Népszabadság, 1971. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1971. április 9. péntekA SIR(­YAIS .SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI L­AP­JA XXIX. évfolyam, 81. szám stritt 80 film. Dél-Vietnam központi fennsíkján folytatódik a DNFF offenzívája Kilencedik napjába lépett csü­törtökön a dél-vietnami népi fel­szabadító fegyveres erőknek az ország központi fennsíkján, a kormánycsapatok állásai ellen indított offenzívája. A leghevesebb harcok a sai­­goni kormánycsapatok úgyne­vezett hatodik tüzérségi tá­maszpontja körül bontakoztak ki, ahová a saigoni főparancs­nokság gyalogságot és különlege­sen kiképzett alakulatokat kül­dött erősítésként és az ostromlott kormánycsapatok támogatására bevetették az amerikai légierőt és az amerikai tüzérséget is a sza­badságharcosok ellen. A 6. számú tüzérségi támaszpont dél-vietna­mi területen Laosz, Kambodzsa, és Dél-Vietnam hármas határvi­dékénél fekszik. A UPI hírügynökség jelentése szerint Vientiane-ban a Souvanna Phouma-kormány rendőrsége puccskísérletet fojtott el, amelyet valószínű­leg a m­ég ettől a kor­mánytól is jobbra álló erők kez­deményeztek. A kormányt — vientiane-i katonai körök szerint — a ki­rályi laoszi hadsereg „néhány” tisztiiskolai parancsnoka akarta megbuktatni (őrnagytól felfelé ezredesig), de letartóztatták őket. (MTI) A népi erők katonái lelőtt amerikai helikoptert vizsgálnak. Ülést tartott a Minisztertanács­­ ötvensz­ázal­ékos forgalom­nüvekteilev a KI­S­Z -országokkal A ne­zetközi Érrvprkezteltek emlittényei — Az államtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozása — Kormány­ határozat a tanácsok in­formációs rendszerének tejlev/lévére A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány munkaprogramot fo­gadott el azokról a központi ál­lami feladatokról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának ha­tározatából, a kongresszuson el­hangzott referátumból és hozzá­szólásokból adódnak. A kormány felkérte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek ve­zetőit hogy az elfogadott munka­­programban szereplő feladatok kidolgozásáról, a javaslatok be­nyújtásáról folyamatosan gon­doskodjanak, s a kongresszus anyagait irányító munkájuk so­rán tartsák szem előtt. A kor­mány évente áttekinti a munka,­programban szereplő feladatok végrehajtását. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a ma­­­­gyar—román gazdasági együtt­működési vegyes kormánybizott­ság IX. ülésszakáról, amelyet március 29—31. között Bukarest­ben tartottak. A bizottság az országaink közötti barátság és a kölcsönös érdekek alapján az együttműködés további kiter­jesztésében állapodott meg a gép­ipar, a vegyipar, a kőolajipar, az energiaipar, az építő- és épí­tőanyag-ipar, az öntözéses gaz­dálkodás és más ágazatok terü­letén. Ugyancsak megállapodás született a termelési kooperációs és szakosítási kapcsolatok fej­lesztésére. A kormány a jelen­tést és a tárgyalásokról készített jegyzőkönyvben foglaltakat jóvá­hagyólag tudomásul vette, egy­szersmind utasította az illetékes minisztereket, hogy gondoskod­janak a kooperációs és szállítási lehetőségek maradéktalan való­ra váltásáról. Dr Tímár Mátyás, a Miniszter­tanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottságok munkájá­nak értékeléséről nyújtott be elő­terjesztést. A kormány megálla­pította, hogy a felügyelő bizott­ságok működése is hozzájárult az irányítási és ellenőrzési tevékeny­ség javításához. E hasznos mun­ka tartalmasabbá és eredménye­sebbé tétele érdekében a kor­mány határozatban rögzítette azo­kat az irányelveket, melyeket a felügyelő bizottságok működésé­nek továbbfejlesztése során az érdekelt minisztereknek és az or­szágos hatáskörű szervek vezetői­nek figyelembe kell venniük. A külügyminiszter beszámolt Ivan Basev bolgár külügyminisz­ter március 22. és 26. között Ma­gyarországon tett hivatalos láto­gatásáról és a vele folytatott tár­gyalásokról. A baráti légkörben lefolytatott megbeszéléseken , amelyek a kétoldalú kapcsolato­kon kívül felölelték a szocialista országok együttműködésével, a Varsói Szerződés erősítésével, a KGST-országok gazdasági integ­rációjának továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, továbbá a legfontosabb nemzetközi problé­mákat­­is — a felek álláspontját az érintett kérdésekben nézetazo­nosság jellemezte. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két nép hagyományos, testvéri barát­ságának további elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhi­vatal elnökének jelentését a KGST-országokkal folytatott 1971—1975. évi kétoldalú terv­egyeztetés eredményeiről, tapasz­talatairól és a további feladatok­ról. A beszámoló megállapítja: a tervegyeztetés keretében 1975-re, 1970-hez képest mintegy 50 szá­zalékos forgalomnövekedés vár­ható. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet tölt be mind az alapvető nyersanyagokkal és energiahor­dozókkal való ellátottságunk, mind exporttermékeink értékesí­tése szempontjából. A gépipari exportszállítások egyeztetése — összhangban köz­ponti programjainkkal — kedve­zően befolyásolja a fejlesztési el­képzeléseinket. A gépkivitelen belül növekszik az autóbuszok, a műszerek és a számítástechnikai eszközök részaránya. Komplett berendezésekből az 1971—1975. évekre másfélszer több importot egyeztettünk, mint az előző öt­éves tervben. Mezőgazdasági, élelmiszeripari és könnyűipari termékeink ex­portlehetőségei kedvezően bővül­nek. Az alapanyagok területén több terméknél sikerült kölcsö­nös érdekekre alapozott elgondo­lásokat megvalósítani, egyes anyagoknál öt évnél hosszabb időszakra biztosítani beszerzé­seinket. A­ tervegyeztetés során néhány hosszabb távú tartós ter­melési együttműködés alakult ki, s előrehaladás történt a gyártás­­szakosítá­s területén is. A nehézipari miniszter jelentést tett a március 26. és április 2. kö­zött folytatott iraki tárgyalásai­ról. A magyar és az iraki delegá­ció­k mindkét fél közös érdekei­nek megfelelően — megbeszélé­seket folytatott a két ország kö­zötti olajipari együttműködés ki­szélesítéséről. A kormány a je­lentést tudomásul vette. A külügyminiszter és az Orszá­gos Atomenergia Bizottság elnö­kének közös előterjesztése alap­ján a kormány megvitatta a nuk­leáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, úgyne­vezett atomsorompó-szerződés végrehajtásával kapcsolatos teen­dőket. A Minisztertanács a jelen­tést tudomásul vette, s az Orszá­gos Atomenergia Bizottság elnö­két megbízta a Nemzetközi Atom­energia Ügynökséggel kötendő biztosítéki (ellenőrzési) egyez­mény létrehozására irányuló tár­gyalások folytatásával és a hazai feladatok koordinálásával. A közlekedés- és postaügyi mi­niszter arról számolt be, hogy az „Életbiztonság a tengeren” elne­vezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez hazánk is csatlako­zott — milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Miniszter­­tanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a bel­földi és — a külügyminiszterrel egyetértésben — külföldi intéz­mények, szervezetek és személyek részére meghatalmazást adjon műszaki és üzembiztonsági vizs­gálat, valamint ellenőrzés gya­korlására továbbá e körben bi­zonyítványok kiadására. A belügyminiszter előterjeszté­se alapján a kormány rendeletet hozott az államtitok és a szolgá­lati titok védelmének újabb sza­bályozására. A rendelet az állam­titok körének korszerűsített meg­határozását adja, egységesen ren­dezi az államtitok, illetve a szol­gálati titok védelmének elveit, összefoglalja, módosítja és kiegé­szíti az erre vonatkozó korábbi kormány­rendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke közös javasla­tot terjesztett elő a tanácsok információs rendszerének to­vábbfejlesztéséről. Az új ta­nácstörvény, valamint a terü­leti tervezés és tervek rendsze­rére vonatkozó korábbi kormány­­határozat végrehajtása szükséges­sé teszi, hogy a tanácsok felada­taik ellátásához megfelelő infor­mációkkal rendelkezzenek. Ennek érdekében a kormány határozatot hozott, amely részletesen meg­szabja az információszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alapján lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények isme­retében hozzanak döntéseket, dol­gozzák ki fejlesztési, területren­dezési terveiket. A Minisztertanács ezután egyé­b ügyeket tárgyalt. (MTI) AZ SZKP* XXIV. KONGRESSZUSA Elhangzott Koszigin zárszava A k»i`f/rcsssm.v tklliísfí`fjtutitst ifit tiöaati indokértőről és a Hiézrl-Hilrtről — Ibi linnn/iéf»/«*# (A Népszabadság tudósítói jelentik Moszkvából.) Az SZKP XXIV. kongresszusának kilencedik munkanapján, csütörtökön, Alekszej Koszigin zár­szavával befejeződött a vita a harmadik napirendi pontról, a népgazdaság fejlesztésének irányelvei­ről. A délutáni zárt ülésen megválasztották a párt vezető szerveit, ezek összetételét a kongresszus mai ünnepélyes záróülésén hozzák nyilvánosságra. A csütörtöki ülésen Saraf Rasidov, az SZKP Po­litikai Bizottságának póttagja, az Üzbég Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkára el­nökölt. Az egyetlen küldött, aki még szót kapott­ a vitában Konsztantyin Rudnyev, a Szovjetunió mű­szeripari és automatizálási minisztere volt. Kifej­tette, hogy a gazdasági reform végrehajtása alap­jaiban jól sikerült, elvei helyesnek bizonyultak, és meghozták a várt eredményt. A helyes elvek alap­ján természetesen a változó feltételeknek megfe­lelően állandóan tökéletesíteni kell a reformot. El­mondta, hogy a minisztériumban az iparág új szervezeti felépítése, amelynél minden szinten a gazdasági módszerek, az önálló gazdasági elszámo­lás elve érvényesül, megnövelte a munka haté­konyságát. Így a múlt évben az iparág minden szintjén rentábilisan dolgoztak. A feladatokról szólva elmondotta, hogy az új ötéves tervben 2600 automatikus irányítórendszert helyeznek üzembe a különböző vállalatoknál, s ezeknek a termelékenység növelése a fő feladatuk. Ugyanakkor nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, milyen helytelenek azok a nézetek, amelyek az automatizált irányítástól, a számítógépek alkal­mazásától automatikus javulást várnak. A legkor­szerűbb irányítási rendszer sem tud hatékonyan működni, ha ezt nem követik párhuzamosan a munka szervezésében, a tudományos normatívák bevezetésében a megfelelő intézkedések. Az elnök ezután közölte, hogy összesen 118 kül­dött jelentkezett felszólalásra a harmadik napi­rendi ponthoz; tizennégyen szót kaptak. Az elnök javasolta a kongresszusnak a vita lezárását. A küldöttek a javaslatot egyhangúlag elfogadták. Ezután Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke mondta el rendkívül tömör, néhány perces zárszavát, amelyben a vitát értékelve, ki­emelte a nézetek azonosságát, a tárgyilagos, bol­sevik elvhűséggel párosult alkotó légkört. Közölte, hogy az irányelvek országos vitájában, valamint a kongresszusi felszólalásokban elhangzott javas­latok egy részét a szerkesztő bizottság az irányel­vek végleges okmányának összeállításakor figye­lembe veszi, más részüket pedig az illetékes főha­tóságok, minisztériumok hatáskörébe utalja. Az irányelvek alapján elkészítendő ötéves tervet 1971. augusztus elsején az SZKP Központi Bizottsága, illetve a Legfelsőbb Tanács elé kell terjeszteni jó­váhagyás végett. Alekszej Koszigin nagy tetszéssel fogadott zár­szava után a kongresszus egyhangúlag két szolida­ritási nyilatkozatot fogadott el napjaink legégetőbb nemzetközi kérdéseiről. Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára terjesztette elő az indokínai felhívást, Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára a Közel- Keletről szóló nyilatkozatot. A csütörtöki tanácskozáson szót kapott még két külföldi vendég, s ezzel a kongresszust köszöntő testvérpártok, illetve haladó szervezetek képvise­lőinek száma elérte a félszázat. Luis Carlos Pres­­tesnek, a Brazil Kommunista Párt Központi Bi­zottsága főtitkárának üdvözlő szavai után John Marks, a Dél-afrikai Kommunista Párt elnöke szólt a kongresszushoz. Az elnöklő Rasidov ezután felfüggesztette a ta­nácskozást. Délután moszkvai idő szerint két óra­kor gyűltek össze a szavazati joggal rendelkező küldöttek, hogy zárt ülésen tárgyalják meg a kong­resszus negyedik napirendi pontját, a párt vezető szerveinek megválasztását. A választás eredményeit — a bel- és külföldi vendégek jelenlétében — a péntek délelőtt moszk­vai idő szerint tíz órakor kezdődő ünnepélyes záró­ülésen ismertetik. Csütörtök este a kongresszus küldöttei és kül­földi vendégei ünnepi hangversenyen vettek részt, amelynek színhelye ugyancsak a Kreml kongresz­­szusi palotája volt. (Kongresszusi jelentéseink a 2. és 3. oldalon.) Nemes János—Vértes Imre

Next