Népszabadság, 1981. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-02 / 127. szám
1981. június 2., kedd NÉPSZABADSÁG ! A KISZ vezető szervei és tisztségviselői A központi bizottság első titkára — jelentették be a választást követő teljes ülésen — ismét Fejti György. A központi bizottság titkárai: Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. Rajtuk kívül a titkárság tagja lett még: Barabás Miklós, Szabó János, Szűcs Istvánné és dr. Tarcsi Gyula. Az intéző bizottság tagjai: dr. Bulla Miklós, Cseh Györgyi, Fejti György, Juhász András, Koncz Tibor, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, Kis Imréné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István, Szabó János, Szabó Tibor, Széles Sándor, Szűcs Istvánné, dr. Tarcsi Gyula, Varga László és Veres András. A központi bizottság tisztségében megerősítette Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság főszerkesztőjét. A KISZ A. kongresszusának határozatából A Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán elfogadott határozat az elkövetkező öt esztendőre szólóan szabja meg az ifjúsági szövetség teendőit. A dokumentum kiemeli: Az MSZMP XII. kongresszusa programot adott a társadalomnak, így az ifjúságnak és az ifjúsági szövetségnek is. Feladataink megoldása, vívmányaink megőrzése és gyarapítása nagyobb erőfeszítéseket és alkotó gondolkodást kíván, amely nem nélkülözheti a fiatalok tudását, kezdeményezőikészségét és lendületét. A határozat felhívja a fiatalokat, hogy vállaljanak továbbra is jelentős részt a gazdaság intenzív fejlesztéséből. A KISZ fontos feladata, hogy következetesen képviselje és védje az ifjúság érdekeit, lépjen fel a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításáért, erősítse közösségformáló, eszmei és politikai hatását; újítsa meg a szövetség munkastílusát, adjon vonzó programot a KISZ-tagok, a fiatalok számára; állítson világos és reális követelményeket az alapszervezetek és a tagság elé. A mozgalmi élet legyen demokratikusabb, rugalmasabb, ösztönözzön önállóságra, öntevékenységre. A KISZ legyen fogékony a társadalom, az ifjúság problémái iránt, következetesen vegye figyelembe az ifjúsági rétegek és korosztályok eltérő helyzetét, és igényeit. A következő években mindenekelőtt a fizikai dolgozó fiatalok és a tizenévesek körében igyekezzen hatásának növelésére. Ugyancsak az alapvető célok közé sorolja a határozat, hogy a szövetség erősítse kapcsolatait a nemzetközi ifjúsági mozgalom haladó erőivel, tevékenyen vegyen részt a béke megőrzéséért vívott világméretű küzdelemben. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségüknek, tudásuknak megfelelő munkakörben alkalmazzák, és elősegítsék gyors beilleszkedésüket — szögezi le a dokumentum. Ennek egyik feltétele, hogy javuljon az összhang a népgazdaság igényei és a szakemberképzés között, másrészt erre ösztönözzön a pályakezdők és a vállalatok érdekeltségi rendszere. A KISZ támogatja a munka termelékenységének növelésére irányuló törekvéseket, a szervezettség, a munkafegyelem javítását, megköveteli tagjaitól, hogy becsülettel álljanak helyt a munkában. Ahol szükséges a munkaerő-átcsoportosítás, a KISZ vegyen részt annak előkészítésében, lebonyolításában. A dokumentum a KISZ-szervezetek feladataként fogalmazta meg: ösztönözzék tagjaikat a képességeik szerinti legjobb tanulmányi, szakmai munkára, kísérjék figyelemmel az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulását, kezdeményezzék és segítsék elő az iskolai demokrácia kibontakozását, az oktatási intézmények nyitottságát. A fiatalok érdekeinek képviseletével és védelmével kapcsolatban elhatározott feladatok között megkülönböztetett helyen szerepel az ifjúság önálló otthonhoz jutásának támogatása, további lehetőségek felkutatása. A KISZ javasolja a felsőoktatási tanulmányiösztöndíj-rendszer felülvizsgálatát, valamint annak áttekintését, hogy milyen lehetőség van a családalapítással és otthonteremtéssel kapcsolatos néhány társadalmi juttatás — például a gyermekgondozási segély — és jogosultság kiterjesztésére az egyetemi, főiskolai hallgatók körére. A KISZ X. kongresszusának határozata részletesen taglalja a fiatalok tudatának szocialista szellemű formálásával, a KISZ kommunista, politikai, mozgalmi jellegének erősítésével, a művelődés, a sport, a szórakozás lehetőségeinek, formáinak gazdagításával összefüggő legfontosabb feladatokat. A Kommunista Ifjúsági Szövetség újonnan megválasztott központi bizottsága és központi pénzügyi ellenőrző bizottsága a tanácskozást követően a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában fogadást adott. Jelen voltak: Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A fogadáson Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott pohárköszöntőt. A kongresszusról tudósított Ambrus Sándor és Pintér István. A fotókat Bánhalmi János, Boros Jenő és Mikó László készítette. A kongresszus befejező percei: a küldöttek a DIVSZ-indulót éneklik. Latin-Amerika népei szembeszállnak Washington egyeduralmi terveivel Interjú Clodomiro Almeydával, a Chilei Szocialista Párt főtitkárával A Magyar Szocialista MunkáspártKözponti Bizottságának meghívására május 25. és 29. között Clodomiro Almeyda főtitkár vezetésével hazánkban tartózkodott a Chilei Szocialista Párt küldöttsége. A főtitkár elutazása előtt válaszolt lapunk munkatársának kérdéseire. Chilében tavaly népszavazási színjátékot rendeztek az ország új alkotmányáról, majd idén márciusban hivatalosan is elnökké nyilvánította magát Pinochet tábornok. Mi volt ennek a célja? — Chilében egy fasiszta rendszer intézményesítése folyik, amely állandósítani próbálja az állampolgári jogoktól való megfosztást, a totális diktatúrát. A hatalmat máig is a fegyveres erők tartják kezükben, s ők ellenőrzik az egész népgazdaságot is. — Az Egyesült Államok az elmúlt években — nyilván az „emberi jogok kampánya" miatt is — kénytelen volt bizonyos gazdasági korlátozó intézkedéseket alkalmazni Pinochet fasiszta rendszerével szemben. Reagan viszont nyomban hivatalba lépése után baráti szándékairól biztosította Chilét. Mi lehet ennek az oka? — A Reagan-kormány valóban hatályon kívül helyezte azokat az intézkedéseket, amelyek valamelyest korlátozták a chilei fegyvereladásokat vagy a hitellehetőségeket a nemzetközi bankoknál. De még ennél is fontosabb, hogy a kormány és a fegyveres erők a jelek szerint minden korábbinál jobban számíthatnak a Fehér Ház rokonszenvére és támogatására. Ez feltehetően még nagyobb önbizalmat ad majd a helyi reakciónak. Reagan hatalomra jutása azonban nemcsak Chile, hanem a kontinens valamennyi katonai diktatúrájának is bátorítást adott. — Miként látja ön az Egyesült Államok új latin-amerikai politikáját? — Az amerikai próbálkozások — elsősorban a közép-amerikaiak és a karib-térségiek — arra irányulnak, hogy ezen a földrészen korlátlanul érvényesítsék az Egyesült Államok politikai és stratégiai érdekeit, egyeduralmát. Ezek az erőfeszítések viszont akadályokba ütköznek. Közülük hármat emelek ki. Először is, az USA itt szembekerült a mexikói politikával, Mexikó ugyanis a térség egyik legfontosabb állama, nagy tekintélye van Latin-Amerikában, és az Egyesült Államok számára is igen fontos, hogy jó kapcsolatokat tartson szomszédjával. Annál is inkább, mivel Mexikó a világ egyik jelentős olajexportőre. Lopez Portillo elnök nemegyszer hangoztatta: szembeszáll bármilyen amerikai beavatkozással Salvadorban, Nicaraguában és Kubában is. A második akadályozó tényező: lényegében az amerikai érdekek ellen hat a Szocialista Internacionálé latinamerikai politikája is. Emlékezetes, hogy ez a nagyon befolyásos szervezet támogatta a nicaraguai forradalmat, napjainkban pedig lényegében a salvadori baloldal mellett áll. Ezt igen rossz néven veszik Washingtonban, de úgy tűnik, hogy a Fehér Ház Latin-Amerika miatt mégsem akar szembekerülni európai szövetségeseivel. És harmadszor: ugyancsak az Egyesült Államok térségbeli politikája ellen ható tényező a latin-amerikai népek mind jobban erősödő imperialistaellenes érzelmei. — Pinochet rendszere továbbra is üldözi a baloldali mozgalmakat. Ilyen körülmények között hogyan képesek kifejteni tevékenységüket a haladó erők? — Való igaz, hogy Chilében továbbra is példátlan az elnyomás, és igen nehéz az ellene folytatott harc. Pinochet betiltotta a politikai pártokat, a szakszervezeti mozgalmat nagyon erősen ellenőrzik, a politikai és állampolgári jogok pedig gyakorlatilag nem léteznek. Nem múlik el nap, hogy politikai okok miatt le ne tartóztatnának embereket. Egy részüket bíróság elé állítják, és évekre elítélik, más részüket mindenféle bírósági eljárás nélkül az ország legtávolabbi vidékeire száműzik vagy egyszerűen kitoloncolják az országból. A diktatúra azonban mégsem tudta megakadályozni, hogy az illegalitásban újjászerveződjenek a politikai pártok, és erősítsék ellenállásukat a juntával szemben. Csak emlékeztetni szeretnék az orientei rézbányászok már hetek óta tartó sztrájkjára, ahol több mint tízezer bányász néz szembe a junta terrorjával. — Hogyan értékeli a Chilei Szocialista Párt küldöttségének magyarországi látogatását? — Tárgyalásaink eredményeit különösen sikeresnek ítéljük. Igen jóleső érzéssel tapasztaltuk Magyarország, a magyar nép részéről igazságos harcunk mellett megnyilvánuló szolidaritást. Külön kiemelem azt a hosszú ideje élő, gyümölcsöző kapcsolatot, amely pártunkat a Magyar Szocialista Munkáspárttal összeköti. Alkalmunk volt találkozni Kádár János elvtárssal, s igen értékes és érdekes, baráti, testvéri hangulatú megbeszélést folytattunk vele. Találkoztunk a népfront vezetőivel, a SZOT vezető munkatársaival, és a párt külügyi osztályán folytattunk eredményes megbeszéléseket a kétoldalú kapcsolatokról. Seres Attila 3 1 nélkülözhetetlen ifjú erő A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa meghozta határozatát. A küldöttek, akik nemcsak saját egyéni sorsukért, hanem a közügyek, az ország helyzetéért is felelősséget érző fiatalok nagy többségét tömörítő szervezet egész tagsága nevében tanácskoztak és döntöttek, ismét bebizonyították: hazánk szocialista körülményei között a nemzedékek viszonyára nem az a jellemző, amiben különböznek, hanem ami összeköti őket. Nagyon jól mutatta ezt az a taps is, amely akkor tört ki, amikor Kádár János elvtárs arról szólt: sok jogos igénye lehet egy fiatal embernek, de az ifjúságnak is tudnia kell, hogy ezt így egy csapásra egyetlen társadalom és a miénk sem tudja megadni. És nem mondhatjuk a fiataloknak, hogy üljenek be a készbe, éljen a szocializmus, a fiataloknak is tenniük kell azért, hogy hozzájussanak ahhoz, aminek szükségét érzik. A munka szeretete, becsülete Széles körű, helyenként élénk volt a vita már a kongresszust előkészítő időszakban is az ifjú kommunisták alapszervezeteiben, küldöttértekezletein, s ez tükröződött a kongreszszuson szóban elhangzott és írásban beadott mintegy kétszáz hozzászólásban és több mint háromszáz javaslatban. Ezek a legkülönbözőbb kérdésekről szóltak, felölelték a munkáshivatás fokozott megbecsülésének problémáitól kezdve az egyes egyetemek korszerűtlen, feudális viszonyait éppúgy, mint az egészséges testedzés, a tömegsport lehetőségeinek bővítését. Szóltak a lakáskérdésről, az ifjú értelmiség alkotókészségének, tehetségének és tudásának jobb felhasználásáról. Szó esett arról a megtisztelő feladatról, amely a haza védelméből a dolog természeténél fogva elsősorban a fiatalokra hárul. Mégis, minden különbözőség ellenére, az egység uralkodott a kongresszusi teremben, mint ahogyan egységesnek nevezhetjük nemcsak a magyar fiatalság szervezetét, hanem az általa képviselt fiatalságot is. Egységes abban a véleményében, hogy a fejlett szocializmus a hatékony munka, a társadalmi és politikai egyenlőség, a létbiztonság, a demokrácia és az öntevékeny, emberi közösségi lét társadalma. Ebből következik, hogy bár a legkülönbözőbb területeken dolgoznak, vagy tanulással a legkülönbözőbb munkakörökre készülnek fiataljaink, egyéni körülményeikben is sok az eltérés, összeköti őket a szocialista erkölcsnek legelső parancsolata, a munka szeretete, becsülete, egyedül üdvözítő voltának tudata. És aki munkával akar boldogulni, az ezzel máris tanújelét adta felelősségérzetének, így kapcsolódik öszsze az egyéni érdek, a kisebb közösségek előrehaladása és a haza fogalma. A véletlen úgy hozta, hogy éppen a mostani KISZ-kongresszus első napján látott napvilágot Apáczai Csere János híres műve Az iskolák felettébb szükséges voltáról. A kongresszuson meggyőződhettünk róla, hogy a párt ifjúsági szervezete képes a politikai iskola napjainkban fölöttébb szükséges hivatásának betöltésére. Egyben biztosítva egyik feladatának teljesítését, pártunk utánpótlásának nevelését. Nyílt beszéd A kongresszusi küldöttek a párt neveltjeiként mutatkoztak be akkor is, amikor nyíltan beszéltek a hibákról, gyengeségeinkről. A KISZ X. kongresszusa igyekezett teljes valóságukban feltárni az ifjúság között végzett munka gyengeségeit, problémáit. Egyben számba véve, hogy milyen terveket tudnak és kell maguk elé tűzniük. A valóságból indultak ki. És bár személyes összehasonlítási alapjuk a mai tizen-, sőt huszonéveseknek sincs, ifjúsági szövetségünk tagjait mégis sikerült megtanítanunk arra, hogy — amint Kádár János mondotta — „a szocialista építés olyan szintet ért el Magyarországon, amelyről a további fejlődésért már nagyon meg kell dolgozni”. Nagy figyelemmel kísérték pártunk Központi Bizottsága első titkárának értékelését: „Korábban, amikor az alapokról indultunk, tervezhettük az ipari termelés évenkénti 15 százalékos növelését, meg is lehetett valósítani. De amikor egy bizonyos fejlettségi szintet elérünk — és ez nemcsak az iparra vonatkozik —, akkor az eredményekért már nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Önök nagyon jól tudják, hogy a sportolók eleinte könnyen javítják meg korábbi eredményeiket, de utána már a századmásodpercekért is vért kell izzadni. Ez egy kicsit így van a társadalom fejlődésében.” A KISZ megtisztelő feladata, hogy mozgósítva tagságát, az egész magyar ifjúságot a tanulásban és a szocialista építőmunkában való helytállásra, hazafias és internacionalista kötelezettségének teljesítésére nevelve a fiatalokat, segítsen ebben a „századmásodpercekért” való küzdelemben. Ehhez — és ez is kifejeződött a tanácskozáson — a párt XII. kongresszusának útmutatása szellemében a különböző rétegek, korosztályok sajátosságait figyelembe véve tovább kell fejlesztenie munkastílusát. Kiradírozva a bürokratikus vonásokat, erősítve munkájának mozgalmi jellegét, a mai körülményeknek megfelelő módon ápolva és erősítve a forradalmi szellemet. A többi között úgy, hogy tagjai, akik példát mutatnak a tanulásban és a munkában, így teremtve meg környezetükben tekintélyüket, nemcsak az eddiginél bátrabban, hanem határozottabban vegyenek részt a közéletben. Utasítsák vissza az ifjúság soraiban is fellelhető helytelen nézeteket és magatartást, ne tűrjék a közömbösséget — az idősebbek pedig segítsék ebben őket. „A felnőttek és a fiatalok határozott kiállására van szükség, a helytelen nézetekkel vitatkozni és érvelni kell — mondta Kádár elvtárs. — Ezek között található olyan, ami a nyugati világból származik, tőlünk idegen, sőt esetenként ellenséges. A fiatalokat különösképpen segíteni kell abban, hogy ismerjék fel az ellenséges, antikommunista, antiszocialista nézeteket. Hiszen előfordulhat, hogy valamely nézet ellenséges tartalmát az a fiatal sem ismeri fel, aki azt terjeszti, hát még az, aki hallja. Meg kell tanulni szilárdan kiállni és vitatkozni, érvelni és meggyőzni.” A cselekvésen a sor Mindebből az is következik, hogy azok a feladatok, amelyeket a KISZ X. kongresszusának határozata most rögzített, bár végrehajtásuk természetesen elsősorban az ifjúsági szövetség tagságára vár, egyben a Magyar Szocialista Munkáspárt valamennyi pártszervezetének és tagságának ügye is. Pártunk életében, mert a kommunisták a jövőért munkálkodnak, mindig fontos és túl nem becsülhető helyet foglalt el az ifjúságpolitika. Ennek helyes kialakítása, a változó körülményekhez igazítása, következetes végrehajtása hozta meg azokat az eredményeket is, amelyekről a fiatalok vasárnap befejeződött tanácskozásán is szó volt. A párt ifjúságpolitikája alapján határozta meg a kongresszus a KISZ további teendőit, látnak hozzá a kijelölt feladatok megvalósításához az ifjúkommunisták. Bizonyosak lehetünk benne, hogy a pártszervezetek és a párttagság nemcsak örömmel segítenek ebben, hanem természetesnek veszi azt is, hogy a XII. pártkongreszszus határozatainak végrehajtása során figyeljen a KISZ szavára döntéseinek, saját feladatainak meghatározásában is. Pártunk egyetértésével módosították a kongresszuson a KISZ szervezeti szabályzatát. Eszerint az ifjúsági szövetség nemcsak a párt politikájának végrehajtásában, hanem alakításában is részt vesz. A kongresszus országot és világot meggyőzhetett a magyar ifjúság törekvéseinek igazáról és szépségéről. Reméljük, hogy a megvalósítás során pártunk ifjúsági szövetségének tagjai lelkesedésükkel, kitartásukkal, elszántságukkal továbbra is példát mutatnak. A bizalom, amint a kongresszusi teremben is elhangzott, régebbi, nemcsak erre a három napra szólt, s továbbra is kíséri lányainkat és fiainkat. Nemcsak figyeljük, hanem segítsük is, amikor keményen dolgoznak majd, amikor harcosan ki kell állniuk a saját maguk által kidolgozott program végrehajtásáért. Mindazok, akik valódi felelősséget éreznek a haza sorsáért, örömmel és bizakodva tapasztalják, hogy az ebben az országban felnőtt és felnövekvő ifjúság követi pártunkat olyan időszakban is, amikor útunkon nagyobb akadályok is várhatnak ránk, amelyek próbára teszik az erőt, a tudást, a találékonyságot. Pártunk egész tagsága nevében kívánjuk a mai magyar fiataloknak, hogy olyan szép emlékekkel tekinthessenek viszsza majd egykoron fiatal korukban megvívott közéleti küzdelmeikre, mint azok, akik most féltő gonddal kísérték tanácskozásukat, és készek további támogatásukra.