Népszabadság, 1980. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-14 / 138. szám

1930. június 14., szombat fícf€i je&Ö€Íteh a tst a ff iga ierwyjj estete 1*a #y/ »/« /« v« k Berlinben pénteken befejeződ­tek a Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság közöt­ti, az 1981—1985-ös időszakra vo­natkozó tervegyeztető tárgyalások. A soron következő ötéves terv idejére vonatkozó együttműködé­si feladatokról Huszár István mi­niszterelnök-helyettes, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és Ger­­hard Schürer miniszterelnök-he­lyettes, az NDK Állami Tervbi­zottságának elnöke írt alá jegy­zőkönyvet. A gazdasági és mű­szaki-tudományos kapcsolatok to­vábbfejlesztésének alapvető terü­leteire vonatkozó tervkoordiná­ciót mindkét ország kormánya fontos lépésnek tekinti a Magyar­­ország és a NDK közötti barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés szellemében 1977 márciusában megkötött gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési egyezmény hatékony megvalósí­tásának útján. A jegyzőkönyv aláírásánál je­len volt Horst Dahlus és Ger­­hard Grüneberg, az NSZEP Po­litikai Bizottságának tagjai, a központi bizottság titkárai, Wolf­­gang Rauchfuss, az NDK kormá­nyának elnökhelyettese, és Ser­­főző Lajos, hazánk berlini nagy­­követségének ideiglenes ügyvivő­je. A tárgyalásokon az 1981—1985- ös időszakra — 1980-as KGST- árakon számítva — 7,4 milliárd rubel értékű árucsere-forgalom le­bonyolításában állapodtak­­ meg, így a magyar—NDK külkereske­delmi forgalom az 1981—1985-ös években húsz százalékkal bővül. A tervek összehangolása során megkülönböztetett figyelmet for­dítottak a nyersanyagellátási kér­dések megoldásának kölcsönös segítésére. Megállapodtak abban, hogy a Magyar Népköztársaság a következő öt évben is szállít az NDK-ba bauxitot, timföldet és gabonát, az NDK pedig folytatja barnaszénbrikett-, káli- és ce­mentszállításait. A kölcsönös áruszállítások mér­tékét a jövőben is döntően a gép­gyártás és az elektrotechnikai, elektronikai termékek szállításai határozzák meg. A fémfeldolgozó ipar termékeinek szállításai a kö­vetkező ötéves terv idején a két ország­­ árucsere-forgalmának mintegy 70 százalékát adják. Ez nagymértékben hozzájárul a két népgazdaság teljesítőképességének fokozásához, valamint a lakos­ság jobb ellátásának biztosításá­hoz tartós, nagy értékű fogyasz­tási cikkekkel. Magyarország folytatja és bő­víti az NDK-ba irányuló hagyo­mányos és szakosított exportszál­lításait autóbuszokból, autódaru­alvázakból, erőműpernye-levá­­lasztó berendezésekből, mezőgaz­dasági gépekből, orvosi és labo­ratóriumtechnikai műszerekből, lég- és hűtéstechnikai berendezé­sekből, építőgépekből, számítás­­technikai és adatfeldolgozási esz­közökből, elektronikus építőele­mekből, műszaki és elektronikus fogyasztási cikkekből. Az NDK a következő tervidő­szakban többek között mezőgaz­dasági gépeket, teher- és sze­mélygépkocsikat, orvostechnikai eszközöket, emelő- és szállítóbe­rendezéseket, vasúti járműveket, szerszámgépeket, textil- és kon­fekcióipari gépeket, elektronikai számítógépeket, tudományos mű­szereket, fényképezőgépeket, elekt­ronikus építőelemeket és vák­uum­­technikai cikkeket exportál Ma­gyarországra. A­ további műszaki-tudományos haladás­ és­ az elért eredmények alkalmazása érdekében Magyar­­ország és az NDK egyaránt arra törekszik, hogy növelje a mikro­elektronikai speciális technológiai berendezések és építőelemek köl­csönös szállításait. A népgazdaságok és a lakosság ellátásának biztosítására megál­lapodtak vegyipari nyersanyagok és technológiailag fontos közben­ső termékek, valamint gyógysze­rek, könnyűipari és különböző vegyipari termékek kölcsönös szállításában is. Magyarország az 1981—1985-ös időszakban­ is folytatja különféle mezőgazdasági termékek — töb­bek között bor, pezsgő, friss és feldolgozott gyümölcs, valamint zöldség — ,szállítását. Az 1981—1985. évi népgazdasági tervek egyeztetése és összehango­lása újabb fontos alapja a ma­gyar S NDK gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködés to­vábbi elmélyítésének, a két or­szág közötti gazdasági integráció bővítésének, a népgazdaságok tel­jesítőképessége és hatékonysága fokozásának, egyben pedig jelen­tős mértékben hozzájárul a szo­cialista közösség államai gazda­sági erejének növeléséhez. Willi Stoph NDK-miniszterel­­nök, az NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja pénteken megbe­szélésre fogadta Huszár Istvánt. A szívélyes légkörű találkozón egybehangzóan­­ megállapították, hogy Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság 1981— 85-ös népgazdasági terveinek egyeztetése illetve összehangolása s a legfontosabb közös feladatok meghatározása egyaránt hasznos mindkét ország népgazdasága és az eredményesen fejlődő sokolda­lú magyar—NDK együttműködés további bővítése és elmélyítése szempontjából. A találkozón jelen volt Ger­­hard­ Schürer és Serfőző Lajos. * Huszár István pénteken Berlin­ből hazaérkezett Budapestre. Megbeszélés a nyári KISZ-táborokról Kilencvenhárom táborhelyen 75 ezer szakmunkástanuló vesz részt az idén a KISZ nyári építőtábo­raiban. A számukra biztosított munka-, sport- és szórakozási le­hetőségekről tartottak megbeszé­lést pénteken a KISZ Központi Bizottságának székházában. A megbeszélésen részt vett Hava­si Ferenc, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Maró­­thy László, a KISZ KB első tit­kára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai is. A népfront és az OTSZI megállapodása a tömegsport fejlesztéséért A testedzés népszerűsítésére, a tömegsportmozgalom ügyének előmozdítására megállapodást kö­tött a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, valamint az Orszá­gos Testnevelési és Sporthivatal. A megállapodást pénteken írta alá Buda István államtitkár, az OTSH elnöke és Szentistványi Gyuláné, a HNF OT titkára a népfront székházában. Jelen volt az eseményen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára. A megállapodás szerint a két szervezet a testnevelés és a sport egészségmegőrző hatását külön­böző fórumokon népszerűsíti, s közösen igyekszik mind több hí­vet toborozni a testkultúrának. A szervezésbe az eddig is tettrekész területi népfrontbizottságokon kí­vül bevonják az iskolák szülői munkaközösségeit, a rétegpoli­tikai bizottságokat, családi klubo­kat. Olyan társadalmi munkaak­ciókat rendeznek,­amelyek ered­ményeként a testedzést szolgáló parkokkal, sétautakkal, csónaká­zótavakkal, sportpályákkal gya­rapodnak városaink, falvaink. A megállapodás kitér arra is, hogy művelődési otthonokban a koráb­binál nagyobb lehetőséget szük­séges teremteni a kollektív test­edzésre, a sportolásra, különösen az ifjúsági klubok vállaljanak na­gyobb feladatot e téren. NÉPSZABADSÁG A magyar és a szovjet nép barátsága fejlődésünk kiapadhatatlan forrása ÜNNEPI ÜLÉS AZ MSZBT MEGALAKULÁSÁNAK 33. ÉVFORDULÓJÁN rátságának minden lehetséges módon való ápolásán. Ez a ba­rátság nemcsak eszméink, el­veink, céljaink közösségén ala­pul, hanem internacionalista meggyőződésünkből, nemzeti ér­dekeinkből indul ki. Ez a barát­ság kiapadhatatlan forrása volt eddig is szocialista hazánk fej­lődésének, és az marad a jövő­ben is — zárta nagy tapssal fo­gadott beszédét Apró Antal. Ezután Vlagyimir Pavlov üd­vözölte az ünnepi ülés részve­vőit. (Tudósítónktól.) Harmincöt esztendeje, 1945. jú­nius 9-én alakult meg az MSZBT, elődje, a Magyar—Szov­jet Művelődési Társaság. Az év­forduló alkalmából pénteken ki­bővített ünnepi ülést rendezett az MSZBT országos elnöksége a Parlament vadásztermében. Ott voltak az elnökségben Berecz Já­nos és Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztály­­vezetői, és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe. Részt vettek az ünnep­ségen közéletünk jeles képvise­lői, az MSZBT tagcsoportjainak küldöttei, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alapító tag­jai közül is többen. A jubileumi ülésen Koncz Gá­bor, a Vígszínház művésze elsza­­valta Csanádi Imre Csillagok és Jevtusenko Akar-e Moszkva há­borút? című versét. Tétényi Pál akadémikusnak, az MSZBT alel­nö­kének megnyitó szavai után Apró Antal, a társaság elnöke mondott beszédet. Az ülés részvevői a beszédet hallgatják. Apró Antal beszéde Apró Antal megemlékezett a szovjet és a magyar nép múltba visszanyúló kapcsolatairól. Utalt rá, hogy a két nép barátsága elő­ször a harctereken, a közös osz­tályellenség elleni harcban ala­kult ki. A kapcsolatok tömegessé válását országunkban a Vörös Hadsereg hősies felszabadító har­ca bontakoztatta ki. A három és fél, évtizede létre­hozott Magyar—Szovjet Művelő­dési Társaság alapítói célul tűz­ték ki, hogy megismertetik a magyar dolgozó tömegeket azzal a szellemi és gazdasági fejlődés­sel, amelyet a szovjet nép elért — mondotta az MSZBT elnöke. — Ezekben az években ismer­kedhettünk meg először teljes gazdagságában a szovjet iroda­lom, a film, a színházművészet alkotásaival, a tudomány, a tech­nika eredményeivel. Ezután rész­letesen szólt a társaság tevé­kenységéről, a munkáját érintő fontosabb politikai események­ről, a feladatokról, valamint a népeink közötti közvetlen szemé­lyes kapcsolatok sokoldalúságá­ról, a tömegek diplomáciájáról, amely évről évre erőteljesebb vo­nása a két nép barátságának.­­ A hetvenes évektől kezdve társaságunk tevékenysége a párt helyes politikáját követve első­sorban az üzemekre, a termelő­­szövetkezetekre, az intézmények­re, az iskolákra épül, ahol a ma­gyar—szovjet barátság a min­dennapi munkában nyilvánul meg — hangsúlyozta. — Az MSZBT-nek — amely széles tö­megmozgalommá vált — ma már több mint 1600 tagcsoportja van. Ezek fontos feladatuknak tekin­tik, hogy korszerű információt adjanak környezetüknek a Szov­jetunió életéről. A különböző elő­adások, ünnepi rendezvények, baráti találkozók, vetélkedők, a szovjet irodalmi alkotások meg­ismertetése, az orosz nyelv ta­nítása, a volt ösztöndíjasokkal való rendszeres foglalkozás mind megannyi bevált eszköze tevé­kenységünknek. • • A politikai-társadalmi feltéte­lek kedvezőek a munkához, az utóbbi időben jelentősen meg­nőtt az érdeklődés a baráti or­szágok társadalmi-politikai éle­te, kapcsolataink fejlődése iránt. Fontos feladat a közeljövőben is megfelelni e sokirányú érdeklő­désnek. Az MSZBT fennállásának há­rom és fél évtizede alatt siker­rel munkálkodott népeink­ea­ Építésügyi tárgyalások Finnországgal Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter vezeté­sével pénteken hazaérkezett Finn­országból a magyar építésügyi küldöttség. Ábrahám Kálmán tár­gyalt Eino Uusitalo belügy-,­Jo­­hannes Koikkalainen lakásépítési ési­eli Lundqvist ipari és keres­kedelmi miniszterrel. A tárgyalásokon a város- és la­kásfejlesztés, az építésügyi szabá­lyozás, valamint az energiataka­rékos építés területén áttekintet­ték a kétoldalú építésügyi kap­csolatok bővítésének lehetőségeit. Vlagyimir Pavlov nagykövet üdvözlete — A népeink közti barátság­nak mély történelmi gyökerei vannak — mondotta. — Bölcső­jénél Lenin és magyar harcos­társai álltak. Napjainkra Ma­gyarország és a Szovjetunió ba­rátsága és együttműködése mil­lió és millió szovjet és magyar ember ügyévé vált, amelynek ápolásához nagyban hozzájárul­tak baráti társaságaink, a ma­gyar és a szovjet dolgozók leg­tekintélyesebb tömegmozgalmai. Nincs ma már olyan politikai, gazdasági, tudományos vagy kul­turális terület, ahol ne mutat­kozna meg a barátság és az együttműködés. Testvérmegyéink és testvérvárosaink, ipari és me­zőgazdasági üzemeink, tanintéz­ményeink és tudományos kutató­­intézeteink, kulturális és sport­­szervezeteink baráti kapcsolatai a tevékeny szocialista interna­cionalizmus szép példáivá váltak. Jogos büszkeséget vált ki a szovjet emberekből az az évtize­dek próbáját kiállott tény is, hogy a magyar és a szovjet nép együtt harcol a szocialista és a kommunista társadalom felépíté­se és a világbéke ügyéért. A vi­lágpolitikai küzdőtéren egysége­sen lépnek fel a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséért, az enyhülésért és a leszerelésért — mondotta befejezésül a szovjet nagykövet. Kitüntetések átadása Ezután Tétényi Pál felolvasta a Szovjet Baráti Társaságok Szö­vetsége elnökségének, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság központi vezetőségének az MSZBT jubileumát köszöntő üd­vözletét, majd Apró Antal a tár­saság megalakulásának 35. év­fordulója alkalmából a magyar— szovjet barátság fejlesztéséért és sok évtizedes kiemelkedő mun­kásságáért 20 MSZBT-akt­ivistát a társaság aranykoszorús jelvé­nyével tüntetett ki. A jubileumi ünnepség Tétényi Pál zárszavával ért véget. Ugyancsak pénteken a Szov­jetunió magyarországi nagykö­vetségén Vlagyimir Jakovlevics Pavlov nagykövet az SZBTSZ által adományozott tíz kitüntető jelvényt nyújtott át — többek között Apró Antalnak, dr. Ba­­bics Antalnak, Kardos Lászlónak, Ligeti Lajosnak és Olcsai-Kiss Zoltánnak. Az SZBTSZ kitünte­tő oklevelét 15-en vehették át a nagykövetségen. 3 Koszorúzás az ELTE-11 az évforduló alkalmából Koszorúzási ünnepséget rendez­tek pénteken az ELTE természet­­tudományi karának épületében, a Magyar—Szovjet Művelődési Tár­saság megalakulását megörökítő emléktáblánál. Ligeti Lajos akadémikus, az MSZBT alelnöke, egykori alapí­tó tag emlékezett meg a magyar —szovjet barátság jelentőségéről, majd az MSZBT országos elnök­ségének képviselői, az ELTE ter­mészettudományi karának veze­tői, valamint a kar hallgatói ko­szorút helyeztek el az emléktáb­lánál. Még mindig túl nagy a készlet — állapították meg az anyaggazdálkodási tanácskozáson Pénteken befejeződött Szegeden az ötnapos országos anyaggazdál­kodási akadémia, amelyen több mint kétszáz szakember vett részt. Drecin József, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Tár­saság elnöke összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a túl nagy készletet csak a vállalatok belső tartalékainak mozgósításával lehet jelentősen csökkenteni. Ehhez min­denekelőtt javítani kell a válla­latok anyagi-műszaki ellátását, le­hetővé kell tenni, hogy a technikai fejlődést az optimális anyagfel­használás szolgálatába állítsák. A népgazdaságban mindehhez piaci egyensúlyt kell teremteni a ker­es­­let és kínálat között minden áru­csoportban és szolgáltatásban. Az akadémia részvevői felhív­ták a figyelmet arra, hogy az anyag- és raktárgazdálkodás szá­mítógépes megoldására egységes rendszert kell kialakítani; számí­tások szerint létrehozásának költ­ségei már az első év eredményé­ből megtérülnének.

Next