Népszabadság, 1972. április (30. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

1 1/ Vasárnapi | " melléklet mBMm bmhmmbwbhbbbmbmmbbbbmmi ♦ o '< u a 1972. április 23O A KITÜNTETÉSEK „Érdemekért járó, általában meg­szabott címmel, jelvénnyel, ranggal stb. együtt járó társadalmi elismerés, erköl­csi megbecsülés” — olvashatjuk a ki­tüntetés szabatos meghatározását az Értelmező Szótár IV. kötetében. A saj­tóban, de még a hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben is többnyire egé­szen rövid, tömör utalás — „eredmé­nyes, jó munkája”, „kimagasló tevé­kenysége elismeréseként” — jelzi a ki­tüntetés indokát, amelyhez alkalmul szolgálnak nemzeti ünnepeink; egy-egy gyár, vállalat, intézmény, termelőszö­vetkezet, iskola stb. jubileuma, a mun­kában eltöltött hosszabb időszak vagy éppen a kimagasló egyéni teljesítmény. Régen és ma k­itüntetéseink a szocializmust építő társadalom elismerését fejezik ki azok iránt, akik az alkotómunka különféle területein kiemelkedő eredményeket ér­tek el és különös megbecsülést érde­melnek. Kitüntetéseink rendje lehető­vé teszi, hogy az áldozatos társadalmi tevékenység, a tudományos, művésze­ti, termelési vagy éppen sportsikerek egyaránt megkapják az illő elismerést, s ugyanígy azok iránt is ki lehessen fe­jezni a társadalom megbecsülését, akik válságos helyzetben — ha embertársuk élete veszélyben forog, vagy természeti csapások fenyegetik a megtermelt ja­vakat — tanúsítanak, példás helytállást. A Magyar Népköztársaság kitüntetései — ezt talán nem is szükséges különö­sebben hangsúlyozni —, alapvetően kü­lönböznek a Horthy-rendszeréitől, ahol az elnyerhető kitüntetést elsősorban a származás, a betöltött állás határozta meg. (Mint a világon sokfelé még nap­jainkban is.) Vagyis, nem a végzett munka, hanem az uralkodó osztályhoz fűződő személyes kapcsolat, a sógorság­­komaság volt a meghatározó tényező a kitüntetéseknél is. Szocialista államunk e téren is szakított a múlttal: állampol­gárait végzett munkájuk alapján érté­keli, kívánja elismerésben, kitüntetés­ben részesíteni. A kitüntetések elnevezése a felszaba­dulás óta eltelt időszakban többször módosult. A lényeg azonban nem válto­zott: kezdettől, ma is, a fizikai és a szel­lemi munka elismerését szolgálják. Mó­dosított alkotmányunk értelmében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alapítja és adományozza a rendjeleket és címe­ket. Jogrendszerünk lehetővé teszi, hogy az Elnöki Tanácson kívül a Miniszterta­nács is alapíthasson kitüntetéseket, ame­lyeknek adományozására a kormány, a miniszterek, az országos hatáskörű szer­vek vezetői és a megyei tanácsok elnö­kei jogosultak. Ezenkívül tudományos szervek, tömegszervezetek, tanácsok, társadalmi szervek és szövetkezetek is alapíthatnak és adományozhatnak ki­tüntető jelvényeket, amelyek azonban nem részesülnek büntetőjogi védelem­ben. A magyar kitüntetések tehát érdem­rendek, érdemérmek, kitüntető címek és díjak, emlékérmek és kitüntető jelvé­nyek. A KITÜNTETÉSEK VISELÉSI SORRENDJE! 1. Szocialista Munka Hőse 2. Magyar Népköztársaság Érdemrendje 3. Magyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozata 4. Szocialista Hazáért Érdemrend 5. Magyar Népköztársasági Érdemrend I. fokozata 6. Kossuth Érdemrend I. osztálya 7. Munka Vörös Zászló Érdemrendje — Vörös Zászló Érdemrend 8. Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata 9. Magyar Népköztársasági Érdemrend II. fokozata 10 Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata 11. Kossuth Érdemrend II. osztálya 12. Munkás — Paraszt Hatalomért Emlékérem 13. Munka Érdemrend arany fokozata — Munka Érdemrend — Vörös Csillag Érdemrend 14. Magyar Népköztársaság Zászlórendje III. fokozata 15. Magyar Munka Érdemrend arany fokozata 16. Magyar Népköztársasági Érdemrend III. fokozata 17. Kossuth Érdemrend III. osztálya 18. Magyar Népköztársaság Zászlórendje IV. fokozata 19. Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. fokozata 20. Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata 21. Magyar Munka Érdemrend ezüst fokozata 22. Magyar Népköztársaság Zászlórendje I­V. fokozata 23. Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata 24. Munka Érdemrend ezüst fokozata — ,,Szocialista Munkáért” Érdemérem — Kiváló Szolgálatért Érdemrend — „Kiváló Szolgálatért” Érdemérem 25. Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata 26. Magyar Munka Érdemrend bronz fokozata 27. Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozata 28. Munka Érdemrend bronz fokozata — Munka Érdemérem — Szolgálati Érdem­érem 29. Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst­­ fokozata 30. Magyar Munka Érdemérem 31. Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozata 32. Magyar Népköztársasági Érdemérem bronz fokozata 33. Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz fokozata 34. ,,48-as Díszérem” 35. Tanácsköztársasági Emlékérem 36. Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (A vastagbetűs szedés a jelenleg az Elnöki Tanács által adományozható, a vékony pedig a korábban adományozott és ma is viselhető kitüntetéseket tünteti fel.) Társadalmi jóváhagyás A kitüntetéseket a társadalom hagy­ja jóvá Amikor a világűrből először visszatért Jurij Gagarin megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést, vagy ami­kor egy-egy kiváló békeharcost, közéleti személyt, tudóst, írót Lenin-Békedíjjal, vagy Nobel-díjjal jutalmaznak, ezeket a döntéseket rendszerint a világ közvéle­ménye szentesíti. A mi kitüntetéseinket népünk közvéleménye ítéli meg, s el­mondhatjuk, hogy többnyire egyetértés­sel fogadja. A Kossuth-díj, vagy a Munka Érdemrend a legszélesebb köz­véleményben ismert és elismert kitün­tetés; aki ilyet visel, azt a közvélemény úgy tartja számon, mint aki a maga he­lyén kipróbáltan helytállt Persze óhatatlan, hogy a kitüntetési javaslatoknál ne érvényesüljenek oly­kor bizonyos szubjektív szempontok. Két évtized talán még statisztikailag is kimutatható tapasztalata azonban azt b­izonyítja: az esetek túlnyomó többsé­gében azok kapnak kitüntetéseket, akik arra az egyetlen mércéül szolgáló mun­kával szolgáltak rá. Egyébként — ért­hetően — itt is jó fokmérő a szűkebb és a tágabb munkahelyi környezet, a társadalom reagálása. A kitüntetettek zöménél (leszámítva a szintén érthető féltékenységet, személyi presztízsféltést, néha irigységet), a környezet a kitünte­téseket egyetértéssel fogadja: a jól vég­zett munka, a kiemelkedő teljesítmény elismeréseként nyugtázza, vagyis társa­dalmilag szentesíti. M­indenképpen csak helyeselhetjük, hogy legmagasabb kitüntetéseink — a Szocialista Munka Hőse, a Magyar Népköztársaság Érdemrendje, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje, a Szocia­lista Hazáért Érdemrend, a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendje és a Vörös Zászló Érdemrend — tulajdonosait tár­sadalmunk külön, azzal is megbecsüli, hogy ezekkel nagyobb összegű nyugdíj­­pótlék jár, a Munka Érdemrend külön­böző fokozataival, valamint a Vörös Csillag Érdemrend és a Kiváló Szolgá­latért Érdemrenddel pedig egyszeri pénzjutalom. A napokban jelent meg az a kor­mányhatározat, amely intézkedik a szo­cialista munkaversenyben elnyerhető kitüntetésekről, jutalmakról. A határo­zat értelmében a szocialista brigádok, munkacsoportok részére a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét és — legmagasabb kitüntetésként — Állami Díjat is lehet adományozni. A munkaverseny legkivá­lóbb egyéni teljesítményei a Szocialista Munka Hőse és más kitüntetésekkel, miniszteri és vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetéssel jutalmazhatók. (A vállala­ti Kiváló Dolgozó kitüntetésben része­­sülteknek legalább fél havi átlagkere­setnek megfelelő pénzjutalom jár.) A kormányhatározat hangoztatja: bármely kitüntetésben azokat a szemé­lyeket és szocialista brigádokat, mun­kacsoportokat lehet részesíteni, akik, il­letve amelyek kiemelkedő eredményeik mellett példamutató magatartásukkal, magas fokú munkaerkölcsükkel, közéleti tevékenységükkel arra rászolgáltak. Sok vagy kevés? A Magyar Népköztársaság kitünteté­sei magyar és külföldi állampolgárok­nak egyaránt adományozhatták. A ki­tüntetések bármely fokozatát — tevé­kenysége és magatartása alapján — bárki megkaphatja, függetlenül hivatali állásától vagy szolgálati beosztásától. A A TARTALOMBÓL: Békés vasárnap Kontracsata az NSZK-ban Haiphong vérzik és vádol Bárczi Géza: A nyelvfejlődés útjai Végh Antal: Kora tavasz, Magyarország '72 Komlós János: Mi kell a közönségnek? Bontani is kell Fiatalok: Miért nem követik apjukat? k­itüntetés fokozatát kizárólag a tudo­mányos, kulturális téren, a termelésben, a szervezésben elért teljesítmény, a tár­sadalmi tevékenység és ott szerzett ér­dem határozza meg. Ebben is érvénye­sül tehát társadalmi rendszerünk de­mokratizmusa. H­a április 4. vagy november 7. táján veszi kézbe az érdeklődő a Magyar Közlönyt, s ott hosszú oldalakon át ol­vassa a Munka Érdemrend különböző fokozataival kitüntetettek névsorát, ön­kéntelenül arra gondol: nem sok ez egy kicsit? Ilyen tömegesen tűnnek ki a munkában dolgozók? É­vente mintegy négyezren nyerik el az Elnöki Tanács különböző fokozatú kitüntetéseit és további sok ezren a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei tanácselnö­kök által adományozott „kiváló dolgo­zó” kitüntető jelvényeket, egyéb érme­ket. Az ország felnőtt lakosainak szá­mához viszonyítva arányosnak tűnnek ezek a számok. Csupán az feltűnő: még most is viszonylag kevés a kitüntetésre felterjesztettek között a munkás és a­ nő. A nők aránya a korábbi évek öt szá­zaléka helyett ugyan mostanában már tizenkét-tizenöt százalék, de a maga­sabb fokozatú kitüntetéseknek most is csupán négy-öt százalékát kapják. A nagyüzemi munkások harminc-negyven éves példás helytállását, a fiatalok szak­mai nevelésében kifejtett tevékenysé­gét is sűrűbben lehetne, ha előbb nem, nyugdíjba vonulásuk alkalmával egy­­egy magasabb kitüntetéssel jutalmazni. M­indkét kategóriával kapcsolatban elmondhatjuk: a népgazdaságban és a társadalmi élet különböző területein betöltött szerepük alapján is indokolt lenne, hogy legjobbjaik közül többen részesüljenek kitüntetésben, elismerés­ben, olyanokban is, amelyeket az El­nöki Tanács adományoz és a Parla­mentben, ünnepélyes keretek között nyújtanak át külsőségek H­a már a Parlamentnél tartunk, em­lítsük meg, milyen életre szóló élményt jelent az érintetteknek, amikor a díszes kupolacsarnokban vagy az Elnöki Ta­nács fogadótermében vehetik át az El­nöki Tanács elnökének kezéből — gyak­ran egy élet becsületes, jó munkája méltó elismeréseként — kitüntetésüket Ezt azért is érdemes szóvá tenni, mert az utóbbi időben mintha megritkultak volna ezek az alkalmak. K­evesen tudják, hogy mintegy há­rom-négy­ezer honfitársunk jogosult kül­földi kitüntetések viselésére, más népek szabadságmozgalmának fegyveres szol­­­gálatának, a nemzetközi szolidaritás egyéb természetű bizonyításának elis­meréseként. Szintén négyezerre tehető azoknak a külföldieknek a száma, akik hasonló okok miatt a Magyar Népköz­­társaság különböző szintű kitüntetései­ben részesültek. A modern élet már másképpen kezeli a külsőségeket, így a kitüntetéseket is, mint a régebbi korok. Ma már furcsa lenne látni, ha valaki a kitüntetést hét­köznapi polgári ruháján viselné, vagy akár kisebb ünnepi alkalmakkor is fel­­öltené. Az üzemi, hivatali, munkahelyi kollektívák, a társadalmi köztudat azon­ban számon tartja a kitüntetéseket, s a kitüntetetteket is. S ez így van rendjén: szocialista rendszerünk joggal várja el kitüntetettjeitől a példás helytállást munkában, magatartásban. Ú­JLAKI LÁSZLÓ és Munka Érdemrend. A Szocialista Munka Hőse kitüntetés. -J LU _1 U ls I -n a­α Zte '‚ W › » ia › N­u­i CL 'Ul Z

Next