Népszabadság, 1981. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

1981. június 2., kedd NÉPSZABADSÁG ! A KISZ vezető szervei és tisztségviselői A központi bizottság első titkára — jelentették be a választást követő teljes ülésen — ismét Fejti György. A központi bizottság titkárai: Ju­hász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. Rajtuk kí­vül a titkárság tagja lett még: Bara­bás Miklós, Szabó János, Szűcs Ist­vánné és dr. Tarcsi Gyula. Az intéző bizottság tagjai: dr. Bul­la Miklós, Cseh Györgyi, Fejti G­yörgy, Juhász András, Koncz Tibor, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, Kis Im­­réné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai Ist­ván, Szabó János, Szabó Tibor, Szé­les Sándor, Szűcs Istvánné, dr. Tar­csi Gyula, Varga László és Veres András. A központi bizottság tisztségében megerősítette Szabó Jánost, a Ma­gyar Ifjúság főszerkesztőjét. A KISZ A. kongresszusának határozatából A Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán elfogadott határo­zat az elkövetkező öt esztendőre szó­lóan szabja meg az ifjúsági szövet­ség teendőit. A dokumentum kieme­li: Az MSZMP XII. kongresszusa programot adott a társadalomnak, így az ifjúságnak és az ifjúsági szö­vetségnek is. Feladataink megoldása, vívmányaink megőrzése és gyarapí­tása nagyobb erőfeszítéseket és al­kotó gondolkodást kíván, amely nem nélkülözheti a fiatalok tudását, kezdeményezőikészségét és lendületét. A határozat felhívja a fiatalokat, hogy vállaljanak továbbra is jelen­tős részt a gazdaság intenzív fejlesz­téséből. A KISZ fontos feladata, hogy következetesen képviselje és védje az ifjúság érdekeit, lépjen fel a fiatalok élet- és munkakörülmé­nyeinek javításáért, erősítse közös­ségformáló, eszmei és politikai hatá­sát; újítsa meg a szövetség munka­stílusát, adjon vonzó programot a KISZ-tagok, a fiatalok számára; ál­lítson világos és reális követelmé­nyeket az alapszervezetek és a tag­ság elé. A mozgalmi élet legyen de­mokratikusabb, rugalmasabb, ösztö­nözzön önállóságra, öntevékenységre. A KISZ legyen fogékony a társada­lom, az ifjúság problémái iránt, kö­vetkezetesen vegye figyelembe az ifjúsági rétegek és korosztályok el­térő helyzetét, és igényeit. A követ­kező években mindenekelőtt a fizi­kai dolgozó fiatalok és a tizenéve­sek körében igyekezzen hatásának növelésére. Ugyancsak az alapvető célok közé sorolja a határozat, hogy a szövetség erősítse kapcsolatait a nemzetközi ifjúsági mozgalom hala­dó erőivel, tevékenyen vegyen részt a béke megőrzéséért vívott világmé­retű küzdelemben. Nemcsak gazdasági, hanem társa­dalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségük­nek, tudásuknak megfelelő munka­körben alkalmazzák, és elősegítsék gyors beilleszkedésüket — szögezi le a dokumentum. Ennek egyik felté­tele, hogy javuljon az összhang a népgazdaság igényei és a szakem­berképzés között, másrészt erre ösz­tönözzön a pályakezdők és a válla­latok érdekeltségi rendszere. A KISZ támogatja a munka termelé­kenységének növelésére irányuló tö­rekvéseket, a szervezettség, a mun­kafegyelem javítását, megköveteli tagjaitól, hogy becsülettel álljanak helyt a munkában. Ahol szükséges a munkaerő-átcsoportosítás, a KISZ vegyen részt annak előkészítésében, lebonyolításában. A dokumentum a KISZ-szerveze­­tek feladataként fogalmazta meg: ösztönözzék tagjaikat a képességeik szerinti legjobb tanulmányi, szakmai munkára, kísérjék figyelemmel az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulását, kezdeményezzék és se­gítsék elő az iskolai demokrácia ki­bontakozását, az oktatási intézmé­nyek nyitottságát. A fiatalok érdekeinek képviseleté­vel és védelmével kapcsolatban el­határozott feladatok között megkü­lönböztetett helyen szerepel az ifjú­ság önálló otthonhoz jutásának tá­mogatása, további lehetőségek fel­kutatása. A KISZ javasolja a felső­­oktatási tanulmányiösztöndíj-rend­­szer felülvizsgálatát, valamint annak áttekintését, hogy milyen lehetőség van a családalapítással és otthonte­remtéssel kapcsolatos néhány társa­dalmi juttatás — például a gyer­mekgondozási segély — és jogosult­ság kiterjesztésére az egyetemi, fő­iskolai hallgatók körére. A KISZ X. kongresszusának ha­tározata részletesen taglalja a fiata­lok tudatának szocialista szellemű formálásával, a KISZ kommunista, politikai, mozgalmi jellegének erő­sítésével, a művelődés, a sport, a szórakozás lehetőségeinek, formái­nak gazdagításával összefüggő leg­fontosabb feladatokat. A Kommunista Ifjúsági Szövetség újonnan megválasztott központi bi­zottsága és központi pénzügyi ellen­őrző bizottsága a tanácskozást kö­vetően a Magyar Néphadsereg Mű­velődési Házában fogadást adott. Je­len voltak: Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai. A fogadáson Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott pohárköszöntőt. A kongresszusról tudósított Ambrus Sándor és Pintér István. A fotókat Bánhalmi János, Boros Jenő és Mikó László készítette. A kongresszus befejező percei: a küldöttek a DIVSZ-indulót éneklik. Latin-Amerika népei szembeszállnak Washington egyeduralmi terveivel Interjú Clodomiro Almeydával, a Chilei Szocialista Párt főtitkárával A Magyar Szocialista Munkáspárt­­Központi Bizottságának meghívá­sára május 25. és 29. között Clodo­miro Almeyda főtitkár vezetésével hazánkban tartózkodott a Chilei Szocialista Párt küldöttsége. A fő­titkár elutazása előtt válaszolt la­punk munkatársának kérdéseire.­­ Chilében tavaly népszavazási színjátékot rendeztek az ország új al­kotmányáról, majd idén márciusban hivatalosan is elnökké nyilvánította magát Pinochet tábornok. Mi volt ennek a célja? — Chilében egy fasiszta rendszer intézményesítése folyik, amely állan­dósítani próbálja az állampolgári jo­goktól való megfosztást, a totális dik­tatúrát. A hatalmat máig is a fegy­veres erők tartják kezükben, s ők el­lenőrzik az egész népgazdaságot is. — Az Egyesült Államok az elmúlt években — nyilván az „emberi jogok kampánya" miatt is — kénytelen volt bizonyos gazdasági korlátozó intéz­kedéseket alkalmazni Pinochet fa­siszta rendszerével szemben. Reagan viszont nyomban hivatalba lépése után baráti szándékairól biztosította Chilét. Mi lehet ennek az oka? — A Reagan-kormány valóban ha­tályon kívül helyezte azokat az intéz­kedéseket, amelyek valamelyest kor­látozták­­ a chilei fegyvereladásokat vagy a hitellehetőségeket a nemzet­közi bankoknál. De még ennél is fon­tosabb, hogy a kormány és a fegyve­res erők a jelek szerint minden ko­rábbinál jobban számíthatnak a Fe­hér Ház rokonszenvére és támogatá­sára. Ez feltehetően még nagyobb ön­bizalmat ad majd a helyi reakciónak. Reagan hatalomra jutása azonban nemcsak Chile, hanem a kontinens valamennyi katonai diktatúrájának is bátorítást adott. — Miként látja ön az Egyesült Ál­lamok új latin-amerikai politikáját? — Az amerikai próbálkozások — elsősorban a közép-amerikaiak és a karib-térségiek — arra irányulnak, hogy ezen a földrészen korlátlanul érvényesítsék az Egyesült Államok politikai és stratégiai érdekeit, egyed­uralmát. Ezek az erőfeszítések vi­szont akadályokba ütköznek. Közü­lük hármat emelek ki. Először is, az USA itt szembekerült a mexikói poli­tikával, Mexikó ugyanis a térség egyik legfontosabb állama, nagy te­kintélye van Latin-Amerikában, és az Egyesült Államok számára is igen fontos, hogy jó kapcsolatokat tartson szomszédjával. Annál is inkább, mi­vel Mexikó a világ egyik jelentős olajexportőre. Lopez Portillo elnök nemegyszer hangoztatta: szembeszáll bármilyen amerikai beavatkozással Salvadorban, Nicaraguában és Kubá­ban is. A második akadályozó tényező: lé­nyegében az amerikai érdekek ellen hat a Szocialista Internacionálé latin­­amerikai politikája is. Emlékezetes, hogy ez a nagyon befolyásos szerve­zet támogatta a nicaraguai forradal­mat, napjainkban pedig lényegében a salvadori baloldal mellett áll. Ezt igen rossz néven veszik Washington­ban, de úgy tűnik, hogy a Fehér Ház Latin-Amerika miatt mégsem akar szembekerülni európai szövetségesei­vel. És harmadszor: ugyancsak az Egyesült Államok térségbeli politiká­ja ellen ható tényező a latin-ameri­kai népek mind jobban erősödő im­perialistaellenes érzelmei. — Pinochet rendszere továbbra is üldözi a baloldali mozgalmakat. Ilyen körülmények között hogyan képesek kifejteni tevékenységüket a haladó erők? — Való igaz, hogy Chilében to­vábbra is példátlan az elnyomás, és igen nehéz az ellene folytatott harc. Pinochet betiltotta a politikai párto­kat, a szakszervezeti mozgalmat na­gyon erősen ellenőrzik, a politikai és állampolgári jogok pedig gyakorlati­lag nem léteznek. Nem múlik el nap, hogy politikai okok miatt le ne tar­tóztatnának embereket. Egy részüket bíróság elé állítják, és évekre elíté­lik, más részüket mindenféle bírósá­gi eljárás nélkül az ország legtávo­labbi vidékeire száműzik vagy egy­szerűen kitoloncolják az országból. A diktatúra azonban mégsem tudta megakadályozni, hogy az illegalitás­ban újjászerveződjenek a politikai pártok, és erősítsék ellenállásukat a juntával szemben. Csak emlékeztetni szeretnék az orientei rézbányászok már hetek óta tartó sztrájkjára, ahol több mint tízezer bányász néz szem­be a junta terrorjával. — Hogyan értékeli a Chilei Szocia­lista Párt küldöttségének magyaror­szági látogatását? — Tárgyalásaink eredményeit kü­lönösen sikeresnek ítéljük. Igen jól­eső érzéssel tapasztaltuk Magyar­­ország, a magyar nép részéről igaz­ságos harcunk mellett megnyilvánuló szolidaritást. Külön kiemelem azt a hosszú ideje élő, gyümölcsöző kap­csolatot, amely pártunkat a Magyar Szocialista Munkáspárttal összeköti. Alkalmunk volt találkozni Kádár Já­nos elvtárssal, s igen értékes és érde­kes, baráti, testvéri hangulatú meg­beszélést folytattunk vele. Találkoz­tunk a népfront vezetőivel, a SZOT vezető munkatársaival, és a párt kül­ügyi osztályán folytattunk eredmé­nyes megbeszéléseket a kétoldalú kapcsolatokról. Seres Attila 3­ 1 nélkülözhetetlen ifjú erő A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa meghozta határozatát. A küldöttek, akik nem­csak saját egyéni sorsukért, hanem a közügyek, az ország helyzetéért is felelősséget érző fiatalok nagy több­ségét tömörítő szervezet egész tag­sága nevében tanácskoztak és dön­töttek, ismét bebizonyították: ha­zánk szocialista körülményei között a nemzedékek viszonyára nem az a jellemző, amiben különböznek, ha­nem ami összeköti őket. Nagyon jól mutatta ezt az a taps is, amely ak­kor tört ki, amikor Kádár János elv­társ arról szólt: sok jogos igénye le­het egy fiatal embernek, de az ifjú­ságnak is tudnia kell, hogy ezt így egy csapásra egyetlen társadalom és a miénk sem tudja megadni. És nem mondhatjuk a fiataloknak, hogy ül­jenek be a készbe, éljen a szocializ­mus, a fiataloknak is tenniük kell azért, hogy hozzájussanak ahhoz, aminek szükségét érzik. A munka szeretete, becsülete Széles körű, helyenként élénk volt a vita már a kongresszust előkészítő időszakban is az ifjú kommunisták alapszervezeteiben, küldöttértekezle­tein, s ez tükröződött a kongresz­­szuson szóban elhangzott és írásban beadott mintegy kétszáz hozzászó­lásban és több mint háromszáz ja­vaslatban. Ezek a legkülönbözőbb kérdésekről szóltak, felölelték a munkáshivatás fokozott megbecsü­lésének problémáitól kezdve az egyes egyetemek korszerűtlen, feudális vi­szonyait éppúgy, mint az egészséges testedzés, a tömegsport lehetőségei­nek bővítését. Szóltak a lakáskér­désről, az ifjú értelmiség alkotókész­ségének, tehetségének és tudásának jobb felhasználásáról. Szó esett ar­ról a megtisztelő feladatról, amely a haza védelméből a dolog természe­ténél fogva elsősorban a fiatalokra hárul. Mégis, minden különbözőség elle­nére, az egység uralkodott a kong­resszusi teremben, mint ahogyan egy­ségesnek nevezhetjük nemcsak a magyar fiatalság szervezetét, hanem az általa képviselt fiatalságot is. Egységes abban a véleményében, hogy a fejlett szocializmus a haté­kony munka, a társadalmi és politi­kai egyenlőség, a létbiztonság, a de­mokrácia és az öntevékeny, emberi közösségi lét társadalma. Ebből kö­vetkezik, hogy bár a legkülönbözőbb területeken dolgoznak, vagy tanu­lással a legkülönbözőbb munkakö­rökre készülnek fiataljaink, egyéni körülményeikben is sok az eltérés, összeköti őket a szocialista­­ erkölcs­nek legelső parancsolata, a munka szeretete, becsülete, egyedül üdvö­zítő voltának tudata. És aki munkával akar boldogulni, az ezzel máris tanújelét adta fele­lősségérzetének, így kapcsolódik ösz­­sze az egyéni érdek, a kisebb közös­ségek előrehaladása és a haza fo­galma. A véletlen úgy hozta, hogy éppen a mostani KISZ-kongresszus első napján látott napvilágot Apá­czai Csere János híres műve Az is­kolák felettébb szükséges voltáról. A kongresszuson meggyőződhettünk ró­la, hogy a párt ifjúsági szervezete képes a politikai iskola napjaink­ban fölöttébb szükséges hivatásának betöltésére. Egyben biztosítva egyik feladatának teljesítését, pártunk utánpótlásának nevelését. Nyílt beszéd A kongresszusi küldöttek a párt neveltjeiként mutatkoztak be akkor is, amikor nyíltan beszéltek a hi­bákról, gyengeségeinkről. A KISZ X. kongresszusa igyekezett teljes való­ságukban feltárni az ifjúság között végzett munka gyengeségeit, problé­máit. Egyben számba véve, hogy mi­lyen terveket tudnak és kell maguk elé tűzniük. A valóságból indultak ki. És bár személyes összehasonlí­tási alapjuk a mai tizen-, sőt hu­szonéveseknek sincs, ifjúsági szövet­ségünk tagjait mégis sikerült meg­tanítanunk arra, hogy — amint Ká­dár János mondotta — „a szocialista építés olyan szintet ért el Magyar­­országon, amelyről a további fejlő­désért már nagyon meg kell dolgoz­ni”. Nagy figyelemmel kísérték pár­tunk Központi Bizottsága első tit­kárának értékelését: „Korábban, amikor az alapokról indultunk, ter­vezhettük az ipari termelés éven­kénti 15 százalékos növelését, meg is lehetett valósítani. De amikor egy bizonyos fejlettségi szintet elérünk — és ez nemcsak az iparra vonat­kozik —, akkor az eredményekért már nagyobb erőfeszítéseket kell ten­ni. Önök nagyon jól tudják, hogy a sportolók eleinte könnyen javítják meg korábbi eredményeiket, de utá­na már a századmásodpercekért is vért kell izzadni. Ez egy kicsit így van a társadalom fejlődésében.” A KISZ megtisztelő feladata, hogy mozgósítva tagságát, az egész ma­gyar ifjúságot a tanulásban és a szo­cialista építőmunkában való helytál­lásra, hazafias és internacionalista kötelezettségének teljesítésére nevel­ve a fiatalokat, segítsen ebben a „szá­zadmásodpercekért” való küzdelem­ben. Ehhez — és ez is kifejeződött a tanácskozáson — a párt XII. kong­resszusának útmutatása szellemében a különböző rétegek, korosztályok sa­játosságait figyelembe véve tovább kell fejlesztenie munkastílusát. Ki­radírozva a bürokratikus vonásokat, erősítve munkájának mozgalmi jel­legét, a mai körülményeknek meg­felelő módon ápolva és erősítve a forradalmi szellemet. A többi között úgy, hogy tagjai, akik példát mutat­nak a tanulásban és a munkában, így teremtve meg környezetükben tekintélyüket, nemcsak az eddiginél bátrabban, hanem határozottabban vegyenek részt a közéletben. Utasít­sák vissza az ifjúság soraiban is fel­lelhető helytelen nézeteket és maga­tartást, ne tűrjék a közömbösséget — az idősebbek pedig segítsék ebben őket. „A felnőttek és a fiatalok határo­zott kiállására van szükség, a hely­telen nézetekkel vitatkozni és érvel­ni kell — mondta Kádár elvtárs. — Ezek között található olyan, ami a nyugati világból származik, tőlünk idegen, sőt esetenként ellenséges. A fiatalokat különösképpen segíteni kell abban, hogy ismerjék fel az el­lenséges, antikommunista, antiszo­­cialista nézeteket. Hiszen előfordul­hat, hogy valamely nézet ellenséges tartalmát az a fiatal sem ismeri fel, aki azt terjeszti, hát még az, aki hall­ja. Meg kell tanulni szilárdan kiáll­ni és vitatkozni, érvelni és meggyőz­ni.” A cselekvésen a sor Mindebből az is következik, hogy azok a feladatok, amelyeket a KISZ X. kongresszusának határozata most rögzített, bár végrehajtásuk termé­szetesen elsősorban az ifjúsági szö­vetség tagságára vár, egyben a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vala­mennyi pártszervezetének és tagsá­gának ügye is. Pártunk életében, mert a kommunisták a jövőért mun­kálkodnak, mindig fontos és túl nem becsülhető helyet foglalt el az ifjú­ságpolitika. Ennek helye­s kialakítá­sa, a változó körülményekhez igazí­tása, következetes végrehajtása hoz­ta meg azokat az eredményeket is, amelyekről a fiatalok vasárnap be­fejeződött tanácskozásán is szó volt. A párt ifjúságpolitikája alapján ha­tározta meg a kongresszus a KISZ további teendőit, látnak hozzá a ki­jelölt feladatok megvalósításához az ifjúkommunisták. Bizonyosak lehe­tünk benne, hogy a pártszervezetek és a párttagság nemcsak örömmel segí­tenek ebben, hanem természetesnek veszi azt is, hogy a XII. pártkongresz­­szus határozatainak végrehajtása so­rán figyeljen a KISZ szavára dönté­seinek, saját feladatainak meghatá­rozásában is. Pártunk egyetértésével módosították a kongresszuson a KISZ szervezeti szabályzatát. Esze­rint az ifjúsági szövetség nemcsak a párt politikájának végrehajtásában, hanem alakításában is részt vesz. A kongresszus országot és világot meggyőzhetett a magyar ifjúság tö­rekvéseinek igazáról és szépségéről. Reméljük, hogy a megvalósítás so­rán pártunk ifjúsági szövetségének tagjai lelkesedésükkel, kitartásuk­kal, elszántságukkal továbbra is pél­dát­­ mutatnak. A bizalom, amint a kongresszusi teremben is elhangzott, régebbi, nemcsak erre a három nap­ra szólt, s továbbra is kíséri lányain­kat és fiainkat. Nemcsak figyeljük, hanem segítsük is, amikor keményen dolgoznak majd, amikor harcosan ki kell állniuk a saját maguk által kidolgozott program végrehajtásáért. Mindazok, akik valódi felelősséget éreznek a haza sorsáért, örömmel és bizakodva tapasztalják, hogy az eb­ben az országban felnőtt és felnö­vekvő ifjúság követi pártunkat olyan időszakban is, amikor útunkon na­­gyobb akadályok is várhatnak ránk, amelyek próbára teszik az erőt, a tudást, a találékonyságot. Pártunk egész tagsága nevében kívánjuk a mai magyar fiataloknak, hogy olyan szép emlékekkel tekinthessenek visz­­sza majd egykoron fiatal korukban megvívott közéleti küzdelmeikre, mint azok, akik most féltő gonddal kísérték tanácskozásukat, és készek további támogatásukra.

Next