Népszabadság, 1972. szeptember (30. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
1972. szeptember 1. péntek MIPSZABADSÁG Ipedi Jenő Aátogatása et XII. kerületben Budapest XII. kerületébe látogatott csütörtökön Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; társaságában volt Nagy Richárd, a budapesti pártbizottság titkára. A kerületi pártbizottság székházában Fock Jenő találkozott a kerületi párt-végrehajtó bizottság tagjaival, az állami szervek és tömegszervezetek helyi vezetőivel. A vendégeket dr. Tóth János, a kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatta a X. pártkongresszus határozata végrehajtásának a városrészben született eredményeiről, tapasztalatairól. A látogatás a Magyar Optikai Művekben folytatódott. Posch Gyula, a MOM vezérigazgatója és , Soga János pártbizottsági titkár fogadta itt a vendégeket, akik találkoztak a helyi párt- és gazdasági vezetőkkel, tájékozódtak az üzem termelési tevékenységéről, a kormány által kiemelten kezelt számítástechnikai program végrehajtásának helyi eredményeiről, a műszaki fejlesztés és a termelés tapasztalatairól. A vendégek megtekintették több termelési részleg munkáját, megismerkedtek a MOM-gyártmányokkal, s tetszéssel nyilatkoztak a látottakról. A Központi Fizikai Kutató Intézetet is felkereste Fock Jenő. Pál Lénárd igazgató és Törő Ferenc párttitkár ismertette — az intézmény párt- és szakmai vezetőinek jelenlétében — a kutatóintézet tevékenységét, majd a vendégeknek bemutatták a szájmítástechnika, az atomenergeti-ka és a szilárdtestkutatási munkaterületeket. A Minisztertanács elnökéhez Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tannács elnöke is csatlakozott a lájtogatás utolsó állomásán, a XII. kerületi tanács székházában, ahol Pozsonyi Vilmos tanácselnök tájékoztatta a vendégeket — a ta-nács vb-tagjainak jelenlétében — a kerület életéről. Sokrétű esz- mecsere alakult ki, amelyben idő- szerű politikai kérdéseket, várospolitikai feladatokat, kerületi terveket, gondokat elemeztek. A Minisztertanács elnöke is osztotta a kerületi vezetőknek azt a véleményét, hogy a kerület és vele a főváros szépítése, fejlesztése az egész ország gyarapítását is szolgálja. A KÖZÉLET HÍREI Dr. Ajtai Miklós fogadta Sven Asplingot Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön fogadta Sven Aspling svéd egészségügyi és szociálisügyi minisztert. A Látogatásinál jelen volt dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, illetve Siggel Alliehöck, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. Szovjet pártmunkások hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön szovjet pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre, élén K. Sz. Szimonovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja revíziós bizottságának tagjával, az SZKP KB közlekedés- és postaügyi osztályának vezetőjével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője fogadta; jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Elutazott a guineai szakszervezeti küldöttség Lancyné Syllának, a Guineai Dolgozók Országos Szövetsége főtitkárának vezetésével hazánkban járt guineai szakszervezeti delegáció csütörtökön elutazott Budapestről. A küldöttség kétheles hivatalos látogatása alatt megbeszéléseket folytatott Gáspár Sándorral, a SZOT főtitkárával is. A két ország szakszervezeti vezetői között folytatott széles körű megbeszélésekről közös közleményt adtak ki. Magyar—csehszlovák vegyipari tárgyalások Vlastimil Plechac, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa hivatalának miniszterhelyettese és Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes augusztus 28. és 31. között Budapesten tárgyalást folytatott a két ország közötti vegyipari együttműködés és integráció lehetőségeiről, időszerű feladatairól. A találkozó keretében megalakították a magyar—csehszlovák vegyipari együttműködési állandó munkacsoportot; legfőbb feladata a két ország közötti vegyipari, gazdasági és műszakitudományos kapcsolatok további elmélyítése és kiszélesítése. A Csehszlovák delegáció vezetőjét fogadta dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. A csehszlovák miniszterhelyettes csütörtökön elutazott Budapestről. Magyar S NDK szabványügyi együttműködési egyezményt írtak alá Befejezte magyarországi látogatását H. Emmerich, az NDK szabványügyi hivatalának elnöke. Budapesti tartózkodása során dr. Olajos Józseffel, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökével megtárgyalta a KGST integrációs komplex programhoz kapcsolódó szabványosítási feladatokat. A két elnök egyezményt írt alá, amelynek alapja a két ország közti műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés. H. Emmerich csütörtökön elutazott Budapestről. Svéd igazságügyi törvényhozók Magyarországon A svéd parlament igazságügyi bizottságának küldöttsége néhány napos látogatásra csütörtökön Magyarországra érkezett. Itt-tartózkodásuk alatt ismerkednek az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, valamint igazságügyi szerveink munkájával. Az Egészségügyi Világszervezet európai vezetőjének látogatása Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter meghívására csütörtökön Budapestre érkezett dr. Leó Kaprio, az Egészségügyi Világszervezet európai területi irodájának igazgatója. Magyarországi tartózkodása során megbeszéléseket folytat a magyar egészségügy vezetőivel és megismerkedik néhány egészségügyi intézmény munkájával. Angol nődelegáció érkezett Budapestre Lady Eirene White, az angol felsőház tagja és Millie Miller, a brit Munkáspárt nőszervezetének volt elnöke, a Magyar Nők Országos Tanácsa meghívására Budapestre érkezett. A vendégek egyhetes vendégeskedésük során megismerkednek a nőtanács munkájával, és tanumányozzák a magyar lányok, asszonyok helyzetét. Hazautazott GeorgesMarvhais Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettese, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hazánkban töltötte szabadságát, csütörtökön hazautazott Párizsba. 3 Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettese, aki hazánkban töltötte nyári szabadságát, elutazása előtt válaszolt a Népszabadság munkatársának, Kovács Istvánnak kérdéseire. — Sokan emlékeznek nálunk a francia népfrontra és az ellenállási mozgalomból a háború után született francia kormányra. Mi a különbség és mi a hasonlóság a kommunisták és a szocialisták akkori és mostani együttműködése között? — A Francia Kommunista Párt a baloldal egységét mindig lényeges eszköznek tekintette a munkásosztálynak a nagytőke ellen vívott küzdelmében. Ezért a munkásosztály egységéért, az összes demokratikus erők, köztük a kommunisták és a szocialisták szövetségéért folytatott harc számunkra állandó politika, elvi politika. Igaza van tehát, amikor hasonlóságot lát a kommunisták és a szocialisták hatékony együttműködésére irányuló erőfeszítéseinkben a népfront idején, az ellenállási mozgalomban és napjainkban. E különböző fejlődési fokozatokon nagyon különbözőek a magunk elé tűzött célok. A kommunista és a szocialista párt között 1934-ben megkötött akcióegységszerződés, majd a népfront lehetővé tette, hogy Franciaországban ne kerüljön hatalomra a fasizmus, és hogy a munkásosztály s a dolgozó parasztság fontos szociális eredményeket érjen el. Az Ellenállás Országos Tanácsa programjának alapján megteremtett egység lehetővé tette népünknek, hogy erőteljesen kivegye részét a náci hódítók kiűzéséért folytatott nemzeti harcból; a kommunista miniszterek részvétele a kormányban elősegítette Franciaország felemelkedését a felszabadulás után. A Francia Kommunista Párt történetének e két dicsőséges fejezete meghatározó szerepet játszik a munkás-, demokratikus és nemzeti erők szövetségének megteremtésében. De a jelen céljai, amelyeket a nemrég kidolgozott közös kormányprogramban tűznek ki a kommunisták és szocialisták, jóval messzebbre mutatnak, mint a népfront és az ellenállási mozgalom idején. A francia társadalom válságban van. Családok milliói küszködnek gondokkal, néha a nyomorral. A dolgozók fizetése nem kielégítő, a fogyasztói árak rekordsebességgel emelkednek Az adók szüntelenül nőnek. Félmillió fizikai és értelmiségi dolgozó — főleg fiatalok — munkanélküli. Európában sehol sem ilyen magas a heti munkaidő. A munkás- és parasztszármazású fiatalok elenyésző hányada kerül egyetemre. A kis- és középparasztok elveszítik földjeiket. Röviden: a francia társadalom gazdasági, szociális, politikai és erkölcsi válságba került. A válságnak ebben a szakaszában egy egész rendszer problémái bontakoznak ki, követelnek új megoldást, ami nem lehet egyéb, mint az ország gazdasági, politikai struktúrájának gyökeres megváltoztatása. Éppen ezeket a változásokat javasolják gazdasági, szociális és politikai téren a kommunisták és a szocialisták a közös kormányprogramban, hogy véget vessenek a jelenlegi rezsim igazságtalanságainak, hogy megnyissák a szocializmus felé vezető utat Franciaországban. Mint látja, a kommunisták és szocialisták között megvalósított szövetség ma jóval továbbmegy, mint 1934-ben vagy 1945-ben, sőt természete is más. A kormányprogramról kötött egyezmény a két munkáspárt közötti k kompromisszumok alapján született. Melyek azok a kérdések, amelyekben meg kellett találni a megegyezést, hogy az egyezmény megszülessen? — Mint tudja, 1971 októberében az FKP kidolgozta saját programját a „Népi egység a demokratikus kormányért". Mi úgy ítéljük meg, hogy ez a program a legjobb, ez képviseli legjobban a munkásosztály, a dolgozók, a lakosság, a nemzet egészének érdekeit. Mivel számunkra mindig is az volt a fő, hogy számot vetve a reális lehetőségekkel, előrevigyük a demokrácia és a szocializmus ügyét, sohasem voltunk hívei a „mindent vagy semmit” elvének, ami a baloldaliságot jellemzi, és annak teljes eredménytelenségét okozza. Ezért azt mondtuk a szocialista pártnak: programunkat nem elfogadni vagy elvetni kell, készek vagyunk arra, hogy figyelmesen tanulmányozzuk az ő javaslataikat is, hogy kompromiszszumot találjunk a legkényesebb pontokon. Csupán a következő feltételeket szabjuk: pártjainknak közösen kell kinyilvánítaniuk szilárd akaratukat, miszerint eltökélt és hatékony harcot folytatnak a nagytőke ellen; kidolgoznak egy közös programot, amely a fizikai és a szellemi dolgozók, valamint a dolgozó parasztság érdekében reális és mélyreható változásokat irányoz elő az ország gazdasági, szociális és politikai életében; elkötelezi Franciaországot egy olyan külpolitika mellett, amelynek célja a nemzeti függetlenség, a béke és az együttműködés minden országgal. Ezen az alapon találtunk kompromisszumot a szocialista párttal a legproblematikusabb kérdésekben, sohasem vonva vissza saját programunkat, elveinket, proletár internacionalizmusunkat. A francia burzsoá sajtó mindent elkövet, hogy bel- és külpolitikai kérdésekben a kommunisták iránti bizalmatlanság állandó szításával rontsa a két párt közötti kapcsolatokat, és lejárassa a kormányprogramba foglalt célokat. Mit tesz az FKP e támadások visszaverésére? — A Francia Kommunista Párt és a szocialista párt között megkötött egyezmény mélységesen nyugtalanítja a hatalmon levő reakciós erőket. Ezért lehetünk valóban tanúi az antikommunizmus megélénkülésének, amelynek klasszikus módszere az, hogy a burzsoázia durván meghamisítja a szocialista országoknak a gazdasági, szociális, kulturális területen elért eredményeit. Ez nem a burzsoázia erejének bizonyítéka, hanem épp ellenkezőleg, gyengeségének jele: a kapitalista rendszer képtelen megoldani korunk problémáit, képtelen kidolgozni olyan gazdasági, szociális és kulturális politikát, amely kielégítené az emberek szükségleteit, vágyait. Mi visszaverjük ezeket a támadásokat, és főleg arra törekszünk, hogy a legjobban védelmezzük a népi tömegek érdekeit, hogy megnyitva a szocializmus felé vezető utat, új, valódi demokráciát teremtsünk Franciaországban. Ha figyelembe veszi, hogy az FKP befolyása szüntelenül nő, hogy mind többen — fizikai és szellemi dolgozók, soksok fiatalt lépnek be, erősítik sorait, ugyanazt a következtetést vonja le, amit én. Az antikommunizmus mind kevésbé kifizetődő a burzsoázia számára. Lehet ugyan alkalmazni, de ettől még nem lesz munkája a munkanélkülinek, kenyere a rászorulónak, képzettsége az ifjúságnak. Az antikommunizmus nem leplezheti a kapitalista rendszer fogyatékosságait. — Franciaországban a jövő tavasszal választásokat tartanak. Hogyan ítéli meg ön a szocialista párttal a közös kormányprogramról kötött egyezmény hatását a baloldal választási esélyeire? — Amennyire dühöng a burzsoázia a közös kormányprogram miatt, annyira — a szó talán nem is elég kifejező— lelkesednek a munkások, a haladó erők. Egyrészt azért, mert a dolgozók áhítoznak a demokratikus erők egységére, a hatalmon levő reakciós erők legyőzésére. Másrészt, mert a baloldal közös programja egyezik érdekeikkel. Következésképp már most kijelenthetjük: a közös program léte gyökeresen megváltoztatja az erők megoszlását Franciaország politikai életében. Ahhoz tehát, hogy a közös program győzedelmeskedjék, az szükséges most, hogy körülötte létrejöjjön a munkások, a demokratikus és népi erők, filozófiai és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül mindazoknak a széles körű öszszefogása, akik szemben állnak a hatalmon levők politikájával, akik mélyreható demokratikus átalakulásra áhítoznak. Másképp fogalmazva: sorsdöntő lesz az öszszes népi erők egységén alapuló tömegmozgalom. A közös kormányprogram léte lehetőséget ad számunkra, hogy elérjük ezt a célt. Szinte fölösleges mondanom, hogy a Francia Kommunista Párt, amely Franciaországban a legfőbb forradalmi erő, a népünk boldogabb jövőjéért folytatott harcban mindent megtesz e célok mielőbbi, ha lehetséges, az 1973-as választások során való eléréséért. A közös kormányprogram lehetőséget nyit a demokratikus átalakulásra Franciaországban GEORGES MARCHAIS NYILATKOZATA A NÉPSZABADSÁGNAK Kekkonen elnök fogadta Helsinkiben a magyar parlamenti delegációt A Finnországban tartózkodó magyar parlamenti delegációt fogadta dr. Urho Kaleva Kekkonen köztársasági elnök. A találkozón, amelyen részt vett Rónai Rudolf nagykövet is, meleg baráti beszélgetés alakult ki az Ortutay Gyula vezette magyar küldöttség és a finn köztársasági elnök között. Rónai Rudolf nagykövet a magyar parlamenti küldöttség tiszteletére fogadást adott, amelyen megjelent — a többi között — V. J. Sukselainen, a finn parlament elnöke, A. Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke, Ele Alenius, a Finn Népi Demokratikus Unió elnöke, Teuvo Aura, Helsinki főpolgármestere, R. Toett-Erman külügyi államtitkár.