Népszabadság, 1975. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

1975. április 2., szerdai NÉPSZABADSÁG Kádár János interjúja a szovjet televíziónak és rádiónak Az interjút ma a budapesti tv és a rádió is sugározza Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára interjút adott A. Kaverznyevnek, a szov­jet televízió és rádió tudósítójá­nak. Az interjút a szovjet televízió és rádió április 2-án sugározza; a felvételt a magyar televízió ma 18.30 órakor közvetíti, a rádió pe­dig a Kossuth-adón 21.25 órakor sugározza. Ma kezdődik a választási kampány Portugáliában Portugáliában ma hivatalosan is megkezdődik a választási kam­pány: 48 évi fasiszta diktatúra után Portugália népe április 25-én járul az urnákhoz, hogy megvá­lassza képviselőit az alkotmá­­nyozó nemzetgyűlésbe. Ez a tes­tület lesz hivatott kidolgozni az ország új, demokratikus alkotmá­nyát. Az országos választási bizottság hétfő esti tanácskozásán elítélte azokat a szélsőséges akciókat, amelyekkel egyesek megpróbál­ják­ lejáratni a demokratikus rendszert. A testület elítélte azo­kat az erőszakos cselekedeteket is, amelyeket jobboldali pártok aktivistái követtek el az elmúlt napokban a Portugál Kommunis­ta Párt és a Portugál Demokra­tikus Mozgalom tagjai ellen. Lisszabonban hétfő este meg­tartotta a múlt heti kormányát­alakítás utáni első ülését a mi­nisztertanács. Az ülés után a tár­sadalmi kapcsolatok (tájékozta­tásügy) minisztériuma közle­ményben jelentette be, hogy az ideiglenes kormány elhatározta egy szőkebb kabinet létrehozását, amely rendszeresen, minden hé­ten ülésezik. Tagjai, a miniszter­­elnökön kívül, a koalíciót alkotó négy párt tárca nélküli miniszte­rei és a kormány három katona­tiszt-minisztere. (MTI) Jelentős baloldali sikerek a görög községtanácsi választásokon A Görögországban vasárnap megtartott községtanácsi válasz­tásokon a kommunisták, a szocia­listák és a demokraták választási szövetsége jelentős győzelmet ara­tott. Athénban a tömb jelöltjét, Papatheodorou tekintélyes ügy­védet választották meg polgár­­mesternek. A demokratikus bal­oldali választási szövetség közös jelöltjeinek sikereiről érkeztek je­lentések Patreból (71 százalék), Voloszból (több mint 50 száza­lék) és más városokból. Politikai megfigyelők hétfőn a görög községtanácsi választás eredményeit az „állami és kato­nai apparátusnak a fasiszta dik­tatúra elemeitől való rendkívül óvatos megtisztítása” elleni tilta­kozásként értékelték. A görög parlament a választá­sokkal egyidőben megvitatta az új alkotmánytervezetet. A terve­zet a többi között a végrehajtói hatalom erősítését, azon belül is az elnöki hatalom bővítését irá­nyozza elő. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának sajtóiro­dája közzétette azt a beszédet, amelyet Harilaosz Florakisz, a KB első titkára tartott volna a parlamenti vita során, de nem adták meg neki a szót. A Flora­­kisz-beszéd ugyancsak leszögezi, hogy a kommunista párt képvise­lői a tervezet ellen fognak sza­vazni, mivel az csak a hazai és a külföldi monopoltőke érdekeit tartja szem előtt, és csorbítja Gö­rögország nemzeti érdekeit, vala­mint dolgozó népének jogait. Florakisz arra is rámutatott, hogy a tervezett új alkotmány korlátozná a parlament jogait. A KP első titkára emlékeztetett rá, hogy a görög államrenddel kap­csolatos népszavazáson a lakos­ság túlnyomó többsége a demok­ratikus állami berendezkedés­­ mellett szállt síkra. (TASZSZ) Van Tien Dung vezérezredes nyilatkozata a szovjet hadsereg 30 év előtti győzelméről Van Tien Dung vezérezredes, a Vietnami Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, a vietnami hadsereg vezérkari fő­nöke nyilatkozott a TASZSZ tu­dósítójának a fasizmus fölött ara­tott győzelem jelentőségéről. Elmondotta, hogy a szovjet nép és a szovjet hadsereg nemcsak hogy megvédte hazáját, a világ első szocialista államát, hanem megszabadította az emberiséget a fasizmus borzalmaitól; megte­remtette a feltételeket Európa és Ázsia számos országában a forra­dalom győzelme, a szocialista vi­lágrendszer létrejötte számára; óriási befolyást gyakorolt a nem­zeti felszabadító mozgalom fej­lődésére; megnyitotta az impe­rializmus elleni általános offen­­zívához vezető utat. — A kvantung hadseregnek a szovjet hadsereg által történt megsemmisítése rendkívül ked­vező feltételeket teremtett pár­tunk számára, hogy győzelmet arathasson az augusztusi forrada­lomban, és megalakíthassa a Vietnami Demokratikus Köztár­saságot. Azok a meleg érzések, amelyek a szovjet népet és hadseregét ösz­­szefűzik a vietnami néppel, meg­mutatkoztak abban a proletár szolidaritástól áthatott támoga­tásban, amelyben a Szovjetunió részesítette a vietnami népet a hazája függetlenségéért, szabad­ságáért, az egységért, a szocializ­mus építéséért vívott harcában. IZVESZTYIJA Az európai biztonsági értekezlet második szakaszának munkáját kommentálja az Izvesztyija. A lap hangsúlyozza, hogy a munka egyre tartalmasabbá, cél­tudatosabbá válik, a részvevők a tanácskozás meggyorsítására, sikeres befejezésére törekszenek. Optimális megoldásokat keres­nek, amelyek mindenki számára elfogadhatóak, számításba véve érdekeiket és elvi álláspontjukat. Mindez azt mutatja, hogy közele­dik a második szakasz befejezése. A tanácskozás kedvező ered­ményei a kérdések vizsgálatánál jelentkező, erősödő realista szel­lemnek köszönhetők — írja az Izvesztyija. — Ezt a szellemet az európai enyhülési folyamat és az együttműködés gondolatának megszilárdulása határozza meg. A második szakasz gyors ütem­ben közeledik a befejezéshez. Az európai közvélemény­ mind ha­tározottabban száll síkra a har­madik szakasz legmagasabb szin­ten történő megtartásáért, hogy ez is megerősítse a biztonság és az együttműködés elveit és téte­leit, ösztönözze új utak keresé­sét az európai államok sokolda­lú együttműködésében — foglal­ja össze végezetül az Izvesztyija. ­ A MÁV Északi Járműjavító üzemének kollektíváját kedden ün­nepi nagygyűlésen vették fel a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ez­redik tagcsoportjának. Az ünnepségen részt vett Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Szakali József, az MSZMP KB tagja, a X. kerületi pártbizottság első titkára, I. J. Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagy­­követségének első titkára, továbbá a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság Budapesten tartózkodó küldöttségének tagjai. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Nagy Mária tartott ünnepi beszédet, amelyben kiemelte: a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság jelentős részt vállal a népeink barátságának elmélyítéséért folyt , latott munkában. Barátságunk ápolása egész népünk, szocialista tár­sadalmunk közügye. Beszéde után a főtitkár ünnepélyesen átadta a MÁV Északi Jár­műjavító üzem kollektívájának az MSZBT-tagcsoport megalakulásá­ról szóló oklevelet. Ezt köv­etően G. Tg. Beregovoj űrhajós vezérőrnagy, az MSZBT- küldöttség tagja köszöntötte az ünnepi nagygyűlés részvevőit. Orszá­gaink, népeink barátságát méltatva kiemelte: erős szálak fűzik ösz­­sze a szovjet és a magyar dolgozókat, akik azonos célért, a kommu­nista társadalom felépítéséért munkálkodnak. A csoportok, kisebb társaságok, klubok létrejötte 1945 első hetei­ben jelezte már, hogy sokan, egy­re többen akarnak megismerked­ni a Szovjetunióval. Mire a fel­­szabadulásunk évének júniusá­ban megalakult a Magyar—Szov­jet Művelődési Társaság budapes­ti szervezete, addigra a főváros kerületeiben, városok, községek sorában már működtek a magyar —szovjet baráti csoportok. „Népeink javára...“ Freska Miklós, az akkori szarva­si szovjet irodalmi társaság titká­ra, most az Alumíniumipari Tröszt termelési főmérnöke, a tröszt MSZBT-tagcsoportjának el­nöke így emlékezik: — Kezdet­ben irodalmi délutánokat rendez­tünk, felolvastuk mindazt, ami a Szovjetunió életéről szólt, amit magyarra tudtunk fordítani. Elő­ször inkább a város értelmiségi rétege jött össze, később a kom­munista párt taggyűlései után amolyan kérdezz-felelek forma alakult ki. Gyakran több száz ember gyűlt össze. 1945. január 26-án megalakult a Szovjetunió Barátainak Rákos­­palotai Egyesülete. A város ak­kori főmérnöke előadásokat, orosz nyelvleckéket tartott. Április 8-án Pécsett a baráti szervezet alakulásának napján a színház Gorkij Éjjeli menedék­hely című drámáját mutatta be. — Sashalmon már február 8-án megalakult a pártszervezet — meséli Cseh Ervin, az akkori ala­pítók egyike, később autóbuszok tervezője, most, nyugdíjaskorban is az Ikarus dolgozója, és a ba­ráti társaság tagcsoportjának el­nöke. — Negyvenöt tavaszi hó­napjaiban bejártam a tudomány­­egyetemre, onnan hoztam Sasha­lomra a magyar—szovjet közös műsorok, találkozók gondolatát. A szovjet katonáknak a kerületi összejöveteleken Magyarország­ról, történelmünkről beszéltünk, ők pedig a Szovjetunióról. Zalaegerszeg,­ Szeged, Angyal­föld — szovjet—magyar társasá­gok, baráti körök alakulásáról ad­nak hírt az akkori újságok. És végül az első országos jelentősé­gű esemény, a mai Magyar— Szovjet Baráti Társaság elődjé­nek megszületése. A Szabad Nép így tudósított akkor az 1945. jú­nius 9-i eseményről: „A buda­pesti Tudományegyetem fizikai előadótermében tartotta alakuló ülését a Magyar—Szovjet Műve­lődési Társaság.” Alapszabályt dolgoztak ki, majd a társaság el­nökévé Zilahy Lajost választot­ták meg. Alelnök Ligeti Lajos lett, a köztiszteletnek örvendő akadémikus, aki most, 30 év múl­tán is a baráti társaság alelnöke. A korabeli tudósítás beszámol ar­ról is, hogy tiszteleti elnökké Szent-Györgyi Albertet, a világ­hírű tudóst választották. Érdemes felidézni a baráti tár­saság születésénél készült jegyző­könyv néhány mondatát. A szov­jet követség képviselője a követ­kezőket mondotta: — A Magyar—Szovjet Művelő­dési Társaság megalakulása egyik jele annak, hogy a magyar nép valóban a népek testvériségének útjára lép. Az orosz nép őszinte szeretettel nyújtja kezét a ma­gyarság felé. Idézet a társaság felhívásából, amelyet a magyar társadalomhoz intéztek: „Magyar férfiak és nők! Pár­toljátok társaságunkat! Teremt­sétek meg társaságunk helyi cso­portjait az egész országban! Ba­rátaink a Szovjetunióban, nyújt­satok segélykezet, hogy munkánk eredményes legyen népeink ja­vára, a világ népeinek hasznára!” A felszabadult Magyarországra az első hivatalos szovjet delegá­ ■ ció 1946 július első napjaiban érkezett — a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság első orszá­gos kongresszusára. Ekkorra a társaságnak több mint félmillió tagja volt. — Abban az időben még nem volt kultúrházunk, munka után az üzemben, műhelyekben ren­deztük a találkozókat — emlék­szik vissza az akkori hónapokra Cseh Ervin. — Tánc, kultúrmű­sor, közös vacsora, minden ott volt. Kétezer-ötszáznyi dolgozónk­ból csaknem 1500-an tagjai vol­tak a társaságnak. 1949 tavaszán elnökségi ülésen arról tárgyaltak, hogy a társaság tennivalói túlnőttek már a műve­lődési feladatokon. Részt vesznek a szovjet termelési módszerek népszerűsítésében, a szovjet tu­domány megismertetésében. A most már politikai tömegszervezet Magyar—Szovjet Társaságra vál­toztatta nevét. Mire 1950 decem­berében sor került az országos kongresszusra, kiosztották a szer­vezet tagsági könyveit is. — Egy kis kartonlap volt az igazolvány — emlékeznek az ak­kori gyáriak. — Megismerked­tünk a gépek szocialista megőr­zésére indított Nazarova-, a mun­kahelyi kulturáltságért küzdő Vo­­rosin-mozgalommal. A Korabel­­nyikova-mozgalom a nyersanyag­gal való takarékosságra hívta fel figyelmünket. Évről évre azonos elvek alap­ján rendezett országszerte prog­ramokat a Magyar—Szovjet Tár­saság; tavaszonként barátsági hó­napokra, filmnapokra került sor, az őszi hónapokban kiállítások­­ járták az országot, a legújabb szovjet termelési módszerekkel ismerkedtek a gyárakban. Új fejezet kezdődül­­ — 1957 januárjában már éppen tíz éve a Láng Gépgyárban dol­goztam — mondja Freska Mik­lós. — Plakátokat ragasztottunk a műhelyek, a gyárak falaira,­­ előadásokra invitáltuk az embe­­i­­eket. A kerületi csoport vezetője é­s Vedres Márk Kossuth-díjas szob­­­­rászművész volt. — Az Ikarusban a pártszerve-­­­zettel együtt újjáalakult a baráti­­ csoport is — emlékezik Cseh Er­vin. A társaság országos elnöksége 1957. június 15-i ülésén kimondta, hogy ezentúl nem tömegszerve­­zetként, hanem mozgalomként dolgoznak tovább. „Legyen ez ügye mindenkinek, akinek drága a szocializmus építése, fejlődése" — így szólt a felhívás és ezzel új fejezet kezdődött: a Magyar— Szovjet Baráti Társaságé. Az MSZBT azt a megbízatást kapta, hogy a két nép testvéri barátsá­gának elmélyítésével, a kommu­nizmus és a szocializmus építése tapasztalatainak kicserélésével, a magyar és a szovjet nép politikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális élete eredményeinek kölcsönös megismertetésével já­ruljon hozzá a népünk előtt álló feladatok eredményes megvalósí­tásához. 1958-ban a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetsége — amelynek ekkor már több mint száz ország baráti társaságával volt kapcso­lata — megalakította a Szovjet— Magyar Baráti Társaságot, elnö­kévé Fedoszejev akadémikust vá­lasztotta. A két társaság azóta minden évben együttműködési tervben rögzíti a feladatokat. 1960-ban az Elnöki Tanács az MSZBT-t a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. Ezernyi tagcsoport Diósgyőrben, a Lenin Kohá­szati Művekben született 1971 áprilisának első napjaiban a fel­hívás: alakuljanak tagcsoportok országszerte. Egy-egy tagcsoport képviseljen egy-egy üzemet, ter­melőszövetkezetet, intézményt, is­kolát, s e munkahelyi közöségek minden tagja vegyen részt tudá­sa, képessége szerint a barátsági munkában. Ez már a jelen. Négy év alatt sorra alakultak a tagcsoportok. Kedden alakult meg az ezredik. — Az Alumíniumipari Tröszt­ben — mondja Freska Miklós — évente egy alkalommal összejö­vünk a vállalataink tagcsoport­jainak vezetőivel. Sok olyan mér­nökünk, szakemberünk van, aki a Szovjetunióban szerezte tudá­sát ösztöndíjasként. Gazdasági munkánk ezernyi szállal kötődik a szovjet iparhoz. Tapasztalat­­cserékben, a legújabb szakiroda­­lom megszerzésében segítséget adhat a tagcsoport mindenkinek. — Az ÉVIG tagcsoportja — számol be Faust Rudolf, az Egyesült Villamosgépgyár szer­vezője, a tagcsoport vezetője — csoportokban végzi munkáját. Külön gondolunk a munkaterv elkészítésénél a fiatalokra, azok­ra, akik munkájuk közben rend­szeres kapcsolatban állnak szov­jet partnereinkkel és nem feled­kezünk meg az „amatőr" érdek­lődőkről sem. Második éve kap­csolatban állunk a moszkvai elektromos motorgyárral, együtt­működési szerződésünkben szere­pel a legújabb technológiák meg­ismertetése, közös kutatómunka, szakemberek kölcsönös látoga­tása. És sorolhatnánk a példákat ol­dalakon keresztül. Vannak üze­mek, ahol a tagcsoportok védnök­séget vállaltak a szovjet export kifogástalan teljesítésére, vannak termelőszövetkezetek, ahonnan szakemberek járják a szovjet föl­det a legkorszerűbb agrotechni­ka megismeréséért,, és vannak is­kolák, ahol a diákok mindegyike levelezésben, kapcsolatban áll egy-egy szovjet iskolással. Magas kitüntetés A legmagasabb kitüntetések között tartják számon A Népek Barátságáért Érdemrendet, ame­lyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége azoknak a szovjet, illetve külföldi állampol­gároknak, közösségeknek adomá­nyoz, akik kimagasló érdemeket szereznek a szocialista nemzetek és nemzetiségek barátságának és együttműködésének megszilárdí­tásában. Ezt a megtisztelő kitün­tetést adományozták nemrég a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaságnak. Nem kétséges, hogy a negyedik évtizedébe lépő MSZBT most már sok tapasztalattal, az egész ma­gyar nép támogatását élvezve és érdeklődésétől kísérve, a jövőben még értékesebben ápolja majd népeink kölcsönös megismerésé­nek, eltéphetetlen barátságának magasztos ügyét. Erdélyi György A magyar-szovjet barátság szolgálatában HARMINC ÉVES AZ MSZBT

Next