Népszabadság, 1971. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ha: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1971. április 8. csütörtök Al Alii'Ali SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXIX. évfolyam, 83. szám Tizenkétmillió olasz dolgozó sikeres általános sztrájkja Egységes fellépés a nagyvárosokban Szerdán Olaszország-szerte megállt a munka a gyárakban, bezártak az üzletek, iskolák, egyetemek, néhány órára megbénult a közlekedés. A három nagy olasz szakszervezet — a CGIL, CISL és UIL — felhívására 12 millió olasz dolgozó és alkalmazott lépett sztrájkba. Az eredeti tervnek megfelelően — szem előtt tartva a Lakosság érdekeit — a városi közlekedés alkalmazottai, valamint az egészségügyi, illetve közszolgáltatások dolgozói csak korlátozott időre, 2—4 órára tették le a munkát. A kedden sztrájkba lépett 150 ezer szállodaalkalmazott, az általános sztrájk részvevőivel szolidaritást vállalva, szerdán sem állt munkába. A szerdai általános sztrájk célja: gyökeres társadalmi és gazdasági változások sürgetése volt. A sztrájkolók legfőképp a kormány nem kielégítő lakásépítési programja ellen tiltakoztak. Az általános sztrájk az ország különböző tartományaiból érkezett jelentések szerint teljes sikerrel járt. Az ipari üzemiek munkásai 90—99 százalékban vettek részt a sztrájkban, az alkalmazottak körében mintegy 80 százalékos volt a munkabeszüntetés. Különösen jelentősek a Szicíliában és Dél-Olaszország más tartományaiban lefolytatott sztrájkakciók. Észak- és Közép-Olaszországban a kereskedők és a kisiparosok is csatlakoztak a sztrájkhoz és szolidariitásuk jeléül bezárták üzleteiket. A nyomdászok sztrájkja miatt a lapok az ország egész területén nem jelentek meg. A legnagyobb megmozdulások Rómában, Milánóban, Firenzében, Nápolyban, Velencében, Bolognában, Torinóban és Palermóban zajlottak le. Az olasz képviselőház közoktatásügyi bizottsága szerda délelőtt elutasította a kormány által előterjesztett iskolatörvényt. A kormány — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — a benne foglalt javaslatokat csak hat hónap múlva terjesztheti ismét elő. A parlamenti vereség tovább gyengíti a kormánynak a szerdai nagyszabású sztrájk következté-ben amúgy is ingatag helyzetét. (MTI) Szovjet—angol megbeszélés a Közel-Keletről A brit külügyminisztérium szóvivője szerdán bejelentette, hogy április 2-án, pénteken Londonban kétoldalú szovjet—angol tárgyalásokat tartottak a közel-keleti konfliktus rendezésének kérdéséről. A tárgyalásokon Szityenko, a szovjet külügyminisztérium közel-keleti főosztályának vezetője állt a szovjet küldöttség és A. D. Parsons államtitkár-helyettes az angol delegáció élén. A két részből álló tárgyalási napot diplomáciai megfigyelők biztatónak tekintik, hiszen évek óta nem volt ilyen természetű szovjet—angol megbeszélés. (MTI) FOCK JEJSO: Politikánk valóra váltásához dolggozó hatékony iásnoyts tá kérjük VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS TATABÁNYÁN Június 1 - től jelentősen felemelik a pedagógusok, az óvónők, az orvosok, az egészségügyi dolgozók, a fegyveres testületek tisztjeinek és tiszthelyetteseinek fizetését (Tudósítónktól.) Újabb szakaszhoz érkeztek a választási előkészületek. A képviselőjelöltek szerte az országban gyűléseken, csoportos beszélgetéseken vesznek részt, találkoznak választóikkal. Fock Jenő, a kormány elnöke, Komárom megye 1-es választókerületének képviselőjelöltje, szerdán Tatabányára utazott, hogy találkozzék választóival. Zsúfolt programja volt tegnap miniszterelnökünknek. A plakátokon is meghirdetett választási nagygyűlés ugyan csak délután kezdődött, Fock elvtárs azonban már kora reggel megérkezett a bányászvárosba, ahol Havasi Ferenc, az MSZMP Komárom megyei Pártbizottságának első titkára, Kreszner László, a megyei tanács vb-elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népfrontbizottság titkára fogadta. A kormány elnöke ezután felkereste a városi tanácsot, ahol Sütő András, a városi tanács vbelnöke köszöntötte. A város vezetői tájékoztatót adtak arról a fejlődésről, amely az 1947-ben várossá nyilvánított Tatabányát napjainkig jellemzi, és amelynek eredményeként az ország egyik legdinamikusabban fejlődő települése lett. Csaknem 70 ezer lakosával a városok sorában jelenleg a kilencedik. A sokarcú, elnyújtott, helybeli kifejezéssel élve „szalagváros” az általános rendezési terv megvalósításának félidejénél tart, rengeteg az új lakóház, közintézmény, alakul az új városközpont. A miniszterelnök örömmel hallgatta a fejlődés impozáns adatait, de a gondokról is érdeklődött. Kérdéseire Nagy István tanácselnök-helyettes válaszolt. Fock Jenő üzemeket is meglátogatott, s ennek során személyes tapasztalatokat szerzett a munkakörülményekről, elbeszélgetett fiatal és idősebb dolgozókkal. A Tatabányai Alumíniumkohóban Üveges József igazgató kalauzolásával végigjárta a munkahelyeket, behatóan érdeklődött a kemencék mellett folyó, kivételesen nehéz munka feltételei, a dolgozók keresete iránt, elismeréssel szólt a vállalat rendkívül fontos termékéről, a nagy tisztaságú alumíniumról, a magyar ezüstről. Az üzem nagyolvasztócsarnokában Sámuel Ferenc szocialista brigádja számolt be a vendégeknek a brigád munkájáról, mindennapi életéről. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tatabányai gyáregysége volt a következő állomás, ahol Szép Géza, a budapesti BHG műszaki igazgatóhelyettese és Skringár József, a helyi gyáregység vezetője kalauzolta Fock Jenőt a pavilonszerűen telepített üzemben. Ez a gyárrészleg is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Tatabányán ugrásszerűen megnőtt a női munkaalkalom, hiszen az itt dolgozó 1200 ember nagy többsége munkásnő. A miniszterelnök elégedetten hallgatta a telefonközpontok alkatrészeit gyártó üzem nagyszabású fejlesztési elképzeléseit. Mint mondotta, az országban 120 ezer telefonigénylőt tartanak nyilván, ez is olyan társadalmi igény, amelyet mihamarabb ki kell elégíteni, nem szólva a szintén növekvő exportigényekről. Programon kívüli villámlátogatás következett a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár 4. számú telepén, ahol a csaknem 700 dolgozó többsége szintén lány és aszszony. Itt is nagy szeretettel fogadták a váratlanul betoppant miniszterelnököt, majd a délutáni órákban került sor a választási nagygyűlésre. (Tudósításunk a választási nagygyűlésről a 241. oldalon.) Fock Jenő az Aluminiumkohóban Sámuel Ferenc szocialista brigádvezetővel beszélget. AZ SZKP JVK. KONGESSZUSA Folytatódinás a vita az ötéves terv irányelveiről A gandtesoffi reform továbbfejlesztése A kö&SzÜksségleti vikkok termelésének kibővítése (A Népszabadság tudósítói jelentik Moszkvából.) /A kongresszus tanácskozásának nyolcadik napján, szerdán folytatódott a vita a harmadik napirendi pontról, Alekszej Koszigin beszámolójáról, a szovjet népgazdaság 1971—75. évi ötéves fejlesztési tervének irányelveiről. Gazdasági vezetők, pártmunkások és a szakszervezetek képviselője mellett továbbra is egymás után léptek a kongresszus szónoki emelvényére a testvérpártok és haladó szervezetek küldöttei, s világították meg a nemzetközi munkásmozgalom és az antiimperialista harc különböző osztagainak helyzetét. Pjotr Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz KP Központi Bizottságának első titkára elnökölt az ülésen. Először Pjotr Nyeporozsnyijnak, a Szovjetunió energetikai és villamosításügyi miniszterének adta meg a szót. Őt követte Vaszilij Prohorov, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, aki a szovjet szervezett dolgozók szemszögéből vizsgálta a napirenden levő kérdéseket. A következő felszólaló, Pavel Borogyin, a moszkvai Lihacsov autóipari egyesülés igazgatója a szovjet teherautógyártás terveit ismertette, majd Konsztantyin Geraszimov, az OSZSZSZK miniszterelnök-helyettese, a köztársaság tervbizottságának elnöke az orosz gazdasági mérleg kérdéseit elemezte. Nyikolaj Taraszov, a Szovjetunió könnyűipari minisztere felszólalásában behatóan foglalkozott a közszükségleti cikkek termelése növelésének módjaival. Utána Alekszandra Monahova, a főváros környéki Kommunarkaszovhoz igazgatónője kapott szót, majd Gavril Csirjajev, a jakut területi pártbizottság első titkára a távol-északi vidékek életét, nagy fejlődési távlatait mutatta be. Mihail Prokofjev, a Szovjetunió közoktatásügyi minisztere, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke és Bajken Asimov, a Kazah SZSZK miniszterelnöke kapott még szót. Az elnöklő Maserov ezután javaslatot tett 115 tagú szerkesztő bizottság megválasztására, amely az irányelvtervezethez kapott módosítások és indítványok alapján a határozattervezetet elkészíti és elfogadásra a kongresszus elé terjeszti. A tanácskozás egyhangúlag jóváhagyta a bizottság névsorát. A külföldi vendégek felszólalása is gazdag és igen érdekes volt a kongresszuson. Ennek megfelelően a küldöttek feszült érdeklődése és a szolidaritás lelkes kifejezése vette körül őket. Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja hangoztatta, hogy pártjának küldötte először vesz részt az SZKP tanácskozásán. Őt követte a szónoki emelvényen Nisizava Tomio, a Japán KP Központi Bizottságának titkára és személyében hosszabb idő után először van jelen és hallatta hangját a nemzetközi kommunista mozgalom ilyen komoly eseményén japán testvérpártunk. Felszólalt még Amilcar Cabral, Portugál Guinea és Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkára, Marc Drumaux, a Belga Kommunista Párt elnöke, Nicolas Saul, a Libanoni KP főtitkára, Franz Muhri, az Osztrák KP elnöke, Aziz Mohammed, az Iraki KP első titkára, Jorge Colle, a Bolíviai KP első titkára, Meir Vilner, az Izraeli EP főtitkára, Ezekiel Papaioannu, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) főtitkára, valamint Kosztasz Kolijannisz, a Görög Kommunista Párt főtitkára. (Tudósításunk a kongresszus szerdai tanácskozásáról lapunk 4—6. oldalán.) A téké-világfrantács küszleménye a budapesti hölgy üléséről A Béke-világtanács sajtóközleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy május 13-tól 16-ig Budapesten tartják a BVT közgyűlésének ülésszakát. A sajtóközlemény ismerteti az ülések javasolt napirendi pontjait. A közgyűlés bizottságai a következő témákkal foglalkoznak majd: az indokínai béke elérésének útja; a közel-keleti béke és igazságosság; az európai társadalmi és politikai erők együttműködése a feszültség enyhítése és az európai biztonság ügyében; a fajüldözés, a kolonializmus és a neokolonializmus; a gazdasági fejlődés problémái; a fegyverkezési verseny megszüntetése. Osvaldo Dorticos Torrado, a Kubai Köztársaság elnöke hangoztatta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a budapesti ülésszaknak. Salvador Allende chilei elnök kijelentette, hogy a chilei kormány tevékenysége összhangban van a BVT elveivel és céljaival. A Béke-világtanács közgyűlésének budapesti ülésszaka jelentős szakaszt nyithat meg az Egyesült Államok indokínai agressziója ellen vívott küzdelemben — hangoztatták a párizsi tárgyalásokon részt vevő DIFK- és VDK-küldöttség vezetői közös sajtónyilatkozatukban. (MTI)