Népszabadság, 1972. május (30. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
1972. május 14. vasárnap NÉPSZABADSÁG Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a hét végén Somogy megyébe látogatott. Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházában Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Bőhm József, a megyei tanács elnöke, valamint a megye és a város más vezetői fogadták, majd a megye helyzetéről és időszerű politikai kérdésekről folytattak megbeszélést. Ezt követően megtekintették a kaposvári épülő Kalinyin lakónegyedet és a városközpontot. Kádár János Németh Ferenc, Bőhm József és Dombóvári László, a kaposvári járási pártbizottság első titkára kíséretében meglátogatta a kapospulai Ezüstkalász Termelőszövetkezetet. A vendégeket Illés János, a szövetkezet elnöke és Kovács Ernő párttitkár tájékoztatta a gazdaságfejlődésről s azokról az eredményekről, amelyeket a szövetkezet Kádár János legutóbbi látogatása óta elért. A Központi Bizottság első titkára elismeréssel szólt a szövetkezeti gazdák eredményes munkájáról és további sikereket kívánt. Kádár János otthonában felkereste Retek József nyugalmazott tsz-elnököt és családját, s szívélyesen, barátilag elbeszélgetett velük. #:/i/«3pf/ a bolgár írrt'bis«tistit/ elnöke Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és Szava Dalbokov miniszterelnök-helyettes, a Bolgár Népköztársaság állami tervbizottságának elnöke május 8. és 12. között Budapesten tárgyalásokat folytatott a két ország gazdasági együttműködésének időszerű és távlati kérdéseiről, valamint a két ország központi tervező szerveinek feladatairól, a kétoldalú gazdasági együttműködés elmélyítésében. A bolgár állami tervbizottság elnökét fogadta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, megbeszélést folytatott dr. Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Szava Dalbokov meglátogatta a Minőségi Cipőgyárat, a Videoton rádió- és televíziógyárat, a Ferroglobus Vas- és Acéltermelőeszköz-kereskedelmi Vállalatot, az Intranszmas magyar—bolgár társaság budapesti fiókját, továbbá az Országos Tervhivatal Számítástechnikai Központját. Sz. Dalbokov szombaton elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint Sztoio Sztanoev bolgár nagykövet. n Egy hét alatt ezernél több békegyűlés Európa biztonságáért Sebestyén Nándorné nyilatkozata Május 5. és 13. között társadalmi életünk kiemelkedő eseménysorozata volt az európai biztonsági hét, amelyről összefoglaló értékelést adott Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára: — A múlt évek hagyományos májusi békemozgalmi akcióihoz hasonlítva, a mostani program tartalmában gazdagabb volt, és a rendezvények sokkal több embert vonzottak, mint máskor; sikerült aktivizálnunk a társadalom valamennyi rétegét kontinensünk nagy politikai kérdései iránt — ebben summázható az európai biztonsági hét eredménye. Végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, csupán a hét első napjairól érkeztek meg a beszámolók az Országos Béketanácshoz, de az adatok így is impozánsak: 34 nagygyűlést, 550 békegyűlést, több mint 450 réteggyűlést rendeztek a megyékben. A budapesti események közül kiemelkedett a kőbányai munkásnagygyűlés, amelyhez hasonló demonstrációt tartottak Pécsett és Debrecenben is. A demonstratív gyűlések mellett ezúttal új formaként alkalmazták a hét rendezői a fórumok összehívását, ahol nemcsak szónokok beszéltek, hanem a jelenlevők is véleményt nyilváníthattak az európai béke és biztonság kérdéseiről. Külföldi delegációk részvétele is emelte a hét eseményeinek rangját. Szovjet, NDK-beli, csehszlovák, finn, olasz, NSZK-beli vendégek is részt vettek a gyűléseken. Csak a naptár szerint fejeződött be az európai biztonsági hét; eseményei a megyékben még tovább tartanak, helyi programok alapján. Bizonyos — zárta nyilatkozatát Sebestyén Nándorné —, hogy a június első napjaiban Brüsszelbe induló magyar delegáció joggal elmondhatja majd az európai népek közgyűlésén: a magyar nép egyetért pártunknak, kormányunknak az európai béke és biztonság megteremtése érdekében eddig kifejtett tevékenységével és további politikai céljaival. Támogatja ezeket a törekvéseket, amelyek az európai népek érdekeit is szolgálják. (MTI) ÚJ ÜZEM CEGLÉDEN Az ÉVIG Villamos Kisgépgyárában befejezés előtt áll a 100 millió forintos beruházással épülő, törpemotort gyártó csarnok építése és berendezéseinek felszerelése. A tervek szerint november 7-én megkezdődik a próbatermelés. Mosógépekbe és más háztartási készülékekbe való motorokat gyártanak majd itt. Képünkönl a szerelők beállítják az automata darabolóberendezést. 3 Fock Jenő elvtárs itt közölt cikke a Pravda május 13-i számában jelent meg. A proletár internacionalizmus elveinek következetes megvalósítása alapvető feladatként írja elő számunkra, hogy mérlegeljük, feltárjuk és hasznosítsuk mindazokat az erőforrásokat és eszközöket, amelyek minden ország és az egész szocialista közösség gazdasági fejlődését gyorsíthatják. A nemzetközi osztályharc fő frontja — a szocializmus és a kapitalizmus közötti harc — erőink összefogását, gazdálkodásunk hatékonyságának fokozását követeli. Jelenleg, a huszadik század utolsó harmadában ennek a feladatnak megoldása a szocialista közösség országaiban elsőrendű forradalmi kötelezettség. Államaink gazdasági fejlődésének gyorsításában, hatékonyságának javításában a legnagyobb tartalék, erőink még eredményesebb egyesítése, együttműködésünk gazdagítása és tökéletesítése, közösségünk összeforrottságának elmélyítése. A KGST-országok együttműködésének két évtizedes tapasztalatai tényekkel igazolják az ebben rejlő hatalmas lehetőségeket. Ezt egyetlen adat is szemléletesen jelzi. A KGST-ben tömörült szocialista országok ipari termelése 1970-re 1950-hez képest csaknem hétszeresére nőtt. Ugyanebben az időszakban az iparilag fejlett kapitalista országokban nem egészen háromszoros volt a növekedés. A kölcsönösen előnyös termelési és értékesítési kapcsolatok révén az elmúlt húsz esztendőben átalakult a KGST-tagországok gazdasági szerkezete. Az ipar uralkodóvá vált a népgazdaság mérlegében: dinamikusan fejlődtek a korszerű ipar olyan meghatározó ágazatai, mint a gépgyártás és a vegyipar. Jelentősen megújult a kelet-európai szocialista országokban az egykor elmaradott mezőgazdaság. Ezek az eredmények lehetővé tették a szocialista gazdaság alapvető céljának következetes megvalósítását , a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelését. Ez a stratégiai cél megköveteli a mind korszerűbb módszerek és eszközök alkalmazását a marxizmus—leninizmus amaz elveivel összhangban, amelyek általában a politikát és különösen a gazdaságpolitikát konkrét kölcsönös összefüggéseikben és feltételeik között vizsgálják. Terünk világgazdaságában objektíven erősödnek az integrációs folyamatok. A termelési beruházások növekvő követelménye, a tudomány bekapcsolása a termelőerők fejlesztésének legfontosabb irányaiba, optimálisan előnyös nagyságú vállalatok létrehozásának feladatai és a nagy sorozatokban előállításra kerülő termékek értékesítésének követelményei nemzetközi szocialista munkamegosztást tesznek szükségessé. Szocialista közösségünk, túl a felsorolt közgazdasági tényezőkön, a szó valódi értelmében még integrációs többletenergiával is rendelkezik. Ez közös világnézetünkből és társadalmigazdasági rendszerünkből, valamint alapvető érdekeink azonosságából, a szocialista internacionalizmus nemzeteket összekötő eszméjéből és közös céljainkból táplálkozik. Közösségünk nagy vívmányai, a szocialista közösség további tökéletesítésének követelményei, a szocialista viszonyokban és együttműködésben rejlő hatalmas lehetőségek feltárásának és felhasználásának szükségessége hozzájárultak ahhoz, hogy a KGST XXIII., rendkívüli ülésszakán felvethették a szocialista gazdasági integráció gondolatát. Tavaly pedig, a KGST XXV. ülésszakán egyhangúlag elfogadtuk az együttműködés további elmélyítésének, tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját. A komplex program a folyamatosság és a megújulás dialektikus egységének kifejezője, folytatója azoknak a tapasztalatoknak, hagyományoknak, amelyek együttműködésünk két évtizedében kiállták a gyakorlat próbáját, és kapcsolataink rendszerét új vonásokkal gazdagítja. Az elfogadott program vitathatatlanul történelmi jelentőségű. A mi pártunk, kormányunk álláspontját, a komplex programhoz fűződő viszonyunkat illeti, ez összefoglalóan a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongreszszusának határozatában fejeződik ki. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a komplex program megvalósítása során új vonásokkal gazdagodik. Különösen fontosnak tekinti pártunk azt, hogy pontosabban egyeztessük hosszú távú programjainkat, valamint azoknak az iparágaknak fejlesztési terveit, amelyek a lakosság jólétének fokozását szolgálják. Integrációs kapcsolataink erősítésének nélkülözhetetlen eleme a gazdaságpolitikai célok egyeztetése. Aligha vitatható, hogy a megegyezés az ötéves időszakra szóló terveket illetően — jóllehet nagy lehetőségeket, előnyöket nyújt — önmagában korlátozott hatású, hiszen a szélesen értelmezett nemzetközi kooperáció számára túlságosan rövid időszakot ölel fel, és mindenekelőtt az áruforgalomban való megállapodásra korlátozódik. Korunkban különösen nagy jelentőségű a gazdálkodás távlati előrejelzése, a műszaki fejlődés fő irányainak kidolgozása, ezek pedig voltaképpen az egyik vagy másik ország népgazdaságának gazdaságpolitikai koncepcióira épülnek. Ha tehát gazdaságaink a távlati fejlődés meghatározott irányában közelednek egymáshoz, ha hosszabb távra hangoljuk össze gazdasági vonalvezetésünket, az újabb nagy előnyöket ígér a nemzeti és a közös célok valóra váltásában. Az ennek elérésére szolgáló utak és módok gyakorlati kimunkálása még előttünk áll. A tagországok gazdaságának eltérő színvonala, a fő kérdésekben meglevő egység ellenére sok konkrét kérdés különböző megközelítése s a megoldási módok tudományos vagy legalábbis gyakorlati megalapozottságának hiánya az integráció néhány lényeges kérdésében szükségessé teszi a vitát, az alapos tanulmányozást és a nézetek egyeztetését. A tervek egyeztetésének szintén sok újat kell tartalmaznia. A soron levő középlejáratú tervek egyeztetésén kívül napirendre kerülnek a távlati tervek egyeztetései. Különösen fontos, hogy az irányok ilyen hosszú távú meghatározásának keretében a különböző ágazatokban az együttes tervezés módszereit is alkalmazhatjuk, így véljük, hogy a szakosítás és a kooperáció területén, amelyek kormányközi megállapodásokon, a vállalatok, intézmények közvetlen együttműködésén alapulnak, már nagy lépéseket tettünk előre. A közvetlen együttműködés a termelésben és a kutatómunkában nemcsak azért fontos, mert viszonylag gyorsan megvalósítható gazdasági előnyöket eredményez, hanem mert távlati jelentősége is van. Vállalati, kutatóintézeti, minisztériumi szakembereink érintkezései a munkakapcsolatoknak olyan sokrétű és gazdag formáit alakíthatják ki, amelyek révén népeink még közelebb kerülhetnek egymáshoz. A termelési kooperáció lehetőségeinek feltárása, a szakosítás megvalósítását biztosító közgazdasági feltételek megteremtése, valamint lényeges gyorsítása érdekében szükségesnek tartjuk a komplex programban foglaltaknak megfelelően kidolgozni az áru- és pénzviszonyok tervszerűbb felhasználásának intézkedéseit. Mindenekelőtt a valutáris, pénzügyi és hitelrendszer olyan továbbfejlesztésére gondolunk, amely a jelenleginél hatékonyabban segítené elő a termelési együttműködés bővítését. Az áru- és pénzviszonyok fejlesztését tehát mi nem önmagában tartjuk fontosnak, hanem a tervek teljesítésével, a termelés műszaki fejlesztési feladatai végrehajtásával való szerves összefüggésükben. A tudományos-műszaki forradalom világméretű kibontakozása egyértelműen azt mutatja, hogy a szocialista gazdasági integráció egyik alapvető kérdése a tudomány és a műszaki fejlesztés területén meglevő lehetőségek legjobb kihasználása és a meglevő erők összpontosítása. A komplex program megvalósításában ezért a leggyorsabban ezen a területen kell eredményeket elérnünk. A megvalósítandó együttes kutatási megállapodások már most is hatékony eredményeket hoznak a tudomány és a népgazdaság legfontosabb ágazataiban. E munkák keretében fokozott jelentőséget tulajdonítunk a számítástechnikai, valamint az atomenergia békés felhasználásában kitűzött tudományos feladatok megoldásának. Köztudott, hogy a tudományosé műszaki haladás egyik feltétele jól megszervezett, operatív információ. A kidolgozás alatt levő nemzetközi tudományos-műszaki információs rendszer elő fogja segíteni a szocialista integráció keretében, hogy tudósaink hatékonyabban használják fel a tudományos-műszaki kutatások eredményeit. A szocialista világgazdaság kérdéseinek együttes tanulmányozása, amelyeknek elvi kidolgozását a komplex program jelölte meg, nagy segítséget fog nyújtani kapcsolataink fejlesztéséhez. Elsőrendű fontosságú a Nemzetközi Beruházási Bank létrehozása is, és ennek tevékenysége olyan beruházási hitelek nyújtásában, amelyek országaink közös érdekeit szolgálják. A bank például hitelt folyósít a Magyar Népköztársaságnak a közúti járműprogram kifejlesztésére, amely közös érdekeket szolgál, és fontos a tranzitforgalom, valamint a vasút-villamosítás szempontjából. A közös intézményrendszerről szólva jelentősnek ítéljük azt is, hogy előnyösen módosult a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank hitelrendszere. Közös pénzintézetünk hitelpolitikája a jövőben rugalmasabban igazodik majd a különböző országok és az egész közösség követelményeihez. A Magyar Népköztársaságnak a szocialista integrációban való konkrét részvételéről szólva, meg kell mondanunk, hogy pártunk és kormányunk mindent megtesz azért, hogy a gazdasági vezetők és a vállalatoknál és intézeteknél dolgozó szakemberek tervszerűen fejlesszék az együttműködést és megoldják a komplex program által meghatározott feladatokat. Bár a Bukarestben jóváhagyott dokumentum még viszonylag új keletű, úgy véljük, nem kevés munkát végeztünk már el az aláírás óta eltelt rövid idő alatt is. E Előrehaladást értünk el a két- és többoldalú kapcsolatok megerősítésében; különböző megjelölt feladatokat már megoldottunk. (Folytatás a 4. oldalon.) X Kádár János látogatása Somogy megyében3 Matgyarország a KGST komplex programja ÍRTA: FOCK JENŐ