Népszabadság, 1972. május (30. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-03 / 102. szám
1972. május 3. szerda Május /-/ demonstrációk világszerte Az idén is — mint az már sok évtizedes hagyomány — a világ haladó erői mindenütt megünnepelték május elsejét, a munkásosztály nagy ünnepét. A hírügynökségek az öt világrész országaiból jelentettek ünnepi felvonulásokat vagy — a politikai helyzet tükreként a harcos tüntetéseket. Május elseje ebben az évben is a munka, a béke, a munkásegység, a szolidaritás ünnepe volt. Az alábbiakban saját tudósítóink és az MTI jelentései alapján számolunk be arról, hogyan emlékeztek meg a világ nagy városaiban május 1-ről. Beszámolónk természetesen nem lehet teljes — már csak az események nagy száma miatt sem — csak ízelítőt adhat ennek a tavaszi napnak hangulatáról. Podgornij: „A Szovjetunió szilárdan védelmezi a világszocializmus érdekeit" Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a központi bizottság titkárai és a szovjet kormány tagjai jelenlétében zajlott le május elsején a szovjet főváros dolgozóinak nagy tavaszi seregszemléje. Amikor, helyi idő szerint pontosan délelőtt tíz órakor, a szovjet párt és a kormány vezetői elfoglalták helyüket a Lenin-mauzóleum mellvédjén, a Vörös téren már több tízezer ember gyűlt össze a felvonulást megnyitó ünnepi nagygyűlésre, amelyen Nyikolaj Podgornij mondott beszédet. Az SZKP, a Legfelsőbb Tanács és a szovjet kormány nevében a szovjet államfő mindenekelőtt a Szovjetunió munkásosztályát üdvözölte, majd a szovjet dolgozók barátait és harcostársait köszöntötte, akik szerte a világon velük együtt örvendenek a munka, a béke, a tavasz ünnepének. — A szovjet dolgozók — mondotta Podgornij — szívből kívánnak nagy sikereket a szocialista országok népeinek az új élet építésében, s a kapitalista országok munkásosztályának a monopóliumok uralma ellen, a politikai, társadalmi és gazdasági felemelkedésért vívott harcukban. A testvéri kommunista és munkáspártokat, a nemzeti felszabadító mozgalmakat üdvözölve Podgornij hangoztatta, hogy május 1. mindazoknak az ünnepe, akik a világ haladó erőinek soraiba tartoznak. A szovjet nép — hangsúlyozta — szolidaritást vállal Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének az Egyesült Államok agressziója ellen vívott harcával. A nemzeti felszabadító mozgalmak — mondotta — szilárdan támaszkodhatnak a Szovjetunió segítségére. A Szovjetunió közelgő ötvenedik évfordulójáról szólva Podgornij kijelentette, hogy a szovjet állam élő megtestesülése a lenini nemzetiségi politikának, a szabad népek testvériségének és internacionalista összefogásának. A XXIV. pártkongresszus után kibontakozott szovjet békeoffenzíva során — jelentette ki Podgornij — még inkább megszilárdultak a Szovjetunió pozíciói, megerősödött tekintélye, s ugyanez vonatkozik az egész, szocialista közösségre. Aktivizálódnak azok az erők, amelyek az imperializmus agresszív politikája ellen, a népek békéjének és biztonságának védelmében lépnek fel. A reakció mesterkedései ellenére lényeges változások vannak az európai kontinens politikai légkörében, reális előfeltételek jönnek létre ahhoz, hogy Európa a szilárd béke és a hasznos együttműködés térségévé váljék. A feszültség enyhítésére, a sürgető nemzetközi problémák megoldására irányuló sokrétű törekvésekben a Szovjetunió mindig elvi alapokról lép fel, szilárdan védelmezi a világszocializmus érdekeit, valamennyi barátunk és szövetségesünk, az igazságos imperialistaellenes harcot vívó népek érdekeit” — hangsúlyozta a Szovjet államfő. Az Internacionálé eljátszása után megkezdődött a moszkvai üzemek, intézmények, hivatalok dolgozóinak, 29 fővárosi kerület lakosságának felvonulása. Először sok száz vörös selyemzászlóval sportolók vonultak el a párt- és állami vezetők, valamint a tribünökön helyet foglaló diplomaták, külföldi vendégek előtt, majd több ezer apró zászlócskákat lengető fiatal özönlötte el a teret. A Lihacsov-autógyár és a Vörös Proletár-gyár, valamint más nagyüzemek sokezres menetoszlopai nyitották meg a dolgozók felvonulását. Este minden szövetséges köztársaság fővárosában, s a hős városokban tűzijáték szórakoztatta az ünneplőket. A díszkivilágítás — fényszórók, világító transzparensek, sok ezer égőből álló lámpafűzérek az épületeken és a fákon — csak a legészakibb szovjet iparvárosban — Norilszkban hiányzott. Itt ugyanis április 26. óta éjszaka is világos van a sarki nappal időszaka miatt. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa vasárnap fogadást adott a külföldi szakszervezeti és munkásküldöttségek tiszteletére, amelyek részt vettek a május 1-i moszkvai ünnepségeken. A külföldi vendégeket Seljepin, a központi tanács elnöke üdvözölte, aki beszédében a többi között megjegyezte, hogy a XXIV. pártkongresszus célkitűzései sikeresen megvalósulnak. Hanoi Hanoiban hétfőn nagygyűlést tartottak az ünnep alkalmából. A nagygyűlésen jelen voltak a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának, a VDK nemzetgyűlésének és kormányának, a Hazafias Frontnak, más politikai pártoknak és tömegszervezeteknek a képviselői. Az elnökségben helyet foglalt Pham Van Dong miniszterelnök, Giap tábornok miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter. ,Az ünnepi beszédet Hoang Quoc Viet, a Demokratikus Vietnam Szakszervezeti Szövetsége elnöke mondotta el. Emlékeztetett a három indokínai népnek az utóbbi időben aratott győzelmeire. Utalt a dél-vietnami hazafiak nagyszerű fegyvertényeire, a saigoni kormánykatonaság vereségeire, a háború vietnamizálását célzó terv csődjére. Szófia Szófia a hagyományokhoz híven színpompás, vidám hangulatú felvonulással ünnepelte meg a munka és a világ dolgozóinak nemzetközi ünnepét. A bolgár főváros fellobogózott utcáin már a reggeli órákban több ezres csoportok gyülekeztek, hogy azután a Szeptember 9. térre vonulva virággal, zászlókkal, transzparensekkel, a nemzetközi munkásszolidaritást éltető jelszavakkal köszöntsük pártjuk és országuk vezetőit. A felvonulást a Dimitrov mauzóleum mellvédjéről megtekintették a bolgár párt és állam vezetői, élükön Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, az államtanács elnökével. Varsó A lengyel városok és falvak zászló- és virágdíszben fogadták május 1-ét. A központi ünnepségekre Varsóban került sor, a fő- város dolgozóinak színes felvo nulása ragyogó, napsütéses idő- ben, délelőtt 10 órakor kezdődött meg. A Kultúra és Tudomány Palotája előtt felállított emel-vényhez vonuló menet élén Edward Gierek, Slenryk Jablonski, Piotr Jaroszewicz és más vezetők haladtak. Edward Gierek a LEMP KB nevében köszöntötte az ország dolgozóit. Termeléke ínyebb, jobb munkára szólította fel az ország munkásosztályát, parasztságát és értelmiségét. Az ünnepi beszédet Berbert Warnke, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének elnöke tartotta. Hangsúlyozta, hogy az NSZEP Központi Bizottságának legutóbbi 5. ülésén bejelentett szociálpolitikai intézkedéseket az ország egész lakossága örömmel fogadta, s ezek újabb kezdeményezésekre ösztönzik a dolgozókat. Beszéde nemzetközi részében hangsúlyozta: ha az NSZK ratifikálja a moszkvai és varsói szerződést, ez megnyitja a lehetőséget a két német állam normális, nemzetközi jogú kapcsolatainak megteremtésére. Prága Csehszlovákia valamennyi nagyvárosában tízezres tömegek ünnepelték meg május elsejét. A központi felvonuláson Prágában, valamint Pozsonyban, a szlovák fővárosban megjelentek a párt és a kormány vezetői. A prágai Vencel tér hétfőn a kora reggeli óráktól kezdve az utóbbi évek legnagyobb szabású május elsejei megmozdulásának volt tanúja. A Nemzeti Múzeumtól a tér alsó sarkán felállított emelvényig vezető útvonalon zászlóerdők és feliratos táblák alatt vonultak fel a fővárosi dolgozók , vállalati, üzemi kollektívák tagjai, művészeti és tudományos intézmények képviselői, valamint sportolók, népi milicisták. A felvonulók köszöntötték Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a kormánynak vezetőit, Gustáv Husák főtitkárt, Ludvík Svoboda köztársasági elnököt és Lubomír Strougal miniszterelnököt. Párizs (Párizsi tudósítónktól.) A napokon át tartó, esős, hideg idő hétfőre hirtelen megváltozott, és kellemes napsütés köszöntötte a párizsiak felvonulását. A CGT felhívására százezer ember gyűlt össze a Bastille téren, és a nagy munkástüntetések hagyományos útvonalán a Nation térig vonult. A tüntetők a havi bérek és fizetések minimálisan egyezer frankban való megállapítását, valamint a nyugdíjkorhatár 60 évre való leszállítását követelték. Egyéb jelszavaik között első helyen szerepelt a nemzetközi munkásosztállyal, mindenekelőtt az Indokína népeivel való szolidaritás. Berlin „A békéért és az európai biztonságért.” Ez volt a berlini május elsejei felvonulás dísztribün jének fő felirata. A tribünön megjelentek az NDK párt- és ál- ■ lami vezetői, élükön Erich Honeckerrel, az NSZEP első titkárával, Walter Ulbrichttal, az államtanács elnökével és Willi Stoph miniszterelnökkel. NÉPSZABADSÁG London (Londoni tudósítónktól.) Május elseje Nagy-Britanniában hivatalos munkanap. Ezért az ország nagyvárosaiban tartott harcos ünnepi felvonulások azt jelentették, hogy a tüntetők egyszersmind sztrájkolók is, akik egy vagy fél napra beszüntették a munkát, hogy hitet tegyenek a dolgozók nemzetközi összefogásának eszméje mellett. Southampton kikötőjében 24 órára megbénult az élet, Liverpool, Manchester, Glasgow és más városok vasasai és építőmunkásai az utcákra vonultak, és tiltakoztak a Carr-féle törvény alkalmazása és a gyűlöletes „ipari bíróság” tevékenysége ellen. A nagygyűlések szónokai között a kommunisták és a baloldali munkáspártiak megbélyegezték a szaktanács vezetőinek meghátrálását a torykormány munkásellenes offenzívája előtt. „Megállítani a torytámadást, kierőszakolni a rendkívüli általános választást!” — ezt a jelszót visszhangozta a cairsbridge-i diákok tüntetése is. Több városban „Le a háziurak kormányával!” feliratú táblákkal vonultak fel, tiltakozva a kispénzű családokat sújtó új lakbértörvény tervezete ellen. 3 (Washingtoni tudósítónktól.) A dél-vietnami frontjelentések 11 eredményeképpen Washingtonban eddig nem látott méreteket öltött az aggodalom, a félelem az új „indokínai gátszakadástól”. Ezzel egyidejűleg az amerikai kormány vezető személyiségei folytatják a fenyegetőzés eszkalációját. Washingtoni katonai megfügyelők hangsúlyozzák, hogy a fronthelyzet további alakulása szempontjából Quang Tri tartomány elvesztése komoly csapás, amely növeli Hue elestének lehetőségét. A Washington Post ehhez" hozzáteszi, hogy Quang Tri elvesztésének pszichológiai hatása a dél- vietnami lakosságra nehezen becsülhető túl. A lap- és tv-jelen-tések idézik az amerikai tanács- t adókat, akik sok esetben gyakor lakilag parancsnoki funkciókat töltenek be. Ezek az amerikaij katonatisztek különösen baljós jó jelnek nevezik, hogy a saigonij rendszer csapatai a harci kedv minimumát sem tanúsítják, és elmenekülnek a korszerű fegyverekkel és haditechnikával felszerelt szabadságharcosok elől. Nixon elnök, aki a hét végén választási villámlátogatást tett bizalmasa, Conally pénzügyimíniszter texasi birtokán, válaszolt az ott összegyűlt pénzemberek kérdéseire. Az elnök szavai kevés újat tartalmaztak: megismételte azt a fenyegetését, hogy kész az amerikai légierő és haditengerészet erejének totális alkalmazására a VDK ellen. Hasonlóan nyilatkozott Rogers külügyminiszter is, aki egy washingtoni interjúban azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok most kész visszatérni egy olyan korábbi javaslathoz, amely elsőnek „katonai kérdéseket” oldana meg, azzal, hogy a „politikai kérdéseket” később a vietnami tárgyaló felek oldják meg egymás közt. Rogers kijelentését úgy értékelik, hogy az Egyesült Államok még most sem veszi tekintetbe tárgyalási pozíciója kialakításánál a fronthelyzetet, a „vietnamizálás” és a saigoni rendszer csődjét: a „politikai kérdések” elhalasztása azt jelenti, hogy az Egyesült Államok még mindig nem kész megszabadítani indokínai politikáját Thieu ballasztjától. Washingtoni jelentések azt is tükrözik, hogy az amerikai kormányzaton belül közben növekszenek a nézeteltérések az Egyesült Államok katonai és politikai lehetőségeire vonatkozóan, s a legagresszívabb katonai körök újabb eszkalációs lépéseket készítenek elő. Miközben az amerikai vezetők hangsúlyozzák a szárazföldi csapatok Dél-Vietnamból való kivonásának folytatását, az indokínai térségben tovább emelkedik a létszám. A vietnami partok körül tevékenykedő flottacsoportosítást újabb hadihajókkal, közöttük a Midway repülőgép-anyahajóval erősítették meg, s a haditengerészek és tengerészgyalogosok összlétszáma, keddi jelentés szerint néhány nap alatt több ezerrel nőtt, és most meghaladja a 41 ezret. Vajda Péter A dél-vietnami fronthelyzet amerikai tükre Fokozódó aggodalom Washingtonban, folytatódik a fenyegetőzés eszkalációja Az olasz választási hadjárat finise (Római tudósítás.) Utolsó szakaszába lépett a választási kampány Olaszországban. Május 7-én, az ország jelenlegi vezetőinek elképzelése szerint a 37 millió választópolgár szavazataiból fordulatnak kell bekövetkeznie. Ugyancsak fordulatot, de ellenkező előjellel történő fordulatot hirdet, az eddiginél szélesebb, új, demokratikus kormánytöbbség kialakítását követeli az Olasz Kommunista Párt is. A kereszténydemokrata párt és az OKP — az ország két legnagyobb politikai ereje — egyetlen dologban ért egyet: abban, hogy a középbal-politikát (az elmúlt tíz év kormányformuláját) mással kell felváltani. Az OKP a felemás reformok helyett következetesebb és a tömegek részvételén alapuló politikát, demokratikus fordulatot akar. A három nagy történelmi népmozgalom — a kommunista, a szocialista és a katolikus tömegek együttműködését, a legszélesebb egyetértésen alapuló szilárd kormányt —, és ami ezzel egyet jelent, az ellenállásból született köztársasági intézmények védelmét, megszilárdítását. A kereszténydemokrata vezetők — Fanfani, Forlani, Andreotti beszédeiből egészen más rajzolódik ki: szerintük a középbal válságaiért, de a gazdasági nehézségekért, a társadalmi feszültségekért is, egyszóval minden bajért a szocialista párt a felelős. Az a párt, amely a kormány tagjaként „haladóbb egyensúlyokat” hirdetett, és a reformok kérdésében megpróbált együttműködni a baloldali erőkkel, az OKP-val is. A kereszténydemokrata párt a szocialisták helyett a gyáriparosok szövetségét képviselő, konzervatív Liberális Párttal szándékozik koalícióra lépni. A „centrista” többség kialakítása a jelek szerint jobbról is, balról is nehézségekbe ütközik. Hiába vívott a kereszténydemokrata kormány nyomasztó lélektani és propagandaháborút jól időzített szenzációs bírósági ügyekkel az úgynevezett „ellentétes szélsőségek” ellen, közös nevezőre hozva ezzel a formulával az újfasisztákat és az OKP-t. Az előrejelzések szerint a baloldal megtartja eddigi pozícióit. A centrista elképzelések ellen hat az újfasiszták várható tekintélyes szavazatnyeresége is. Az újfasiszták figyelemre méltó módon igyekeznek mostanában „ártalmatlan és békés” álarcot ölteni, hogy megnyerjék az elmúlt időszak megrázkódtatásaitól megrémült kispolgári rétegeket — és a jelek szerint sok helyütt sikerrel. Az igazi nagy kérdés éppen ezért május 7. után kerül napirendre. Andreotti miniszterelnök a napokban egy külföldi lapnak adott interjúban elismerte: „A középbal révén a fő célt, a kommunisták elszigetelését nem sikerült megoldani.” Kétséges, hogy a centrista próbálkozásokkal sikerülhet-e. Azonban bizonyos, hogy az olasz baloldal „elszigetelését” csakis a kereszténydemokrata párt által annyit hangoztatott demokrácia súlyos csorbításával lehetne megkísérelni. Az olasz nép legjobbjai szembeszállnak az ilyen kísérletekkel. Magyar Péter A Pekingben tárgyaló szovjet delegáció körutazása a KNK-ban A szovjet-kínai határtárgyalásokon részt vevő szovjet delegáció, amely Iljicsov külügyminiszter-helyettes vezetésével tartózkodik a KNK-ban, körutazást tett az országban, s ennek során kínai tartományokat és városokat látogatott meg. A delegáció megtekintette a kantoni vásárt, ipari létesítményeket és népi kommunákat keresett fel. A szovjet, valamint a kínai küldöttség Kantonban koszorút helyezett el az 1927-es kantoni felkelésben elesettek sírjánál és a kantoni felkelést követően a Kuomintang-reakció által halálra kínzott szovjet konzulátusi munkatársak emlékművénél. A szovjet küldöttséget országjáró körútjára elkísérte Caj Csang-Ven, a határtárgyalásokon részt vevő kínai kormányküldöttség helyettes vezetője. (TASZSZ)