Népszabadság, 1973. június (31. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

2 A történelem legnagyobb szabású kereskedelmi ügylete Washingtonban nagy jelentőséget tulajdonítanak a szibériai gáz felhasználásáról kötött előzetes megállapodásnak . Három tőkéscsoport már újabb tervekről tárgyal (Washingtoni tudósítónktól.) A nagy lapok, televízió- és rá­dióállomások vezető helyen is­mertetik és elemzik azt az előze­tes megállapodást, amelyet a szovjet külkereskedelmi szervek a hét végén írtak alá Moszkvá­ban két nagy amerikai olajipari tőkéscsoport képviselőivel: az El Paso Natural Gas és az Occiden­ tal Petroleum elnökével. Az ér­deklődést csak fokozza, hogy er­re a lépésre, amely a hosszú távú gazdasági kapcsolatok fejlesztése irányába mutat, olyan időpontban került sor, amikor az energiavál­ság következményei itt mindenki számára kézzel foghatóan jelent­keznek. „A Szovjetunió és két­­amerikai cég megegyezett a gáz­tervezetben” — így hangzik a Washington Pest első oldalas tu­ dósításának címe. A baltimore-i Sun beszámolója így kezdődik: „Két amerikai társaság előzetes m­egegyezésben vállalta, hogy 10 milliárd dollár értékű szibériai gázt szállít 25 év alatt a nyugati parton keresztül az Egyesült Álla­mokba.” A Sun a tárgyalások amerikai részvevőit idézi, akik megállapították: az előzetes meg­állapodás a történelem legna­gyobb szabású kereskedelmi ügy­letéről szól. A­z üzletkötésre azért kerülhe­tett sor, mert vezető amerikai tő­késkörökben rendkívül megnöve­kedett az érdeklődés a Szovjet­unió, Európa szocialista fele iránt. Az El Paso és az Occidental há­rom másik amerikai társaságot „ütött ki a nyeregből”, amelyek szintén pályáztak ugyanerre az üzletre. Ez a három társaság azon­ban nem mondott le a csábító üz­letkötésekről, s most egy másik, nem kevésbé nagyszabású tervről tárgyal a szovjet szervekkel. Mint a Washington Post írja, „Tyu­­ meny gázkútjaiból naponta 3 mil­lió köbláb gázt vezetnének a sark­körön túli Murmanszk kikötőjé­be, s onnan az USA keleti partjá­ra indulnának a tankhajók”. A létrejött üzletkötések nagy­mértékben befolyásolják a csúcs­­találkozó előtti atmoszférát, az enyhülés ellenfelei fokozatosan elszigetelődnek. A kifejezetten munka jellegű csúcstalálkozó po­litikai és technikai előkészüle­tei szovjet és amerikai szakértők részvételével folynak Washing­tonban: külön specialista csopor­tok vizsgálják a tudományos és kulturális együttműködés kiter­jesztésének lehetőségeit. A kül­ügyminisztérium „különleges saj­tóirodát” állított fel, hogy meg­könnyítse annak a több száz ame­rikai és külföldi újságírónak mun­káját, aki Leonyid Brezsnyev lá­togatásáról tudósít és elkíséri út­ja Washingtonon kívüli állomá­saira is. V­ajda Péter Szovjet válasz egy egyiptomi főszerkesztő cikkére Katonai megnyugvás csak a békés rendezés után valósítható meg a Közel-Keleten (Kairói tudósítónktól.) Kuddusz, az Akhbar El-Jom fő­­szerkesztője a múlt héten foglal­kozott a tavalyi Nixon­ Brezsnyev találkozóról kiadott közös közle­ménnyel. A cikk időzítése (Brezs­nyev amerikai látogatása előtt) nemcsak a közelmúlt egyik jelen­tős politikai eseményének értéke­lésére mutat, hanem bizonyos kö­rök aktuális politikai állásfoglalá­sára is. Kuddusz cikke úgy értel­mezte a szovjet—amerikai közös közleményt, hogy az a közel-keleti helyzetet a világban tapasztalt ál­talános katonai megnyugvásra való törekvés részének tekinti. A­z egyiptomi lap moszkvai tu­dósítója tegnap összefoglalta a hivatalos szovjet források vála­szát a cikkre. Moszkvában hang­súlyozták: nem lehet katonai meg­­megnyugvásról beszélni a Közel- Keleten mindaddig, míg Izrael arab területeket tart megszállva, s amíg nem találnak megoldást a palesztinai problémákra, illetve nem garantálják a palesztinai ara­bok törvényes jogait. A Szovjet­unió a folytatódó izraeli agresz­­szió körülményei között nem álla­podott meg az USA-val a katonai megnyugvás kérdésében, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a Szovjetunió Nixon tavalyi moszkvai látogatása után sem ál­lította le az Egyiptomnak nyúj­tott katonai segítséget. A tavalyi szovjet—amerikai köz­lemény leszögezte, hogy a közel­­keleti problémákat a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határoza­tával összhangban kell megolda­ni, s ily módon kell egyeztetni a katonai megnyugvás útját a tér­ségben — hangsúlyozták Moszk­vában. A katonai megnyugvás te­hát csak a békés rendezés után valósítható meg. B­ócz Sándor A Francia Kommunista Párt állásfoglalása Semmiféle vita nem jelenthet ürügyet a baloldal egységének meggyengítésére A Francia Kommunista Párt Politikai­ Bizottsága felhívta a párt összes szervezeteit, hogy te­vékenyen kapcsolódjanak be a június 20-án, a demokratikus sza­badságjogok védelmére ország­szerte megrendezendő tüntetések előkészítésébe. A­z FKP Politikai Bizottsága azt is leszögezte: az FKP kész elmé­lyült vitát folytatni minden bal­oldali párttal és szakszervezettel arról a kérdésről, hogy milyen formát öltsön a vállalatok demok­ratikus igazgatása, ha a baloldal megszerzi a kormánytöbbséget, és megkezdődhet Franciaországban a fejlődés a szocializmus irányában. A­z utóbbi időben ugyanis a szo­cialista párt balszárnya és a szo­cialistákkal­ mind szorosabb kap­csolatot kialakító CFDT (a máso­dik legnagyobb francia szakszer­vezeti szövetség) a baloldalon be­lül folyó elvi viták előterébe az úgynevezett üzemi önigazgatás kérdését igyekszik állítani. Georges Marchais, az FKP fő­titkára a közelmúltban hangsú­lyozta, hogy a francia kommunis­ták nem térnek ki e vita elől, de nem ezt tartják a legsürgősebb kérdésnek, az FKP mindenkép­pen el akarja kerülni, hogy ennek a vitának az ürügyén meggyen­gítsék a baloldali egységet. (MTI) Külföldi események­­ néhány sorban A­lekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke július 2. és 5. között hivatalos látogatást tesz Ausztriában —kö­zölték hivatalos helyről. Koszigin ezzel a látogatással az osztrák szövetségi kormány meghívásá­nak tesz eleget. (TASZSZ) C­arrero Blanco tengernagy, Spanyolország újonnan kineve­zett miniszterelnöke szombaton letette a hivatali esküt. Az elnöki palotában tartott rövid ünnepsé­gen az új kormányfő felesküdött Francóra, a falangista mozgalom elveire és végül a spanyol alkot­mányra. (UPI) A libanoni hadsereg főparancs­noksága szombaton hatálytalaní­totta a múlt hónapban a hadse­reg és a palesztinai gerillák ösz­­szetűzései nyomán életbe lépte­tett kijárási tilalmat. (MTI) Nem hivatalos, baráti látoga­tásra Jugoszláviába érkezett No­­rodom Szihanuk herceg. A kam­bodzsai vezető vendéglátójával, Tito elnökkel folytatott­­ megbe­széléseket az el nem kötelezett országok szeptemberben Algírban megtartásra kerülő csúcsértekez­letének előkészületeiről és az in­dokínai helyzetről. (MTI) K­laus Schützt, Nyugat-Berlin kormányzó polgármesterét pénte­ken a Willy Brandt kancellár el­nöklete alatt álló szociáldemokra­ta párt ENSZ-szakértőjévé nevez­ték ki. Megfigyelők szerint Bonn így kívánja erősíteni kapcsolatait Nyugat-Berlinnel, különös tekin­tettel az NSZK várható felvételére az ENSZ-be. (AP) NÉP­S­Z­ABADSÁG 1973. június 10., vasárnap Az ENSZ főtitkára Leonyid Brezsnyev amerikai látogatásáról Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­ kára sajtónyilatkozatban üdvözöl­te Leonyid Brezsnyev közelgő wa­shingtoni látogatását és annak a reményének adott kifejezést az SZKP KB főtitkárának egyesült államokbeli útja segíti a jobb, köl­csönös megértést a népek között. Az ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy boldog lesz, ha Leonyid Brezsnyevet az ENSZ székházában üdvözölheti. (TASZSZ) B­écsi konzultáció Már szövegezik a záróközleményt­ ­ A haderőcsökkentési értekezle­tet előkészítő bécsi konzultáció részvevői ezen a héten is több két- és többoldalú eszmecseréket folytattak a napirend még megol­datlan kérdéseinek tisztázására. A konzultációs tárgyalásokhoz kö­zelálló körök véleménye szerint további haladás tapasztalható. Ezt az is bizonyítja, hogy már szöve­gezik a záróközleményt. A következő plenáris ülés idő­pontját még nem közölték, de vár­ható, hogy ennek bejelentésére rö­vid időn belül sor kerül. (MTI) Fizetésemelés, árbefagyasztás Argentínában Campora: A katonai rezsim kegyetlen diktatúra volt Hector Campora argentínai el­nök pénteken széles körű társadal­mi-gazdasági rendszabályokat je­lentett be. A nemzethez intézett és a parlamentben elhangzott üze­netében egyebek közt közölte, hogy két évre befagyasztják az árakat. Ez lehetővé teszi a mun­kanélküliség felszámolását, a bé­rek javítását és azt, hogy véget vessenek az inflációnak és a tő­ke menekülésének az országból. Az államfő egyidejűleg bejelen­tette a fizetések, június elsejei ha­tállyal, kétszáz pezóval történő ál­talános emelését. A minimális ha­vi fizetés ezer pezó lesz. A terv magában foglalja a nyomorne­gyedek felszámolását szolgáló szé­les körű lakásépítési programot is. C­ampora azt is bejelentette, hogy a földtulajdonból, valamint a szabad foglalkozásokból (orvo­sok, ügyvédek stb.) származó jö­vedelmeket meg fogják adóztatni. Egész sereg pénzügyi rendszabály határozza meg az osztalékokat, a hiteleket, az exportot és az im­portot. Szigorú ellenőrzésnek ve­tik alá a külföldi beruházásokat, valamint a magán- és közületi bankbetétek felhasználását a tan­kok részéről. Ü­zenete befejezéséül Carapora élesen bírálta és „kegyetlen dik­tatúrának” minősítette az előző katonai rezsimet. (AFP) Készül a Görög Köztársaság alkotmánya A­théni jelentések szerint a gö­rög fővárosban már ismeretessé váltak azok a főbb elvek, ame­lyekre a köztársasággá nyilvání­tott Görögország új, módosított al­kotmánya épül. Eszerint a köztár­saság elnökét hétéves időtartamra választják majd, közvetlen, általá­nos és titkos szavazással. Az el­nök nem jelöltetheti magát újabb hét évre. Amíg viszont hatalmon van, az ő hatáskörébe tartozik a m­iniszterelnök, továbbá a had­ügy-, a belügy- és a külügymi­niszter, valamint helyetteseik ki­nevezése és felmentése. A parlament 200 képviselőből áll majd, közülük 180-at megvá­lasztanak, húszat pedig az elnök nevez ki. A kinevezett parlamen­ti képviselőknek nem lesz joguk a szavazásra a miniszterelnök sze­mélyének jóváhagyásakor, sem amikor bizalmat szavaznak a kor­mánynak. (MTI) Nem változott a szélsőséges hang A revansista szudétanémet szervezetek támadják a csehszlovák S NSZK szerződést (Prágai tudósítónktól.) C­sehszlovák illetékes helyen élesen reagáltak a Nyugat-Né­­metországban működő revansista szervezetek, közöttük az úgyne­vezett szudétanémet bajtársi szö­vetség tegnap kezdődött kétna­pos országos akciósorozatára, va­lamint a csehszlovák—nyugatné­met államközi kapcsolatok ren­dezésére hivatott és parafálás előtt álló szerződés elleni jobbol­dali támadásokra. A csehszlovák fővárosban felhívják a figyelmet arra, hogy a szudétanémet szö­vetség a Prága—Bonn -dialógus egész idején fenyegetőzött, s je­lenleg sem hagy kétséget az iránt, hogy a csehszlovák—nyugatnémet szerződés őszre tervezett kor­mányfői aláírása után sem mond le csehszlovákellenes revansista politikájáról. E­rre utalnak a szövetség leg­utóbbi nyilatkozatai, amelyek szerint a szerződés kizárólag a k­ét ország kapcsolataira vonat­kozik, ám nem érinti a szudéta­­németek „elidegeníthetetlen jogát ahazájukra”, értsd csehszlovákiai területekre. Ez a magatartás — mutatnak rá Prágában —, politi­kai és anyagi támogatásra talál az ellenzéki CDU—CSU-tömb leg­­reakciósabb köreiben. A csehszlovák sajtó egyidejű­leg megelégedéssel nyugtázta, hogy sok hivatalos nyugatnémet személyiség, közöttük Kronawit­­zer müncheni szociáldemokrata főpolgármester, valamint az es­seni és a kölni polgármester idén elutasította részvételét a szudéta­német­ napokon. A Rudé Právo hangot ad annak a meggyőződé­sének, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban felülkerekedett realista irányvonal teljesen illu­­zórikussá teszi a revansista szu­détanémet törekvések teljesülése sét. Flesch István ­ L­assan kialusznak Kuba „esti fényei”. A táj jellegzetes, égbe­csapó lángjai, amelyek december óta jelezték: égetik a cukornád le­veleit. Ezt azt jelenti, hogy végé­hez közeledik a zafra. Ez az egyetlen szó a teendők egész so­rát tömöríti magába: a cukornád vágását, szállítását, feldolgozását, a cukor raktárakba és kikötőkbe való eljuttatását. Jobb szó híján: embertelen m­unka a n­ádvágás kézzel. A 28— 32 C-fokos tűző napon, az egyik kilogrammos machetékkel (nád­vágó késekkel) a néhol két méter­re is megnőtt nádat levágni rend­kívüli kitartást igényel. A sziget­országban ezért is övezi különös tisztelet és elismerés a zafra hő­seit, elsősorban a hivatásos nád­vágókat. Közülük is leginkább azokat, akik elérik a bűvös száz­ezres számot. Vagyis a zafra fiúz hónapja alatt százezer arroba (1 arroba = 11,5 kg) nádat vágnak le. A forradalom előtt a környező karib-tengeri országokból szállí­tottak Kubába olcsó munkaerőt, elsősorban színes bőrűeket. Ma a cukorprogramban első helyen szerepel a vágás gépesítése, amely még alig éri el a húsz százalékot. Jelenleg mindössze 420 kombájn dolgozik a hatalmas kiterjedésű kubai cukornádföldeken. Azt ter­vezik, hogy 1930-ra — elsősorban a Szovjetunió segítségével épülő kombájngyár révén — a vágást 83 százalékban gépesítik. KUBA : „nagy szüret " E­zekben a hetekben tehát min­den figyelem arra összpontosul a szigetországban, hogy sikeresen fejezzék be az 1972—73-as zaf­­rát, hogy a nád még a júniusi esős évszak beállta előtt a gyárakba kerüljön. A levágott nád csak egy napig maradhat a földeken. Utá­na mindennap egy százalékot ve­szít cukortartalmából. A gördülé­keny szervezésen tehát rendkívül sok múlik. Nem beszélve arról, hogy a gyárak termelése is ehhez igazodik. Az országnak­ ma 153 cukorgyára van, a legidősebb száz éves, a legfiatalabb 30 éves. K­ubában — a most kidolgozás alatt álló közép- és hosszú távú tervekben — továbbra is elsőbb­séget élvez a „fehér arany” ügye. Azért is, mert­ a devizabevétel mintegy 80 százalékát a cukor ad­ja. Másrészt azért, mert a cukor­program szélesítése több új ipar­ág létrehozását, illetve fellendíté­sét irányozza elő. A melléktermé­kek hasznosításával soha nem lá­tott perspektíva áll például a pa­pír-, a műanyag-, a bútoripar előtt. S mindezekhez jobb lehető­séget, új feltételeket biztosít az, hogy Kuba csaknem egy éve tagja a KGST-nek. Bár sajátos földrajzi helyzetben van, ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy élvezze és k­ihasználja a szocialista integrá­cióban rejlő lehetőségeket. Ezek leginkább a melléktermékek hasz­nosításának kooperációjában nyil­vánulhatnak meg. A cukor termelésének növelését a világpiaci árak alakulása is sürgeti. Soha nem volt ilyen nagy a kereslet, mint most, s ezzel nem tart lépést a nemzetközi termelés. Tavaly a világ termelése 74 mil­lió tonna körül mozgott. Ebből Kuba mintegy ötmillió tonnával részesült. Magyarországra is elju­tott 55 ezer tonna kubai cukor. A mostani zafra végén már ja­vában folyik a jövő évi termés sikerének megalapozása. Fokoza­tosan telepítik az új ültetvénye­ket. A meghódított szűzföldek olyanok lesznek, hogy nem aka­dályozzák a gépesítést. A jövőt formáló tervek kapcsán sok szó esik a hosszú távú, biztos piacról. Ehhez nyújtott a Szovjetunió se­gítséget, amikor a néhány hó­napja megkötött egyezmény alap­ján vállalta, hogy a világpiaci ár­nál 35—40 százalékkal­­többet fi­zet. Ez pedig szilárd fejlesztési bázist biztosít Kubának, amely gazdasága intenzív fejlesztésének szakaszába lépett. E­zekben a hetekben úgy be­szélnek az elmúlt időszakról, mint a „grand zafráról” — a nagy szü­retről. S a nagy szüret hatmillió ton­nánál kezdődik. Havanna, 1973. június. Király Ferenc

Next