Népszabadság, 1971. augusztus (29. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
1971. augusztus 20, péntek ÚJ BÚTORÜZEM A Budapesti Bútoripari Vállalat rákospalotai 5-ös számú új gyáregységét csütörtökön, az alkotmány ünnepe alkalmából adták át rendeltetésének. A 25 millió forint költséggel létesített új üzemben készítik a bútorgyár részére az alkatrészeket, csiszolják, furnérozzák a lapokat. Képünk a hatalmas, 3000 négyzetméteres üzemcsarnokban készült. (Kéri Dániel felvétele.) „Zöld utat’*kapott a zöldség és a gyümölcs Gyorsítják a termékek szállítását (Tudósítónktól.) Ismeretes, hogy a legutóbbi hetekben nem volt zavartalan a zöld- ,ség-gyümölcs szállítása. Az áru csak késve érkezett mag a buda- pesti üzletekbe, s vidéken is hasonló gondokkal küszködött a zöldség-gyümölcs kereskedelem, s E gondot szóvá tette lapunk is, s azóta örvendetes változás következett be. A Központi Szállítási Tanács titkársága a napokban összehívta a Mezőgazdasági Szállítási Opeatív Bizottságot, s megtárgyalta: s miképpen lehetne meggyorsítani az áru fuvarozását,mit kell tenni azért, hogy jel zöldség és a gyümölcs frissen érkezzen a fogyasztókhoz. Az operatív bizottság tagjai között ott vannak a MÉM, a SZÖVOSZ, mint termelő és értékesítő szervek, a Volán Tröszt és a MÁV Vezérigazgatóság mint az érdekelt fő fuvarozó vállalatok képviselői és részt vesz a bizottság munkájában a Zöldség-Gyümölcs-Kereskedelmi Egyesülés illetékes munkatársa. A legutóbbi ülésen már megállapíthatták, hogy a zöldség-gyümölcs szállításokhoz az érdekelt vállalatok pontosan megkapják a kért szállítóeszközöket. Most már Budapesten sem gond kiszállítani a termékeket a boltokba. A Volán Tröszt megígérte, hogy a szerződésen felüli igényeket is kielégíti, ha idejében jelentkeznek a vállalatok, ezzel is igyekszik hozzájárulni a lakosság gyors, folyamatos ellátásához. dában. Helye Kőbánya,Újhegy és hatezer család költözhet majd évek múltán az itt épülő házgyári lakásokba. A tervezők szerint ennek a lakótelepnek is több említésre méltó érdekessége lesz. Részben, mivel az építkezést a ■II. számú Házgyár rekonstrukciója után kezdik meg — tehát újfajta sablonok alkalmazására nyílik lehetőség, a kőbányai lakások mások és bizonyára jobbak lesznek, mint a mostaiak. De nem is annyira a lakások, mint inkább maga alakótelep különbözik az eddigiektől: a terület adta lehetőségeket kihasználva, a telep hosszában egy keresztezésmentes gyalogosútvonalat alakítanak ki, és ennek két oldalán helyezik el az üzleteket, szolgáltatóházakat, iskolát, óvodát, bölcsődét és a mozit. Itt tehát ck a gyalogosok járhatnak, a járműforgalmat pedig keresztirányú utakon bonyolítják majd le. S ha már a járműveknél tartunk: a kőbányai lesz Budapest — és talán az ország — első olyan lakótelepe, ahol kivétel nélkül minden ház alá garázssort építenek. 12 ezer lakás Zuglóban Hogy Zugló jövendő arculatára pillantást vethessünk, a BUVÁTI III. számú tervezőirodájába kell ellátogatni. A végül is 12 ezer— 13 ezer lakásos telep északi felén, a Füredi út mentén már épülnek a házak, és megkezdték a Kerepesi út mellett húzódó építési terület előkészítését is. Gábriel Mihály irodavezető szerint jó az együttműködés a kivitelezni 43. számú Állami Építőipari Vállalattal. Az iroda az egyes épületek kiviteli terveitmindig üdejében szállítja, az építők pedig hiánytalanul megtartják a tervezői instrukciókat. A hatalmas lakótelep építését három ütemre terveztük. Természetesen ez főképp a lakásokra vonatkozik, tehát előfordulhat, hogy már a harmadik ütemben is elkészülnek a lakások, de az északi oldal — az első ütem — kommunális létesítményeit csak akkor fogják építeni. Hiába, lakásokra van a legnagyobb szükség. — Milyenek lesznek a zuglói telep lakásai ? __ — Olyan épület is akad már, amelyikbe beköltöztek, tehát a lakók megcáfolhatnak. Szerintem azonban szépek ezek a lakások, és ráadásul, annak ellenére, hogy házgyári blokkokból készülnek, nem is sematikusak. Mivel a harmadik ütemet a házgyári rekonstrukció után kezdjük építeni, a legjelentősebb eltérés is lesz a korábbi és a későbbi lakóházak között. Duna-parti lakótelep Hely híján nehéz választani,miről is ifjúnk még a BUVÁTI most készülő lakótelepi tervei közül. A tervezők ajánlják az őrmezői munkájukat, Pesterzsébet központját, a belvárosi üzletközpontot, végül mégiscsak egy újabb, érdekes lakótelep mellett döntünk. Régen kihasználatlan, szinte kopár terület a Szeni István parktól a Dráva utcáig húzódó Duna-part. Mindössze 2200 lakást tartalmaz a most készülő terv — építkezés 1973-tól —, de ezek a lakások olyan csodálatos környéken épülnek, amihez hasonló kevés akad a városban. És bár ezeket a lakásokat is házgyári blokkokból állítják össze, a tervezők nem győzik hangoztatni, hogy az „előregyártottságot” nem érezni majd az új telepen. Mert csak a házgyári blokkok készülnek sablonokban, a tervezők azonban — szerencsére — nem azokban gondolkoznak. És ez mind gyakrabban meg is látszik az újabb lakótelepeken. M. L. NÉPSZABADSÁG 13 Fejlődésünk és a törvényesség Alkotmányos rendünk egyik alappillére a szocialista törvényesség. Alkotmányosság, törvényesség — gyakran használt fogalmak. Pedig csak részben azonosak, részben fedik egymást. Az alkotmányosság fogalma ugyanis több: rögzíti az állampolgári alapjogokat és kötelességeket, társadalmi rendünk alapvető viszonyait, az államélet legfontosabb elveit. S ez már szélesebb, mint csupán a jogrend védelme, bár kétségtelen, hogy egyben a törvényesség védelmét is jelenti. Ezért az alkotmányvédelem végképp nem lehet csupán igazságszolgáltatási feladat, a szocialista demokratizmus és a népképviseleti elv következetes érvényesítése azt kívánja, hogy az alkotmányosság felügyeletét legfőbb szinten az országgyűlés lássa el, részben törvényalkotó, részben a végrehajtást ellenőrző funkciójával. Egyre inkább előtérbe kerül az Elnöki Tanács szerepe is a törvényesség védelmében, mint ahogy a Minisztertanácsnak sem csupán a végrehajtásban és annak irányításában-ellenőrzésében adódnak feladatai, hanem a szocialista törvényesség biztosításában is. Az új tanácstörvény már kifejezetten meg is jelöli a kormány feladatait és felelősségét a helyi népképviseleti, önkormányzati,közigazgatási szervek törvényes működésének felügyeletében. Ártatlanul senkit sem ítélhetnek el. Ez nemcsak szigorú alapelve jogrendszerünknek, hanem következetes gyakorlata is. A szocialista törvényesség tizenöt esztendő alatt — az ellenfforradalom leverése óta — át- és áthatotta egész társadalmunkat. A törvényesség fogalma és gyakorlata azonban sokkalta szélesebb, több annál, mint az állampolgári jogok érvényesülése, a személyes szabadság, az ártatlan ember védelme. Kétségtelen, hogy a szocialista törvényességnek ez az egyik, méghozzá legérzékenyebb oldala, s végül is minden, a törvényességgel összefüggő kérdés is ide konkludál. De társadalmilag, és ennél fogva az egyes ember számára legalább ilyen fontos, hogy a törvényes előírásokkal szembekerülő vétkes nyerje is el büntetését, vagyis a bűnös bűnhődjön. Tehát a törvényesség nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is takar. Ám olykor a törvényes előírások, vagyis a jogszabályok is a társadalom kárára lehetnek, ha nem követik kellően az élet változásait, ha elavulnak, ha szakadék keletkezik az élet és a tör-' vényes normák között, vagyis nem képesek korszerűen, szocialista elveinknek megfelelően szabályozni az emberi magatartásokat, az állami, gazdasági tevékenységet. Márpedig a mi életünk az utóbbi években különösen felgyorsult, társadalmi viszonyaink fejlődtek, népgazdaságunk működésében változások történtek. Mindezeknek természetesen tükröződniük kell általában a jogszabályokban és különösen azokban, amelyek megvonják a bűn és a vétlenség közötti határokat, és a jogsértők felelősségre vonását szabályozzák. Nem véletlen tehát, hogy lassan egy esztendeje oly erőteljessé lett az úgynevezett kodifikációs munka, s ezen belül is egy sor igazságügyi jogszabály felülvizsgálata, a módosítások, illetve új jogszabályok tervezetének előkészítése, egyebek között a szocialista törvényesség erősítése. . A tapasztalatok elemzése, az igazságszolgáltatás körébe tartozó jogszabályok elméleti kimunkálása tulajdonképpen esztendők óta tart. Ennek keretében tárták fel a jogászok például, hogy a szocialista törvényesség s ezen belül a cselekmény társadalomra való veszélyességének pontosabb megítélése, az ehhez ferflődő, s immár az állampolgárt személyében érintő következmények hatásosabban, differenciáltabban érvényesülhetnek, ha a büntetőjog a bűncselekményeket súlyuk szerint kettős kategóriára bontja: bűtettre a súlyosabb eseteknél és vétségre az enyhébb jogellenes magatartásoknál. S vajon nem a szocialista törvényesség árnyaltabb, ennélfogva hatásosabb kifejeződését szolgálja-e az a tapasztalati, és erre alapozva, elméleti felismerés, hogy a maximális szabadságvesztésbüntetést — 15 év — fel kell emelni, mert a 15 év és a legsúlyosabb, a halálbüntetés között túl nagy a differencia? Többször előfordult már, hogy egy adott súlyos bűntettnél a kiszabható 15 év — a társadalmi igazságérzet szerint is — túl „kevésnek” tűnt, viszont a halálbüntetés, mint a legsúlyosabb, vagyis kivételes büntetés, a körülményeket figyelembe véve, túl súlyos lett volna. A szocialista törvényesség egyik fontos eleme ugyanis, hogy a bűntettel arányban kell lennie a büntetésnek. A következtetés: fel kell emelni a kiszabható szabadságvesztés-büntetés felső határát. Ha egy-egy ügyben elhúzódik a büntetőeljárás, az sértheti a törvényesség általános elveit is. A sok felesleges büntetőeljárási mozzanat, a túlzott, minden apró részletet többszörösen átfedő írá- s sós rögzítés, vagyis a rengeteg felesleges papírmunka kiküszöbö- lésével jelentősen egyszerűsíteni lehet a büntetőeljárást, így a hatóságok, természetesen a törvényesség garanciáinak szigorú biztosítása mellett, hatékonyabban foglalkozhatnak, az ügyekkel. Az áttekinthetőbb, egyszerűbb ügyeket az eddigieknél sokkalta gyorsabban fejezhetik be, s több idejük marad majd a bonyolult, szövevényes büntetőügyek objektív feltárására, megítélésére. A szocialista törvényesség erősítését, fejlesztését szolgálja az a felismerés is, hogy meg kell szüntetni a jelenleg túlzottan sok kötöttséget a fellebbezéseknél. A másodfokú bíróságoknak a való tényállás megállapításában, a bizonyítási eljárás lefolytatásában ugyanis rendkívül szűkek a lehetőségeik, holott az általános és az egyéni érdekek azt kívánnák, hogy a fellebbezéskor a másodfokú bíróság az objektív igazságot lássa, illetve tárja fel. A törvényesség fontos eleme, hogy a védelem — tehát a vádlott védője — az igazságszolgáltatásban messzemenően érvényesíthesse jogait. A legutóbbi másfél évtizedben, ha a védő eleget tett hivatásának, korlátlanul érvényesültek ezek a jogok, természetesen a törvény határain belül. Társadalmi viszonyaink ma már lehetővé teszik e törvényes keretek tágítását is, a védelem jogainak további kiterjesztését, például arra, hogy az előzetes letartóztatásban levő védenceikkel — ha ez nem sérti alapvetően a nyomozás érdekeit — ellenőrzés nélkül beszélhessenek, az iratokba betekinthessenek stb. Természetesen a védőnek nem a bűn eltussolása a feladata, hanem védencének a védelme, oly módon, hogy mindenképpen az objektív igazság tárulkozzék fel már a nyomozó hatóságok előtt is, a megvádoltak élhessenek törvényes jogaikkal, s az ítélet ne legyen súlyosabb, mint ami a bűncselekménnyel arányos. Mindezek hangsúlyozása azért is fontos,mert a szocialista törvényesség általános érvényesülése azt is megkívánja, hogy ügyvédi mesterkedések révén se kerülhesse el a bűnös az igazságszolgáltatást. Sok ügyvédünk ismerte fel ennek az elvnek a fontosságát, s miközben a legmesszebbmenőkig él törvényes jogaival, a gyilkost, ha gyilkos, nem próbálja makulátlan báránynak beállítani, a tolvajt önzetlen törvénytisztelőnek és így tovább. Természetesen protestáljon, ha labilisnak látja a bizonyításokat, ha úgy véli, hogy többet akarnak védence nyakába varrni, mint amennyi bűnt az valójában elkövetett, ha törvényellenes eljárási mozzanatokat gyanít, ha tévedést tapasztal. így, a védelem „felügyelete” mellett érvényesül hiánytalanul a megvádolt ember minden törvényes joga. A körültekintő nyomozás, a megalapozott vád, a hatásos védelem és az objektív tényekre alapozott igazságos ítélet összességéből alakul kia szocialista törvényesség az igazságszolgáltatásban. Mivel a szocialista törvényesség valójában nemcsak az igazságszolgáltatás területén, hanem az élet minden fázisában a jogszabályok betartását és betartatását jelenti, érvényesülésének ellenőrzése sokkalta szélesebb, bonyolultabb feladat, semmint egyetlen szerv képes legyen őrködni felette. Egész szocialista államfejlődésünk gyakorlata azt igazolja, hogy nem elégséges az ügyészség kizárólagos felelőssége a törvények, egyéb jogszabályok maradéktalan betartásáért. Alkotmányunk jelenleg még ezt rögzíti, de már most is nyilvánvaló, hogy ezt a felelősséget alkotmányos módon is ki lehet terjeszteni, vagyis minden állami, társadalmi, szövetkezeti szerv, intézmény kötelessége a törvényesség maradéktalan biztosítása a saját munkaterületén. És jóval többről van itt szó, semmint formális jogászkodásról. Egyrészt azért, mert államunk fejlődése során a gyakorlat már régebben áttörte azemlített kizárólagosságot, vagyis azt, hogy egyedül az ügyészség hivatott a törvényesség védelmére, másrészt valóban érdemi kérdés, hogy az irányítást, felügyeletet, ellenőrzést ellátó testületekben és szerveknél növekedjék a törvényesség iránti felelősség. Ennek alkotmányos rögzítése tehát különösen fontos, és az Országgyűlés legutóbbi ülésén megalakított alkotmánymódosító bizottság feltehetőleg ennek is figyelmet szentel majd. Természetesen az ügyészségnek — az egyéb állami szerveken kívül és nem helyettük — továbbra is képviselnie kell szocialista államunk érdekeit a bűnüldözésben, a törvényesség védelmében. Sajátos eszközeivel ott és akkor kell fellépnie, ahol és amikor azt az általános érdekek, illetve az állampolgárok jogos egyéni érdekeinek az oltalma indokolttá teszi. Ennek jegyében tehát bizonyos értelemben módosul és a szocialista törvényesség biztosításában még hatásosabbá válik majd az ügyészség szerepe. Mint ahogy az igazságszolgáltatás egységesebbé tétele is aszocialista törvényesség általánosabb érvényesülését szolgálja majd. Itt vannak például a gazdasági döntőbizottságok, amelyeknek a tevékenységében — a gazdaságirányítás új rendszere folytán — előtérbe lépett a jogszolgáltatás, vagyis érdemileg is, formailag is ítélkező szervek lettek. Ha megszűnik különállásuk az igazságszolgáltatástól, vagyis beolvadnak a bírósági szervezetbe, tulajdonképpen a szocialista törvényesség érvényesülhet még jobban. A munkaügyi viták eldöntése is ellentmondásos jelenleg. A jogszabály-előkészítők ezért ezt is egységesíteni akarják, hogy minden embernek joga legyen alapvető munkaügyi vitáiban a bíróság döntését kérni, amennyiben elégedetlen a vállalati döntőbizottság döntésével. Az alkotmánymódosító bizottság bizonyára több más vonatkozásban is megvizsgálja majd, hogy a társadalmi, gazdasági élet fejlődése nyomán, az államélet demokratizálódásának jegyében,, a szocialista törvényesség további szilárdításáért mit kell módosítani az alkotmányban és ennek nyomán a törvényekben. A legutóbbi esztendők tapasztalatai is igazolják, hogy a szocialista törvényesség messzemenő érvényre juttatása nem csupán a centralizált irányítás függvénye, hanem az államélet szocialista demokratizmusának a növelése is erősíti a törvényességet. Törvényeink szerint élni és dolgozni minden állampolgár joga is, kötelessége is. Ha tehát azt akarjuk, hogy a szocialista törvényesség elvei életünk minden vonatkozásában maradéktalanul érvényesülhessenek, jómagunknak is adódik tennivalónk. Nevezetesen az, hogy a törvényes előírásokat mindannyian betartsuk és betartassuk. Szabó László