Népszabadság, 1971. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
1971. január 1, péntek NÉPSZABADSÁG 3 Eseményekben és eredményekben gazdag esztendőt hagyunk magunk mögött. Népünk méltó módon ünnepelte hazánk felszabadulásának negyedszázados és Lenin születésének századik évfordulóját. A centenárium esztendejében tartott megemlékezések hazánkban is tovább szélesítették a lenini eszmék vonzáskörét. Emlékezetessé teszik számunkra az 1970-es esztendőt alkotó munkánk eredményei is. Sikerrel fejeztük be harmadik ötéves tervünket, s ebben a tervidőszakban vezettük be a gazdaságirányítás új rendszerét. Jóleső érzés, hogy hazánk határain túl is figyelemmel kísérik és értékelik népgazdaságunk hatékonyságának növelését, a szocialista viszonyok fejlesztését szolgáló törekvéseinket. Az 1970-es esztendő kiemelkedő eseménye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongreszszusa. Az ezúttal teljes gazdagságában megnyilvánuló lenini munkastílus, a nyílt, bátor problémafelvetés a szocialista demokratizmus szélesedését, izmosodását bizonyítja. A kongresszus megállapította: munkásosztályunk, pártja vezetésével, teljesíti történelmi hivatását, alkotó módon és helyesen alkalmazza a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanítását hazánk viszonyaira. Gazdaságpolitikánk fő irányvonalát 1971-ben és az új esztendővel induló negyedik ötéves terv időszakában is követni fogjuk. Az elmúlt esztendőben megküzdöttünk a szeszélyes időjárás, az ár- és belvíz okozta károkkal. Középtávú tervünket — tervgazdálkodásunk bevezetése óta első alkalommal — több vonatkozásban túlteljesítettük. Így megalapozottabban haladhatunk előre a népjólét növelésének útján. Számos, már az előző évek során kialakult kedvező tendencia tovább erősödött gazdálkodásunkban. Éves tervünk reálisnak, megalapozottnak bizonyult. A különböző központi szabályozók hatására élénkült a termelés, javult hatékonysága. A minisztériumok, főhatóságok és a tanácsi szervek — bár sok esetben még megkésve és bátortalanul — mindinkább élnek a rájuk bízott hatáskörrel, fellépnek a hozzájuk tartozó gazdálkodó szervekkel szemben is az össznépgazdasági érdek védelmében. Ez is egyik tényezője az elért eredményeknek. A tervezett mértékben növekedtek a vállalati és a lakossági jövedelmek, termelésfejlesztési és fogyasztási elképzeléseinket valóra váltottuk. A jubileumi és a kongresszusi munkafelajánlások teljesítése hazánkban számottevő anyagi, erkölcsi és szellemi erőgyarapodást eredményezett. Az ár- és belvízkárok pótlására széles körű társadalmi mozgalom indult. Az ipari termelés és az értékesítés általában terveinknek megfelelően és gyorsabb ütemben nőtt, mint 1969-ben. A termelékenység az előző évi stagnálás után a tervezettet meghaladva emelkedett. 1970-ben az ipari termelés növekedésének hozzávetőlegesen 80%-a az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből származott. Javulás mutatkozik a munkaerő-gazdálkodásban. A mezőgazdaságban, jóllehet a kedvezőtlen időjárás és a természeti csapások következtében 1970-ben a termelési érték a korábbi esztendőhöz viszonyítva valamivel csökkent, az ágazat egészében a harmadik ötéves tervet a dolgozók szorgalmas és egyre szakértőbb munkája következtében végül is 101%-ra teljesítették. Ti/megalapozott célkitűzéseink:-"A hazánk történelmi múltjával, gazdasági és politikai viszonyaival, továbbá a szocializmus építésének általános törvényeivel egyaránt számoló gazdaságirányítási rendszerünk a dolgozó nép alkotó energiáját bontakoztatja ki. Új feltételeit teremti a termelőerők fejlődésének az ember szükségletei, igényei kielégítésének. Világosan látjuk, hogy csakis a növekvő és mind hatékonyabbá váló termelés, a mind magasabb színvonalú vezetés és munkaszervezés biztosíthatja a szükségletek kielégítésének forrását. A most lezárult esztendőben a termelés, valamint az igények közötti összhang tovább javult. A lakosság pénzbevételei 10%-kal — a tervezettnél valamivel gyorsabb ütemben — emelkedtek. Ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom több mint 12%-kal nőtt, szintén gyorsabban a tervezettnél. Jelentősen nőtt a vállalati dolgozók bérből és nyereségrészesedéséből eredő átlagkeresete. A termelőszövetkezeti tagok egy főre jutó havi jövedelme országosan szintén nagyobb a tavalyinál, az év végi részesedés azonban szükségképpen kisebb lesz. A termelőszövetkezetek egy részében azonban, amelyeket az átlagosnál is jobban sújtott az árvíz, a belvíz, a jelentős állami segítség ellenére is jövedelemcsökkenés következett be, illetve tartalékaik egy részét kellett felhasználniuk. Hazánkban fokozódik a lakásépítés üteme, az épülő lakások pedig mind korszerűbbek. Harmadik ötéves tervünk időszakában a tervezettnél valamelyest több új lakást építettünk. Ezzel nagy lépést tettünk 1960- ban elhatározott 15 éves lakásépítési tervünk, az 1 milió új lakás felépítése érdekében. Az új otthonok 30 százalékában gázzal fűtenek, az újonnan épült falusi házak 97 százalékában villanyégő szórja a fényt a lakókra. Gazdaságpolitikánk sikereitől természetesen elválaszthatatlanok a tudományos és kulturális élet, a kutatók és az alkotóművészek eredményei. Egyre fejlődő közoktatásunk további távlatait nyitják meg a korszerűség irányába ható új törekvések. Ahhoz azonban, hogy a jövőben még következetesebben járhassuk a népjólét gyarapításának szilárdan megalapozott és biztonságos útját, mérsékelnünk, vagy ahol lehetséges, meg kell szüntetnünk több ellentmondást. Olyan ellentmondásokat, melyeket társadalmunkban részint a múlt maradványai idéznek elő, másrészt pedig, amelyek éppenséggel gyors ütemű fejlődésünk nyomán keletkeznek. Ezen okok mellett azonban a gyorsabb fejlődést olyan fogyatékosságok is hátráltatják, amelyek objektív okokkal nem magyarázhatók, mégis a vezetés minden szintjén több-kevesebb mértékben jelen vannak. Pártunk X. kongresszusának egyik jellemző vonása éppen az volt, hogy nyíltan feltárta ezeket az ellentmondásokat. A küldöttek mélyrehatóan elemezték a kongresszuson — és sok-sok ezren az azt megelőző időszak taggyűlésein — az egyéni, a csoport- és a közösségi érdekek helyenkénti összeütközését, az egyik érdek érvényesítését a másik kettő rovására. Egyik fontos célunk, össztársadalmi feladatunk, hogy minél előbb és mind nagyobb mértékben valósítsuk meg e három érdek harmóniáját. Arra kell törekednünk, hogy mindenütt erősödjék a közösségi tudat, a közügyek iránti felelősségérzet. Fejlődésünk eddigi eredményeire támaszkodva az új esztendőben magasabb szinten kell folytatnunk a szocializmus építését. Feladataink tervszerűmegvalósításának feltételei adottak. Eddigi eredményeinkre és vívmányainkra, nemkülönben a testvéri szocialista országokkal kiépített és szüntelenül fejlődő együttműködésünkre támaszkodva meg tudjuk oldani feladatainkat. Gyorsabb előrehaladásunk érdekében fokoznunk kell gazdaságunk hatékonyságát, az élő munka és az úgynevezett „holt munka”, vagyis a termelőeszközök mind hatékonyabbá váló felhasználásának anyagi és erkölcsi ösztönzését. Emelnünk kell a tervszerű és tudományos irányítás színvonalát, valamint a dolgozó tömegek képzettségének szintjét. Használjuk fel gyorsabban a hazai és a nemzetközi tudományos eredményeket a termelésben. Fordítsunk nagyobb gondot a KGST-országok tapasztalatainak átvételére. Általában jobban ki kell használnunk a nemzetközi munkamegosztás előnyeit, mindenekelőtt a szocialista országokkal való elmélyültebb koordinálás és a termelést fejlesztő együttműködés lehetőségeit. Ismételten hangsúlyozhatjuk, hogy számunkra rendkívül értékes segítséget jelentenek a testvéri országok tapasztalatai, jól bevált módszerei. Élünk is e tapasztalatok kincsestárával, hiszen önmagunk útját nehezítenénk, ha kiaknázatlanul hagynánk ezeket a lehetőségeket. A társadalom minden szintjén — „lent” és „fent” egyaránt — a népgazdasági egyensúlyt tovább szilárdító, gazdaságunk intenzívebb fejlesztését szolgáló, a hatékonyság, valamint az ésszerű takarékosság követelményeit a gyakorlatban jobban érvényesíteni tudó magatartásra van szükség. Fejlődésünk kulcskérdése a gazdasági tevékenység társadalmi hatékonyságának növelése, az okos gazdálkodás, az igényes és lelkiismeretes munka, a korszerű és színvonalas vállalati és intézményi vezetés. Semmiféle tartós siker és megalapozott eredmény nem érhető el a vezetők és vezetettek kölcsönös bizalma, összefogása, együtt gondolkodása nélkül. Ez az együtt gondolkodás természetesen az alapvető, fő kérdésekre vonatkozik, hiszen a munkaköri elhatárolódásból adódóan a vezetők kitekintése szélesebb látókörig terjed, olykor szükségszerűen az országhatárokon, sőt kontinenseken túlra is. Éppen ezért könynyen előfordulhat, hogy a dolgozók nem értik azonnal egy-egy vállalati vagy országos jelentőségű döntés célját, értelmét, várható hatását. De nincs olyan fontos kérdés, aminek a lényegét ne lennének képesek megérteni. Meg kell tehát magyarázni. Minden szintű vezető kötelessége, hogy rendszeresen szót váltson vállalatának, területének dolgozóival, tájékoztassa őket a szükségessé vált intézkedésekről, s, hallgassa is meg, és főképp vegye figyelembe a véleményüket, javaslataikat. Ha a dolgozók megértik, hogy hazánkban minden az ő érdekükben történik, a kis és nagy hatósugarú rendelkezések őket szolgálják, akkor bíznak a vezetőkben és döntéseikben. S ez a tettekben megnyilvánuló támogatás megsokszorozza a vezetők erejét, ez és csakis ez adja meg igazán munkájuk értelmét, annak „alulról jövő” erkölcsi elismerését. A vezetők tehát — ha szocialista módon törekednek a hatékonyságra — sohasem szakadhatnak el a néptől, a tömegektől, az élettől, mert az súlyos kudarcokhoz vezethetne. Az idén sok olyan munkát kezdünk el, amely az új, előttünk álló negyedik ötéves tervidőszakban vár befejezésre. Népgazdaságunk 1970. évi fejlődése egészében a további gazdasági előrehaladás jó alapját teremti meg. Lehetővé teszi munkánk hatékonyságának fokozását, a műszaki fejlődés ütemének gyorsulásával a népgazdaság intenzív irányú fejlesztésének megvalósításáét, a tervszerűség mind magasabb színvonalra történő emelését. Az előttünk álló évben a nemzeti jövedelmet 7, az ipari termelést 6, a mezőgazdasági termelést 7—8%-kal növeljük. Bér- és szociálpolitikai intézkedéseink nyomán 1971-ben a lakosság öszszes pénzbevétele 8—9%-kal, a kiskereskedelmi forgalom pedig — várhatóan — 10%-kal haladja meg az 1970. évi szintet. Bérpolitikánkkal azt kívánjuk elérni, hogy a bérek jobban igazodjanak a tényleges teljesítményhez. A következő öt évre szóló szociálpolitikai törekvésünk, hogy csökkentsük a családoknál az egy főre jutó jövedelmek közötti eltérést, amelynek fő oka a családi helyzet különbözősége. Ennek megoldása a családi pótlék és a nyugdíjak, valamint egyes alacsony keresetű rétegek bérének emelésével lehetséges. Ezekre az intézkedésekre természetesen fokozatosan kerül sor, a népgazdaság teherbíró képességének megfelelően. Külön vizsgálatot igényel még, az 1970. évi népgazdasági mérlegek lezárásakor, hogy 1971-ben tudunk-e konkrét szociálpolitikai intézkedést tenni, és ha igen, mi legyen az. Párhuzamosan a népjólét növekedésével ezután is ösztönözni kívánjuk a fogyasztási szerkezet változásait. Az egészséges táplálkozás, a korszerű lakberendezés és lakáskarbantartás, a kulturált életmód igényeinek, szokásainak széles körű meghonosítását, illetve elterjedését szorgalmazzuk. Ennek nyomán tovább korszerűsödik a lakossági fogyasztás szerkezete. Az új esztendőben élelmiszerekből és egyéb közszükségleti cikkekből az idei ellátáshoz hasonló biztosítható. Az iparcikkellátás is — várhatóan — az elmúlt évihez hasonló lesz. Tűzifa- és tüzelőolaj-ellátásunk javítása azonban még további intézkedéseket kíván. Az utóbbi években lépésről lépésre átrendeződik energiastruktúránk. A szénre és a bányászaterőfeszítéseire azonban még mindig nagy szükség van, és azt a jövőben sem nélkülözhetjük. A forradalmi munkásmozgalom és az egykori széncsaták tapasztalataival és értékes hagyományaival rendelkező bányászok helytállására a jövőben is számítunk. A gazdaságirányítás és a politikai szervező munka eszközeivel kell támogatnunk a zökkenőmentes energiaellátás biztosítását, a szállítási feladatok folyamatos teljesítésének feltételeit, az al-lkatrészellátás javítását, a korszerű vállalatvezetés és munkaszer- r vezés elméleti-gyakorlati ismereteinek, eljárásainak terjesztését, a munkaerő és technikai eszközök hatékonyabb kihasználását, a munkaerő gazdaságilag indokolatlan mozgásának mérséklését. Nemrégiben megvizsgáltuk a Munka Törvénykönyvében foglaltak végrehajtásának helyzetét. Tapasztalataink szerint az előírások jók, a fejlődést szolgálják. A kollektív szerződések rendszere alkalmas arra, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő és a változásokat gyorsan követni képes, rugalmas szabályozást biztosítson, de ehhez az is kell, hogy a megkötött, konkrét szerződések jól kifejezzék mind a népgazdaság, mind a vállalati dolgozók törekvéseit. A társadalom — és benne az egyén — növekvő és sokoldalú szükségleteit csakis színvonalas és hatékony munkával elégíthetjük ki. A társadalmi haladás és a műszaki-tudományos fejlődés egyaránt fegyelmezett és odaadó munkát kíván a társadalom minden tagjától. Csak igényes, lelkiismeretes munkával, színvonalas, korszerű vezetéssel érhetjük el céljainkat. Az 1971. évi gazdasági feladatok megoldása során fel kell használnunk a párt X. kongreszszusa és a helyi pártértekezletek tanulságait, útmutatásait. Gazdaságirányításunk jelenlegi rendszere kedvezően hat a szocialista demokrácia fejlődésére, növeli a helyi szervek önállóságát. A felelős vezetők pedig csakis munkatársaik, a dolgozók közösségére támaszkodva hozhatnak megalapozott és előremutató döntéseket. Az új esztendőben reánk váró feladatok a negyedik ötéves tervvel kapcsolatban hozott döntéseink szerves részét jelentik. Emellett az 1971. évi tervünk kidolgozásánál figyelembe vettük a népgazdaság eddig elért eredményeit, továbbá mindazokat a gazdasági folyamatokat, amelyek fejlődésünket befolyásolhatják. Csakis a megalapozottság és a realitás követelményeinek betartásával biztosítható, hogy gazdaságpolitikánk eddig követett fő irányvonalát 1971-ben is folytathassuk, és hozzákezdjünk a negyedik ötéves tervben megjelölt feladatok valóra váltásához. Népünk túlnyomó többsége lelkes híve a szocialista társadalmi rendszernek. Elfogadja azt, és éppen annak erősítése érdekében igényli és javasolja az esetenként, helyenként mutatkozó hibák kijavítását, az erkölcsi, magatartásbeli hiányosságok felszámolását. A szorgalmas, becsületes, jóérzésű emberek méltán háborodnak fel, ha itt-ott önzéssel, jogtalan haszonszerzéssel, az igazság eltorzításával, méltánytalansággal, önérzetüket sértő bánásmóddal találkoznak. Az ilyen magatartás ellen pártunk határozott harcot folytat. Ugyanakkor messzemenően támogatja és bátorítja a becsületes munka, őszinte véleménynyilvánítás elismerését, méltánylását. Csakis ez lehet a kölcsönös bizalom és megbecsülés alapja az emberek között. A szocialista demokratizmus szélesedését szolgálja a választási törvényünk 1970 őszén elfogadott módosítása. Mint ismeretes, 1971- ben új választásokra kerül majd sor. Ezt az alkalmat jól kihasználhatjuk arra, hogy az országos és a helyi politikát a folyamatos ismertetésen túl részletesebben is magyarázzuk. Néhány olyan problémát már most előre lehet jelezni, amelyet a X. kongresszus határozatainak szellemében a Minisztertanács 1971. első félévében megvizsgál és természetesen megfelelő határozatokat is hoz a további előrehaladás érdekében. Az egyik nagy kérdéscsoport a lakáselosztásra, a lakásépítési formák továbbfejlesztésére, valamint a lakbérek rendezésére vonatkozik. Amint erről már korábban is tájékoztattuk a közvéleményt, az új lakbérek megközelítik majd a társadalmi költségeket, de a lakbérek rendezése nem jelent a lakosságnak közvetlen anyagi megterhelést, hiszen a többletkiadás megtérítését a rendelkezés hatályba lépésekor az állam magára vállalja. Az egész ország lakosságát érdeklik a területfejlesztési tervek, a települések arculatának változásai és a helyi tervezés új módszerei, amelyekkel szintén foglalkozik a kormány. A tanácstörvény és a szövetkezeti törvény javaslata szintén a minisztertanácsi ülések legfontosabb napirendi pontjai közé tartozik. A magyar munkásosztály pártját és népköztársaságunk kormányát a lenini eszmék vezérlik. A marxizmus—leninizmus tanításait hazai viszonyainkra alkalmazva igyekszünk utunkon előrehaladni. Sikereink — mint eddig is — a szocializmust építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erőinek gyarapodását, e folyamatnak szerves részét képezik. A szocialista országok öszszefogása valamennyi szocialista országnak, a szocializmusért harcoló népeknek és az egész emberiség haladásának érdeke. Ez az internacionalista összefogás sokszorozza meg mindenkor a testvéri országok és népek erejét, hiúsítja meg a jövőben is az imperialista hatalmak ellenséges törekvéseit. Ez teheti hatékonnyá a nemzeti függetlenségükért és a társadalmi felemelkedésükért küzdő népek támogatását. A baráti országok minden eredménye a szocialista világrendszer valamennyi országának és a szocializmust építő népeknek közös vívmánya. Ez a világrendszer évről évre megalapozottan fejlődik. Egymás kölcsönös segítése, a szocialista internacionalizmus elmélete, valamint az élet legkülönbözőbb területein testet öltő gyakorlata az, amely sokszorosára képes növelni egy-egy nép és nemzet erejét, politikai, gazdasági és kulturális életében gazdagok gyümölcsöztetni képességeit. Ezért küzdöttünk és fáradozunk a jövőben is a szocialista országok összefogásának erősítéséért. Joggal mondhatjuk, hogy az élet és egy egész történelmi időszak igazolta politikánk helyességét. Ennek tapasztalatait, tanulságait összegezte a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongreszszusa. Testvéri egységben, a szocialista világ pozícióit szüntelenül erősítve kívánunk ezután is tovább haladni utunkon az új esztendőben. Tovább a megkezdett úton — még határozottabban és következetesebben. z Uj esztendő küszöbén ÍRTA: FOCK JENŐ