Népszabadság, 1972. október (30. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL • ÁRA: 1,20 FT 1972. október 1. vasárnap A MAGYA­r SZOCIALISTA M­INKÁSPÁ­­T KÖZPONTI LAPJA XXX. évfolyam, 232. szám Politikánk szolgálatában Néhány napon belül 80 ezer előadó é­s vitavezatő segítségével csaknem kétmillió ember talál­kozik újbóli kisebb-nagyobb csa­­pon­tokban, hogy megvitassa a marxizmus-­leninnizmus elméle­tének, poliitikiáiu­kna­k, gazdasági és társadalmi helyzetünkinak főbb kérdéseit. Megkezdődik az 1972— 73-as politikai oktatási év. Min­t minden oktatási esinte­ndő, a mostani is konkrét célkititűzé­­sükkel indul. Az idén az a fel­­adattánik, hogy a politikai okta­tás eszközeivel segítsük a párt X. kongresszusán meghirdetett társadalmi program megvalósu­lását, az eredményes részválla­lást, a helytállást gazdaságii ter­veink végrehajtásában, a szocia­lista koasasztem gyorsabb ütemű kiterjesztésében. Az elmúlt két esztendő tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy nem­csak a gazdaságban értünk el si­kereket, hanem a tudatformálás­ban is előbbre léptünk. Munkánk nyomán a társadalom szedelemi életében tovább erősödik a mar­xizmus—laninizm­us vezető szere­pe, a társadalom tagjainak jelen­tős rész­é — elsősorban a pártta­gok — mind tudatosabban és aktívabban képviselik forradalmi elméletünket, pártunk poli­tiká­ját Szilárd az egyetértés szocia­lista célkitűzéseinkkel. Mind töb­ben várják el, hogy kikérjék vé­leményüket a helyi és az orszá­gos kérdésekben, s igénylik a po­litikában való aktív részvétel le­hetőségét, a színvonalas, fegyel­mezett munkát és a hatékony ve­zetést minden szinten. Hogyan szolgálhat­ja politikai oktatómunkánk a X. kongresszu­son megfogalmazott célkitűzése­ket? Mindenekelőtt úgy, ha té­maválasztása összhangban áll a társadalom előtt álló időszerű feladatokkal, és ha az elméleti vitákhoz, az eszmecserékhez a valóságból merít bizonyító anya­got. Ezért ebben az évben, túl­lépve most m­ár a X. kongresszus anyagának tematikus feldolgozá­sán — ami megtörtént az elmúlt két esztendő alatt — a kongresz­­szusi határozat végrehajtása so­rán felhalmozódott tapasztalatok elméleti igényű elemzésére és az új jelenségek figyelmes tanulmá­nyozására kell vállalkoznunk. A politikai okta­tás ennek a köve­telménynek az ideológiai munka fejlődésével együtt tehet csak ele­get. Az elméleti kutatómunka eredményeire támaszkodva arra van szükség, hogy közösen át­gondoljuk, összegezzük a gyakor­lati tapasztalatokat, s a politikai oktatás sajátos eszközeivel is formáljuk a közvéleményt. A politikai oktatásnak hatható­sabb segítséget kell nyújtania ah­hoz, hogy a párttagok és a politi­kai kérdések iránt érdeklődő pár­­tonkívüliek a valóságos tényeknek megfelelően ítéljék meg társadal­mi, gazdasági, kulturális fejlődé­s­ünket; jobban értsék, hogy szo­cialista céljainkkal megegyezően, milyen folyamatokat támogatunk és miért, milyen jelenségeket bí­rálunk, illetve utasítunk el. A politikai propaganda fontos feladata ebben az esztendőben is, hogy figyelembe véve a társa­dalmi fejlődés egész bonyolultsá­gát, ide sorolva az új jelenségeket is — lényegretörő elemzéssel mu­tassa be a munkásosztály és a párt vezető szerepének érvénye­sülését. Be kell bizonyítanunk — s erre minden konkrét tényanyag a rendelkezésünkre áll —, hogy politikánk, így gazdaságpolitikánk is, a munkásosztály alapvető tör­ténelmi céljainak a megvalósulá­sát szolgálja. Politikai oktatásunk­ban mutassunk rá: a párt X. kongresszusa által megerősített politikai irányvonal és a munka­­program megvalósítása tervsze­rűen folyik. Ezzel szemben a poli­tika megvalósulásának folyamatá­ban előforduló egyes torzulások, következetlenségek és a jelenlegi ellentmondások átm­eneti jelle­gűek, történelmi léptékben mérve, epizódszerűek, idejében feltárha­tók és leküzdhetők. El kell érni, hogy a politikai oktatás hallgatói képesek legyenek felismerni és megkülönböztetni a fejlődés irá­nyát meghatározó­­lényeges ten­denciákat és az átmeneti jellegű rész­jelenségeket. A politikai ok­tatómunka és propagandánk ter­jessze azt a szemléletet, hogy a hibákat, negatív jelenségeket nem elég csupán sommásan elítélni, ellenük felháborodni, hanem jól felfogott közérdek, hogy környeze­tünkben, ahol dolgozunk és ma­gunk is hatást fejtünk ki, határo­zottan fellépjünk kijavításukért, leküzdésükért. Ez szükséges össze­tevője az eredményes össztársa­dalmi tevékenységnek. Nagyobb hatásfokkal, követke­zetesebben kell fellépnünk a mar­­xizmustól idegen nézetek, elméle­tek, eszmei behatások ellen; visz­­sza kell utasítanunk a kispolgári életszemlélet politikai megnyilvá­nulásait. Nem fogadhatjuk el a „politikamentességet”, a társada­lomtól, a közösségtől való elfordu­lást, az anyagiasságot, az önzést. A szocialista társadalom célja az ember teljes felszabadítása, benne életkörülményeinek gyökeres meg­változtatása. Ezért meggyőződé­sünk: a magasabb életszínvonal megteremtésének vágya és lehető­sége együtt járhat a közösségi szellem erősödésével, a szocia­lista felelősségtudat szélesebb körű érvényesülésével. Propagandánknak nemcsak a kötelessége, hogy marxista-le­ninista ismereteket nyújtson az oktatásban részt vevőknek, ha­nem az is, hogy segítsen a hallga­tókban kialakítani a szocialista tulajdonságokat, az elkötelezett­séget ügyünk mellett, a szóki­mondó, őszinte közéletiséget, a következetes kiállást a hibák, az egoizmus és a protekcionizmus el­len; segítsen az elvi szilárdság tö­meges megteremtésében és kibon­takoztatásában. Propagandamun­kánk szervesen egybeilleszkedő állandó feladata: a marxista is­meretek rendszerezése, elmélyí­tése és a szocialista társadalmi célokat leginkább segítő emberi, közéleti magatartás meghonosítá­sa és terjesztése. A propaganda eredményessége, hatása a társadalmi gondolkodás­ra attól is függ, hogy megértik-e a pártszervek és az alapszerveze­tek, az ideológiai munka — ezen belül a propaganda — a pártegy­ség fenntartásának és erősítésé­nek egyik legfontosabb feltétele, a párt és a tömegek közötti kap­csolat fejlesztésének eszköze. Pártunk a lenini tanítás szelle­mében alapvető feladatának te­kinti, hogy a párttagság összeté­telének, társadalmi, műveltségbeli rétegződésének figyelembevételé­vel az egyszerű alapkérdésektől a legbonyolultabb ideológiai össze­függésekig magyarázza, ismertes­se a marxizmus—leninizmus el­méletét és ennek tükrében a párt politikáját. Lenin írta: „... a pár­tot egy nagy iskolához hasonlít­juk, amely egyidejűleg elemi, kö­zép-­­és főiskola. Ez a nagy iskola soha és semmilyen körülmények között sem feledkezhet meg az ábécé tanításáról, a tudás elemei­nek és az önálló gondolkodás ele­meinek oktatásáról.” Grósz Károly az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese ü­nnepség a tenvsaivajaeh­­­v a népgazdasági tervezés 25. évfordulóján Kád­ár János felszólalása Az Országos Tervhivatalban szombaton ünnepséget tartottak a népgazdasági tervezés beveze­tésének 25. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepségen részt vett Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, a Központi Bizottság osztályvezető­je, Lázár György munkaügyi mi­niszter és dr. Kurucz Imre, az V. kerületi pártbizottság első titkára is. Az ünnepséget dr. Szlameniczky István, az Országos Tervhivatal pártbizottságának titkára nyitot­ta meg, majd Párdi Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Párdi Imre beszéde — A tervgazdálkodás jubileu­mi ülésszaka után most azért tartjuk e szűkebb körű megemlé­kezést — mondotta —, mert a tervgazdálkodás bevezetésének jubileuma egyben az Országos Tervhivatal létrehozásának is év­fordulója. A tervhivatal kollektí­vája arra törekszik, hogy a fej­lett szocialista társadalom építé­sével járó nagy feladatoknak meg­feleljen. Minden lehetőségük meg­van arra, hogy folyamatosan kor­szerűsítsék, magasabb színvonal­ra emeljék a tervezést, segítsék népgazdaságunk központi terv­szerű irányítását, a vállalatokkal közös tervezőmunka szüntelen erősítésével is egyre tökéleteseb­ben szolgálják a párt gazdaság­politikájának céljait.­­­" (Folytatás a 3. oldalon ifj? Kádár János beszél az ünnepségen. Mellette balról Nyers Rezső és dr. Ajtai Miklós. Légi csata Manói központja felett Phantomokat, F-l­l­est lőtt le a VDK légvédelme - Összecsapások Phnom Penh körzetében Hanoi tudósítónk, Tóth Pál je­lenti, hogy szombat délelőtt fél 11-kor több amerikai légi kötelék támadta meg a VDK fővárosát, bombázták és rakétákkal lőtték a város keleti és déli kerületeit, valamint a fővároshoz tartozó já­rások lakott helységeit. A támadó gépekkel a VDK légierejének MÍG típusú gépei vették fel a harcot. A légi csata közvetlenül a város köz­pontja felett, több mint fél órán át tartott. A VNA hírügynökség jelentette, hogy az ország légvédelme szom­baton lelőtt két Phantom típusú amerikai támadó repülőgépet. Mint a hírügynökség jelentette, a szeptember 27-én és 29-én le­lőtt négy amerikai repülőgép kö­zött volt egy F—111-es típusú, vál­toztatható szárnyállású vadászgép. Ezt a korszerű harci repülőgépet az amerikai légierő 1968 óta most vetette be először az indokínai há­borúban. A VDK külügyminisztériuma szombaton nyilatkozatban tilta­kozott amiatt, hogy amerikai re­pülőgépek pénteken Hanoi elő­városait és Dong Heit, Quang­­ Binh tartomány székhelyét, vala­mint több észak-vietnami tarto­mány lakott területeit bombázták. B—52-es légierődök szőnyegbom­bázást hajtottak végre Quang Binh és Vinh Linh térségében. A Felszabadulás hírügynökség összesítő jelentése szerint Dél- Vietnam déli részén a népi erők április 6-tól szeptember 20-ig 1154 fal­ut szabadítottak fel, több mint egymillió lakossal. A dél-vietnami hazafiak ebben az időszakban az ország déli ré­szében az ellenség 65 000 katoná­ját tették harcképtelenné vagy ejtették foglyuk A foglyok között magas rangú saigoni katonatisz­tek és amerikai „tanácsadók” vannak. A kambodzsai hadijelentések szerint a khmer hazafiak és a Lon Nol-rezsim alakulatai között a múlt héten a leghevesebb fegy­veres összecsapások a Phnom Penh fővárost a déli országrész­szel összekötő főútvonal mentén folytak. A hazafiak több ponton elvágták a stratégiai fontosságú főútvonalat és ellenőrzésük alatt tartják hosszabb szakaszait. Laoszban Vang Pao tábornok és a CIA amerikai hírszerző köz­pont által kiképzett alakulatai ál­lítólag arra készülődnek, hogy „visszafoglalják” a népi erők ál­tal csaknem egy évvel ezelőtt fel­szabadított Kőedény-síkságot. Az AFP tudósításából kitűnik, hogy a királyi kormány néhány nap óta jelentős alakulatokat — a többi között három thaiföldi zászlóaljat — vezényelt e térség­be, elsősorban a Vientiane fővá­rostól 130 kilométerre, északke­letre levő Long Cheng környéké­re. Edward derek holnap Párizsba indu! (Varsói tudósítónktól.) Georges Pompidou francia köz­­társasági elnök meghívására hét­főn hivatalos látogatásra Párizsba utazik Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. A kiemelkedő po­litikai eseményt mindkét főváros­ban nagy figyelem és érdeklődés kíséri. Gierek 1­923 és 1934 között fran­ciaországi emigrációban élt, ahol 13 éves korától bányában dolgo­zott. 1931-ben — 18 éves korá­ban — belépett a Francia Kom­munista Pártba. 1934-ben egy bá­nyászsztrájkban való részvétele miatt kiutasították Franciaország­ból. Ezt követően 1937-től 1948- ban való hazatéréséig Belgiumban volt bányász. Küszöbönálló franciaországi lá­togatása során Gierek gazdag programot bonyolít le. A Pompi­­dou elnökkel és más vezető poli­tikusokkal sorra kerülő eszmecse­réi mellett találkozik a gazdasági és kereskedelmi élet képviselői­vel is. A politikai tám­ákon kívül a kétoldalú gazdasági együttmű­ködés kérdései is igen jelentős helyet foglalnak majd el a meg­beszéléseken. M. Gy. Elutaztak az európai fővárosok küldöttségei A Pest, Buda és Óbuda egyesí­tésének 100. évfordulója alkal­mából megtartott budapesti talál­kozón részt vett polgármesterek szombaton elutaztak hazánkból. A vendégeket Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és a fővá­rosi tanács végrehajtó bizottságá­nak több vezetője, valamint a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tag­ja búcsúztatta.

Next