Népszabadság, 1972. május (30. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

1972. május 14. vasárnap NÉPSZABADSÁG Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára a hét végén Somogy megyébe látogatott. Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházában Né­meth Ferenc, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, Bőhm József, a megyei tanács elnöke, valamint a megye és a város más vezetői fogadták, majd a megye helyzetéről és idő­szerű politikai kérdésekről foly­tattak megbeszélést. Ezt követően megtekintették a kaposvári épülő Kalinyin lakónegyedet és a vá­rosközpontot. K­ádár János Németh Ferenc, Bőhm József és Dombóvári Lász­ló, a kaposvári járási pártbizott­ság első titkára kíséretében meg­látogatta a kapospulai Ezüstka­lász Termelőszövetkezetet. A ven­dégeket Illés János, a szövetke­zet elnöke és Kovács Ernő párt­titkár tájékoztatta a gazdaság­fej­lődésről s azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a szövetkezet Kádár János legutóbbi látogatása óta elért. A Központi Bizottság első titkára elismeréssel szólt a szövetkezeti gazdák eredményes munkájáról és további sikereket kívánt. K­ádár János otthonában fel­kereste Retek József nyugalma­zott tsz-elnököt és családját, s szívélyesen, barátilag elbeszélge­tett velük. #:/i­/«3pf/ a bolgár írrt'bis«tistit/ elnöke Párdi Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke és Szava Dalbokov miniszterelnök-helyettes, a Bol­gár Népköztársaság állami terv­­bizottságának elnöke május 8. és 12. között Budapesten tárgyaláso­kat folytatott a két ország gaz­dasági együttműködésének idő­szerű és távlati kérdéseiről, va­lamint a két ország központi ter­vező szerveinek feladatairól, a kétoldalú gazdasági együttmű­ködés elmélyítésében. A bolgár állami tervbizottság elnökét fo­gadta Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, megbeszélést folyta­tott dr. Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Szava Dalbokov meglátogatta a Minőségi Cipőgyárat, a Videoton rádió- és televíziógyárat, a Ferro­­globus Vas- és Acéltermelőesz­­köz-kereskedelmi Vállalatot, az Intranszmas magyar—bolgár tár­saság budapesti fiókját, továbbá­­ az Országos Tervhivatal Számí­tástechnikai Központját. S­z. Dalbokov szombaton eluta­zott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Párdi Imre, az Országos­­ Tervhivatal elnöke, valamint Sztoio Sztanoev bolgár nagykö­vet. n Egy hét alatt ezernél több békegyűlés Európa biztonságáért Sebestyén Nándorné nyilatkozata M­ájus 5. és 13. között társadalmi életünk kiemelkedő eseménysoro­zata volt az európai biztonsági hét, amelyről összefoglaló értéke­lést adott Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára: — A múlt évek hagyományos májusi békemozgalmi akcióihoz hasonlítva, a mostani program tartalmában gazdagabb volt, és a rendezvények sokkal több em­bert vonzottak, mint máskor; si­került aktivizálnunk a társada­lom valamennyi rétegét konti­nensünk nagy politikai kérdései iránt — ebben summázható az európai biztonsági hét eredménye. Végleges adatok még nem áll­nak rendelkezésre, csupán a hét első napjairól érkeztek meg a beszámolók az Országos Béketa­nácshoz, de az adatok így is impo­zánsak: 34 nagygyűlést, 550 béke­gyűlést, több mint 450 réteggyű­lést rendeztek a megyékben. A budapesti események közül ki­emelkedett a kőbányai munkás­nagygyűlés, amelyhez hasonló de­monstrációt tartottak Pécsett és Debrecenben is. A demonstratív gyűlések mellett ezúttal új formaként alkalmazták a hét rendezői a fórumok összehí­vását, ahol nemcsak szónokok be­széltek, hanem a jelenlevők is vé­leményt nyilváníthattak az euró­pai béke és biztonság kérdéseiről. Külföldi delegációk részvétele is emelte a hét eseményeinek rang­ját. Szovjet, NDK-beli, csehszlo­vák, finn, olasz, NSZK-beli ven­dégek is részt vettek a gyűlése­ken. C­sak a naptár szerint feje­ződött be az európai biztonsági hét; eseményei a megyékben még tovább tartanak, helyi programok alapján. Bizonyos — zárta nyi­latkozatát Sebestyén Nándorné —, hogy a június első napjaiban Brüsszelbe induló magyar dele­gáció joggal elmondhatja majd az európai népek közgyűlésén: a magyar nép egyetért pártunknak, kormányunknak az európai béke és biztonság megteremtése érde­kében eddig kifejtett tevékenysé­gével és további politikai céljai­val. Támogatja ezeket a törekvé­seket, amelyek az európai népek érdekeit is szolgálják. (MTI) ÚJ ÜZEM CEGLÉDEN Az ÉVIG Villamos Kisgépgyárában befejezés előtt áll a 100 mil­lió forintos beruházással épülő, törpemotort gyártó csarnok épí­tése és berendezéseinek felszerelése. A tervek szerint november 7-én megkezdődik a próbatermelés. Mosógépekbe és más háztar­tási készülékekbe való motorokat gyártanak majd itt. Képünkönl a szerelők beállítják az automata darabolóberendezést. 3 Fock Jenő elvtárs itt közölt cikke a Pravda május 13-i számában je­lent meg.­­ A proletár internacionalizmus elveinek következetes meg­valósítása alapvető feladatként írja elő számunkra, hogy mérle­geljük, feltárjuk és hasznosítsuk mindazokat az erőforrásokat és eszközöket, amelyek minden or­szág és az egész szocialista kö­zösség gazdasági fejlődését gyor­síthatják. A nemzetközi osztály­­harc fő frontja — a szocializmus és a kapitalizmus közötti harc — erőink összefogását, gazdálkodá­sunk hatékonyságának fokozását követeli. Jelenleg, a huszadik szá­zad utolsó harmadában ennek a feladatnak megoldása a szocialis­ta közösség országaiban elsőren­dű forradalmi kötelezettség. Á­llamaink gazdasági fejlődésé­nek gyorsításában, hatékonyságá­nak javításában a legnagyobb tar­talék, erőink még eredményesebb egyesítése, együttműködésünk gazdagítása és tökéletesítése, kö­zösségünk összeforrottságának elmélyítése. A KGST-országok együttműködésének két évtizedes tapasztalatai tényekkel igazolják az ebben rejlő hatalmas lehető­ségeket. Ezt egyetlen adat is szemléletesen jelzi. A KGST-ben tömörült szocialista országok ipa­ri termelése 1970-re 1950-hez ké­pest csaknem hétszeresére nőtt. Ugyanebben az időszakban az iparilag fejlett kapitalista orszá­gokban nem egészen háromszo­ros volt a növekedés. A kölcsö­nösen előnyös termelési és érté­kesítési kapcsolatok révén az el­múlt húsz esztendőben átalakult a KGST-tagországok gazdasági szerkezete. Az ipar uralkodóvá vált a népgazdaság mérlegében: dinamikusan fejlődtek a korszerű ipar olyan meghatározó ágazatai, mint a gépgyártás és a vegyipar. Jelentősen megújult a kelet-euró­­pai szocialista országokban az egykor elmaradott mezőgazdaság. Ezek az eredmények lehetővé tették a szocialista gazdaság alap­vető céljának következetes meg­valósítását , a dolgozók életszín­vonalának rendszeres emelését. Ez a stratégiai cél megköveteli a mind korszerűbb módszerek és eszközök alkalmazását a marxiz­mus—leninizmus amaz elveivel összhangban, amelyek általában a politikát és különösen a gaz­daságpolitikát konkrét kölcsönös összefüggéseikben és feltételeik között vizsgálják. T­erünk világgazdaságában ob­­j­­ektíven erősödnek az in­tegrációs folyamatok. A terme­lési beruházások növekvő köve­telménye, a tudomány bekapcso­lása a termelőerők fejlesztésének legfontosabb irányaiba, optimá­lisan előnyös nagyságú vállala­tok létrehozásának feladatai és a nagy sorozatokban előállításra kerülő termékek értékesítésének követelményei nemzetközi szocia­lista munkamegosztást tesznek szükségessé. Szocialista közössé­günk, túl a felsorolt közgazdasági tényezőkön, a szó valódi értelmé­ben még integrációs többletener­giával is rendelkezik. Ez közös világnézetünkből és társadalmi­gazdasági rendszerünkből, vala­mint alapvető érdekeink azonos­ságából, a szocialista internacio­nalizmus nemzeteket összekötő eszméjéből és közös céljainkból táplálkozik. K­özösségünk nagy vívmányai, a szocialista közösség további tö­kéletesítésének követelményei, a szocialista viszonyokban és együtt­működésben rejlő hatalmas lehe­tőségek feltárásának és felhaszná­lásának szükségessége hozzájárul­tak ahhoz, hogy a KGST XXIII., rendkívüli ülésszakán felvethet­ték a szocialista gazdasági integ­ráció gondolatát. Tavaly pedig, a KGST XXV. ülésszakán egy­hangúlag elfogadtuk az együtt­működés további elmélyítésének, tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésé­nek komplex programját. A komplex program a folya­matosság és a megújulás dialek­tikus egységének kifejezője, foly­tatója azoknak a tapasztalatok­nak, hagyományoknak, amelyek együttműködésünk két évtizedé­ben kiállták a gyakorlat próbá­ját, és kapcsolataink rendszerét új vonásokkal gazdagítja. Az el­fogadott program vitathatatlanul történelmi jelentőségű. A mi pártunk, kormányunk ál­­láspontját, a komplex prog­ramhoz fűződő viszonyunkat illeti, ez összefoglalóan a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kongresz­­szusának határozatában fejező­dik ki. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a komplex program megvalósítása során új vonások­kal gazdagodik. Különösen fon­tosnak tekinti pártunk azt, hogy pontosabban egyeztessük hosszú távú programjainkat, valamint azoknak az iparágaknak fejlesz­tési terveit, amelyek a lakosság jólétének fokozását szolgálják. Integrációs kapcsolataink erősíté­sének nélkülözhetetlen eleme a gazdaságpolitikai célok egyezteté­se. Aligha vitatható, hogy a meg­egyezés az ötéves időszakra szóló terveket illetően — jóllehet nagy lehetőségeket, előnyöket nyújt — önmagában korlátozott hatású, hiszen a szélesen értelmezett nemzetközi kooperáció számára túlságosan rövid időszakot ölel fel, és mindenekelőtt az árufor­galomban való megállapodásra korlátozódik. K­orunkban különösen nagy jelentőségű a gazdálkodás táv­lati előrejelzése, a műszaki fej­lődés fő irányainak kidolgozása, ezek pedig voltaképpen az egyik vagy másik ország népgazdaságá­nak gazdaságpolitikai koncepciói­ra épülnek. Ha tehát gazdasá­gaink a távlati fejlődés meghatá­rozott irányában közelednek egy­máshoz, ha hosszabb távra han­goljuk össze gazdasági vonalve­zetésünket, az újabb nagy előnyö­ket ígér a nemzeti és a közös cé­lok valóra váltásában. Az ennek elérésére szolgáló utak és módok gyakorlati kimunkálása még előt­tünk áll. A tagországok gazdasá­gának eltérő színvonala, a fő kérdésekben meglevő egység elle­nére sok konkrét kérdés különbö­ző megközelítése s a megoldási módok tudományos vagy leg­alábbis gyakorlati megalapozott­ságának hiánya az integráció né­hány lényeges kérdésében szük­ségessé teszi a vitát, az alapos ta­nulmányozást és a nézetek egyez­tetését. A tervek egyeztetésének szin­tén sok újat kell tartalmaznia. A soron levő középlejáratú tervek egyeztetésén kívül napirendre ke­rülnek a távlati tervek egyezteté­sei. Különösen fontos, hogy az irányok ilyen hosszú távú meg­határozásának keretében a kü­lönböző ágazatokban az együttes tervezés módszereit is alkalmaz­hatjuk, így véljük, hogy a szakosítás­­ és a kooperáció területén, amelyek kormányközi megálla­podásokon, a vállalatok, intézmé­nyek közvetlen együttműködésén alapulnak, már nagy lépéseket tettünk előre. A közvetlen együttműködés a termelésben és a kutatómunká­ban nemcsak azért fontos, mert viszonylag gyorsan megvalósítható gazdasági előnyöket eredményez, hanem mert távlati jelentősége is van. Vállalati, kutatóintézeti, minisztériumi szakembereink érintkezései a munkakapcsolatok­nak olyan sokrétű és gazdag for­máit alakíthatják ki, amelyek ré­vén népeink még közelebb kerül­hetnek egymáshoz. A termelési kooperáció lehető­ségeinek feltárása, a szakosítás megvalósítását biztosító közgaz­d­asági feltételek megteremtése, valamint lényeges gyorsítása ér­dekében szükségesnek tartjuk a komplex programban foglaltak­nak megfelelően kidolgozni az áru- és pénzviszonyok tervsze­rűbb felhasználásának intézkedé­seit. Mindenekelőtt a valutáris, pénzügyi és hitelrendszer olyan továbbfejlesztésére gondolunk, amely a jelenleginél hatékonyab­ban segítené elő a termelési együttműködés bővítését. Az áru- és pénzviszonyok fejlesztését te­hát mi nem önmagában tartjuk fontosnak, hanem a tervek tel­jesítésével, a termelés műszaki fejlesztési feladatai végrehajtásá­val való szerves összefüggésük­ben. A tudományos-műszaki forra­dalom világméretű kibontakozása egyértelműen azt mutatja, hogy a szocialista gazdasági integráció egyik alapvető kérdése a tudo­mány és a műszaki fejlesztés te­rületén meglevő lehetőségek leg­jobb kihasználása és a meglevő erők összpontosítása. A komplex program megvalósításában ezért a leggyorsabban ezen a területen kell eredményeket elérnünk. A megvalósítandó együttes kutatási megállapodások már most is ha­tékony eredményeket hoznak a tudomány és a népgazdaság leg­fontosabb ágazataiban. E mun­kák keretében fokozott jelentő­séget tulajdonítunk a számítás­­technikai, valamint az atomener­gia békés felhasználásában kitű­zött tudományos feladatok meg­oldásának. K­öztudott, hogy a tudományos­­é­ műszaki haladás egyik felté­tele jól megszervezett, operatív információ. A kidolgozás alatt levő nemzetközi tudományos-mű­szaki információs rendszer elő fogja segíteni a szocialista integ­ráció keretében, hogy tudósaink hatékonyabban használják fel a tudományos-műszaki kutatások eredményeit. A szocialista világgazdaság kérdéseinek együttes tanulmányo­zása, amelyeknek elvi kidolgozá­sát a komplex program jelölte meg, nagy segítséget fog nyújtani kapcsolataink fejlesztéséhez. Első­rendű fontosságú a Nemzetközi Beruházási Bank létrehozása is, és ennek tevékenysége olyan be­ruházási hitelek nyújtásában, amelyek országaink közös érde­keit szolgálják. A bank például hitelt folyósít a Magyar Népköz­­társaságnak a közúti járműprog­ram kifejlesztésére, amely közös érdekeket szolgál, és fontos a tranzitforgalom, valamint a vas­­út-villamosítás szempontjából. A közös intézményrendszerről szólva jelentősnek ítéljük azt is, hogy előnyösen módosult a Nem­zetközi Gazdasági Együttműkö­dési Bank hitelrendszere. Közös pénzintézetünk hitelpolitikája a jövőben rugalmasabban igazodik majd a különböző országok és az egész közösség követelményeihez. A Magyar Népköztársaságnak a szocialista integrációban való konkrét részvételéről szólva, meg kell mondanunk, hogy pártunk és kormányunk mindent megtesz azért, hogy a gazdasági vezetők és a vállalatoknál és intézetek­nél dolgozó szakemberek tervsze­rűen fejlesszék az együttműkö­dést és megoldják a komplex program által meghatározott fel­adatokat. Bár a Bukarestben jó­váhagyott dokumentum még vi­szonylag új keletű, úgy véljük, nem kevés munkát végeztünk már el az aláírás óta eltelt rö­vid idő alatt is. E Előrehaladást értünk el a két­- és többoldalú kapcsolatok megerősítésében; különböző meg­jelölt feladatokat már megoldot­tunk. (Folytatás a 4. ol­dalon.) X Kádár János látogatása Somogy megyében3 Matgyarország a KGST­ komplex programja ÍRTA: FOCK JENŐ

Next