Népszabadság, 1974. szeptember (32. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

Vj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL • ÁRA: 1,20 FT NÉPSZABADSÁG 1974. szeptember 1. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁNT KÖZPONTI LAPJA XXXII. évfolyam 204. szám Harmincöt évvel később Harmincöt éve már, hogy eldördültek a második világháború első ágyúlövései. A Gdansk északi szegélyén húzódó keskeny félsziget, a Westerplatte maroknyi lengyel helyőrségére tüzet nyitottak a német hadihajók nehézlövegei. A fekete keresztes harci gépek Varsó felé repültek, a határpóznákat lánctalpak zúzták össze. Megindult a fasiszta hadigépezet, hogy meghódítsa a világot, hogy örökre átuázolja a térképeket. Hitlernek, aki a Fehér Terv fedőnevű, szeptember 1-i támadási parancsot aláírta, végnapjaira a világból csak a Reichstag üszkösfekete kőkoporsója maradt meg. De az ár, amelyet az emberiség fizetett, iszonyú volt. Tizenhatmillióan haltak meg a három földrész frontjain, sarkvidékeken, sivatagokban, dzsungelekben, a tengereken és a levegőben. Több mint harmincmillióan pusztultak el a hátországokban és a fasizmus megsemmisítő táboraiban. További tízmilliók egész életükre nyomorékokká váltak. Több mint félmillió magyar pusztult el, hazánk felnőtt lakosságának nyolc százaléka ... Soha nem volt ilyen háború az emberiség életében. A történelem összes megelőző háborút együttvéve nem követeltek ennyi áldozatot. Harmincöt év alatt sok könyvtárnyi kötetet publikáltak a háborúról, előtörténetéről, s persze arról is, hogy miként lehetett volna elkerülni. A történelem, igaz, nem kedveli a feltételes módot, de e kérdésre mégis lehet válaszolni. Ha sikerül a második világháború előtt hatékony kollektív biztonsági rendszert létrehozni, ha a nyugati diplomáciai elképzelések éle nem a Szovjetunió ellen irányul, akkor az események menete másképp alakult volna. Az emberiség szerencsétlenségére a nyugati hatalmak váltakozó kormányai a realizmus rövid életű felvillanásai ellenére csupán a szovjetellenességben voltak következetesek. Ebben az értelemben 1925-től, a locarnói egyezmény évétől, szinte egyeness út vezet a tragikus 1939-es esztendőig, amikor az angol és a francia fél meghiúsítja a moszkvai tárgyalásokat, amelyeket a szovjet kormány azért kezdeményezett, hogy hatékony kölcsönös garanciákkal állják el Hitler útját. Erre emlékeztetni, s a tanulságokat levonni, alkalmazni, nem felesleges dolog. A történelmi lecke ma egy teljesen más nemzetközi helyzetben is erőt ad a békéért és a nemzetközi biztonságért folyó küzdelemnek. Napjaink bonyolult és részleteiben gyorsan változó nemzetközi helyzetében az alapvető realitás, a hosszú távú és tartós tényező ez: visszavonhatatlanul megváltoztak a világ erőviszonyai. Az erőviszonyok átalakulásának máig legfontosabb összetevője, hogy olyan helyzet alakult ki, amelyben az imperializmus többé nem remélheti a szocializmus történelmileg kialakult határainak felgöngyölítését katonai erővel sem. A szocializmus nemzetközi súlyának, hatóerejének növekedése egyben azt jelenti, hogy reális lehetőség van egy új világháború elkerülésére, hiszen a népek kollektív történelmi tapasztalatát megtestesítő nagy erejű békemozgalom törekvéseit — ez a mozgalom egyébként új, a második világháború utáni történelmi jelenség — erősíti a szocialista diplomácia egész tevékenysége. De tisztán kell látni valami mást is: a történelmi lehetőségek bizonyosságokká nem maguktól válnak, az enyhülés nem olyan automatikus folyamat, amelynek üteme egyszer s mindenkorra adott, és a világból nem tűntek el a feszültségi gócok. Egyes országokban végre elérkeznek a gyűlölt fasizmus végnapjai , de közben az agresszív katonai blokkok folytatják az ellenforradalom, s a feszültségek exportját. A háborúkról sem lehet még múlt időben beszélni. Vietnamban folytatódnak Thieu területrabló műveletei, a Közel-Keleten azok, akik négy háború kitöréséért felelősek, a minap monstre mozgósítási „gyakorlatot” rendeztek, és Cipruson senki sem tévesztheti össze az ingatag fegyverszünetet a béke csendjével. A háborúk ma is szenvedést és megpróbáltatásokat hoznak a népeknek, és különböző mértékben mindig azzal a kockázattal járnak, hogy túlterjednek annak a térségnek a határain, ahol elkezdődtek. Semmi sem veszélyesebb azonban, mint a múlttal igazolni a jelent, s a háborút valami öröktől fogva adott elemi csapásnak tekinteni. Az értelmes és tudatos cselekvés a kor parancsa, s ez küzdelmet jelent a látszatmegoldások ellen, a konfliktusok alapvető, politikai rendezéséért, a népek érdekeinek megfelelő módon, igazságos alapon. Ezért foglalunk állást a Vietnam ügyében kötött párizsi békeegyezmény betűjének és szellemének betartása és betartatása mellett; ezért valljuk, hogy a közel-keleti békét nem a csapatok fizikai szétválasztása teremti meg, hanem a hódító erők teljes visszavonása; ezért állítjuk, hogy a független Ciprusi Köztársaság helyreállítása nélkül nincs megoldás a szigetország bajára. , Egyszersmind tisztában vagyunk azzal is, hogy messzebbre kell tekintenünk az adott konfliktusoknál, hiszen a béke védelme nem jelenthet „tűzoltó munkát”. Ki kell alakítani a biztonság „rengésálló épületeit”. Ebből következik az is, hogy nagy türelemmel és az objektív nehézségeket nem tagadva, de állhatatosan és a halogató törekvéseket nevükön nevezve törekszünk arra, hogy szilárdabb alapra helyezzük az európai biztonságot annak az értekezletnek mielőbbi, legmagasabb szinten való sikeres befejezésével, amely már eddigi tevékenységével is egyedülálló a földrész történetében. (Ha azt hinné valaki, hogy ez csak Európa ügye, hadd emlékeztessünk rá: innen indult az első világháború, s innen az a második is harmincöt éve, amelynek végnapjait már a távoli japán városok felett jelezte a „végső fegyver” gombafelhője.) Ennek az értekezletnek a sikere valós hozzájárulás lehet ahhoz is, hogy megteremtsük a kölcsönös bizalmat, amely egyebek közt a történelmileg kialakult határok kötelező tiszteletben tartásán alapul — bizalom nélkül pedig nincs biztonsági rendszer —, s ahhoz is, hogy a következő nemzedékek olyan légkörben nevelkedjenek, amelyet nem szennyez a nacionalista-soviniszta népbutítás, a militarista gőz. Hogy újabb generációk nőjenek fel, amelyek csak könyvből ismerik a háborút, s a tévéből a nagy csatákat. Vajda Péter EGÉSZ ESZTENDŐBEN CSÚCSFORGALOM Az őszi erőpróbára készül a vasút Ebben a félévben 66 millió tonna árut kell elszállítani A MÁV intézkedései a fuvarozás gyorsítására A MÁV áruforgalmi teljesítménye jelentősen meghaladja a korábban tervezettet. Az idén — a már módosított, megemelt terv alapján — megközelítően 130 millió tonna árut szállít el a vasút; ilyen teljesítményt csak 1980 —1985-re vártak. Ma már szinte egész évben csúcsforgalom van a vasútnál. Az idén nyolc hónap alatt 84,5 millió tonna árut szállítottak el, 5,1 millióval többet a tavalyinál. Ebben az időszakban 30 000-rel több tehervonat közlekedett; minden három vagon közül csak egy szállított belföldi, kettő pedig exportimport vagy tranzitárut. Az első félévi 62,9 millió tonnával szemben a második félévben 66 millió tonna áru elszállítása vár a vasútra. Szeptemberben és októberben 11,6—11,8 millió tonnás teljesítményre lesz szükség. A tranzitforgalomban is jelentős, 13 százalékos növekedés várható. Az egyik legnagyobb őszi feladat a cukorrépa szállítása, annál is inkább, mert a tavalyinál 50—60 ezer vagonnal többet jeleztek, s a folyamatos termeléshez szeptember elején mintegy 14—15 ezer vagon répát kell az Alföldről a sárvári és a petőházi cukorgyárba szállítani. Az almatermés szállításához 36—37 ezer vagonra lesz szükség, miközben a következő hónapokban már számolni kell a kedvezőtlen időjárással is. A MÁV a hatalmas árumenynyiség pontos, minél zavartalanabb továbbítását belső üzemszervezéssel, s a fuvaroztatókat érintő intézkedésekkel készíti elő. A nagyobb szállítási feladatokat segíti 71 Diesel-mozdony és több mint 2000 vagon üzembe állítása. A járműjavító üzemek meggyorsítják a kocsik átadását, s intézkedtek az idegen kocsik gazdaságosabb felhasználásáról. Fokozottabban alkalmazzák a hatékony vasúti munkamódszereket, egyebek között anyagi ösztönzéssel növelik az irányvonatas árutovábbítást. A vasúti munkaerőhiány enyhítésére a nyári idény befejeztével felszabaduló vonóerőt és vonatszemélyzetet a személyforgalomból a teherszállításhoz irányítják át. Tárgyaltak a Volánnal a rövid távú fuvarok közútra tereléséről. Csökkenteni kívánják a 30 kilométeren belüli vasúti szállításokat, s a fővárosi pályaudvarok közötti fuvarokat. A MÁV erőfeszítéseket tesz azért, hogy a folyamatos termeléshez szükséges anyagok rendelkezésre álljanak, s a késztermékek, az exportszállítmányok idejében célhoz érjenek. A különféle intézkedések ellenére nem tudják vállalni valamennyi áru késedelem nélküli továbbítását; számolni kell azzal, hogy a fuvarigények egy részét — köztük építési alapanyagok szállítását — nem tudja a MÁV időarányosan teljesíteni. A vasút változatlanul kéri megbízóitól, hogy fokozzák az éjszakai, a szombati és a vasárnapi rakodásokat. A chilei egyházak vezetőinek felhívása a junta terrorja ellen Raul Silva Henriquez bíboros, Helmut Frenzl evangélikus és Vasquez Del Vallé metodista püspök, valamint Angel Kreiman rabbi pénteken petíciót intézett a chilei juntához, és ebben azt követelte, hogy vessenek véget a rendkívüli állapotnak. A négy egyházi vezető ezenkívül amnesztiát követelt valamenynyi bebörtönzött számára, akit politikai vagy társadalmi okok miatt tartanak fogva. A chilei hivatalos sajtó „szemtelenségnek” minősíti az egyházférfiak felhívását, és csodálkozását fejezi ki amiatt, hogy a chilei katolikus egyház nem akar hivatalos hálaadó misén megemlékezni a Népi Egység megdöntésének első évfordulójáról. A Párizsban július elején megtartott chilei szolidaritási értekezlet küldöttsége pénteken New Yorkban tolmácsolta Roberto Guyer ENSZ-főtitkárhelyettesnek az európai közvélemény tiltakozását a chilei fasiszta junta terrorcselekményei ellen. (MTI) Kiküldött tudósítónk jelenti Lisszabonból: Mozambik képviselőivel a jövő héten tárgyalásokat kezd a portugál kormány kialakult, az is jelezte, hogy a kabinet két nap alatt három hoszszúra nyúlt minisztertanácsot is tartott. A szerdai megbeszéléseken Spinola államfő, csütörtökön pedig Costa Gomes vezérkari főnök vezette a tanácskozásokat. A fenyegető politikai válságot, amely az áprilisi antifasiszta fordulatot végrehajtó katonai mozgalmon belül támadt nézeteltérések miatt keletkezett, a jelek szerint sikerült elhárítani. Így ezek után a minisztertanács pénteken néhány sürgetően fontos, elsősorban gazdasági ügyben hozhatott határozatokat. A kabinet az alacsony fizetésű dolgozókat annyira sújtó, a bukott fasiszta rezsim által megalkotott bérrendszer áttekintése után megszüntette a siérek eddig érvényben levő befagyasztását. De csak a különösen alacsony fizetéseknél engedélyeznek gyors emelést, a többieknél bizonyos megkötöttségeket és korlátozásokat vezettek be. Ez az intézkedés a kormánykörök várakozása szerint megnehezíti majd a jobboldali és az ultrabal uszítást, s azt, hogy sztrájkok kirobbantásával ássák alá a kormányzat gazdasági pozícióit. Lisszabonba érkezett hírek szerint a mozambiki fővárosban a felszabadítási mozgalom, a FRELIMO képviselői érintkezést kerestek a portugál kormányszervekkel, hogy a jövő héten valahol találkozót készítsenek elő a terület függetlenségéről való tárgyalásra. A Lisszabonban elterjedt hírek szerint Mario Soares vezetésével már össze is állították a portugál küldöttséget a jövő héten várható tárgyalások megkezdésére. Árkus István Pénteken a késő éjszakai órákban véget ért a portugál fővárosban a kormány több napos tanácskozássorozata. A kiélezett belpolitikai helyzetet, amely Liszszabonban a múlt hét közepén Budapestre érkezett Raul Koa kubai külügyminiszter Pója Frigyes külügyminiszter meghívására szombaton hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett dr. Raul Ron, a Kubai Köztársaság külügyminisztere. A kubai külügyminiszterrel együtt Budapestre érkezett felesége is. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puja Frigyes és felesége, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, jelen volt a fogadtatásnál dr. Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete és Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Puja Frigyes üdvözli Raul Roát a repülőtéren.