Népszabadság, 1982. június (40. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
2 NÉPSZABADSÁG 1982. június 1., kedd Helmut Schmidt az enyhülés és a nemzeti érdekek védelmét szorgalmazza az amerikaiakkal szemben ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A hét végén a franciaországi Versailles-ban kezdődő nyugati gazdasági konferencia és a június 10-i bonni NATO-csúcs előtt Schmidt kancellár újonnan leszögezte kormányának álláspontját a legfontosabb nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekben. Hétfői nyilatkozatában a kancellár síkraszállt az enyhülési politika folytatása és a nyugatnémet érdekek védelme mellett. Helmut Schmidt kancellár a külföldi tudósítók klubjában a hét végén neki feltett kérdésekre válaszolva és hétfői nyilatkozatában is hangsúlyozta: " Mi 15 esztendeje amellett vagyunk, hogy a nyugati szövetség biztonságáról való egyidejű gondoskodás mellett párbeszédet kell folytatni a Kelettel, meg kell hallgatni őket, tárgyalni és szerződéseket kell kötni velük a leszerelésről és más kérdésekről. Az a tény, hogy az amerikaiak és a szovjetek újra tárgyalnak egymással, már önmagában is az enyhülést jelenti, de ha egyeseknek nincs ínyükre nevén nevezni a dolgot, ám legyen. Számomra az a fontos, hogy tárgyaljanak egymással — mondotta Schmidt. Az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokról szólva a kancellár hangsúlyozta annak a jelentőségét, hogy mindkét ország egyazon katonai szövetség tagja, azonos védelmi koncepcióból indulnak ki, katonai erőik és azok parancsnokságai szorosan együttműködnek. Ez a jövőben sem fog megváltozni, hangoztatta, de hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy akár az NSZK, vagy akár valamelyik más nyugat-európai ország az Egyesült Államok 52. vagy 64. tagállama lenne. Nem jelenti továbbá azt sem, hogy az NSZK kész lenne átvenni az amerikai kormány gazdasági, még kevésbé társadalompolitikai koncepcióját. Nemzetközi biztonsági kérdésekről szólva Helmut Schmidt hangsúlyozta, hogy a katonai erőegyensúly igen fontos tényező, de önmagában nem elégséges a nemzetközi biztonság és a béke megőrzéséhez. Ahhoz ennél többre, az érdekelt felek jó kapcsolatára és a béke szándékára van szükség. Arra, hogy a válságokkal türelmesen és óvatosan bánjanak, nehogy azokból fegyveres konfliktusok, a fegyveres konfliktusokból pedig háború legyen — hangoztatta az NSZK kancellárja. Kanyó András Spanyolország a tizenhatodik NATO-tag ( MADRIDI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Vasárnap a washingtoni spanyol ügyvivő az amerikai külügyminisztériumban letétbe helyezte az ország NATO-csatlakozásának ratifikációs okmányát és ezzel Spanyolország hivatalosan is az atlanti szövetség 16. tagállamává vált. E fejlemény több mint negyedszázad status quóját borítja fel: 1955 (az NSZK csatlakozása) és erre válaszul a Varsói Szerződés életre hívása óta mostanáig egyik katonai politikai szövetségi rendszer taglétszáma sem bővült. A kényes nemzetközi egyensúly megbontása, a két világháborúban legalább névleg semleges Spanyolország hagyományos pozícióinak feladása és az agresszív amerikai politikához való felzárkózás nyilvánvaló veszélyei voltak azok a tényezők, amelyek a baloldali ellenzéket, a kommunistákat és a szocialistákat arra késztették, hogy határozottan szembehelyezkedjenek a NATO-tagsággal. A baloldali pártok több mint egymillió aláírást gyűjtöttek a népszavazás kikényszerítésére, de ezt a kormány teljesen figyelmen kívül hagyta, holott — vagy éppen azért, mert — mint azt az egyébként atlantista Diariol 16 című madridi lap hétfői vezércikkében maga is elismeri: a spanyol közvélemény ellenzi ezt a belépést. A NATO-tagság ténnyé válásának hírére Carman García, a szocialisták országos titkára kijelentette, hogy a spanyol belépés történelmi tévedés, amelynek valamennyien meg fogjuk fizetni az árát. A NATO-ba lépve — fűzte hozzá — belekeveredhetünk egy olyan háborúba, amelyhez semmi közünk. A Calvo Sotelo-kormány gyengeségében nemcsak az országot adja zálogba, hanem árt a nemzetközi helyzetnek is. Jaime Ballesteros, az SKP főtitkárhelyettese és parlamenti külügyi szóvivője arra is rámutatott, hogy a NATO-csatlakozás a kormány fokozódó jobbra tolódásának a jele, s következményeiben két táborra osztja az országot, annak minden belpolitikai veszélyével egyetemben. Serény Péter: Spanyolország belépése az atlanti katonai tömbbe a spanyolok szuverén ügye. Jelentőségét és következményeit tekintve azonban ez a lépés túlmutat a nemzeti kereteken, érinti az európai — és a kontinens határain túli — béke és biztonság ügyét — mutat rá a TASZSZ szovjet hírügynökség kommentárja. Éppen ezért más országokban, többek között a Szovjetunióban sem maradhatnak közömbösek a lépéssel kapcsolatban. Már csak azért sem, mert olyan katonai-politikai szövetség kibővítéséről van szó, amelynek éle a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama ellen irányul. Először is, Spanyolország belépése a NATO-ba, ellentmond az ENSZ tagállamai túlnyomó többsége világosan kifejezett akaratának. E tagállamok a közgyűlés 1980. évi ülésszakán elfogadott határozatukban valamennyi katonai szövetség felszámolására, és első lépésként tartózkodásra szólítottak fel minden olyan intézkedéstől, amely a jelenlegi katonai csoportosulások kibővítéséhez vezet. Másodszor, a spanyol lépés ellentmond az összeurópai tanácskozás záróokmányában vázolt jövőnek. A helsinki dokumentum arra ösztönzi a tanácskozás részvevőit, hogy számolják fel a két katonai-politikai szövetség szembenállását. Végezetül ez a lépés ellentmond a katonai enyhülés érdekeinek, növeli a katonai szembenállás szintjét Európában. Washington katonai támaszpontok építésére és nukleáris fegyverek tárolására akarja felhasználni az Ibériai-félszigetet. Jaruzelski Romániába látogat Lengyel párt- és állami küldöttség látogat a közeli napokban Bukarestbe Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, az államtanács elnökének meghívására. A hivatalos, baráti látogatásra utazó lengyel küldöttséget Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke vezeti. * A szakszervezetek és a munkásönkormányzati szervek jövőjével foglalkozott egyebek között Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök-helyettes azon a hétfői találkozón, amelyet a varsói Mérőműszer- és Számítógépgyár pártaktívájával tartott. A varsói rádió által közölt tudósítás szerint Rakowski úgy értékelte a helyzetet, hogy a jelek alapján mindenki kitart korábbi szakszervezeti hovatartozása mellett. Ugyanakkor — tette hozzá Rakowski —, a Szolidaritás tagságán belül is bizonyos átértékelés megy végbe: az emberek kezdenek elgondolkodni azon, ftal vált el a szervezet tevékenysége azisztán szakszervezeti munkától, s honnan kezdődött az a folyamat, amely — a szélsőségesek révén — a Szolidaritást ellenzéki politikai mozgalommá tette. Az országos vita során megnyilvánulnak olyan szándékok, amelyek a szükségállapot bevezetése előtti helyzet visszaállítását célozzák, de a többség jóakaratról tett tanúságot. Vannak indítványok, amelyek szerint az országban egyetlen, közös szakszervezeti tömörülést kellene létrehozni, más javaslatok szerint viszont az lenne kívánatos, ha párhuzamosan több szakszervezet működne, s ezek idővel — ha a helyzet úgy alakul — egyetlen mozgalomban egyesülnének. (MTI) Viták as olasz kormánykoalícióban ( RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Aggasztó kép alakult ki Olaszország gazdasági helyzetéről a Banca d’ Italia hétfői éves számadó ülésén. Kifejtették, hogy ha a kormány nem tesz azonnali intézkedéseket, a külkereskedelmi mérleg deficitje tovább növekszik, romlani fog a líra, és tarthatatlanná válik helyzete a nyugat-európai pénzügyi rendszerben. A kormánykoalícióban nincs egyetértés a gazdasági helyzet megoldásáról. A szocialisták már régóta a hitelkamatlábak csökkentésével szeretnének beruházásokra ösztönözni, a kereszténydemokraták viszont a jelenlegi magas kamatlábak mellett vannak. A szocialisták a foglalkoztatottság növelésére irányuló intézkedéseket követelnek, mindenekelőtt azért, hogy a kormányban való jelenlétük ne rontsa pártjuk tekintélyét és ne csökkentse befolyását. A brit csapatok Port Stanley ostromára készülnek A britek új hídfőállást létesítettek Port Stanleytől északra, jelentette hétfő este a Press Association brit hírügynökség haditudósítója. A hírt hivatalosan nem erősítették meg. A háromezer katona a Queen Elizabeth II. hajóról szállt partra és támogatja a Port Stanleytől állítólag már csak néhány kilométerre levő négyezer brit tengerészgyalogost. Hétfő késő este újabb közvetítő tárgyalásokat kezdett az ENSZ székhelyén Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára. A britek újabb háromezer katona megérkeztével —most már nincsenek kevesebben, mint az argentinok. Élvezik emellett a flotta repülőgép-anyahajóiról felszálló Harrierek és a hajóágyúk támogatását. Mellettük szól a jobb kiképzés és technikai felszereltség is. Saját ítéletük szerint ezek az erényeik domborodtak ki a Goose Green és Port Darwin visszavételéért folyó ütközetben, ahol ejtőernyősök megadásra kényszerítve egy nagyobb létszámú argentin helyőrséget, 1400 foglyot ejtettek. Ebben a harcban 16 brit katona vesztette életét és 31 sebesült meg. A brit kézre került argentin sebesültek száma 120. Az argentin légi ellencsapás, amely a hadügyminisztérium közleménye szerint nagy erőkkel folyt, eredménytelen maradt. Brit részről egy Skyhawk lelövését jelentették, és beismerték, hogy két nappal korábban elvesztették egy karrierjüket. Lezuhant egy brit helikopter is. A Telam hivatalos argentin hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva közölte, hogy az elkeseredetten védekező argentin egységek kifogytak a lőszerből. Az anyaország és a szigetek közötti utánpótlási vonalak azonban működnek — állította a Telam. A hírügynökségnek a hadsereg vezetőitől származó értesülései szerint a legfontosabb problémának most Puerto Argentino (Port Stanley) védelmét tekintik, s ott vonták össze a szigeteken állomásozó mintegy 10 ezer főnyi argentin erő kétharmad részét. A készülő Port Stanley-i csata előtt ismét megbolydult a brit politikai élet. A munkáspárti és a szociáldemokrata ellenzék „még egy utolsó” kísérletet kért Thatcher aszszonytól a béke kieszközlésére. Tárgyalni azonban a miniszterelnök csak az argentinok feltétel nélküli megadásáról hajlandó. Ha ez nem történik meg, a brit erők — tekintet nélkül az áldozatokra — támadni fognak. (MTI) Az argentin légvédelem a brit támadásra készül Port Stanleyben. " Brezsnyev és Le Duan megbeszélései Leonyid Brezsnyev hétfőn Moszkvában megbeszélést folytatott Le Duannal a Vietnami Kommunista Párt főtitkárával. A találkozón áttekintették a szovjet—vietnami kapcsolatok fejlődését. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a szovjet kommunisták nagyra értékelik a VKP V. kongresszusának munkáját, s a tanácskozáson hozott határozatok végrehajtása érdekében végzett munkát. Le Duan rámutatott arra, hogy a VKP és az ország népe a vietnami külpolitika sarkkövének tekinti a Szovjetunióval folytatott sokoldalú együttműködés továbbfejlesztését. Nemzetközi kérdéseket áttekintve Brezsnyev és Le Duan nagy figyelmet szentelt a délkelet-ázsiai helyzetnek, rámutatva arra, hogy a térségben továbbra is feszültség uralkodik, s ezért az imperialista köröket és a hozzájuk társult erőket terheli a felelősség. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szeretné, ha Délkelet-Ázsia mielőbb a béke és a stabilitás övezetévé válna. Ez nemcsak a térségben élő népek érdekeit, hanem az egyetemes béke ügyét is szolgálná. * Hétfőn a Kremlben Le Duan, a Vietnami KP főtitkára átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek a Vietnami Szocialista Köztársaság legmagasabb kitüntetését, a Ho Si Minh-rend I. fokozatát és a VSZK Hősének érmét. A kitüntetést a múlt évben adományozták a szovjet vezetőnek 75. születésnapja alkalmából. (MTI) Japán—kínai kormányfői eszmecsere ( TOKIÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Csao Ce-jang kínai kormányfő hétfőn egyhetes hivatalos látogatásra Japánba érkezett. A vendég, akinek kíséretében van Huang Hua külügyminiszter is, két alkalommal tárgyal házigazdájával, Szuzuki Zenko miniszterelnökkel nemzetközi és kétoldalú kérdésekről. Az első kormányfői megbeszélésen Csao Ce-jang megismételte Peking álláspontját, amely szerint Kína az amerikai—kínai kapcsolatoknak a tajvani fegyveralkatrész-eladások miatt bekövetkezett romlása ellenére is a Japánnal való barátság és együttműködés ápolására fog törekedni. Szükségesnek tartotta megismételni azt is, hogy Kína nyugtázta Leonyid Brezsnyevnek a szovjet —kínai kapcsolatok javítását szorgalmazó taskenti kijelentéseit, és — úgymond — a szovjet fél tettei alapján fogja megítélni az indítványokat. A Szovjetunió kezdeményezéseit, békejavaslatait azonban arra irányuló kísérletnek tüntette fel, hogy Moszkva elidegenítse az Egyesült Államoktól szövetségeseit. A kínai— szovjet viszonyban nem lesznek alapvető változások, de Kína aligha érthet egyet mindenben Washington külpolitikájával — mondotta a kínai miniszterelnök. Szuzuki Zenko és Csao Ce-jang a díszszázad előtt. C TUDÓSÍTÓINK HÍRMAGYARÁZATA: ) Csao Ce-jang látogatása is része annak az eseménysorozatnak, amelyet a japán—kínai viszony normalizálásának évfordulója alkalmából rendeznek, s amelynek keretében Szuzuki kormányfő szeptemberben Pekingbe utazik. Így a mostani tokiói találkozó elsősorban a kínai— japán közeledés eredményeinek méltatására, valamint annak számbavételére hivatott, hogy miként lehet bővíteni az időközben majdnem megtízszereződött, a 10 milliárd dolláros értéket meghaladó kereskedelmi forgalmat. Noha nem sikerült teljesen eloszlatni a japán gazdasági körök gyanakvását, a felek hivatalosan lezárták a vitát, amely több közös ipari vállalkozás kínai részről történt váratlan és egyoldalú „ideiglenes felfüggesztése” miatt robbant ki. A kínai kormányfő várhatóan szorgalmazza a gazdasági együttműködés további elmélyítését, többek között a természeti kincsek, ezeken belül színesfémek kiaknázásában. Bátorítani óhajtja emellett a közvetlen japán tőkebefektetéseket. A politikai tárgyalások központi témája várhatóan az amerikai—kínai viszony lesz. A pekingi álláspont meghallgatása után Szuzuki nyilván megpróbálja befolyásolni partnerét: a tajvani fegyverszállítások miatti viszályt dialógus útján igyekezzen elsimítani. Tokió szerint ugyanis a Washington és Peking közötti feszültség állandósulása végső soron óhatatlanul beárnyékolná az Egyesült Államok fő távol-keleti szövetségese, Japán és Kína kapcsolatait is. A hivatalos japán kormánykörök érdeklődésére tart számot az is, hogy miként ítélik meg Pekingben a kínai —szovjet államközi kapcsolatok alakulásának távlatait. Ugyanakkor — feltételezhetően Szakuraucsi és Huang Hua külügyminiszterek külön eszmecseréjén — szóba kerülnek a népi Kambodzsa ellen szervezkedő ellenforradalmi emigráns csoportosulások egy „koalíciós” külföldi kormány megalakítására irányuló próbálkozásai. Flesch István* Ronald Reagan amerikai elnök a közelmúltban levelet küldött Csang Csing-kuo tajvani elnöknek. Az üzenet egy magát megnevezni nem kívánó forrás szerint baráti, kedvező és bátorító tartalmú volt. Barry Goldwater szenátor, aki jelenleg Tajvanon tartózkodik, szintén említést tett az üzenet tényéről, de annak tartalmáról semmit sem mondott. A tajvani rezsim régi barátjának számító Goldwatert tervek szerint fogadja Csang is. Eközben Howard Baker szenátor Pekingbe repült, hogy a kínai vezetőkkel tárgyaljon. JAP) Reagan a leszerelési tárgyalásokról, a SALT-ról ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke az arlingtoni temetőben a háborús hősökre való emlékezés napján beszédet mondott, amelyben utalt a moszkvai és washingtoni közös bejelentésre: a Szovjetunió és az Egyesült Államok június 29-én kezdi meg új tárgyalását a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről. Az elnök azt mondotta, hogy jóakarattal és kitartással a tárgyalások biztosabb világhoz vezetnek, és szólt annak szükségességéről, hogy „a potenciális ellenfelet biztosítsuk komolyságunkról azzal, hogy aktívan felhasználunk minden lehetőséget becsületes és gyümölcsöző tárgyalásra”. A SALT-megállapodásokról Reagan elnök kijelentette: „ Ami a már létező, hadászati fegyverekkel kapcsolatos megállapodásokat illeti, tartózkodni fogunk olyan akcióktól, amelyek azokat alááshatnák, mindaddig, amíg a Szovjetunió is hasonló magatartást tanúsít. Reagan e kijelentésének időzítése — mint washingtoni politikai körökben rámutatnak — összefügg az új tárgyalások elhatározásával is, s az elnök küszöbönálló európai útjával is. Nyugat- Európában aggodalmat keltettek a kormányzat korábbi ellentmondásos állásfoglalásai a SALT- megállapodásokról. Igaz ugyan, ez előtt is elhangzott olyan kijelentés, hogy a SALT O II-t betartják, de volt olyan magas szintű hivatalos megállapítás is, amely szerint „a SALT—II halott...”. Ilyen körülmények közt volt szükség arra — mint az ABC kommentátora megállapítja —, hogy az elnök újra megfogalmazza az USA álláspontját, figyelembe véve a közvélemény hangulatának alakulását is. Az utóbbi három hétben több vezető személyiség és testület foglalt állást amellett, hogy az USA határozottan vállaljon kötelezettséget a SALT-megállapodások betartására: első ízben hozott ilyen döntést az AFLACIO vezető testülete, ezt sürgette Henry Kissinger volt külügyminiszter és tizenegy szenátor is. Vajda Péter