Népszabadság, 1978. május (36. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-03 / 102. szám
1978. május 3., szerda BREZSNYEV NYILATKOZATA A VORWARTSNEK A szovjet—nyugatnémet kapcsolatokról, a politikai és katonai enyhülésről A Német Szövetségi Köztársaságban nagy érdeklődés előzi meg Leonyid Brezsnyev e héten kezdődő látogatását, amelyről Berbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke kijelentette, hogy új ösztönzést ad majd az enyhülési politika következetes folytatásáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és a kétoldalú kapcsolatok további javításáért vívott küzdelemnek. A látogatás küszöbén Leonyid Brezsnyev interjút adott a Vorwärtsnek, a Német Szociáldemokrata Párt hetilapjának. Brezsnyev emlékeztetett az 1970 augusztusában Moszkvában aláírt szovjet—nyugatnémet szerződésre, amely a szovjet vezető megítélése szerint a feszültség enyhülésének egyik sarkköve lett. A kapcsolatok kialakításában és megerősítésében meghatározott szerepük volt a csúcstalálkozóknak, amelyek minden alkalommal új, pozitív mozzanatokkal gazdagítják a kapcsolatrendszert. — Az NSZK-hoz fűződő kapcsolatoktól — mondotta Brezsnyev — nagymértékben függ az egész európai helyzet. — Utalt rá, hogy a két ország kapcsolataiban vannak nehézségek is, ezeket részben azoknak az erőknek a szándékos tevékenysége idézi elő, amelyek agresszívan viszonyulnak a szocializmushoz, s a hidegháborús korszak feltámasztásáról álmodoznak. Arra a kérdésre válaszolva, vajon a szovjet—nyugatnémet üzleti kapcsolatok elérték-e „a tetőt”, Brezsnyev határozott nemmel válaszolt, jóllehet az NSZK első helyen áll a Szovjetunió tőkés viszonylatú kereskedelmében. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen lehetőségeket lát az európai enyhülés folytatását szolgáló konkrét lépésekben. Brezsnyev rámutatott, hogy a Szovjetunió a katonai enyhülést előirányzó intézkedések egész platformját terjesztette elő. Kedvezően fogadták Nyugaton a környezetvédelem, a kereskedelem és az energetika területein való együttműködés kérdéseinek tisztázására összehívandó európai kongresszusok szovjet tervezetét is. Rá lehetne térni tehát a gyakorlati lépésekre, a nyugati partnerek azonban sajnálatos módon bizonytalanságot és következetlenséget tanúsítanak ezekben a kérdésekben. Nyugat-Berlin kérdéséről a szovjet vezető megállapította: " Amellett vagyunk, hogy Nyugat-Berlin ne maradjon fehér folt az európai enyhülés térképén. Egyelőre azonban még gyakran kerülünk szembe olyan kísérletekkel, hogy megkerüljék a négyhatalmi megállapodást. Egyes akciók arról árulkodnak, hogy vannak, akik egyáltalán nem óhajtják tudomásul venni: ez a város nem része az NSZK-nak. Mindez pedig ellentétes az enyhülés szellemével, bonyolítja a nemzetközi helyzetet. A nyugatnémet hetilap tudósítója utalt azokra az NSZK-beli aggodalmakra, amelyek szerint a Szovjetunió állítólag tovább növeli katonai potenciálját. Leonyid Brezsnyev ezeket az állításokat tendenciózusoknak és félrevezetőknek minősítette. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió már több éve nem bővíti és nem növeli fegyveres erőit Közép-Európában, vagyis abban a térségben, amelyre a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások vonatkoznak. Nem helytállóak a szovjet fölényről hangoztatott állítások sem, hiszen Bécsben a felek hivatalosan kicserélték erre vonatkozó adataikat, amelyekből világosan kitűnik, hogy semmiféle fölény vagy aránytalanság nem létezik. Mindkét félnek hozzávetőleg 980 ezer főnyi hadserege állomásozik Közép-Európában. Természetes, hogy ez az egyensúly nem jelent teljes egyenlőséget, hisz a fegyveres erők struktúrája egymástól eltérő. A szovjet fegyveres erőknél például több rakétát helyeztek el a szárazföldi erőknél, a NATO-tömbnek légierőknél van több atomtölteti rakétája. Általánosságban azonban Európa egészét tekintve, kétségkívül létezik katonai egyensúly. Ami ennek az egyensúlynak a szintjét illeti, mód van annak csökkentésére anélkül, hogy maga az egyensúly bármely irányban megbillenne. A Szovjetunió szilárdan meg van győződve e szintcsökkentés lehetőségéről és szükségességéről. Ami a globális erőviszonyokat illeti, a szovjet fegyveres erők összlétszáma távolról sem jelent a Nyugat számára bármiféle katonai fenyegetést, bár teljes mértékben elegendő ahhoz, hogy szükség esetén válaszcsapást mérjenek az agresszorra, bárhol tartózkodjék is, Nyugaton vagy Keleten. A stratégiai erők hozzávetőleges paritása áll fenn, s ez tette lehetővé a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti SALT- megállapodások előírásait. A szovjet haditengerészeti flottával összefüggésben Brezsnyev emlékeztetett, hogy az országnak több mint 40 ezer kilométeres tengeri határa van. A Szovjetunió létrehozta a maga óceáni flottáját, amely képes végrehajtani a rá háruló védelmi feladatokat, de erejét tekintve nem múlja felül a nyugati hatalmak flottáját, szerkezetét tekintve pedig egyértelműen védelmi jellegű. Brezsnyev ismételten elutasította a szovjet fenyegetésre és a Szovjetunió állítólagos agresszivitására vonatkozó rágalmakat. A tények ilyen fejtetőre állításával kapcsolatban az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a Szovjetunió nem akar háborút, és nem készül háborúra. Idegen tőle a nukleáris háború lehetséges perspektíváival kapcsolatos elmélkedés, amely szerint a polgári lakosság egy részének elpusztulása „elfogadhatónak” minősül. Egyáltalában nem lelkesítik azok a jóslások, amelyek Nyugaton hallhatók időnként, s amelyek szerint egy nukleáris világháborúban a Föld lakosságának „mindössze 10 százaléka” pusztulna el. A Szovjetunió nemcsak hogy nem gondol „az első csapásra”, ellenkezőleg, hivatalosan javasolta az európai biztonsági értekezlet valamennyi részvevőjének, köztük az Egyesült Államoknak, írjanak alá megállapodást arról, hogy nem alkalmaznak egymás ellen elsőnek nukleáris fegyvert. A Szovjetunió valóban erős állam, de a béke állama, amelynek békeszeretete társadalmi rendszerének természetéből fakad. Egyetlen olyan célkitűzése sincs, amelyet katonai úton kívánna megvalósítani, egyetlen állammal szemben sincsenek területi, vagy bármiféle egyéb követelései, amelyek katonai összeütközéssel fenyegetnének. Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy a háború utáni években a fegyverkezési hajsza mindenkor az „akció—ellenakció” elv alapján haladt előre. Mindenkor a Nyugat volt a kihívó fél, a Szovjetunió volt az, amely kénytelen volt elfogadni a kihívást, és a fegyverkezési hajsza minden egyes újabb fordulóját az állítólagos szovjet veszélyről szóló kampányok előzték meg. Azok, akik most Nyugaton „szovjet katonai veszélyről” beszélnek, feltehetőleg egészen másra gondolnak. Nem akarnak belenyugodni a katonai erők hozzávetőleges egyensúlyába, és fölényt próbálnak kieszközölni a maguk számára. Ez pedig veszélyes, mivel új, féktelen fegyverkezési hajszára ösztönöz, és katonai kalandokkal fenyeget. A Szovjetunió a leghatározottabban ellenzi a „félelem egyensúlyát”. A bizalom egyensúlya mellett foglal állást. Brezsnyev végezetül kijelentette, hogy a Szovjetunió bármely pillanatban kész megállapodást aláírni Bécsben a fegyveres erők és a fegyverzetek szintjének 5— 10—20 vagy akár 50 százalékos csökkentéséről. Ezt azonban becsületes módon kell végrehajtani, oly módon, hogy ne bontsák meg az erőviszonyokat, hogy ne származzék belőle előny az egyik fél, és kár a másik fél számára. (TASZSZ) NÉPSZABADSÁG Május elsején a föld minden táján milliók köszöntötték a munka és a szolidaritás nemzetközi ünnepét. MOSZKVA A szovjet fővárosban hétfőn százezrek vonultak fel a Vörös téren az SZKP és a szovjet állam vezetői, valamint a 113 országból érkezett külföldi vendégek előtt, akiknek sorában ott voltak a magyar szakszervezeti küldöttség tagjai és a barátságvonattal Moszkvába érkezett magyar munkásőrök is. A szovjet vezetők — élükön Leonyid Brezsnyevvel — a Lenin-mauzóleum mellvédjéről válaszoltak a felvonulók üdvözlésére. A hagyományosan színpompás menetben igen sok jelszó éltette a munkásosztály nemzetközi szolidaritását, a világ kommunistáinak egységét, a testvéri szocialista országok népeit, a népek által a békéért, az enyhülésért és a leszerelésért vívott harcot. Május elsején hasonló felvonulásokra került sor a Szovjetunió sok más városában is. SZÓFIA A bolgár főváros Szeptember 9-eterén tartották a május elsejei ünnepi felvonulást. A díszemelvényen Todor Zsivkovval, a BKP KB első titkárával, az államtanács elnökével az élen ott voltak a bolgár párt- és állami vezetők. A felvonulás részvevői méltatták az áprilisi pártértekezlet határozatait, éltették a szocialista közösség egységét. prága A csehszlovák fővárosban a május elsejei ünnepi felvonuláson a díszemelvényen foglaltak helyet a csehszlovák vezetők társaságában a közös szovjet—csehszlovák űrrepülés hősei is. Custáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök az ünnepségen beszédet mondott. VARSÓ Szerte Lengyelországban száz- és százezrek vettek részt a május elsejei felvonulásokon, tettek hitet a béke és a szocializmus mellett. Varsóban a Kultúra és Tudomány Palotája előtt felállított dísztribünről a lengyel pártok, a Nemzeti Egységfront és az állami vezetés nevében Edward derek, a LEMP KB első titkára mondott beszédet. BERLIN Az NDK dolgozói az idei május elsejét a szocialista haza további erősítésének, a béke, a szocializmus, az összes imperialistaellenes erővel való cselekvő szolidaritás gondolatának jegyében ünnepelték. A berlini Karl Marx Allen rendezett ünnepségen Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az államtanács elnökével az élen ott voltak az NDK párt- és állami vezetői. BUKAREST Bukarestben hétfőn nagygyűlést tartottak május 1. alkalmából. A demonstráción jelen volt Nicolae Ceausescu köztársasági elnök, több más párt- és állami vezető is. A nagygyűlésen Constantin Dascalescu, a Román KP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára méltatta május 1. jelentőségét. BELGRÁD Jugoszláviában hétfőn tüzérségi díszössztűzzel vette kezetét a május elsejei ünnepségsorozat. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a jugoszláv tömegszervezetek üdvözletet intéztek az ország dolgozóihoz. Az üzemekben ünnepségeket tartottak, ahol kitüntetéseket nyújtottak át a termelésben kitűnteknek. HAVANNA Az amerikai kontinens első szocialista országának fővárosában az idei VIT jegyében tartották a május elsejei ünnepséget, amelyen részt vett Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, állam- és ■ kormányfő is. A lelkes hangulatú havannai ünnepség híven tükrözte a kubai nép egységét és a szocialista építőmunka iránti elkötelezettségét. HANOI Vietnamban május elsejét és a déli országrész felszabadulásának évfordulóját együtt ünnepelték a nagyvárosokban. Hanoiban a központi ünnepségen részt vettek a legfőbb párt- és állami vezetők, élükön Le Duannal, a VKP főtitkárával és Tan Dúc Thang államfővel. A déli országrészben Ho Si Minh-városban tartott nagygyűlésen, amelyen a város felszabadulásának harmadik évfordulójáról is megemlékeztek, nagy ünneplésben részesítették az ott megjelent Luis Corvalánt, a Chilei KP főtitkárát. ULÁNBÁTOR A mongol főváros dolgozói impozáns tömeggyűléssel köszöntötték május elsejét. Az ünnepségen részt vett Jumzsagim Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a nagy népi hurál elnökségének elnöke és több más mongol vezető. PEKING Kínában az idei május elsején nem tartották meg a szokásos hivatalos ünnepségeket, és elmaradtak a régi május elsejei felvonulásokat az úgynevezett kulturális forradalom óta helyettesítő nyilvános összejövetelek is. A pekingi központi fedett stadionban tartottak csupán egy gálaelőadást, amelyen a kínai politikai és katonai vezetők mellett részt vett Neil Cameron brit vezérkari főnök is. SANTIAGO „Éljen a szabadság! Éljen május elseje!” — ezekkel a jelszavakkal tüntettek a chilei elnöki palota szomszédságában a chilei főváros szervezett dolgozói, először a katonai junta négy és fél éves terroruralmának kezdete óta. A rendőrség brutális beavatkozással vetett véget a tüntetésnek. Háromszáz embert letartóztattak, közülük sokakat súlyosan bántalmaztak. A szervezett dolgozók tüntetésének betiltásával és szétverésével egyidejűleg a rezsim külön május elsejei ünnepséget rendezett a maga embereinek részvételével. LISSZABON A portugál fővárosban a Portugál Dolgozók Általános Szövetsége — az Országos Intersindical — által kezdeményezett május elsejei felvonulást a forradalom vívmányainak védelme jegyében tartották. A felvonulás szervezői nagy súlyt helyeztek a földreform védelmére és a tőkések jobboldali szervezkedései elleni harcra. A Portugál Kommunista Párt Liszszabon számos kerületében ünnepi nagygyűléseket és sportrendezvényeket tartott. MADRID Spanyolországban a nagy szakszervezeti központok értékelése szerint több mint hatmillió ember vett részt a négy évtized óta első ízben legális keretek között megtartott május elsejei tüntetéseken és felvonulásokon. Madridban 900 ezren, Barcelonában félmillióan voltak a felvonulók. Különösen nagy figyelmet keltett, hogy a spanyol fővárosban a két legnagyobb szakszervezeti központ egységjelszavával tartották meg a felvonulást, s az ünneplő tömeghez ugyanarról az emelvényről szóltak a kommunista párt és a szocialista munkáspárt vezető politikusai ROMA Olaszországban a hétfői munkaszüneti napon minden városban és községben felvonulásokat tartottak, és gyűléseken emlékeztek meg május elsejéről. Az idei ünnep hangulata nem volt olyan vidám, mint más években, hiszen rányomta bélyegét az országra a Moro elrablása következtében kialakult politikai feszültség. A felvonulások éppúgy, mint a gyűlések éppen ezért a terrorizmus elítélése és az ellene folytatott küzdelem jegyében zajlottak le. Jelentős teret kaptak a felvonulások jelszavaiban és az ünnepi szónokok beszédeiben azok a reformkövetelések is, amelyeknek teljesítése az országban megérett „gazdasági és társadalmi fordulat” végrehajtását hivatottak előmozdítani. LONDON Az angol munkásosztály most először ülte meg hétköznap május elsejét, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét Eddig ugyanis a május elsejét követő első vasárnap tartották meg majálisünnepségüket a munkások. Az ünnepségeknek nemzetközi jelleget adott, hogy részt vettek rajta a chilei menekültek. Londonban több tízezres tömeg állt sorfalat a felvonulás útvonalán. Felvonulásokat tartottak több vidéki nagyvárosban is. Az ünnepségektől elválaszthatatlan, hogy az előző nap, vasárnap, a fajüldöző politika ellen rendeztek tüntető felvonulást Londonban, amelyen több mint ötvenezren vettek részt. NEW YORK Az Egyesült Államok több nagyvárosában, köztük Chicagóban és New Yorkban tömeggyűlésen emlékeztek meg a nemzetközi munkásmozgalom ünnepéről. Chicagóban az emlékünnepség a Haymarket téren zajlott le, ahol 1886-ban rendőrsortűz oltotta ki több békésen tüntető munkás életét. Ennek az eseménynek az emlékére ünnepük 1890-től világszerte a nemzetközi munkásmozgalom napjaként május elsejét. New Yorkban a munkásfelvonulás az Union téren ért véget, ahol munkásvezetők mondtak beszédet. A felszólalók között volt Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. Az ünnepség részvevői követelték a több munkaalkalom megteremtését a munkanélküliség csökkentéséért, a harc erősítését a fajüldözés ellen és a „wilmingtoni tízek” szabadságáért, továbbá a fegyverkezési verseny megszüntetését és a béke megszilárdítását az egész világon. A szolidaritás jegyében ünnepeltek a világ dolgozói A moszkvai Vörös téren.