Népszabadság, 1972. április (30. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
1 1/ Vasárnapi | " melléklet mBMm bmhmmbwbhbbbmbmmbbbbmmi ♦ o '< u a 1972. április 23O A KITÜNTETÉSEK „Érdemekért járó, általában megszabott címmel, jelvénnyel, ranggal stb. együtt járó társadalmi elismerés, erkölcsi megbecsülés” — olvashatjuk a kitüntetés szabatos meghatározását az Értelmező Szótár IV. kötetében. A sajtóban, de még a hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben is többnyire egészen rövid, tömör utalás — „eredményes, jó munkája”, „kimagasló tevékenysége elismeréseként” — jelzi a kitüntetés indokát, amelyhez alkalmul szolgálnak nemzeti ünnepeink; egy-egy gyár, vállalat, intézmény, termelőszövetkezet, iskola stb. jubileuma, a munkában eltöltött hosszabb időszak vagy éppen a kimagasló egyéni teljesítmény. Régen és ma kitüntetéseink a szocializmust építő társadalom elismerését fejezik ki azok iránt, akik az alkotómunka különféle területein kiemelkedő eredményeket értek el és különös megbecsülést érdemelnek. Kitüntetéseink rendje lehetővé teszi, hogy az áldozatos társadalmi tevékenység, a tudományos, művészeti, termelési vagy éppen sportsikerek egyaránt megkapják az illő elismerést, s ugyanígy azok iránt is ki lehessen fejezni a társadalom megbecsülését, akik válságos helyzetben — ha embertársuk élete veszélyben forog, vagy természeti csapások fenyegetik a megtermelt javakat — tanúsítanak, példás helytállást. A Magyar Népköztársaság kitüntetései — ezt talán nem is szükséges különösebben hangsúlyozni —, alapvetően különböznek a Horthy-rendszeréitől, ahol az elnyerhető kitüntetést elsősorban a származás, a betöltött állás határozta meg. (Mint a világon sokfelé még napjainkban is.) Vagyis, nem a végzett munka, hanem az uralkodó osztályhoz fűződő személyes kapcsolat, a sógorságkomaság volt a meghatározó tényező a kitüntetéseknél is. Szocialista államunk e téren is szakított a múlttal: állampolgárait végzett munkájuk alapján értékeli, kívánja elismerésben, kitüntetésben részesíteni. A kitüntetések elnevezése a felszabadulás óta eltelt időszakban többször módosult. A lényeg azonban nem változott: kezdettől, ma is, a fizikai és a szellemi munka elismerését szolgálják. Módosított alkotmányunk értelmében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alapítja és adományozza a rendjeleket és címeket. Jogrendszerünk lehetővé teszi, hogy az Elnöki Tanácson kívül a Minisztertanács is alapíthasson kitüntetéseket, amelyeknek adományozására a kormány, a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői és a megyei tanácsok elnökei jogosultak. Ezenkívül tudományos szervek, tömegszervezetek, tanácsok, társadalmi szervek és szövetkezetek is alapíthatnak és adományozhatnak kitüntető jelvényeket, amelyek azonban nem részesülnek büntetőjogi védelemben. A magyar kitüntetések tehát érdemrendek, érdemérmek, kitüntető címek és díjak, emlékérmek és kitüntető jelvények. A KITÜNTETÉSEK VISELÉSI SORRENDJE! 1. Szocialista Munka Hőse 2. Magyar Népköztársaság Érdemrendje 3. Magyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozata 4. Szocialista Hazáért Érdemrend 5. Magyar Népköztársasági Érdemrend I. fokozata 6. Kossuth Érdemrend I. osztálya 7. Munka Vörös Zászló Érdemrendje — Vörös Zászló Érdemrend 8. Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata 9. Magyar Népköztársasági Érdemrend II. fokozata 10 Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata 11. Kossuth Érdemrend II. osztálya 12. Munkás — Paraszt Hatalomért Emlékérem 13. Munka Érdemrend arany fokozata — Munka Érdemrend — Vörös Csillag Érdemrend 14. Magyar Népköztársaság Zászlórendje III. fokozata 15. Magyar Munka Érdemrend arany fokozata 16. Magyar Népköztársasági Érdemrend III. fokozata 17. Kossuth Érdemrend III. osztálya 18. Magyar Népköztársaság Zászlórendje IV. fokozata 19. Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. fokozata 20. Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata 21. Magyar Munka Érdemrend ezüst fokozata 22. Magyar Népköztársaság Zászlórendje IV. fokozata 23. Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata 24. Munka Érdemrend ezüst fokozata — ,,Szocialista Munkáért” Érdemérem — Kiváló Szolgálatért Érdemrend — „Kiváló Szolgálatért” Érdemérem 25. Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata 26. Magyar Munka Érdemrend bronz fokozata 27. Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozata 28. Munka Érdemrend bronz fokozata — Munka Érdemérem — Szolgálati Érdemérem 29. Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata 30. Magyar Munka Érdemérem 31. Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozata 32. Magyar Népköztársasági Érdemérem bronz fokozata 33. Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz fokozata 34. ,,48-as Díszérem” 35. Tanácsköztársasági Emlékérem 36. Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (A vastagbetűs szedés a jelenleg az Elnöki Tanács által adományozható, a vékony pedig a korábban adományozott és ma is viselhető kitüntetéseket tünteti fel.) Társadalmi jóváhagyás A kitüntetéseket a társadalom hagyja jóvá Amikor a világűrből először visszatért Jurij Gagarin megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést, vagy amikor egy-egy kiváló békeharcost, közéleti személyt, tudóst, írót Lenin-Békedíjjal, vagy Nobel-díjjal jutalmaznak, ezeket a döntéseket rendszerint a világ közvéleménye szentesíti. A mi kitüntetéseinket népünk közvéleménye ítéli meg, s elmondhatjuk, hogy többnyire egyetértéssel fogadja. A Kossuth-díj, vagy a Munka Érdemrend a legszélesebb közvéleményben ismert és elismert kitüntetés; aki ilyet visel, azt a közvélemény úgy tartja számon, mint aki a maga helyén kipróbáltan helytállt Persze óhatatlan, hogy a kitüntetési javaslatoknál ne érvényesüljenek olykor bizonyos szubjektív szempontok. Két évtized talán még statisztikailag is kimutatható tapasztalata azonban azt bizonyítja: az esetek túlnyomó többségében azok kapnak kitüntetéseket, akik arra az egyetlen mércéül szolgáló munkával szolgáltak rá. Egyébként — érthetően — itt is jó fokmérő a szűkebb és a tágabb munkahelyi környezet, a társadalom reagálása. A kitüntetettek zöménél (leszámítva a szintén érthető féltékenységet, személyi presztízsféltést, néha irigységet), a környezet a kitüntetéseket egyetértéssel fogadja: a jól végzett munka, a kiemelkedő teljesítmény elismeréseként nyugtázza, vagyis társadalmilag szentesíti. Mindenképpen csak helyeselhetjük, hogy legmagasabb kitüntetéseink — a Szocialista Munka Hőse, a Magyar Népköztársaság Érdemrendje, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje és a Vörös Zászló Érdemrend — tulajdonosait társadalmunk külön, azzal is megbecsüli, hogy ezekkel nagyobb összegű nyugdíjpótlék jár, a Munka Érdemrend különböző fokozataival, valamint a Vörös Csillag Érdemrend és a Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel pedig egyszeri pénzjutalom. A napokban jelent meg az a kormányhatározat, amely intézkedik a szocialista munkaversenyben elnyerhető kitüntetésekről, jutalmakról. A határozat értelmében a szocialista brigádok, munkacsoportok részére a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét és — legmagasabb kitüntetésként — Állami Díjat is lehet adományozni. A munkaverseny legkiválóbb egyéni teljesítményei a Szocialista Munka Hőse és más kitüntetésekkel, miniszteri és vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetéssel jutalmazhatók. (A vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesülteknek legalább fél havi átlagkeresetnek megfelelő pénzjutalom jár.) A kormányhatározat hangoztatja: bármely kitüntetésben azokat a személyeket és szocialista brigádokat, munkacsoportokat lehet részesíteni, akik, illetve amelyek kiemelkedő eredményeik mellett példamutató magatartásukkal, magas fokú munkaerkölcsükkel, közéleti tevékenységükkel arra rászolgáltak. Sok vagy kevés? A Magyar Népköztársaság kitüntetései magyar és külföldi állampolgároknak egyaránt adományozhatták. A kitüntetések bármely fokozatát — tevékenysége és magatartása alapján — bárki megkaphatja, függetlenül hivatali állásától vagy szolgálati beosztásától. A A TARTALOMBÓL: Békés vasárnap Kontracsata az NSZK-ban Haiphong vérzik és vádol Bárczi Géza: A nyelvfejlődés útjai Végh Antal: Kora tavasz, Magyarország '72 Komlós János: Mi kell a közönségnek? Bontani is kell Fiatalok: Miért nem követik apjukat? kitüntetés fokozatát kizárólag a tudományos, kulturális téren, a termelésben, a szervezésben elért teljesítmény, a társadalmi tevékenység és ott szerzett érdem határozza meg. Ebben is érvényesül tehát társadalmi rendszerünk demokratizmusa. Ha április 4. vagy november 7. táján veszi kézbe az érdeklődő a Magyar Közlönyt, s ott hosszú oldalakon át olvassa a Munka Érdemrend különböző fokozataival kitüntetettek névsorát, önkéntelenül arra gondol: nem sok ez egy kicsit? Ilyen tömegesen tűnnek ki a munkában dolgozók? Évente mintegy négyezren nyerik el az Elnöki Tanács különböző fokozatú kitüntetéseit és további sok ezren a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei tanácselnökök által adományozott „kiváló dolgozó” kitüntető jelvényeket, egyéb érmeket. Az ország felnőtt lakosainak számához viszonyítva arányosnak tűnnek ezek a számok. Csupán az feltűnő: még most is viszonylag kevés a kitüntetésre felterjesztettek között a munkás és a nő. A nők aránya a korábbi évek öt százaléka helyett ugyan mostanában már tizenkét-tizenöt százalék, de a magasabb fokozatú kitüntetéseknek most is csupán négy-öt százalékát kapják. A nagyüzemi munkások harminc-negyven éves példás helytállását, a fiatalok szakmai nevelésében kifejtett tevékenységét is sűrűbben lehetne, ha előbb nem, nyugdíjba vonulásuk alkalmával egyegy magasabb kitüntetéssel jutalmazni. Mindkét kategóriával kapcsolatban elmondhatjuk: a népgazdaságban és a társadalmi élet különböző területein betöltött szerepük alapján is indokolt lenne, hogy legjobbjaik közül többen részesüljenek kitüntetésben, elismerésben, olyanokban is, amelyeket az Elnöki Tanács adományoz és a Parlamentben, ünnepélyes keretek között nyújtanak át külsőségek Ha már a Parlamentnél tartunk, említsük meg, milyen életre szóló élményt jelent az érintetteknek, amikor a díszes kupolacsarnokban vagy az Elnöki Tanács fogadótermében vehetik át az Elnöki Tanács elnökének kezéből — gyakran egy élet becsületes, jó munkája méltó elismeréseként — kitüntetésüket Ezt azért is érdemes szóvá tenni, mert az utóbbi időben mintha megritkultak volna ezek az alkalmak. Kevesen tudják, hogy mintegy három-négyezer honfitársunk jogosult külföldi kitüntetések viselésére, más népek szabadságmozgalmának fegyveres szolgálatának, a nemzetközi szolidaritás egyéb természetű bizonyításának elismeréseként. Szintén négyezerre tehető azoknak a külföldieknek a száma, akik hasonló okok miatt a Magyar Népköztársaság különböző szintű kitüntetéseiben részesültek. A modern élet már másképpen kezeli a külsőségeket, így a kitüntetéseket is, mint a régebbi korok. Ma már furcsa lenne látni, ha valaki a kitüntetést hétköznapi polgári ruháján viselné, vagy akár kisebb ünnepi alkalmakkor is felöltené. Az üzemi, hivatali, munkahelyi kollektívák, a társadalmi köztudat azonban számon tartja a kitüntetéseket, s a kitüntetetteket is. S ez így van rendjén: szocialista rendszerünk joggal várja el kitüntetettjeitől a példás helytállást munkában, magatartásban. ÚJLAKI LÁSZLÓ és Munka Érdemrend. A Szocialista Munka Hőse kitüntetés. -J LU _1 U ls I -n aα Zte '‚ W › » ia › Nui CL 'Ul Z