Népszabadság, 1973. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

2 TRIEU ELNÖK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA UTAZOTT (Folytatás az 1. oldalról.) Le Quang Hoa befejezésül ün­nepélyesen megerősítette a VDK kormányának azt az álláspontját, hogy szigorúan betartja és végre­hajtja a vietnami békemegállapo­dást. Gilbert Woodward tábornok, aki a négyoldalú katonai vegyes bi­zottságban az amerikai küldöttsé­get vezette, ugyancsak elutazott Saigonból. Az elutazás előtt adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Dél-Vietnamban továbbra is meg­sértik a tűzszünetet, azt azonban már nem ismerte be, hogy ezért a saigoni rezsim a felelős. A tábor­nokkal együtt, szombaton haza­utazott a vegyes bizottságban részt vett 520 főnyi amerikai katonai küldöttség is. Vo Dang Giang ezredes, a négy­oldalú katonai vegyes bizottság DIFK-tagozatának helyettes ve­zetője Saigonban tartott sajtóérte­kezletén visszautasította azokat az amerikai vádakat, amelyek sze­rint rosszul bántak a DIFK fogsá­gában tartott amerikai foglyokkal. Kijelentette: ezek az állítások megpróbálják leplezni a saigoni rezsim fogságában levő hazafiak­kal szemben alkalmazott brutális bánásmódot. Vo Dang Giang beje­lentette, hogy a DIFK-tagozat re­gionális csoportjait hét dél-viet­nami városból visszarendelték Sai­gonba. Mint mondotta, a csoportok akkor térnek vissza állomáshe­lyükre, amikor a saigoni kormány­zat garantálni tudja­­biztonságukat és diplomáciai mentelmi jogukat. Charles Bray, az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője meg­próbálta cáfolni azt a tényt, hogy az Egyesült Államok csaknem húszezer polgári ruhás katonai személyt hagy Dél-Vietnamban a Thieu-rezsim támogatására. A szó­vivő szerint, csupán mintegy hát­tér amerikai marad Dél-Viet­namban, akiknek a feladata a had­­tápszolgálat és a hírközlés. Thieu dél-vietnami elnök szom­baton Saigonból elindult az Egye­sült Államokba. Nixon elnök pén­tek este a kaliforniai San Cle­­mente-be érkezett, hogy felkészül­jön a Thieu-val való találkozóra. A Fehér Ház szóvivője szerint a két államfő az Egyesült Államok és Dél-Vietnam közötti gazdasági, politikai és katonai kapcsolatok­ról tárgyal. Saigoni amerikai for­rások úgy tudják, hogy Thieu mil­liárd dollárnyi segélyért folyamo­dik­­Nixonhoz, hogy rendszerét hatalmon tarthassa. (MTI) Az SZVSZ delegációinak részvételével Szolidaritási gyűlés a VDK fővárosában A VDK fővárosában péntek es­te nagyszabású szolidaritási gyű­lést tartottak, amelyen a hanoi munkásifj­úság mintegy ezer kép­viselőjén kívül megjelentek a Szak­szer­vezet­i Világszövetség végrehajtó irodájának képviselői, a Vietnami Szakszervezeti Szö­vetség vezetői, valamint a Szak­­szervezeti Világszövetség végre­hajtó irodájának rendkívüli ülés­szakán részt vett külföldi delegá­ciók tagjai is. Hoang Quoc Viet, a Vietnami Szakszervezeti Szövetség elnöke hangoztatta, hogy a vietnami nép által elért győzelmek elválasztha­tatlanok a testvéri szocialista or­szágok és a nemzetközi munkás­osztály segítségétől. Annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a Szakszervezeti Világszö­vetség végrehajtó irodájának rendkívüli ülésszakain hozott ha­tározatok elősegítik a Világ dolgo­zóinak a Vietnamról szóló párizsi békemegállapodás megvalósítását és az ország helyreállítását támo­gató akciót. (MTI) Szerezzenek érvényt a nukleáris fegyverek használatát tiltó ENSZ-határozatnak A Pravda a közgyűlés múlt évi nyilatkozatáról A moszkvai Pravda szombati számában Vlagyimir Viktorov em­lékeztet az ENSZ-közgyűlésnek a múlt év végén, szovjet javaslat alapján elfogadott nyilatkozatára, amely az ENSZ-tagállamok nevé­ben ünnepélyesen kijelentette, hogy lemondanak az erőszak al­kalmazásáról vagy az azzal való fenyegetőzésről minden formában és megnyilvánulásban, és egyszer s mindenkorra tilosnak tekintik a nukleáris fegyverek használatát. Viktorov felhívja a figyelmet, hogy akkor a határozat ellen sza­vazott a Kínai Népköztársaság, Al­bánia, továbbá Portugália és a Dél-afrikai Köztársaság küldött­sége. Így rendkívül figyelemre méltó szövetség alakult ki a „szu­perforradalmár” maoisták és a legreakciósabb gyarmatosítók kö­zött, szemléltetően bizonyítva, mi­lyen politikai mocsárba süllyednek a pekingi vezetők végtelen szov­­jetellenességü­k eredményeként. A cikk sürgeti, hogy a Bizton­­sági Tanács hozzon az államokra törvényként kötelező hatékony intézkedéseket, mert azok rendkí­vül konstruktív lépést jelentené­nek a közgyűlési határozat teljes megvalósítása szempontjából. „A Szovjetunió gyakorlati kül­politikai tevékenységében állan­dóan arra törekszik, hogy állam­közi kapcsolatainak fejlesztésében érvényesüljön az erőszakról való lemondás elve. Ez az elv szerves része azoknak a fontos kétoldalú megállapodásoknak is, amelyeket a Szovjetunió a legutóbbi évek­ben Franciaországgal, az Egyesült Államokkal, a Német Szövetségi Köztársasággal és más országok­kal kötött” — hangoztatja a Prav­da cikkírója. (TASZSZ) Külföldi események­­ néhány sorban Az SZKP KB meghívására március 20. és 30. között a Szov­jetunióban tartózkodott a Német Kommunista Párt küldöttsége, Manfred Kapluck elnökségi tag vezetésével. A küldöttség baráti beszélgetésen találkozott Borisz Ponomarjával, az SZKP KB tit­kárával. (TASZSZ) Megünnepelték a Román Mun­káspárt megalakulásának 80. év­fordulóját. A bukaresti ünnepsé­gen Ceausescu, az RKP főtitkára mondott beszédet. (MTI) A Fülöp-szigeti kormánycsapa­tok jelentése szerint pénteken a fővárostól 800 kilométernyire délre újabb fegyveres összecsa­pásra került sor a muzulmán fel­kelők és a kormány alakulatai között. A jelentés azt állítja, hogy a muzulmánok súlyos veszteséget szenvedtek. (MTI) Robbanás történt szombaton egy londoni postahivatalban. A vizs­gálatot megindították és valószí­nűnek látszik, hogy a robbanást egy levélbomba okozta. A pokol­gép szerencsére senkit sem sebe­­sített meg. (AP) Bijedics jugoszláv miniszterel­nök, aki négyhetes körútján láto­gatást tett több ázsiai országban, valamint Ausztráliában és­ Új- Zélandban is, visszaérkezett Belgrádba. A conakryi rádió szerint, állam­ellenes összeesküvést lepleztek le a Guineai Köztársaságban. Az ösz­­szeesküvők az akciót áprilisban akarták végrehajtani és nemcsak Sékou Touré kormányát, hanem a szomszédos Sierra Leone-i rend­szert is meg akarták dönteni. (MTI) Nincs jövője a Brazíliában élő 180 000 indiánnak — állapította meg legfőbb tanulságként az a konferencia, amely ezen a héten Cuiabában a dél-amerikai indiá­nok helyzetét próbálta feltárni. A tanácskozás részvevői arra az ál­láspontra helyezkedtek­, hogy az indián népesség megmentése ér­dekében változtatni kell a kor­mány politikáján. (AFP) Kétszáz fiatal tüntetett péntek este Lisszabonban Portugália „kolonialista háborúja” ellen. A megmozdulást a rendőrök szét­oszlatták. (AFP) NÉPSZABADSÁG 1973. április 1., vasárnap Árleszállítás Csehszlovákiában­ ­ Április elsejétől Csehszlovákiá­­­­ban leszállítják a műszál fehér­­!­nemű, a műszálból készült női­­ harisnyák és harisnyanadrágok, a­­ magasszárú cipők, a műszálas­­ függönyök, valamint néhány más iparcikk, többek között a karcsú­­­­sítógépek és hűtőszekrények­­ árát. Az árleszállítás évi féltrril­­l­liárd korona megtakarítást bizto­­­­sít a lakosságnak. (MTI) Az argentin katonai kormány elismerte Campora győzelmét Argentínában nyilvánosságra hozták a március 11-i általános vá­lasztások hivatalos végeredmé­nyét. E szerint Hector Campora, a perónista mozgalom (Frejuli) je­löltje a szavazatok 49,6 százalékát szerezte meg. A szavazatszámláló bizottság közlése után az argen­tin katonai kormány hivatalos nyi­latkozatot adott ki, melyben elis­meri Campora győzelmét, akit május 25-én iktatnak be hivata­lába. (MTI)­­ i KraiftamH E­U RÓ­PA I A K AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL * „Azzal a felhívással fordulunk minden európai kormányhoz, egye­sítsék erőfeszítései­ket, hogy Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinensévé, az egész világ stabilitásának, békéjének és kwasmies ivx'^rri­sének tényezőjűvé váljék.” (A Varsói Szerződés tagállamainak Budapesti Felhívásából.) LORD MILFORD: A hadiköltekezés ellentmond az európai realitásoknak Lord Milford nevét sok éven át Wogan Philippsként ismerte a ha­ladó brit közvélemény. Amikor örökösödés révén családjában rá­szállott a főnemesi cím, csupán azért fogadta el és ült be a fjor­­dok Házába, hogy eze­n a fórumon is kifejthesse Nagy-Britannia Kommunista Pártjának álláspont­ját. Ő az egyetlen kommunista lord. Wogan Milford egyebek között az értelmetlen és túlméretezett katonai költekezésben látja annak bizonyítékát, hogy Nagy-Britan­­nia kormánya lemaradt az általá­nos európai és világfolyamatok­tól, bár lépésről lépésre rákény­szerül, hogy kiigazítsa politikáját. — A Lordok Házában a hadügyi vitát hallgatva — nyilatkozta la­punk londoni tudósítójának — Winston Churchill fultoni beszéde jutott az eszembe. Churchill harc­ra szólította fel a nyugati világot a szocializmus és a kommunizmus ellen, és ezzel a hidegháború kez­deményezője lett. Olyan veszélyes helyzet jött létre, hogy én például 1950-ben, a kommunista párt kép­viselőjelöltjeként, arról voltam kénytelen a választóknak beszél­ni : a nyugati kormányok által te­remtett politikai légkör a forró­háború szélére sodorta az embe­riséget. Micsoda anakronizmus, hogy a nemzetközi helyzet meg­változása ellenére — amikor Nagy-Britannia és a NATO lépés­ről lépésre elfogadta a Szovjet­unió és a Varsói Szerződés többi országa javaslatait egy európai biztonsági konferencia előkészíté­sére és a SALT-vitára, amikor például elismerik az NDK-t és amikor sikerrel zajlott le a nem­zetközi Vietnam-konferencia Pá­rizsban­­, amikor tehát minden az enyhülés irányában hat, akkor a brit kormány a katonai kiadá­sok 5,5 százalékos növelésével állt elő! — 1945 óta az egymást követő brit kormányok oly sokat költöt­tek fegyverkezésre, hogy sohasem tudták választási ígéreteiket telje­síteni. Minden évben, amikor a hadügyi költségvetést a Ház elé bocsátják, végig kell hallgatnom egy kabi­netminiszter szájából „a szovjet agresszió fenyegető veszé­lye” ürügyét a fegyver!"—-' indoklásához. fv­lis szolgáltat' építés, az ügy fel­emelésén ok. Ennek a i. .v ki­adásnak er ,ii a brit munkásosz* , ,ok keserű­séget okozó .„otoban. Az ember szeretne felkiáltani: micsoda óriá­si szükség van egy európai bizton­sági egyezményre! — Magam is, együtt a brit par­lament baloldali elemeivel, szün­telenül küzdök az őrült fegyver­kezési politika ellen. Igyekszünk odahatni, hogy a kormány ismer­je fel a világhelyzet új tényeit és azokhoz igazítsa politikáját — hangoztatta lord Milford. London, 1973. március Szabó L. István Az Arab liga tanácsának kairói ülésszaka a közel-keleti helyzetről tárgyal A megbeszélés középpontjában az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás A közel-keleti események sorá­ból az Arab Liga tanácsának kai­rói ülésszaka emelkedik ki. A ta­nácskozáson megtárgyalják az Iz­raeliták nyújtott újabb amerikai fegyverszállítások kérdését, vala­mint a kuvaiti—iraki problémát. Az izraeli dolgozók elégedetlenek az élelmiszerárak újabb emelke­désével. Kairóban szombaton megkezdő­dött az Arab Liga tanácsának ülés­szaka. A 18 tagállam képviselői azért ültek össze, hogy megvitas­sák a közel-keleti térség időszerű problémáit. A konferencia napirendjén sze­repel annak a washingtoni dön­­t­­ésnek megvitatása, amelynek alapján Izrael újabb 48 Phantom és Skyhawk típusú vadászbombá­zót kap az Egyesült Államoktól. Az Arab Liga főtitkársága az ülés­szak elé terjesztett emlékiratában hangsúlyozza, hogy az amerikai­­ hivatalos személyiségek nyilat­kozatai, miszerint az Egyesült Ál­lamok a közel-keleti béke elérésé­re törekszik, nyilvánvaló ellentét­ben állnak a valódi amerikai ma­gatartással. Az Egyesült Államok kizárólag és teljes mértékben az izraeli agresszor mellett áll, s en­nek bizonyítéka az újabb fegyver-­ szállítás is. Az ülésszakon megvitatásra ke­rülő egyéb kérdések között szere­pel a Kuvait és Irak közötti konf­liktus. Mahmud Riad, az Arab­­ Liga főtitkára beszámol a két or­­­­szágban közelmúltban folytatott közvetítő tárgyalásainak eredmé­nyeiről. (Egyébként a liga üléssza­kától függetlenül is folytatódik a diplomáciai lépések sorozata a kuvaiti—iraki viszály rendezése érdekében. El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter például befejez­vén iraki látogatását, Kuvaitba ér­kezett. Az egyiptomi diplomata tárgyalásokat folytat kollégájával, Szabah El Ahmad Aldzsabar ku­vaiti külügyminiszterrel a konflik­tus megoldásának lehetőségeiről.) Az Arab Liga ülésszaka végül — kairói értesülések szerint — fog­lalkozik majd azoknak a vörös­­tengeri szigeteknek a helyzetével, amelyeket a múlt hetekben izraeli kommandók szálltak meg. A szer­vezet titkársága erről beszámolót készített, amelyet az ülésszak elé terjesztenek. Az izraeli dolgozók körében elé­gedetlenséget keltett, hogy a Tel Aviv-i kormány az utóbbi három hónapban immár másodszor emel­te a legfontosabb élelmiszerek árát. Löwenbraun kommunista képviselő a parlamentben mondott beszédében rámutatott, hogy az életszínvonal romlásának egyik alapvető oka a militarizálást szol­gáló politika, a fegyverkezésre köl­tött milliárdok. A képviselő kije­lentette, hogy az izraeli dolgozók nem békülnek meg a vezető kö­röknek az életszínvonal csökken­tésére irányuló mesterkedéseivel és folytatják harcukat. Löwen­braun egyébként az Izraeli Kom­munista Párt parlamenti frakciója nevében bizalmatlansági indít­ványt terjesztett elő Golda Meir kormánya ellen. Jichak Rabin, Izrael volt wa­shingtoni nagykövete egy Tel Aviv-i gyűlésen elmondotta, hogy országa az utóbbi két évben 1,2 milliárd dollár kölcsönt kapott az Egyesült Államoktól, míg az előző 25 évben összesen 1,4 milliárd amerikai dollár érkezett kölcsön­ként az ország gazdaságának tá­mogatására. A nagykövet nyilat­kozata hű képet ad az USA-nak az izraeli agresszióhoz nyújtott se­gítsége gyors növekedéséről. (MTI) Az Északi Tanács államai támogatják az európai enyhülés folyamatát Oslóban véget ért az Északi Ta­nács külügyminisztereinek kétna­pos értekezlete. Az összejövetelről kiadott közlemény elmondja, hogy Dánia, Izland, Norvégia, Finnor­szág és Svédország külügyminisz­terei megelégedésüket fejezték ki az európai enyhülésre és az euró­pai együttműködés bővítésére irá­nyuló folyamattal k­apcsolatban. E folyamat megerősítését látják az európai biztonsági értekezlet elő­készítését szolgáló sokoldalú hel­sinki konzultáció alkotó szellemű légkörében. A miniszterek kife­jezték reményüket, hogy a helsinki megbeszélések eredményeként az idén júniusban összeül az európai biztonsági értekezlet. Az északi államok külügymi­niszterei kedvezően ítélik meg a Bécsben folyó előkészítő tanácsko­zást, amelynek célja az európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentésére vonat­kozó tárgyalások előkészítése. (MTI)

Next