­mű műszaki igazgatója a vasmű népgazdasági jelentőségét ismer­­­tette. — A magyar iparnak — mondotta a többi között — nincs olyan ágazata, amelyben valami­lyen formában ne lennének jelen a kombinát termékei. — Beszélt a vasmű műszaki fejlesztésének terveiről, a rövidesen sorra kerü­lő kapacitásbővítésről, a vasmű exportjáról, jelenlegi világpiaci pozícióiról. Sófalvi István, a városi tanács végrehajtó tanácsának elnökhe­lyettese a jubileumi ünnepségek programját ismertette. A városi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront dunaújvárosi bizottságának június 13-i együttes ünnepi ülésén megemlékeznek a városalapítás 20. évfordulójáról, kiadják a városi tanács által ala­pított kitüntetéseket. Június 14-én a város főterén, a nemrég elkészült Lenin téren ünnepi nagygyűlés lesz, utána megrende­zik a Vasas népitánc-együttesek fesztiválját. Az ünnepségsorozatot utcabál, fáklyás felvonulás és tű­zijáték zárja.

Next