Népszabadság, 1982. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

1982. március 16., kedd NÉPSZABADSÁG Ma kezdődik a szovjet szakszervezeti kongresszus Moszkvában Gáspár Sándor vezeti a SZOT-küldöttséget Gáspár Sándornak, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével­ vasárnap megérkezett Moszkvába a SZOT-nak a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusán részt vevő küldöttsége. A küldöttség fogadására a seremetyevói repülőté­ren megjelent Vitalij Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának alelnöke és Mackjavics­­jusz, a tanács titkára. Hétfőn a magyar küldöttség, a kongresszus más külföldi vendégei­vel együtt megkoszorúzta a Lenin­­mauzóleumot és az Ismeretlen Ka­tona sírját. A szovjet szakszervezeti kongresz­­szus kedden délelőtt nyílik meg a Kreml kongresszusi palotájában, több mint ötezer küldött és mintegy há­romszáz külföldi vendég jelenlété­ben. A 130 millió szervezett dolgo­zót képviselő delegátusok megvitat­ják a szakszervezetek ötéves tevé­kenységének eredményeiről és a kö­vetkező öt évre szóló feladatairól ké­szült beszámolót, amelyet Sztyepan Sarajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke terjeszt elő. Az SZKP Központi Bizottsága üd­vözletet intézett a szakszervezeti kongresszus küldötteihez. A párt a szakszervezeteket a szovjet társada­lom befolyásos erejének, saját meg­bízható támaszának és olyan ténye­zőnek tekinti, amely elősegíti a de­mokrácia fejlesztését és a dolgozók­nak az állam ügyeinek irányításába való bevonását — állapítja meg az üdvözlet. A szovjet szakszervezetek­nek most az a legfőbb feladatuk, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán hozott határozatok végrehajtására mozgósítsák a dolgozókat, hozzájá­ruljanak a szovjet népgazdaságnak az intenzív fejlődés útjára történő ráállításához. (MTI) Afganisztán nem tér le a forradalom útjáról Babrak Karmai beszéde az országos pártértekezleten Kabulban vasárnap és hétfőn meg­tartották az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt kétnapos országos értekezletét. A több mint 62 ezer ta­got számláló párt 841 küldötte az or­szág valamennyi társadalmi rétegét, nemzetiségét és törzsét képviselte. Az 1978. áprilisi forradalom győzel­me óta első ízben megrendezett nagy­szabású tanácskozás napirendjén két fő kérdés szerepelt: az elkövetkezen­dő évekre szóló pártprogram terve­zete, valamint a szervezeti szabály­zat módosítása. Az országos értekezleten Babrak Karmai, a központi bizottság főtit­kára ismertette a pártnak az elkö­vetkező évekre szóló programját. — Az áprilisi forradalom győzel­mének eredményeképpen — muta­tott rá — Afganisztánban mélyreha­­­tó változások történtek: fel­számolták a volt feudális uralkodó osztály po­litikai és gazdasági uralmát, a pa­raszti tömegek, a nomád törzsek ér­dekében megkezdték a földreformot, az iparban és a szállítás területén ki­alakult az állami szektor. A párt és az állam azon munkálkodik, hogy az országban megvalósuljon a törvé­nyesség, és tiszteletben tartsák min­den állampolgár jogát. — Az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt politikájának eredménye­ként a bizalom, az együttműködés és a testvériség szellemében alakultak ki kapcsolatok az ország nemzeti-ha­zafias erői között — hangsúlyozta Karmai, majd rámutatott: — A forradalmi változások ellen­állást váltottak ki a reakció és az imperialista erők részéről. Ezért az Afganisztán belügyeibe való beavat­kozás útját választották: országunk­kal szemben a terror és az erőszak eszközéhez folyamodtak, arra töre­kedve, hogy testvérgyilkos háborút robbantsanak ki az országban, és így visszaállítsák az egykori kizsákmá­­nyolók hatalmát. Ám minden olyan kísérlet, hogy Afganisztánt letérítsék a maga választotta útról, kudarcra van ítélve — húzta alá Karmai. Ez­zel összefüggésben méltatta a szo­cialista közösség országainak, min­denekelőtt a Szovjetuniónak az ápri­lisi forradalom vívmányai védelmé­ben és az új élet megkezdéséhez nyújtott sokoldalú támogatását. Meg­ismételte az afganisztáni kormány készségét arra, hogy a Pakisztánnal és Iránnal fennálló problémákat tár­gyalások útján rendezze. Az ország­ban ideiglenesen tartózkodó, korlá­tozott számú szovjet csapatkontin­genst kivonják, amint megszűnnek a jelenlétet kiváltó okok — mondotta, azaz, ha tiszteletben tartják Afga­nisztán szuverenitását és területi ép­ségét, s az ország megbízható garan­ciákat kap arra, hogy megszűnik a belügyeibe való külső fegyveres be­avatkozás. A beszámoló megvitatását követő­en az országos értekezlet jóváhagyta a központi bizottság előterjesztését, amely a párt akcióprogramjának ter­vezetével, valamint a párt és a nép közötti kapcsolatok erősítésével fog­lalkozott. A program Afganisztán népének évszázados vágyait foglalja össze, ki­jelöli az új, igazságos társadalom felépítéséhez vezető konkrét és reá­lis utat, pontosan meghatározza a párt, az állami szervek és a Nemzeti Hazafias Frontba tömörült társadal­mi szervezetek feladatait — mutatott rá határozatában az országos érte­kezlet, amely jóváhagyta a központi bizottság politikai irányvonalát és eddigi tevékenységét. Felhívta a köz­ponti bizottságot és a Nemzeti Haza­fias Frontot, hogy erőfeszítéseit a katonai-politikai, a társadalmi-gaz­dasági, a pártépítési és az ideológiai munka halaszthatatlan feladataira összpontosítsa. A küldöttek határoza­tot fogadtak el a párt szervezeti sza­bályzatának kiegészítéséről és módo­sításáról. (TASZSZ) * Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt országos értekezletét. (MTI) A pretoriai rezsim álreformjai nem változtatnak a fajüldöző politikán Tüntetés Londonban az apartheid ellen Pieter Botha, a fajüldöző dél-afri­kai rezsim miniszterelnöke vasárnap kijelentette, hogy a „politikai válto­zások” nem történhetnek a hatalmon levő fehér kisebbség kiváltságainak rovására. Leszögezte: a kormányzó Nemzeti Pártban történt szakadás nem fogja befolyásolni politikáját. (A múlt héten a Nemzeti Párt And­­ries Treutricht vezette csoportja át­vonult az ellenzék padsoraiba a par­lamentben, tiltakozásul a kormány­fő ama terve ellen, hogy „korlátozott részvételt” ad az ország 3,5 milliónyi ázsiai származású és kevert népcso­portjai képviselőinek a hatalomban. A 21 millió fős fekete őslakosság bár­miféle jogokhoz juttatásáról a Botka­­féle terv nem szól.) A miniszterelnök nyíltan kijelen­tette: javaslatainak legfontosabb cél­ja, hogy védje az 5,5 milliós dél-afri­kai fehér kisebbség jogait. Ehhez képest csak másodlagos, hogy „mél­tányos elbánásban” kell részesíteni a többi népcsoportot is. Pretoriához kapcsolódó hír, hogy több mint tízezer ember tüntetett vasárnap délután Londonban a faji megkülönböztetés Dél-Afrikában al­kalmazott politikája ellen. A brit apartheidellenes mozgalom felhívá­sára összegyűlt tüntetők előtt Mi­­chael Foot, a brit Munkáspárt vezére és Tony Benn, a párt balszárnyának vezetője mondott beszédet. Előzőleg ismeretlen tettesek pokol­gépet robbantottak az Afrikai Nem­zeti Kongresszus, a fekete többség jogaiért küzdő, betiltott dél-afrikai mozgalom irodájában, London északi részén. Az anyagi kár jelentős, de senki sem sérült meg. (AP) Trevor Huddleston lelkész beszédé­ben éles szavakkal ítélte el a dél-af­rikai fajüldöző rezsimet. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT / 3 (Folytatás az 1. oldalról.) Az ünnepi megemlékezés után ko­szorúkat helyeztek el az 1848. már­cius 15-i eseményeknek emléket ál­lító márványtáblánál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Ko­rom Mihály és Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, művelődési mi­niszter, a KISZ Központi Bizottsága képviseletében Fejti György, a KISZ KB első titkára és Varga Sabján László koszorúzott. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsának koszorú­ját Szentistványi Gyuláné és Hor­váth Győző, a HNF OT osztályveze­tője; a fegyveres erők és testületek koszorúját Pacsek József altábor­nagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Ladvánszky Károly altábornagy, bel­ügyminiszter-helyettes és Barta Gyula, a munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese helyezte el. A Történelmi Emlékbizottság és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Kállai Gyula, a HNF OT elnöke és Barcs Sándor, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége országos bizottságának tagja koszorúzott. Budapest ifjúságának ünnepi nagy­gyűlése 1848 szellemét, forradalmi lendületét idéző műsorral és a KISZ Központi Művészegyüttesének tánc­játékával zárult. Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc művét, a Himnuszt 1844. augusztus 10-én az Óbudai Hajógyárban, a Szé­chenyi gőzhajó vízre bocsátásakor énekelték először nyilvános ünnep­ségen, a magyar nemzet himnusza­ként. Erre az eseményre emlékezve rendeztek munkásgyűlést hétfőn a hajógyár művelődési otthonában. Ez alkalommal mutatták be azt a hang­lemezt, amely a napokban készült el a Hazafias Népfront és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat közös ki­adványaként, s a Himnusz, valamint a Szózat prózai és zenei felvételeit tartalmazza. A hanglemez egy pél­dányát Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tit­kára nyújtotta át a gyári munkás­közösség képviselőinek. A munkás­­gyűlésen megemlékeztek az 1848-as márciusi forradalomról is. Pákozdon, az 1848-as emlékműnél rendezett ifjúsági nagygyűléssel in­dították meg a forradalmi ifjúsági na­pok Fejér megyei rendezvénysoroza­tát. Az ifjúmunkások és diákfiatalok százai emlékeztek a márciusi ifjakra, a forradalom és a szabadságharc hő­seire. A nagygyűlés után a megye po­litikai, társadalmi szervezeteinek képviselői, a fegyveres erők és testü­letek küldöttei és a fiatalok helyezték el koszorúikat az emlékmű talapza­tán. Székesfehérvárott megkoszorúz­ták Petőfi szobrát és a költő emlék­tábláját. A Fejér megyei ünnepsége­ken megemlékeztek a fiatalok a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulójáról is. Ünnepségek voltak Baranya me­gye városaiban, falvaiban. Pécsett Petőfi és Kossuth szobra előtt tisztel­gett a város lakossága és ifjúsága. Zászlódíszben köszöntötte a nemzeti ünnepet Bács-Kiskun megye. A köz­ponti ünnepséget Petőfi szülővárosá­ban, Kiskőrösön rendezte a 25 éves fennállását ünneplő KISZ megyei bi­zottsága. A város főterén, a költő szobránál több ezer fiatal hajtott főt a történelmi zászlók előtt, melyek — a Himnusz elhangzása után — pán­célautókkal érkeztek a térre; a 48-as szabadságharc zászlóival együtt a KISZ jubileumi vörös zászlaja, amit az egykori alapító tagok adtak át az újabb zászlóvivőknek. Békés megye fiatalsága nagygyűlé­seken, koszorúzásokon köszöntötte március 15-ét. Ezúttal tizenharmadik alkalommal tartották meg Békéscsa­bán a forradalmidal­fesztivált. A me­gyei események közül kiemelkedett a körösladányi ünnepség, amelyet a he­lyi népfront és KISZ-bizottság rende­zett a nagyközség szülötte, a szabad­ságharcos Tüköry Lajos emlékművé­nél. Mezőberényben Petőfi Sándor emléktáblájánál emlékeztek meg ar­ról, hogy a költő 1849 nyarán innen indult utolsó, Segesvárra vezető út­jára. Borsod-Abaúj-Zemplén megye vá­rosaiban, falvaiban is több ünnepsé­get rendeztek. Miskolcon, a Petőfi­­szobornál a KISZ Borsod megyei és városi bizottsága, a Hazafias Nép­front városi bizottsága, valamint a fegyveres testületek képviselői he­lyezték el a megemlékezés virágait a szobor talapzatára. A miskolci 35-ös számú általános iskola természetjáró diákjai a Bükk egyik legmagasabb pontján, a hóborította 956 méter ma­gas Bálvány-csúcson, a Petőfi-kilá­­tónál ünnepeltek. A Csongrád megyei ünnepségekből kiemelkedett a Szegeden tartott ifjú­sági nagygyűlés, amelyet sok ezer fia­tal részvételével rendeztek meg. A fiatalok megkoszorúzták Kossuth La­jos szobrát. Ünnepélyesen elhelyezték az emlékezés virágait a Dóm téri Panteonban levő "Petőfi-szobornál, valamint az Aradi vértanúk terén, a szőregi csata emlékoszlopánál is. Győ­rött, a Petőfi-szobornál tartottak if­júsági nagygyűlést. A debreceni Kos­­suth-szobornál rendezett ünnepségen több ezer fiatal emlékezett az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc hőseire. A városban — a Gambrinusz közben — megnyílt a forradalmi ifjú­sági napok utcája, amelyben a Haj­­dú-Biharban élő fiatal előadóművé­szek s a vidék ifjúsági és gyermek­­kórusai, tánckarai adnak műsort. A Heves megyei fiatalok több ün­nepségen emlékeztek meg az évfordu­lóról. Egerben Petőfi szobránál tisz­telgett több ezer fiatal, majd az egri temetőben Lenkey János tábornok sírjánál helyezték el az emlékezés vi­rágait. A Komáromban rendezett ün­nepségen a város lakosságának kép­viselői megkoszorúzták a 48-as em­lékművet, majd a Csokonai Művelő­dési Központban tartottak ünnepsé­get. Itt nyitották meg a szabadság­­harc eseményeit felelevenítő kiállí­tást, amelyet a hódmezővásárhelyi múzeum gyűjteményéből rendeztek. A Nógrád megyei események közül kiemelkedik az a politikai nagygyű­lés, amelyet Balassagyarmaton, a Pa­lóc ligetben rendeztek több mint két­ezer fiatal részvételével. Pest megye sok településén emlé­keztek a forradalmi napra. Koszorú­­zási ünnepséget tartottak Vácott, a Petőfi-háznál és az 1848-as emlékmű­nél. E napon rendezték meg a forra­dalmi ifjúsági napok megyei megnyi­tóját Százhalombattán. Zászlókkal, virágokkal köszöntötte a somogyi megyeszékhely, Kaposvár, a nemzeti ünnepet. A város fiataljai koszorúzási ünnepséget tartottak Kossuth és Petőfi szobránál, s meg­koszorúzták Noszlopy Gáspár szobrát. Szabolcs-Szatmár megye központi ünnepségét Nyíregyházán rendezték, koszorúzást tartottak Kossuth Lajos­nak a város főterén álló emlékművé­nél, elhelyezték a megemlékezés vi­rágait Petőfi Sándor szobránál. Látványos ünnepség színhelye volt Szolnok: a szabadságharc katonáinak uniformisába öltözött fiatalok lovas­csapata vonult végig a városon. Koszorúzási ünnepségeket tartottak Tolna megye több városában; Vas megye székhelyén, Szombathelyen megkoszorúzták a márciusi ifjak em­léktábláját. Veszprém megye négy városában tartottak ünnepségeket: Pápán az öreg kollégium két egykori diákjára, Jókai Mórra és Petőfi Sán­dorra emlékeztek. Zala megyében szinte valamennyi településen megemlékeztek március hőseiről. A zalaegerszegi ünnepségek során adták át a helyi Csányi László szakközépiskola ifjúkommunistáinak a KISZ KB vörös vándorzászlaját, amit immár harmadszor nyertek el. * Az 1848—49-es magyar forradalom irodalmi dokumentumai címmel hét­főn kiállítás nyílt az osztrák nemzeti könyvtárban. A kiállítást osztrák részről Herbert Hunger, az Osztrák Tudományos Akadémia elnö­ke, Josef Zessner-Spitzenberg, az osztrák nemzeti könyvtár vezérigaz­gatója és Herbert Seisler, az osztrák —magyar irodalomtudományi ve­gyes bizottság osztrák tagozatának el­nöke, magyar­­ részről Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese nyitot­ta meg. Az osztrák nemzeti könyvtár korabeli német és magyar nyelvű anyagából összeállított bemutatón többek között látható a Nemzeti dal első kinyomtatott példánya, Kossuth, Széchenyi, Jókai több írása, valamint Bécsben kiadott röplapok, amelyek a magyar szabadságharc eseményeivel foglalkoznak. Március 15-re emlékezeit új ország NAGYGYŰLÉSEK, KOSZORÚZÁSOK A VÁROSOKBAN, FALVAKBAN A Kulturális program egy részlete a Múzeum-kertben. Ünnepség a budapesti Petőfi-szobornál. boros­jenő felvételei Az országgyűlés jogi bizottságának ülése KÉPVISELŐCSOPORTOK TANÁCSKOZÁSAI Hétfőn dr. Gajdócsi István elnök­letével ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­sága. A testületet dr. Markója Imre igazságügyminiszter tájékoztatta a hazai jogalkotás helyzetéről. A mi­niszter egyebek között hangsúlyozta: az utóbbi évtizedben hatályba lépte­tett jogszabályokkal megújult a jog­rendszerünk, egyúttal a korábbinál egységesebbé, áttekinthetőbbé is vált, így elmondható, hogy hazánkban megvannak a fejlett szocialista tár­sadalom építésének korszerű jogi alapjai. A tanácskozáson kiemelték: ahhoz, hogy a jog betöltse társadalmi ren­deltetését, főként jó törvényekre, fej­lett jogrendszerre van szükség, s mindez nálunk megvan. De az is el­engedhetetlen, hogy a jogszabályo­kat következetesen megtartsuk, vég­rehajtsuk. Ez utóbbi közös kötele­zettsége a jogalkalmazó szerveknek és az állampolgároknak egyaránt. Fontos követelmény, hogy aki a jog írott normái ellen vét, azzal szemben személyre, szervre való tekintet nél­kül a felelősségrevonás eszközeit al­kalmazzák. A tanácskozáson, ame­lyen részt vett dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, felszó­lalt dr. Antalffy György (Csongrád megye), dr. Nezvál Ferenc (Buda­pest), dr. Juhász Tibor (Bács-Kiskun megye), dr. Rőder Edit (Budapest), S. Hegedűs László (Pest megye), Gu­lyás Emilné (Szabolcs-Szatmár me­gye) és Győre Sándor (Pest megye) képviselő.­ Az országgyűlés tavaszi ülésszakát előkészítő tanácskozások sorában teg­nap három megyében tartottak ülést a képviselőcsoportok. A Baranya me­gyei, a Fejér megyei, valamint a Csongrád megyei képviselők megvi­tatták a jogalkotás, valamint a köz­­művelődés helyzetét. A Szegeden megtartott tanácskozáson részt vett és felszólalt Apró Antal, az ország­­gyűlés elnöke, Csongrád megye par­lamenti képviselője is.

Next