Népszabadság, 1971. augusztus (29. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

1971. augusztus 20, péntek ÚJ BÚTORÜZEM A Budapesti Bútoripari Vállalat rákospalotai 5-ös­ számú új gyáregységét csütörtökön, az alkotmány ünnepe alkalmából adták át rendeltetésének. A 25 millió forint költséggel létesí­tett új üzemben készítik a bútorgyár részére az alkatrészeket, csiszolják, furnérozzák a lapokat. Képünk a hatalmas, 3000 négyzetméteres üzemcsarnokban készült. (Kéri Dániel felvétele.) „Zöld utat’*kapott a zöldség és a gyümölcs Gyorsítják a termékek szállítását (Tudósítónktól.)­­ Ismeretes, hogy a legutóbbi he­tekben nem volt zavartalan a zöld- ,­ség-g­yümölcs szállítása. Az áru csak késve érkezett mag a buda-­­ pesti üzletekbe, s vidéken is ha­sonló gondokkal küszködött a­­ zöldség-gyümölcs kereskedelem, s E gondot szóvá tette lapunk is,­­ s azóta örvendetes változás kö­­­­vetkezett be.­­ A Központi Szállítási Tanács­­ titkársága a napokban összehívta­­ a Mezőgazdasági Szállítási Ope­­­­­atív Bizottságot, s megtárgyalta: s miképpen lehetne meggyorsítani­­ az áru fuvarozását,­­mit kell ten­­­­ni azért, hogy jel zöldség és a gyü­mölcs frissen érkezzen a fogyasz­tókhoz. Az operatív bizottság tag­jai között ott vannak a MÉM, a SZÖVOSZ, mint termelő és érté­kesítő szervek, a Volán Tröszt és a MÁV Vezérigazgatóság mint az érdekelt fő fuvarozó vállalatok képviselői és részt vesz a bizott­ság munkájában a Zöldség-Gyü­­mölcs-Kereskedelmi Egyesülés il­letékes munkatársa. A legutóbbi ülésen már megál­lapíthatták, hogy a zöldség-gyü­mölcs szállításokhoz az érdekelt vállalatok pontosan megkapják a kért szállítóeszközöket. Most már Budapesten sem gond kiszál­lítani a termékeket a boltokba. A Volán Tröszt megígérte, hogy a szerződésen felüli igényeket is kielégíti, ha idejében jelentkez­nek a vállalatok, ezzel is igyek­szik hozzájárulni a lakosság gyors, folyamatos ellátásához. dában. Helye Kőbánya,Újhegy és hatezer család költözhet majd évek múltán az itt épülő házgyá­ri lakásokba. A­­ tervezők szerint ennek a lakótelepnek is több em­lítésre méltó érdekessége lesz. Részben, mivel az építkezést a ■II. számú Házgyár rekonstrukció­ja után kezdik meg — tehát új­fajta sablonok alkalmazására nyílik lehetőség­­, a kőbányai la­kások mások és bizonyára jobbak lesznek, min­t a mostaiak. De nem is annyira a lakások, mint inkább maga a­­lakótelep külön­bözik az eddigiektől: a terület ad­ta lehetőségeket kihasználva, a telep hosszában egy keresztezés­mentes gyalogosútvonalat ala­kítanak ki, és ennek két oldalán helyezik el az üzleteket, szolgál­tatóházakat, iskolát, óvodát, böl­csődét és a mozit. Itt tehát c­k a gyalogosok járhatnak, a jár­műforgalmat pedig keresztirányú utakon bonyolítják majd le. S ha már a járműveknél tartunk: a kőbányai lesz Budapest — és talán az ország — első olyan la­kótelepe, ahol kivétel nélkül min­den ház alá garázssort építenek. 12 ezer lakás Zuglóban Hogy Zugló jövendő arculatára pillantást vethessünk, a BUVÁTI III. számú tervezőirodájába kell ellátogatni. A végül is 12 ezer— 13 ezer lakásos telep északi fe­­lén, a Füredi út mentén már épülnek a házak, és megkezdték a Kerepesi út mellett húzódó épí­tési terület előké­szítését is. Gábriel Mihály irodavezető sze­rint jó az együttműködés a kivi­telezni 43. számú Állami Építő­ipari Vállalattal. Az iroda az egyes épületek kiviteli terveit­­mindig üdejében szállítja, az épí­tők pedig hiánytalanul megtart­ják a tervezői instrukciókat.­­ A hatalmas lakótelep építé­sét három ütemre terveztük. Ter­­mészetesen ez főképp a lakások­ra vonatkozik, tehát előfordulhat, hogy már a harmadik ütemben is elkészülnek a lakások, de az észa­ki oldal — az első ütem — kom­munális létesítményeit csak ak­kor fogják építeni. Hiába, laká­sokra van a legnagyobb szük­ség. — Milyenek lesznek a zuglói telep lakásai ? __ — Olyan­ épület is akad már, amelyikbe beköltöztek, tehát a lakók megcáfolhatnak. Szerintem azonban szépek ezek a lakások, és ráadásul, annak ellenére, hogy házgyári blokkokból készülnek, nem is sematikusak. Mivel a har­madik ütemet a házgyári re­konstrukció után kezdjük építe­ni, a­ legjelentősebb eltérés is lesz a korábbi és a későbbi lakóhá­zak között. Duna-parti lakótelep Hely híján nehéz választani,­­miről is ifjúnk még a BUVÁTI most készülő lakótelepi tervei közül. A tervezők ajánlják az őrmezői munkájukat, Pesterzsé­bet központját, a belvárosi üzlet­központot, végül mégiscsak egy újabb, érdekes lakótelep mellett döntünk. Régen kihasználatlan, szinte kopár terület a Szen­i István parktól a Dráva utcáig húzódó Duna-part. Mindössze 2200 lakást tartalmaz a most készülő terv — építkezés 1973-tól —, de ezek a lakások olyan csodálatos környé­ken épülnek, amihez hasonló ke­vés akad a városban. És bár eze­ket a lakásokat is házgyári blok­­­kokból állítják össze, a tervezők nem győzik hangoztatni, hogy az „előregyártottságot” nem érezni majd az új telepen. Mert csak a házgyári blokkok készülnek sablonokban, a terve­zők azonban — szerencsére — nem azokban gondolkoznak. És ez mind gyakrabban meg is látszik az újabb lakótelepeken. M. L. NÉPSZABADSÁG 13 Fejlődésünk és a törvényesség Alkotmányos rendünk eg­yik alappillére a szocialista tör­vényesség. Alkotmányosság, tör­vényesség — gyakran használt fogalmak. Pedig csak részben azo­nosak, részben fedik egymást. Az alkotmányosság fogalma ugyanis több: rögzíti az állampolgári alapjogokat és kötelességeket, tár­sadalmi rendünk alapvető viszo­nyait, az államélet legfontosabb elveit. S ez már szélesebb, mint csupán a jogrend védelme, bár kétségtelen, hogy egyben a tör­vényesség védelmét is jelenti. Ezért az alkotmányvédelem vég­képp nem lehet csupán igazság­szolgáltatási feladat, a szocialista demokratizmus és a népképvise­leti elv következetes érvényesí­tése azt kívánja, hogy az alkot­mányosság felügyeletét legfőbb szinten az országgyűlés lássa el, részben törvényalkotó, részben a végrehajtást ellenőrző funkciójá­val. Egyre inkább előtérbe kerül az Elnöki Tanács szerepe is a tör­vényesség védelmében, mint ahogy a Minisztertanácsnak sem csupán a végrehajtásban és an­nak irányításában-ellenőrzésében adódnak feladatai, hanem a szo­cialista törvényesség biztosításá­ban is. Az új tanácstörvény már kifejezetten meg is jelöli a kor­mány feladatait és felelősségét a helyi népképviseleti, önkormány­zati,­közigazgatási szervek törvé­nyes működésének felügyeleté­ben­. Á­­­rtatlanul senkit sem ítélhet­nek el. Ez nemcsak szigorú alapelve jogrendszerünknek, ha­nem következetes­­ gyakorlata is. A szocialista törvényesség tizenöt esztendő alatt — az ellenfforra­­dalom leverése óta — át- és át­hatotta egész társadalmunkat. A törvényesség fogalma és gyakor­lata azonban sokkalta szélesebb, több annál, mint az állampolgári jogok érvényesülése, a személyes szabadság, az ártatlan ember vé­delme. Kétségtelen, hogy a szo­cialista törvényességnek ez az egyik, méghozzá legérzékenyebb oldala, s végül is minden, a tör­vényességgel összefüggő kérdés is ide konkludál. De társadalmilag, és ennél fogva az egyes ember számára legalább ilyen fontos, hogy a törvényes előírásokkal szembekerülő vétkes nyerje is el büntetését, vagyis a bűnös bűn­hődjön. Tehát a törvényesség nemcsak jogokat, hanem kötele­zettségeket is takar. Ám olykor a törvényes előírá­sok, vagyis a jogszabályok is a társadalom kárára lehetnek, ha nem követik kellően az élet vál­tozásait, ha elavulnak, ha szaka­dék keletkezik az élet és a tör-' vényes normák között, vagyis nem képesek korszerűen, szocialista elveinknek megfelelően szabá­lyozni az emberi magatartásokat, az állami, gazdasági tevékenysé­get. Márpedig a mi életünk az utóbbi években különösen fel­gyorsult, társadalmi viszonyaink fejlődtek, népgazdaságunk műkö­­désében változások történtek. Mindezeknek természetesen tük­röződniük kell általában a jog­szabályokban és különösen azok­ban, amelyek megvonják a bűn és a vétlenség közötti határokat, és a jogsértők felelősségre voná­sát szabályozzák. Nem véletlen tehát, hogy lassan egy esztendeje oly erőteljessé lett az­­ úgyneve­zett kodifikációs munka, s ezen belül is egy sor igazságügyi jog­szabály felülvizsgálata, a módosí­tások, illetve új jogszabályok ter­vezetének előkészítése, egyebek között a szocialista törvényesség erősítése. . A tapasztalatok elemzése, az igazságszolgáltatás körébe tartozó jogszabályok elméleti kimunká­lása tulajdonképpen esztendők óta tart. Ennek keretében tárták fel a jogászok például, hogy a szocialista törvényesség s ezen belül a cselekmény társadalomra való veszélyességének pontosabb megítélése, az ehhez ferflődő, s immár az állampolgárt személyé­ben érintő következmények hatá­sosabban, differenciáltabban ér­vényesülhetnek, ha a büntetőjog a bűncselekményeket súlyuk sze­rint kettős kategóriára bontja: bűtettre a súlyosabb eseteknél és vétségre az enyhébb jogellenes magatartásoknál. S vajon nem a szocialista tör­vényesség árnyaltabb, ennélfogva hatásosabb kifejeződését szolgál­­ja-e az a tapasztalati, és erre ala­pozva, elméleti felismerés, hogy a maximális szabadságvesztés­büntetést — 15 év — fel kell emelni, mert a 15 év és a legsú­lyosabb, a halálbüntetés között túl nagy a differencia? Többször előfordult már, hogy egy adott súlyos bűntettnél a kiszabható 15 év — a társadalmi igazságérzet szerint is — túl „kevésnek” tűnt, viszont a halálbüntetés, mint a legsúlyosabb, vagyis kivételes büntetés, a körülményeket figye­lembe véve, túl súlyos lett volna. A szocialista törvényesség egyik fontos eleme ugyanis, hogy a bűntettel arányban kell lennie a büntetésnek. A következtetés: fel kell emelni a kiszabható szabad­ságvesztés-büntetés felső határát. Ha egy-egy ügyben elhúzódik a büntetőeljárás, az sértheti a törvényesség általános elveit is. A sok felesleges büntetőeljárási mozzanat, a túlzott, minden apró­­ részletet többszörösen átfedő írá- s sós rögzítés, vagyis a rengeteg felesleges papírmunka kiküszöbö-­­ lésével jelentősen egyszerűsíteni lehet a büntetőeljárást, így a hatóságok, természetesen a tör­vényesség garanciáinak szigorú biztosítása mellett, hatékonyab­ban foglalkozhatnak, az ügyekkel. Az áttekinthetőbb, egyszerűbb ügyeket az eddigieknél sokkalta gyorsabban fejezhetik be, s több idejük marad majd a bonyolult, szövevényes büntetőügyek ob­jektív feltárására, megítélésére. A szocialista törvényesség erő­sítését, fejlesztését szolgálja az a felismerés is, hogy meg kell szün­tetni a jelenleg túlzottan sok kö­töttséget a fellebbezéseknél. A másodfokú bíróságoknak a való tényállás megállapításában, a bi­zonyítási eljárás lefolytatásában ugyanis rendkívül szűkek a lehe­tőségeik, holott az általános és az egyéni érdekek azt kívánnák, hogy a fellebbezéskor a másod­fokú bíróság az objektív igazsá­got lássa, illetve tárja fel. A törvényesség fontos eleme, hogy a védelem — tehát a vád­lott védője — az igazságszolgál­tatásban messzemenően érvénye­síthesse jogait. A legutóbbi más­fél évtizedben, ha a védő eleget tett hivatásának, korlátlanul ér­vényesültek ezek a jogok, termé­szetesen a törvény határain be­lül. Társadalmi viszonyaink ma már lehetővé teszik e törvényes keretek tágítását is, a védelem jogainak további kiterjesztését, például arra, hogy az előzetes le­tartóztatásban levő védenceikkel — ha ez nem sérti alapvetően a nyomozás érdekeit — ellenőrzés nélkül beszélhessenek, az iratok­ba betekinthessenek stb. Termé­szetesen a védőnek nem a bűn eltussolása a feladata, hanem vé­dencének a védelme, oly módon, hogy mindenképpen az objektív igazság tárulkozzék fel már a nyomozó hatóságok előtt is, a megvádoltak élhessenek törvényes jogaikkal, s az ítélet ne legyen súlyosabb, mint ami a bűncselek­ménnyel arányos. Mindezek hangsúlyozása azért is fontos,­­mert a szocialista tör­vényesség általános érvényesülése azt is megkívánja, hogy ügyvédi mesterkedések révén se kerül­hesse el a bűnös az igazságszol­gáltatást. Sok ügyvédünk ismerte fel ennek az elvnek a fontosságát, s miközben a legmesszebbmenő­kig él törvényes jogaival, a gyil­kost, ha gyilkos, nem próbálja makulátlan báránynak beállítani, a tolvajt önzetlen törvénytisztelő­nek és így tovább. Természetesen protestáljon, ha labilisnak látja a bizonyításokat­, ha úgy véli, hogy többet akarnak védence nya­kába varrni, mint amennyi bűnt az valójában elkövetett, ha tör­vényellenes eljárási mozzanatokat gyanít, ha tévedést tapasztal. így, a védelem „felügyelete” mellett érvényesül hiánytalanul a meg­vádolt ember minden törvényes joga. A körültekintő nyomozás, a megalapozott vád, a hatásos véde­lem és az objektív tényekre ala­pozott igazságos ítélet összességé­ből alakul ki­­a szocialista törvé­nyesség az igazságszolgáltatás­ban. Mivel a szocialista törvényes­­­­ség valójában nemcsak az igazságszolgáltatás területén, ha­nem az élet minden fázisában a jogszabályok betartását és betar­tatását jelenti, érvényesülésének ellenőrzése sokkalta szélesebb, bonyolultabb feladat, semmint egyetlen szerv képes legyen őr­ködni felette. Egész szocialista államfejlődésünk gyakorlata azt igazolja, hogy nem elégséges az ügyészség kizárólagos felelőssége a törvények, egyéb jogszabályok maradéktalan betartásáért. Alkot­mányunk jelenleg még ezt rög­zíti, de már most is nyilvánvaló, hogy ezt a felelősséget alkotmá­nyos módon is ki lehet terjesz­teni, vagyis minden állami, tár­sadalmi, szövetkezeti szerv, intéz­mény kötelessége a törvényesség maradéktalan biztosítása a saját munkaterületén. És­ jóval többről van itt szó, semmint formális jogászkodásról. Egyrészt azért, mert államunk fejlődése során a gyakorlat már régebben áttörte az­­említett ki­zárólagosságot, vagyis azt, hogy egyedül az ügyészség hivatott a törvényesség védelmére, másrészt valóban érdemi kérdés, hogy az irányítást, felügyeletet, ellenőr­zést ellátó testületekben és szer­veknél növekedjék a törvényes­ség iránti felelősség. Ennek alkot­mányos rögzítése tehát különösen fontos, és az Országgyűlés leg­utóbbi ülésén megalakított alkot­­mánymódosító bizottság feltehető­leg ennek is figyelmet szentel majd. Természetesen az ügyész­ségnek — az egyéb állami szer­veken kívül és nem helyettük­ — továbbra is képviselnie kell szo­cialista államunk érdekeit a bűn­üldözésben, a törvényesség védel­mében. Sajátos eszközeivel ott és akkor kell fellépnie, ahol és ami­kor azt az általános érdekek, illetve az állampolgárok jogos egyéni érdekeinek az oltalma in­dokolttá teszi. Ennek jegyében tehát bizonyos értelemben módosul és a szocia­lista törvényesség biztosításában még hatásosabbá válik majd az ügyészség szerepe. Mint ahogy az igazságszolgáltatás egységesebbé tétele is a­­szocialista törvényes­ség általánosabb érvényesülését szolgálja majd. Itt vannak pél­dául a gazdasági döntőbizottsá­gok, amelyeknek a tevékenységé­ben — a gazdaságirányítás új rendszere folytán — előtérbe lé­pett a jogszolgáltatás, vagyis ér­demileg is, formailag is ítélkező szervek lettek. Ha megszűnik kü­lönállásuk az igazságszolgáltatás­tól, vagyis beolvadnak a bíró­sági szervezetbe, tulajdonképpen a szocialista törvényesség érvé­nyesülhet még jobban. A munkaügyi viták eldöntése is ellentmondásos jelenleg. A jog­szabály-előkészítők ezért ezt is egységesíteni akarják, hogy min­den embernek joga legyen alap­vető munkaügyi vitáiban a bíró­ság döntését kérni, amennyiben elégedetlen a vállalati döntő­­bizottság döntésével.­­ Az alkotmánymódosító bizottság bizonyára több más vonatkozás­ban is megvizsgálja majd, hogy a társadalmi, gazdasági élet fej­lődése nyomán, az államélet de­mokratizálódásának jegyében,, a szocialista törvényesség további szilárdításáért mit kell módosí­tani az alkotmányban és ennek nyomán a törvényekben. A legutóbbi esztendők tapasz­talatai is igazolják, hogy a szocialista törvényesség messze­menő érvényre juttatása nem csupán a centralizált irányítás függvénye, hanem az államélet szocialista demokratizmusának a növelése is erősíti a törvényessé­­­­get. Törvényeink szerint élni és dolgozni m­inden állampolgár jo­ga is, kötelessége is. Ha tehát azt akarjuk, hogy a szocialista tör­vényesség elvei életünk mind­en vonatkozásában maradéktalanul érvényesülhessenek, jómagunk­nak is adódik tennivalónk. Neve­zetesen az, hogy a törvényes elő­írásokat mindannyian betartsuk és betartassuk. Szabó László

Next