Népszabadság, 1980. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-11 / 59. szám
1980. március 11., kedd N1: P SZABADSAC 3 Befejeződtek a pártértekezletek Vasárnap befejeződött a budapesti és hét megyei pártértekezlet, ezzel országszerte lezárult a XII. pártkongresszust közvetlenül előkészítő, nagy jelentőségű politikai események sorozata. A most megtartott — sorrendben az utolsó — kétnapos tanácskozásokat is, csakúgy, mint a korábban lezajlottakat, nagyfokú kommunista felelősségtudat jellemezte. A pártbizottságok beszámolói és a kongresszusi irányelvek vitáiról kialakított állásfoglalásai, valamint a küldöttek felszólalásai igényes elemzéssel készítették el a XI. kongresszus óta végzett munka mérlegét, a főváros és a megyék politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének eredményeit. Nyíltan, őszintén tárták fel a gondokat és fogyatékosságokat is, és konstruktív javaslatok sora hangzott el a társadalmunk előtt álló feladatok megoldására. A pártértekezletek legfőbb tapasztalata: párttagságunk szilárd eszmei-politikai egységben, tettrekészen támogatja az alapvető szocialista célokat, és a csaknem negyedszázada követett politikai irányvonal megerősítését és következetes folytatását javasolja a Xll. pártkongresszusnak. Olyan küldötteket választottak a kongresszusra a pártértekezletek, akik ezt az akaratot fogják majd ott kifejezni, és olyan új területi pártbizottságoknak szavaztak bizalmat, amelyek eredményesen fogják irányítani a kongresszus határozatainak helyi, sikeres megvalósítását. Nósneth Ittíroft felszólalását a budapesti tuudósításúsuu A budapesti pártértekezlet vasárnap folytatta munkáját. A vitában elsőként Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. A budapesti pártbizottság beszámolója reális, elemző, kritikus és önkritikus, felelősségteljes számvetés, a vita előremutató és cselekvésre ösztönző, testet ölt benne a 210 ezer fővárosi kommunista, a fővárosi dolgozók erőfeszítése, tapasztalata, törekvése — kezdte beszédét Németh Károly, majd tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a pártértekezlet részvevőinek, a testület köszönetét a budapestieknek, a főváros kommunistáinak helytállásukért, a párt politikájának alakításában, végrehajtásában való aktív részvételükért. A Központi Bizottság titkára szocialista építőmunkánk külső feltételeiről szólva rámutatott: a nemzetközi helyzet az imperialisták aknamunkája következtében feszültebbé vált. Pártunk és a Magyar Népköztársaság — folytatta — erejéhez mérten mindent megtesz azért, hogy a világ az enyhülés útján, a kölcsönös biztonság fenntartásával haladjon tovább. A Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival, a szocializmus, a haladás, a béke minden hívével együtt azért küzdünk, hogy folytatódjék az enyhülés. Országunkon át nemegyszer vezetett a „hadak útja”, s nyomában a pusztulás, a rombolás járt. Ezért népünk nagyra értékeli, hogy immár 35. éve békében élhet, s tudja, hogy a Varsói Szerződés országainak nemcsak az eltökéltsége, az ereje is megvan, amely a béke megvédéséhez szükséges. A szocialista országok, a haladás és a béke erői együttesen mindinkább meghatározói a nemzetközi helyzet alakulásának, a jövőben is képesek megakadályozni egy új világháború kirobbantását. Ez a cél reális! Hazai dolgainkra térve, Németh Károly nyomatékkal szólt arról, hogy a múlt hónapokban, az irányelvek vitájában is tanúi lehettünk a szocialista demokrácia nagyfokú megnyilvánulásának. Ismét bebizonyosodott, hogy az együttgondolkodás nélkülözhetetlen forrása haladásunknak. Nélkülözhetetlen feltétele a szemléleti és a cselekvési egységnek, csakis a szocialista demokrácia hatókörének kiszélesítésével, még teljesebbé tételével oldhatjuk meg az előttünk álló feladatokat. — Határozottan szembe kell szállnunk a téves nézetekkel, köztük az olyan felfogással, amikor könnyebb volt a helyzet, akkor teret engedhettünk az eszmecserének, most viszont, mert nehezebbek a viszonyok, vita nélkül kell intézkedni. Igen, intézkedni mindig kell, de ha ezt nem támasztja alá a közösség, a kollektíva bölcsessége, akkor nem lesz foganatja. Ha teret engednénk az ilyen nézeteknek, csorbát szenvedne rendszerünk lényegi vonása, elapadna erőnk egyik fontos, semmi mással sem pótolható forrása. A párt, az ország, a nép előtt álló feladatok megoldása elképzelhetetlen a tömegek — az eddigieknél is szélesebb körű — bevonása nélkül a közügyekbe, mindenütt, ahol lehetséges, a döntésbe és az ellenőrzésbe. A társadalmi tevékenység minden területén és szintjén a vezetés munkáját még jobban alá kell rendelni a tömegek ellenőrzésének. Az irányelvek vitájában ismételten megfogalmazódott: a szocialista társadalom töretlen továbbépítésének az a fő feltétele, hogy következetesen haladjunk tovább az eddigi úton. Politikánk — amelyet népünk véleményére támaszkodva, Kádár János vezetésével csaknem két és fél évtizede dolgozott ki a párt — nagy eredményeket hozott. Ez a politika marxista—leninista, elvi politika, kifejezésre, jut benne a szocializmus építésének általános törvényszerűsége, merít a testvérpártok tapasztalataiból, internacionalista és hazafias politika, egyaránt kifejezi a szocializmus általános érdekeit, s népünk igazi nemzeti érdekeit is. Ez a politika és a vele párosuló munkastílus adta vissza népünknek a szocializmusba vetett hitét. Kétfrontos harcban alakítottuk és védelmeztük, s meg kell védenünk mindenfajta torzítással szemben a jövőben is. Mostanában nagy figyelmet kapnak a gazdasági kérdések — húzta alá Németh Károly, s egyebek között rámutatott: gazdasági helyzetünk megköveteli, hogy a társadalom maximális ésszerűséggel hasznosítsa a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokat. Előbbre csak akkor juthatunk, ha minden területen az igényességet állítjuk szembe az igénytelenséggel. Ha mindenütt — a vezetőknél és a beosztottaknál — a megítélés alapja a valóságos teljesítmény, ha azok kapnak zöld utat, támogatást, megbecsülést, akik kötelességtudóak, kezdeményezőek, vállalják az ésszerű kockázatot. — Nemcsak a gazdaságra vonatkozóan, a társadalmi tevékenység minden területére gondolom, az az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a tehetséget támogassuk, a tettekre alapozzunk, és ne a szép szavakra. Véget kell vetnünk végre az elnéző magatartásnak azokkal szemben, akik nem tudnak vagy nem is akarnak a magasabb követelményeknek megfelelően dolgozni. E téren is akkor járunk el igaz hitünk szerint, ha a többség érdekét tartjuk szem előtt. A gazdaságban most az a legfontosabb, hogy az idei terv végrehajtása során még jobban bűn A budapesti pártértekezleten a kétnapos vitában felszólalt: Véghelyi Andor, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára; Makáci József, a Ganz-Mávag szocialista brigád vezetője; Barta Györgyné, a X. kerületi tanács elnöke; Kazimir Károly, a Thália Színház igazgatója; Rácz Imre, a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának vezetője; dr. Salyamosi Miklósné, a Steinmetz Miklós Gimnázium igazgatója; dr. Tarcsi Gyula, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára; Tusa Lajosné, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pártbizottságának titkára; Kollár Gyula, a Magyar Hajó- és Darugyár lakatos csoportvezetője; Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke; Serfőző József, a MÁV gépjavító üzemének művezetője; Gál Lászlóné, a IX. kerületi pártbitakoztassuk ki azokat a tendenciákat, amelyek — közös erőfeszítéssel — a múlt esztendőben már figyelemre méltó eredményeket hoztak. Szerepük volt ebben a budapesti üzemeknek is. A főváros — minden gondjával, bajával együtt — szépen gyarapodik, dinamikusan fejlődik. A következő esztendőkben Budapesten sem akarunk egy helyben topogni, vonatkozik ez elsősorban a lakásépítésre, a gyermekintézmények tető alá hozatalára és — szándékaink szerint — a kulturális, az egészségügyi ellátás jobbítására. Még többet kell tennünk azonban — beruházások nélkül is — a városképet csúfító „szeplők” eltüntetéséért! Legyen kevesebb ankét a szép, tiszta Budapestről, és több apróbb, hétköznapi tett a szép Budapestért. Ez nem megy a főváros lakosságának összefogása nélkül. S mert a szocializmus nem a szürkeség, nem a rendetlenség társadalma, többet kell törődnünk környezeti kultúránkkal. Ideológiai kérdésekről szólva emelte ki a továbbiakban a Központi Bizottság titkára: azt kell elérnünk, hogy az emberek mind szélesebb körének gondolkodását és cselekedetét a közérdek szolgálata hassa át, hogy erősödjék a munka és a munkahely megbecsülése, hogy azok határozzák meg az emberi közösségek arculatát, azok kapják a legnagyobb erkölcsi és anyagi elismerést, akik a legtöbbet tesznek a közösségért, szocialista hazájukért. A szocialista hazaszeretet magában hordozza az ország, a nép szolgálatát, a sorsáért érzett felelősséget, ugyanakkor az internacionalista magatartást, a szolidaritást a szocializmus, a haladás erőivel, a népek közötti barátság ápolását is. A pártéletet elemezve fogalmazta meg Németh Károly: a pártegység nem valamiféle passzív egyetértés, hanem konkrét cselekvés és olyan személyes magatartás is, amelynek testet kell öltenie a kommunisták munkájában, politikai kiállásában és példamutatásában. Nagyon jó érzés, hogy népünk elismeri a kommunisták odaadó, áldozatkész munkáját. Ennél nagyobb kitüntetés kommunistát nem is érhet! — zárta beszédét a Központi Bizottság titkára. zottság első titkára; dr. Váradi Imre, a Távközlési Kutató Intézet vezérigazgatója; dr. Sinkovics Mátyás, a János Kórház főigazgatója; dr. Boros András, a Hungarocamion vezérigazgató-helyettese; Dudák Ferenc, az Országos Bányagépgyártó Vállalat művezetője; dr. Garai Vilmos, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója; dr. Martos Istvánná, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára; Lochmann László, az Ikarus lakatosa; Pusztai Ferenc docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pártbizottságának titkára; Suba Imréné, az 53. sz. Pamutipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója; Keszei Károly, a budapesti pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke; Demján Sándor, a Skála- Coop vezérigazgatója; Bakos Lajos nyugdíjas, VII. kerületi körzeti párttitkár; Láng Károlyné, a Pamutnyomóipari Vállalat munkása; Radics Katalin, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa; Megyeri Károly, a Magyar Televízió elnökhelyettese; Zahorecz László, a Fémtechnikai Ipari Szövetkezet hegesztő csoportvezetője; Borbély Gábor, az V. kerületi pártbizottság első titkára; Rostai Károlyné, a HNF budapesti bizottságának titkára; Kiss Pál, a 43. sz. Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára; dr. Vincze Lukács rendőr vezérőrnagy, a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője és Daczó József, a BKV vezérigazgatója. Harmincnyolcan írásban nyújtották be felszólalásukat. A vitát Méhes Lajos foglalta össze. A pártértekezlet megválasztotta a 93 tagú budapesti pártbizottságot és 155 küldöttet a kongresszusra. A nagyüzemekben már korábban megválasztottakkal együtt összesen 205 főnyi küldöttcsoport A megye több mint 60 ezer főnyi párttagságát 400 küldött képviselte Miskolcon, a megyei pártszékházban megtartott pártértekezleten. A tanácskozás munkájában részt vett és a vitában felszólalt Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök. A pártértekezlet elnökségében foglalt helyet Benyák Béla, a munkásmozgalom veteránja, dr. Bodnár Ferenc nyugdíjas, a Központi Bizottság tagja, Soltész István frontbrigádvezető, a Központi Bizottság tagja, a szocialista munka hőse, Cseterki Lajos, dr. Dabrónaki Gyula, Herczegh Károly, a Vas-Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a Központi Bizottság tagja, dr. Papp lajos államtitkár, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. A pártértekezleten felváltva elnökölt: Deme László, dr. Havasi Béla és Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kállai László, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke és Monos János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke. A megyei pártbizottság írásos beszámolójához, valamint a kongresszusi irányelvekről készült állásfoglaláshoz Orosz Károly, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felszólalt: Polgári István, a Diósgyőri Gépgyár lakatosa, Szabó Lászlóné, a Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyárának szakmunkása, dr. Szeppelfeld Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója, Juhász Péter, a mezőkövesdi városi-járási pártbizottság első titkára, Kormos Miklós, a Borsodnádasdi Lemezgyár munkása, Drótos László, a miskolci városi pártbizottság első titkára, Oláh Sándorné, a cigándi Egyesült Tsz állattenyésztési telepvezetője, Nagy Zoltán, az enesi járási pártbizottság első titkára, Bozsik Sándor, a TIT Borsod megyei szervezetének titkára, Seper László, az ormosi bányaüzem pártbizottságának titkára, Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Homonnai Zoltánná, a Borsodi Vegyikombinát munkásnője, Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat veA megye majd 24 ezer kommunistáját háromszáz küldött képviselte Egerben, a Gép és Műszeripari Szakközépiskola aulájában megtartott kétnapos pártértekezleten. Az elnökségben helyet foglalt és felszólalt Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes. Ott volt Duschek Lajosné, a SZOT titkára és Sándor József nyugdíjas, a Központi Bizottság tagja, Úszta Gyula, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Partizánszövetség főtitkára. A pártértekezleten a megyei pártbizottság titkárai: dr. Sípos István, Barta Alajos és Virág Károly elnököltek. fogja képviselni a főváros kommunistáit a kongresszuson. Első ülésén az új budapesti pártbizottság megválasztotta a 15 tagú végrehajtó bizottságot. A pártbizottság első titkára: Méhes Lajos; titkára: dr. Bozsó László, Király Andrásné, dr. Molnár Endre és Somogyi Sándor. A végrehajtó bizottság többi tagja: Ernszt Antal, a Csepel Művek pártbizottságának első titkára; Kamival József, az EMG csoportvezetője; Kelen Béla, az Esti Hírlap főszerkesztője; Köteles Zoltán, az Orion vezérigazgatója; dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára; dr. Magyar Kálmán professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, dr. Szabó Ferenc, a Központi Fizikai Kutató Intézet főigazgatója, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, dr. Vincze Lukács, a BRFK vezetője és Záhorzik Teréz, a II. kerületi pártbizottság első titkára, vérigazgatója, Farmost Imre, a Mezőkövesd és Vidéke Áfész elnöke, Barát György, a megyei tanácsi építőipari vállalat villanyszerelője, Balla István, az Északmagyarországi Vegyiművek szakmunkása, Oravetz Bertalan, a Tiszai Hőerőmű Vállalat elektrikusa, dr. Énekes Sándor, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója, Fülöp Józsefné, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat dolgozója, Karajz Miklós, a sárospataki Kossuth Tsz elnöke, Mazsaroff Miklós, a képzőművészek szövetségének területi titkára, dr. Dévárd József, az egészségügyi pártbizottság titkára, Illésné dr. Kovács Magdolna, a Volán 3. számú Vállalat osztályvezetője, Szóráth Pál, a felsőgagyi Virágzó Tsz gépcsoportvezetője, Szabó Pál, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Bialis József, a miskolci járási pártbizottság első titkára, Pethes András, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója, Ambrus Márta, az Elzett Művek sátoraljaújhelyi gyárának művezetője, Négyessy István, a szerencsi Bocskai gimnázium igazgatója, Körtvélyes István, a Borsodi Vegyikombinát vezérigazgatója dr. Simon Sándor, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Nyerges Jánosné, a Tiszai Vegyikombinát művezetője és Kovács Zoltán, az Ózdi Kohászati Üzemek acélolvasztója. A vitát követően került sor az új 67 tagú megyei pártbizottság és a XII. kongresszus küldötteinek megválasztására. Borsod megyét a nagyüzemekben közvetlenül megválasztott 11 küldöttel együtt 49 küldött képviseli a XII. kongresszuson. A pártbizottság alakuló ülésén megválasztotta tisztségviselőit és a 13 tagú végrehajtó bizottságot. A megyei pártbizottság első titkárának Grósz Károlyt, titkárának Deme Lászlót, dr. Havasi Bélát és Újhelyi Tibort választották meg. A párt-végrehajtó bizottság tagja lett még: Drótos László, Hartman Bálint, az edelényi Alkotmány Tsz elnöke, Horváth József, a Diósgyőri Gépgyár esztergályosa, Illésné dr. Kovács Magdolna, Körtvélyes István, dr. Ladányi József, Seper László, dr. Szeppelfeld Sándor és Tóth József. A megyei pártbizottság beszámolójához és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglaláshoz Vaskó Mihály, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A tanácskozás vitájában felszólalt: Molnár László, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat recski körzetének vájára, Király Józsefné, az egri dohánygyár csoportvezetője, Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára, Balázs József, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 10. számú egri gyárának lakatosa, Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, Báder Miklósné, a heve(Folytatás a 4. oldalon.) A vita novsod iif»flfe Heves megye