Népszabadság, 1971. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

2 A kongresszusi békeprogram megvalósítása a szovjet külpolitikai tevékenység középpontjában Nyikolaj Podgornij választási beszéde Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke csütörtökön válasz­tási beszédet mondott Moszkva Leningrád­ kerületében, amely őt képviselőnek jelölte. Podgornij elmondotta, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán ho­zott határozatoknak megfelelően a szociális intézkedések átfogó programját valósítják meg, ame­lyeknek középpontjában az ember áll növekvő anyagi és szellemi igényeivel. A szónok foglalkozott a gazda­sági-szervezői munka tökéletesí­tésének, a központi és a helyi ál­lami szervek megnövekedett fe­­lelő­sségének kérdéseivel. Mint mondotta, a kommunizmus építé­sének jelenlegi­ szakasza, a társa­dalmi élet új jelenségei megköve­telik olyan új törvények kidolgo­zását, amelyek elősegítik a nép­­gazdasági irányítás hatékonyságá­nak növelését, a fegyelem megszi­lárdítását, az államapparátus tö­kéletesítését, a természeti kincsek védelmét és más fontos kérdések megoldását. Az utóbbi években intenzív munka folyik törvényke­zésünk fejlesztése érdekében — fűzte hozzá. " Podgornij emlékeztetett arra, hogy az SZKP XXIV. kongresz­­szusa ismételten megerősítette a Szovjetunió külpolitikai irányvo­nalát; ezt az irányvonalat a párt és az állam következetesen foly­tatja és ez meghozta eredményeit. A múlt években jelentős mér­tékben erősödött a szocialista or­szágok közössége. A testvérné­pek és testvérpártok közötti kap­csolatok még szilárdabbakká­ vál­tak. Az utóbbi időszakot a nem­zetközi kommunista és munkás­mozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak aktivi­tásának erősödése jellemzi. A Szovjetunió szövetségeseivel és barátaival együtt a jövőben is tevékenyen szembeszáll az im­perializmus agresszív politiká­jával, bárhol jelentkezzék is az. Az SZKJZ és a szovjet állam je­lenlegi intézkedései azt a célt szolgálják, hogy megvalósítsák a XXIV. kongresszus által megfo­­­­galmazott békeprogramot. Ezt a­­ célt szolgálják a pártszinten, a­­ társadalmi szervezetek, az állami és a diplomáciai szervek szintjén­­tett lépések, a szovjet vezetők tárgyalásai sok ország állami ve­zetőivel. Podgornij emlékeztetett rá, hogy az NSZK bizonyos köreit re­­vánsvágy fűti. Vannak olyan Európán kívüli erők is, amelyek a kontinens legaktuálisabb prob­lémáinak megoldása ellen tevé­kenykednek; ezt bizonyítja a NATO lisszaboni ülésének ál­­­­lásfoglalása is. Egyesek az eu­rópai kérdéselv megoldását azzal­­ az ürüggyel akarják lelassítani, hogy e kérdések hosszadalmas, több szakaszból álló tanulmá­nyozására van szükség. A Szov-­­­jetunió azonban úgy véli, hogy­­ valamennyi európai kérdést egy- s idejűleg, párhuzamosan lehet és­­ kell megoldani. A szónok hangsúlyozta, hogy a feszültség enyhítéséhez, az euró­pai status quo megszilárdításá­hoz jelentős mértékben hozzájá­rul a szovjet—NSZK és a len­gyel—NSZK szerződés életbe lé­pése. — Síkraszállunk azért is — mondotta —, hogy Nyugat-Berlin kérdésében — a mesterséges aka­dályokat elhárítva — kölcsönösen elfogadható rendezést érjünk el. Szeretnénk remélni, hogy erre törekszenek tárgyaló partnereink is. Podgornij hangsúlyozta: az összeurópai biztonsági értekezlet­­ kérdésében itt az ideje, hogy az általános jellegű ■ kijelentések után — amelyek még akkor sem kötelező erejűek, ha pozitív a hangvételük , az érdekelt orszá­gok áttérjenek a tanácskozás­­ gyakorlati előkészítésének aktív időszakára. A szónok hangsúlyozta a fegy­verzetek, a fegyveres erők csök­kentésének szükségességét, a ki­élezett katonai szembenállás eny­hítésének jelentőségét, elsősor­ban Közép-Európában. Podgornij a közel-keleti hely­zetről szólva megállapította, hogy a szovjet—egyiptomi szerződés megkötésével a két ország kap­csolatai új szakaszba léptek. A szerződés ugyanis nemcsak a meglevő baráti kapcsolatoknak, de azok jövőbeni széles körű fej­lesztésének is szilárd jogi alap­ját képezi. Az okmány jelentősé­gét növeli, hogy az első ilyen jellegű szerződés a Szovjetunió és egy független, fejlődő állam között. Podgornij a továbbiakban a szocialista demokrácia fejleszté­séről, az ideológiai harc jelentő­ségéről beszélt. — Az igazi szocialista demok­rácia értelmetlen és elképzelhe­tetlen a kommunista pártnak, a munkásosztály pártjának vezeté­se nélkül. A munkásosztály, mint eddig is, a jövőben is a társada­lom vezető társadalmi ereje ma­rad — mondotta a többi között. (MTI) Ürügy: a vasárnapi huligánprovokáció A francia jobboldal rendőri akciót sürget minden demokratikus megmozdulás ellen (Párizsi tudósítónktól.) Amint már hírt adtunk róla, Párizsban, a Latin-negyedben va­sárnap hajnalban egy huligán­banda bezúzta és kifosztotta 16 üzlet krakatát. Feltűnést keltett, hogy mindez a rendőri prefektúra székházától alig néhány száz mé­terre­ történt és a rendőrség — mintha csak utasítása lett volna, hogy ne siessen a beavatkozással — többszöri telefonhívás ellenére is csak három órával később vo­nult a helyszínre. Franciaország demokratikus közvéleményében most nagy nyugtalanságot kelt, hogy — amint számítani lehetett rá — a jobboldali pártok az esetet a rendőri elnyomás fokozására és minden demokratikus megmoz­dulás elfojtására igyekeznek fel­használni. A gaulleista párt (az UDR), valamint a kormánykoalí­cióban részt vevő független de­mokraták (Giscard d’Estaing pártja) vezetősége javaslatot tett a rendőrség jogkörének nagyará­nyú kiterjesztésére. Georges Marchais, az FKP fő­titkárhelyettese a L’Humanité csütörtöki számában nagy cikk­ben foglalkozik az ország növekvő szociális feszültségével. Hangoz­tatta: felháborító kihívás a nép ellen a magas nyugdíjkorhatár, a rossz munkafeltételek, a nehéz lakásviszonyok miatt kirobbant jogos sztrájkokat és tüntetéseket „felforgatásnak” minősíteni­­és a „megoldást” rendőri represszióval keresni. Fábián Ferenc Külföldi események : néhány sorban Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön fogadta Rém The Dzunt, a KNDK moszkvai nagy­követét. A találkozót a diplomata kérte. (TASZSZ) Walter Ulbricht, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke Berlinben fogadta Almeyda chilei külügy­minisztert. Ulbricht NDK-beli látogatásra hívta meg Allende chilei elnököt. (MTI) Cyrankiewicz, a lengyel ál­lamtanács elnöke fogadta a Len­gyelországban tartózkodó Malik indonéz külügyminisztert. (PAP) Egész Olaszországra kiterjedt a szállodai alkalmazottak forgó­­sztrájkja. A munkabeszüntetés, amelynek oka: zsákutcába jutot­tak az új kollektív szerződésről folytatott tárgyalások, mintegy 160 ezer dolgozót érint. (Reuter) Hédi Nuira tunéziai miniszter­­elnök fogadta Zemszkovot, a szov­jet külügyminisztérium Tunisz­ban tartózkodó főtitkárát. A ta­lálkozón érintették a szovjet- tunéziai kapcsolatok kérdését és a nemzetközi politika kölcsönös érdeklődésre számottartó problé­máit. (TASZSZ) Ji Cin-tan, a kínai külkereske­delmi minisztérium főosztályve­zetője," a kereskedelmi kormány­­küldöttség helyettes vezetője Moszkvába érkezett, hogy keres­kedelmi tárgyalásokat folytasson a Szovjetunió és a Kínai Nép­­köztársaság kölcsönös áruszállítá­sairól. (TASZSZ) Közös közleményt adtak ki Bagdadban a Bolgár Hazafias Front és a Kurd­­Demokrata Párt delegációinak tárgyalásáról. (TASZSZ) NÉPSZABADSÁG 1971. június 11, péntek Eltemették a meggyilkolt Zujovicot Szerdán katonai díszpompával temették el Santiagóban a kedden meggyilkolt Edmundo Perez Zu-­­­jovic volt chilei belügyminisztert.­­ A politikai gyilkosság ügyében tovább folyik a nyomozás. A rendőrség megerősítette, hogy az egyik gyilkosnak, Ronald Rivera Calderonnak a személyazonossá­gát minden kétséget kizáróan megállapították. (MTI) Orvosi-biológiai kísérleteket végeztek a Szaljut lakói Tv-közvetítés az űrállomás munkájáról A Szaljut orbitális tudományos állomás személyzetének negyedik napját főképpen orvosi-biológiai vizsgálatok töltötték ki. Az egyik kísérletnek az volt a célja, hogy tudományos információt kapja­nak a szív és a véredényrend­­szer funkcionális helyzetéről a súlytalanság viszonyai között. Kí­sérleteket végeztek a csontszövet sűrűségének meghatározására is, hogy értékelni tudják a súlyta­lanságnak az emberi szervezetre gyakorolt befolyását. Mikroanalizátorok segítségével vért vettek a Szaljut személyze­tének minden tagjától. A vért ké­sőbb a Földön vetik alá a labo­ratóriumi vizsgálatoknak. A Szaljut személyzete eljuttat­ta a Szovjetunió hidrometeoroló­­giai szolgálatának az első jelen­téseket az általuk észlelt légköri folyamatokról. A kozmovízió jóvoltából csü­törtök délben a szovjet tv nézői­nek milliói láthatták, hogyan fo­lyik a m­unka a hatalmas tudo­mányos laboratórium, a világ első ember vezette orbitális állomásá­nak tágas, kényelmes „szalonjá­ban”. A kamera egyszerre mu­tatta a könnyű, melegítőszerű öl­tözékben tevékenykedő Dobro­­volszkijt, Volkovot és Pacajevet. (TASZSZ) A Szaljut orbitális űrállomás felbocsátás előtt a szerelőüzemben. Washington hivatalosan feloldotta a népi Kína elleni embargót Csütörtökön hivatalosan meg­szüntették az Egyesült Államok­ban a Kínai Népköztársasággal szemben 21 éven át fenntartott kereskedelmi tilalmat. Ezzel az amerikai kormány körülbelül ugyanarra az alapra helyezte a Kínával való kereskedelmi kap­csolatokat, mint a Szovjetunióval, vagyis bizonyos stratégiainak mi­nősített vagy technológiailag bo­nyolult cikkeket, így egyebek között számítógépeket, Diesel­motorokat, elektronikus berende­zéseket nem lehet exportálni, más árucikkeket viszont külön téte­lenkénti kormány jóváhagyás nél­kül is szabad. A kivihető cikkek listáján szerepelnek: gépkocsik, ipari és mezőgazdasági felszerelé­sek, a legtöbb fogyasztási cikk és mezőgazdasági termék. Nixon elnök engedélyezte az összes kínai importcikk amerikai behozatalát is, de megtartotta azt a jogát, hogy „ha szükséges”, a jövőben ellenőrzést gyakoroljon a Kínából származó import felett. A kínai importcikkekre ugyanolyan vámilletéket vetnek ki, mint ami­lyet a legtöbb szocialista ország­ból importált termékekre. Az embargó Nixon által történt feloldása szakértők szerint in­kább politikai jelentőségű gesztus Peking i­ánt, mivel gazdaságilag aligha jelent majd sokat. (AP) Rendhagyó tüntetés Londonban (Londoni tudósítónktól.) Nincs abban semmi különös, ha a járókelők tüntetőkkel ta­lálkoznak az Egyesült Államok londoni nagykövetsége előtt. Ab­ban sincs semmi szokatlan, hogy a felvonuló csoport ilyen jelsza­vakat ír a transzparenseire: „Ves­senek véget az öldöklésnek!”, „My Lai — gyalázat!”, „Békét Vietnamnak — békét Ameriká­nak!” Ez alkalommal azonban mégis meglepetést tartogat a londoniak számára a tüntetés. Amerikaiak tüntetnek, mégpedig civil ruhába öltözött amerikai katonák — két­százan a több mint 40 ezer Ang­liában szolgálatot teljesítő ame­rikai katona közül. Az ingerült követség­ tisztviselő, aki végül is hajlandó kijönni az utcára és tárgyalni a tüntetők vezetőjével, nem tudja eltitkolni megdöbbe­nését, amikor megpillantja a viet­nami háború ellen tiltakozó petí­cióhoz csatolt vastag papírköte­­get, amelyen több mint 900 ame­rikai repülő haditengerész s az ellátásban szolgálatot teljesítő személy aláírása szerepel. A hír futótűzként terjed el a városban és a Park Lane-ről sor­ra ide kanyarodó autókból ripor­terek ugrálnak ki, kattognak a fényképezőgépek, előkerülnek a mikrofonok, a magnetofonok. A tüntetők azonban nem nyilatkoz­nak. Tanácstalanul néznek egyik magas, jó arcú társukra. Ő két kezét felemelve jelzi, hogy hall­gatni kell. Ez történt vasárnap. Néhány nappal később egész Anglia meg­ismerte Thomas Culver százados, az akcióban részt vett egyetlen tiszt nevét. Ő egyébként jogász, az amerikai légierő lakenheathi (Suffolk) bázisán, a jogi osztályon teljesít szolgálatot. Pontosan tud­ja, meddig terjednek a katonák alkotmányos jogai és hol van az a határ, amelyet már a hadbíró­sági eljárás kockázata nélkül nem lehet túllépni. Azonban — amint Culver szá­zados néhány nappal később tett nyilatkozatából megtudjuk — a megtorlás gőzhengere az alkot­mányos keretek megtartása elle­nére is hamarosan megindult. Először arra utasították, hogy csomagoljon össze és térjen haza az Egyesült Államokba. Csoma­golás közben azonban két tiszt jelent meg a lakásán és a bázis­ra kísérte, ahol őrizetbe vették. „Nem félek a következmények­től — jelentette ki. — Nem tud­ják megállítani azt, ami itt vég­bemegy. Még ha valamennyiün­ket letartóztatnak, akkor sem tudják a mozgalmunkat feltartóz­tatni.” Lehet, sőt nagyon valószínű, hogy Culver százados túlértékeli az amerikaiak angliai bázisain kibontakozó haladó politikai mozgalom jelentőségét. Hiszen kevesebb, mint az itt szolgálatot teljesítők 2 százaléka írta alá a Vasárnapi petíciót, a tüntetésen pedig csak kétszázan vettek részt. De kétségtelen, hogy ezek az emberek komolyan gondolják, amit csinálnak. Most például gyűléseket tartanak Culver szá­zados védelmében. A kétszáz volt tüntető elhatározta, hogy ha Thomas Culver ellen eljárás in­dul, akkor valamennyien önként hadbíróság elé állnak. Thomas Culver pedig kijelentette: „Nem tettem semmi rosszat. Nem szegtem törvényt. Az ame­rikai alkotmány értelmében nem ítélhetik el az embert, amiért ki­fejezést ad a meggyőződésének. Kénytelenek lesznek felmenteni és amikor ez megtörténik, akkor talán világszerte szolgálatot telje­sítő bajtársaim úgy érzik majd, hogy végre szabadon kimondhat­ják, amit a vietnami háborúról gondolnak.” Szabó L. István

Next