Népszabadság, 1971. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
4 (Folytatás a 3. oldalról.) Demokratikus Köztársasággal. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy az utóbbi időben a Kínai Népköztársaság vezetői részéről is mutatkozik bizonyos készség államközi kapcsolataink normalizálására. Mély ideológiai ellentéteink a kínai fél merev magatartása következtében sajnos, továbbra is fennállnak, s amíg a kínai vezetés nem tér vissza a marxizmus—leninizmus helyes útjára, a pártjaink közötti ellentétek továbbra is fennmaradnak. Mert együttműködésre készek vagyunk, de szilárd elveinket, melyek helyességéről meg vagyunk győződve, nem adhatjuk fel. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete több alkalommal tanácskozott. Rendszeresek voltak a KGST vezető szerveinek ülései, több alkalommal konzultáltak egymással a testvérországok külügyminiszterei. Mindez azt mutatja, hogy az európai szocialista országok szoros és folyamatos együttműködése eleven valósággá lett. Fejlesztettük együttműködésünket Afrika, Ázsia és Latin- Amerika független országaival is. Erőnkhöz mérten támogattuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat. A tőkésországok vonatkozásában a békés egymás mellett élés megvalósítására, a normalizált viszonyok, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítására törekedtünk. 1966. december 31-én a Magyar Népköztársaság 72 országgal állt, jelenleg 88 országgal áll diplomáciai kapcsolatban. A Magyar Népköztársaság aktív tevékenységet fejtett ki a nemzetközi szervezetekben is. Kormányszerveink, illetve különböző magyar társadalmi szerveink és testületeink munkája hozzájárul ahhoz, hogy a szocializmust építő Magyar Népköztársaságot az egész világon megismerjék. Mi ezeket a fórumokat is felhasználjuk a világ békéjéért, a népek függetlenségéért, az imperializmus ellen vívott harcunkban. A továbbiakban hangoztatta, hogy a népek békéjének, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének legfőbb akadályozója a nemzetközi imperializmus vezető ereje, az Egyesült Államok. A mind agresszívabb, minden kalandorságra hajlamos amerikai imperializmus áll a különböző válságok és konfliktusok mögött, makacsul ellenszegül a vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldásának. Igyekszik akadályozni a haladást. — A szocialista világrendszer szerepe a világban egyre nagyobb, mind meghatározóbb lesz, s még jelentősebb lenne ez a szerep, ha a szocialista világ a legfontosabb nemzetközi kérdésekben egységesen lépne fel. Ezért kell az egység megerősítésén munkálkodnia minden szocialista országnak. A Szovjetuniót és legközelebbi szövetségeseit — köztük hazánkat — e tekintetben nem érheti semmilyen szemrehányás. Az SZKP XXIV. kongresszusa kimagasló eseménye a kommunista mozgalomnak A nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő eseményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: " Ez a nagyszabású tanácskozás, a kommunisták munkaértekezlete, mérföldkő a szovjet nép történelmi útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő országok életének, a világ kommunista mozgalmának, az egész nemzetközi életnek. A kongresszust, az egész világhoz hasonlóan, nagy figyelemmel kísérjük mi, magyarok is. Valamennyiünkre mély hatással volt az SZKP Központi Bizottságának beszámolója és a kongresszus tanácskozása. Kiemelkedő jelentőségűnek értékeljük Brezsnyev elvtárs mélyenszántó helyzetelemzését a Szovjetunió belső helyzetéről, s mindazokat a tennivalókat, amelyek tovább erősítik a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető szerepét a kommunizmus építésében, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért folyó küzdelmet s a külpolitikai kezdeményezéseket, amelyek jelentősen megjavítják a világbéke biztosításának feltételeit. Nagy figyelemmel tanulmányozzuk Koszigin elvtárs beszámolóját a szovjet népgazdaság elkövetkező fejlődéséről, a kommunizmust építő szovjet nép élet- és munkakörülményeinek pozitív változásairól. Az SZKP kongresszusán megfogalmazott értékelésekkel a legteljesebb mértékben egyetértünk, örülünk azoknak a nagy sikereknek, amelyeket pártjuk vezetésével a Szovjetunió népei elértek a kommunizmus építésében és lelkesedéssel töltenek el azok a célok, amelyek az SZKP XXIV. kongresszusának tanácskozásain megfogalmazódnak, előrevetítve a békés építőmunka, a kommunista társadalom újabb nagy sikereit. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz barátunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudatosan, lépésről lépésre, szorgalmas és fegyelmezett munkával tudunk csak tovább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünk útján. Sikereink — mint eddig is — a szocializmust építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erői gyarapodásának szerves részét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony támogatását kérjük ahhoz, hogy politikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Kérem, szavazatukkal, bizalmukkal és mindennapi munkájukkal támogassák igazán nemes és vonzó nagy társadalmi céljaink megvalósítását! Fock Jenő beszédét nagy tetszéssel és hosszan tartó tapssal fogadták a gyűlés részvevői. A kormány elnökének beszéde után felszólalt Salamon Hugóné, a városi tanács vb elnökhelyettese, a város képviselőjelöltje, Zsiga János, a 12-es akna vására, városi tanácstagjelölt és Herceg László, a városi népfrontbizottság elnöke. A lelkes hangulatú nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. A nagygyűlés után a kormány elnöke hosszan tartó eszmecserét folytatott a megye és a város vezetőivel. Szerdai választási gyűlések Németh Károly az újpesti választókkal találkozott Újpesten az Egyesült Izzó Művelődési Házában tartottak nagygyűlést, amelyen Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, a IV. kerület 9-es választókerületének képviselőjelöltje ismertette választóival a főváros fejlődését, beszélt Újpest gyarapodásáról, a helyi és az országos gondokról, tervekről egyaránt. A gyűlésen, amelyen ott voltak a környező gyáraik, üzemek, a Chinoin, a Bányagépgyár, a Duna Cipőgyár, a Pamutnyomóipari Vállalat, az Egyesült Izzó, a Bőripari Vállalat munkáskollektíváinak küldöttei s a kerület lakosságának képviselői, felszólalt Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas költő is, aki szintén Újpesten képviselőjelölt. A Hazafias Népfront salgótarjáni bizottsága által a József Attila Művelődési Központban rendezett szerdai nagygyűlésen Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, a bányászváros képviselőjelöltje mondott beszédet. A szolnoki választási nagygyűlés egyik szónoka Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter volt, a kaposvári Latinca Sándor megyei művelődési központban tartott nagygyűlésen pedig dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. NÉPSZABADSÁG 1971. április 8. csütörtök AZ SZKP XXIV. KONGESSZUSA A szerdai vita Az SZKP XXIV. kongresszuán igen nagy érdeklődés kíséri a gazdasági kérdések megvitatá-sát, és mivel szerdán elsősorban , gazdasági vezetők kaptak szót, a kongresszuson uralkodó tárgyilagosságnak és szakszerűségnek a légköre még szembetűnőbbé vált. Az egyik legtöbbet érintett kérdés az ágazati és a területi tervezés, illetőleg azok összehangolása volt. Ezzel kapcsolatban Bajbakov, az Állami Tervbizottság elnöke megfogalmazta a vezető elvet: a megfelelő arányok biztosításában és az összhang megteremtésében mindig azt kell szem előtt tartani, hogy a helyi érdekek nem kerekedhetnek felül, az össztársadalmi érdek mindenekfölött álljon. Csirjajev, jakut első titkár, jó példáját adta annak, hogyan lehet helyileg is szem előtt tartani ezt a fontos elvet. A Szovjetunió távoli északi vidékei rendkívül gazdag arany-, gyémánt-, nikkel-, réz-, wolfram-, jó minőségű szén- és legújabban gázlelőhelyekkel rendelkeznek. Ezeknek a kiaknázása természetesen nagy erőfeszítéseket követel, és így a beruházások ésszerű felhasználásában ki kell alakítani a megfelelő fontossági sorrendet, tekintetbe véve a vidék sajátosságait. Minthogy északon legdrágább a munkaerő, ritka kincsnek számít, maximális mértékben kell gépesíteni, illetőleg automatizálni a termelési folyamatokat. A közlekedés a másik nagy gond, mert hiszen enélkül a feltárt, illetőleg megtermelt kincsek nem juthatnak el felhasználóikhoz. Vagyis, elsőrendű fontosságú a repülőterek, a vasút- és úthálózat építése. A klimatikus viszonyoknak megfelelő speciális építőanyagokat és eljárásokat is ki kell dolgozni és alkalmazni. Végül megfelelően gondoskodni kell a nehéz körülmények között dolgozó lakosság jobb életkörülményeiről, benne a lakásépítésről és a települések kulturális ellátottságáról. A termőföld védelme Nagy figyelemmel hallgatta a kongresszus Nyeporozsnyij energetikai miniszter fejtegetését, aki részletesen beszámolva az iparág viharos fejlődéséről — a legtöbb vonatkozásban világméretben is élen járnak —, állást foglalt egy kongresszusi vitakérdésben. Nem tagadta, hogy a termőföld védelme az egyik legégetőbb probléma, de a vízi erőművek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények, szerinte, nem szükségszerűen veszélyeztetik ezt az érdeket. Ha jól, komplex módon építik a vízi erőműveket, beleértve a víztárolókat és a csatornarendszereket is, akkor az öntözés megsokszorozza a hozamokat, sok helyen lehetőséget teremt a rizstermelésre, valamint a halgazdaságok kifejlesztésére. Az irányítás korszerűsítésének kérdéseiről szinte minden felszólaló beszélt. Borogyin, a Lihacsov Autógyár igazgatója taglalta a reform eredményeit. Elmondotta, hogy hatásaképpen javultak a gazdaságossági mutatók. A reform egyes elemeit azonban még tökéletesíteni kell, különösen a termelés gazdasági ösztönzőit és a kollektíva érdekeltségét. Ugyanő másrészt az automatizált irányítórendszerek és a számítógépek felhasználásának fontosságát mutatta ki. Segítségükkel a vezetés objektív, gyors, órára kész információt kap, ami kiküszöböli a rohammunkákat és biztosítja az anyagellátásban, a termelés kiszolgálásában az egyenletességet. Bajbakov, az Állami Tervbizottság elnöke is azt az álláspontot támogatta, hogy módosítani kell a központi irányításon, a központi tervező szervek felépítésén. A tervbizottság és más központi tervező szervek keressék elsősorban a népgazdasági prog(Folytatás az 5. oldalon.) Az SZKP vezetői a kongresszus küldöttei között. A népjólét fell®núítésén@hnn$])fg pmffrnn&jm A XXIV. kongresszuson Koszigin elvtárs referátuma alapján a Szovjetunió kilencedik ötéves tervének irányelveiről folyik a tanácskozás. Az új ötéves tervről, amelynek fő feladatairól már a központi bizottság beszámolójában, Brezsnyev elvtárs referátumában is igen részletesen esett szó. A szovjet ötéves tervek immár fél évszázada, már meghirdetésükkor a világ érdeklődésének középpontjába kerültek. E tervekből tudta meg mindenki, mik a szovjet gazdaság fejlődésének, a világ első szocialista hatalmának legközelebbi céljai, így van ez a kilencedik ötéves tervvel is. A kongresszus munkáját világszerte nagy figyelemmel kísérik. S most, a terv irányelveinek részletes tárgyalásakor, ha lehet, még tovább fokozódott ez az érdeklődés. Mi ennek a magyarázata? A kilencedik ötéves terv mindenekelőtt grandiózus méreteivel különbözik az eddigiektől. A szovjet nép fél évszázados, hősies alkotómunkájával mérhetetlen nagy és hatalmas gazdaságot hozott létre, amelynek főbb számai szinte elképzelhetetlen nagyságrendeket fejeznek ki. Ki tudja, mennyi az az ezermilliárd kilowattóra villamos energia? Vagy ki tudja elképzelni, mennyi az az 500 millió tonna olaj és a 700 millió tonna szén? A Szovjetunió népgazdasága, a kommunizmus anyagi-technikai bázisa már most is, de különösen 1975-re gigantikusan nagy, modern gazdasággá válik. A gazdaság ilyen méretű fejlődése a biztosítéka annak, hogy a terv fő feladatai megvalósuljanak. Az új ötéves terv társadalmi-gazdasági fő feladatát Brezsnyev elvtárs így fogalmazta meg: „Az ötéves terv fő feladata biztosítani a nép anyagi életszínvonalának és kulturális színvonalának jelentős emelkedését a szocialista termelés gyors ütemű fejlődése, eredményességének fokozása, a tudományos-műszaki haladás, valamint a munkatermelékenység növekedése alapján.” Az új ötéves terv eddig megismert részleteiből kiemelkedő jelentőségű mindaz, amit a terv a népjólét gyorsított ütemű fejlesztésével kapcsolatban tartalmaz. Az életszínvonal emelése természetesen minden eddigi szovjet ötéves terv központi célja volt. E tervek megvalósulásának köszönhető, hogy a Szovjetunió a világ egyik legelmaradottabb országából a föld második legnagyobb ipari és mezőgazdasági hatalmává lett. Az út azonban nagyon bonyolult és nehéz volt, három évtizeden át az anyagi erőforrásokat maximálisan a gazdaság fejlesztésére, a védelmi képesség állandó erősítésére kellett fordítani. Ez mérhetetlen áldozatokat és lemondást követelt a szovjet nép egész nemzedékeitől. Most azonban megértek a feltételek arra, hogy e tekintetben is lényegesen gyorsítsák az előrehaladást. Az eddigi eredmények és a következő öt év munkájának várható eredményei alapján a népjólét emelésének olyan tervét dolgozták most ki, amelyre nem volt példa a Szovjetunió fél évszázados történetében. E terv tartalmazza a dolgozók reáljövedelmének az eddiginél jelentősebb növelését, amit mindenekelőtt a bérek és juttatások emelésével kívánnak megteremteni. S ezenkívül a nyugdíjemeléstől a táppénzes gyermeknevelési szabadság meghosszabbításáig, a lakásépítés fokozásától a szolgáltatások, gyors fejlesztéséig az intézkedések egész sora szolgálja, hogy a nagyszerű program valóra váljék. A népjólét növelésének a tervben körvonalazott programja minden tekintetben megalapozott. Nemcsak az elért vívmányokra és a szocialista társadalom nagy tartalékaira támaszkodik, hanem az új ötéves terv a rendszabályok egész sorát tartalmazza e nagyszerű program valóra váltásához. Mindenekelőtt ezt jelzi, hogy a közszükségleti cikkek termelésének fejlődése az ipari termelés növekedésének általános ütemét meghaladja. Sok fontos termék gyártása, például a személygépkocsiké, majdnem négyszeresére, évi 344 ezerről egymillió-kétszázezerre,egymillióháromszázezerre nő, s ugyancsak gyorsan növekszik a bútor-, a ruházat-, a cipő-, az élelmiszertermelés is, s tulajdonképpen a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése is közvetlenül ezt a célt szolgálja. Mindez azt mutatja, hogy az új ötéves tervben kitűzött életszínvonal-emelési politika reális és megvalósítható.