Népszabadság, 1971. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

1971. november 25. csütörtök NÉPSZABADSÁG Gustáv Husák választási beszéde A prágai Julius Fucík park kongresszusi palotájában szerdán választási gyűlést tartottak, ame­lyen felszólalt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlo­vák Nemzeti Front bizottságának elnöke. Husákot a főváros ki­lencedik kerületében jelölték a szövetségi parlament népi kama­rájának képviselői tisztére. Gustáv Husák beszédében han­goztatta, hogy a választási előké­születek időszakát a csehszlovák dolgozó nép magas fokú politikai és erkölcsi egysége, odaadó mun­kakezdeményezése jellemezte, majd megállapította: — A konszolidációs folyamat sikeres lezárása után fokozatosan kialakultak a feltételek ahhoz, hogy valóra váljanak az embe­reknek 1968 januárjához, a tár­sadalmi fejlődés meggyorsításához és a régi problémák megoldásá­hoz fűzött reményei. Lehetővé vált — természetesen a bomlasz­­tás megszüntetésével —, hogy le­­küzdjük az 1968 januárja előtt bekövetkezett politikai és gazda­sági stagnálást, s józanabb, böl­­csebb és jobb módot találjunk a problémák orvoslására. Most és különösképpen a választások utá­ni szakaszban mindenekelőtt ezekre irányítjuk erőfeszítésein­ket. (MTI) Algériai testvérpártunk levele Bumedienhez Egységfrontot az agrárreform végrehajtására A L’Humanité közlése szerint az Algériai Szocialista Élcsapat Párt levelet intézett Huari Bu­medienhez, a Forradalmi Tanács és a kormány elnökéhez azt kö­vetően, hogy Algériában intézke­déseket hoztak az „agrárforrada­lom” végrehajtásáról. A levél megállapítja, hogy a párt minden aktivistája „fontos lépésnek tekinti a határozatot, amely a nagy földtulajdon felszá­molására, a szegényparasztság és a föld nélküli zsellérek sorsának alapvető megjavítására, független, virágzó gazdaság megteremtésére és a négyéves nemzetgazdasági terv sikeres végrehajtására irá­nyul". A reakció — hangoztatja testvérpártunk levele — „eddig is minden eszközt felhasznált és a továbbiakban is felhasznál­t fon­tos célok végrehajtásának szabo­tálásához”, majd rámutat: pár­tunk minden erejével támogatja az agrárreform végrehajtására vonatkozó intézkedéseket, mozgó­sítja minden tagját és szimpati­zánsát, hogy sikerre juttassa az agrárreformot, s erőfeszítéseket tesz arra, hogy ebben a harcban egységbe kovácsolja az agrárre­form minden hívét „A nemzeti érdek az eddiginél is jobban megköveteli azt, hogy a haladó hazafiak összefogjanak a harcban és gyorsan létrehozzák az imperialista- és reakcióellenes erők egyetlen, demokratikus frontját, amely — véleményünk szerint — nélkülözhetetlen és pó­tolhatatlan fegyver országunk haladó jövőjének biztosításához, forradalmunk fellendítéséhez” — fejeződik be a levél. (MTI) Home megállapodást kötött Smithszel Rhodesiában (Londoni tudósítónktól.) Mindaddig, amíg Sir Alec Home hazaérkezik és beszámol a parlamentnek, titokban tartják annak az okmánynak a tartal­mát, amelyet kilencnapos tár­gyalás eredményeként a brit kül­ügyminiszter és a lázadó rhode­­siai fehér telepesek miniszterel­nöke, Ian Smith szerda délelőtt látott­ el kézjegyével. Londonban egyelőre csak any­­nyit hoztak nyilvánosságra, hogy az okmány egyrészt általános megállapodást tartalmaz, amely, ha életbe lép, automatikusan megszünteti a két ország között hat éve húzódó „alkotmányos vitát”. Ez közérthető nyelvre le­fordítva a Smith-rezsim hivata­los elismerését és a Rhodesiával szembeni szankciók visszavoná­sát jelenti. Erre enged következ­tetni, hogy az okmány másik ré­sze brit­ rhodesiai gazdasági megállapodásról szól. Bár hangoztatják, hogy az egyezmények megfelelnek a brit részről 1963—1964-ben kifejtett öt elvnek (amelyek garanciákat kö­veteltek Smíthéktől az ötmillió afrikai és a 250 ezer európai te­lepes fokozatos egyenjogúsítá­sára), a BBC kommentátora még­is úgy nyilatkozott, hogy „itthon és a világban nagy felzúdulásra lehet számítani a salisburyi meg­állapodások miatt". A Londonban tartózkodó Ro­nald Lamont, Rhodesia katolikus püspöke kijelentette, hogy ismer­ve a Smith-rezsimet és a jelen­legi rhodesiai helyzetet, minden­fajta brit­ rhodesiai megállapo­dást az öt elv feladásának, az afrikaiak jogai kiárusításának kell tekinteni. A torykormány már az okmá­nyok tartalmának nyilvánosságra hozatala előtt hosszadalmas véde­kező harcra rendezkedik be. A Whitehallban azt hangoztatják, hogy semmiféle egyezmény nem lép életbe a két parlament és az afrikai lakosság jóváhagyása nél­kül. Rhodesiában a jövő év ele­jén meg kell rendezni az afrikai lakosság körében az egyezmények „elfogadhatóságának próbáját”, s ennek eredményétől függ majd a végleges brit magatartás. Arról azonban semmi közeleb­bit nem mondanak, hogy ezt a bizonyos próbát kik és milyen ellenőrzés mellett bonyolítják le, bevonják-e az afrikai lakosság bebörtönzött, illetve internált igazi vezetőit, akiket a Smith­­rendszer a múlt kilenc napban a tárgyalóasztal közelébe sem enge­dett. Szabó L. István Folytatódnak a harcok Kelet-Pakisztánban a gerillák és a kormánycsapatok között A múlt két nap nem rosszab­bodott és nem is javult a helyzet India és Pakisztán között. Figye­lemre méltó, hogy hadi jelentése­ket jóformán kizárólag a pakisz­táni rádió közölt az „indiai ag­resszióról”. Új-Delhiben nem ad­tak ki semmiféle hasonló közle­ményt. Az indiai hírügynökség olyan értesüléseket szerzett a helyszín­ről, hogy a kelet-pakisztáni ge­rilláik fokozzák nyomásukat Syl­­het térségében. Súlyos harcokat vívnak a hadsereggel Jessore és Comilla környékén is. A pakisztáni rádió szerdán, je­lentette, hogy megkezdték a tar­talékosok behívását aktív szolgá­latra. A rádió reggel óta minden híradásában azt állítja, hogy szer­dán változatlanul folytatódnak a harcok Kelet-Pakisztán határvi­dékén. A hírügynökségi jelenté­­­sekből kibontakozik, hogy a pak­­­kisztáni hatóságok tervszerűen­­ szítják a háborús pszichózist az országban. Indira Gandhi a parlamentben­­ mondott beszédében rámutatott,­­ hogy Jahja Khan a rendkívüli ál­lapot kihirdetésével újabb kísér­­­­letet tett arra, hogy elterelje a nemzetközi közvélemény figyel­mét Kelet-Pakisztán ügyéről, ahol a partizánok fegyveresen küzde­nek az országrész autonómiájáért. Az elnök ezért megpróbálja In­diára hárítani a felelősséget. Indira Gandhi felhívta az or­szág népét, őrizze meg nyugal­mát a pakisztáni fenyegetőzések­kel szemben. A parlamentben be­jelentette, hogy India nem követi a szükségállapot kihirdetésében a szomszédos országot, csak akkor, ha súlyosabb agressziós cselekmé­nyek ezt szükségessé tennék. (MTI) Díszebéd a bolgár kormányfő tiszteletére Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és felesége — mint lapunk első oldalán közöljük — szerdán díszebédet adott Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök, felesége és kísérete tiszteletére. Az ebéden a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. FOCK JENŐ: Testvéri csyrmerkedésünk az élet szinte minden területére Kiterjed Tisztelt Todorova elvtársnő! Tisztelt Todorov elvtárs! Kedves bolgár barátaink! Kedves magyar vendégeink! Engedjék meg, hogy ezt az al­kalmat felhasználva meleg szere­tettel köszöntsem hazánkban Sztanko Todorov elvtársat, a Bolgár Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnökét, kedves fele­ségét, Szonja Todorova elvtárs­nőt s a bolgár küldöttség vala­mennyi tagját. Todorov elvtárssal miniszterel­nöki minőségben most volt elő­ször alkalmunk részletesebben tárgyalni közös dolgainkról, de túlzás nélkül állíthatom, hogy megbeszéléseink légköre máris olyan, mintha sok-sok év óta együttműködnénk. Ilyen rövid köszöntő keretében nem lehet alaposan, érdeme szerint méltatni a magyar—bolgár kapcsolatokat. Gondolom azonban, hogy a jelen­levők tudják: minden, a kapcso­latainkat értékelő szó mögött mély tartalom rejlik. Gyakran emlegetjük, hogy ben­nünket, magyarokat és bolgárokat a messzi múltban gyökerező ha­gyományos testvéri barátság, a közös történelmi múlt, a régi idők közös szabadságküzdelmei és osz­tályharcai kötnek össze. S ez így igaz. De igaz az is, hogy a hagyo­mányos, évszázados barátság új tartalmat,­új értelmet nyert, ami­kor a Szovjetunió negyedszázad­dal ezelőtti győzelme után né­peink immár visszavonhatatlanul elindulhattak a szocializmus út­ján. Mindannyiunk megtisztelő és nagy feladata, hogy szocialista együttműködésünket szakadatla­nul fejlesszük, mind sokrétűbbé, még gyümölcsözőbbé tegyük. Külön szeretném kiemelni együttműködésünket az egyetemes emberiség ellensége, az imperia­lizmus elleni harcban, a világ és Európa békéjének biztosítását cél­zó erőfeszítésekben. Együttmunkálkodásunkat meg­könnyíti, hogy nézeteink a világ eseményeinek megítélésében tel­jesen azonosak. Azonos módon vélekedünk Európa és a világ sorsdöntő kér­déseiről, az európai biztonsági rendszer és együttműködés meg­valósításának szükségességéről.­­ Egyaránt elítéljük az imperializ­mus agressziós cselekedeteit és támogatjuk Indokína népeit, hogy minden külső behatástól mente­sen dönthessenek saját ügyeikben. Országaink közösen arra törek­szenek, hogy a Közel-Keleten győ­zedelmeskedjék az arab népek igazságos ügye. Kedves elvtársak! A bolgár és a magyar nép mindent megtesz védelmi készségünk fokozása, a Varsói Szerződés erősítése érde­kében, annál is inkább, mert a szocialista országok szoros össze­fogása politikai, gazdasági és ka­tonai területen mind nagyobb be­­folyást gyakorol a világban vég­bemenő folyamatokra, tehát kö­zös, nagy ügyünket segíti elő. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság — szö­vetségben a szocialista közösség más testvéri országaival — együtt munkálkodik a szocialista integ­ráció kifejlesztésében. A KGST keretében céltudatos lépéseket te­szünk, hogy a szocialista integ­rációban rejlő erőforrások maxi­mális kiaknázásával gyarapítsuk országaink gazdaságát, anyagi ja­vainkat, a szocializmust építő dol­gozó tömegek érdekében. A két ország lendületesen fejlődő gaz­dasága lehetővé teszi kétoldalú kapcsolataink további bővítését. Mind a KGST, mind a kétoldalú együttműködés rendkívül nagy lehetőségeket rejt magában mind­két ország számára. A magyar nép őszintén tisz­teli és szereti a bolgár népet, tudja azt, hogy a bolgár dolgo­zók az 1944. szeptember 9-e óta eltelt 27 esztendő alatt — élve a szabadság, a szocializmus adta le­hetőségekkel — szorgalmukkal, áldozatvállalásukkal és tehetsé­gükkel több évszázados elmara­dást pótoltak, hazájukat felvirá­goztatták, a szocializmus orszá­gává változtatták. Fock Jenő pohárköszöntője vé­gén a bolgár és a magyar nép megbonthatatlan, örök barátsá­gára, testvéri együttműködésünk további sikereire, a testvéri bol­gár népre, annak kipróbált ve­zetőjére, a Bolgár Kommunista Pártra, a párt központi bizottsá­gára, és vendégeink egészségére emelte poharát. Ködés további elmélyítését és tö­kéletesítését, valamint a szocia­lista gazdasági integráció fejlesz­tését célzó komplex programot a KGST-tagállamok testvéri vi­szonyában a fejlődés új, maga­sabb szakaszaként értékeljük. örülünk azoknak a nagy vív­mányoknak, amelyeket a ma­gyar nép a szocializmus építésé­ben elért. A bolgár nép békés építőmun­kát folytat és a Bolgár Kommu­nista Párt vezetésével önfeláldo­­zóan dolgozik a BKP X. kong­resszusán kitűzött történelmi fel­adat megvalósításán, a fejlett szo­cialista társadalom felépítésén. A két ország kormánya aktí­van részt vesz a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának tevékenységében. A Szovjetunió hatalmas politikai, gazdasági és védelmi ereje mel­lett az is biztosítéka további föl­­emelkedésünknek és biztonsá­gunknak, hogy részt veszünk ezekben a szervezetekben. A Bolgár Népköztársaság kö­vetkezetes békepolitikát folytat, amelynek lényege a szocializmus érdekeinek védelme, a népek fel­szabadító harcának támogatása, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elvének tiszteletben tartása, a béke, a népek barátsá­gának erősítése. Támogatunk minden, a világ és Európa béké­jének megszilárdítására törekvő kezdeményezést és akciót. Határo­zottan pozitív szerepet játszik eb­ben a Szovjetuniónak, illetve a Lengyel Népköztársaságnak a Né­met Szövetségi Köztársasággal kötött szerződése, a négy nagy­hatalom megállapodása Nyugat- Berlin kérdésében, valamint Leo­­nyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának Franciaországban tett hivatalos látogatása, amely újabb lépés elő­re az európai feszültség csökken­tése és a megértéshez vezető úton. Tárgyalásaink során megelége­déssel állapítottuk meg, hogy kö­zöttünk teljes a szolidaritás és az egység a mai nemzetközi helyzet megítélésében. Kormányaink te­vékeny politikát folytatnak a nemzetközi küzdőtéren. Szilárdan támogatjuk a vietnami nép és Indokína népeinek az Egyesült Államok imperialista agressziója ellen folytatott hősi harcát. Ha­tározottan síkraszállunk az izraeli agresszió ellen, az elrabolt terüle­tek felszabadításáért s a Közel- Kelet szilárd békéjéért küzdő arab népek mellett. Közös az a meggyőződésünk­­is, hogy földrészünkön fel kell szá­molni minden olyan tényezőt, amely veszélyezteti a békét és akadályozza az európai népek együttműködését. Megállapod­tunk abban, hogy a Varsói Szer­ződés többi tagállamával, a szo­cialista országokkal együtt to­vábbra is aktívan kivesszük ré­szünket az európai államok biz­tonsági és együttműködési konfe­renciájának sikerét szolgáló erő­­feszítésekből Meggyőződésünk, hogy mos­tani látogatásunk a testvéri szo­cialista Magyarországon újabb lendületet ad az országaink, a né­peink, pártjaink közötti hagyo­mányos barátság és együttműkö­dés fejlesztésének. Sztanko Todorov a megbontha­tatlan bolgár—magyar barátság­ra, a Magyar Népköztársaság felvirágzására, Kádár János egészségére, Fock Jenőnek és feleségének egészségére, a béke ügyének diadalára, minden or­szág és minden nép együttműkö­désére, a kommunizmus győzel­mére emelte poharát. SZTANKO TODOROV: Erőfeszítéseink a szocialista közösség egységét erősítik Sztanko Todorov pohárköszön­tőjében köszönetet mondott Fock Jenő szívélyes szavaiért, a fi­gyelmességért és rokonszenvért, amelyet lépten-nyomon tapasz­talnak. Mint mondotta: öröm­mel tolmácsolja majd a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány, a magyar nép meleg, őszin­te üdvözletét a Bolgár Népköz­­társaság kormányának és népé­nek. Ezután így folytatta: — Magyarország és Bulgária népét a régmúltba visszanyúló nagy, meleg, őszinte és történel­mi barátság fűzi össze, amely új értelmet és tartalmat nyert, amikor népeink elindultak a szo­cializmus építésének útján. A Szovjet hadseregnek a második világháborúban aratott döntő győzelme, a Hitler-fasizmus szét­zúzása és a nagy Szovjetunió föl­­becsülhetetlen értékű segítsége tette lehetővé országaink törté­netének e sorsfordulóját. Gyakran hangoztattuk, és most őszinte örömmel ismételjük meg, hogy népeink, pártjaink testvéri kapcsolatai a marxiz­mus-leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján fejlődnek és szüntelenül erősöd­nek. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kö­zött a barátság, az együttműködés erősítésében nagy jelentőségűek a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkára, To­dor Zsivkov elvtárs és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, Kádár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség kölcsönös lá­togatásai. Mindkét szocialista ország­nak érdeke, hogy fejlesszük sok­oldalú együttműködésünket. A Bolgár Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság közös erőfe­szítéseikkel járulnak hozzá a szocialista közösség egységének megszilárdításához, attól a meg­győződéstől vezettetve, hogy ez a szocializmusért, a békéért vívott harc sikereinek fő feltétele. Üdvözöljük, hogy a szocia­lista országok gazdasági kapcso­latai és együttműködése mind bővül. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülés­szakán elfogadott, az együttmű­ Folytatódtak a tárgyalások Szerda délután az Országház­ban folytatódtak a magyar—bol­gár tárgyalások. A magyar tár­gyaló küldöttséget Fook Jenő, a bolgár tárgyaló delegációt Sztan­ko Todorov vezette. A kedden megkezdődött és szer­dán folytatódott tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, a két or­szág kapcsolatainak alakulását politikai, gazdasági és egyéb te­rületeken. A kapcsolatok fejlő­dését a tárgyaló felek pozitívan értékelték, s megállapították, hogy azok szélesítésére további lehetőségek kínálkoznak. A tár­gyalások az őszinte barátság, a kölcsönös egyetértés jegyében za­jlottak le. 3

Next