Népszabadság, 1975. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

2 Nemzetközi kérdéseket vitatott meg az Indiai KP X. kongresszusa A magyar küldött felszólalása — S. A. Dange sajtókonferenciája (Tudósítónktól.) Az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusa pénteken nemzetkö­zi kérdésekről tanácskozott és fontos határozatokat fogadott el a közel-keleti helyzetről, a chilei néppel való szolidaritásról, s el­ítélte az imperialista katonai tá­maszpontok létesítését az Indiai­óceán térségében. A nap folyamán több külföldi delegátus is felszólalt. Az MSZMP nevében Romány Pál, a Közpon­ti Bizottság tagja, a magyar kül­döttség vezetője köszöntötte test­vérpártunk kongresszusát, s egye­bek között a következőket mon­dotta : — Pártjaink között az elmúlt években megvalósult rendszeres találkozók és véleménycserék jól szolgálták egymás munkájának kölcsönös megismerését és jobb megértését — hangoztatta. — El­mondhatjuk, hogy a magyar kom­munisták jól ismerik és nagy fi­gyelemmel kísérik indiai osztály­testvéreik harcát, amelyet a cochini kongresszus határozatai megvalósításáért, az indiai mun­kásosztály jogai védelméért, a dolgozók jobb életfeltételeiért vívnak. Igen nagyra értékeljük a kö­vetkezetes elvi politikát, amelyet az Indiai Kommunista Párt a mo­nopolista, a jobboldali reakciós erők ellentámadásának pergőtü­zében, revizionista, opportunista szakadár aknamunka ellen foly­tat, küzdve a baloldali és de­mokratikus erők összefogásáért, India demokratikus fejlődése előbbreviteléért, a társadalmi ha­ladásért, a haladó külpolitika megőrzéséért. Az Indiai Kommu­nista Párt történelmi küldetését teljesíti, amikor arra vállalkozik, hogy a leghaladóbb erőket egye­sítve megfogalmazza és a rendkí­vül bonyolult körülmények között bátran képviseli korunk — és ez­által India — fejlődésének igazi történelmi tendenciáit. A magyar kommunisták nemcsak értik és ismerik küzdelmüket, hanem szo­lidárisak is az indiai kommunis­ták harcával, mert a marxizmus —leninizmus elvén nyugvó politi­kájuk kifejezi India népei sajá­tos és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom általános ér­dekeit — mondotta az MSZMP küldötte. . Az ülések közötti szünetben sajtóértekezletet tartott L. A. Dange, a párt országos tanácsá­nak elnöke. Hangoztatta, hogy az országon belüli jobboldali reak­ció és a nemzetközi imperializ­mus erői jelentik azokat a forrá­sokat, ahonnan az indiai nép de­mokratikus vívmányait fenyege­tő veszély ered. A kommunista párt konkrét programot javasol az országban uralkodó korrupció felszámolására. Ennek első lépé­sét jelentené a közfogyasztási cikkeket gyártó gazdasági ágaza­tok államosítása. A sajtóértekezleten a kommu­nista párt elnöke kijelentette, hogy azokban az indiai államok­ban, ahol az ehhez szükséges fel­tételek kialakultak, létre lehetne hozni a baloldali és demokra­tikus erők kormányát, hasonlóan ahhoz, ahogy az Kerala állam­ban a nemzeti kongresszus, a kommunista párt és más demok­ratikus pártok képviselőinek rész­vételével megvalósult. Az amerikai törvényhozás és az elnök vitája a Dél-Vietnamnak szánt újabb segély miatt­ ­ WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ Szenvedélyes vita lángolt fel az Egyesült Államokban Ford elnök­nek arról a kongresszushoz inté­zett kéréséről, hogy hagyjanak jó­vá 300 millió dolláros póthitelt Dél-Vietnamnak és 222 milliós Kambodzsának. A vita, egyrész­ről az elnök és külügyminisztere, másrészről a kongresszus ellen­zéki demokrata párti többsége között robbant ki. Az elnök azzal érvel, hogy ha a tavaly július 1-től folyósított és már elköltött 700 millió dollár se­gélyt sürgősen nem toldják meg 300 millióval, Dél-Vietnamot „le lehet írni”, és veszélybe kerül az Egyesült Államok biztonsága. Ha­sonló az érv a kambodzsai segély esetében is. Kissinger mindezt megtoldja a kongresszus bírála­tával, nevezetesen, hogy bele­avatkoznak a külpolitika napi kérdéseibe, és ezzel lehetetlenné teszik az adminisztráció dolgát. Rockefeller alelnök egy választá­si pénzgyűjtő vacsorán mondott beszédében meg éppen a kong­resszusra hárított minden felelős­séget a Thieu-rezsim esetleges összeomlásáért. A képviselőház köztársasági csoportjának vezetője, Robert Griffin szerint nehéz, sőt csaknem lehetetlen lesz elfogadtatni az újabb segélyek küldését, mert még a köztársaságpártiak között is nagyon kevés támogatója van az elnök követelésének. A demokrata párt legismertebb vezetői, köztük Kennedy és Humphrey hevesen bírálják az el­nököt. Mansfield szenátor szerint „tragikus hiba lenne pénzt adni, hagyni kell a vietnami népet, hogy döntsön saját sorsáról”. De nemcsak a szenátorok, az egyszerű emberek is fölteszik a kérdést: honnan, kiktől akarják elvenni a háború folytatására kért újabb százmilliókat? Az elnök ál­tal beterjesztett terv szerint a leg­szegényebb rétegektől, a nyugdíj­ból és járadékból élő tömegektől, továbbá attól a 17 millió ember­től, aki már most is kedvezmé­nyes élelmiszerjegyre szorul, hogy puszta létét fenntarthassa. A DKP visszautasítja a nyugatnémet jobboldal hamisításait és rágalmait­ ­ BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL | „Újra és újra a régi nóta, va­lahányszor a nagytőke és a fegy­verkezési verseny, irányítói ki­fogynak az érvekből, valahány­szor a dühödt kommunistaellenes hajsza ellenére növekedik befo­lyásunk a munkásosztály és a fiatal generáció soraiban, a reak­ciósok a kommunizmus kísérteté­nek minden árnyalatát falra fes­tik, hogy antiszociális politiká­jukról eltereljék a közvélemény figyelmét, és félrevezessék azt” — Eberhard Weber, a Német Kom­munista Párt (DKP) sajtószóvivő­je a párt lapja, az Unsere Zeit csütörtöki vezércikkében e sza­vakkal válaszol a nyugatnémet jobboldalnak a DKP ellen inté­zett, hamisításoktól és rágalmak­tól hemzsegő legújabb támadásá­ra. A közvetlen előzményekhez tar­tozik, hogy a CDU—CSU parla­menti frakciója egy nappal előbb közzétette az úgynevezett radiká­lisokról szóló jelentését, amelyet csaknem valamennyi nyugatné­met lap leközölt. A jelentés mindenekelőtt kény­szerű beismerést tartalmaz: a DKP 1969 óta 75 százalékkal nö­velte taglétszámát, erős kádertar­­talékai vannak a munkásifjúság­ban, és befolyása mind gyarap­szik a főiskolák, az egyetemek diákjai között. A CDU—CSU szemrehányásokat tesz a koalíciós kormánynak, hogy e tényekre nem figyel fel. A továbbiakban azt állítja, hogy az NSZK''tőkés piacon alapuló társadalmára és jogrendjére a DKP jelenti a fő veszélyt, és „ultima raliéként” a párt betiltását követeli. A CDU—CSU ez alkalommal, ellentmondva régebbi sűrű kije­lentéseinek, csekély jelentőségű­nek nevezi azokat a maoista— trockista-terrorista csoportokat, amelyek merényletekkel, bank­rablásokkal, robbantásokkal tet­ték magukat hírhedtté az NSZK- ban, sőt megkísérli, hogy ezeket az álforradalmi elemeket „új bal­oldal” elnevezés alatt egy kalap­ba helyezze a kommunista párt­tal. Eberhard Weber megállapítja: Ezek az álforradalmi csoportok „kiérdemlik a CDU—CSU jóindu­latát, mert üzelmeik a reakció kezére dolgoznak, tevékenysé­gükkel a munkásmozgalmat, kü­lönösen a munkásosztály pártját, a DKP-t akarják gyengíteni.” C. Tóth Béla 1975. február 1., szombat NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány sorban Edward Gierek, a LEMP KB első titkára pénteken fogadta Isi­­dor Peplit, a Kubai Kommunista Párt KB titkársági tagját, aki pártküldöttség élén­ tartózkodik lengyelországi látogatáson. A ta­lálkozón a két testvérpárt együtt­működése további erősítéséről folytattak megbeszélést. (MTI) A Lenin-rendet és a „Sarló és Kalapács” arany érdemérmet nyújtották át pénteken Borisz Ponomarjovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának. (TASZSZ) *­ Andrej Grecsko szovjet honvé­delmi miniszter február második felében hivatalos látogatást tesz Indiában Szvaran Szin­gh indiai hadügyminiszter meghívására. (TASZSZ) Átalakította kormányát Gis­­card d’Estaing francia köztársa­sági elnök. Az államfő menesz­tette az ország eddigi hadügymi­niszterét, valamint posta- és táv­közlésügyi államtitkárát. (AFP) Csütörtökön a Szovjetunióban Föld körüli pályára irányították a Kozmosz—706 jelzésű mester­séges holdat. A szputnyik beren­dezései kifogástalanul működnek. (TASZSZ) Félhivatalos látogatásra a len­gyelországi Zakopánéba utazott dr. Brúno Kreisky osztrák kan­cellár és dr. Hannes Androsch pénzügyminiszter. Bécsi források szerint a kormányfőt Piotr Jaro­­szewicz lengyel miniszterelnök hívta meg Ausztria és Lengyel­­ország együttműködéséről szóló eszmecserére. (MTI) A Palesztinai Felszabadítási Szervezet szerdán engedélyt adott néhány nyugati újságírónak, hogy látogatást tegyen a szervezet Da­maszkusz külvárosában levő bör­tönében, s itt találkozzék a né­hány hónappal ezelőtt Dubaiban végrehajtott gépeltérítési kísérlet két elítélt részvevőjével. A két merénylőt 15-15 évi börtönbün­tetéssel sújtotta a PFSZ a ter­rorcselekmény elkövetéséért. (MTI) Pénteken Belgrádban megkezd­te tanácskozását az Interparla­mentáris Uniónak az európai együttműködéssel és biztonság­gal foglalkozó II. konferenciája, amelyen 25 európai ország, va­lamint az Egyesült Államok és Kanada parlamenti csoportjainak képviselői vesznek részt. (MTI) A különböző áramlatok versengésének jegyében Tanácskoznak a francia szocialisták | PÁRIZSI TUDÓSÍTÓN­Kró­l­­­­ Pénteken Pau dél-franciaorszá­­gi városka kiállítási csarnokában megnyílt a szocialista párt kong­resszusa. A háromnapos tanács­kozáson 1500 delegátus vesz részt. Meghívták a baloldali kormány­­program két másik aláíróját: a Francia Kommunista Pártot Paul Laurent, a politikai bizottság tag­ja, a Baloldali Radikális Mozgal­mat Francois Lonc­et főtitkár kép­viseli. A szakszervezetek küldöt­tei közt van a CGT delegációja. Negyvenhárom külföldi párt és szervezet küldött képviselőket a kongresszusra. A külföldi vendé­gek közt vannak több szocialista, szociáldemokrata és haladó párt küldöttei, valamint hat kommu­nista és munkáspárt megfigyelői. A szovjet, a spanyol, az olasz, a lengyel, a román és a jugoszláv kommunisták küldtek megfigye­lőket Pau-ba. A Kubai Kommu­nista Párt üdvözletet küldött a kongresszusnak. Az első ülésen a külföldi szo­cialista pártok képviselői szólal­tak fel. Ezután a párt különböző áramlatainak nevében négy hatá­rozati javaslatot terjesztettek elő. Közölték, hogy az az irányzat, amelyet a küldötteknek kevesebb mint öt százaléka támogat, nem képviseltetheti magát az újonnan megválasztandó pártvezetőség­ben (amelynek az eddigi nyolc­vannal szemben 109 tagja lesz). Az első határozati javaslat, amelyet Mitterrand és a párt több jelenlegi vezetője nyújtott be, ál­lást foglal a baloldali pártok kö­zös programja mellett, előirányoz­za a párt erősítését, de nem mondja ki, hogy ez ne az FKF rovására történjék. Ezt az indít­ványt támogatják az úgynevezett „harmadik összetevő” elnevezésű áramlat, főleg szakszervezeti kép­viselői és a szocialista egység­pártból (PSU) kivált vezetők, az úgynevezett „önigazgatásos” szo­cializmus hívei. A Mitterrand-fé­­le javaslat mintegy 70 százalékos többségre számíthat. A második javaslatot az úgyne­vezett CERES-csoport nyújtotta be, amely a párt balszárnyán he­lyezkedik el. A balszárny javas­lata közös akciókat kíván a bal­oldali­ pártokkal, de csak korlá­tozott formában. E határozati ja­vaslat a küldöttek mintegy 25 százalékára támaszkodik. A fenn­maradó öt százalékon a „régi gárda” jobboldali szociáldemok­ratáinak két kis csoportja osztoz­hat. Ezek, a harmadik és a ne­gyedik határozati javaslat szer­zői, megpróbálják egyesíteni áramlataikat, hogy így bejuthas­sanak az új vezetőségbe. Termé­szetesen ezek az arányok a kong­resszus folyamán módosulhatnak. A négy tendencia egyike sem veti el a baloldal közös program­ját, de egyik sem javasol olyan széles körű tömegakciókat, ami­lyeneket az FKP sürget. A L’Hu­­manité pénteken megállapította: a közös program szóbeli támoga­tása és a közös akciók gyakorlati elutasítása közti ellentmondás árt a dolgozók érdekeinek, és ideje lenne, hogy a szocialista párt ezt az ellentmondást meg­szüntesse. Ma folytatódik az általános vita. Folytatja munkáját a Szaljut—4 legénysége Folytatja repülését a Szaljut—4 szovjet orbitális tudományos állo­más. A kozmonauták a 19. mun­kanap nagy részét orvosi kísérle­teknek szentelték. Alekszej Gu­­barev és Georgij Grecsko a vér­keringés működését vizsgálták adagolt fizikai megterhelés mel­lett, EKG-méréseket végeztek. A huszadik munkanap prog­ramjának megfelelően Gubarev és Grecsko karbantartási szemlét végzett az űrállomáson, átvizs­gálta a tudományos műszereket, rendszerezte az előző napok kuta­tási eredményeit, fizikai gyakor­latokat folytatott, navigációs kí­sérleteket hajtott végre és pi­hent. Az űrhajósok huszonegyedik munkanapja pénteken, moszkvai idő szerint 10 órakor kezdődött. Az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek, az űr­hajósok egészségi állapota és köz­érzete jó. (TASZSZ) Olaszország Interpe­lációk a terrorakciók miatt „A biztonsági erőknek első íz­ben sikerült idejében megelőz­niük egy nagyon súlyos terror­­cselekményt, amely tömegmészár­­lás­t is eredményezhetett volna” — jelentette ki Luigi Gui belügymi­niszter a képviselőházban, azokra az interpellációkra válaszolva, amelyeket az Empoliban történt fasiszta rendőrgyilkossággal kap­csolatban intéztek a kormányhoz. Gui részletesen ismertette az arezzói és empoli letartóztatások előzményét: a rendőrség — a Ró­ma—Firenze vasútvonal ellen vég­rehajtott merénylet ügyében nyo­mozva — nagy mennyiségű rob­banóanyagot­ foglalt le, és jól szer­vezett terrorcsoport nyomára bukkant. Ennek felgöngyölítésé­­ban akarták letartóztatni Empoli­ban a 29 éves Mario Tutit, aki azonban lelőtte a két rendőrt, és elmenekült. „A történtek megerősítik — je­lentette ki a belügyminiszter —, hogy a társadalom, a demokrati­kus intézmények elleni felforga­tás és fenyegetés szinte csakis fa­siszta szervezetektől származik. NOVOJE VREMJA Csökken az izraeli A Novoje Vremaja című szovjet he­tilap legújabb számában cikket kö­zöl arról, hogy csökken az Izrael­be bevándorlók száma, az onnan ki­vándorolni akarók száma pedig la­vinaszerűen emelkedik. Izrael már hosszú évek óta arra szólítja fel a világ zsidóságát, hogy válassza állandó lakhelyéül „az ősök földjét”. E propaganda­hadjáratot a cionista és az impe­rialista körök alapvető politikai érdekeik magvalósításának céljá­ra óhajtják felhasználni, s fel­szólításuknak semmi köze a kü­lönböző országokban élő zsidó la­kosságról való „gondoskodáshoz”. Lássuk csak a tényeket. Az Iz­raelbe bevándorlók száma 1973 vége óta rohamosan csökken. Az odaérkezők egyre-másra csalód­nak, amikor a cionisták által ígért „paradicsom” helyett nyomort, munkanélküliséget, lakáshiányt, az ott lakók részéről pedig ellen­séges magatartást tapasztalnak. bevándorlók száma Különösképpen meghökkenti Izrael vezető köreit a Szo­vjet­­unióból oda bevándorlók számá­nak csökkenése. Sajtóadatok sze­rint 1974 folyamán a Szovjetunió­ból mintegy 16 ezer zsidó nemze­tiségű érkezett Izraelbe, azaz két­szerre kevesebb, mint előző évben. Az izraeli kormánynak, valamint a cionista köröknek az a próbál­kozása, hogy a Szovjetunióból való zsidó kivándorlás csökkené­sét a szovjet hatóságok akadályo­zó intézkedéseivel magyarázzák, ma már kudarcot vall. Jelenleg az illetékes hatóságok előtt mindössze 1420 kivándorlási kérelem fekszik. Ráadásul az 1973—74-es időszakban mintegy 1500 kivándorlási engedélyt ka­pott zsidó nemzetiségű szovjet ál­lampolgár végül is nem óhajtott élni az engedéllyel, és nem ván­dorolt ki.

Next