Népszabadság, 1972. október (30. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

1972. október 1. vasárnap Fock­ Jenő távirata Fsan Fu-lajinak CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének P­eking A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a nagy kínai népnek nemzeti ün­nepük, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 23. évfordulója al­kalmából. Őszintén kívánom, hogy országaink kapcsolatai a proletár nem­zetköziség­ elvei alapján fejlődjenek. Meggyőződésem, hogy ez előse­gíti a szocializmus, a béke és a haladás közös ügyét. FOCK JENŐ a Magyar Népköztársaság kormányának, elnöke. * Az évforduló alkalmából Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte Csi Peng-fejt, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterét. Az Osztrák KP az inflációról, az EGK-ról Bécsben ülést tartott az Oszt­rák Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az elfogadott határozat megál­lapítja, hogy Ausztriában az idén a megélhetési költségek növeke­dése fenyegető méreteket öltött. Számos intézkedést javasol az árak növekedésének és az inflá­ciónak a megfékezésére. F­ranz Muhri, a kb elnöke Ausztria és a Közös Piac közötti megállapodásokról elmondotta, hogy ezek a megállapodások „fo­kozzák Ausztria egyoldalú orien­tációját a Közös Piac felé és meg­könnyítik a külföldi tőke, minde­nekelőtt a nyugatnémet monopó­liumok további behatolását az or­szág gazdaságába”. (MTI) Az Olasz KP és a Belga KP találkozója Az Olasz Kommunista Párt és a Belga Kommunista Párt küldött­sége találkozót tartott Brüsszel­ben. A találkozóról kiadott közle­mény, amelyet a Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának hetilapja ho­zott nyilvánosságra, hangsúlyoz­za, hogy a két küldöttség véle­ménye szerint a Közös Piac létre­hozásáról kötött szerződést felül kell vizsgálni. A néptömegeknek lehetőséget kell adni arra, hogy részt vehessenek az európai dön­tések meghozatalában és meg kell akadályozni, hogy a Közös Piac miniszteri tanácsának és az eu­rópai közösségek bizottságának a kezében nagy hatalom összponto­suljon. A két párt síkraszáll azért, hogy szélesebb jogokkal ruházzák fel az Európa-parlamentet, amelyben megkülönböztetés nélkül minden pártnak képviselve kell lennie, így a kommunista pártoknak is. (MTI) Georges Marchais: Igazunk tudatában indulunk a választási küzdelembe (Párizsi tudósítónktól.)­­ Péntek este befejeződött a­­ Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának kibővített ülé­se, amelynek feladata volt a párt decemberben összeülő XX. kong­resszusának közvetlen előkészíté­se. A központi bizottság kétnapos vita után egyhangúlag elfogadta a kongresszus elé terjesztendő do­kumentumok tervezetét, úgy dön­tött, hogy azokat a pártszerveze­tekben és a párt valamennyi saj­tóorgánumában széles körű vitára bocsátja. A vita egybehangolására Paul Laurent, a politikai bizott­ság tagja, a központi bizottság tit­kára vezetésével kilenctagú bi­zottságot választottak meg. Georges Marchais főtitkárhe­lyettes az ülésen mondott zársza­vában hosszan foglalkozott a kom­munista és a szocialista párt poli­tikai egyezményével. A közös kor­mányprogramot, amely az első ilyen egyezmény a francia mun­kásmozgalom történetében, rend­kívüli jelentőségűnek mondotta. Hangsúlyozta azonban, hogy sem a jelenlegi társadalmi rend vál­sága, sem a baloldal közös prog­ramjának létrejötte — bár ez a két legfontosabb jellemzője Fran­ciaország mostani belpolitikai helyzetének — egymagában nem elegendő a nép által annyira várt demokratikus változáshoz. Az kell, hogy az érdekelt pártok együttes akciókra fogjanak össze és ragad­ják magukkal a nép változást akaró többségét. A Francia Kom­munista Párt készen áll ilyen ak­ciókra — mondotta Marchais. — Kifejtettük elgondolásainkat a szocialista párt és a baloldali ra­dikális párt képviselői előtt a leg­utóbbi együttes tanácskozásunkon. Október 5-én a három párt képvi­selői ismét a tárgyalóasztalhoz ül­nek. Jó lenne, ha ezúttal már megállapodás is létrejönne — mondotta. Az FKP főtitkárhelyettese bot­rányosnak nevezte Pierre Mess­mer miniszterelnök pénteki be­szédét, amelyben arra hívta fel a gaulleista pártot, hogy „ökölcsa­pásokkal zúzza szét baloldali el­lenségeit”. — Az uralkodó párt nem tesz bizonyságot valami nagy nyuga­lomról és magabiztosságról, ha a politikai küzdőteret ökölvívó-szo­­rítónak nézi, méghozzá olyan úsak, ahol mindenféle ütés szabályos — mondotta Marchais. — Mi a ma­gunk részéről nyugodtan és em­beri méltósággal indulunk a vá­lasztási küzdelembe. Igazunk tu­datában tesszük ezt így. Abban a meggyőződésben, hogy a nép vé­gül is meg fogja érteni, a baloldal közös kormányprogramjának meg­valósítása megoldja égető problé­máit. Fábián Ferenc * A HÁROM OLASZ VASAS­SZAKSZERVEZET közös vezető testülete genovai ülésén október 10-re általános sztrájkot hirdetett a szakma dolgozói részére. A va­sasszakszervezetek a kollektív szerződéssel kapcsolatos követe­léseiket fogalmazzák meg a ge­novai értekezleten. (MTI) A GRÚZ KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottságának plénuma Vaszilij Mzsavanadzét nyugdí­jaztatása folytán felmentette a központi bizottság első titkárá­nak és a kb irodája tagjának tisztségétől. A központi bizottság új első titkára Aduard Sevard­­nadze, a tbiliszi városi pártbi­zottság első titkára lett. (TASZSZ) SANTIAGÓBAN MEGNYÍLT a Chilei Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának plénuma. A plé­­num valamennyi dolgozó fő fel­adatának jelölte meg az állami üzemek termelésének emelését, a vezetés centralizálását, valamint a helyes arányok kialakítását a bérek és a munka termelékeny­sége között s a szükségtelen ki­adások elleni harcot. (MTI) NÉPSZABADSÁG ÜNNEPSÉG A TERVHIVATALBAN A NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉS JUBILEUMÁN (Folytatás az 1. oldalról.) — A tervezőgárdának legfőbb feladata, hogy töretlenül, alkotó módon segítse pártunk politiká­jának megvalósulását. Ez nem új követelmény, de teljesítése min­denkor elvi szilárdságot, állhata­tosságot, az élet valóságának sok­oldalú ismeretét követeli meg. E feladat magában foglalja azt is, hogy tovább javuljon a káderek kiválasztása, nevelése, tovább­képzése, hogy még felkészülteb­ben végezzék munkájukat a ter­vezőgárda vezetői. Rámutatott, hogy a társadalmi fejlődés elő­mozdításában is egyre nő a ter­vezés jelentősége. Ezért még szo­rosabban kell összekapcsolni a tervezés gazdasági és társadalmi vonatkozásait. Utalt arra, hogy a fejlett szocialista társadalom fel­építésének gazdasági követelmé­nyeit a tervezőmunka számára is értelmezhetővé kell tenni, s e munkában a hosszú távú terve­zés során már megtették az első lépéseket. Nem elegendő azonban csak hosszabb távon megtervezni a társadalmi­­követelményeket, tö­rekedni kell arra, hogy az ötéves, sőt az éves tervek is reálisabban számoljanak a társadalomban végbemenő változásokkal, azok legidőszerűbb kérdéseivel. A tervezési módszerek fejlesz­tésében az utóbbi 25 évben ér­demleges haladást értünk el, nem állíthatjuk azonban, hogy a köz­ponti tervezés ma már haszno­sítja mindazt a szervezési, köz­gazdasági és számítástechnikai tudást, amelyet a tudomány és a KGST-országok gyakorlati ta­pasztalatai számunkra nyújta­nak. Ezek minél teljesebb hasz­nosítása annál is fontosabb, mert csak ezekkel az eszközökkel lehet gazdaságpolitikánkat reális ter­vekbe foglalni­ és a gazdasági élet­­ fejlődésében a magasabb fokú tervszerűséget érvényesíteni.­­ Teendőink vannak még a lakos­­s­­ág életkörülményeivel kapcsola­tos tervezési módszerek fejleszté­sében, s végül, de nem utolsósor­ban a központi koordináció fej­lesztésében, ami a döntések he­lyesebb előkészítését teszi lehető­vé. — Szocialista gazdaságunkban — mondotta — a népgazdasági terv á­l­lami terv, amely aktív ha­tást gyakorol a gazdaság fejlesz­tésére. Ezért nagy felelősséggel tartozunk azért, hogy terveink a gazdasági szabályozás számára világos útmutatást adjanak. A terveik akkor reálisa­k, ha azokat a célok és eszközök összhangja, a lehető leghatékonyabb gazda­sági szabályozók kialakítása és alkalmazása is igazolja. Ily mó­don segítheti tehát elő a tervező­­kollektíva a gazdasági szabályo­zóik tökéletesítését, is. Szólt a csütörtökön zárult ter­vezési tudományos ülésszak ta­pasztalatairól, az ott elhangzott­­ számos értékes javaslatról, a ter­­­­vezés tökéletesítését szolgáló tu­­­­dományos előadásokról, amelyek­nek tanulságait az Országos Terv­hivatal is elemzi, s közülük mind­azt, ami adottságainknak megfe­lel, alkalmazza a hazai tervezés­ben. Tolmácsolta a KGST-orszá­gok tervbizottságai elnökeinek üdvözletét és jókívánságait. — Örülünk ezeknek az üdvözlések­nek — mondotta —, mert ezek­ben pártunk gazdaságpolitikájá­nak, a magyar népgazdaság ered­ményeinek elismerését és a ter­vezésben dolgozók munkájának megbecsülését látjuk. A tervhivatal elnöke utalt ar­ra, hogy a­z országgyűlés a köze­l­­j­övőben megtárgyalja a tervezés­ről szóló törvényt. — Alkotmá­nyunk több mint két évtizede megszabta — mondotta —, hogy népgazdaságunk tervszerűen, terv alapján fejlődik. Most majd kü­lön törvényben rögzítjük terv­gazdálkodásunk állandó, ikimanja­­kulit j­ellemzőiit. E­ törvény meg­alkotása is elismerése lesz az eddig mega tett útnak és tovább szilárdítja tervgazdaságunka­t. Ezután Párái Imre jubileumi emlékérmeket és kiváló dolgo­zó­­kitüntetéseket adott át több dol­­gozónak­. Elsőként dr. Illyés Éva, az Országos Tervhivatal osztály­vezető-helyettese és Szinai Jolán adminisztrátor kapta meg az em­­lékérmet, vagyis az a két dolgo­zó, aki 25 év óta az Országos Tervhivatalba®, végzi munkáját Az emlékérmek és a kitünte­tések átadása után Kádár János szólalt fel. 3 KÁLLÁN­ JÁNOS: ,­­ tjastlíisísfjirtanyittas retoranista hozzakjaaruit­ti szófiai ista terrijtazdakikodtas erősödéséhez Kádár János felszólalásában át­adta a Központi Bizottság szívé­lyes üdvözletét és jókívánságait az Országos Tervhivatal és a ter­vezéssel foglalkozó más szervek vezetőinek és munkatársainak, köszöntötte a kitüntetett dolgozó­kat, majd a tervgazdálkodás be­vezetésének történelmi jelentősé­géről szólt.­­ Ez olyan időpont volt né­­­­künk és az ország történetében, amikor hatalomra jutott a mun­­­­kásosztály, kezdetét vette a szo­­­­cialista átalakulás, és az elmélet gyakorlattá vált. Ezzel a nagy történelmi kezdettel az ellent­mondásos és anarchikus kapita­lista fejlődést Magyarországon felváltotta a jövő szocialista, tu­dományos megtervezése. A társa­dalmi összefüggés oldaláról meg­világítva: a gazdálkodás alapja, indító- és mozgatóereje, célja a tőkés profit helyett a társadalom általános érdeke, a felszabadult dolgozó nép érdeke lett — mon­dotta. — A szocialista tervgazdálkodás a szocializmus építésének nem­zetközi, közös törvényszerűsége. Munkásforradalmat, szocialista forradalmat győzelemre vinni, an­nak céljait megvalósítani, a szo­cialista társadalmat felépíteni tu­dományos, szocialista tervgazdál­kodás nélkül nem lehet. Olyan történelmi korban élünk, amely­ben mind több és több nép lép a szocializmus útjára. Az átmenet formái a szocializmusba a nem­zeti sajátosságoktól függően vál­tozatosak. De mindazokra a né­pekre, amelyek már ezen az úton járnak, és azokra is, amelyek a jövőben erre az útra lépnek, ér­vényes, hogy szocializmus tudo­mányos tervezés és tervszerű gazdálkodás nélkül nem lehetsé­ges.­­ A szocialista tervgazdálkodás valamikor elmélet volt, a gyakor­latban először a Szovjetunióban vezették be. Emlékszem a Szov­jetunió első ötéves tervének nem­zetközi fogadtatására. A szocia­lista tervgazdálkodás bevezetése és megvalósítása osztályharc, és a Szovjetunió első ötéves tervét ennek megfelelően, a maguk módján kétkedéssel fogadták az imperialisták. Azóta viszont a vi­lág megtanult egy új fogalmat, új szót, a szocialista tervgazdál­kodás eszméje és ereje az egész nemzetközi közvélemény előtt győ­zött.­­ A szocialista tervgazdálkodás döntő sikerét bizonyítja hazánk 25 éves tapasztalata is, mutatott rá Kádár János és kiemelte, hogy a tervgazdálkodás segített eltün­­­tetni a háborús pusztítások nyo­­­­mait, döntő szerepet játszott a­­ szocialista társadalom gazdasági alapjainak lerakásában, megszi­lárdításában és szerves alkotóele­me a szocialista társadalom tel­jes felépítéséért folyó munká­nak. — Hazáinkba® a munk­ásha­tia­­lom, a néphata­lom a szocialista tervgazdálkodás eredményeiki msatt erősödött. Lenin a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom kezdeti szakaszába® hangsúlyozta, hogy a népgazdasági terv a párt má­sodik programja. A terv mélye® erisnti a párt politi­káját, az or­szág pólós titkai és társadalmi fej­lődését. Az eszmét a­ széles mil­liók gondolkozásukban úgy mé­rik, ahogyan a­z a gyakorlatban megvalósul. Kádár János elismeréssel be­szélt a tervezés tudományos magalapozotttságán­a­k, módszerei­nek, technikájának­ fejlődéséről, és hangsúlyozta, hogy a gazda­ságirányítás reformja hozzájárult a tervszerűség, a szocialista terv­gazdálkodás erősödéséhez. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy nagy foiintossságú a számítástechnika, de az nem pótolja a marxista mó­don gondolkozó, kommunista meggyőződésű, a szocialista rend­szerrel és célokkal rokonszenve­ző alkotó embereik szellemi mun­káját. — A tudomány és a szocializ­mus —, hogy hasonlattal éljek — egy test, egy lélek, nem lehet egymástól elválasztani. Ha vala­hol, ak­kor itt érvényes az, hogy az elméletet és gyakorlatot ál­landóan fejleszteni kell. Ez el­engedhetetlen nemcsak az ötéves tervek készítése idején, hanem a tervezés minden fázisában. A tervhivatal előtt álló felada­tokra és a magasabb színvonalú tervezésre utalva kiemelte, hogy az Országos Tervhivatal legyen a Központi Bizottság, a kormány és egész népünk számára is olyan mérőműszer, amely népgazdasági összefüggésekben ellenőrzi, ho­gyan valósulnak meg a tervek. A közeljövőben a parlament elé ke­rülő tervtörvényről szólva Kádár János elmondta, hogy a tapaszta­latok szerint az Országos Tervhi­vatal hatáskörét növelni kell. Ál­lami munkánk korszerűsítésével összhangban ez lehetséges és szük­ségszerű. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság foglal­kozik a kongresszusi határozatok végrehajtásának tapasztalataival.­­ Ha most pillanatfelvételt ké­szítünk fő tevékenységünkről, an­nak irányáról, nyugodtan megál­lapíthatjuk, hogy az országban a hatalom szilárd, érvényesül a párt vezetése, a szocialista népgazda­ság alapjai erősek, a szocialista termelési viszonyok megbízhatóan működnek, az emberekben meg­van a munkakészség, a bizakodás, s ha az anyagi eszközök nem is elegendőek, a legszükségesebbek­kel rendelkezünk. Most már reális alapja van annak, hogy arról be­szélhessünk: hogyan tud Magyar­­ország még előbbre lépni a köze­pesen fejlett országok sorából. Kádár János elismerően beszélt a gazdasági eredményekről, a be­ruházási intézkedések kedvező hatásáról. Rámutatott, hogy a szocialista mezőgazdaság ma már érezteti erejét. Az állami gazda­ságok dolgozói, a termelőszövet­kezeti parasztok a kedvezőtlen időjárási nehézségeket is leküz­dötték, biztató eredmények ígér­keznek. Szólt arról, hogy világméretek­ben mindinkább a szocializmus javára alakulnak az erőviszonyok. Ez is kedvező körülményeket te­remt a tervgazdálkodás történel­mi tapasztalatainak további hasz­nosításához, céljaink eléréséhez, népünk boldogulásához. — A belső és külső feltételek tehát jók. Nyugodtan dolgozha­tunk és kell is dolgoznunk. Né­pünk szocialista jövője biztosítva van — jelentette ki Kádár János, akinek beszédét nagy tapssal fo­gadták az ünnepség részvevői. Az ünnepség dr. Szlameniczky István zárszavával, majd az In­­ternacionálé hangjaival ért véget.

Next