Népszabadság, 1976. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

1996. október 1., péntek Lázár György távirata Kína ninszeti ünnepe alkalmából HU­A KUO-FENGNEK, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének P­e­ki­n­g A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kínai Népköztársaság megalaku­lásának 27. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköz­­társaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a haladás ügye javára fejlődjenek. Budapest, 1976. szeptember 30. LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Folytatódtak Bécsben a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön a bécsi Hofburg-­­ ban folytatódott a közép-európai­­ fegyveres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről tárgyaló konferencia. A nyári szünet után rendezett első ülés a tizedik tár­gyalási szakasz kezdetét jelentet­te. A plenáris tanácskozáson Stan­ley R. Resor nagykövet, az Egye­sült Államok küldöttségének ve­zetője elnökölt. Két felszólalás hangzott el. Elsőnek Jiri Meisner­­ ■nagykövet, a csehszlovák delegá­ció vezetője fejtette ki kormá­nyának a szocialista országok ál­láspontját tükröző nézeteit, hang­súlyozva a konkrét eredmények elérésének szükségességét. Ezután Robert Winter nagykövet, a lu­xemburgi küldöttség vezetője szó­lalt fel­­ a NATO-országok ér­dekeinek képviseletében. Az ülés után rendezett cseh­szlovák sajtótájékoztatóin Jiri Meisner nagykövet egyebek kö­zött arról szólt, hogy a szocialista országok számos kezdeményező lépést tettek a tárgyalások előre­haladásának segítéséért. Február 19-én a Szovjetunió, Csehszlová­ I­­ia, az NDK és Lengyelország­­ olyan javaslatot terjesztett elő, amely lehetőséget nyújt kölcsö­nösen előnyös megállapodásra. Ebben a javaslatban a szocialista országok figyelembe vették a NATO-államok indítványainak több elemét. Közölte azt is, hogy a csökkentést Közép-Európa tér­ségében két szakaszban hajtják végre, és elsőnek a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok re-­­ dukálja fegyveres erőit és fegy­verzetét. — Júniusban a szocialista or­szágok fontos lépést tettek — folytatta Meisner nagykövet —, hogy a nehézségeket áthidalják. A nyugati országok kérésének eleget téve ismertették a Varsói Szerződés tagállamai Közép-Eu­­rópában állomásozó csapatainak összlétszámát, ezen belül a szá­razföldi csapatok létszámát. Több­ször kinyilvánítottuk készségün­ket arra vonatkozóan is, hogy hajlandók vagyunk olyan egyez­ményt kidolgozni, amely a Szov­jetunió és az Egyesült Államok Közép-Európában levő csapatai­nak csökkentésére vonatkozik. (MTI) Nyugatnémet kommunista vezetők választási beszédei A Német Kommunista Párt folytatja az október 3-i parla­menti választásokra történő elő­készületeit. Nürnbergben mondott beszédé­ben Max Reimann, a Német Kommunista Párt tiszteletbeli el­nöke kijelentette, hogy napjaink­ban a békés egymás mellett élés politikájának és az enyhülési fo­lyamatnak nincs semmiféle alter­natívája Európában. Hermann Gautier, a párt elnökhelyettese rámutatott: a választási küzde­lemben a párt legfőbb céljainak egyike az, hogy leleplezze a jobb­oldali reakciós körök minden olyan kísérletét, amelynek célja a szocialista államokkal kötött szer­ződések végrehajtásának és az enyhülési folyamat elmélyítésének megakadályozása. Kurt Erlebach, a Német Kom­munista Párt elnökségének tagja a Hamburgban megtartott válasz­tási nagygyűlésen az európai szo­cialista országokkal folytatott ke­reskedelem fejlődésének kedvező jelentőségére mutatott rá. — Az olyan jelszavak, mint „Korlátoz­zuk a Kelettel folytatott keres­kedelmet” — amelyekkel a vá­lasztási hadjáratban az ellenzék legjobboldalibb személyiségei lép­nek fel — a ny­ugatnémet mun­kásosztály alapvető érdekeit sér­tik — hangsúlyozta Erlebach. (TASZSZ) A Norvég KP nyilatkozata Nyilatkozat elfogadásával ért véget a Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma, amely a párt választási előkészü­leteit vitatta meg A nyilatkozat többek között megállapítja: Egyre időszerűbb feladattá vá­lik a harc a leszerelésre és az enyhülés elmélyítésére irányuló új norvég politika megvalósítá­sáért, a társadalmi haladásért és a demokráciáért, a dolgozók sze­repének növeléséért az ország gazdasági életében. Az ország belső helyzetét ele­mezve a nyilatkozat felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a hatalom bir­tokosai Norvégiában is a munkás­­osztály terheinek növelésével pró­bálnak kilábalni az erősen érez­hető gazdasági válságból. Ezért minden baloldali erőnek együtt kell működnie egy olyan politika kidolgozásában, amely képes meg­oldani a norvég nép előtt álló nagy problémákat. (TASZSZ) Tüntetések, letartóztatások Spanyolországban Spanyolországban folytatódnak a tüntetések és a hatóságok soro­zatos megtorló akciói. Guernica baszk városban a csendőrség egy­ségei rátámadtak a demokratikus szabadságjogokért tüntető dolgo­zókra. A csendőrségi beavatkozás nyomán sokan megsebesültek, hat embert letartóztattak. Több­ ezren vonultak fel szer­dán Madridban egy csendes til­takozó tüntetésen, amelyet Carlos Gonzalez Martinez diák meggyil­kolása miatt tartottak. Értesülé­sek szerint a „Krisztus király ge­rillái” nevű fasiszta terrorszerve­zet tagjai lőtték le hétfőn a tün­tető diákok A csütörtökre virradó éjjel négy bombát dobtak a főváros­ban a csendőrség négy laktanyá­jára. Jelentős anyagi károk ke­letkeztek. Ugyancsak szerdán Se­villa városában letartóztattak egy papot, mert részt vett egy, az általános amnesztiát követelő tüntetésen. Folytatják több mint egy hete tartó sztrájkjukat a spanyol pos­tai alkalmazottak is, annak elle­nére, hogy a kormány beleegye­zett néhány követelésük teljesí­tésébe. Mint jelentettük, a postá­sok sztrájkmozgalma az elmúlt napokban országos méretűvé vált. (MTI) N­E­I S­Z­A­B­A­D­S­A­G A társadalom igényei szerint elmúlt a nyár, megkezdődött a munka az egyetemeken, a főisko­lákon is. Ebben a tanévben 56 felsőoktatási intézményünk 104 karán hatvannégy és fél ezer hall­­gató tanul a nappali tagozaton. Életünk minden területén egyre több és egyre jobban képzett dip­lomás szakemberre van szükség A megtervezett jövőt, a társada­lom majdani követelményeit jól tükrözik a felvételi keretszámon­, s a statisztikák frissen kitöltött­­ rubrikái. A népgazdasági terv az 1976—1977-es tanév első éves hall­gatóinak felvételi keretszámát — évismétlők és külföldiek nélkül — 16 ezerben határozta meg, s ez né­mi gyarapodás az elmúlt tanévi­hez képest. Csakhogy a népgazdaság igé­nyei nem mindig találkoznak az egyéni törekvésekkel. Az idén 36 ezer 700 fiatal próbált szerencsét az írásbeli és szóbeli felvételiken, vagyis sokkal kevesebb, mint a megelőző három tanév bármelyi­kében­. A tapasztalatok szerint el­sősorban a természettudományi karon, az agrártudományi egyete­meken, a mezőgazdasági és a mű­szaki főiskolákon csökkent szá­mottevően a felvételizők száma, s csupán a főiskolai rangra emelt­ tanítóképzők iránt mutatkozott a­­ korábbinál nagyobb érdeklődés. a fcö­rdiévf.orien­tária Az abszolút számok össz­eh­a­­j­­onlítása önmagában semmi ag­­ godalomra sem ad okot, hiszen­­ még így is hozzávetőlegesen 2,3-­­ szeres volt az idén a túljelentke-­­­zés. De ennek az átlagnak a rende n kívüli szóródása már nem örvend­­­detes jelenség, mert a jelentkez­­­zési aránytalanságok társadalmi­­ feszültséget teremtenek. Hovato­vább megint ismételgetés, hogy a bölcsészorientáció sokkal erőtelje­sebb, mint a műszaki pályák iránti érdeklődés. Habár a koráb­bi évekhez képest valamelyest­­ csökkent a tudományegyetemek iránti érdeklődés, a négy-nyolc­szoros, egyes szakokon pedig (ide­gen nyelvekre, pszichológiára, szociológiára) ennél is nagyobb, tíz-tizenötszörös túljelentkezéssel még mindig ők vezetnek. Az természetesen jó dolog, ha több fiatal jelentkezik, mint amennyit fel tudnak venni; ez növeli a választás lehetőségét, s hozzásegít ahhoz, hogy a valóban legalkalmasabbak, legfelkészül­tebbek kerüljenek az egyetemek­re, a főiskolákra. A felvételi vizs­ga: verseny, selejtező, amelynek döntése at­án már a felsőoktatá­si intézményekben folyik. Sze­mérmesek vagyunk, ha e fontos lényt, elha­lgatjuk. Csakhogy az élet sokkal bonyolultabb annál, mintsem egy tétova félmondattal el lehessen simítani hullámzásait. Mert zavarba ejthet bárkit annak a kislánynak a panasza, aki élete nagy reményeit látja semmibe vesz­ni, miután tizenkilenc és fél pon­tos teljesítményével nem vették fel az orvosira. Egy kicsit még reménykedett, hátha a megfelleb­­bezésre örömhírt hoz a postás, de már ez is a múlté. Mit lehet mon­dani neki? Azt talán, hogy pró­bálja meg jövőre újból, mert a győzelem nem kerüli el azt, aki nagyon-nagyon akarja, aki min­dent megtesz érte? Meglehet, ez a válasz a fellelhetők legjobbika, de túlontúl kibicszagú. És példák sokasága bizonyítja, hogy van az előzőnél szélsőségesebb eset is. Azé a fiatalemberé például, aki most latolgatja: vajon próbálkoz­zon-e hatodszor is az állatorvo­sit mert oda bejutni gyermekko­ri álma, vagy ne hagyja végleg elfutni az éveket, s jelentkezzen növénytermesztői szakra? Ki mer­né vállalni a döntnök szerepét? nyel sem verik le a különben is alacsonyabbra tett lécet. Az óvó­női hétszázas keretet például csak­ átirányításokkal sikerült feltölte­ni, megfelelő jelentkezők hiányá­ban. S az aránytalanságoknak lé­tezik egy másfajta keresztmetsze­te is: van hely, ahová elvétve je­lentkezik férfi, másutt meg éppen a nők vannak kevesebben a kelle­ténél. E jelenségeknek kárát vallja a társadalom, az egyén, és nem ke­vés gondot okoznak a szakembe­reknek, a népgazdaság, társadal­munk igényeinek arányos kielégí­téséért felelős illetékeseknek. Te­gyük hozzá, tesznek is a helyzet jobbításáért sokat. Népszerű in­tézkedés a fiatalok között, hogy az egyes pályákon korábban már érvényben levő „kettős jelentke­zés” lehetőségét újabb területen honosították meg. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az idén már a közgazdasági egyetemi pályázók is megjelölhettek azonos életpályára felkészítő más felsőoktatási intéz­ményt. Így ha az egyetemre nem vették fel őket, kellő pontszámmal még ott volt a második lehetőség, valamelyik gazdasági főiskola. Se­gítette az átirányításokat és a tár­­gyilagosabb elbírálást az is, hogy a pályázók több területen egysé­ges, központi írásbeli tételek alap­ján írtak dolgozatokat. Ismételten felvetődött, vajon nem kellene-e módosítani a felvé­teli tárgyak körét. Az Oktatási Minisztériumban immár egy esz­tendeje munkabizottság foglalko­zik ezzel a témával. A kérdés tisz­tázása mindenképpen összefügg a pályairányítással; ezt egyetlen példa is érzékeltetheti. A jogra pá­lyázók magyarból és történelem­ből felvételiznek. Mindkettő erő­síti a bölcsészorientációt, holott a jogi kar tananyaga kifejezetten egyikre sem építkezik, kivéve egy­két jogtörténeti tárgyat Megalapozatlan dicsérítek A középiskolai jellemzéseket lapozgatva, meglepő dologra lehet felfigyelni: sok a megalapozatlan dicséret, a kritikátlan pártolás, ajánlás. Éppen a jogon, ahol pe­dig a közhiedelem szerint „köny­­nyű” tantárgyakból kell felvéte­lizni, eleve reménytelenül kísérle­tezett az összes jelentkezők egy­­harmada. Előfordult, hogy az osz­­tályfőnök nem javasolt valakit, s döntését meg is indokolta, mégis kedvező ajánlásokkal érkezett az illető, mert a tantestület, rosszul értelmezett tekintély féltésből, a jellemzésben mindent megszépí­tett. Ezzel rokonítható az az eset, amikor a jó hírű középiskola fris­sen érettségizett eminens diákja teljesen csődöt mondott az írás­beli felvételin. Való igaz, évről évre jobbak, tartalmasabbak a felsőoktatási in­tézmények részére készülő közép­iskolai információk. De éppen a pályaválasztással kapcsolatosakról mondható el, hogy hiányosak. Még messze vagyunk attól, hogy kinek­­kinek gondosan figyelemmel kí­sérjék egyéni törekvéseit, jövőre vonatkozó elképzeléseit, s nem utolsósorban képességeit. Szoron­gató hiányosság ez, mert hiszen az iskola nem önmagának képezi diákjait. Ha pedig ennek szelle­mében foglalkozik tanulóival, az oktató-nevelő munkán kívül — most gimnáziumokról van szó —■ a pályaválasztást is hatósugarába kell vonnia. A jelentkezési aránytalanságok­­nak még számos oka lehet. Elte­kintve egyes területektől, sze-­­ repe van bennük a leendő pálya­­ tényleges vagy vélt vonzerejének,­­ annak, hogy divatos-e vagy sem.­­ Közrejátszik a szülők szemlélete:­­ legyen orvos, pszichológus, filozó­­f­­us a gyerek — gyakran csupán­­ azért, mert ez „jól hangzik”. Tény, hogy korábban nem szorgalmaz­­­­ták nálunk a pszichológus-, szo­­­­ciológusképzést, de rájöttünk,­­ hogy a társadalom nem lehet meg­­ a szociológiai, pszichológiai kuta­tások nélkül. Kellenek hát a szakemberek, de csak meghatáro­zott számban. Igen, a társadalmi felismerés, igény is teremthet divatot; pél­dául jó tíz évvel ezelőtt a mű­szaki pályák közül a villamosmér­­nöki karnak volt hihetetlen vonz­ereje. Mára némileg csökkent ak­kori népszerűsége. Megnövekedett viszont az érdeklődés a fizikus­szak iránt, s ebben nagy szerepe van az egyre nagyobb lépésekkel fejlődő űrkutatásnak. Sajnos, a fi­zikusok képzése és alkalmazása közt ellentmondás van, mégpedig azért, mert helyüket a munkálta­tók mérnökökkel töltik be, ez pe­dig pazarlás a jelenlegi és a leen­dő szakemberekkel. Am­i túrja várul magára Elkelne ebben is, másban is a szemléletváltozás. A pályaválasz­tási tanácsadás igazodhatna job­ban a társadalom igényeihez, és megfordítva: ma még a társa­dalom nem aknázza ki a pálya­­választási tanácsadásban rejlő va­lamennyi lehetőséget. S természe­tesen az is fontos, hogy a felső­­oktatási intézményekbe jelentke­zők gazdagabb tájékoztatást kap­janak a választott szak valódi anyagáról.. Az érdekelt tárcák együttes feladata, hogy jobb, hasznosabb információt kapjanak a tanácsok, az iskolák, általuk pe­dig a szülők és a fiatalok egy­aránt. Az már csak részletkérdés, hogy a felvételi tájékoztatók ed­dig későn jelentek meg. Az új tanévben megszakad ez a hagyo­mány. A kiadvány gyakorlati hasznát növelheti az is, hogy el­látják lábjegyzetekkel, milyen arányú túljelentkezésre számíthat az egyes szakokon a pályázó. Ha azt állapítottuk is meg, hogy a népgazdaság, a társadalom igé­nyei nem mindig találkoznak az egyéni törekvésekkel, a tárgyila­gossághoz hozzá tartozik annak megállapítása is, hogy a jelent­kezők többsége, szerencsére, jól választ Ábránd volna a teljes összhang? Bizonyára. De töreked­ni lehet és kell is a lehetőség sze­rinti legjobb harmónia megterem­­tésére. Nem mindegy, milyen or­vosaink, közgazdászaink, mérnö­keink, pedagógusaink lesznek — a hivatástudatról, a magas színvo­nalról tehát nem szabad lemon­dani. De az sem cél, hogy meg­keseredett emberek mímeljék a munkát valahol, mert korábban — talán a szülői ház és az iskola hibás asszisztál­ás­a miatt is — áb­rándokat kergettek. Fejér Gyula \orwny — <ioks/.or éi vrK/.irssrl Verseny ez, mondjuk az előbb Évente egyszer van csupán, s ha túlontúl sok a jelentkező egy-egy területre, a versengés a legjobbak közül is sokak számára évvesz­téssel jár. Máshol meg, mivel ke­vesen jelentkeztek, s így kicsi a választék, gyengébb teljesítmény­ s Országos értekezlet a népgazdasági tervezés feladatairól Az idei terv teljesítésének fel­adatairól és az eddigi tapasztala­tokról, valamint az 1977. évi nép­­gazdasági terv előkészítéséről ta­nácskoztak csütörtökön az Orszá­gos Tervhivatalban a miniszté­riumok és országos főhatóságok vezetői, a budapesti és a megyei pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei tanácsok el­nökei, a tervezésbe bevont válla­latok vezető munkatársai, továb­bá a társadalmi szervek vezetői. Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott beve­zető előadást. Az aktívaértekezle­ten felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra is.

Next