Népszabadság, 1978. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
1978. február 1., szerda Befejeződtek Hanoiban a magyar-vietnami gazdasági tárgyalások Pham Van Dong fogadta Huszár Istvánt (Hanoi tudósítónktól.) Pham Van Dong, a VKP KB PB tagja, miniszterelnök kedden fogadta Huszár Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, miniszterelnök-helyettest, az Országos Tervhivatal elnökét, aki gazdasági küldöttség élén tartózkodik Vietnamban. A találkozón jelen volt Karsai Lajos, hazánk hanoi nagykövete is. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Pham Van Dong és Huszár István beható eszmecserét folytatott a sokoldalúan fejlődő magyar—vietnami kapcsolatokról. A VSZK miniszterelnöke nagyra értékelte a két ország társadalmi, politikai és gazdasági téren egyaránt megnyilvánuló eredményes együttműködését. Hangoztatta továbbá, hogy fel kell kutatni a kölcsönös érdekeket kielégítő, hosszú távú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Pham Van Dong meleg hangon mondott köszönetet azért a támogatásért, amelyet az MSZMP, a Magyar Népköztársaság kormánya és népe nyújtott Vietnamnak nemzeti felszabadító harcához, illetve nyújt napjainkban Vietnam újjáépítéséhez. Végezetül kifejezte reményét, hogy Vietnam és Magyarország testvéri együttműködése, baráti szolidaritáson nyugvó kapcsolata szüntelenül erősödik. Kedd délután Huszár István és Le Thanh Nghi, a VKP KBPB tagja, miniszterelnök-helyettes, a vietnami állami tervbizottság elnöke aláírta a gazdasági együttműködés továbbfejlesztését előirányzó dokumentumokat. A magyar és vietnami központi tervező szervek elnökeinek találkozójáról kedden Hanoiban közleményt adtak fei. A közlemény megállapítja: a tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik folyó ötéves népgazdasági tervei teljesítésének tapasztalatairól, áttekintették a tervidőszakra lefolytatott tervegyeztetésben kijelölt együttműködési feladatok teljesítésének helyzetét, kijelölték a két ország közötti gazdasági együttműködés következő ötéves időszakra vonatkozó fejlesztésének főbb irányait és jóváhagyták a két ország központi tervező szervei közötti együttműködési munkaprogramot. A közlemény rámutat: a két ország közötti gazdasági együttműködés az elmúlt években sikeresen fejlődött. A kölcsönös áruszállítások volumene a tervezettet meghaladja, és a népgazdaság egyes ágazataiban a gazdasági együttműködés új elemeként termelési együttműködések alakultak ki. A folyó ötéves időszakra elhatározott feladatok teljesítésének meggyorsítására megfelelő intézkedéseket fogadtak el. Kijelölték a folyó ötéves tervidőszak még hátralevő éveire az együttműködés fejlesztésének, a termelési együttműködésén alapuló, több konkrét feladatát. A tárgyalásokon a felek kifejezték érdekeltségüket a gazdasági kapcsolatok hosszú távú, tervszerű, szilárd alapokon történő fejlesztésében. A két ország gazdasági kapcsolatait jelentősen befolyásoló együttműködésekre hoszszú távú egyezményeket kötnek. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében a felek egyeztetik középtávú népgazdasági terveiket. A tárgyalásokon meghatározták azokat a fő irányokat és gazdasági ágazatokat, melyek alapul szolgálnak az 1981 —1985. évekre szóló népgazdaságfejlesztési tervek egyeztetéséhez. Ennek alapján a két ország közötti gazdasági együttműködés és kölcsönös áruszállítások további gyors fejlesztését irányozzák elő. Munkaprogramot hagytak jóvá a két ország központi tervező szervei közötti együttműködés fejlesztésére. A munkaprogram szerint kölcsönös tapasztalatcseréket folytatnak a gazdasági irányítás, valamint a népgazdasági tervezés tartalmi és módszertani kérdéseiről. A Huszár István vezette magyar küldöttség vietnami tartózkodása során meglátogatott több, a kétoldalú együttműködésben részt vevő üzemet. A két küldöttség között lefolytatott tárgyalások a barátság, a testvéri együttműködés és a teljes egyetértés szellemében folytak le — állapítja meg a Huszár István és Le Thanh Nghi tárgyalásairól kiadott közös közlemény. Lázár György látogatása a VI. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden Budapest VI. kerületébe látogatott. Részt vettek a látogatáson Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára és Kiss István szobrászművész, a Központi Bizottság tagjai. A kerületi pártbizottság székházában Móró István első titkár, Füredi László tanácselnök és a kerület más vezetői fogadták. Móró István tájékoztatta a vendéget a kerület helyzetéről, fejlődéséről, a pártmunka tapasztalatairól. Ezt követően Lázár György ellátogatott a Képzőművészeti Főiskolára: itt Somogyi József rektor és Nemes László, a pártszervezet titkára adott tájékoztatást az intézmény tevékenységéről, majd a kormány elnöke megtekintette a hallgatók munkáiból készült kiállítást és néhány műtermet Lázár György ezután az újonnan épült MÁV Központi Rendelőintézetet tekintette meg. Itt Vajda György igazgató főorvos és Molnár Imréné, az intézet párttitkára fogadta. Végezetül a pártbizottság székházában aktívaértekezleten Lázár György tájékoztatót tartott időszerű politikai kérdésekről. Ponomarjov Los Angelesben és Detroitban A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely Borisz Ponomarjovnak, a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsága elnökének, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a központi bizottság titkárának vezetésével az Egyesült Államokban tartózkodik, megbeszélést folytatott E. Brownnal, Kalifornia állam kormányzójával. A szovjet vendégek Los Angelesben találkoztak a politikai, az üzleti és a kulturális élet vezető képviselőivel. Ezután a delegáció Detroitba utazott, és ott tárgyalásokat folytatott a város vezetőivel. Borisz Ponomarjov a küldöttség nevében tolmácsolta a szovjet dolgozók üdvözletét Detroit autógyári munkásainak. Hangsúlyozta: a Szovjetunió, az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet— amerikai kapcsolatok további javításának, mivel a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása e kapcsolatok javulásának függvénye. (TASZSZ) NÉPSZABADSÁG Társadalmi is AZ ALKOHOLIZMUS MEGELŐZÉSE ÉS GYÓGYÍTÁSA Orvosi rendelők tapasztalatai szerint növekszik az olyan „páciensek” száma — különösen hét elején, ünnepek után —, akik fejfájással, émelygéssel, rossz közérzettel, nyomott hangulattal, kezdődő betegség általános tüneteivel keresik fel az orvost, kérnek kivizsgálást, a munkából való távolmaradásra igazolást. Panaszaik okának kutatásakor gondosan elhallgatják, hogy előző napon — vagy napokon — sokat emelgették a poharat. Az orvos ilyenkor gyakran talál olyan tüneteket, melyek a költséges kivizsgálást indokolják, holott sokszor csak a mindennapi életben „másnaposságként” ismeretes állapotról van szó. VálioziON titülok Ismétlődő jelentkezések esetén persze ezek a „páciensek” hamar lelepleződnek, de mivel egészségügyi ellátásunk széles hozzáférhetősége lehetővé teszi a körzeti orvosnál, az üzemorvosnál, a szakrendeléseken, a gondozókban s még sok más ellátási formában való jelentkezést, sokszor csak a kitartásuktól függ, találnak-e olyan rendelőt, ahol még nem ismerik őket, s elérik céljukat Közülük adódik a rövid, egy-három napos táppénzesek növekvő száma. E helyzet megváltoztatása csak a munkahely segítségével lehetséges, mert ott tudnak minden távolmaradásról. Sajnos kimutathatóan növekszik az idült alkoholizmus testi és lelki tüneteivel orvosnál jelentkező betegek száma is. A tünetek igen változatosak, mert az alkohol szinte minden szervet megtámad. A lelki tünetekre jellemző az alkoholos jellemelfajulás, mely a magasabb erkölcsi érzelmek gátoltságában, akaratgyengeségben, fokozatos szellemi hanyatlásban nyilvánul meg. Megmutatkozik ez az alkoholista beteg otthonában, munkahelyén tanúsított magatartásában egyaránt. Az idült alkoholista előbb-utóbb társadalmi problémává válik, hiszen nem dolgozik, a társadalmi együttélés szabályait semmibe veszi, olykor közbotrányt okoz. A túlzott alkoholfogyasztás sokszor összefüggésbe hozható a 40 év körüli rokkantság megállapításával. A kórházban ápolt betegek között is mind több az iszákosságra és az alkoholizmusra visszavezethető betegség. Az alkoholos állapotban elkövetett bűntettek, bekövetkezett üzemi és közlekedési balesetek, a részegeskedés miatt felbomlott családi életek számának növekedése mellett az alkohol okozta egészségkárosodás növekedése is az alkoholizmus terjedésére utal. Ezért fogadják az egészségügyi dolgozók helyesléssel mindazt az intézkedést, ami az alkoholforgalmazás korlátozását, a munkahelyi italozás megszüntetését, az érvényben levő jogszabályok szigorúbb végrehajtását célozzák. Egészségügyünk gondjai is csökkenhetnek, ha az alkoholizmus visszaszorításában eredményt érünk el. Az egészségügy feladatai az alkoholizmus elleni küzdelemben sajátosak. A helyzetre jellemző, hogy az egészségügyi hálózat sem a múltban nem tartott, sem jelenleg nem tart lépést az alkoholista betegek kezelésében jelentkező, növekvő igényekkel, pedig az alkoholista betegek gyógykezelését biztosító intézményhálózatfejlesztése kiemelt feladat az egészségpolitikában. Az egészségügyön belül a feladatok döntő többsége a pszichiátriai szolgálatra hárul, de megvannak a sajátos feladatai más szakágazatoknak, a körzeti orvosoknak, az üzemorvosoknak is. Xelézeladiit Az alkoholizmus elleni küzdelem — a betegség összetett volta és következményeinek sokrétűsége miatt — az egészségügy egyik legbonyolultabb feladata. Mai ismereteink szerint az alkoholizmus kialakulását közvetlenül a pszichés feszültség okozza. Az alkohol oldó, felszabadító hatása kezdetben időlegesen helyreállítja a személyiség élményegyensúlyát, jókedvet okoz, és ennek a sajátos „gyógyszer”-hatásnak a kedvéért válik az ivás szokássá, szenvedéllyé. Vagyis az alkoholizmus kialakulásának hátterében az esetek többségében valamely élményvagy magatartászavar húzódik meg. Több hasonló pszichés állapotban közös az a körülmény, hogy az egyén nem igazodik az általánosan érvényes viselkedésnormákhoz, hanem eltér, deviál tőlük. A mai magyar társadalomban az ilyen deviáns viselkedésűek közül kerülnek ki többségükben a törvénysértők, az öngyilkosok, az alkoholisták. Kábítószerekhez való hozzájutásuk jóformán lehetetlen, viszont az alkohol könnyen megszerezhető. Ráadásul sok évszázados hagyomány bátorítja és szentesíti az alkoholfogyasztást A pszichés feszültség kialakulása és fokozódása mögött a szakemberek egy része a szociális körülmények szerepét is hangsúlyozza. Jól ismert ugyanis, hogy a társadalmi viszonyok gyors átalakulása sokak számára olyan új alkalmazkodási igényt támaszt, amelynek nem tud eleget tenni, s ez feszültséget okoz. Az ilyen hatások hazánkban is hozzájárulhattak az alkoholfogyasztás növekedéséhez és az alkoholizmus terjedéséhez. Emellett az alkoholizmus kialakulásában szerepet játszanak az egyén társas beilleszkedését megzavaró körülmények, s emiatt kóros személyiség alakul ki, így az egyén a személyiség fejlődési zavarai miatt (például az érzelmi teherbírás hiánya, fékezhetetlen indulatok stb.) az akut pszichés feszültségeket képtelen elviselni, feldolgozni, és ezekre deviáns magatartásmódokkal válaszol. Amíg nem késő Az alkoholizmus és a funkcionális idegbetegségek, a neurózisok összefüggései is közismertek. Az alkoholizmus és a mértéktelen alkoholfogyasztás ezek szerint nem önmagában, hanem a deviáns viselkedésformák egyik változataként kezelendő, így az alkoholizmus és ezzel kapcsolatosan a neurózisok, a deviáns magatartásmódok elleni küzdelem nem lehet csak a pszichiátriának, de még csak az egészségügynek sem kizárólagos feladata. Az alkoholizmus elleni eredményes küzdelmet csak széles körű mentálhigiénés megelőző tevékenységgel lehet elérni. A mentálhigiéné célja elválaszthatatlan a társadalmi céljainktól, az egyénileg boldog, társadalmilag hasznos emberek társadalmának a megteremtésétől. Ennek érdekében védenünk kell a lelkileg egészséges emberek sértetlenségét, gondoznunk kell a sérülékenyebb mentális egyéniségű embereket, s gondoskodnunk kell a betegek gyógykezeléséről, a gyógyultak családi, társadalmi rehabilitálásáról. Csak ez képezheti az alkoholizmus elleni eredményes küzdelem kereteit is. Az egészségügyi hálózat feladata azonban nemcsak a megelőzés, hanem az alkoholista betegek gyógyítása, gondozása is. A pszichiátriai ágyak száma az előző két ötéves tervben megduplázódott, 12 ezer fölé növekedett; ezekből állandóan több mint ezret használnak fel alkoholista betegek gyógyítására. A járóbeteg-ellátás keretében ma már 80 rendelőben gondoznak alkoholista betegeket. A gyógykezelés során könnyebb az orvosok helyzete, ha a beteg gyógyulási szándékkal, önként jelentkezik. Sok esetben azonban a beteg gyógykezelését csak a tanácsok egészségügyi szakigazgatási szervei által elrendelt, jogszabályon alapuló kötelező gondozásba vétellel lehet elérni. Ez ma történhet járóbeteg-ellátás keretében vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a járóbeteg-ellátás keretében végzett kötelező gondozás nem mindig vezet eredményre, ezért a jövőben a kötelező gyógykezelést minden esetben fekvőbeteg-gyógyintézetben tervezzük elkezdeni. Az osztályvezető főorvos feladata lenne abban dönteni, hogy ha a betegben kialakult a gyógyulási szándék, a kötelező gondozás járóbeteg-ellátás formájában folytatható-e. Szeretnénk felhatalmazni az orvost arra is: ha úgy ítéli meg, hogy az egészségügyi törvényben biztosított hathónapos kötelező gyógykezelés időtartama elégtelen a beteg gyógyulásához, kezdeményezhesse az illetékes egészségügyi hatóságnál a kötelező intézeti gyógykezelés elrendelését (Vagyis olyan intézetbe való áthelyezését, ahol az orvosi kezelés munkaterápiás lehetőséggel is kiegészül, s a beteg két évig is benntartható, a bírósági ítélet alapján.) Az utóbbi típusú intézet kezdeti gyógyeredményei igen biztatóak még a megrögzött alkoholistáknál is. Általános orvosi tapasztalat, hogy az alkoholista betegnél a korán elrendelt kötelező gyógykezeléstől gyakrabban várható gyógyulás, mint a késői szakban vállalt önkéntes gyógykezeléstől. A korai diagnózis és gyógyítás tehát itt is a siker feltétele. Ennek ellenére tapasztaljuk, hogy a kötelező gyógykezelés elrendeléséhez az egészségügyi szakigazgatási szerveknek nem adnak kellő segítséget, nem hívják fel a figyelmet az alkoholista betegekre. Akkor pedig, amikor a beteg önkéntes vagy kötelező gyógykezelés után gyógyultan távozik, viszont megbélyegzik a gyógyult embert Tehát akkor nyilvánítják alkoholistává, amikor a legnagyobb segítségre lenne szüksége a családba, a munkahelyre, a társadalomba való visszatéréshez. A közüttség ereje Az alkoholista betegek gyógyításával kapcsolatban azt is tudni kell, hogy az ivás elhagyása a beteg részéről ,még csak a gyógyulás kezdete és nem befejezése. Ezért tervezzük az alkoholos betegek gondozását végző intézetek mellett alkoholellenes klubok szervezését. Ezek munkája csatlakozna a gyógyító-megelőző intézmények munkájához; olyan közösséget teremtene a gyógyult vagy gyógyulófélben levő alkoholisták számára, ahol mások gyógyulását is látva, kitartóbbak lennének az alkohol mellőzésében. Az ilyen klubok munkájában részt vehetnének olyanok is, akik, akár mint tömegszervezeti aktívák, önként feladatot vállalnának az alkoholizmus elleni küzdelemből. Mindebből látható, hogy az egészségügyi feladatai az alkoholizmus elleni küzdelemben sokrétűek, bonyolultak. Ezért hozott létre a minisztérium az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet szervezetében Alkohológiai Tudományos Módszertani Központot, mely az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottsággal együttműködve szakmai és módszertani segítséget fog tudni nyújtani az alkoholista betegek kötelező gondozásához, a klubok működéséhez. Dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes Széntermelési rekord Visontá• A szocialista munkaverseny folytatásának eredményeként januárban tovább fokozódott a termelés üteme a Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében. A visontai bányászok az év első hónapjában 670 000 tonna szenet termeltek, 60 000 tonnával többet az előírt havi programnál, és ezzel újabb országos széntermelési rekordot állítottak fel. A teljesítménnyel összefügg, hogy a szomszédos Gagarin Hőerőmű rendszeresen, az ütemezéseknek megfelelően fogadhatta a Thorez bányaüzemben termelt fűtőanyagot és ezáltal a visontai energetikusok is fokozták villamosenergia-termelésüket 3